Ashley Witter

Név: Ashley Witter
Egyéb név(i): Ley, Elly, Ashy (Jess)
Faj: ember
Nem: nő
Jellem: semleges
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: 1998 március 21, Illinois állam
Kor: 28
Család: 
- Apja: Anthony Witter (él)
- Édesanyja: Henrietta Witter (él)
- Mostohaanyja: Miriam Sanders (él)
Foglalkozás: Smaragd Gyógyszergyártó és Kutató Intézet, Szuperhumán kutatási részleg alkalmazottja
Testmagassága: 174 cm
Testsúlya: 56 kg
Szeme színe: sötétbarna
Haja színe: fekete
Bőre színe: kaukázusi
Különleges ismertetőjel: nincs
Egészségi állapot/ betegségek: picit skizofrén

Képek róla:

Életrajz
Ashley Witter egy kisvárosban született Illinois államában. Apja asztalos volt, hobbiként méhészkedést űzött, míg anyja a városi újságot szerkesztette. Kellemes környéken éltek, és nem szűkölködtek semmiben.
Születése után két évvel történt, hogy a mutánsok színre léptek, így egy olyan világban nőtt fel, ahol azok elfogadása vagy elutasítása fő témának számított, megosztotta az embereket – és családját is. Szülei elváltak, mivel édesanyja hevesen hirdette a mutánsok korcs mivoltát, a férj pedig nem bírta elviselni a fanatikussá vált asszonyt. A válást követően apja hamarosan újraházasodott. Ashley mostohaanyját Miriamnak hívták, és kötelességének nagyszerűen eleget téve töltötte ki a kislányban keletkezett űrt, amit az életéből távozó szülő hagyott maga után.
Ashley a helyi általános iskolában kezdte meg tanulmányait. Hamar kiderült róla, hogy nem szíveli a tanulást, legyen szó bármilyen tantárgyról. Leckéit nem csinálta meg vagy összecsapta, órákon gyakran kalandozott el, de magatartása ettől eltekintve nem szúrt senkinek különösebben szemet, nem kereste a bajt, és jó szívű volt.
Imádta a jelmezeket, a cosplayt, többször felment Chicagóba, ha ilyesfajta rendezvényt tartottak. Később már ő is készített saját kosztümöket, s részt vett ezeken az eseményeken velük. Ugyan azt mondták, van tehetsége a jelmezkészítéshez, ő nem szándékozott szakmai szintre átültetni adottságát, megmaradt a cosplay szintjén.
Kevés emberrel tartott fenn kapcsolatot, legjobb barátnőjével, Judittal is csupán az általános iskola utolsó évében találkozott. Judit rosszabb körülmények között élt, testvérei alvilági ügyletekben szerezték a pénzt, amivel családjukat eltartották, ezért Ashley apja nem örült, hogy a két lány idejük nagy részét együtt tölti. A barátság középiskola alatt is megmaradt, és végül barátnője bevezette Ashley-t a vadabb élet rejtelmeibe, úgy mint illegális szórakozó helyek látogatásába, ivásba, füvezésbe és egyéjszakás kalandokba.

A lázadó Ashley:

A gimnáziumban magaviselete leromlott, eddig sem túl magas tanulmányi eredménye még mélyebbre zuhant. Szüleivel gyakran összeveszett, akik megpróbálták visszaterelni az általuk elképzelt, helyesnek tartott útra. Ehhez azonban sokkal megrázóbb élményben kellett részesüljön, mint egy nappaliban csapott hangos vitatkozás: Juditról kiderült, hogy mutáns. És nem olyan, mint akiket a tévében mutogatnak, hogy lézert lőnek a szemükből meg angyal szárnyakon röpködnek. Judit beteg volt. A bőre napról napra sápadtabbá vált, szinte áttetszővé, látni lehetett az ereket alatta. Az izmai elsorvadtak, csontjai megritkultak, törékennyé váltak. A gyomra nem volt képes befogadni a szilárd táplálékot, és ahhoz, hogy kitépjék a haját, elég volt meghúzni egy kicsit.
Ashley látta, ahogy barátnője fokozatosan leépül, és a tehetetlenség, amit érzett, elviselhetetlen volt. A neten kutatni kezdett hasonló esetek után, és kiderült, hogy sokan vannak Juditon kívül, akik számára csak szenvedést jelent mutáns mivoltuk, más esetekben pedig előfordul, hogy veszélyt jelentenek a környezetükben élőkre.
A világ sokkal jobb lenne mutánsok nélkül, gondolta Ashley. Csak káoszt és rosszat hoztak mindenkire, még a magukra is. Vannak ugyan jószándékúak közöttük, de az ő életük azzal telik, hogy a pusztító és ártó fajtársaik okozta problémákat igyekeznek helyrehozni. Ha arról szólna a képességük, hogy az ember veleszületett hátrányait, fogyatékosságait ellensúlyozzák, az volna a normális, de így csupán fegyverek. Ashley rájött, hogy eddig nem volt célja az életben. Most kitűzte az elsőt. Tesz azért, hogy akiknek csak kínt jelent a mutánslét, mint Juditnak, könnyebb legyen az életük.
A gimnázium utolsó két évében eredményei feljavultak, és szakított azzal az életvitellel, amibe barátnője rántotta bele – a cigit azonban nem tudta letenni. Szüleivel helyreállította kapcsolatát, és Chicagóban kezdett továbbtanulni, hogy viszonylag közel maradjon otthonához. A négy éves egyetem elvégzésével szerezte meg a Bachelor's degree-t. bár nagy küzdelmek árán, mert a tanulás továbbra is komoly kihívást jelentett neki. New Yorkban tervezte tovább folytatni tanulmányait, de ekkor bekövetkezett a Bukás.
A tömegközlekedés összeomlása miatt nehezen tudott hazajutni szülővárosába Chicagóból. Egy évig halasztotta az iskolát – lévén oktatás nem igen volt akkor, illetve New Yorkba nem lehetett eljutni – és segédkezett a kisváros helyrehozatalában, viszont kételkedett benne, hogy az újra talpra tud állni. Sokan meghaltak, a fiatalok pedig idővel majd otthagyják a települést.
Miután New York megközelíthetővé vált és újjáépült, Ashley Queens-be költözött, s tanulni kezdett, hogy megszerezhesse a természettudományi diplomát. Jókor hagyta el a Szövetséges Államok területét, ugyanis hamarosan kitört a világháború. Szülei otthon maradtak, és a lány minden nap értük aggódott, így nem tudta teljesen odaszentelni figyelmét tanulmányaira.

2021, egy téli este
Az ajtó nyikorogva tárult ki, majd csukódott be. Meg kéne olajozni, emlékeztette magát Ashley, miközben mind a két zárat elfordította rajta. Cipőjét hanyagul rúgta le lábáról, aztán felakasztotta  kabátját a szűkös előtér fogasára.
Odakintről, a szemközti lakásból kiáltozás szűrődött át. Valami összetört. Sikítás. Mr. Brown nem bánik kesztyűs kézzel a feleségével. A nőt mostanában nem lehetett látni. A mai estét követően úgy tűnik, továbbra sem lehet majd, ha szerzett egy újabb lila foltot a szeme alá, vagy köré. Persze a rendőrséget senki nem értesíti. Tömegpszichózis, mindenki a másikat várja, hogy cselekedjen. Ez alól Ashley sem kivétel, ha az lenne, már tárcsázott volna.
Inkább az ágy felé vette az irányt. Ruháit ledobálta a halószobába menet – majd valaki összeszedi, mondjuk ő, holnap reggel –, majd elérve az ágyhoz kiterült azon, hogy feltöltődjön egy újabb sűrű  munkanap után a bárban, ahol pultosként dolgozott. Viszont a mostanra már megszokott rugók helyett más nyomódott hasának, mikor ledőlt: könyvek.
Nyűgösen tápászkodott fel, hogy elpakolja őket az útból, és kénytelen volt felkapcsolni a lámpát, ha látni is akart valamit. Pislogott az erős fénytől. Végül rendezetlenül, úgy ahogy voltak tette a földre a könyveit. Úgy volt, hogy munka után még tanulok kicsit, gondolta, és felsóhajtott. Nem ment ez neki. Túl nehéz volt, és a jövőképében jelenleg a legkevésbé egy sikeres Ashley-t látott.
Az éjjeliszekrényen ekkor valami megmozdult látóterének peremén. Peter volt az, a madárpókja. Ő sem preferálta a felkapcsolt villanyt, és elbújt terráriumának árnyékosabb oldalára.
– Fordulj el, kisfiú –  mondta neki Ashley, ahogy levette utolsó ruhadarabjait, és belebújt hálóköntösébe. Lekapcsolta a villanyt, és immár a rugók megszokott nyomása fogadta, mikor az ágyra puffant. Szobájának ablaka felé fordulva, a csillagokat figyelve merült álomba.


728-as Föld
- Jess, sietnünk kell! – kiáltotta Sólyomszem a piros és sárga pókruhába öltözött nőnek. – Steve már kilövette a tölteteket!
Jessica odébb állt, háttal a férfinak. Mosolyra húzta a száját. Steve egy bolond volt. Megelőző csapást mérni a szovjetekre egyenlő a saját halálos ítéletük aláírásával. De az ország hitt Amerika Kapitányban. Bármit megtettek, amit mondott, csak mert felöltötte magára a zászlót. Azt hiszik, győzhetnek, de nem. Hamarosan a vasfüggöny mögül záporozni fognak a válaszcsapásként küldött atomtöltetek, lángba borítva a világot.
Jessica odasétált a székhez.

A szék:

Karmokban végződő, ízelt ujjait végighúzta a fémen, majd a férfihoz fordult.
- Nyugalom, Clint, nem lesz semmi baj. Csak be kell állítanod ezt, és minden rendben lesz.
- De mi van, ha nem működik? Még csak egyszer teszteltük, azt is csak emberszabásún, emberen még nem! – ellenkezett Barton.
- Reed és Xavier találmánya, hogy ne működne? Ne butáskodj! De én nem tudom a kódot. Miután kidobtak az Angyalok közül, megváltoztatták mindet. A te ujjlenyomatodra viszont aktiválódni fog.
A férfi őrlődött, hogy megtegye-e, ezért Jessica újabb feromonhullámot bocsájtott ki magából, hogy biztosra menjen. Clint tekintetéről eltűnt a hezitálás.
- Oké – mondta, és kezét az érzékelőre téve belépett a rendszerbe. Néhány kattintás, és a szék felizzott. – Négy univerzum felel meg az eddigi kutatásaink szerint, ahova küldhetlek. Mindegyikben van egy számodra megfelelő alany. Az egyiket 981-es Földnek neveztük el, a másikat a 434-es, ott a 616-os Föld és a 65…
- Mindegy, csak válassz egyet.
- Megvan. Ugye tudod, hogy ha egy másik univerzumban beleköltözöl egy valaki testébe, a személyiségetek összeolvad? Részben te leszel, részben más. Meg úgy tűnik, hogy nem csak a tudatod megy át, hanem genetikai információ is, ami felülírhatja a másik testét.
- Tudom, itt voltam még, mikor erről tartottak felvilágosítást, Clint bogaram. Ha csak így menekülhetek el, megéri.
- Rendben. - Clint végzett némi beállítást, majd visszafordult Jessicához. - Végeztem, már csak be kell ülnöd, és miután a gép rád állt, már át is küld. Az itt maradt tested viszont meg fog halni.
- Az nem probléma - legyintett a nő. - Nemsokára úgyis gombafelhők borítják az összes kontinenst. A testemnek mindegy hogy végzi.
- De… akkor én is meg fogok halni? – Rémült meg Barton. – Nem mehetnék veled? Együtt…
- Drága, sajnálom, de nem. Azért egy búcsúcsókot még kapsz.
Jessica odahajolt a férfihoz, és megcsókolta, miközben odakintről robbanások zaja hallatszott. Az Angyalok erődítménye elég erős volt, hogy kitartson még legalább öt percig az apokalipszis közepén, hála a beépített idegen technológiának.

Jess és Clint:

A nő összefonta kezeit Clint háta mögött, és lábait a férfi lábai köré kulcsolta. A csók már nem csók volt. Jessica váladékot juttatott Clintbe, ami nyomban elkezdte feloldani a belső szerveit. A férfi megrémült, vonaglott, a feromon már nem volt hatással rá, de nem tehetett semmit. Jessica karmos kezeivel szorosan tartotta, száját a szájára tapasztva. Fekete, pókszerű szemei Clintébe meredtek, amíg az meg nem halt. Ezt imádta a legjobban. Kiinni másokból a felhígított belsőséget. Mikor még csak ember volt, egy egyszerű tudós, undorodott volna a gondolatától is. Sose hitte volna, hogy ez lesz belőle, ha magán kísérletezik. Megérte, már csak a lakomákért önmagában.
Jessica jóllakottan, dolga végezetten ült be a székbe. Hallani elehetett, ahogy a főhadiszállás lassan megadja magát a kinti káosznak, de nem törődött vele, hamarosan eltűnik innen.
A szék fényei zöldre váltottak, amint a gép ráállt elméjére, majd mintha egy fehér robbanás gyúlt volna az agyában, és minden megszűnt.


Reneszánsz
Ashley ijedten ült fel az ágyban. Valami történt. Rosszat álmodott talán? Homályosan emlékezett rá, ahogy átölel valakit, hogy minden remeg körülötte, mintha készülne felrobbanni. Egy pillanatra emlékek, soha meg nem tapasztalt élmények villantak fel lelki szemei előtt.

Az emlékek:

Nyugalom, bogaram. Minden okés!
Ashley nem emlékezett rá, hogy ilyen élesen hallotta volna ezelőtt saját belső hangját. Különös volt, mintha nem is ő gondolná ezeket, de hát ki más, ha nem ő? Lassan megnyugodott. Felkelt, és botorkálva elindult a mosdóba, hogy hideg vízzel megmosakodjon. Fel akarta rázni magát, hisz tanulnia kell, nincs mese. Ahogy eszébe jutottak a tegnap olvasott könyvfejezetek, megtorpant egy kicsit. Az anyag, amin órákon át értetlenül gubbasztott múlt este, most csak úgy a semmiből értelmet nyert, sőt, egyszerű volt. Világossá vált minta nap. Hogyan akadhatott meg ott? A felismeréstől megélénkült, de azért nem hagyta ki a mosakodást.
A tükörbe nézve csalódottan állapította meg, milyen nyurga. Nem ártana felhúzni magam egy elvárható szintre, gondolta, és elindult vissza a hálóba, mikor odakint felhangzott egy kiáltás. Mr. Brown volt az, ilyen késői órán, éppen szigorú fenyítésben részesítette feleségét. Aztán egy női sikoly. Oké, elégelte meg Ashley, és a könyvek helyett a telefont szándékozta megkeresni, hogy értesítse, akiket már értesíteni kellett volna a legelején. Meg is találta a ledobott farmernadrágja zsebében a mobilt, és már ütötte is be a számot, de ujjai egyszer csak félbehagyták a pötyögést. Más ötlete támadt. Sokkal jobb.
Letette a telefont, és határozott léptekkel a bejárathoz ment. A zárakat elhúzva kinyitotta az ajtót, s kiment a lépcsőházba, egyenesen a szemközti lakás elé, ahonnan a kiáltozás eredt. Csengetett.
A sikoltozás abbamaradt. Ki a tököm ez?!, hallotta bentről Ashley a felháborodott férfit. Újra csengetett. Nehéz járás zaja indult meg felé, aztán az ajtó zára kattant, és kinyílt.
A fickó sörhasa kikandikált trikója alól, kezei ökölbe voltak szorulva. Legalább egy hetes, gubancos borostáját megvakarta. Rámeredt a nőre, aki ilyen későn zavarni merészelte, de a dühös tekintet nyomban ellágyult, ahogy felfogta, hogy Ashley csupán egy fekete hálóinget visel. Szemeit végigsiklatta rajta. A nő közelebb lépett, bájosan elmosolyodott, és megigazította ingét a fenekénél.
Mr. Brown már felkészült, hogy egy rendkívüli estében lesz része, amint a lány átkarolta, aztán egy hirtelen mozdulattal térdével a lábai közé rúgott. A férfi fájdalmasan felnyüszített, és térdre esett, hogy így fogadja az állkapcsára mért öklöst. Majd még egyet, a szemére, melyet egy gyomros követett volna, de az túl dagadt volt, hogy bármit is ártson, így elmaradt, és helyette Ashley úgy fülön vágta, hogy Mr. Brownnak valószínűleg összefolyt a világ a fejében. A nő megdörzsölte kezeit. Eléggé fájt a művelet, és még sajogni fog egy ideig. Szó nélkül visszament a lakásába, elhúzta a reteszeket, és értesítette a rendőrséget bántalmazás ügyében.
Ashley hallotta, ahogy megérkeznek. Két egyenruhás volt. Nem tudta, hogy képes megállapítani az érkezettek számát a lépteik alapján. Mintha az este folyamán megszállta volna valami tehetség, és oroszlánszívet kapott volna. Elképesztő.
Jókedvvel csüccsent le az ágy szélére, és benézett a terráriumba.
- Na, mi a helyzet, édes? – kérdezte Petert, aki természetesen ugyanolyan mozdulatlan maradt a szóra, mint eddig is. Ashley elvette a terrárium melletti kis dobozt, amiben a pók számára tartott takarmánytücskök voltak. Most nem a nyolclábú kapta a finom falatot, hanem ő evett meg egyet, jóízűen elropogtatva.
Következő nap bekopogott Mrs. Brownhoz, hogy megérdeklődje, mi újság. A fellelkesült asszonytól megtudta, hogy a férjét az éjjel őrizetbe vették. Illegális fegyvert és drogot találtak a lakásban, melyet a feleség – felbátorodva a rendőrök jelenlétén – mutatott meg nekik.

2022-től napjainkig
A Master's fokozatot ezt követően Ashley sokkalta könnyebben tette le, a tanulás valahogy már nem jelentett akadályt számára. Úgy érezte, mintha mindent tudott volna, és elvégezte volna ezt az egészet egy másik életben. Különös álmai voltak ekkortájt, amik mostanában is előjönnek. Ilyenkor jelmezbe öltözve küzd bizonyos oldalakon, egyszer a Bosszú Angyalai tagjaként, máskor ellenük. Rendkívül valósághűek ezek, és beletelik egy-két percbe, mire ébredés után megemészti őket. Jelleme kissé megváltozott, bár ő ezt nem igazán vette észre. Merészebb lett, vakmerőbb, határozottabb. Leváltotta ruhatárát, mert értetlenül állt előtte, milyen rémes ízlése volt eddig. Sportolni kezdett, azóta rendszeresen jár kondiba, illetve futni, majd később bokszolni.
A doktori megszerzése volt a következő cél, és jó úton haladt feléje. Gyakornokként felvették a Smaragd Kutató Intézetbe, ami a közelmúltba kezdte újra a szuperhumán kutatásokat, amely területen Ashley amúgy is szeretett volna elhelyezkedni.
A démoninvázió során a társasház, ahol élt, súlyosan megsérült, és állítólag két földszinten tartózkodó meghalt. Az épületet evakuálták, Ashley ekkor költözött Brooklynba, és jelenleg is ott lakik albérletben. 2026 tavaszán kapta meg a doktori címet, így már rendes fizetés párosult az intézeti állásához.
A maffiaháború kitörésével, látva a híreket és olvasva az újságokat egyre erősebb késztetést érzett arra, hogy tegyen ő is valamit a helyzet javítása érdekében. Álmai, melyben hőst játszott, szintén erre ösztökélték, de nevetségesnek tartotta az ötletet. Mikor egyszer mégis eluralkodott rajta a tettvágy, tervezett egy jelmezt, álmait véve alapul hozzá. Csak ekkor jött rá, mennyire hiányzott neki a cosplayezés, mint hobbi. Állásának köszönhetően komolyabb, ellenállóbb anyagokhoz is hozzá tudott jutni, így a ruha, amit végül elkészített, akár a való életben is bevethető lett volna. Az elmúlt négy évben folytatott rendszeres testedzés – melyet mostanra mindinkább magasabb szinten űzött –, szintén lehetővé tette, hogy megvalósítsa azt, amit csupán álmaiban tehetett meg eddig. A nagy nap azonban még nem jött el, mikor magára ölti a jelmezt.

Képességei: nincs

Szakértelmei:
- kémia, biológia. Genetikából doktorija van.
- kiválóan helytáll közelharcban, hála korábbi képzettségének