Drexer
1 / 1 oldal • Megosztás
Drexer
Név: Drexer Ragnos
Becenév: Drex
Faj: Ember
Nem: Férfi
Jellem: Szabadszellemű, határozott és kitartó
Származás: Ilum
Kor: 23 év
Család: Az édesanyja halott, az apja bárcsak az lenne
Kaszt: Szürke Jedi
Magassága: 185 cm
Testsúlya: 85 kg
Szeme színe: Barna
Haja színe: Sötétbarna
Bőre színe: Enyhén kreol
Különleges ismertetőjegyek: A bal karja végig kitetovált, de a teste egyéb részein is akadnak motívumok.
Életrajz:
- Az Ilumon születtem – kezdte. – Azt hihetnéd, hogy ezért vagyok veled most ennyire hideg, de nem, egyáltalán nem. Egyszerűen csak kitoszottul gyűlölöm a magadfajtát. Lehet, hogy most hihetetlennek tűnik, de amúgy kedves ember vagyok, foglalkozom a szeretteimmel, sőt még meditálni is szoktam. Tudod, mint régen a kis homi Jedik. Természetesen a homi részt leszámítva.
Na levegőt vett, leült beszélgetőpartnerével szembe és már-már hiteles mosollyal vezette fel a folytatás.
- Ha skálázni lehetne a homoszexualitást és a tízes lenne az igazi született fartúró, garantálom, hogy egyest kapnák. Még két pasis orgián sem vettem részt soha, pedig megfordultam már pár bordélyban. Ne érts félre, magabiztos vagyok a szexualitásomat illetően, de a gangbang nem egy olyan élmény, amit más farkának látványa tesz számomra érdekessé. Hívj csak bátran maradinak. – Mire befejezte a gondolatot már a plafont nézte. – Azt hiszem elkalandoztam. Azt kérdezted, ki vagyok, én pedig önző módon már majdnem a szexuális hódításaimról kezdtem el mesélni neked. Elnézést! – A hangja őszintén csengett, de a tekintete másról árulkodott. – Tehát térjünk vissza az Ilumhoz. Jó hely, csak egy kicsit hideg. Cserébe viszont mindenki arra vágyik, hogy valaki felmelegítse, ami remek alapot biztosíthat egy ilyen félisten számára, hogy derékig gázoljon a pi… - Gyorsan elhallgatott, megrázta a fejét és próbálta magát rávenni, hogy visszatérjen a tárgyhoz. – Anyám egy kis motel recepciósa volt és nem mellesleg spermadonor apám egyéjszakás kalandja. Van ilyen, ettől még rendes asszonynak számított. Nem volt könnyű élete, de mindent megtett annak érdekében, hogy nekem jó legyen. Hamar rájött, hogy Erőérzékeny vagyok de próbált normális életet biztosítani számomra. Végül azonban egy autoimmun betegség sajnos ellehetetlenítette, hogy gondoskodjon rólam. – Felállt a székről és az egyik hatalmas, rácsokkal sűrűn parcellázott ablakhoz sétált. – Az Ilumon van egy kicseszett barlang, tele kristályokkal, ezért viszonylag gyakran fordulnak meg arra Jedik és még náluk is rosszabb anyaszomorítók. Gondolom innen már nem nehéz kitalálni, hogyan kerültem a Jedi templomba. Édesanyám halála és a Jedik gyakori látogatása csak elég információ még számodra is, hogy összerakd, miként juthatt egy három éves Erőérzékeny takonypóc Coruscantra. Itt gyorsan teltek az évek, nincs is semmi, amit külön kiemelhetnék. Elég ügyes voltam és a kellő időben mestert is kaptam magamnak, ráadásul pont az az Assharaj Shae lett a tanítóm, aki a templomba vitt. Minden bizonnyal ez az egyetlen oka annak, hogy anyám búcsúlevele eljutott hozzám. – Odasétált a felszereléseit rejtő hátizsákhoz és elővette belőle a kulacsát. – A levél szokványos volt, már amennyire ezt meg lehet állapítani más halott anyák leveleinek ismerete nélkül, viszont fontos megemlíteni, hogy ebben tudtam meg, hogy ki az apám. Egy Szürke Jedi, akiről anyu valami csoda folytán szép dolgokat írt. Egy olyan rohadékról, aki egyszer elkapta, majd felé sem nézett. A mai napig sem értem, hogy miért nem ócsárolta olyan módon, ahogy az a gennyláda megérdemelné. Mindegy is – folytatta nagyot kortyolva a vízből -, a lényeg, hogy nem sokkal később Assharaj elhagyta Jedi Rendet, mert nem feküdt neki az a tábornokosdi, ami a Jedikre rá volt kényszerítve. Megadta a lehetőséget, hogy maradjak, de már akkor is éreztem, hogy gondjaim vannak a szabályok betartásával, ezért kimondottan örültem a lehetőségnek, hogy szabad lehetek. Én viszont nem csak a saját utamat kutattam, de hosszas tépelődés után a Holoneten rákerestem a donor nevére is… - Visszament a másik férfi mellé és szinte barátságosan paskolta meg a vállát. – B@szod, azt hittem a pofám leszakad, mikor szinte azonnal megtaláltam a rohadékot. Na és hol? – Nem várt választ a kérdésére. – A kitoszott bűnügyi rovatban! Igaz, hogy a plakát már pár éves volt, de brutális összeg szerepelt rajta. Legalább már tudtam, hogy nem csak Szürke Jedi, de terrorista is a tag. Ejj, micsoda gének – mondta a fejét csóválva. – Tovább kutakodva rájöttem, hogy ha minden igaz, ez a csodálatos ember a Nagoon Rend tagja, amit gondolom már nem kell bemutatnom neked. Assharaj mindig mutatott érdeklődést a Szürkék iránt, ezért nem is volt nehéz rávennem, hogy vegyük fel a kapcsolatot Nagoon Tanítványaival. Nem volt egyszerű megtalálni őket, fél évbe telt, de végül csak sikerült. Egy toborzójuk vezetett el minket a Tundra, ahol… - Színpadiasan a szája elé kapta a kezét. – Aztarohadt, elárultam, merre van az Erőd. Na de semmi baj, van ez így. – Legyintett a kezével, majd folytatta a történetet. – Sejtheted mennyire voltam izgatott. Tudtam, hogy azon a helyen vagyok, ahol apám is él. Az a f@sz!
Ismét leült a székre és eligazította övén mindkét fénykardját. Sajnos ezek az eszközök hajlamosak elmozdulni ülés közben.
- Arra viszont nem számítottam, hogy gyakorlatilag Ő a Szürke Jedik vezetője. Épp előtte néhány hónappal végzett az előző górékkal, akik korábban kiirtották az egész Tanácsot. Nem semmi, a fater állítólag puszta kézzel verte szét a diktátor Nagymester fejét. A párbajuk lezárásaként addig ütötte, míg fullosan agyvelő nem terítette be a terem padlóját. Kedves kis történet, mi? – Lecsatolta egyik fegyverét és szórakozottan kezdte forgatni a kezében. – A lényeg viszont az, hogy amint megláttam az önelégült képét, nem tudtam türtőztetni magam és nekiestem. Fénykarddal a kezemben vetettem rá magam, ami nem volt valami bölcs döntés, tekintve, hogy az az ember valami félelmetesen erős. Egyetlen kézmozdulattal csapott neki az ajtónak, a segítségemre siető Assharaj pedig alig tudott néhány csapást hárítani, mielőtt az ezüst fénykard le nem vágta mindkét kezét. Nem ez volt a legjobb bemutatkozás, de szerencsére itt véget is ért a harc és az azonnali meggyilkolásunk helyett a kikérdezésünk mellett döntöttek. Itt derült ki, hogy ki vagyok valójában és jött a nagy családi idill. Ja nem, a banthának a f@szát. Továbbra is gyűlöltem Őt, viszont megengedte, hogy maradhassunk és evidensé vált, hogy ez az a hely, ahol igazán megtanulhatom, mit jelent szabad Erőhasználónak lenni. Assharaj gyomra viszont nem vette be ezt az egészet. Távozni akart, de én nem voltam hajlandó vele menni. Hálátlan kis pöcs vagyok, tudom, de olyan erős akartam lenni, mint apám… mivel tudtam, hogy csak így tudom Őt egy szép napon megölni. Ezt persze nem hangoztattam. – Az arca komor volt, kezdeti jókedve látszólag teljesen elszállt. – Mester nélkül maradtam. Assharaj megígérte, hogy nem fedi fel a Tund titkát, de a mai napig is csak remélni tudom, hogy apám tényleg elengedte és most boldogan él valahol. Minden esetre azóta sem láttam Őt.
- Miért mondod el ezeket nekem? – kérdezte értetlenül beszélgetőpartnere.
- Azt kérdezted, ki vagyok. Hát itt a válasz – felelte. – Idővel kiharcoltam, hogy az a világi pöcs legyen a tanítóm. Eredetileg nem akart új tanítványt fogadni, de a bűntudat nagy úr…! Évekig képzett engem és minden alkalommal, amikor harcolni láttam, de úgy igazán mindent beleadva harcolni, egyre inkább tudatába kerültem a ténynek, hogy mennyire messze állok még az elérni kívánt céltól. Az az ember egy bestia, Erőlavina, Erővillám és mellé még egy saját vívóstílus is. Brutális. – Őszinte csodálat csendült a hangjában, amit azonban nagyon igyekezett kiűzni onnan – Évekig képzett engem, amikor egyik napról a másikra úgy döntött, hogy neki ez sok, egyedül akar lenni, szarik a fejemre és az egész rendre. Lepasszolta a tanítványát, a vezetői titulusát és eltűnt. Csak így. Ezt követően nem kértem új mestert, próbáltam mindenkitől azt megtanulni, ami érdekelt és ami hasznosnak tűnt, az új vezetőnk pedig apám korábbi tanítványa, Gamion mester lett. Róla is biztos hallottál már, elég ismert figura bizonyos körökben.
Drexer felállt a székről, megropogtatta a nyakát és egyetlen gombnyomással életre hívta a viridián pengét.
- Csak ez a két fegyver maradt hátra utána. Egy béna holoüzenetben közölte, hogy nekem szánja őket. Mindkét kard csodálatos, de mégis a barátaim azok, akikért igazán hálás lehetek az átkozott Gerr’IUs-nak, mivel nélküle sosem ismertem volna meg Fiwit és Jonathant.
Az előtt ülő, lekötözött Sötét Jedi tekintete gyűlölettel keveredett félelmet sugárzott, ahogy a penge bevilágította a félhomályba burkolózott teret.
- Hát ez vagyok én – fejezte be a történetet Drexer, egyetlen gyors vágással választva le áldozata fejét a testéről.
Képességei: Erőérzékeny:
- Fénykardvívás: * 1 pont (Djem So haladó)
- Telekinézis: * 1 pont
- Receptív-Projektív telepátia: * 1 pont
- Meditáció * 0pont
- Erőérzékelés * 0pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés * 0pont
Szakértelmei: Drex nagyszerű vadász és nyomolvasó. Mivel azonban kimondottan szereti az állatokat, ezeket a képességeket rendszerint más körülmények között hasznosítja. Korábban rengeteget rajzolt, manapság viszont inkább a tetoválások készítésében éli ki a művészi vénáját.
Becenév: Drex
Faj: Ember
Nem: Férfi
Jellem: Szabadszellemű, határozott és kitartó
Származás: Ilum
Kor: 23 év
Család: Az édesanyja halott, az apja bárcsak az lenne
Kaszt: Szürke Jedi
Magassága: 185 cm
Testsúlya: 85 kg
Szeme színe: Barna
Haja színe: Sötétbarna
Bőre színe: Enyhén kreol
Különleges ismertetőjegyek: A bal karja végig kitetovált, de a teste egyéb részein is akadnak motívumok.
Életrajz:
- Az Ilumon születtem – kezdte. – Azt hihetnéd, hogy ezért vagyok veled most ennyire hideg, de nem, egyáltalán nem. Egyszerűen csak kitoszottul gyűlölöm a magadfajtát. Lehet, hogy most hihetetlennek tűnik, de amúgy kedves ember vagyok, foglalkozom a szeretteimmel, sőt még meditálni is szoktam. Tudod, mint régen a kis homi Jedik. Természetesen a homi részt leszámítva.
Na levegőt vett, leült beszélgetőpartnerével szembe és már-már hiteles mosollyal vezette fel a folytatás.
- Ha skálázni lehetne a homoszexualitást és a tízes lenne az igazi született fartúró, garantálom, hogy egyest kapnák. Még két pasis orgián sem vettem részt soha, pedig megfordultam már pár bordélyban. Ne érts félre, magabiztos vagyok a szexualitásomat illetően, de a gangbang nem egy olyan élmény, amit más farkának látványa tesz számomra érdekessé. Hívj csak bátran maradinak. – Mire befejezte a gondolatot már a plafont nézte. – Azt hiszem elkalandoztam. Azt kérdezted, ki vagyok, én pedig önző módon már majdnem a szexuális hódításaimról kezdtem el mesélni neked. Elnézést! – A hangja őszintén csengett, de a tekintete másról árulkodott. – Tehát térjünk vissza az Ilumhoz. Jó hely, csak egy kicsit hideg. Cserébe viszont mindenki arra vágyik, hogy valaki felmelegítse, ami remek alapot biztosíthat egy ilyen félisten számára, hogy derékig gázoljon a pi… - Gyorsan elhallgatott, megrázta a fejét és próbálta magát rávenni, hogy visszatérjen a tárgyhoz. – Anyám egy kis motel recepciósa volt és nem mellesleg spermadonor apám egyéjszakás kalandja. Van ilyen, ettől még rendes asszonynak számított. Nem volt könnyű élete, de mindent megtett annak érdekében, hogy nekem jó legyen. Hamar rájött, hogy Erőérzékeny vagyok de próbált normális életet biztosítani számomra. Végül azonban egy autoimmun betegség sajnos ellehetetlenítette, hogy gondoskodjon rólam. – Felállt a székről és az egyik hatalmas, rácsokkal sűrűn parcellázott ablakhoz sétált. – Az Ilumon van egy kicseszett barlang, tele kristályokkal, ezért viszonylag gyakran fordulnak meg arra Jedik és még náluk is rosszabb anyaszomorítók. Gondolom innen már nem nehéz kitalálni, hogyan kerültem a Jedi templomba. Édesanyám halála és a Jedik gyakori látogatása csak elég információ még számodra is, hogy összerakd, miként juthatt egy három éves Erőérzékeny takonypóc Coruscantra. Itt gyorsan teltek az évek, nincs is semmi, amit külön kiemelhetnék. Elég ügyes voltam és a kellő időben mestert is kaptam magamnak, ráadásul pont az az Assharaj Shae lett a tanítóm, aki a templomba vitt. Minden bizonnyal ez az egyetlen oka annak, hogy anyám búcsúlevele eljutott hozzám. – Odasétált a felszereléseit rejtő hátizsákhoz és elővette belőle a kulacsát. – A levél szokványos volt, már amennyire ezt meg lehet állapítani más halott anyák leveleinek ismerete nélkül, viszont fontos megemlíteni, hogy ebben tudtam meg, hogy ki az apám. Egy Szürke Jedi, akiről anyu valami csoda folytán szép dolgokat írt. Egy olyan rohadékról, aki egyszer elkapta, majd felé sem nézett. A mai napig sem értem, hogy miért nem ócsárolta olyan módon, ahogy az a gennyláda megérdemelné. Mindegy is – folytatta nagyot kortyolva a vízből -, a lényeg, hogy nem sokkal később Assharaj elhagyta Jedi Rendet, mert nem feküdt neki az a tábornokosdi, ami a Jedikre rá volt kényszerítve. Megadta a lehetőséget, hogy maradjak, de már akkor is éreztem, hogy gondjaim vannak a szabályok betartásával, ezért kimondottan örültem a lehetőségnek, hogy szabad lehetek. Én viszont nem csak a saját utamat kutattam, de hosszas tépelődés után a Holoneten rákerestem a donor nevére is… - Visszament a másik férfi mellé és szinte barátságosan paskolta meg a vállát. – B@szod, azt hittem a pofám leszakad, mikor szinte azonnal megtaláltam a rohadékot. Na és hol? – Nem várt választ a kérdésére. – A kitoszott bűnügyi rovatban! Igaz, hogy a plakát már pár éves volt, de brutális összeg szerepelt rajta. Legalább már tudtam, hogy nem csak Szürke Jedi, de terrorista is a tag. Ejj, micsoda gének – mondta a fejét csóválva. – Tovább kutakodva rájöttem, hogy ha minden igaz, ez a csodálatos ember a Nagoon Rend tagja, amit gondolom már nem kell bemutatnom neked. Assharaj mindig mutatott érdeklődést a Szürkék iránt, ezért nem is volt nehéz rávennem, hogy vegyük fel a kapcsolatot Nagoon Tanítványaival. Nem volt egyszerű megtalálni őket, fél évbe telt, de végül csak sikerült. Egy toborzójuk vezetett el minket a Tundra, ahol… - Színpadiasan a szája elé kapta a kezét. – Aztarohadt, elárultam, merre van az Erőd. Na de semmi baj, van ez így. – Legyintett a kezével, majd folytatta a történetet. – Sejtheted mennyire voltam izgatott. Tudtam, hogy azon a helyen vagyok, ahol apám is él. Az a f@sz!
Ismét leült a székre és eligazította övén mindkét fénykardját. Sajnos ezek az eszközök hajlamosak elmozdulni ülés közben.
- Arra viszont nem számítottam, hogy gyakorlatilag Ő a Szürke Jedik vezetője. Épp előtte néhány hónappal végzett az előző górékkal, akik korábban kiirtották az egész Tanácsot. Nem semmi, a fater állítólag puszta kézzel verte szét a diktátor Nagymester fejét. A párbajuk lezárásaként addig ütötte, míg fullosan agyvelő nem terítette be a terem padlóját. Kedves kis történet, mi? – Lecsatolta egyik fegyverét és szórakozottan kezdte forgatni a kezében. – A lényeg viszont az, hogy amint megláttam az önelégült képét, nem tudtam türtőztetni magam és nekiestem. Fénykarddal a kezemben vetettem rá magam, ami nem volt valami bölcs döntés, tekintve, hogy az az ember valami félelmetesen erős. Egyetlen kézmozdulattal csapott neki az ajtónak, a segítségemre siető Assharaj pedig alig tudott néhány csapást hárítani, mielőtt az ezüst fénykard le nem vágta mindkét kezét. Nem ez volt a legjobb bemutatkozás, de szerencsére itt véget is ért a harc és az azonnali meggyilkolásunk helyett a kikérdezésünk mellett döntöttek. Itt derült ki, hogy ki vagyok valójában és jött a nagy családi idill. Ja nem, a banthának a f@szát. Továbbra is gyűlöltem Őt, viszont megengedte, hogy maradhassunk és evidensé vált, hogy ez az a hely, ahol igazán megtanulhatom, mit jelent szabad Erőhasználónak lenni. Assharaj gyomra viszont nem vette be ezt az egészet. Távozni akart, de én nem voltam hajlandó vele menni. Hálátlan kis pöcs vagyok, tudom, de olyan erős akartam lenni, mint apám… mivel tudtam, hogy csak így tudom Őt egy szép napon megölni. Ezt persze nem hangoztattam. – Az arca komor volt, kezdeti jókedve látszólag teljesen elszállt. – Mester nélkül maradtam. Assharaj megígérte, hogy nem fedi fel a Tund titkát, de a mai napig is csak remélni tudom, hogy apám tényleg elengedte és most boldogan él valahol. Minden esetre azóta sem láttam Őt.
- Miért mondod el ezeket nekem? – kérdezte értetlenül beszélgetőpartnere.
- Azt kérdezted, ki vagyok. Hát itt a válasz – felelte. – Idővel kiharcoltam, hogy az a világi pöcs legyen a tanítóm. Eredetileg nem akart új tanítványt fogadni, de a bűntudat nagy úr…! Évekig képzett engem és minden alkalommal, amikor harcolni láttam, de úgy igazán mindent beleadva harcolni, egyre inkább tudatába kerültem a ténynek, hogy mennyire messze állok még az elérni kívánt céltól. Az az ember egy bestia, Erőlavina, Erővillám és mellé még egy saját vívóstílus is. Brutális. – Őszinte csodálat csendült a hangjában, amit azonban nagyon igyekezett kiűzni onnan – Évekig képzett engem, amikor egyik napról a másikra úgy döntött, hogy neki ez sok, egyedül akar lenni, szarik a fejemre és az egész rendre. Lepasszolta a tanítványát, a vezetői titulusát és eltűnt. Csak így. Ezt követően nem kértem új mestert, próbáltam mindenkitől azt megtanulni, ami érdekelt és ami hasznosnak tűnt, az új vezetőnk pedig apám korábbi tanítványa, Gamion mester lett. Róla is biztos hallottál már, elég ismert figura bizonyos körökben.
Drexer felállt a székről, megropogtatta a nyakát és egyetlen gombnyomással életre hívta a viridián pengét.
- Csak ez a két fegyver maradt hátra utána. Egy béna holoüzenetben közölte, hogy nekem szánja őket. Mindkét kard csodálatos, de mégis a barátaim azok, akikért igazán hálás lehetek az átkozott Gerr’IUs-nak, mivel nélküle sosem ismertem volna meg Fiwit és Jonathant.
Az előtt ülő, lekötözött Sötét Jedi tekintete gyűlölettel keveredett félelmet sugárzott, ahogy a penge bevilágította a félhomályba burkolózott teret.
- Hát ez vagyok én – fejezte be a történetet Drexer, egyetlen gyors vágással választva le áldozata fejét a testéről.
Képességei: Erőérzékeny:
- Fénykardvívás: * 1 pont (Djem So haladó)
- Telekinézis: * 1 pont
- Receptív-Projektív telepátia: * 1 pont
- Meditáció * 0pont
- Erőérzékelés * 0pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés * 0pont
Szakértelmei: Drex nagyszerű vadász és nyomolvasó. Mivel azonban kimondottan szereti az állatokat, ezeket a képességeket rendszerint más körülmények között hasznosítja. Korábban rengeteget rajzolt, manapság viszont inkább a tetoválások készítésében éli ki a művészi vénáját.
A hozzászólást Drexer összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 17 Szept. 2017, 21:05-kor.
Drexer- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 6
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Sep. 16.
Karakteradatok
Főkarakter: Drexer
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Drexer
Adatlap: Drexer
Szint: 1. szint
Pont: 10 pont
Erő alkalmazások:
- Telekinézis: * 1 pont
- Receptív-Projektív telepátia: * 1 pont
- Meditáció * 0pont
- Erőérzékelés * 0pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés * 0pont
Felszerelés:
- ezüst pengés fénykard: 3 pont
- viridián pengés fénykard: 3 pont
Kredit:
- 500 credit
Pontok: 10 pont
- Elhasznált: 8 pont
- Maradt: 2 pont
Szint: 1. szint
Pont: 10 pont
Erő alkalmazások:
- Telekinézis: * 1 pont
- Receptív-Projektív telepátia: * 1 pont
- Meditáció * 0pont
- Erőérzékelés * 0pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés * 0pont
Felszerelés:
- ezüst pengés fénykard: 3 pont
- viridián pengés fénykard: 3 pont
Kredit:
- 500 credit
Pontok: 10 pont
- Elhasznált: 8 pont
- Maradt: 2 pont
Drexer- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 6
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Sep. 16.
Karakteradatok
Főkarakter: Drexer
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Drexer
Elfogadva természetesen
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.