Rhyssa Edaara Quillan-E’ron

Kaland tartalma:
Van olyan, amikor az ember azt hiszi, hogy úgy megy el egy küldetésre, hogy nem lesz rosszabb semmi, vagyis nem lehet, de Rhys-nek rá kellett jönnie, hogy még annál jobban is képes szenvedni, mint egyébként. A Köztársaság és az FRK határára kellett menniük, hogy a „Köztársaság végzete” nevű terrorista csoporttal vegyék fel a harcot. Már több, mint két hete voltak ott, az egész kaotikus háborúban. Az ellenségnek sokkalta nagyobb háttértámogatása volt, mint ahogyan azt a Havoc Squad megkapta a jelentésben. Szó szerinti űrcsata volt az, ami kialakult a felek között. Lényegében addig voltak az űrben, amíg ki nem fogyott az üzemanyaguk és amint újratöltötték a vadászokat máris küldték ki őket újra. Mindezt addig, amíg nem kezdtek fáradni és már nem lett volna túl veszélyes kinn tartani őket. ha már itt voltak, akkor leváltották őket, aludhattak, ehettek, fürödhettek, majd az egész után újra az űrben találták magukat. Rhys persze nem tagadhatta, hogy örült annak, hogy ennyit lehet az űrben, mert így végre nem folyamatosan Keth körül forogtak a gondolatai, hanem tényleg az ellenségre kellett ügyelnie, mert bármikor meghalhat, ha a figyelme lankad bármennyit is. Szerencsére Kiera Skyfall is ott volt mindig a nyomában, vagy éppen Lor, hogy fedezzék és persze ő maga is őket. Az érintett napon 230.3 MU-n a Dyadalmash háttértámogatásával voltak kint Kiera –val, ami nagy segítség volt egyébként, hiszen az volt a Havoc Squad zászlóshajója. Azonban ezen a napon Rhys gépét eltalálták és egyelten helyre tudott csak beszállni, hogy ne robbanjon fel, ez pedig az ellenség hajója volt. A hadnagya is megérkezett, és ott találták magukat az ellenséges vonalak mögött az egyik hajón, nyakukon az ellenséggel. Rhys fénykarddal vette fel a versenyt az ellenséggel, akik között pánik tört ki, mert jedinek nézték. Ezalatt BB-4 és a hadnagy végrehajtották a parancsait, hogy mentsenek és lopjanak adatokat, majd zárják le a hangárt. Amint ezzel végeztek csak egyetlen módon menekülhettek a hajóról, amit az övéik is megtámadtak, két TIE vadásszal. Rhys még nem vezetett ilyet korábban, így neki kissé nehezen ment, de kijutottak és indultak vissza a Dyadalmash irányába, amikor hirtelen teljesen máshol találták magukat az ismeretlen űrben, aminek a helyét még a TIE-k sem tudták kiszámítani. Azonban a közelben volt egy bolygó, ahonnét vészjelzés érkezett, mivel alig pár órára volt csak levegőjük mindenképp arra vették az irányt. Rhys-nek az volt az ötlete, hogy egy féreglyukkal kerültek ide, ekkor még nem is gondolta, hogy ez szándékos volt. A TIE vadászokból mire a bolygó légkörébe értek már majdnem kifogyott az üzemanyag, így csak katapultálva tudtak megmenekülni és fák közé, egy erdőbe kerültek, nem messze a vészjelzés forrásától. Rhys az Erőbe kinyúlva próbálta keresni azokat, akik jelezhttek és olyat érzett, amire egyáltalán nem számított, hogy pont itt fog. Keth-t. Elsőre lefagyott, majd nem is bírt magával és lélekszakadtával rohanni kezdett arra, ahonnan a férjét érezte. mikor megérkezett egy rétre ért, ahol szerzetesnek tűnő alakok voltak, illetve egy nagyon furcsa lény – egy Aing-tii – amit még soha sem látott. Nem mintha érdekelte volna, próbált bejutni a sátorba, ahonnan a férjét érezte, de valamelyik innen nem engedte, hogy még várnia kell. Hiába kiabált nem kapott választ, így megsemmisülten, sírva rogyott le a földre, hogy mi van, ha a férje nem is akarja őt látni. Nem sokkal később beérte őt Kiera és BB-4 is, majd őket követve jó két tucat orgyilkos is, akik Keth nyomában jártak és most a triót követve találtak ide. Rhys meglepetten tapasztalta, hogy miként szólították, de ebből már tudta, hogy ki küldte őket, azt is, hogy hazudott, hogy nem fogja bántani. Kiera persze teljesen kiakadt a dolgon, Rhys pedig próbálta megakadályozni, hogy bánthassák a férjét. Ebben szerencsére nála volt az előny, hogy az orgyilkosok nem ölhették meg, más kérdés, hogy bántani bánthatták. Próbált volna Xeth-nek üzenni, hogy leállítsa ezt az egészet, de nem érte el, semmilyen telepatikus üzenetet nem lehet kiküldeni innen az egyik itteni miatt. Rhys pedig abba a helyzetbe került, hogy döntenie kellett, hogy vagy továbbra is ellenáll és akadályozza őket, ebben az esetben a hadnagya veszti az életét, vagy engedi dolgozni őket és akkor szabad útjuk van Keth-hez. Az őrlődése és fájdalma hatására ébredt fel Keth és támadta meg őket. odabent a sátorban ott volt Akmul is, akire igencsak dühös volt Rhys ezekben a percekben, bár szerencsére az jobban lekötötte, hogy a férjéhez jusson. Aki miután legyőzte az orgyilkosokat ki is dőlt. Az újabb kellemetlen meglepetések ekkor érkeztek, amikor végre megláthatta Keth-t. egyrészt nem volt a férfi arcán, sem a karjain, és ebből következtetett, hogy a hátán sem a tetoválásai, de semmilyen korábban megszokott sebhelyet sem látott rajta. Az Erőn át érezte ugyan, hogy a férje az, de a testét nem ismerte fel, még akkor sem, ha pont ugyanúgy nézett ki. Zavartan kérdezte Akmult, hogy most mi van, nem értette, remélte, hogy a férfi/nő – alakváltó révén nem tudni – olyasmi választ ad neki, hogy a rejtőzés miatt tette, de nem kapott ilyen megnyugtató választ. Akmul szerint a test csupán egy éves volt és neki sem voltak válaszai pedig szeretett volna azokat adni Rhys-nek. De legalább azt sikerült tisztáznia, hogy mindig is köztársasági volt, ezt azok után, hogy Cretaff Gragasch admirális is megérkezett, illetve további köztársaságiak. Ekkor derült ki Akmul igazi(?) neve is, hogy ő valójában Aerith Fenlar őrnagy volt és már mindenről gondoskodott. Rhys itt remélte, hogy vége lesz a rémálomnak és végre együtt lehet majd Keth-el, vagy beszélhetnek, de az admirális még inkább összetörte őt, amikor közölte, hogy ő nem térhet még vissza velük Coruscant-ra, mert az N’Zoth-ra kell mennie. Rhys megszédült, és sírás kerülgette, de még sikerült tartania magát, bár Akmul segítsége kellett ahhoz, hogy ki tudjon tántorogni a sátorból fel a hajóra, amivel felviszik őket majd a bolygó körül levő flottához. Mikor felértek és egyedül maradt, akkor rogyott le zokogva a földre a kabinjában, amit kapott. Végtelenül tehetetlennek érezte magát és mindenkire dühös volt, még arra is, akitől telepatikus üzenetet kapott, hiszen mit tudhatott az arról, hogy min megy keresztül, mit érez? Semmit! Végül sikerült Akmulnak hála bejutnia Keth-ez is, de nem volt magánál továbbra sem. Mivel hazajött végre valahára, így indulás előtt a fénykardját is otthagyta a férfinak egy üzenettel együtt, hogy miért hagyta ott a fegyvert, hogy megőrizte az ígérete szerint. Mikor megérkeztek az N’Zoth-hoz fájó szívvel, még mindig összetörten hagyta ott Keth-t, hogy a feladatát teljesítse és a köztárasági haderő egy részét ő vezesse a bolygón.

Bővítés:
N’Zoth, 231.3 MU (nyolcadik hónap közepe)
Jelen pillanatban mindenhol máshol szívesebben lett volna, mint itt ezen az átkozott sivatagbolygón. Bármit megadott volna azért, hogyha a férjével együtt mehet Corsucant-ra, ha nem szakították volna el tőle megint úgy, hogy egyetlen szót sem tudtak semmilyen formában sem váltani. Miközben a bolygóra ereszkedtek le meglepve tapasztalta, hogy mégiscsak van nála egy fénykard, mégpedig Keth-é. Mivel a férfi nem tehette oda, így nem maradt más lehetőség, mintsem Akmul, azaz Aerith Fenlar őrnagy volt. Még a hajón megkérdezet, hogy melyiket szereti jobban az alakváltó és a Fenlar-t mondta, így Rhys megígérte neki, hogy ezentúl így fogja hívni. kedvesnek találta, hogy legalább védtelenül nem hagyta eljönni. Az egyetlen, aminek örült Rhys ezen a napon, hogy legalább a sajátjaival mehet a bolygóra és biztos pont fog mögötte állni, hiszen ő maga érdemelte ki azt, hogy vezesse a földi csapatokat a városnál, azaz a legfontosabb ponton. Igazából roppant sajnálatos módon hamar kiderült, hogy a remek taktikája felesleges volt. itt már kezdte érezni azt, hogy már most mennyi hatással van rá Xeth, mert sokkal jobban tudta uralni az érzelmeit és elrejteni Miin elől azokat, meg mások elöl. Kívül magabiztosnak tűnt, még az Erőn át is, de belül teljesen halottnak érezte magát. És taktikai érzékének javulását is a sötét nagyúrnak köszönhette, hiszen őt magát ez nem érdekelte annyira soha sem, főleg, mert vadászpilóta volt. Az erőfeszítései leginkább azért voltak hiábavalók, mert a Birodalmiak úgy döntöttek, hogy őket nem érdeki a város és feladják. Emiatt mind nekik, mind a huttoknak is vissza kellett a belvárosba húzódniuk, sokkal nehezebbé téve mindent. Pontosan az ilyen részre jegyezte meg, hogy minden könnyedén fog menni, ha az impek nem szúrják hátba őket. Márpedig megtették. Itt érzett először igencsak nagy késztetést arra, hogy átvegye a parancsnokságot a birodalmi haderő felett is, révén megtehette volna, annak köszönhetően, hogy Lord Xeth tanítványa. Csak akkor igazából bukta volna a teljes köztársasági pályafutását és valószínűleg menekülnie is kellett volna. így nem tette meg, közben pedig még az is kiderült, hogy az Erőn keresztül látszik, hogy Lord Xeth szimbóluma öleli őt körbe, mintegy fenyegetésként, vagy óvó jelként, attól függően, hogy ki nézi. Nem mintha Rhys-nek minderről lett volna tudomása, de Miin már észrevette. Az ellenség egyébként félelmetesen nagy számban volt jelen ezen csatában, nagyon sokszoros túlerőben, hiába lőtték őket ezerszámra mindig újabbak és újabbak bukkantak fel, átmászva a saját elesettjeik tetemén, végeláthatatlan hosszúságban. A visszavonulás előtt a köztársaságiak még egy sugárpajzsot is felállítottak azon a részen, ami az űrkikötőbe vezet. Később kiderült, hogy mindez még a harc után is állt, csak épp az ellenség a külső városrész feladása miatt máshol jutott be. Amint menekülniük kellett, vagyis visszavonulni, akkor ott Rhys végig hátramaradt, hogy fedezze a többieket, a sajátjaikat, hogy ők mindenképpen eljussanak a belső falakig. Közben végig igyekeztek együttműködni a huttokkal és szerencsére a birodalmiaknál is egy kompetens személy vette át a parancsnokságot Torian Cadera aliit'alor személyében, aki képes volt összefogni az impeket és enyhíteni a kárt, amit az első parancsnok, azaz idióta és ostoba papnő tanonc és a stratégája okoztak. Az egésznek az igazán neheze csak ekkor kezdődött. Ugyanis innen nem volt már hova visszahúzódni, sem pedig menekülni, ha itt áttör az ellenség, akkor le fogja gyűrni őket, már csak az átkozottul nagy túlerő miatt is. Azonban esze ágában sem volt feladni, ők voltak a köztársaság legjobbjai, már csak abban reménykedhetett, hogy a másik két frakció is kitart. Az ellenség pedig nem állt le, éjszaka sem, pedig általában éjszaka mindig van egy kis nyugalom, általában, ahol technológiailag fejletlenek a körülmények, vagy ha valami zavarja az éjszakai műszereket. De ezeket a halálkultuszos lényeket nem érdekelték a háborús szokások. Így egy percet sem tudtak pihenni az éjszaka folyamán, mert végig távol kellett tartani az ellenséget. Hajnalra pedig már szinte mindenki kifogyott mindenféle lőszerekből, így szinte az utolsó utáni pillanatban érkezett meg a légi támogatás és a felmentő sereg, akik korábban a bolygó másik felén „szórakoztak” a koaxiumért, amit végül is a birodalmiak vittek el. A megérkező erősítéssel sikerült két tűz közé fogni az ellenséget, akiknek eszük ágában sem volt menekülni. Így nem nagyon maradt más lehetőség, mintsem szinte teljesen kiirtani őket, mígnem végül a maradék elmenekült a fővárosból egyenesen a sivatag mélye felé. De még így sem voltak elég jók, mert a bolygó végül is a Hutt kartellekhez csatlakozott, mert a szultán szerint ők segédkeztek a legtöbbet nekik. Rhys-t ez annyira nem érdekelte, ők megtették, amit lehetett az exrémen rossz körülmények ellenére.

Coruscant, nyolcadik hónap második fele
Rhys-t igazából azért nem érdekelte nagyon az, hogy mi is lett az N’Zoth-i csata vége, kihez csatlakoztak, mert gondolatban már teljesen máshol volt. Már azt várta, hogy végre visszaérhessen Corsucant-ra és együtt lehessen Keth-el, bár a szívét megannyi nehézség és bűntudat nyomta ezzel a dologgal kapcsolatban. Mármint nem azzal, hogy mennyi ideig futott a férfi után, hanem az, hogy közben megcsalta Xeth-el, először tudtán kívül, másodjára meg, mert gyenge volt és szüksége volt valakinek a közelségére. Azonfelül haragudott a férfira, hogy nem kereste egyszer sem, hogy az önkéntes száműzetése közben arra nem volt képes, hogy akárcsak egyszer is felvegye vele a kapcsolatot. Hogy odadobta Xeth elé, miközben sejthette, hogy nem lesz képes ellenállni neki. Félt és aggódott amiatt, hogy mit művelt vele Xeth, miért csak egy éves a fizikai teste, az sem segített, hogy Akmul, vagyis Fenlar őrnagy sem tudott mindenre válaszolni. A következő csapás akkor érte, amikor visszaért Coruscantra és a jelentések megírása és szóbeli elmondása után találkozni akart a férjével, vagy pedig információt megtudni a mibenlétéről. Annyit sikerült megtudnia, hogy a jedi templomba került és nem láthatja őt, illetve nem is beszélhet vele, amíg a jedik meg nem engedik. A hír után szinte teljesen megsemmisült, csak kínzó, gyötrő ürességet érzett magában, az igazat megvallva arra sem emlékezett, hogy miként jutott haza, csak arra eszmélt fel, hogy ül az ágya szélén, meredten bámulja a semmit és legszívesebben üvöltene a fájdalomtól. Ezek után órákig ült a zuhanyban a lábait szorosan átkarolva a földön ülve sírva, miközben először a meleg, majd a hideg víz csak zuhogott rá. Az utóbbi időben egyébként nem volt jellemző rá, de a folyamatos csalódások után a teste is kezdte megadni magát, így arra sem emlékezett, hogy Jassa rángatta ki a hidegvíz alól és fektette le aludni, annyira be volt már lázasodva. Valamit elkapott még az aing-tii bolygóján, vagy az N’Zoth-on, a hidegvíz alatt levéstől pedig tüdőgyulladást kapott. Így jó néhány napig nagyon magas lázzal feküdt betegen, miután rendbe jött, akkor pedig ahhoz nem volt kedve és ereje, hogy felkeljen az ágyból. Lényegében, mint egy zombi ment be minden nap dolgozni. Kellemes csalódás akkor érte, amikor utána nézett Aerith Fenlar őrnagynak és tényleg Akmul volt az. A katonaságon keresztül megszerezte az elérhetőségét, hogy beszéljen vele. Szerencsére az alakváltó igent mondott Rhys kérésére és találkoztak az egyik olyan helyen, ahol a flotta és a katonaság is megszokott fordulni. A nő legnagyobb bánatára az alakváltó sem tudott semmilyen új információval szolgálni, mert ő sem beszélt Keth-el azóta, hogy visszajöttek Coruscantra és azóta sem tud többet annál, mint a bolygón. Rhys ugyan nem akarta, de valamiért kicsúszott a száján – a második sör már nem kellett volna, érezte – hogy lehet, hogy el kéne engednie Keth-t, mert kezdi úgy érezni, hogy nem azért nem felel ennyi idő után a férfi, mert őt akarja védeni, hanem, mert már nem szereti. Aerith arcán erre ez a tipikus, „jaj, de butus vagy” mosoly jelent meg. Eddig a pillanatig nem tudta Rhys, hogy azon a bolygón nem azért nem ment ki Keth és nem azért váratta, mert nem akarta látni, hanem éppen, mert annyira ment volna ki elé, hogy nekik kellett kiütniük a férfit azért, hogy ne tehessen magában kárt és ne ölesse meg magát legyengülve, mert túlerőlteti magát. Ettől Rhys igencsak elszégyellte magát, hogy ilyet feltételez, miközben lényegében pont az ellenkezője állt fenn. Ezek után nem is tudta, hogy melyik helyzet lenne rosszabb, az, amit ő maga feltételezett, vagy az, ami fenn áll, hogy ő is ugyanúgy szenved, mint saját maga ettől a helyzettől. Így ezzel együtt az is eszébe jutott, hogy akkor vajon mennyi a saját érzelme ebből és mennyit érez át az életköteléken Keth-től. Xeth-től tudta, hogy ilyesmit úgysem várhat el, érezhet, így őt teljesen kizárta. A beszélgetés során BB-4 továbbra is igyekezett meg-megrázni az őrnagyot, ő nem bocsátotta még meg, hogy csak úgy kikapcsolta és fogságba ejtette őt. Továbbra is rossz hangulatban ment haza és most már a bűntudat is még jobban marta. Mivel egészen eddig nem feltételezte, hogy Keth-nél nincs a komlinkje és holoprojectora – főleg, hogy nem is tudja, hogy azok igazából Xeth-éi – így úgy döntött, hogy nem vár tovább és megpróbálja felhívni a férjét. Nem mintha nem félt és aggódott volna, már csak azok után is, hogy ennyi idő után képes lesz-e valamit mondani a másiknak. Vagy, ha felveszi egyáltalán, hiszen eddig soha sem tette. Igazából, amikor nem kapott választ és csöröghetett akár órákig ezúttal már semmit sem érzett, nem tudott mélyebbre süllyedni a szenvedés és fájdalom közepette. Néhány nappal később talán pont ezért is érte egy hatalmas meglepetés…

Ezaen, Kilencedik hónap első fele
Egyébként Rhys akkor érezte magát a legjobban, amikor éppen Aayla-val foglalkozhatott, végül is úgy döntöttek Jassa-val, hogy nem fogják odaadni a gyermeket a Jedi rendnek, hanem ők fogják felnevelni. Ha a gyámügy nekik nem engedi, akkor a Vorco klánnak kapcsolatban biztosan nem merül fel kifogás, hogy egy twi’lek kislány egy twi’lek klánban nőjön fel, még akkor is, ha nem Coruscanton, hanem a Bespinen, de szerencsére a Köztársaságban szinte mindenhol előfordultak Vorco-k, így válogatni is lehetett, ha kellett. Már a nyolcadik hónap végén látta a felhívást, hogy az Ezaen nevű bolygóra el lehet menni segédkezni, ami a Chiss Fennhatóság területén van, mert egy Rakghoul járvány tört ki. Mivel úgy vélte, hogy ez eltereli a figyelmét a dolgokról, így úgy döntött, hogy elmegy oda és segít az ottaniakon, illetve informálódik. Birodalmi körökben; még akkor is, ha saját magának sem tetszett az ötlet, hogy így tegyen. Nem mintha Xeth-nek hála nem tudta volna, hogy miként kell színészkedni, vagy éppenséggel urdrarr-t játszani és úgy viselkedni, mint ők, de tényleg nem szívesen tette volna ezt. Pedig megtette, ahol végül egy hadnaggyal hozta össze a sors, a nevére nem is emlékezett később, annyira nem volt fontos. Most azonban első kézből tapasztalhatta, hogy a tisztek sem lelkesednek azért, hogy az erőhasználók csak úgy kényük és kedvük szerint ugráltatják őket. Igazából saját maga úgy érezte, hogy még jó fej is volt, mert tanított a férfinak pár dolgot, a míg ott voltak a bolygón, legalább is stratégiai szempontból, mert a másik hihetetlen óvatoskodó volt és nagyon furcsa, hogy érdekelték az emberei. Amennyire tudta ez az érzelgősség meglehetősen szokatlan és lenézett dolog a Birodalom berkein belül. Eléggé úgy tűnt neki, hogy a férfi nem is való oda, ahova. A feladat gyakorlása után nem is igazán foglalkozott már ezzel, nem az ő ügye volt, neki egyébként is csak jó volt az, hogyha a birodalom belülről rohad el, annál kisebb az esélye annak, hogy újra megtámadják őket. miután hazaért Coruscantra már véget ért a szabadsága, amit Keth megmentéséért és az N’Zoth-ért kapott. Így kénytelen volt újra munkába állni, ahol pedig mindennél jobban kellett titkolnia az állapotát. Attól nem tartott, hogy Jassa elárulná, hogy mennyire rosszul van. Dolgozni akart, az legalább elterelte a figyelmét főleg arról, hogy Erőn keresztül is próbált Keth-el kapcsolatba lépni, de még úgysem sikerült, nem kapott választ. A remény akkor csillant meg a számára, amikor éppen egyedül volt otthon és komlinkje csörgött. Először csak a megszokott rezignáltsággal vette volna fel, amikor meglátta a számot. Noha azóta nem kereste erről senki, hogy Keth elment, de azonnal megismerte, hogy ez a férje komlinkszáma volt. Egy pillanat alatt lett jobb kedve, bár a félelem is ott volt benne, a szíve hevesen kezdett verni és alig várta, hogy végre a férje felől halljon, azonban csalódnia kellett. Amint felvette a hívást és a holoprojectoron nem Keth jelent meg, hanem Xeth. Ez onnan volt egyértelmű, hogy a férfi arcán ott volt a tetoválás és az, hogy urdrarr nyelven szólalt meg is sokat mondó volt. Első mozdulattal Rhys hozzávágta a falhoz a kommunikációs eszközét, ami bontotta a kapcsolatot ő maga pedig zokogva rogyott le a földre, nem tartották meg a lábai. Dühös volt, igazából nem Xeth-re, főleg, hogy ő legalább még érdeklődött is a hogyléte felől és foglalkozott vele, ironikus módon többet, mint a saját férje. Mikor a sírása csillapodott és a férfi újra hívta, akkor már felvette a hívást. De rá kellett jönnie, hogy Xeth-re is dühös, így elküldte a peremvidékre a férfit, hogy megszegte az ígéretét és mégis orvgyilkosokat küldött Keth után. Természetesen nem kapott erre választ, mondjuk hamar el is terelte a férfi erről a figyelmét, többek között, amikor gratulált Rhys-nek az előléptetéséért, noha kifejezte elégedetlenségét is, hogy részben azért kapja mindezt, mert Keth-t hazavitte. Mikor a nő próbálta megtudni, hogy mit, miért és mikor és hogyan és hasonló kérdéseket tett fel, Xeth csak cinikusan mosolyogva felelete, hogy majd hamarosan meglátja. Hiába próbálta bármilyen kiszedni a férfiból, hogy mire érti és reméli, hogy nem valamelyik belsős emberévek intéztette el, mert semmit sem kér tőle, de Xeth mindig kitért a válasz elől. még egy ideig beszélgettek leginkább általános témákról, igazából mindenféléről, ami nem tartozott a jedikhez, vagy Keth-hez. Miután bontották a vonalat Rhys-nek aggodalomra adott okot, hogy valószínűleg akkor szerezhette meg a nagyúr a holoprojectort, amikor összecsapott Keth-el, így a korábban elküldött bizalmas üzenetekre is szert tehetett nem is beszélve arról, hogy a kettejük harca után mennyi üzenetet e szerint Keth helyett Xeth-nek küldött…

Alone in the dark
Coruscant, Kilencedik hónap második fele
Teltek és múltak a napok és a hetek, nagyjából már egy hónap telt el azóta, hogy hazahozták Keth-t, de még Aerith sem tudott semmit sem meg, hogy mi van a férfival. Ő sem tudott az Erőn keresztül semmilyen kapcsolatot létrehozni a „jedivel”. Rhys közben rendszeresen beszélt már Xeth-el, mondjuk így egyszerűbb volt, mintha Erőn keresztül zaklatta volna őt a férfi. Akiről kiderült, hogy tényleg nem hazudott, mert Sokol főparancsnok behívatta a nőt az irodájába és közölte vele, hogy az utóbbi időben mutatott teljesítménye nyomán előterjesztették őrnagyi rangra, vagyis jelenleg ugyanott tartott a katonai előmenetelében, mint annak idején pont mielőtt eltűnt Keth. Ehhez, hogy újra itt legyen kellett, hogy hazahozz a Havoc Squad jedi tábornokát és a siker az N’Zoth-pn még akkor is, ha nem a Köztársaság szerezhette meg a bolygót. Sokol szerint jót tett Rhys-nek, hogy nem másfél évvel ezelőtt kapta meg az őrnagyi rangot, mostanra sokkal érettebb, megfontoltabb lett a férfi szerint és már túljutott azokon a gondokon, ami miatt korábban hadnaggyá fokozták vissza. Rhys-nek nehezére esett, hogy ne nevessen bele az apaként tisztelt férfi képébe, hogy nem saját érdeme volt, hogy jobban tudja kontrollálni az érzelmeit és nem, messze nem jutott túl azokon a gondokon, bár volt egy olyan érzése, hogy ezeket Sokol is pontosan tudja. Éppen ezért végtelenül hálás volt a férfinak, hogy ennek ellenére úgy véli, hogy most már megérdemli ezt a rangot. Saját maga örült neki persze, de úgy vélte, hogy nem érdemli meg, Keth nélküle is hazajutott volna, Aerith mindenről gondoskodott ott, övé volt igazából az érdem, saját maga csak a nyakukra hozta az orgyilkosokat és fény derült arra is, hogy Lord Xeth tanítványa. Még a saját hadnagyát sem volt képes egyedül megmenteni. Minderre az érzésre valószínűleg még Xeth is rájátszott és tovább mélyítette a szakadékot, anélkül, hogy Rhys-nek mindez feltűnt volna. Az előléptetés napján találkozott újra Aerith-el, mert őt is előléptették. Ennek köszönhetően még kevésbé érezte érdemesnek magát az őrnagyi rangra. A barátai és a fogadott családja is eljöttek, Jassa már Aayla-val, ugyanis a hatóságok neki adták a kislány felügyeletét, révén kevésbé volt veszélyes munkája, mint Rhyssa-nak. Természetesen a saját beosztottjai is eljöttek, illetve a többi rajparancsnok, köztük Lor is. Ez nagyon jól esett neki, ami viszont otthon fogadta az már sokkal kevésbé. Tényleg nem tűnt fel neki, hogy Xeth mennyire remekül hangolja a barátai és szerettei ellen, és rántja magával a sötét oldal irányába. A nap jelentős részében kereste a komlinkjét és holprojectorát már úgy volt vele, hogy elkönyvelte, hogy elhagyta, de amikor hazaért a hálóban megtalálta azt. Jó pár nem fogadott hívása volt egy általa ismeretlen számról és onnan még egy üzenet is. mivel nem tudta, hogy ki lehet az, így megnézte az üzenetet, de bár ne tette volna. Az elején nagyon megörült, hogy Keth az, a hangja is ugyanolyan volt, de mégis, ahogyan a tetoválás nélküli arcot nézte, mintha egy idegen állt volna vele szemben. Ebben az állapotában Rhys egyébként is nagyon érzékeny volt, az pedig hihetetlenül rosszul esett neki, hogy úgy gratulált a férje az előléptetés miatt, hogy azt Akmul-tól tudta meg. Hogy a nővel előbb beszélt, mint vele, főleg ennyi idő után, hogy ő volt az, aki kimentette, hogy e szerint a férje jobban bízik abban a nőben, mint benne. Hirtelen úgy érezte, hogy nem kap levegőt, a mellkasa szorítani kezdett és a lelki fájdalma szinte fizikai volt, kiejtette a kezéből a holoprojectort és sírva rogyott le a földre. A magabiztossága és az önértékelése még soha sem volt olyan alacsonyan, mint ekkor. Teljesen feleslegesnek érezte magát, végeredményben mindenki könnyedén boldogult nélküle, nem kellett senkinek és teljesen egyedül volt úgy, hogy még azokra sem számíthatott, akik rá mindig. Legalább is így érezte Xeth sustorgása pedig még inkább rányomta a bélyegét minderre. Még inkább egyedülinek érezte magát Rhys. Annyira maga alatt volt és olyan könnyedén befolyásolható így, hogy fel sem merült benne, hogy azért fordult Keth Akmul-hoz, mert nem érte el őt, pedig ez volt az igazság. Féltékeny volt Aerith-re Keth miatt, Jassa-ra Aayla miatt. Úgy érezte, hogy minden szétesik körülötte, képtelen volt arra, hogy visszahívja Keth-t, mert haragudott rá, most a fordítottja következett annak, amiben a nőnek volt része az elmúlt időszakban. Ezúttal ő nem válaszolt a férje naponként akár többször is érkező üzeneteire, meg sem nézte azokat, de ugyanígy Xeth-nek sem felelt és még BB-4et is kizárta a szobájából. A feltétlenül szükségesen kívül nem akart senkivel sem beszélni, sem semmilyen kapcsolatot fenntartani. Nem akarta, hogy bárki lássa őt így, vagyis belásson a mögé a maszk mögé, amit hála Xeth tanításainak képes volt fenntartani és mutatni mások felé.

Dyadalmash, Tízedik hónap első fele
A következő hetekben Rhys igencsak jól teljesített abból a szempontból, hogy mindenkivel eltudta hitetni, hogy tökéletesen rendben van vele minden. Aerith/Akmul próbált vele párszor beszélni, de mindig lerázta az újdonsült alezredest, a nő pedig odáig még nem ment el, hogy parancsba adja Rhys-nek azt, hogy találkozzanak. Keth-nek továbbra sem felelt, Xeth-nek sem tette volna, de a férfi most is többször megjelent doppenganglerként Rhys-nél. Végre valahára behúzhatott neki a nő azért, amit tett. Mivel iszonyú sok feszültség és düh halmozódott fel Rhys-ben így ezt az időt látta a legjobbnak arra, hogy nekilássanak tanulni is. Elkezdte tanítani a shien fénykardvívásra a niman-on felül, illetve arra is, hogy miként tudja a dühét, haragját villámokban manifesztálni Rhys. Végtére is a Birodalom egyik legnagyobb sith varázslójának tanítványához ez illett. Mint korábban, mivel ki tudja, hogy mennyi idejük van most is megosztotta vele a tudását. Amit természetesen Kael is érzett, amikor ő foglalkozott Rhys-el és a korábbi volt tanács tagnak egyre nehezebb dolga volt azzal, amivel megbízták. Főleg, mert neki meg kevés ideje volt a nővel foglalkozni. Az sem segített, hogy Rhys-nek és az egységének hadgyakorlatra kellett mennie, hogy a nő megismerkedhessen immáron felettesként a különítményével. A csapat három századot foglalt magába, a kérésére az ő helyét Kiera vett át a század élén, illetve még Lor került a sajátjának vezetésébe, mert onnan az ő századosukat áthelyezték máshova. Az egész különítmény neve megmaradt Alkony különítménynek, amit kétszer száz főnyi vadászpilóta század, a Főnix egység/század – immáron Kiera vezetésével – és a Zsivány egység/század Lor vezetésével. A harmadik század háromszáz fő földi egységet foglalt magába egy új századossal az élükön, Helene Garza százados által vezetett Rancor század, akik pedig vegyítették a szárazföldi alakulatok előnyeit. Volt köztük nehézpáncélos, nehéztüzérség, utász, kommandósok, illetve csapásmérő egység is. Ami azt illeti Garzát a legtöbben nem fogadták kitörő örömmel, mert úgy érezték, hogy azért kapott csak századosi rangot és került ide, mert rokona a legendás Garza tábornokasszonynak a Köztárasági főparancsnokságon. Éppen ezért voltak, akik nagyon sokat vártak el a fiatal nőtől, mások meg épp semmit, mert úgy gondolták, hogy hátszéllel került be ide. Rhys tudta, hogy ezt az utat a századosnak kell végigjárnia, hogyha ki akarja a többiek tiszteletét vívni, így csak a sajátjait arra kérhette meg, hogy próbáljanak megértőek lenni és mind összetartoznak, ha a százados a hadgyakorlaton nem bizonyítja be, hogy ide való kihullik, de ők a többiek nem hozhatnak a Havoc Squad-ra és az Alkony különítményre szégyent továbbra sem. Úgy tűnt, hogy mindez használt, amíg utaztak a kijelölt bolygóra, addig végre valahára nagy nehezen rászánta magát, hogy megnézi azokat az üzeneteket, amiket Keth küldött neki. Továbbra is végtelenül idegennek hatott, hogy Keth arcán nem volt ott a tetoválás, nem volt ott a seb. Így inkább csak hallgatta őket, mintsem nézte, úgy kevésbé volt fájdalmas. A sajátjához képest meglehetősen rövidek és tömörek voltak, igazából arról szóltak, hogy folyamatosan figyelik minden mozdulatát és tetteit és még a templomban sem nagyon közlekedhet. Az nem derült ki Rhys számára, hogy miért, nem tért ki rá a férje. Mivel még mindig rémes hangulata és kedve volt, nem tudta, hogy mit kéne válaszolnia ezekre. A rendszer most úgyis értesíti majd Keth-t, hogy megnézte az üzeneteket, a vallomásokra meg, amiket kapott összeszorult a szíve és a gyomra is. Legszívesebben megint órákig bőgött volna, most amikor végre lett volna lehetősége arra, hogy beszéljen a férfival, akivel mindennél jobban akart, képtelen volt megszólalni, képtelen volt bármit is üzenni, vagy mondani neki. Mit kellett volna? Keth-nek kellett volna bocsánatot kérnie és hasonlók, mert eltűnt és nem adott életjelet magáról, de nem tette meg. Azt hitte, hogy minden sokkal könnyebb lesz, de nem, csak még nehezebb, ennél az állapotnál talán még a bizonytalanság is jobb volt. Meg ezt nem lehetett csak úgy komlinken, vagy holoprojectoron át megbeszélni, ezt személyesen kellett volna. Nem volt képes arra, hogy élőben hívja fel a férjét, így felvett egy üzenetet, hogy reméli, hogy hamar kiengedik végre és találkozhatnak személyesen, mert jó lenne úgy beszélni, ekkor még nem is sejtette, hogy még jó fél évnek kell eltelnie mindehhez. Az üzeneten levő holoképén is látszott, hogy mennyire maga alatt van, ha másnak nem is, Keth-nek bizonyosan fel fog tűnni, hiszen nagyon jól ismerte. Most annyira összetörtnek láthatta Keth, mint amikor azt az üzenetet küldte annak idején, hogy elvetélt. Még hozzá tette, hogy sajnálja, hogy rövidre kellett fognia, de épp hadgyakorlatot vezet a sajátjainak, ha lesz valamikor ideje hosszabb üzenetre, akkor majd üzen megint, vagy ha kevésbé lesz fájdalmas az egész. Végül az üzenetet maga törölni akarta, meg is tette, de BB-4, aki hallotta az egészet helyreállította azt és ő volt az, aki elküldte Keth-nek, mert a kis droid újra boldognak akarta látni mindkét gazdáját.

Small light
Déli peremvidék, Tízedik hónap második fele
A hadgyakorlat tovább tartott, nem is nagyon volt ideje, igazából ami meglepte, hogy másnap is kapott is egy üzenetet Keth-től, hogy nagyon örül, hogy végre hallott Rhys felől és teljesen megérti, hogy miért nem küldött eddig semmilyen üzenetet. A nő igencsak meglepődött, hiszen törölte azt az üzenetet, gyorsan megnézte az adatbázisban és helyre volt állítva, illetve elküldve. Csupán egy pillanatra haragudott meg BB-4-re, tudta, hogy Picúr volt, az, aki elküldte azt, a végén pedig hálásan ölelte meg a kis droidot. A fájdalmas és áttörhetetlennek vélt jég mégis megtört. Nem mintha ettől nem lett volna fájdalmas a dolog, de legalább újra elkezdtek beszélni. Noha többször kapott olyan választ Rhys, hogy majd ezt személyesen beszéljék meg, mert nem holohívás téma. Sajnos többek között az is ilyen volt, hogy mit művelt vele Xeth. Erről mind a két férfi mélyen hallgatott, egyikből sem volt képes kihúzni semmit sem. Igazából ezen időből egyetlen egy pozitívumot tudott Rhys felsorolni az pedig az volt, hogy most, hogy Keth biztonságban volt a folyamatos rémálmok legalább abbamaradtak. Persze mindez nem sok, de azért a nő örült annak, hogy az utóbbi két hónapban legalább némileg normálisan tud aludni az előtte levő hosszú időszak után. Furcsa volt a számára, hogy kivételesen nem vesz részt a hadgyakorlatban, csak kívülről irányítja azt, ez neki is gyakorlás volt, hogy most már lesz olyan, amikor nem mehet ki géppel, hanem háttérben kell maradnia. Már most nem örült ennek az egésznek, így amikor tehette, akkor, mint Sólyom-vezér ő maga is kiment. Végtére is egy parancsnoknak is bármikor ki kell mennie és gyakorlatban kell maradnia. Főleg, hogyha az a személy a köztársaság egyik legjobb vadászpilótája. Szerencsére a feletteseit is megtudta győzni arról, hogy így van. Nem mellesleg elég szégyen lett volna, ha egy Havoc Squad-os a rangja mögé bújva akarna távol maradni a csatatértől. A szabadidejében pedig az edzőteremben fénykardvívást gyakorolt, egészen pontosan a shien mozdulatait, hogy minél gördülékenyebben menjen. Most, hogy végre rendszeresen kezdett Keth-el beszélni a kedve is javult valamelyest és Xeth ármánykodása is kevésbé volt hatással rá, ez valószínűleg a nagyúrnak is feltűnt, mert a háttérben újra szervezkedni kezdett. Lady Lyra-t bízta meg azzal, hogy intézze el, hogy Rhyssa még jobban szem előtt legyen és könnyebb legyen figyelniük őt. Így a nő a háttérben üzenetet küldött a Fekete Nap vezetőjének – akiről még mindig nem tudták, hogy kicsoda, csak annyit, hogy elég magas rangpn van és valószínűleg a szenátusban dolgozik – hogy kezdjék egyengetni az őrnagy útját, illetve rávenni arra, hogy majd elárulja a köztáraságot. Mindezt majd akkor, ha már eléggé otthonosan mozog a felsőbb katonai és politikai körökben, illetve eljut oda, hogy a Köztárasági főparancsnokság része legyen. Szóval úgy állították be, mintha csak kinézték volna őt és nem lenne köze a birodalomhoz. Így ennek köszönhetően miután hazaérkeztek a hadgyakorlatról, akkor a főparancsnokától, Kale Sokoltól meg is kapta az első ilyen meghívását. A bankett az 500 Republica tetején volt, csupa előkelősséggel és magas rangú katonai személlyel. Meg kell hagyni, hogy roppant kellemetlenül érezte magát egész este és fogalma sem volt róla, hogy igazából mit is keres ebben a viperafészekben. Noha az árnyjátékokban már kezdett egész jó lenni, de ez az egész nagyon más volt, erre még senki sem készítette fel. Úgy érezte, hogy ez az egész rosszabb volt, mint a Rhen Var-i ütközet. Az legalább megnyugtatás volt, hogy a főparancsnoka is hasonlóan feszengett, mint ő maga, bár a férfinak rendszeres volt az efféle esemény, de bárki bármit is mondott katonák voltak. Igaz itt voltak olyanok, akik inkább politikusok voltak, mintsem katonák, de az ilyeneket soha sem kedvelte. Igazán nagy megkönnyebbülésnek érezte, amikor hazamehetett. Mivel igencsak feszült volt, így elment edzeni, bokszolni, hogy a szegény bábun vezethesse le a feszültségét. Az egyik ütés után valamiért hátralépett és csak dühösen a kezével csapott a bábú felé lila színű villámok csaptak ki a kezéből, egészen pontosan az ujjai végéből és csapódtak bele a bábúba. Elsőre ugyan meglepődött, de pontosan tudta, hogy micsoda ez, erővillám, már csak fejté csóválva szomorúan sóhajtva adta meg magát, hogy egy újabb sötét oldali képesség, végül is mi más, az utóbbi időben világos oldali nem is ragadt rá, csak ezek Xeth-nek köszönhetően. Arról még nem volt fogalma, hogy Kael-nek ezt miként fogja elmondani, mert eléggé kellemetlennek érezte mindezt már. Keth-nek pedig erről nem akart beszélni, mert nem akarta a férjét nyugtalanítani, ellenben Xeth-t elküldte emiatt ismét a peremvidékre, hogy ez is az ő „hibája”, hogy ez sikerült neki.

Coruscant, tizenegyedik hónap első fele
Ahogyan telt és múlt az idő Rhys még beszélt néhányszor Aerith-el, de nem vitte túlzásba, még mindig féltékeny volt a nőre amiatt, hogy Keth mennyire sokat tud róla beszélni, persze a férjének mindezt nem említette. Azonban most, hogy rendszeresen beszéltek már megkérte, hogyha lehet, akkor szeretné azt, hogy Keth majd visszategye a tetoválásait, mert így szokta meg őt tizenegy év alatt és ezzel az egésszel nem tud mit kezdeni és zavarja. Nem volt könnyű kimondania, mert nem akarta megsérteni a férfit sem, de szerencsére Keth jól fogadta és úgy volt vele, hogy csak négy tetoválás az egész, lényegében egyszer „fáj” megcsináltatni, amíg felvarrják, utána úgysem, és ha ez ilyen fontos Rhys-nek, akkor örömmel vállalja újra az egészet. A nő is igencsak megkönnyebbült, hogy sikerült mindezt megbeszélni, mondjuk a mikor lesz erre lehetőség kérdéses volt. Az elmúlt heteket és ezt is szerencsére itt Coruscanton töltötték és nem volt túl sok más feladata, mintsem oktatni és a különítménye ügyeit intézni a három helyettesét Lor-t, Kiera-t és Helene-t is bevonta mindebbe. Ami az edzését és gyakorlását illette, Kael most már nem járt át hozzá, hanem mivel szerzett állandó apartmant magának ő maga hívta át Rhyssa-t oda. Egy gyönyörű legfelső emeleten levő szállást kapott, amit a jedi rend intézett el. Mivel ezt a helyet nem lengte be semmilyen ismerős érzés, vagy bármi egyéb ismerős a nő számára, sokkal tisztább volt a hely és éppen emiatt könnyebben ment a meditálás, és mindenféle dolgok gyakorlása Rhys számára. Mivel Kael számára is feltűnt, hogy Rhys most már nem csak a niman mozdulatait használja fénykardvívás közben, hanem a shient is, már a beállásnál feltűnt neki, később pedig teljesen egyértelmű lett. Így nekiláttak annak, hogy ezen fénykardvívást is gyakorolják, bár a shien pont egy-egy elleni küzdelemben volt gyengébb, de tény és való, hogy háborúban sok ellenféllel szemben, amibe Rhys is könnyedén belefuthat hatalmas előny lenne. Ezeken felül elkezdett gyakoroltatni egy harcban úgyszintén jól jövő képességet a nővel, hiszen Rhys úgysem lesz jedi soha sem, de a harctéren jól jöhet neki az, ha képes magát elrejteni láthatatlanságba burkolni. Igaz erőhasználók ellen ezzel nem sokra megy, de mások ellen igen. Kael apartmanja azért is volt különleges, mert egy komplett edzőterem is megtalálható volt benne, amit kifejezetten erőhasználóknak készítettek, így több tréner droid is volt itt, akikkel Rhys gyakorolhatott. Itt még a shient is könnyedén, többek között azt, hogy miként tudja a lézerlövedékeket visszalőni a droidokra, ellenfelekre. Az elején igencsak döcögősen ment, mármint korábban is csinált már ilyet persze, de azt csak úgy ösztönösen és nem vívóformával egybevetve. Szerencsére annak köszönhetően, hogy korábban is csinált már ilyet nagyon hamar ráérzett, talán túlságosan is hamar. Ezúttal ő maga fejtette ki az aggodalmát Kael részére, hogy ennek is köze lehet Xeth-hez, a férfi pedig ugyan szeretett volna nem egyetérteni, de kénytelen volt. Bár itt hozzá tette, hogy ez nem sötét oldali dolog, így talán itt annyira nem is gond, hogy úgymond „gyorstalpalóval” haladt Rhys. Ha már felmerült a téma, akkor rákérdezett, hogy miként tudna ettől az egésztől megszabadulni, hogy ne kapjon ilyesfajta tudást folyamatosan. Kael sajnos nem mondott jó híreket, a legjobb tudomása szerint ehhez meg kellett volna törni az életköteléket, vagy valakit találni, aki van olyan erős és képzett, mint a sötét nagyúr és folyamatosan képes elérni, hogy ne tudjon Xeth ezzel foglalkozni. Szóval a válasz az volt, hogy nem nagyon tud mit tenni Rhys. Mert úgy tanulja a dolgokat, hogy igazából az fel sem tűnik neki. Itt kissé félve mondta el azt is, hogy immáron erővillámokat is tud szórni. Látta a komoly aggodalmat a férfi tekintetében és tudta, hogy erről be fog számolni a Jedi Tanácsnak is, vagy legalább is Morwennek biztosan. Keth-t direkt nem hozta fel, mert még mindig titkolni akarta a dolgokat, neki nem nagyon volt fogalma róla, hogy a Jedi Tanács már a férfitől tudja, hogy mennyi ideje vannak együtt és azt is, hogy házasok. Így egyelőre nem igazán tudta, hogy ezzel mit kezdjen és Keth-t sem akarta fárasztani vele, vagy azt elérni, hogy aggódjon. Így nem igazán tehetett mást, mintsem Xeth-el beszélni erről. Noha nem örült ennek, de nem is akarta, hogy vége legyen, mert végül is valahol jó volt az, hogy hónapok, évek helyett ennyire hamar tanul, de jobban örült volna, ha nem csak a sötét oldali dolgok ragadtak volna rá, hanem világos oldaliak is, bár mit is várhatna egy sötét nagyúrtól? De a férfi még így is képes volt meglepni Rhys-t, amikor elégedettségét fejezte ki az irányába, hogy végre tanul valamit magától is, aminek még hasznát is veheti és legalább ezt vele átugorhatja, mert ez lett volna a következő, de így nincsen rá szükség. Mondani sem kell, hogy ennek hallatán Xeth ismét a peremvidékre lett küldve.

Coruscant, Tizenegyedik hónap második fele
Újra csak úgy múlt az idő, de még mindig nem lehetett tudni, hogy mikor is fogják Keth-t végre kiengedni a templomból. A férfi elmondása szerint még mindig gyenge volt és folyamatos orvosi ellátásra szorult, azonban azt nem volt hajlandó megmondani, hogy mi miatt is, bár Rhys könnyedén rájött, hogy köze lehet a Xeth-el való harchoz és ahhoz, hogy valószínűleg egy klón testben van. Úgy vélte, hogy Xeth készülhetett biztosítékkal, hogyha kell és Keth legyőzi, akkor csak átugrik egy másik testbe, mert a sith-ek képesek minderre és akkor e szerint Keth eredeti fizikai teste pusztult el és annak ellenére, hogy jedi végrehajtotta ezt. Ez pedig magyarázattal szolgált volna arra is, hogy miért ilyen fiatal az a test és saját maga is miért ütődött ki hetekre a két férfi harca közben. Először Xeth-en kérte számon a dolgot, aki természetesen nem felelt, csak annyit mondott, hogy erről Keth-nek kell beszélnie, mert nem az ő dolga. Keth pedig, ahogyan minden ilyesmit érintő kérdés elől, ez elől is kitért, hogy majd személyesen. Az utóbbi időben folyamatosan ebbe a válaszba futott bele, amitől kezdett igencsak frusztrált lenni, így most eldöntötte, hogy saját maga fog pontot tenni a dolgok végére, még akkor is, hogyha mindez óriási ostobaság is lesz és mindent elveszít. A terve ugyanis azon egyszerű volt, hogy elmegy a Jedi templomhoz és mindenképpen megpróbál Keth-el találkozni. Pontosan tudta, hogy nem könnyű bejutni oda, de talán, hogyha az egyik leszállópályán landol, ami kilógott az épületből, akkor talán engedik, hogy találkozzon vele, vagy ha őt be nem is – nem is voltak kétségei, hogy nem fogják beengedni – de Keth-t akkor is talán kiengedik oda hozzá. A terve egészen addig működött, hogy megérkezett oda Jedi templomhoz és köszönhetően annak, hogy kiváló pilóta landolni is tudott. A problémák ezek után kezdődtek, mert amint elindult befelé az épületbe azonnal előkerült két templomőr, akiknek viszont eszük ágában sem volt beengedni a nőt a templomba. Egyelőre próbált nyugodt maradni, de így is reszketett az idegességtől és az egésztől, de még nem üvöltötte le a fejét a párosnak. Az idegességtől remegő hangon mondta el, hogy miért jött és kit szeretne látni, de a páros eléggé hajthatatlan volt. A gondok ott kezdődtek, hogy Rhys is és kikötötte, hogy márpedig nem fog addig távozni, amíg nem beszélhet E’ron tábornokkal, vagy lovaggal, a rang teljesen mindegy. Erre az egészre az őrök vissza akarták terelni Rhyssa-t a hajójához, amit viszont fenyegetésnek fogott fel, emiatt ugyan a fénykardjához nem nyúlt, de katonai alapállást vett fel, amiből egyszerre tudott támadni, vagy védekezni, amit a Havoc-nál tanítottak. A két őr pedig mindezt agresszív támadási szándéknak vélték, főleg, mert megismerték, hogy milyen képzést kapott a nő, amivel ha kell erőhasználók ellen is hatékonyan fel lehet venni a harcot.A két templomőr a fénykardjaikat aktiválták, mire Rhys i már nyúlt a saját fegyvere felé, amikor szerencsére Morwen Avenay mester érkezett meg és akadályozta azt meg, hogy értelmetlenül folyjon a vér a jedi templom egyik leszállópályáján. És ezáltal szét is választotta az egymásnak esni készülő feleket, az őröket beparancsolta a templomba és Rhys-től kérdeznie sem kellett, hogy mit akar, pontosan tudta. Neki már korábban leesett egyébként is, hogy van valami a páros között, Aeyaj jelentései is alátámasztották és most el is mondta, hogy már mindannyian tudják, mert Keth elmondta nekik. Morwen próbáltam megnyugtatni és vigasztalni, hogy ő és még két másik jedi, a két őrszem támogatja és kettejük oldalán vannak, de a tanács nagy része ellenzi, hogy Keth-nek legyen bármiféle kapcsolata is, még akkor is, ha a férfi végül mégis Rhys miatt jött csak vissza a köztársaságba. Szíve szerint engedné Morwen és most bevinné a férjéhez a nőt néhány órára, de a józan eszére hallgatva nem teheti meg és emiatt megvan kötve a keze. De megígérte, hogy igyekszenek Kes’vora-val és Nemic Rix-el mindent megtenni, hogy újra láthassák egymást. Végül szépen sikerült megnyugtatnia a teljes kétségbeesett nőt, hogy minden rendben lesz és a legjobb az lenne, ha most hazamenne. Ők nem fogják a katonaságnál mindezt jelenteni, nem akarja veszélybe sodorni Rhyssa előmenetelét, mert tudja és érzi, hogy mennyire maga alatt van a nő és bárki más így tett volna. És megígértette vele, hogy többé ne csináljon ilyen butaságot, mert mindkettejüknek árthat vele, mert lehet, hogy a Tanács a viselkedése miatt nem fogja hagyni azt, amit Morwen és a két férfi akar. Rhys végül belement és nehéz szívvel tért vissza a saját szállására, a Vorco rezidenciára, ahol örült volna, hogy Jassa, vagy Aayla fogadta volna, ehelyett Xeth doppenganglere várakozott nála önelégült vigyorral az arcán, hogy ezt ő maga is megmondta volna, hogy ez lesz a vége ennek és akkor Rhys is megkímélte volna magát ettől a megalázottságtól.

Into darkness
Birodalomhoz közeleső határvidék, tizenkettedik hónap első fele
A hosszabb Coruscanton töltött idő után valahogyan talán várható is volt mindaz, hogy ismét hosszabb időre el kell majd hagyniuk a fővárost és valóban a tizenkettedik hónap elején jött is a parancs. Eddig egyébként nem kapott hírt arról, hogy haladt volna Keth ügye bármit is előre, ami eléggé letörte. A férjéhez persze eljutott a hír és érezte is, hogy ott volt nagyon közel a felesége és igyekezett megkérni, hogy többé ilyesmit ne csináljon. Nem szerette volna, hogyha miatta történt volna valami Rhys-el, vagy épp a pályafutásával. Azzal, hogy távoznia kellett talán azt sajnálta a legjobban, hogy Aayla-t nem fogja látni, Jassa pedig, hogy őt és Lor-t. De ilyen volt a katonák élete, főleg, hogyha olyan pozícióban voltak, mint ők ketten. Rhys-nek igazából még mindig kissé furcsa volt, hogy Lor a családjukhoz csapódott, azóta főleg, hogy már a férfi a beosztottja volt. De ettől függetlenül persze örült annak, hogy Jassa boldog és ez volt a legfontosabb a számára, semmi más. Volt valami rossz érzése, amikor elbúcsúzott a szeretteitől, ahogyan máskor is, de mégis valamit érzett. Mintha már most tudta volna, hogy hónapokig nem fogja őket látni. De persze megígérte Jassa-nak, hogy az ünnepekre hazajön és hazahozza Lor-t is. Titkon pedig remélte, hogy akkor már ő maga is együtt lehet Keth-el. Azonban a sors és nagyban Xeth máshogy gondolta mindezt, de ez még a jövő zenéje. A feladatuk nem volt kirívó, vagy újdonság, a határ védelme mindig a feladataik közé tartozott, csak abban volt ez most más, hogy ezúttal Rhys már mint a határőrzés felügyelője volt ott, nem pedig, mint ténylegesen őr. Nem mintha nem tette volna meg azt, hogy kimenjen, ugyanúgy kivette a részét a járőrözésből BB-4-el, mint bárki más, aki itt volt. Nagy megkönnyebbülés volt a számára az is, hogy eddigre Helene Garza is teljesen beilleszkedett és senki sem kérdőjelezte meg azt, hogy tényleg a Havoc Squad-ba való. Így legalább már a rivalizálástól nem kellett tartani és mindenki tette a saját dolgát. Ő nem az a fajta tiszt volt, aki tartotta a távolságot az embereitől, így ugyanúgy leült közéjük szolgálat után, mint korábban, amikor nem a főfőnökük volt, hanem csak egy közülük, a társai pedig mindezt igencsak jó néven vették. Amikor éppen volt egy kis ideje, akkor továbbra is gyakorolta a fénykardvívást, szerencsére kapott kölcsön az útra Kael-től egy jedi edző droidot, így vele tudott gyakorolni és vívni. A droid társaságában a láthatatlanná válással is próbálkozott. Az elmondás szerint úgy kellett az Erőt maga körül „manipulálnia” irányítani, mintha egy leplet terítene magára. Néhányszor sikerült is már egy-egy pillanatra, de valami miatt soha sem sikerült tovább egyelőre. Igaz már ezt is nagy előrelépésnek tartotta főleg, hogy ehhez Xeth-nek egyelőre nem volt köze, hanem csakis saját magától tanulta. Ahogyan próbálkozott egyre jobban és jobban kezdett ráérezni erre és egyre könnyebb volt megragadni maga körül az Erőt, sokadik gyakorlás után már nem is igazán értette, hogy miért nem sikerült mindez neki elsőre. Ahogyan egyre jobban ment még Xeth elégedettségét is érezte azzal kapcsolatban, hogy milyen remekül halad mindezzel. Az itt tartózkodásuk első két hetében semmi érdemeleges nem történt egyébként, mint mindig most is mindent teljesen nyugodt és békés volt, mindaddig, amíg végül egy parancs nem érkezett be a csapathoz. Az egyik bolygón találtak egy rakatát, amit/akit a teljes csillagköd meg akar szerezni és az Alkony különítmény felét is kirendelték oda. Azonban sajnos ezúttal nem dönthetett arról, hogy kit is akar vinni, vagy ő mehet-e egyáltalán, ugyanis a felettese komplett névsort kapott arról, hogy kiket kell majd az órákon belül megérkező másik köztársasági hajóra. Így Kiera és Helene maradt itt a határvidéken, míg Lor és Rhys ment a Szellemholdnak nevezett helyre. Egyébként pilótákból nyolc főt kértek, a maradék nagyjából hatvan név a szárazföldi egységből került ki. Ebből is látszott, hogy főleg szárazföldi akció lesz, mintsem levegőbeli. Egyelőre nem sokat mondtak el nekik, csak azt, hogy valószínűleg ha így megy tovább az egész, akkor lehet, hogy egy ősrégi micsoda – a rakata – miatt háború lesz megint és odalent a bolygón nagy ellenállásra kell majd, hogy számítsanak. Ekkor még nem is tudták, sejthették, hogy micsoda árat kell majd fizetniük mindezért, mert nagyon, de nagyon alábecsülték azt a rakatát, amivel szembe kell szállniuk. Rhys még elindulás előtt azért küldött Jassa-nak és Keth-nek is üzenetet, hogy nem tudja, hogy mikor lesz ideje jelentkezni, mert neki is mennie kellett a Szellemholdra. Még egészen jókedvűen tette hozzá, hogy senkinek sem kell őt féltenie, mert BB-4 fog rá vigyázni, mert őt is magával viszi. Ekkor még azt sem sejtette, hogy ez volt az utolsó üzenete, ami hosszú hónapokig eljut a szeretteihez…

//Folytatás a következő posztban.//

Szellemhold, 348.3 MU (Tizenkettedik hónap közepe)
Nos meg kell hagyni, hogy ez a küldetés nem épp olyan lett, mint amilyenre számított Rhys, olyasmire gondolt, hogy a frakciók néha lőnek egymásra, de ez itt pontosan olyan totális háború volt, mint amit azt hitt, hogy maguk mögött tudtak már hagyni, de nagyon úgy nézett ki, hogy nem. Itt mindenki, mindenki ellen volt, nem igazán voltak oldalak, ahogyan valamelyik félnek az oldala kívánta, hogy kivel is álljon össze, hogy a másiknak borsot törjön az orra alá. Rhys-el is éppen így volt, amikor megkezdte az egyik szolgálatot, sajnos Lor-t lent kellett hagynia, mert a férfi gépe megsérült és épp javítás alatt volt. A nőt két gép üldözte, az egyik hutt, a másik imp felségjelzésű volt. igazából remekül elszórakoztatta az őt üldöző párost, egy pillanatig sem volt veszélyben tőlük, sőt még azt is elérte, hogy az ellenfelei ütközzenek össze és kelljen idő előtt kiesniük a játszmából. Egy ideig minden teljesen nyugodtan ment úgy, ahogyan lennie kellett, még arra is volt ideje, hogy a földieknek fedezést adjon, amikor egy becsapódó mentőkabinhoz mentek. Itt tért volna vissza utána a feladatához amikor hirtelen erős fejfájás tört tá, mintha valaki be akart volna hatolni a tudatába. Az érzés némileg ismerős volt ahhoz, amit akkor érzett, amikor azon a nyomorult űrállomáson volt az emlékei kiesése előtt. Neki szerencséje volt, hogy BB-4 hamar kapcsolt és átvette az irányítást a gépe felett, majd a saját táborukban letette. A többiek nem voltak ilyen szerencsések, a többi gép lezuhant az égről. Kiderült, hogy mindenki nagyon furcsán kezdett viselkedni és csak páran maradhattak. Hamar rájöttek, hogy a rakata megszállt itt mindenkit, hozzá csatlakozott egy jedi lovag, akivel összeszedték Shani ügynökjelöltet és Lor hadnagyot, akit ki kellett ütnie az ügynökjelöltnek, így megtudta menteni a rakata befolyásától. Ekkor már érezte egyébként a rakata félelmetes hatalmát, és még egy valakit megérzett, ahogyan megjelent a bolygó körül. Xeth-et! Nem tudta, hogy mi történhetett odafent, de az Erőn át érezte azt is, hogy a három hajóból az egyik elpusztult, ami a bolygó körül volt. A fentiek korábbi parancsa nem érdekelte, hogy élve kell a rakata, már eldöntötte, hogy likvidálják és közben még Miin-nel is összecsapta a port, mert a külvilági nő olyan parancsokat akart adni, ami minden elesett és még élő katonát sértett volna. együttműködni a birodalommal, nevetséges! Szóval elindultak a központi rész irányába, nagyjából fél úton lehettek, amikor egy igencsak kellemetlen ismerősbe futott bele, aki nem volt más, mint Lord Xeth, a férje, akivel eddig is komlinken marták egymást már. Vagyis a nő a nagyurat. A valódi férje, amiről egyelőre azonban nincs tudomása. Ahogyan meglátta a férfit végre valahára valódi mivoltában és nem csak illúzióként, vagy doppenganglerként Erőn keresztül kezdte fojtogatni, de nem tudta sokáig megtenni, vagy hatékonyan, mert a birodalmiak Shani-ra fogták a fegyverüket. Számon is kérte mind a két oldaltól, közben Xeth-el elég látványosan úgy viselkedtek, mintha legalább hatvan éve lennének házasok. Mint mindig most is mindenben ellent mondott a másiknak és még próbálta sértegetni is. Shani megmenekült és furcsa látomást látott Rhys amikor a lány hozzáért, amiről Rejtjel hét is tudott, de Rhys nem tulajdonított neki különösebb figyelmet ekkor, és közben továbbra is a Xeth-el való szócsata közben a férfi Keth-el nagyon betalált Rhys-nél, akinek ez olyan szintű lelki fájdalmat okozott, hogy az fizikailag is érezhető volt. Érezte, hogy a férfi roppant elégedett ezzel – bár akkor még Xeth-nek fogalma sem volt arról, hogy milyen állapotban van a felesége – szerencsére Rhys sikeresen visszafogta a könnyeit és azt, hogy külsőre is kimutassa, hogy ez mennyire fájt neki, hogy fel lett emlegetve, hogy Keth keveset törődik a nővel és mindig titkolózik előtte. Belül azonban Rhys üvölteni tudott volna a fájdalomtól. Végül a két csapat – mert a birodalmiak is jöttek velük – sikeresen megközelítette és el is érte a középső részt, ahol a hatalmas torony volt, amiben a rakata is meghúzta magát. Eddigre már tudták, hogy mindenkit a rakata ural itt lent a holdon, de még láttak az épülethez osonó olyanokat, akiket nem. Esze ágában sem volt Rhys-nek hagyni, hogy Xeth rátehesse a kezét a rakatára, így próbáltak előre haladni, de nem nagyon volt erre lehetőségük. Xeth olyan hangosan csörtetett be és intézte a lejutást, hogy Rhys még „kicsire nőtt rancor”-nak is elnevezte őt. Itt bent az épületben jött rá Xeth, hogy az elmúlt közel másfél év mennyire összetörte és kívülről ugyan úgy tűnik, hogy tartja magát, de belül mintha milliónyi darabra tört volna össze. Lent utolérték a többieket és meglepve tapasztalta, hogy a mestere fogadott lánya is ott van, akinek mivel nem tudta, hogy nem mondhatná el elárulta, hogy Kael életben van és Coruscanton van jelenleg. A rakatához vezető folyosó kis részén már senki sem volt magánál, így a csapat hamar megérkezhetett az ellenfélhez. Xeth még ekkor úgy volt, hogy élve kell neki, így próbált beszélni az alakkal, ezúttal pedig Rhys talált be, hogy majd pont rakata fog a közös nyelvhez lealacsonyodni, utalva erre, hogy Xeth ha kettesben vannak, vagy beszélnek, csak akkor reagál Rhys-nek, ha ő is urdrarr nyelven felel. A rakata azonban nem volt beszédes kedvében, hanem azonnal támadást indított Xeth felé mentálisan, amitől a férfi ledermedt. Nem is volt képes éppen felfogni, hogy mi zajlik körülötte, így amikor a rakata Xeth felé hajította a fénykardját Rhys nem átgondolva a helyzetet a penge és a sötét nagyúr közé ugrott. Soha olyan fájdalmat nem érzett még, mint amikor a penge átszúrta a lapockája tetején, a teljes felsőtestét, kulcscsontját, majd elérte Xeth páncélját. Alapból félre akarta lökni a férfit, de nem maradt ideje, így viszont őt is átfogja szúrni a penge. Ami nem történt meg, mert amint a páncélhoz ért a fénykard deaktiválódott. Ez mentette meg a nő életét, aki ebben a pillanatban összecsukott és elterült. Még a sokk előtti utolsó pillanatban üzente mindkét férfinak, hogy szereti őket. Érezte, hogy haldoklik, még egy ideig próbált küzdeni, hogy magánál maradjon, ne veszítse el az eszméletét, nem akart meghalni, így nem és most nem. A következő, amit felfogott a fájdalom volt, ahogyan erővillámok érték, ekkor már küzdeni sem volt ereje, tudat alatt sem. Szépen lassan sötétült a világ körülötte, amikor hirtelen megérezte, hogy a fájdalom múlt és a sebe rendbejött Xeth gyógyításának hála, egy pillanatig még a fejében volt, hogy ezt az érzést már érezte Keth-nél, de szerencsére később nem elékezett rá. A sokk és minden más nem, erre ez az erőalkalmazás képtelen volt, de legalább életben marad. Még abból valamit felfogott és érzett, hogy valaki felkapja és biztonságban van a karjaiban, így Xeth lehetett, majd végre valahára elvesztette az eszméletét, így már nem érzett se fájdalmat se semmit. Visszafelé, az épületben BB-4 követte Xeth-et és Rhys-t, de végül Lor-ral kellett mennie, mert a nagyúr őt nem vitte magával, csak Rhys-t, fel a Shadow Hand- re és már el is tervezte, hogy most egy jó ideig nem fogja visszaadni a nőt a köztársaságnak, hanem saját magával viszi őt a Birodalomba a droid nélkül.

Lady Benûwia
Dromund Kaas, Tizenkettedik hónap második fele
Rhyssa napokkal később tért csak magához, amikor a hajó már kitett mindenkit az Ossuss-on és visszafelé tartott a birodalmi magvilágba. Először fogalma sem volt, hogy hol van egy kényelmes franciaágyban feküdt, összesen csak fehérnemű volt rajta, vagyis felül egy ujjatlan és vállnélküli top, hogy a jobb válla be lehessen kötve. Lassanként kezdte összetenni a dolgokat, hogy beugrott Xeth elé, de valami furcsa volt, nem fájt a válla és nem is orvosi rendelőben volt. Felült és körbenézett, többek közt a sebét is, de nem volt még sebhely sem ott. Ahogyan körbenézett megismerte a helyet, Xeth-é volt, amit eddig nem vett észre az pedig az volt, hogy a férfi ott aludt az ágy szélére dőlve miközben a földön térdelt, vagy ült alapból. Arra, hogy Rhys felébredt a férfi is ébredezni kezdett és felpillantott. Rhys ebben a pillanatban lekevert egy akkora pofont a férfinak, hogy az rögtön felébredt, de a nő miközben hátrébb „ugrott” az ágyon még el is rúgta magától a másikat, hogy Xeth végül a földön landolt. A nő a takarót szorongatva és maga köré csavarva szállt le az ágy másik végén. Igazából kimondani sem kellett, pontosan tudta Xeth, hogy miért kapta a pofont, de Rhys még mindig a sokk utóhatásától szenvedve sírva vágta a másik képébe, hogy mert becsapta és hazudott és orgyilkosokat küldött mégis Keth után. És persze ki is akart viharzani a hálóból, de mire az ajtóhoz ért volna a férfi már ott volt és megállította mindebben. Ebben az állapotában könnyedén fogta le Rhys-t és cipelte vissza az ágyba, hogy pihennie kell, még a nő reggelijét is ágyba hozta, ami csak még jobban kiakasztotta Rhys-t, hiszen mindent pont úgy csinált a férfi, ahogyan Keth tette. Kellemes volt azonban, hogy most, amíg a nő nem tért teljesen magához, addig Xeth is a közös nyelvet használta. Ahhoz pedig jó pár óra kellett, hogy Rhys tényleg magához térjen a közel négy napos alvás után és a sokk miatt is. Utána mondta el a helyzetet a férfi, hogy mikor milyen szituációban mit vár el a nőtől, nem mintha nem tudta volna és azt is, hogy mibe került. megbízást kapott a köztársaságtól, hogy vendégeskedjen itt, vagyis tegyen eleget a birodalom meghívásának. A nő persze nem hitt a másiknak és még a szerelmi vallomást is letagadta, hogy mondott volna ilyet. A parancs, amit kapott írásban és holofelvételen azonban meggyőzte, hogy tényleg itt kell lennie, még ha nem is akarta mindezt. Bár azt nem tagadhatta, hogy ilyen intim közelségben még jobban vonzódik a másikhoz főleg egy-egy megnyilvánulása, mozdulata miatt. De ez persze nem jelentette azt, hogy ne akarna továbbra is behúzni neki egy hatalmasat. Amikor Rhys teljesen megnyugodott, akkor hozta fel, hogy Rhys felvehetne egy nevet a Birodalomban, mint az ő tanítványa. Azt akarom, hogy a saját biztonságod érdekében egy másik nevet válassz, amin tanítványomként ismerhetnek a Birodalomban. A legjobb lenne talán az, hogyha a régi valamelyik nevedet választanád. Mint Lady Elara, vagy Lady Daemora – javasolta a férfi.Nem tudnám megszokni, mit szólsz ehhez: Lady Benûwia? Lady Benûwia? Erős, sith név, honnan jött? Fogalmam sincs, csak úgy ismerős, sajátomnak érzem – felelte zavartan a nő. Akkor legyen ez, tetszik. Csatlakozol hozzám egy teára Lady Benûwia? – kérdezte még egy mosollyal a férfi és a kezét nyújtotta a másik felé. A teafelkérést végül is elfogadta Rhys és ugyan nem közös nyelven, hanem urdrarr-ul, de végül kellemesen elbeszélgettek egymással. Amikor épp nem volt cinikus és kegyetlenkedő Xeth, akkor kellemes társaságnak vélte Rhys, aminek nem is örült annyira. Egyre többször vélt felfedezni olyan mozdulatot a férfin, amit Keth is pont ugyanúgy tesz és a tökéletes hasonlóság – ikertestvérek révén, hiszen még mindig ezt gondolta és tudta – sem könnyített. Mikor a tea után a férfi mögé lépett, végigsimított a nyakán és vállán, majd ezen a részen meg is csókolta kellemesen rezzent össze és a gyomra is kellemes görcsbe rándult. Bármennyire is fájt beismernie Xeth-nek abban igaza volt, hogy Keth elhanyagolta, hiszen nem is találkozhattak ő pedig már rémesen vágyott arra, hogy végre valaki ne katonaként, hanem nőként bánjon vele, úgy viszonyuljon hozzá, és az életköteléknek hála pontosan érezte, hogy Xeth legalább annyira oda van érte, mint Keth is. És nem tagadhatta, hogy átkozottul imponál neki, hogy egy ilyen hatalmas nagyúr próbálja elcsavarni a fejét egy senkinek, egy kis katonának és nem csupán azért volt ez, hogy kitoljon Keth-el, hanem valódi érzelmek voltak. Próbálta ezeket kitörölni a fejéből, elűzni ezeket a gondolatokat, de mire sikerült volna már azon kapta magát, hogy viszonozza Xeth csókját és már a férfival szemben térdel a széken, akinek át is karolta a nyakát. Egyáltalán nem tiltakozott, esze ágában sem volt, amikor Xeth felkapta és visszavitte a hálóba őt. A következő pár napban nem igazán hagyták el a hálószobát, maximum a zuhanyzóig és vissza. Bármennyire nem akarta beismerni Rhys, utoljára akkor érezte magát éjszakánként ennyire biztonságban, amikor Keth-el aludt. Most is volt, hogy párszor felriadt éjjel és egy-egy pillanatig azt hitte, hogy a férje van mellette, de amikor realizálta, hogy nem mardosó bűntudat kerítette hatalmába közben pedig a világot átkozta és Keth-t is, ahogyan Xeth-et és saját magát is. Még mindig ott volt a fejében, hogy Keth hajította oda Xeth karjaiba őt, pontosan tudnia kellett, hogy nem fog tudni ellenállni neki, bármennyire is akart képtelen volt. végül megérkeztek Dromund Kaas-hoz, ekkor lett a szerződés értelében megmutatva rhys-nek a Shadow Hand is és eddigre már tudta, hogy mikor hogy kell viselkednie. Vendégként saját magát adhatta, a Xeth szerint imádnivaló modorával és persze közös nyelven beszélnek. Ha ketten vannak, akkor továbbra is legyen saját maga, hogy mindig ellenkezik, de ekkor urdrarr nyelven kell beszélnie. Ha pedig az a helyzet fog fennállni, hogy a tanítványaként van jelen, akkor egyértelműen urdrarr, hacsak nincsenek nem erőhasználók a közelükben, akkor közös nyelv, és ebben az esetben a tiszteletet is elvárta, még ha csak megjátszás szintjén is, mert nem ha nem teszi, akkor kénytelen lesz a férfi bántani, hogy ne tűnjön gyengének mások előtt, hogy még a tanítványa sem tiszteli a nagyurat. Az ellen nem volt kifogása, ha a nő telepatikusan akar tiltakozni, de a látszatot elvárta és megkövetelte tőle a saját érdekében. Rhys-nek nem nagyon volt más választása, mintsem belemenni ebbe, révén nem akarta, hogy a férfi erővillámokkal, vagy egyéb mással kínozza meg. már ekkor elkezdte a napi szinten elvárt jelentéseket megtenni szóban Kale Sokol főparancsnoknak és Helene Garza nagynénjének, Garza tábornoknak. Igazából megnyugtató volt, hogy egyikük sem örült a helyzetnek és nem látták szívesen a birodalmi követet, akit az impek küldtek ugyanazért, amiért Rhys van ott náluk. Végül izgatottan várta, hogy arra a bolygóra léphessen, amelyikről származott, ahol született.

Scarif, első hónap első fele
Az igazat megvallva Rhys számára minden teljesen újdonság volt, ez egészen más volt, mint amikor Xeth csak úgy puff rázúdította a tudását az életköteléken keresztül. Igazat megvallva a katonai dolgok után még talán túlságosan nagy lelkesedést is mutatott. Vagyis úgy, amit illetlennek lehetett volna vélni, ha csak úgy tekintett rá valaki, mint a Köztársaság követe. Ha kémnek bélyegeznék meg, ahhoz meg túl amatőr. A napjai jelentős részét a hivatalos események tették ki, amiken nem csak Dromund Kaas-on volt szerencséje túlesni. Xeth szinte egy pillanatra sem hagyta magára, így a külső szemlélők számára úgy tűnhetett, hogy végigvitatkozzák egymással az összes ilyen rendezvényt. A katonákon és egyéb személyeken persze látta a halálra vált tekintetet, hogy miként lehet életben. Ezen még be kellett ismernie saját maga is remekül szórakozott. Pár nap után mikor este már csak kettesben voltak Xeth-el és a jelentéseken túl volt, akkor képes volt nevetni a tiszteken és egyéb katonákon, hogy miként reagáltak a cívódásukra. Volt szerencséje megismerkedni a rettegett ellenféllel is, Cithe főadmirálissal, akit igazán megnyerő férfinak ismert meg, és szinte azonnal tiszteletet érzett iránta. Bár ez előtte is megvolt az a furcsa, amit még az ellenséged irányába is érezhet az ember. Lassanként azt sem kerülte el, hogy Sötét Tanácstagokkal is találkozzon. Ennek nem örült, de muszáj volt. Legszimpatikusabbnak a Lord Organa és Lady Inuwia párost tartotta, velük még beszélni is tudott, Lord Organa pedig nevetve próbálta meg rávenni, hogy hagyja ott Lord Xeth-et és a szféráját – Xeth szövetségeseként és az Erőben „elrejtett” jellel nekik egyértelmű volt, hogy ki a nő – és legyen az ő tanítványa, révén kár lenne egy ekkora tehetséget eltékozolni a hírszerzési szférában, amin aztán mindkét férfi jót nevetett. Xeth pedig nem akarta odaadni értelemszerűen őt. Lady Vadrint és a saját húgát egyelőre szerencsére elkerülte. Ezt leszámítva minden nap olyan volt, mint egy kellemes randevú, hiszen Xeth minden nap valami aprósággal lepte meg a nőt, többek között egy új könnyű páncéllal, amit mint Benûwia viselhet, illetve egy holografikus álcázóval, hogy biztosan ne lehessen őt megismerni, ha úrnőként lesz jelen valahol. Nagyjából ekkor kezdődtek az álmok is, újabb rémálmok. Többször ébredt fel éjjelente Xeth mellett teljesen leizzadva, vagy éppen arra, hogy a férfi kelti fel. Álmában eleinte annak látta folytatását, aminek már korábban is, egy urdrarr férfi volt benne, ő beszélt, régebben nem értette, de most igen, már beszélte ezt a nyelvet is. Figyelmeztette valakire, hogy ne hagyja magát, vagy éppen elátkozta, hogy ezért még megfizet. Máskor ezzel az alakkal harcolt és bezárta valahova, vagy éppen másokkal. Egy vörös bőrű urdrarr nő testében volt és hatalmi harcot játszott egy kedves arcú nővel. Amikor leírta őt, akkor Xeth azonnal felismerte benne a császárnét. Ezt Rhys ijesztőbbnek találta, mint amikor vagy Xeth-el, vagy épp Keth-el álmodott. Ő napi szinten beszélt és küldött üzeneteket a feletteseinek, illetve a többieknek, de nem kapott választ ezekre és úgy tűnt, hogy senki sem kereste. Ez rosszul esett neki, de gyanította, hogy Xeth engedi azt, hogy eljussanak ezek hozzá. Mivel a rémálmok miatt nem igen tudott Rhys aludni és nem akart csak forgolódni, így ekkor gyakoroltak főleg fénykardvívást, de Xeth örömmel tanította gyakorolni a többi dolgot is, amiket Rhys már tudott, mint a láthatatlanságot, vagy éppenséggel az erővillámokat. Mindez itt pedig sokkal könnyebben ment a nő számára, hála a sötét oldal közelségének. Illetve igyekezett végre megtanítani neki a férfi azt, hogy miként kell meditálni. Ezen egyszer már elbukott, mikor a köztársaságban próbálta még annak idején Keth-ként. Erre az egy valamire Rhys továbbra sem volt kifejezetten alkalmas, amikor már úgy lehetett venni, hogy végre sikerült a feladat, akkor a nő mindig elaludt a meditálás közben. A hónap közepe felé Xeth úgy döntött, hogy itt van az ideje az első feladatát teljesítse, mint a tanítványa. Pontosabb részletet nem árult el, de azt kijelentette, hogy ez egy vizsga és meri remélni, hogy a nő készen áll rá. Mondani sem kell, hogy a nő nem lelkesedett mindezért, főleg, hogy a feladat mibenlétét sem tudta. Ezúttal titkokban, egy kisebb hajóval mentek valahova, Rhys-t kezdte nagyon zavarni a titkolózás, míg végül a Scarif nevű bolygóhoz értek. A katonai pályájából pontosan tudta, hogy milyen jelentősége van ennek a helynek, többek között tervrajz és egyéb archívum, és itt van a Halálosztagosok kiképzőbázisa és fő állomáshelyük. Ha lehet olyan mondani, talán ez volt a hírszerzési szféra központja. Éppen ezért a teljes bolygót pajzzsal védték. Odalent a Halálosztagosok vezérkara várta már őket, Xeth most mutatta be nyilvánosan először a saját elit hadereje és így lényegében a szférája előtt a tanítványaként Rhys-t. A folytatás azonban még a nőt is sokkolta azzal, hogy ettől a perctől kezdve, mint Lady Benûwia a Scarif kormányzója és Halálosztagosok főparancsnoka, így szabadon rendelkezhet velük. Telepatikusan a peremvidék lehető legtávolabbi pontjára küldte a férfit. Pontosan tudta, hogy mit jelent mindez, ha nem bizonyítja, hogy kiváló katona és nem szerez tiszteletet, akkor bizony ezek a „srácok” soha a büdös életben nem ismerik el a felettesüknek és csak azért fogják a parancsait teljesíteni, mert urdrarr. Xeth közben szándékosan hergelte őt, hogy ecsetelte a vezérkarnak, hogy Rhys az egyik legjobb vadászpilóta, akit látott és katonának is kiváló. Xeth kifejezetten elégedett volt, hogy érezte Rhys felől a gyűlöletet és haragot, ami a nőben volt ekkor. Mivel mást nem nagyon tehetett így kénytelen volt a vezérkartól kérni, hogy állítsák ki ellene a legjobb emberüket, vagyis parancsolni, mert el akarták hárítani, hogy nem szükséges az efféle bizonyítás. Xeth nem értetett egyet, szerinte is szükséges volt. És így ebben a percben értelmet nyert a nő számára az is, hogy miért akarta mindenáron a férfi, hogy egy holografikus álcázója is legyen, mert már hosszabb ideje készült minderre. Ha most nem nyer itt, akkor megszégyenül, de nem csak ő maga. Kiderül, hogy melyik oldal is a képzettebb és jobb, a Havoc Squad, vagy a Halálosztagosok. Nagyon sok múlt mindezen. Egy nála jó két fejjel magasabb, két ház széles férfi állt vele szemben a küzdőarénában, mindenhol halálosztagosok figyelték a mutatványt. Nem sűrűn fordult elő ilyen. Azonban Xeth még egyenlőtlenebbé szándékozott tenni a harcot a felesége irányába. Miután a nő levette a sith ruházatát, így látható lett Lady Benûwia külseje, egy rövid szőke hajú, fehér bőrű kék szemű fiatal nő. Csupán egy tőrt vihetett és mikor indult volna, akkor Xeth a nyakába tett egy sokkoló nyakörvet, ami sokkolja és kiüti, ha Erőt próbál használni. szíve szerint ebben a pillanatban rúgta volna úgy tökön, hogy csupán nagybácsi lehessen a férfi. Ezért csak Xeth számára hallhatóan sziszegte, hogy ezt nagyon meg fogja bánni. Amint beért az aréna közepébe a harcmegkezdődött. Amint beállt az alapállásba látta az ellenfelétől és érezte mindenki más részéről a megdöbbenést. Most már mindenki tudta, hogy a Havoc Squad tagja, azaz kellett olyan jónak lennie, mint nekik. Az ellenfele így már komolyabban vette, az előbb még csak lenézte, de most már valamiféle tisztelet is érződött irányából. De ettől csak még jobban bizonyítani akart, és Rhys sem akart szégyenbe kerülni ellene. Ha alul maradt volna, akkor az egész Köztársaság marad alul a Birodalommal szemben, amit nem akart. Az a legkevésbé sem érdekelte, hogy Xeth mit is vár tőle. Ez most róla szólt, nem pedig a „kicsire nőtt rancor”-ról. A Halálosztagosok genetikailag módosítottak voltak, ilyesmi terepekre képezve, saját maga nem és már most melege volt a tűző napon a homokos arénában. A harc legalább fél óráig tartott a két fél között, mire az egész végén a nagydarab halálosztagos eszméletlenül terült el az aréna padlóján. Eddigre Rhys is már alig állt a lábán, az egyik bokája valószínűleg eltört, több bordája is, az egyik csuklója és a korábban átszúrt válla meg ki is ugrott. Ezeken felül megannyi kisebb-nagyobb zúzott és vágott seb volt a testén, többek közt az egész hátán. Sántikálva indult ki az arénából, amit immáron a füttyögés helyett néma csend és szalutálás fogadta. Győzött, elfogadták vezetőnek, de nem nagyon érdekelte, egy fürdőt akart és fájdalomcsillapítót. Odakint már várta a férfi a hajónál, hogy akkor ideje távozni. A hajón el lettek látva a sérülései hazafelé, a kiugrott végtagjai helyreugrasztva, amik talán még fájdalmasabbak voltak így, mint amikor elszenvedte őket és a törött végtagok sínbe téve. Meglepődött, amikor Xeth mennyire gyengéden látta el őt, igazából kért bacta tartályt, de mivel az nem kifejezetten volt használatos a birodalomban, így maradt az, hogy a férfi gyorsította meg a sérülései gyógyulását, hogy minél hamarabb rendben legyen.

Dromund Kaas, első hónap második fele
Scarif után jó pár napig nem volt hajlandó Rhys Xeth-hez szólni és a saját maga közelébe sem engedte. Tényleg igazán dühös volt a férfira azért, hogy milyen helyzetbe hozta. Végül aztán ilyen-olyan ajándékokkal, kedveskedéssel, csábítással sikerült kiengesztelnie a férfinak Rhys-t, sőt így most, hogy már lassan egy hónapja vendégeskedett nála a nő sikerült teljesen elcsavarnia a nő fejét, aki legalább annyira szerelmes lett belé, mint Keth-be. Mondjuk annyira nem volt nehéz dolga a férfinak ez ügyben. Rhys-nek olyan érzése volt a férfi próbálkozásaival, mintha valamiért bocsánatot akarna kérni, vagy kiengesztelni őt, nem is tudta, hogy valóban így volt azért a több, mint egy évért, amíg nem voltak együtt. Azt is sikerült elérnie, hogy a nő többször mosolyogjon és nevessen, annak ellenére is, hogy rosszul esett neki, hogy nem kapott a barátaitól, családjától üzenetet. Próbálta párszor Keth-t elérni, de a sötét oldal túlságosan zavarta ahhoz, hogy menjen. Vagy legalább is arra fogta, nem tudta, hogy Xeth gátolta mindebben. Szépen lassan megismerte a többi Sötét Tanács tagot is, többek közt Hiuvalt és Lady Vadrint is, aki ki volt akadva az egész ügyön. Úgy tűnt, hogy Lord Organa nem mondott el neki semmit. Ekkor találkozott a nővérével is, aki nem is ismerte meg. Volt egy fontosabb ügye Xeth-nek, ami miatt pár napig távol kellett maradnia Dromund Kaas-tól, így ezen idő alatt a hivatalos eseményeken Lady Lyra Stradd és Lord Organa voltak azok, akik kísérték Rhys-t. Lyra még a szabad idejükben edzett is Rhys-el és tanította. Ezen idő alatt sikerült jó pár dolgot megtudnia róla, például, hogy a legtöbb sith-el ellentétben a nő nem volt hataloméhes és talán még örült is annak, hogy nem ő „örökli” majd a hírszerzési szférát, hanem Rhys lett az, még ha nem is örül mindennek. A nőtől valahogyan bátrabban mert kérdezni, vagyis vele nem veszekedett állandóan, mint Xeth-el. vele is gyakorolt fénykardvívást, ez volt az első eset, hogy nem csak tényleges tanárával teszi mindezt, hanem számára idegen személlyel. A nő egy igencsak meglepő kérdéssel hozakodott elő, amikor a hivatalos vacsoráról kísérte vissza Xeth palotájába. Rhys tényleg furcsának találta és nem is igazán tudta hova tenni a kérdést, miszerint ő maga kért-e már bármit is a férfitól. Megmondta az igazat, hogy nem, mire a nő cinkosul mosolyodott el, hogy merjen bátran kérni tőle, biztosra veszi, hogy a férfi nagyon örülne mindennek. Rhys természetesen tudni szerette volna, hogy Lyra miért is segít neki, mire a nő meglepő kedvességgel felelte, hogy nekik is jó az, hogyha a nagyúr boldog és elégedett és régen látta őt olyannak, mint amilyen most volt. Lady Stradd felől nem érzett semmilyen ellenséges szándékot, így megköszönte a segítségét. A pár nap után Xeth igencsak elégedetten ért haza, amikor rákérdezett, hogy merre járt a férfi – nem számon kérően, csak érdeklődve – kiderült, hogy az egyik ügynökét vizsgáztatta. Hetest, azt a nőt, aki ott volt a Szellemholdon is, ugyanis épp most nevezte ki őt az Orgyilkos hivatal vezetőjének, parancsnokának. Lyra javaslatára felhozta első körben, hogy nem bánná-e a férfi, ha átépítené a fénykardját, révén ez a lila kristályos Xeth-é volt és Akmul révén került hozzá, amikor… amikor, azt már nem fojtatta, hogy visszaadta Keth-nek az ő fegyverét. Bár persze, ha Xeth szeretné visszakapni a kardot, akkor odaadja. A férfi nem tartott igényt rá, ahogyan azt sem bánta, ha a nő átépíti azt, ahogyan neki tetszik, révén az már az ő fegyvere volt. igazából az egyetlen baja a fegyverrel annyi volt, hogy neki túl nagy volt a markolat, inkább férfikézhez illett, mint nőihez. Így az egyik éjjel, amikor újra felriadt egy rémálomból, megcsinálta az új markolatot magának. Eddigre úgyis megvoltak az új alkatrészek, ha valamiből kellett volna új, de nagyjából a régit használta fel, csak az extra felesleg, ami nem kellett neki az lett a szemét része. Ez hasonlított így a korábbi – a most Keth-nél levő – fegyverre és mégis megvolt az, hogy saját maga készítette, még akkor is, ha a kristályt nem ő szerezte hozzá. Szerette a lila pengét, így esze ágában sem lett volna ezen változtatni. Az egyik közös ágyban eltöltött vacsora után Rhys kissé óvatosan hozta fel azt, hogy szeretné, hogyha a férfi tanítaná őt, megtanítaná az orgyilkosság mesterségére is. Ha már Xeth őt szánja utódának, akkor szeretne mindenben helytállni ahhoz, hogyha egyszer eljön az ideje annak, hogy ez megtörténjen. Ekkor olyasmit látott a férfi arcán, amire soha sem gondolt, hogy fog, őszinte örömöt, boldogságot és már-már szerelmes pillantást, hogy ilyesmire kérte Rhys. Lady Lyra-nak tényleg igaza volt, nagyon boldoggá tette ezzel az egyszer kéréssel a férfit, így másnap neki is láttak annak, hogy ezt megtanulja Rhys.

Dromund Kaas, második hónap első fele
Mivel már nem volt túl sok ideje arra Rhys-nek, hogy itt legyen, így nem nagyon volt más választása Xeth-nek mint a nem túl finom, erőszakosabb módszert választani, azaz ismét az életköteléket felhasználva tanította meg a nőt az alapvető dolgokra. Ehhez tényleg szüksége volt arra, hogy elrejtse magát az Erőben és láthatatlan is legyen, így már értette a nő, hogy miért örült annyira a férfi, hogy ezt elsajátította Kael-től. Az egész eleinte furcsa volt a nőnek, mert nem úgy kellett mozognia, lépkednie, mint kommandósként, hanem sokkal finomabban. Az egyszerre túlságosan sok információtól napokig sajogott és zsongott a feje és a gyakorlástól pedig az izmai és mindene fájt, amíg meg nem szokta a teste és nem alkalmazkodott az újfajta mozgáskultúráshoz. A rémálmok pedig nem múltak el, hanem egyre jobban erősödtek, ahogyan Rhys-t egyre jobban zavarta az is, hogy nem hallott a többiekről, bár Xeth eléggé elvonta a figyelmét ahhoz, hogy ne sűrűn legyen ideje erre gondolni. Az egyik nap meghívót kaptak, ugyanis a császári palotában egy bál lesz és meghívták rá Lord Xeth-et és Lady Benûwia-t is, azaz egy nem hivatalos rendezvény, egészen pontosan egy álarcos bál. Ezen csak ingatni tudta a fejét, hogy ezek még mindig titkolóznak, még egymás előtt is. Nem mintha abban olyan sok kedve lett volna mindehhez, de ez elől nem tudott kitérni. Ismét álcában kell majd mennie, noha a Sötét Tanács tagoknak úgyis egyértelmű lesz, hogy ő az, és tudják miként néz ki valójában, mert már volt szerencséje velük találkozni. Más urdrarr-okkal nem igen találkozott, csak elvétve, főleg emberekkel, sima emberekkel. Ahogyan Xeth elmondta neki, hogy ez miről is szól, leginkább egy első bálozás, azaz most lesz hivatalosan is bemutatva az udvarban és hivatalosan elismerve tanítványként. Ettől kezdve senki sem kérdőjelezheti meg mindezt. Rhys odáig volt ezen hír hallatán, úgy vélte, hogy tipikusan a „csak semmi nyomás” kategóriába esett ez az egész. Már a Köztársaságban is utálta, amikor díszegyenruhában ki kell öltöznie és egy-egy ilyen előkelőségű bálon kell illegnie, billegnie, hogy mások megcsodálják az érdemei és rangja miatt. Hát még itt, amikor itt sokkal többet veszíthet, többek között az életét is, ha valakit megsért. Nem mintha nem lett volna kioktatva már jó régen az urdrarr etikettről, de akkor is. Ezzel az eseménnyel az urdrarr/sith rend tagja is lesz, onnantól kezdve pedig nincs visszaút. Ráadásul olyasvalakiért tette, aki láthatóan nem is foglalkozik vele, ha pedig Xeth-ék tényleg nem juttatnak hozzá el semmit – amiben elég biztos volt – Keth-nek az Erőn keresztül el kellett volna tudna érnie, ha akarta volna. Ő maga pedig miatta vállalta azt, hogy Xeth tanítványa legyen. Talán túlságosan is elhamarkodottan döntött, amikor a Ruusan-on belement ebbe. A bál előtti napon Xeth-nek sikerült nagyon meglepnie Rhys-t, ugyanis ilyesfajta – semmilyen – ruhát nem tudott hozni, köszönhetően annak, hogy lényegében elrabolták, így a férfi szerzett neki báli ruhát, amihez ametisztből és smaragdból álló nyakláncot és tiarát is hozott. Amihez a végén még szinte az egész arcát fedő maszkot is kapott. A hajából úgyis alig látszott ki valami, nem kellett holografikus álcázó, akik ott lesznek úgyis tudták, hogy kicsoda. Xeth még öltöztetőket és sminkeseket is hívott Rhys-hez. Sitehknél gyakran használt erős sminket is kapott, a szemei sötéttel kiemelve és egy-egy fekete smink csík a szemfestékből elhúzódott szinte a halántékáig, az ajkánál csak alul középen egy csík kifestve, hogy nehezebb legyen felismerni a homlokán levő zöld háromszög a fehér púder alatt eltűnt. Ahogyan megnézte magát a tükörben a nő már-már ide illőnek mondta volna magát, ha a szeme is arany lett volna és nem zöld. Xeth lélegzetelállítónak találta a feleségét így hagyományos sith sminkkel, csak azt sajnálta, hogy más nem láthatja így a maszk miatt. Magát a bált bámulatosnak találta, mivel előre megtanultatta vele Xeth, hogy ki kicsoda, arc, név és rang alapján, így mindenkit megfelelő módon tudott köszönteni. Nem ő volt az egyetlen, akit most mutattak be itt a legfelsőbb körökben, hanem egy másik nő és egy férfi is. Saját maga volt a legidősebb közöttük, de ez nem meglepő, ha valaki csak az ő korában kezdte a tanulást. Lord Organa ismét megkörnyékezte, mikor felkérte táncolni, hogy tényleg nem akar-e az ő szférájához csatlakozni, de újfent el kellett utasítania. Szerencsére úgy tűnt, hogy a férfi nem különösebben vette magára, bár megígérte, hogy még próbálkozik majd a meggyőzésével. A bálon a hangulat egészen addig a pillanatig volt jó, amíg végül a császár és a császárné meg nem érkeztek, vagyis ekkor még nem volt gond, de Rhys úgy érezte, hogy valami nincs rendben. Hirtelen az egész bál olyan ismerősnek tűnt neki, mintha már lett volna része ilyenben, mintha ismerné a császárt és a császárnét. Elsőként a férfit mutatták be, mint Lord Such Traves, a császárné tanítványa, utána jött Lady Siqsa Povoxa, akinek a neve már ismerősebb volt. Olvasott róla, hogy a lány apja a biotikus szféra feje és a lány otthagyta Lord Farrirr miatt. Végül ő következett, odament a császári pár elé, illedelmesen meghajolt és kimondták a nevét, hogy kicsoda. Itt szabadult el a pokol és az indulatok. A császárné magából kikelve támadt először szavakkal Rhys-re, aki közben érezte, hogy a másik Erőn át is kinyúlt felé. Riadtan kapta a fejét hátra, Xeth-et keresve. A császárné annyit mondott, hogy ő az, felismeri az Erőn keresztül, illetve hogy merészel ide jönni azok után, amit vele tett és a császár is hogy tűrheti, hogy egy áruló legyen közöttük, aki felségsértést követett el. Eddigre odaért az őrnagy elé, majd körmökkel vágta pofon Rhys-t, hogy azok felsértették a köztársasági arcát és a vére végigfolyt az arcán. A nő tovább folytatta, hogy már korábban végeznie kellett volna vele, mert most ő tesz pontot az ügy végére. A kezeiben fénylő gömb kezdett megjelenni, de mikor lesújtott volna Rhys-re a kezét Lord Hiuval kapta el és eddigre Lord Xeth be is lépett a felesége elé, akit közben Lord Organa húzott hátra. Rhyssa az uralkodó felé fordult és neki mondta, hogy fogalma sincs, hogy a császárné miről is beszél, de ha úgy érzi a férfi, hogy bűnös, akkor tegyen belátása szerint. A császár csak intett, hogy semmit sem tett, sem most, sem máskor abból, amivel a császárné vádolja, aki pedig úgy véli kimerült, így visszavonul. Így lényegében a császárnét hajította ki a férfi. Igaz ezek után Rhys és Xeth sem maradtak túl sokáig, mert a férfi érezte Rhys-en, hogy az események mennyire felzaklatták, így jobbnak látta, hogyha távoznak. Amíg bent voltak Rhys tartotta magát, bár támogatni kellett kifelé a sokktól, amit kapott az ijedtség miatt, de amint voltak és egy olyan helyre értek, ahol már nem látta őket senki, akkor zokogásban tört ki, miközben Xeth-hez bújt és a vérző arca miatt teljesen össze nem vérezte a férfi ruháját. Mikor összeszedte magát, akkor kérdezett rá, hogy mi volt ez az egész, de arról még a férfinak sem volt tudomása, ő is ugyanannyira nem értette ezt az egészet, mint a nő, de megígérte, hogy amilyen gyorsan csak tud utána fog járni ennek az egésznek.

Korriban és Coruscant, második hónap második fele
Mivel közeledett Rhys itt tartózkodása, így a hivatalos események mindegyikén túl esett már, egy jó ideig azt hitte, hogy ezekkel soha sem fog végezni. A jelentéseket minden nap tovább adta és beszélt is Kale Sokol főparancsnokkal, időnként Garza tábornokkal is. Most több idejük volt, így Dromund Kaas után egy ideig Scarif-en voltak, ahol napközben a halálosztagosokkal edzett Rhys, este pedig Xeth-el gyakorolták a fénykardvívást, a láthatatlanságot, illetve az erővillámokat és ekkor megtanult TIE vadászt is vezetni rendesen. A rémálmai tovább fokozódtak, Xeth pedig napközben járt utána a dolgoknak, mígnem sikerült valami eredményre jutnia. Éppen ezért az utolsó napokban el kellett, hogy utazzanak Korriban-ra, ahol Lady Hall’a nagyasszonyt kell meglátogatniuk. A neve alapján most már rákérdezett, hogy van-e köze L’lerim parancsnokhoz ennek a nőnek, vagy ezmegszokott családnév a birodalomban. De ráhibázott, mint kiderült Rejtjel Hétnek a nő a nagynénje volt. Korribant rosszabb helynek érezte, mint Dromund Kaas-t, sokkal kellemetlenebb volt, a sötét oldal csábítása is sokkalta erősebb, pedig ő maga erősen küzdött, amiben nagy segítségére volt, hogy a meditáció is egyre jobban ment és egy-egy érzelmi kitöréstől leszámítva már nagyon jól uralta az érzelmeit. A nagyasszonytól nagyon kellemetlen dolgokat tudott meg, nem tudta, hogy Xeth miként értékelte, de saját maga nagyon nem örült ennek. Miután Lady Hall’a megvizsgálta sikeresen megállapította, hogy Rhys ennek a bizonyos Lady Benûwia-nak a reinkarnációja és egyben a leszármazottja is. Második generációs urdrarr volt, háromnegyedig azon faj tagja, mint a császár, negyedig aiper. Azt a nő sem tudta megmondani, hogy ez mennyiben fogja megváltoztatni Rhyssa-t. És mivel a nevet már tudták korábban, így utána nézett annak is, hogy mit lehet tudni erről a nőről. Az egész vérvonal a vörös bőrű urdrarr-ok közé tartozott, akkoriban talán két család volt csak ilyen, mert a feljegyzések szerint kevés rózsaszín kree érkezett, éppen ezért mint kiderült a császárné apja és Lady Benûwia anyja testvérek voltak, azaz a két nő unokatestvér, így az egész családi rivalizálás volt közöttük. Az urdrarr történelem egyik leghatalmasabb és legbefolyásosabb varázslónője volt Lady Benûwia. Legyőzte a saját apját, Lord Rhand-ot és bezárta a túlvilágba, így foglalta el a helyét. Folyamatos rivalizálásban volt a császárnéval, meg is vádolták azzal, hogy köze volt a császárné eltűnéséhez, de később tisztázták, hogy nem. Ha ő lett volna, akkor meghal a császárné, de még mindig élt. Ő volt a Sötét Tanács második vezetője és a Rejtélyek Szféráját is ő vezette nagyjából félezer éven keresztül. Mikor fiatalon összecsapott a saját apjával a rituáléja közben megőszült. Hatalmas befolyása volt, próbálta a császárt is elcsábítani, de azt nem tudni, hogy milyen eredménye volt ennek. A feltételezett halálakor nagyon öreg volt már és egy rituálét hajtott végre, aminek robbanás lett a vége. Soha sem találták meg a testét. Nagyvonalakban ennyit lehetett tudni róla, több gyereke is volt, akik vitték tovább a vérvonalat, a nagyasszony még volt olyan kedves – bizonyára nem ingyen – hogy a teljes családfát is átadta Lord Xeth-nek. A további adatok szerint nagyon sok bolygón volt a nőnek titkos bázisa, laborja, palotája, és lehetett volna sorolni. Bár akkoriban még messze nem volt akkora a Birodalom, min manapság. Rengeteg ereklyét gyártott, de még kezdetleges holocronokat is, de ezek csak feljegyzések a holocronokból állítólag egy sem maradt fenn, az ereklyék más kérdések, még mindig voltak olyanok, amiket használtak. A nagyasszony legjobb tudomása szerint Lord Xeth-nek is volt a magángyűjteményében olyan tárgy, illetve ereklye is, amit annak idején Lady Benûwia készített. Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan indulhatott be ez a nagyasszony a rémálmok kezdete előtt nem sokkali időpontot mondaná, kiderült, hogy Shani érintése lehetett mindez a Szellemholdon a látomással egybekötve és ott L’lerim parancsnok is említette Rhand-ot. Még az utolsó kérdés az volt, hogy mi lehet a végkifejlet, vagy megállítható a reinkarnáció a nagyasszony nem tudott felelni, úgy vélte, hogy nem, Benûwia fel fog ébredni mindenképp, de azt nem tudta, hogy ez mennyire fogja az őrnagyot megváltoztatni. Lehetséges, hogy semennyire, lehet, hogy teljesen és az a személy, aki most megszűnik ezáltal létezni. Benûwia egész életében az örökkévalóságot kereste és a reinkarnáció lehetőségét, valószínűleg nem bízta a véletlenre. Rhys meglehetősen rezignáltan fogadta a hírt, nem látszott rajta, hogy különösebben megérintette volna mindez, bár Xeth aggódott, hogy később fog kijönni rajta mindez. És végül elérkezett a búcsú ideje is, Lady Vadrin szólt személyesen, hogy ideje visszaengedni a kis ágyasát Xeth-nek a köztáraságba, mert a Birodalmi katona órákkal ezelőtt visszaért az Ossuss-ra. Ez volt a végszó, nem nagyon lehetett ez ellen tenni. A hajó legénységének most utoljára kellett végighallgatnia Xeth és Rhyssa civódását, amit valószínűleg már halálra untak az elmúlt két hónap során, nem mintha bárki szólni mert volna, hogy mit is művel a köztársasági hadnagy és a sötét nagyúr. Rhys lényegében semmivel sem jött, annál több mindennel távozott. Az ékszereket is hozta, ragaszkodott a férfi hozzá, a ruhákat, amiket itt kapott is vitte, illetve a megjavított páncélját is. Nem túl meglepő módon a hálóból mentek a siklóhoz, ami átvinni készült a Dyadalmash-ra az őrnagyot, a sajátjai jöttek érte. Mint mindig Xeth most is páncélban volt, de a siklóhoz vezető folyosón, ahol csak ketten voltak levette a sisakját és magához visszahúzta Rhys-t. A nőt nagyon megdöbbentette, ami következett, ugyanis a férfi őszintén kérte, hogy maradjon vele és ne menjen vissza a Köztársaságba. Összeszorult a szíve és a gyomra, nagyon szívesen igent mondott volna, hogy Xeth-el marad, de nem tehette, vissza kellett mennie, bármennyire is nehezére esett mindez. A vonakodását érezte a férfi is, egy hosszú csókkal próbálta tartóztatni, vagy elnyújtani az időt, a végén pedig még ki is mondta, hogy szereti a nőt, amivel már elég régóta tisztában volt Rhyssa is. Viszont saját maga mindeddig nem mondta ki, de most igen, hogy ő is szereti a másikat. Egészen eddig tagadta, amit a Szellemholdon üzent neki. Xeth még visszavette a sisakját, majd végül útjára engedte a nőt, aki mindössze a holografikus álcázót és a sith páncélját nem vitte most magával, azt majd később fogja megkapni. Nehéz szívvel, de némileg megkönnyebbülten landolt a saját hajójuk fedélzetén, ahol a sajátjai kitörő örömmel fogadták és elsőként jelent meg BB-4 is. A kis droidjának örült a legjobban, őt hiányolta a legjobban és mint kiderült Picúr is őt. Orvosi vizsgálatok sora következett, jelentések tevése és végül még a bajtársaival inni is ivott az este folyamán. Amint beértek a köztársasági űrbe százával kapott üzenetet, a barátai, szerettei írtak és küldtek üzenetet. Illetve, amiket ő maga küldött azokra is csak azt írta a rendszer, hogy most lettek elküldve. Keth, Jassa – ők keresték a legtöbbször – Enos, Rana, Lor, Kiera és még jó pár mások, köztük Aerith/Akmul is. még nem is volt ideje egy üzenetet esem megnyitni, amikor máris volt egy bejövő hívása Keth-től. Nagyon kellemesen meglepődött, hogy a férfi visszatetette a tetoválását, bár így az elmúlt időszak miatt majdnem rutinból Xeth-nek hívta. A beszélgetés viszont nagyon rövid lett kettejük között, Keth aggódó érdeklődését támadásnak vette és dühösen hordta le a férfit, hogy nincs joga semmit sem számon kérni tőle, hiszen ő hagyta el őt még annak idején és nem is foglalkozott vele semmit és még megmenteni is neki kellett volna és, hogy Xeth-től több figyelmet és kedvességet kapott az elmúlt időszakban, mint Keth-től közel másfél alatt. A végén pedig bontotta az adást meg sem várva, hogy mit akar mondani a másik. Ezek után senkinek sem felelt a hívására és az üzeneteket sem nézte meg. inkább kiment a végre valahára visszakapott hajójához, amit úgy hiányolt már. Pár nappal később hajnali órákban érkeztek meg Coruscantra, egész nap a Főparancsnokság és a Szenátus között ingázott, mert hol a szenátusnak kellett jelentést és beszámolót tennie, hol pedig a katonaságnak. Újabb rutinvizsgálatok következtek, de semmit sem mutattak ki, úgy vélték, hogy nem kapott agymosást. Ezen idő alatt már Jassa-val és találkozott, aki nagyon örült neki és ő is a fogadott nővérének. Őt nem az érdekelte, hogy mit látott Rhys, hanem, hogy mi volt Xeth és közte. Rhys nem tudta megállni nevetés nélkül, ez olyan jellemző volt Jassa-ra. Éjszaka megint rémálmai voltak és most egyedül gyengének és elesettnek érezte magát, éjjel többször felriadt, hogy hol van mellőle Xeth. Másnap megint a városban kellett lennie, hivatalos ügyeket intézni, újabb jelentések, megjelenések, beszélgetések és este tivornyázás a barátokkal, bajtársakkal. Egész késő este ért haza kissé becsípve, amikor a lakásában Aerith-be futott bele, hogy őt várta. Az, hogy Keth küldte, mert aggódik nagyon dühítette, még mindig féltékeny volt a nőre, de már nem annyira, talán azért, mert már ott volt neki Xeth és nem kellett Keth után futnia, egy elérhetetlen álom felé, mert még mindig nem engedték ki a templomból. Beszélni sem volt hajlandó a nővel, csak zuhany után elment aludni, csak annyit mondott neki, ha már itt akar maradni, akkor férfi alakban tegye, ha megoldható. Éjszaka Rhys-nek megint rémálmai voltak, emlékek Benûwia-tól, amikor éppen az ellenségeivel harcol, akik el akarják tenni láb alól és erősikolyt használt ellenük. A következő pillanatban arra riadt, hogy a szobájában, mintha forgószél pusztított volna, egy vérző férfi térdel felette és tartja a csuklóit, miközben ő maga éppen a férfit fojtogatja a férfi pedig próbálja a nevét mondani, hogy térjen észre. Néhány pillanat kellett, hogy megismerje Akmult és elengedje a férfi nyakát. A férfit nem érdekelte, hogy sérült, inkább az érdekelte, hogy a nővel mi van, aki elmondta, hogy nem ez volt az első erősikolya álmában. Talán az ital miatt, de Aerith kiszedte belőle, hogy mi ez az egész, így elmondta, hogy mi volt a birodalomban, mit mondott a nagyasszony és azt is, hogy mit tett, mi volt Xeth-el. Az egész most realizálódott benne, hogy valószínűleg el fog tűnni, meg fog szűnni létezni Rhyssa Edaara Quillan-E’ron-nként. Amit Xeth még a Birodalomban szeretett volna, hogy megtörténjen most történt meg és Rhys ekkor omlott össze az egésztől. Az alakváltó most láthatta igazán, hogy mennyire törékeny a nő valójában és csupán láttatni engedi azt, hogy mennyire erős és kemény az utóbbi idők nagyon megviselték őt. Igazából itt ekkor álomba sírta magát Aerith karjaiban, aki végig mellette maradt. Másnap reggel Rhys valamivel jobban volt, itt az alakváltó megmutatta a valódi alakját neki és meglepően kedvesen hozta a nő tudtára, hogy nem kell féltékenynek lennie, egyrészt aszexuális, másrészt születése révén a férfiakhoz áll közelebb biológiailag, mint a nőkhöz. Az őrnagy végtelenül butának érezte magát emiatt, hogy ezt feltételezte egyáltalán. Azonban, ha már így felhozták a témát, akkor ha Rhys engedné, akkor megvizsgálná, hogy Erőn keresztül nem csinált-e Xeth vele valamit. Az előzőek után mélyen hallgatott arról, hogy igazából Keth kérte meg erre, nem akart további fájdalmat okozni a nőnek, sem felzaklatni amiatt, hogy még mindig mennyire rossz állapotban van. Rhys belement, de már most megmondta, hogy biztosan nem lesz semmi sem, de talán jobb biztosra menni. Nem kellett sokat tennie, csak ülni, de igazából még járkálhatott és reggelizhetett is volna, de nem volt semmi étvágya. A vizsgálat eltartott egy darabig, de szerencsére azt állapította meg Aerith, hogy sem Xeth, sem semmilyen mások urdrarr/sith sem csinált semmit Rhys-el, teljesen tiszta. Ez azért nagy megkönnyebbülés volt a számára. Ezeken felül volt egy óriási kérése, szerette volna, hogyha nem mondaná el Aerith ezeket Keth-nek, egyrészt nem akarta Rhys, hogy a férfi aggódjon, másrészt továbbra is nagyon haragudott rá és látni sem akarta. Meg így kevésbé volt fájdalmas, belefáradt, hogy csak egy ábrán után szalad. Maga sem értette, hogy miért volt ennyire bőbeszédű Aerith-el, de valamiért megbízott benne. Ekkor szabadkozva kért elnézést az alakváltótól, hogy mennie kellene Kael-hez is, de Aerith visszatartotta, hogy nem lenne szerencsés, soha nem volt még olyan közel a sötét oldalhoz, mint most, már szinte teljesen része volt neki. Aerith azt javasolta, hogy próbáljon meg meditálni és nyugodt maradni és ne hagyni, hogy valami felhúzza, vagy ne dühöngjön. Nem mintha ez olyan könnyű lett volna az ő esetében. Végül az segített némileg, hogy Jassa áthozta Aayla-t és tudott a kislánnyal játszani. Ami viszont feltűnt neki szinte azonnal, hogy nem érzi annyira Xeth-et, és ahogyan a Birodalomban Keth-el, most Xeth-el nem tud kapcsolatba lépni és valószínűleg a férfi sem vele. felsóhajtott és a fejét ingatta a két testvéren. Nem lett volna egyszerűbb hagyni, hogy sajtá maga döntsön kit is akar ahelyett, hogy mindketten őt pécézik ki céltáblának és neki okoznak fájdalmat a saját védelme érdekében?

//Folyatás a következő reagban.//

Lost in the shadows…
Denon, harmadik hónap első fele
Néhány nap múlva Rhys számára nyilvánvaló lett, amit eddig elhallgattak előle, hogy Jassa és Lor szakítottak azon idő alatt, amíg ő maga a Birodalomban volt. mivel Jassa csak legyintett a kérdéseire, hogy ez már elmúlt, így kénytelen volt Lor-hoz fordulni, hátha a férfi elmondja a dolgokat. Nem is kellett csalódnia, a twi’lek nő azon lett dühös, hogy a férfi hagyta, hogy Xeth elvigye Rhys-t. A nő erre csak a fejét fogta, hogy mégis mit hitt Jassa? Lor-nak esélye sem lett volna Xeth ellen, ráadásul még agyrázkódása is volt Shani-nak köszönhetően, aki egy hatalmas behúzással térítette észre a hadnagyot. Megkérdezte, hogy beszéljen-e a nővérével az érdekében, de a férfi csak megrázta a fejét, hogy nem szükséges. Így akkor ennyiben hagyta a dolgot. Olyan dolgot tett meg ezekben a napokban, amit nem hitt korábban, hogy megtenne. Noha veszélyes életet élt, de szeretett egyik napról a másikra is élni, így soha sem fordult meg a fejében az, hogy ügyvédhez menjen és végrendelkezzen. De annak fényében, hogy lehet, hogy Benûwia miatt lehet, hogy megszűnik önmaga lenni és lehet, Hogy nagyon hamar, így célszerű volt. mivel nem volt túl sok mindene, így az olyan dolgokat, amik egy gyereknek is használhatóak voltak Aayla-ra hagyta, nagyon személyes dolgokat Keth-re, egy levéllel együtt, amit ott is hagyott az ügyvédnél, minden mást pedig Jassa-ra. Így tartotta helyesnek, a levélben részletesen kifejtette, hogy még mindig szereti a férfit és vele akarna lenni, de már nem bírja ezt a terhet cipelni, az elmúlt most már több, mint másfél évben próbált erős maradni, mindent megtett, mindent feláldozott Keth-ért, de azt már nem bírja elviselni, hogy semmit sem mond el a másik. Hogy még mindig nem tudja, hogy mi történt, amikor összecsapott Xeth-el, sem azt, hogy miért ment el valójában, mert soha egyetlen percre sem volt veszélyben ő maga. Amikor elintézte ezen ügyet, valahogyan megkönnyebbült. Ezekben az időkben nem is nagyon beszélt Keth-el, csak pár naponta pár percig, vagy heti egyszer, mert továbbra is rémesen fájt az egész neki. Xeth-el pedig csak üzeneteket tudtak váltani, de normálisan élőben beszélni nem. Sejtette, hogy mennyi pótolnivalója van a másiknak köszönhetően, hogy szinte mindent elhanyagolt, amíg ő maga ott volt a Birodalomban. Ezek után egy meglehetősen érdekes feladatot kapott ő és Lor. Egy vizsgálóbiztost kellett eljuttatniuk a Denon bolygóra és testőri feladatokat ellátniuk. A Denon bolygón elég magas volt a bűnözési ráta és közel sem volt olyan biztonság rajta, mint Coruscanton, és ez is bolygóváros volt, így a biztosra nagyon vigyázniuk kellett. A küldetés nagyjából két hetes volt, mert a férfi igencsak sokat akart kutakodni. Az első hét végén tudták meg, hogy vérdíjat tűztek ki a fejükre, nem a fejvadászos fajtát, csak azt, amit a helyi bűnbáró adta ki az embereinek. Majdnem a teljes hetet sikerült is kihúzniuk úgy, hogy csak kétszer csaptak össze a bérgyilkosokkal és már nagyjából az elutazás napján voltak, amikor a vizsgálóbiztos kitalálta, hogy még szeretne néhány adatot és rendelt egy-két dolgot, amiért el kellene mennie, hogy átvegye. Sem Lor, sem Rhys nem akarta elhinni, hogy ennyire nem érti meg a férfi, hogy meg akarják ölni. Mivel a szenátus tagja volt, így minden gond nélkül utasíthatta a két katonát, hogy tegyeék, amit mond. Lor-t küldte el a dolgokért, míg Rhys maradt, hogy vigyázzon a hajóra. Mivel már este volt, így a férfi lefeküdt aludni, Rhys egyszerűen nem akarta elhinni, hogy mit is művel a férfi, hogy nem is érdekli a katonák élete, hanem csak könnyedén a halálba küldi őket. Mivel eléggé rá volt hangolódva a hosszabb együtt töltött idő miatt Lor-ra, így érezte, hogy valamilyen veszély fenyegeti, amíg távol volt, de nem volt ideje ezzel törődni, mert őket is támadás érte. Nagyjából tíz szedett vetett haramia, vagy épp bérgyilkos. Itt volt az ideje annak, hogy kipróbálja, hogy mit tanult az utóbbi időben. Kinyúlt az Erőbe és elrejtette magát ezek elől, látta és hallotta a döbbent tekinteteket, hangokat. Az leesett nekik, hogy ez nem technológia, mert akkor látniuk kéne ilyen távolságból. Rhys könnyedén a társaság mögé került, akik még mindig nem értették a helyzetet, vett egy mély levegőt, majd megszűntette a láthatatlanságot, a csapatra szólt, közben ismét kinyúlt az Erőbe és mindkét kezéből erővillámokat szórt a társaságra. Az ócska páncélok, vagy épp semmilyen védelemnek köszönhetően az egymáshoz közel álló hat főt az Erővillámok sújtották halálra. A másik négy pedig menekülni akart, amit a nő nem hagyott, két tőrt fogott a kezébe és úgy lendült utánuk, egyre kevésbé fájtak ezek a mozdulatok, de azért még mindig kellemetlenek voltak a számára, főleg úgy, hogyha nem tudta teljesen ellazítani az izmait a gyakorlatok, vagy a mozdulatok előtt. Most pedig nem volt lehetősége minderre. Túlságosan is élvezte és jól szórakozott, ahogyan egyesével vadászhatta le a menekülőket. Könnyedén, az Erőt is használva ruganyos ugrásokkal érkezett meg a menekülők mögé, vagy éppen elé. Az Erőnek hála a lövések elől könnyedén tért ki az őt érő támadások elől és egy-egy vágás, vagy szúrás elég volt ahhoz, hogy azok a lábai elé omoljanak átvágott torokkal, vagy éppen szembe szúrt tőrrel, amit aztán Rhys ki is rántott onnan, hogy menjen a következő ellenfelére. Egy szúrás, vagy vágás egy ellenfél, teljesen hangtalanul. De még ha nem is így tette volna, akkor is megannyi módon végezhetett volna felük. Mivel nem akarta, hogy kérdések merüljenek fel, egy halomra hordta a tetemeket és az erővillám által megöltekbe az E-11-esével több helyen belelőtt, mintha tűzpárbajban haltak volna meg. lehetőleg olyan részre tette, ahol a villámok egyébként is égési sebeket okoztak. Alighogy végzett mindezzel feltűnt a kissé dezorientált Lor és Rhys legnagyobb meglepetésére Aeyaj is. A lány már küldte is el őket, a pirulás pedig feltűnt neki és ezen meglepődött. Úgy tűnt, hogy nagyon sok minden változott azalatt, hogy nem volt itt. Amúgy is távozni készültek, de arra még volt ideje, hogy megölelje a lányt és elmondja neki, hogy vigyázzon magára. Igazából amiatt örült, hogy nem maradtak tovább, mert az arca elárulta volna, hogy mindene görcsöl és fáj, amint felszálltak és beléptek a hiperűrbe, hogy visszamenjenek Coruscantra azonnal sietett a saját kabinjába, hogy elássa az izmait, de mire eljutott oda az egymással kergetőző BB-4 és BB-8 majdnem kétszer is felborította. A visszaérkezésük után mind a ketten Lor-ral hivatalos panaszt nyújtottak be a vizsgálóbiztos ellen, akit végül pár nappal később menesztettek is az állásából. Közben Rhys kifaggatta a hadnagyát, hogy mi volt azaz egész este, Lor roppant zavarban volt, ami nem volt megszokott tőle, amikor elmondta, hogy miként igyekezett őt megmenteni Aeyaj, a csókot is beleértve. Rhys-t ez nagyon meglepte, tényleg nagyon sok minden változott az alatt a két hónap alatt…

Korélia, harmadik második fele
Az élet ment tovább, újabb bálokon kellett részt vennie a rangja miatt, a rémálmok most már minden este voltak, így egyre több és több mindenre emlékezett az előző életéből. Úgy tűnt, hogy jellemben nem volt semmilyen változása emiatt, de úgy érezte, hogy egyre kevésbé az ura a tetteinek és önmagának. Erről csak Akmul-nak és Xeth-nek tudott beszámolni, mert Kael-lel csak kétszer találkozott mióta visszajött, mert máshol volt dolga, közben elmondta a férfinak, hogy találkozott a Szellemholdon Nalah-val is, az idősebb mester ennek nem örült. Arról pedig nem volt tudomása, hogy Aerith elmondta Keth-nek az egész ügyet, így amikor éppen beszéltek, akkor erről nem mondott neki semmit. Egy újabb feladatot kaptak, ezúttal a teljes Alkony különítményt három másikkal együtt a Koréliára vezérelték. Nagyon rossz érzése volt ezzel kapcsolatban, a korábbi álom miatt is, illetve egy nosztalgikus érzés, itt használta először tudatosan az Erőt arra, hogy megtalálja Keth-t, amikor egy merénylet miatt épületromok alá szorult. Szerencsére azonban nem volt különösebben egyezés az álma és a valóság között. A többiek nem maradtak fenn a hajón, hanem őket is leküldték, nem kimenteni kellett valakit, hanem a CorSec csapataival felvenni a harcot és mint kiderült álcázott Halálosztagosok is lehettek itt. Mikor ezt megtudta, akkor az Erőn keresztül próbálta Xeth-et megtalálni, életköteléket használva, de a férfi a Birodalom területén volt. most, hogy nem volt Coruscanton Xeth is könnyedén elérte őt, ez már a Denon-on is feltűnt mindkettejüknek, ha Rhys nincs Keth közelében, akkor ez könnyedén működik. Így időnként végre telepatikusan is tudtak beszélni, ami mégiscsak diszkrétebb volt, mint bármilyen más kommunikációs csatorna. Amiatt is aggódott, mert tényleg közel volt ahhoz, hogy csatlakozzon a birodalomhoz, nem azért, mert egyetértett velük, vagy jó hely lett volna – továbbra is teljesen lojális volt a köztársasághoz – hanem Xeth miatt, csakis miatta, mert szerelmes volt és ezt el sem nyomta, mint azt, amit Keth iránt érzett, mert mostanra a kettő kiegyenlítődött. De Keth kiengedésének híre se hamva nem volt, így nem is próbált magában már tovább hiú reményeket ápolni. Ha megtette újra és újra felszakadtak a régi sebek, amik nagyon fájtak és napokig sírni tudott volna miattuk. A feladat egyébként, mint ezen a bolygón véres és fárasztó, sarokról sarokra haladva kellett elfoglalni helyet, vagy épp visszavonulni benne. Gyakorta a sima egyszerű katonák és civilek tetemein haladva és a vérükben gázolva. Az ellenség senkit sem hagyott életben és a civileket is ugyanúgy irtották, mint az ellenséges katonákat. A birodalmiaktól egy dolog volt ez, az megszokott, de a CorSec emberei a sajátjaikat mészárolták le, akiket elvileg védeniük kellett és csak azért, mert tűzvonalba kerültek azért haltak meg. Már az akció előtt megírt Rhys két előterjesztést, de csak a hadművelet alatt küldte el a főparancsnokságra, amikor közölték vele, hogy erősítést fognak kapni a Sokol főparancsnok személyében. Ez is mutatta, hogy mennyire komoly ügy volt. Üzeneteket sem volt nagyon lehetősége írni, vagy elmondani, még Jassa-nak sem, BB-4 pedig piszkálta, hogy üzenjen Keth-nek. Amikor Sokol főparancsnok megérkezett éppen emiatt, amikor az Alkony különítmény éppen pihenőnapon volt noha nem díszes ünnepség között, de megejtett két előlépetést. Kiera és Lor hadnagyból a remek munkájuknak hála századossá léptek elő. Ugyan már érett nekik, de Quillan őrnagy szavai is sokat adtak a latba, így immáron a teljes egységben tényleg az őrnagy alatt három százados ténykedett, ahogyan annak már akkor is így kellett volna kinéznie, amikor Rhys-t őrnaggyá léptették elő. Igazából már azóta lobbizott emiatt, mert nem tartotta fairnek, hogy csupán Garza százados viseli ezt a rangot újoncként, míg a két régi, teljesen megbízható embere nem kap előléptetést. Erre a napra engedte az embereinek, hogy ünnepeljék a két előléptetést, de másnap már nem és időben ágyban akart mindenkit tudni, mert holnap megint a fronton lesznek és nem akar senkit sem elveszíteni odakint azért, mert vagy kialvatlan, vagy pedig másnapos. Éppen ezek miatt ő maga sem ivott túl sokat, csak egy pohár italt és kivárta azt is, hogy a többiek elmenjenek aludni. Bármennyire nem tetszett páraknak nem hagyta, hogy túl sokáig igyanak, vagy sokáig maradjanak fenn. Mondjuk ebben részben az is közrejátszott, hogy nem akart aludni, nem akart újabb rémálmokat. Így inkább meditációval próbálkozott, bár ő maga sajnos nem ismerte azt a módszert, hogy elűzze a fáradtságát teljesen, de azért ez is pihentető volt a maga módján, amíg végül a fáradtságtól ígyis-úgyis el nem aludt, hogy aztán újra Benûwia-ról álmodjon.

Korélia és Coruscant, negyedik hónap első fele
Már hetek óta voltak itt a Korélián, de a helyzet továbbra sem javult, az álmok közé most bekeveredett ismét az, amire régen nem volt példa, ismét árnyjárt álmában, egyszer egy ismeretlen helyen, ahonnan Keth-t érezte, éppen ő maga a Jedi templomnak vélte volna, de hamar észrevették és megszakadt az álom. A másik pedig Xeth palotája volt, ahol a férfi elégedetten nyugtázta, hogy érezte a jelenlétét és pár szót tudtak is váltani mielőtt egy közeli robbanás fel nem riasztotta a nőt. Ezek után minden csak Benûwia volt. Az utóbbi időben sikerült nagyjából visszafoglalni azt a területet, ami miatt ideküldték őket. továbbra sem volt túl sok alkalma arra, hogy hosszabb beszélgetést folytasson Aerith-el, vagy épp Jassa-val, a Keth-nek menő üzeneteket letudta annyiban, hogy jól van és nincs ideje. Minden egyes üzenettel egyre jobban fájt a dolog, főleg, hogy most egy ideje megint egyedül volt és nem volt Xeth sem vele. Az egyik este a barakkban volt, amikor üzenetet kapott, hogy menjen át a kihelyezett főparancsnokságra, ami a park másik oldalán volt. Nem furcsállta, előfordult máskor is, hogy egyeztetnie kellett, így megvolt már a saját útvonala, amin haladt. Néhány romos épület mellett is elvitte az útja és kisebb sikátoroknál. Nem nagyon nézett be ezekbe, mert sietett, így csak Erővel tudta le, hogy nincs a közelben senki. Ám ennek ellenére az egyik sikátornál mozgást látott a szeme sarkából, arra kapta a fejét és mintha egy árnyat látott volna elsuhanni, de hangot nem hallott, csak a szelet. Sith/urdrarr orgyilkos, azok voltak erre képesek, nyúlt is a fénykardjáért, amikor újra látta az árnyat mozogni, az alak pontosan mögé érkezett, az egyik kezével Rhys karját fogta le, amivel a fegyverét nyúlt volna, közben pedig átölelte a nőt a karja többi részével és úgy fogta le, hogy hiába volt profi közelharcos a nő nem tudott szabadulni de szinte mozdulni sem. A másik kezével a nő száját fogta be és bevonszolta a sikátorba. Azon keresztül ki a köztársaságiak által uralt részről és behúzta az egyik épületbe. Rhys végig erősen próbált szabadulni, hátrafelé lefejelni a másikat, lábon rúgni, vagy kitépni magát a szorításból, de ez a valaki mindenben jobb volt nála. Már várta az acélpengét, vagy a bekapcsolt fénykardot, hogy azzal fenyegesse meg a másik, de helyette Xeth vidám hangját hallotta meg, ahogyan a fülébe súgta, hogy imádja, amikor a nő ennyire tüzes. Ezzel már el is engedte, de amikor Rhys fordulásból akarta pofon vágni, akkor nevetve kapta el a nő kezeit és egy fordulás után már a falhoz is tolta őt, ahol meg is csókolta. Egy vad és szenvedélyes éjszakát töltöttek el együtt, majd Xeth hajnalban távozott még azelőtt, hogy Rhys felébredt volna, egy üzenetet hagyott csak hátra, amiben alibit szolgáltatott a nőnek, ha kérdeznék a kimaradásról, akkor megtalálják a kábító drog hatását a szervezetében, hogy elrabolták, a felszerelését ne keresse azt visszaküldette az embereivel, hogy lássák nincsenek biztonságban. Így csupán az alsó testhezálló overáljában tudott visszamenni Rhys, az eset után pedig még nagyobb őrség lett a helyen, hogy a birodalmiak képesek voltak az egyik tisztjüket is elkapni, még szerencse, hogy némi zúzódást – a szökési kísérletet – leszámítva nem lett komolyabb baja az őrnagynak. Nekik ez volt az utolsó napjuk ott, amin még holografikus álcázóval és árnymátrixszal vettek részt, ami elég szokatlan volt a Havoc Squad-tól. Másnap pedig már mentek is vissza Coruscantra, mert nem volt további feladatuk itt. Az ő részük sikerrel zárult és elvégezték azt. A visszaérkezéskor azt találta otthon, hogy valaki járt a szobájában és a sith/urdrarr könnyű páncélját elhozták neki. Még ezen a napon, alig másfél nappal a Xeth-el való együttlét után máris bálra kellett mennie, ezúttal az Operaházba, ahova ezúttal nem is katonai egyenruhában kellett a nőknek megjelennie, hanem megfelelő ruházatban. Így Rhys nem tudott nagyon mást tenni, mintsem azt a ruhát és ékszereket felvenni, amit Xeth-től kapott és a haját is meg kellett csinálnia, illetve smink is. Még mindig szokatlan volt neki, de Jassa oda volt érte, hogy többet kéne így felöltöznie és a férfiak a lába előtt hevernének. Maga az este egészen kellemes volt, bár sokat rontott Rhys-nek az rajta, hogy végig látta a Jedi templomot a távolban és erről Keth jutott eszébe. Itt Coruscanton mindez mindig sokkal fájdalmasabb volt, mint bárhol máshol, máshol nem érezte ennyire közel magához őt. Sokat táncolt, beszélgetett, de végül, amikor az emberek kezdtek elszivárogni még éjfél előtt, akkor ő maga is elindult hazafelé. Mivel egyedül jött, nem kellett máshoz alkalmazkodnia és egyébként is fáradt, illetve némileg rosszkedvű volt. Egy forró fürdő otthon és remélhetőleg alvás – bár ebben nem reménykedett – talán segít majd…

Képességek, szakértelmek (változás az elmúlt hónapokban)
- Képzett anzati orgyilkos lett, bár az izomzata még szokja a mozdulatokat, így ha orgyilkos mozdulatsorokat használ, akkor utána az izmai begörcsölnek és meghúzódnak, el is szakadhatnak, ha nem lazítja el magát előtte (valószínűleg pár hónap gyakorlás után már nem áll fenne ez) (Xeth remek tanítási módszereinek hála)
- Stratégiai és hadvezetési képességei tovább javultak, ez Köztárasági továbbképzések révén is (Xeth remek tanítási módszereinek hála)
- Etikettje javult, már a legfelsőbb körökben is magabiztosan tud mozogni
- Az érzelmeit már profi módon képes elrejteni mások előtt és bármit elszínészkedni, hogyha szükséges (Xeth remek tanítási módszereinek hála)
- Alapfokú halálosztagos képzés, gyorstalpaló (a DT-ktől kapta, amíg Scarif-en volt)
- Benûwia miatt egyre jobban tisztában van a birodalom elejének történelmével és történéseivel, amik mára homályba vesztek
- Megtanult TIE vadászt vezetni
- Illetve ismét jó pár erőképességet tanult (Erővillámok, Láthatatlanság és shien haladó szinten)

Képek:
Lady Benûwia napjainkban, azaz a sith páncélja

további képek:

Kaland tartalma:
Az igazat megvallva ez a nap végül nagyon nem úgy folytatódott, ahogyan azt Rhys gondolta, vagy szerette volna. Ezt már akkor megérezte, amikor a taxival a lakása közelébe megérkezett, ugyanis olyasvalaki várta otthon, akinek viszontlátásáról már szinte teljes egészében letett. Keth volt a lakásában ugyanis. Mikor kiszállt a taxiból és indult volna befelé az erkélyéről egy vadidegen férfi, Thane Andron SIS ügynök állta az útját, hogy meg akarja motozni. Ezt akkora ostobaságnak vélte, de nem nagyon volt más lehetősége, mintsem engedni, különben a lakásába sem jutott volna be. Viszont itt ekkor még fel sem merült benne az, hogy a férfi megtalálhatta a birodalmi dolgait is, amikor a lakást átkutatta, mert itt voltak, amiket Xeth-től kapott. Az elején még elég biztos volt magában, több százszor, vagy ezerszer, hogy mit fog tenni, mit fog mondani. Most azonban, amikor belépett a hálóba és az ágyon meglátta a monoklis férjét nem tudott mit mondani. „Szerencsére” a férfi azonnal szavakkal fogadta és meg is ölelte volna őt, aki viszont katasztrofális eredménybe hullt. Xeth több hónapos manipulációja kiteljesedett, amiben úgy manipulálta Rhys-t Keth ellen, hogy az a nőnek fel sem tűnt. most pedig az ebből származó minden dühét és haragját, igazából teljesen jogosan a férjére zúdította. Keth ekkora mondta el az igazat is, hogy kicsoda, micsoda ő, és, hogy ő igazából Xeth is, csak a különválásuk és minden egyéb is közrejátszott. Szóval az igazat. Az egésznek a következménye pedig pont az lett, amit Xeth akart, Rhys átbukott végre valahára a sötét oldalra. Ebben a helyzetben hiába félt és retteget Keth-től gyűlölte őt annyira, hogy akár meg is ölje, hogy menekülhessen. A férfi azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, hanem a képességeivel igyekezett a nőt visszarántani a világos oldalra úgy, hogy kitörli a sötétséget belőle, ami nem mondható épp fájdalommentes mutatványnak. Ahogyan visszatért a világos oldalra még egy nagyon fájdalmas erőlátomásba is összerántotta a férjeit. Itt legalább megtudhatta, hogy mennyire szeretik őt és Xeth inkább lemondana róla, annyira szereti, míg Keth erre képtelen lenne. Igazából eddig ő pont fordítva képzelte a dolgot, de nem tudott köztük választani. A látomásnak fizikai nyomai is maradtak, de ennek köszönhetően a két férfi végül is tűzszünetet kötött egymással Rhys érdekében. Egyrészt Benûwia miatt, másrészt, mert szürke „oldalon” kellett tartani, mert egyik másik oldal sem volt jó hatással rá. A felébredése után elsőször kiment zuhanyozni és átöltözni, szüksége volt néhány perc magányra, ekkor realizálta, hogy a látomásban elszenvedett sérülések nyomát látja magán és még érezte Xeth jelenlétét is a helységben, igazából a két férfi beszélgetése olyan álomszerűen megvolt a tudatában. A zuhanyzóban sem volt nyugta, amikor belenézett a tükörbe, akkor nem saját maga, hanem Benûwia nézett vissza rá. Odabent nem mert egyelőre Keth teljes közelébe menni, így csak az ágy végén ült le, azonban végül a férfi odament hozzá és megölelte. Ekkor tört ki belőle minden fájdalom, amit másfél éve elnyomott és hosszú percekig a férfi ölelve zokogott, próbálta minden fájdalmát kiadni magából. A fájdalmat, a gyászt, mindent. A férfi ekkor érezhette meg igazán, hogy mennyire darabokban van a nő lelke és igazából még ő sem tudta, hogy hol és hogyan kellene kezdeni azt meggyógyítani, igaz Xeth sem. Amikor végre kezdett jobban lenni Rhys, akkor kezdhették el megbeszélni csak a dolgokat, hogy mi történt, mi miért van és hogyan. Most már szerencsére az Erővel kapcsolatos dolgokat annyira nem kellett a nő szájába rágni sem részletezni, mert már megértette őket, köszönhetően annak, hogy mennyi fejlődött. Így megtudta, hogy miért és hogyan szakadt szét a két férfi, hogy mi volt hazugság és mi nem a kapcsolatukban és hányadán állnak. Az egyetlen nagy kérdés az volt, hogy az eredeti egy személyiségből Xeth és Keth mit kaptak és ki mit örökölt. De ezt nem csak Rhys-nek, hanem az uraknak is meg kell majd tanulnia, kitapasztalnia. Azonban megtudta, hogy nem amiatt kötöttek fegyverszünetet, mert olyan kevés ideje lenne hátra az életből, hanem, mert tényleg szeretik, és nem akarják, hogy szenvedjen és ne kelljen újra ilyet átélnie. Így elsőre nagyjából sikerült a párosnak, vagyis inkább triónak rendeznie a dolgokat egymás között, de hogy ez hosszútávon mennyire fog működni, ekkor még nem is igazán lehetett tudni, hiszen erre majd az idő fog választ adni. Ekkor még az érintett felek sem tudták, hogy miként a Koréliai éjszakának, úgy ennek a Coruscanti viszontlátásnak és újraegyesülésnek is olyan következményei lesznek, amik az örök életükre ki fognak hatni…

Bővítés:
A triumvirátus
Coruscant és Tatooine, negyedik hónap második fele
Azon az estén Rhys nem igen mert elaludni miután egymás karjaiban kötöttek ki, mert félt, hogy az egész csak álom és ha felébred, akkor Keth hűlt helyét fogja találni. Végül azonban a férfi ölelésében sikerült megtennie, aki ennek köszönhetően immáron elsőkézből tapasztalhatta meg azt, amiről Xeth már egy jó ideje tudott, hogy Rhys-nek szinte folyamatos rémálmai vannak. Noha, mint Xeth közelében, így Keth-nél is a nexus miatt kevésbé erős mindez, de azért akkor is ott volt. Bár most ennek nem volt köze az Erőhöz, mivel se nem volt a Benûwia-hoz köthető se semmihez, most csak simán olyanok voltak, hogy ismét egyedül marad, vagy a két férfi megöli egymást a szeme láttára. Szóval most is nyugtalanul aludt. Másnap reggel, inkább délelőtt, amikor ténylegesen felkelt Keth ott volt mellette, így most már tudta, hogy az elmúlt napi, éjszakai borzalmak nem csak rémálmok voltak, de legalább itt volt a férje és volt még egy férje. Ennek a gondolatára is teljesen elvörösödött. Örült nekik, mind a kettejüknek, de végtelenül dühös is volt rájuk és biztos volt benne, hogy mind a ketten a megfelelő időben megkapják a jól megérdemelt pofonjukat, hogy ennyi ideig hagyták kétségek között és játszadoztak az érzéseivel, miközben egymással csatáztak. Ahhoz pedig, hogy minden seb elmúljon és ezek után teljes mértékben megtudjon bennük bízni ahhoz idő kellett. Még úgyis, hogy tudta, hogy érte tették, mert Keth félt, hogy Xeth bántaná, aztán Xeth pedig nem akarta, hogy Keth Rhys közelében legyen, mert magának akarta őt. A másik pedig, hogy mind a kettejüket némileg idegennek érezte. attól kezdve nem hazudtak, hogy együtt voltak, de Rhys semmit sem tudott a múltjukról, a valódiról, csak a hamisról, arról, ami meg sem történt. A következő pár napra szabadságot vett ki és nem is hagyta az sem, hogy Keth elmenjen, mert szerette volna a lehető legtöbb időt tölteni, már csak azért is, mert sok mindent kellett bepótolniuk és gyakorolniuk Rhys szerint. Közben persze Xeth is megjelent doppelgangerként, és ekkor jött el az az idő is, hogy mind a két férfi gazdagabb legyen egy-egy pofonnal és a régi vehemenciájával, tüzességével tette helyre mind a két úriembert. Igazából a legnagyobb örömükre, mert azok után, amit Jassa-tól hallottak jó volt nekik Rhys-t olyannak látni, amilyennek megszerették. Még akkor is, hogyha továbbra sem volt vele minden rendben, mert a lelke még mindig millió darabra volt törve. És még kezdődhetett az is, hogy megismerje a férjeit, mert az életük kétharmadáról semmit sem tudott, csak az utolsóról, amikor már együtt voltak és megismerték egymást. Közben még Aerith-el is találkozott és elmondott a nőnek mindent, hiszen egyértelmű volt, hogy az urak nem fogják megtenni. Sikerült nem kicsit meglepnie a másikat, ahogyan senki, ő maga sem gondolt ilyesmire ezzel kapcsolatban. Olyannyira igazából, hogy jó pár nap kellett neki ahhoz, hogy ezt feltudja dolgozni, mert amikor meghallotta, akkor köpni-nyelni nem tudott a hírtől. Néhány nappal később pedig Rhys egy nagyon, de nagyon szürreális helyzetben találta magát, ugyanis hagyta magát rábeszélni Lor és Kiera részéről arra, hogy elmenjen velük a Tatooine-ra egy fogatversenyre, ami a Birodalmiak legjobbja és a Köztársaságiak legjobbja között zajlott. Azaz a társai szerint közte és a másik fickó között. Nem akarta elrontani az élményüket, hogy ez nem igazán fair meccs és ez inkább olyan mérkőzés, hogy kiderüljön ki a birodalmiak legjobbja, tekintve, hogy mivel ő maga volt Lady Benûwia, így ez házi mérkőzés inkább. A versenyt ő maga nyerte az Erőnek hála úgyis, hogy most vezetett életében először fogatot, amelynek a roncsait – révén eléggé szépen leamortizálódott – haza is vihette, amit aztán a Vorco rezidencia garázsában tett el, máshova úgysem nagyon fért volna. Ezen időben Aerith naponta többször is felhívta és rákérdezett, hogy tényleg jól hallotta-e még Coruscanton azt, amit Rhys elmondott neki. Amennyire maga értette, akkor újra és újra elmondta, hogy mi is a helyzet. Miután visszatértek a Köztársaság fővárosába, révén nem sok minden van a Tatooine-n a csillagköd mocskát tekintve, ami miatt érdemes lett volna ott maradni, így nem is maradtak sokáig, még megnéztek egy rendes fogatversenyt sok résztvevővel és ennyi. Egyébként sem volt több eltávjuk, mert az akadémián is közeledett a vizsgaidőszak és mindannyian vizsgáztatták a kadétokat. Hazaérkezve Rhys-t nem kis meglepetés fogadott, többek között az, hogy Keth közölte a jedikkel és Kael-el, hogy visszaveszi Rhys képzését. Mondani sem kell, hogy senki sem repesett ezen hírtől a Jedi Tanácsban. Valami ekkor jutott az eszébe, még aznap, amikor Keth hazajött, a fénykardja kinn volt az asztalon, az ügynök pedig valamiért nem nyúlt hozzá, pedig fegyver volt. akkor még túl zaklatott volt, de most már nem, így amikor kettesben maradt a férfival, akkor rá is kérdezett. A választól pedig legszívesebben a falat fejelte volna le. Ugyanis, amikor kettesben voltak a férfi nemes egyszerűséggel úrnőnek nevezte és megjegyezte, hogy jobban elrejthetné a dolgait, mert kellemetlen helyzetben találhatta volna magát, ha egy köztársasági ügynök találja meg a birodalmi felszerelését. Néhány órával később Xeth fejéhez is vágta a következő kérdést, hogy "Ez most komoly? Kit figyeltetsz, őt, vagy engem?", vigyorogva kapta a választ, hogy "Helyesbítek. A kérdés úgy pontos, hogy: Kit nem figyeltetsz?". Az, hogy Keth vette át a tanítását nem volt teljesen helytálló, mert ő és Xeth, bár Xeth eddig is tanította. A fénykardvívást is már kettejükkel gyakorolta, ekkor kezdte el a jar’kai-t is gyakorolni, ami meglehetősen gyorsan és egyszerű volt, valószínűleg köszönhetően Benûwia emlékeinek. A gyakorlások és együtt töltött órák alatt persze folyamatosan kérdezett, végtére is minél gyorsabban igyekezett megtudni mindent a férjeiről, amikről eddig nem tudott. Az egyik fárasztó nap után Xeth viccesen jegyezte meg, hogy Rhys rosszabb, mint az inkvizítorai, mert azok legalább őt nem faggatják a folyamatos kérdéseikkel, csak mindenki mást. Erre Rhys kikérte, hogy azok nem csak Xeth inkvizítorai, hanem mind a kettejüké, elvégre is a férfi tanítványa volt. Noha nem látta a másikon, de ezzel a válasszal hihetetlenül boldoggá tette a férfit. Végeredményben kezdte szépen lassan megismerni a férjeit is, bár Xeth volt az, aki kevésbé volt bőbeszédű ilyen téren, de csak abból kifolyólag, hogy neki csak napi pár óra jutott a nővel, akkor pedig nem kérdésekre válaszolgatott volna. Így tulajdonképpen Keth volt a beszédesebb még úgyis, hogy a két férfi közül ő volt az, aki a csendesebb végletet kapta a szétválás után. Ahogyan szépen lassan a hármas kezdett összeszokni, úgy kezdtek egyre jobban egy szép kis Triumvirátust is alkotni, Xeth a sötét, Keth a világos oldali, míg Rhys most éppen szilárd lábakon állva a köztes egyensúly a két férfi között.

Coruscant, ötödik hónap első fele
Bárhogyan is állt az egész, igazából Rhys-nek jól esett, hogy miután munkából hazaesett nem arra kellett hazamennie, hogy teljesen üres a lakás és egy újabb feleslegesen átreménykedett nap után ér haza, hanem az esetek legnagyobb részében Keth-hez megy haza és a karjaiban hajthatja álomra a fejét. Ha ő nem volt ott véletlenül, mert éppen a Templomba kellett mennie, akkor Xeth doppelgangere az, aki várta, hogy ne legyen egyedül. Egyszerre jó volt, mégis egészen furcsa, mert nagyon elszokott ettől, hogy nem egyedül van. Persze azt, hogy valaki ott van könnyebb volt megszokni, mint a magányt, amihez a másfél év is kevés volt. annak köszönhetően, hogy elkezdtek vele és a lelkiállapotával is foglalkozni végre valamelyest javulni is kezdett, bár még mindig hihetetlenül törékeny és sebzett volt. Szépen lassanként pedig saját maga is kezdte kiismerni a férjeit, hogy melyik mit is kapott. Xeth volt, lett a temperamentumosabb, aki jellemben jobban hozzá illett, mert ő is szenvedélyesebb volt, míg a nyugodtabb felet kapta Keth, aki viszont a teljes stabilitást tudta biztosítani ezáltal és éreztetni. Nem mintha nem tudták volna tökéletesen eljátszani bármikor a másikat, de szépen lassanként talán a hozzájuk kötődő életkötelék miatt kezdte megszokni és átlátni mindezt, hogy mikor melyiknél van olyan vonás, mozdulat, ami inkább másra jellemző. Ez főleg Keth-re volt igaz, mert mások előtt leplezte azt, hogy totálisan érdektelen bárki más felé, aki nem Rhys. De amikor Xeth doppelgangerét „csípték” fülön, akkor ő meg Keth-t alakította. Mindez hatalmas segítség volt Rhys-nek, hogy kiismerje őket. az más kérdés, hogy nem tudta, hogy ez mennyire fog tetszeni az uraknak, hogy lesz valaki, aki tényleg kiismeri őket, de nem számított. Korábban mindez annyira nem érdekelte, akkor azt az egy személyt amennyire lehetett és a másik engedte ismerte. Most azonban ő maga akarta és ehhez jól is jött mindaz, amiket Xeth-től eddig tanult. Az egészben igazából az mulattatta, hogy az urak tényleg féltékenyek voltak, ezt a vonást korábban nem látta rajtuk, mármint azelőtt, hogy kettőbe nem váltak, aranyosnak vélte, de tudta, hogy nagyon messzire menne el mindkettő. Már nem volt kétsége afelől, hogy Lor-t is ők verették meg, amikor együtt randiztak. De mindez már szerencsére nem számított. Azonban azt sikerült elérnie, hogy olyan gyakran kérdezze Xeth-et a múltjáról, hogy még a férfit is kiakassza vele. De nem igazán tehetett mást, mert kíváncsi volt, és őt ismerve amint lehetséges akkor akarta tudni. Mivel Xeth szívesen töltötte volna mással azt a napi pár órát, amikor együtt lehet a feleségével, még ha nem is valójában, hanem életköteléken át, vagy doppelgangerként így végül, ahogyan tanítani szokta a nőt, amikor épp nincs idejük valamire, azzal a módszerrel osztotta meg a teljes életét, minden apró részlettel. Valószínűleg senki sem ismert ennyi részletet a férfi életéről, de Rhys végtelenül hálás volt a férjének azért, hogy mindent megosztott vele, a fájdalmas és kellemetlen részeket is. Ennek köszönhetően azt a helyzetet is látta, amikor a férfi kimentette és bele is szeretett, ahogyan saját maga is, de csak saját maga nem jött rá és nem nyitott a másik felé, mert jedinek hitte. Elvesztegettek öt évet emiatt… De így, hogy már ismerte a másik szörnyű múltját csak még jobban szerette mindkét férjét. A vívást tovább gyakorolta minden nap, ahogyan Keth-el nekilátott átvenni azokat a dolgokat, amiket már eddig is tudott, csak fejlesztették azokat, így minden nap sötétoldali képességeket gyakorolt, de most úgy, hogy az is a feladat része volt, hogy a Sötét oldal nem hatalmasodhatott el rajta. Hiszen fontos volt, hogy a köztes úton maradjon és ne legyen csak világos, vagy csak sötét. Bár azok alapján, hogy mely erőalkalmazások használatában jeleskedett simán urdarr-nak/sithnek, vagy sötét jedinek nézhette volna bári. A jar’kai-t a férjei is jó ötletnek tartották még úgyis, hogy Benûwia-tól származott, mert így is sima sith harcosnak nézték és nem varázslónak, ez pedig csak még jobban adhatja ezen teória, ami az ő biztonságát is szolgálja. Aztán, ha valakivel szembekerül, azt csúnya nagy meglepetés érheti majd. A kedve kezdett folyamatosan javulni annak hála, hogy Keth foglalkozott vele, bár ez még csak amolyan „felszíni” kezelés volt. azonban a rémálmai folyamatosak voltak így is, emlékek Benûwia életének ezer évéből, de belekerültek a saját háborús élményei is, amiket ő maga élt meg. Alapból is voltak, de amikor véletlenül egyedül éjszakázott azok után, hogy Keth ott volt mellette mindig rosszabbak voltak, pont úgy, mint miután hazajött Xeth-től a Birodalomból. Utána nagyon intenzívek voltak az álmok jó ideig. Úgy tűnt, hogy mind a két Nexus csökkentette az álmok és az Erőálmok, látomások intenzitását. Amíg maga tanított és dolgozott, addig a férjei igyekeztek utánajárni a Benûwia-s ügynek is, kiderült, hogy a nő a reinkarnáció kutatásába ölt nagyon sok energiát, ismerte persze a hagyományos átugrik másik testbe módot is, de ennél állandóbbat akart. Amikor egyedül volt otthon, akkor az erő elrejtését, az erővillámokat, és egyéb ilyen sötét oldali dolgokat gyakorolta, ha valamelyik férjével, akkor vívást és mentális erősítő feladatokat, ahogyan tökéletesíteni is kellett az érzelmei uralását, amihez nagyon nem volt kedve, mert utálta, hogy szabályozni akarják. Szóval ezt elérni külön művészet volt, hogy belemenjen ebbe, Xeth-t persze szórakoztatta, hogy folyton nemet mond Rhys, de Keth kevésbé volt rá vevő, mert ő azt nézte, hogy biztonságban legyen. Ez volt a másik, ami kissé szokatlan és terhes volt időnként Rhys számára, hogy folyton szemmel van tartva, közel másfél évig neki nem tűnt fel, hogy figyelik, vagy figyeltetik, meg itt sem voltak a férjei, végtelen mozgástere volt, ami most némileg szűkült. Közben a két férfinak is támadt ötlete, mindig tartott arról, amikor egyetértettek valamiben ez pedig az volt, hogy Rhys-nek kellene utánanéznie a Takodana-n egy nyomnak Benûwia nyomán. Közben a Kaldahan-on találkozik még Xeth-el, mert útba esik. Nem tudott mást tenni, mintsem belemenni mindebbe. Alighogy elhagyta Coruscantot kezdett rosszul lenni, hányinger, hányás és szédülés. Még lázasnak is érezte magát, szerencsére eltudta mindezt rejteni mások elől és még a Kaldahan-on is Xeth elől, ahol azóta, hogy együtt vannak valószínűleg ekkor jutott el a legintimebb pontra a kapcsolatuk, mert végre teljesen megbízott benne a párja, aki azóta, hogy együtt vannak először aludt el mellette ténylegesen és nem csak felszínesen, és még horkolt is, ami Keth-t remekül mulattatta. Itt másnap reggel Xeth még kivitte az űrreptérre a feleségét, majd ő ment az esküvőre, ahova meghívták, Rhys pedig tovább a Takodana-ra.

Takodana és Coruscant, ötödik hónap második fele
Mivel a rosszulléte nem múlt a birodalmi hajón, ami innen tovább vitte az ottani orvosdroiddal megcsináltatott egy tesztet, ami a legrosszabb félelmét igazolta azt, hogy terhes volt. Azért félt, mert emlékezett, hogy mi volt másfél évvel korábban, ráadásul most a helyzetet tetézte, hogy ikrekkel volt terhes az orvosdroid pedig napra pontosan megtudta mondani a foganás pillanatát. Pillanatait egészen pontosan, mert kétpetéjű ikrek voltak, az egyik a Korélián fogant, a másik pedig már Coruscanton. Nem volt egyedi eset, nagyon ritka, de lehetséges volt. Teljes mértékben kétsége volt esve, hogy mi is lesz ezek után. Lent a bolygón annyit tudott, hogy valaki várni fogja, aki a kapcsolattartója lesz, nagyon, de nagyon meglepődött, amikor Gilad Romet ezredes volt az, aki a Havoc Squadnál is a felettese volt és Sokol főparancsnok helyettese. Kiderült, hogy a férfi halálosztagos és ott tábornok. Egyszerűen nem akart elhinni, hogy Xeth emberei mindenütt ott vannak, de logikusnak találta. A férfi Rhys állapotát látva egyből leszűrte, hogy terhes, mivel volt öt gyereke, így nem volt neki olyan nehéz mindez. de nem is maradtak tovább itt sokat, hanem mentek megkeresni, ami miatt itt voltak. Hamarosan meg is találtak egy rejtett lejárót, amihez Rhys-nek, hogy kellően sok sötét oldali erőhöz jusson fel kellett tépnie minden lelki sebét újra, amik már gyógyulni kezdtek a férjeinek hála. Így azonban sikeresen két szürke jedit, akik a köztársaságnak dolgoztak éppen valamivel odébb is sikerült odacsalnia magukhoz. Most kivételesen bevethette azt, hogy mennyire is tud hazudni, mennyire sikerült ezt megtanulnia Xeth-től. Ami azt illeti elég jól ment és ettől a gyomra is felfordult újra, így ugyan lebukott Edric Kane és Jonathan Skrex előtt, hogy terhes. Igazából beadta, hogy fedett köztársasági akció volt és a biztonság kedvéért adják ki magukat birodalminak, mert tőlünk senki se vetetheti le a sisakot, páncélt velük és nekik is megvolt, hogy mit mondanának. Leginkább féligazságokat mondott, hogy Kael küldte és ő a mestere, miközben ez már nem volt igaz, mert már a férjei foglalkoztak vele visszatértük óta, azóta pedig nem is beszélt sem a jedikkel, sem Kael-el. A két fiatal végül is elhitte, amit mondott és otthagyták a lejárattal, de még Kane hozzátette, hogy nagyon ismerős neki Rhys erőmintázata, hogy már látta a Dantooine-n korábban. Miután távoztak, akkor neki is látott annak, hogy végre teljesítsék azt, ami miatt Xeth és Keth ideküldte őt. Odalent nem valami sírboltot, vagy effélét, hanem egy kutatólabort. Már a bejutás is eléggé furcsa volt, mert DNS-ileg ismerte fel a beléptető rendszer, hogy Benûwia leszármazottjáról van szó. A helyen sajnos nem volt sok minden, a legtöbb dolgot elvitte valószínűleg még Benûwia annak idején, de azért egy datacront így is talált Rhys ott, ami a reinkarnációról szólt és a kutatásokról, kísérletekről, amiket Benûwia ezen ügyben tett. Igazából az egész eléggé kísérteties volt a számára, remélte, hogy Xeth majd boldogul vele. A távozás előtt a biztonság kedvéért, mivel tényleg semmi sem volt itt Romet segítségével megsemmisítette. A datacront a férfi vitte el, mert ő volt az, aki még emiatt útba ejtette Dromund Kaas-t, addig Rhys pedig visszatért Coruscantra. Előtte persze megkérte a férfit, hogy ne beszéljen erről az egészről, a terhességről, mert ő akarja majd a nagyurat beavatni, ha eljön az ideje. Aminek hamarosan eljött, mert még otthon is folyamatos rosszullétek kínozták, így odahívta Xeth-et is, aki jobb híján most is csak doppelgangerként tudott ott lenni és persze Keth-t is. mielőtt belekezdhetett volna ismét rosszul volt, hallotta, hogy kint a két férfi próbálta kitalálni, hogy vajon terhes-e, mert nem érzékelik, hogy az lenne. Ő maga kiáltott ki két hányás között, de az. Amint kitántorgott látta az arcukon, hogy épp azt próbálják kitalálni, hogy ki lehet az apa. A sokk ekkor jött, hogy mind a ketten, mind a kettejüktől várandós volt. Xeth első reakciója az volt, hogy védekeztek, és Keth is majdnem felhozta ezt, de épp a másikon nevetett – ami tényleg igaz is lett volna, mindkét félnél védekeztek egy-egy alkalmat kivéve. Rhys pedig letört, mert sejtette, hogy ez lesz, hogy nem örülnek neki, ám Xeth ekkor nagyon meglepte. Keth ugyan, ahogyan várható volt, higgadtabb volt, mintha félelem és közöny érződött volna felőle, amiről eddigre már úgyis tudott, hogy nagyjából így fog reagálni. Xeth-et viszont azon kapta, hogy bambán vigyorog és boldog. A férfi hirtelen felkapta a feleségét és megpörgette a levegőben, majd megcsókolta, végül mikor letette őt letérdelt és még a nő hasára is nyomott egy kedves puszit. ”Nem is tudod, hogy mennyire boldoggá tettél ezzel a hírrel!” - tette még hozzá. Sem Rhys, sem a férfi sem tudta, hogy mi változott a kicsit több, másfél évvel ezelőtti dolgokhoz képest, de most boldog volt Xeth. Keth felől azonban féltékenységet és félelmet érzett. Tudta, hogy nem tehet róla a férje, mert a szétszakadás miatt volt, de ettől függetlenül kicsit rosszul esett neki, hogy így érez. Hiába próbálta „vigasztalni” és mondani neki, hogy ettől semmi sem fog változni, ugyanúgy szeretni fogja, de nem nagyon hatott a másikra. A férjein kívül egyelőre Jassa-nak mondta csak még el, azért nem többeknek, mert félt, hogy ugyanúgy jár, mint legutóbb, hogy elvetél. Emiatt tényleg eléggé ideges volt és nem nagyon lehetett megnyugtatni. Nagyjából másfél-két héttel később pedig már Erőn keresztül is érezni lehetett az állapotát. Mivel valószínűsíthető volt, hogy a gyerekek is erőérzékenyek lesznek Rhys már a terhessége elején is érezte, hogy könnyebben megy az Erőhasználat neki, mintha sokkal jobban fókuszálna és könnyebb lenne elérni az Erőt. Persze lehet, hogy attól volt, hogy tovább fejlődött és erősödött a napi szintű gyakorlatoknak. Ezen nap után egyébként Romet is elkezdte edzeni, tőle a Halálosztagosok képzését kapta, mégis milyen főparancsnok az, aki nem ismeri a saját embereinek képzését? Az meg ekkortól kezdve egyenesen dühítette, hogy a férjei igyekeztek úgy bánni vele, mintha hímes tojás lenne, nem volt vele gond, csak terhes volt és emiatt még könnyebben felkapta a vizet a hormonoknak köszönhetően. Ekkortájt értesült Lor-tól is, hogy Aeyaj-t baleset érte és súlyosan megsérült. Az első útja rögtön a kórházba vezetett, ahol megtudta, hogy már Xeth és Keth is jártak a lánynál, hogy ellenőrizzék. Dühös volt rájuk, hogy nem mondták el és még lehet, hogy bántani is akarták a fiatal lányt. Egyébként többször bement hozzá egészen addig, amíg ki nem engedték, hogy biztosan meggyőződjön róla, hogy jól van és nem is lesz semmi baja sem. Cserébe, amiért a férjei nem mondták el, hogy mi történt és a tudta nélkül mentek Aeyaj után nyomozni jó két-három napig hozzájuk sem volt hajlandó szólni, Keth-t pedig a lakásba sem engedte, csak Thane Andron-on keresztül üzent neki és Xeth doppelgangerét pedig egy-egy erővillámmal zúzta szét, hogy tűnjön el onnan.

Zakuul és Coruscant, hatodik hónap első fele
Az uraknak valamilyen módon csak ki kellett engesztelniük Rhys-t, amihez pedig pont kapóra jött, hogy közeledett a Béke ünnepe. Emiatt még Keth is kilógott Coruscantról, hogy eljöhessen ide a feleségével. Eddigre már elkezdett gömbölyödni Rhys hasa is, de ezt még bővebb ruhákkal bőven eltudta rejteni. Xeth álruhában csatlakozott hozzájuk és végre kiderült az is, hogy milyen hatással van a két nexus egymásra ilyen közelségben. Odakint erővihar volt és világos, illetve sötét oldali villámok cikáztak azon az egy hét alatt, amíg itt voltak. Az első este még Rejtjel Héttel is összefutottak, aki lazán a nagyurának nézte Keth-t. de ez nem is volt meglepő, Rhys-nek kellett elmondania, hogy Halla’a L’lerim nagyasszony unokahúga és L’lerim nagymoff lánya, illetve a pozíciót, hogy éppen ő Xeth új kedvenckéje. Mindezt jókedvűen, a féltékenységnek a legkisebb jele sem volt benne, mert nem is volt az a nőre. Talán egy-két szót váltott volna vele, hiszen ő volt terhes nem is olyan régen, hogy pár tippet kérjen, de végül is nem tette meg. Ami ezt a hetet illette ez volt hosszú idő után a legjobb hete, nem csak amiatt, hogy mind a két férje ott volt a közelben állandóan, hanem amiatt is, hogy a közelükben a két nexus hatására semmilyen rémálma nem volt, hanem végre valahára rendesen tudott aludni. Nem is emlékezett arra, hogy mikor volt ilyen utoljára, ha nem számított azt, amikor nyugtatókat kapott és el volt vágva az Erőtől. Már csak emiatt is rossz volt, amikor a bálnak vége volt és haza kellett térniük. Mert így minden kezdődött előröl, az álmokat, emlékeket nézve. Xeth egyébként sajnos semmi extrát nem tudott meg Benûwia datacronjából, nem volt semmi a reinkarnációjáról, csak elméletek. Korai évből származhatott az egész. otthon egyébként folytatódott minden, ahogyan korábban, gyakorlás Romet-val, edzések és gyakorlások otthon. Nagy előrelépést tett azzal, hála a gyorstanulásnak, hogy most már az urak elől is eltudja magát rejteni, amit nagyon élvezett, hogy már ő is eltud előlük rejtőzni, megtudja őket lepni, hogyha szükséges. Közben Xeth tovább lépett a taníttatás terén és Romet-t bízta meg, hogy vigye le Rhys-t a helyi birodalmi bázisra, ami itt üzemel Coruscanton, hogy átvehesse majd a parancsnokságot felette és tanuljon ott is az ügynököktől ügynöki dolgokat és legyenek kapcsolatai a sajátjaik között. Álruhában mentek, mert az alvilági szinteken volt ez a bázis is, a 1313. szinten egészen pontosan. A nő megdöbbenve tapasztalta, hogy amikor kutatott Xeth után, akkor többször is elment itt és soha sem realizálta azt, hogy ez az impeké lenne. Itt lenn találkozott Thane Andron-nal is, a férfi ekkor realizálta, hogy nem csak egy „úrnőcske” az, akivel minden nap találkozik, hanem Lord Xeth tanítványa és szeretője is egyben. Szóval most már itt is tanult, éppen ezért az erőhasználati dolgokat megkapta a férjeitől, hogy ne kelljen mindent gyakorolnia és nulláról tovább tanulnia, csak formában maradni. Nem különösebben rajongott ezért a módszerért, mert mindig fájt tőle a feje, de nem vitatkozott, megértette, hogy miért szükséges mindez. Mivel az alapokat már egyébként is megtanulta korábba Xeth-től és nem volt buta, így nagyon gyorsan haladt a tanulással ilyen téren is. Toma Daws volt az, akitől ekkor és a következő hónapok során a legtöbbet tanulta. Minden nap még házi feladatot is kapott, amit egyedül kellett a következő alkalomra megcsinálnia, amikor lement. Gyakran azt sem tudta, hogy hol áll a feje és nem egyszer volt, hogy otthon a kádban aludt el fürdés közben vacsora nélkül, mert annyira ki volt merülve az összes létező oktatástól, saját feladataitól és mindentől. Az evés igen egy örökös harc volt, mert a másfél év során egyrészt nagyon lefogyott másrészt rendszertelenül étkezett, Keth próbálta visszazökkenteni a régi kerékvágásba ezen a téren is. Közben persze a rendes életét is igyekezett kordában tartani és nem elhanyagolni. Így eljárt szórakozni a katonatársaival, barátaival, akik igyekezték kiszedni belőle, hogy ki is a gyerek apja, de ő még hallgatott, mint általában a magánéletéről. Egyik nap Jassa állt elő azzal, hogy menjenek el vásárolni, mert időközben kiderült, hogy Aeyaj otthagyta Jedi rendet és emiatt ruhákra van szüksége, meg amiatt a szemét Lor miatt is. Igen, Jassa még mindig nem tette magát túl azon, hogy a férfi hagyta, hogy Xeth elvigye Rhys-t. még úgysem, hogy azóta már ő is tudta az igazat. Meg persze Rhys-nek is szükséges az, hogy kismama ruhákat vegyenek, amit ő kissé túl sietősnek érzett, mert még mindig aggódott amiatt, hogy elvetélhet. Így az egész vásárlás során igazából csak Jassa volt lelkes, de ő a másik két vele levő lány helyett is. A vásárlás alatt persze tudott Rhys végre rendesen Aeyaj-al is beszélni, örült annak, hogy otthagyta a rendet és remélte, hogy a lány megtalálja a számításait a rendes életben, akár Lor-ral is, de ha Lor bármit tesz, akkor saját maga fogja kitekerni a férfi nyakát. Ekkor még nem is tudta sem ő, sem a többiek, hogy az árnyakból már valaki ekkor figyelte őket, hogy hamarosan beavatkozhasson és életük része lehessen majd…

Coruscant, hatodik hónap második fele
Ekkor még nem is tudta a hármas, hogy a háttérben milyen erők munkálkodnak, hogy a Köztáraság Végzete és a Rhand varázslói között ekkor született meg a szövetségi megegyezés és azt sem, hogy Xeth öccse, akiről még saját maga sem tudott már egy ideje a fővárosban van és már meg is találta őket és Damien E’ron akcióba is lépett. Mostanra már vége volt az akadémián is a tanévnek és a vizsgáknak, így picit nyugodtabb lett Rhys beosztása is, ahogyan egyre jobban látszott a terhessége a többiek úgy „zaklatták” egyre jobban, hogy árulja már el kivel van együtt. A kedve is jobb lett, kezdett kivirulni a terhesség miatt, bár még mindig voltak rosszullétei emiatt. Egyre jobban ment az is, hogy felállítsa a pontokat, hogy ki mit örökölt a férjei közül. Látta, hogy Keth próbál a gyerekek miatt feloldódni, bár nehezen ment neki és még mindig féltékeny volt. Xeth-el ezzel szemben madarat lehetett szinte fogatni és elmondta, hogy a Szellemholdon már tudta, hogy lányaik lesznek, mert volt egy erőlátomása. A tanulmányai is jól haladtak, a fizikai edzések is, bár azt óvatosan intézte a gyerekek miatt, de a többi is, ahogyan az elméleti dolgok is lent a 1313. szinten. A jedikkel azóta sem érintkezett, ha nem volt muszáj, bár Keth-t néha el kellett engedi közéjük. Az álmok továbbra sem hagyták nyugodni, egyre több és több minden részlet kezdett az elméjébe tódulni, Benûwia emlékei és senki sem talált arra megoldást, hogy miként lehetne ezt lassítani. Pontosan érezte mind a két férjétől, hogy aggódnak emiatt és dühösek a tehetetlenség miatt. Egyelőre azt még nem hozta fel Keth-nek, hogy a nyilvánosság előtt mikor akarják majd felvállalni a kapcsolatukat, nem akarta ezzel terhelni őt. De már szívesen kimozdult volna vele múzeumba, csak úgy sétálni elmenni, vagy bármi más kinti programot űzni vele és persze az ügynökkel a hátuk mögött. Ezekben az időkben persze Aerith-el is többször találkozott, vele ment el beszélgetni, beült valahova kávézni, vagy teázni. A nő még mindig néha rákérdezett, hogy tényleg jól hallotta-e hetekkel korábban, amit Rhys mondott. Nem csodálkozott rajta, hogy a másik még mindig ki van akadva azon, amit akkor hallott. Azt a részt persze Rhys kihagyta, hogy Keth maximálisan kihasználta a nőt, nem akarta megbántani vele. De mivel képzett ügynök volt a nő, így lehetségesnek találta, hogy tudja is. ezekben az időkben vette fel a szokást, hogy eljárt sétálni délutánonként Jassa-val és Aayla-val a parkba. Jó volt a fogadott húgával és Aayla-val együtt töltenie ezeket a napokat. Az egyik nap azonban más volt, mint a többi, már a nap elején furcsa megérzése volt, hogy történni fog valami, Keth kedvesen nevette ki, hogy mi történhetne, végtére is Coruscant egyik legjobb környékén éltek és csak itt mozgott Rhys. Főleg, hogy aznap le sem kellett mennie a birodalmi bázisra. Napközben gyakorlás, délutánra pedig nem volt más, mint a park és a séta. A játszótéren minden a teljes megszokott mederben folyt, ahogyan szokott, a végén Aayla nem nagyon akart hazamenni, mert a barátaival akart maradni, de már sötétedett, így Jassa nem nagyon hagyott neki más választást. Meg a többi gyerek is indult hazafelé, így ők hárman is. Mivel még mindig nem történt semmi, így már kezdett megnyugodni, hogy lehet, hogy tényleg a hormonok beszéltek belőle és nem lesz semmi baja. Hazafelé pedig végül mégiscsak beütött a gond. Mivel Aayla mindenhol megállt, így már sötét volt és néhány sötétebb sikátor mellett is el kellett haladniuk, amikor az egyik mögül az egyik elhagyatottabb részen három rosszabb arcú személy próbálta kirabolni őket. Rhys nem gondolkodott, nem gondolt magára, csak a húgára és a kicsi Aayla-ra, a testével igyekezett őket védeni úgy, hogy őt érjék a támadások és emiatt vissza sem támadott. Amikor megtette volna, már jó néhány zúzódása volt főleg a hátán és a fejére is kapott egy-két ütést, ami miatt megszédült és megtántorodott. A háta sajogott, de akkor is a barátnőjét és a kislányt védte, majd támadott volna tényleg. Az első léptek után megtántorodott és nem is nagyon tudott védekezni az ellen, hogy a közeli ház falának lökjék, amit így sikeresen le is fejelt, a feje felszakadt, ő pedig eszméletlenül terült el a földön. Egy rejtélyes fiatalember rohant a segítségükre, aki a hatóságokat is értesítette. Ő segített Rhys-nek is a fejét ellátni, a kedvességével és közvetlenségével hamar elnyerte a lányok bizalmát, végtére is csak ő segített. A férfi Damien Pzallon néven mutatkozott be. Rhys-t be akarták vinni a kórházba a sérülései és a terhessége miatt, de ő csak haza akart menni, így végül Damien volt az, aki hazavitte a hölgyeket. Keth a férfival egyáltalán nem foglalkozott, hanem bevitte Rhys-t a hálóba, hogy meggyógyíthassa. Még eléggé kótyagos volt, de Jassa is hamar megjelent, aki mint mondta egy ital után elküldte Damien-t, de meghagyta a számát, hogy majd értesítse, ha jobban vannak, hogy jól vannak. Ezek után még aggodalmaskodott volna egy sort, de Keth elküldte, hogy legyen Aayla-val, mert a kislány is biztosan megijedt. Rhys-nek kellett még egy kis idő, hogy a feje is tisztuljon, Keth pedig kedvesen tolta le, hogy máskor ilyet ne csináljon, főleg ilyen állapotban. Zuhany után a férje oldalán készült aludni, még félálomban volt, amikor hallotta, hogy Keth felhívta Xeth-et, hogy egyrészt elmondja, hogy mi történt másrészt nyomozzon utána ennek a Damien Pzallon-nak, csak a biztonság kedvéért. Másnap már nem is nagyon emlékezett minderre, szerencsére, mert különben biztosan lekiabálja a páros fejét, hogy miért is akarnak az után nyomozni, aki megmentette őket. Amikor pár nappal később kicsit jobban érezte magát és a sokk is elmúlt, akkor elkérte Jassa-tól Damien számát és elhívta a férfit egy forrócsokit meginni, hogy megköszönje neki azt, hogy megmentette őket. Valóban hálás volt neki és már emiatt is pozitívan gondolkodott a fiatal férfiról fel sem tűnt neki, hogy a másik képessége alá került. Damien nem haladt gyorsan, nem akart egyből feltűnő lenni, így azzal, hogy szimpatikus a nőknek elsőre beérte ezzel, Rhys pedig bele is sétált a csapdába. Keth gyógyításának köszönhetően napokon belül teljesen jól volt, így a tanulmányai, a vívás, az elméleti oktatás és minden más is tovább folytatódhatott. Közben Xeth emberei semmilyen kirívót nem találtak Damiennel kapcsolatban, túlságosan is jól elrendezték az ügyeit. Jassa, Rhys és Aayla pedig többször is összefutottak a férfival a parkban ezek után, mindig úgy, hogy megbeszélték, hogy munkából hazafelé ő is arra fog menni, hogy találkozhasson a hölgyekkel, aminek Keth nem kifejezetten örült, ahogyan Xeth sem. Azok után különösen nem, hogy Rhys kedvesen megjegyezte, hogy a fiatalabb énjükre emlékezteti, és még mintha hasonlítana is a férjeire, nem csak jellemben és külsőre is. Természetesen mindkét férfitól morgást kapott válaszul és kizártnak tartották mindezt…

The Dark Lords, and the Solider
Coruscant, hetedik hónap első fele
Igazából Rhys remekül szórakozott azon a tényen, hogy a férjei féltékenyek, ami miatt még húzta is az agyukat egy kicsit. Annyira nem, hogy túl messzire menjen, vagy megbántsa bármelyiket, de egy kis szórakozás neki is kijárt. Közben szerencsére elérte a második trimesztert a terhességben, így mostanra a rosszullétek is teljesen megszűntek és vele a gyengeség is, ami a folyamatos hányás miatt eddig őt kísérte. Most úgy érezte, hogy évek óta nem volt olyan jó formában, mint most. Most, hogy végre nem szédült és újra volt energiája megint az a pörgő energiabomba mint máskor. Az orvosok szerint a terhessége teljesen tökéletes mederben haladt, nem kellett a vetéléstől sem tartani és a magzatok, a két kislány is tökéletesen egészséges volt. A kedve is kezdett jobb lenni, lassanként tényleg kezdett javulni is érezhetően is, az Erőn át vizsgálva is. Csak a többiek nyaggatása kezdett az idegeire menni, hogy nem hagyják békén azzal a kérdéssel, hogy ki is az apuka, ő pedig nem volt hajlandó megmondani. Az edzéseket is újra rendesen, teljes bedobással tudta végezni, mert nem volt rosszul és most végre sokkal gyorsabban is haladt. Igazán élvezte azokat a vívóórákat, amikor egyszerre küzdhetett Keth-el és Xeth-el is. Régebben ezt el sem tudtam volna képzelni, most pedig? Hogy a sötét oldali képességek gyakorlása ne legyen olyan feltűnő mindig más helyen gyakorolt az alsóbb szinteken és Toma-t megkérte arra is, hogy segítsen neki alkímiát tanulni, mert minden mással olyan gyorsan haladt, hogy nem akart idő előtt hazamenni, inkább mást tanult volna, ha már ekkor úgyis itt kellett lennie. A nőt egy ideig egy inkvizítor szeretője volt, aki megtanította arra, hogy miként lehet erő nélkül mérgeket készíteni, így most ezt tanította meg Rhys-nek. Aki nem is sejtette, hogy elsőként ezen tanulmányát majd pont Keth-en fogja használni. igazából meg akarta őket lepni, hogy ezt is megtanulta, de mégsem úgy fog majd alakulni. Továbbra is találkozgattak Damien-nel, aki közben érdeklődést mutatott Jassa iránt, így emiatt a Vorco rezidencián is egyre gyakrabban fordult meg. Rhys pedig még igyekezett Aeyaj-al is a lehető legtöbbször találkozni és elmenni vele ide-oda, ahol tudnak beszélgetni. Abban pedig nagyon jó lett már, hogy megtudja különböztetni Xeth-et és Keth-t egymástól, amikor éppen egymást játsszák el, mert voltak olyan mozdulatok, mimikák, alig észrevehető dolgok, amiket csak az egyik, vagy csak a másik csinált. Ugyanez volt igaz arra is, hogy már nagyjából tényleg sikerült feltérképeznie azt, hogy ki melyik jellemvonást örökölte. Ironikusan a csillagköd egyik, két legnagyobb árnyjátékosát kezdte teljesen kiismerni és már tudta, hogy mikor játsszák meg magukat és mivel. Ráadásul nem is kellett olyan sokat várnia arra, hogy erre ténylegesen bizonyosságot is szerezzen, mert olyan helyzet állt elő, amikor ezen tudására nagyon is szüksége lett. Késő délután volt már, a lemenő nap narancssárgára festette a teljes katonai bázist, amikor Rhys is végzett és indult volna hazafelé. Alig ért ki a többiekkel, mint Lor, vagy Kiera és Garza a főépületből az előtte levő hatalmas udvarra, térre, amin át kellett elérni a falakat és ott főbejáraton kimenni a városba. Ekkor látta meg, hogy a férje közeledik és mindenki barátságosan köszönti a tábornokot, hogy olyan régen látták. Ahogyan közelebb jött, Rhys már rájött, hogy ez nem Keth, Xeth jött Coruscantra. Csak a szemei tágultak ki erre, de Xeth ezt is észrevette és szélesen vigyorodott el. Mögötte ott volt az ügynök is, aki mindig kísérte. A jedik úgyis azt tudták, hogy Rhys miatt hagyta ott a rendet, de más nem tudott még róla. Néhány pillanatig nem is sejtette, hogy mit akar a másik, így emiatt a megszokott módon, szalutált és tábornoknak hívta a férjét, ahogyan az meg volt beszélve. Úgy, hogy a legkisebb gyanúja se legyen annak, hogy együtt vannak. Azonban Xeth mást tervezett, egyből közelebb lépett a nőhöz, és ahogyan máskor szokta, amikor kettesben vannak, bizalmasan, szeretetteljes mozdulattal simított végig a felesége növekvő hasán. Már ezzel többek meglepettségét kiváltotta és Rhys is zavartan pillantott Xeth-re. Mindenki meglepettsége még tovább nőt, amikor magához húzta a férfi, és hosszan, szenvedélyesen csókolta meg és közben szorosan át is ölelte őt, amit végül Rhys is viszonzott, ahogyan belesimult a férje karjaiba. A legtöbbeknek, akik ismerték őket most lett teljesen nyilvánvaló, eddig csak azért nem hitték volna el, mert a tábornok jedi volt. A nagy beismerés után valaki megkérdezte, hogy mióta is vannak együtt tulajdonképpen. A válaszon már csak páran lepődtek meg, hogy több mint hét éve vannak együtt és négy éve házasok. Ezek után Xeth „kényszeredetten” ismerte be, hogy Rhys miatt hagyta ott a rendet, így most már nem kell tábornoknak hívni, már nem jedi többé. Mivel ma úgyis az a nap volt, amikor a társaság összeült a kedvenc helyén, így a párost is elhívták, akik csatlakoztak is hozzájuk. A Havocosok, akik Keth, vagyis Xeth alatt szolgáltak a kantinában mondták a férfinak, hogy örökös tábornokként fognak rá gondolni és mindig úgy tekintenek majd rá, nem számít az, hogy már nem jedi, bajtársak voltak, ezen semmi sem változtat. Szóval, ha háború lesz, akkor is, ha nem is a rend tagjaként, de örömmel látják maguk közt. Az egész alatt rhys érezte, hogy a férje roppantul élvezte, hogy ezzel az egésszel jó alaposan borsot törhetett Keth orra alá. Amennyire még lehetőségük volt, Xeth még meg is táncoltatta Rhys-t és végre úgy viselkedhettek mások előtt, mint egy tényleges pár. Ketten mentek haza, így, hogy ne legyen feltűnő Xeth itt léte, addig Keth eltűnt, hogy a két nexus összecsapása ne legyen túl feltűnő. Pár napig volt csak ott Xeth, utána távozott és visszacserélték egymást. Mondani sem kell, hogy Keth valóban nem repesett az örömtől amiatt, amit Xeth tett, de ezek után már nem volt esélye sem arra, hogy nemet mondjon azokra a dolgokra, amikre eddig Rhys nem tudta rávenni. Mivel már mindneki tudta, hogy együtt vannak és miatt hagyta ott a rendet, a katonai rendezvényekre is vitte magával, ahova eddig kísérő nélkül ment, városbeli dolgokat szervezett kettejüknek, vacsorát étteremben, múzeumba menés, vagy koncertre, színdarabra. Minden olyan dologba belerángatta, amit az átlag párok, házaspárok végeznek. Sőt még volt még egy dolog, amivel sikerült mind a két férjét meglepnie. Mivel már nem volt titkolnivaló semmit sem, elment az egyik nap a kormányhivatalba és megváltoztatta a nevét, miután leadta a házassági papírokat, így most már a Köztársaság előtt is férjezett nő volt, más kérdés, hogy akkor az a személy, akihez hozzáment nem létezett és az a személy két személy volt. De most már hivatalosan is Xeth és Keth felesége volt és felvette a férje nevét is, így a hivatalos papírokon már Quillan-E’ron őrnagyként szerepelt.

Coruscant és Lwhekk, hetedik második fele
Néhány nap múlva érkezett a hír, hogy megvannak a „gyerekek”, a Császár gyerekei. Pár hónapja ő maga is olvasta a híreket, hogy mi történt az Onderonon, annak idején még járt is ott a háború során, így ismerte a bolygót. Akkor nem fordított olyan nagy figyelmet a vallásuknak, se semmi másnak, hiszen csak a környéken háborúztak és talán egy-két alkalommal voltak a felszínen, semmi más. De most más volt a „gyerekek” miatt. Noha nem is arra a bolygóra volt most a csillagköd fókusza, hanem a Malachor rendszerre és ott is az V. bolygóra. Mivel ez nagyon fontos esemény volt, így nem volt csoda az sem, hogy a Havoc Squad-ot, köztük pedig az Alkony különítményt is kirendelték. Rhys örült, hogy egy ilyen fontos eseményben is részt vehet. Már az önbizalma is kezdett végre normális lenni, jobb lenni, de itt a kis haladást Xeth és Keth gyönyörűen szétzúzták. Azonban megtudta, hogy nem mehet a küldetésre, hivatalosan azért, mert gyermeket vár. Ezt ostobaságnak tartotta, voltak olyan társnői, akik úgyszintén voltak a fronton a háborúban a terhességük későbbi fázisában is. Mivel Sokol főparancsnokhoz nem mehetett el ezzel, hogy számon kérje, így maradt a felettese, aki egyben a saját tábornoka is volt. Így az egyik szünetben rontott be Gilad Romet irodájába. Szerencsére azok hangszigeteltek voltak, így senki sem hallhatta, ahogyan az ezredest számon kérte erről. A férfi szabadkozva mondta, hogy nem tehetett semmit, így kellett lennie. Rhys követelte, hogy írja fel a nevét arra a rohadt „papírra”, a férfi azonban csak széttárta a karját, hogy nem teheti, felsőbb utasítás. A nő itt jött, hogy ez parancs, amit köteles teljesíteni, amire újra csak a felsőbb parancsot tudta felhozni a férfi. Az elsőnél még remélhette, hogy csak Sokol főparancsnok, de a másodiknál már tudta, hogy Xeth volt a ludas az egészben. Tekintve, hogy ő Keth-el ellentétben nem csak Rhys-t, de a lányokat is féltette. Átkozottul dühös volt, olyan szinten, hogy az életköteléknek hála mind a két férfi már abban a percben megérezte. De egyik sem kérdezett rá, hogy mi a baj, ennél nagyobb megerősítés nem kellett neki, hogy tudja, hogy tényleg mind a kettő benne volt. Azon sem csodálkozott volna, hogyha emiatt ma Keth nem várta volna otthon, csak akkor jött volna vissza, hogyha már megnyugodott. Azonban nem így volt, hanem otthon várta a feleségét, aki valóban minden dühét és haragját Keth-re zúdította, révén a másik férje éppen nem volt kéznél. Igazából jogosan, mert Keth is benne volt és támogatta Xeth ötletét, hogy ne mehessen oda a nő. Rhys nem akarta megérteni, hogy miért döntöttek így a férfiak, hogy miért akarnak rá úgy vigyázni, mint egy hímes tojásra és miért korlátoznák. Nem ő volt az első és nem is ő lenne az utolsó terhes nő, aki bevetésre megy. Keth meg sem próbálta nyugtatni, csak várta, hogy kiadja a nő magából az összes dühét, amit persze nem sikerült és Keth a következő két napban a kanapán aludhatott és nem pedig a hálóban. Talán a harmadik nap is így lett volna, ha akkor Rhys nem lett volna rosszul. Először csak a csörömpölést lehetett hallani, ahogyan Rhys kiejtette a tálcát a kezéből és minden leesett, majd fájdalmasan kiáltott fel. Rövid emlékek voltak, amikre emlékezni kezdett, az ikrekről, az életükről, hogy ő nevelte és tanította őket, vagyis nem saját maga, hanem Benûwia. Ennek a nőnek mindenhez köze volt? Bár igazából nem volt min csodálkoznia, hiszen amilyen átkozottul sokáig élt. A rohamok, amik leginkább egy nagyon erős migrénre hasonlítottak minden egyes pillanatban, amikor a bolygón – a Malachor V-n – is érezni lehetett azt, hogy ébredeznek, azt Rhys is érezte. A vége felé a fájdalomtól már epét is hányt és most végre Keth volt ott vele a hidegzuhany alatt, ahogyan próbálta a nőben tartani a lelket. Ezek után már inkább örült, hogy el sem ment és a férjei szabotálták a dolgot, bele sem mert gondolni abba, hogy mi lett volna, hogyha ott van a bolygón, amikor ez történik, hogyha a csillagköd másik felén is ennyire érzi. Az egész néhány óra múlva ért véget és utána már nem voltak rohamai sem. Majdnem három napig aludt ezek után, annyira kimerítették ezek a látomások. Persze álmában sem hagyták nyugodni, de még félálomban is érzékelte, hol Keth, hol Xeth érintését és közelségét, meg persze Keth nexusa is tompította azokat, de még így sem volt maradéktalanul pihentető az egész. De legalább jobban volt, mikor felkelt, utána pedig vissza is térhetett a mindennapokhoz, edzések, gyakorlások, séták és minden ilyen. Mostanra már végre elmondhatta, hogyha az orgyilkosi képzést gyakorolta nem görcsöltek az izmai sem. Lassanként közeledett a házassági évfordulójuk és a saját születésnapja is, így kitalálta, hogy mit is fog a férjeinek adni idén. Ehhez kapcsolatba kellett lépnie Lady Lyra Stradd-al is, mert kell a segítsége, végtére is nem a legkönnyebb meglepni valakit, valakiket, akiknél szakmai ártalom, hogy mindenről tudjanak. A nő örömmel segített, Rhys pedig szerencsére rátudott venni néhány személyt arra a katonatársai közül, mint Lor-t és Keira-t is, hogy menjenek el vele nyaralni a Lwhekk-re, így kevésbé volt feltűnő, hogy miért is oda akar menni. ez a bolygó ugyanis egyik frakcióhoz sem tartozott, valahol a Mandaloriai birodalom és az Örök Birodalom között volt megtalálható. Mondjuk Lor-t nehéz volt, mert aggódott Aeyaj miatt, akit Rhys-éktől hazafelé raboltak el a Hármak ébredése előtt, de szerencsére hazahozták onnan. Végül sikerült Aeyaj-t is rávenni, hogy velük menjen, de neki és a többieknek is kihagyta azt a részt, hogy azért, mert fénykardkristályokat szeretne szerezni régen kihalt „óriásgilisztákból” a férjei ajándékába. Rhys alapból egy olya helyet nézett ki a nagy lakosú világon, ahol közel van tenger, vagy óceán part is és korábban a volice férgek éltek, hiszen a sapith kristályt csak ők állították elő tíz évente és már nagyon, de nagyon régen kihaltak. A sajátja pedig, amit használt nagyon sokáig a jediknél volt, mert Keth odaadta nekik a békesség miatt. Szíve szerint még mindig bemasírozott volna a jedi templomba azért a fegyverért, mert azaz övé volt. Egészen pontosan Benûwiáé volt, ahogyan az is, amit most használ, csak annak idején Xeth találta meg őket és kezdte használni a kristályok különlegessége miatt. Ironikus módon minden ahhoz a némberhez vezetett vissza. Tengerpart és lelőhelyek, igazából tényleg szeretett volna pihenni is kicsit, de már előre félt attól, hogy milyen rémálmai lesznek amiatt, hogy távol van Keth-től. Már csak azért is, mert mások előtt ez annyira nem volt közismert. A tiszti szállásokon külön lakrésze volt, bárhova mentek, itt viszont közel lesznek egymáshoz, ráadásul Aeyaj is erőhasználó, akit az első találkozásuk óta ráadásul még jócskán túl is szárnyalt…

Lwhekk, nyolcadik hónap első fele
Ahogyan azzal ő maga is számolt tényleg nem volt egyetlen nyugodt éjszakája sem, szinte végig csak forgolódott, amikor éppen aludt, akkor pedig minden eddiginél élesebb és valószerűbb rémálmok, emlékek gyötörték. Igazából mióta újra együtt volt a férjeivel kevesebbet sírt, ha mégis, akkor az is csak a terhességre volt mondható, mintsem a depresszióra. Mikor Aeyaj igyekezett megbeszélni vele, hogy mi is történik vele, akkor kénytelen volt elmondani, hogy mi a helyzet, hogy Benûwia benne akar reinkarnálódni, mert valaki, akit Rhand megjelölt, egy fiatal farghul ügynöknő hozzáért a Szellemholdon és ezzel felébresztette benne Benûwia-t. Igazából az egészen annyira kiborult, hogy még azt is mondta Aeyaj-nak, hogy lehet, hogy akkor jártak volna a legjobban, mindenki és saját maga is, ha annak idején a Varonat-on Xeth nem menti meg, hanem hagyja meghalni, legalább nem kellene ezen végigmennie, nem szakadtak volna szét Xeth-ék, ők sem szenvednének és senki másnak nem kellene elviselnie őt és azt végigszenvedni, ami vele történik. Eléggé kiborult ezen az egészen és már nem is látta olyan jó ötletnek azt, hogy eljött ide a többiekkel, talán tényleg otthon kellene ülnie és várnia azt, hogy ez a helyzet megoldódjon. Minderre egy pofont kapott Aeyaj-tól, gondoljon azokra, akiket megmentett, köztük őt is és sok más mindenkit a tetteivel, amiket azóta elért és még ott is, amikor önmagát feláldozta volna, hogy mások elmenekülhessenek. Ezt követően néhány napra otthagyta a többieket és a sivatagba ment, hogy meditáljon és levezesse a feszültséget, úgy, hogy azt a többiek nélkül tegye, hogy ne rontsa el a kedvüket. Ez így abból állt, hogy meditált és próbált ráhangolódni a kristályokra, hogy megtalálja őket. Amint talált ilyet, akkor azt nem túl finom módszerrel, de igyekezett kiszedni. Ez azt jelentette, hogy telekinetikát használt, erővillámokat és minden létező elérhető és pusztítani képes dolgot bevetett azért, hogy a több méter, legalább tíz-tizenöt méter mélyen levő féregcsontvázakat és kristályt előhozza a föld mélyéről. Mondani sem kell, hogy kellemesen nagy katasztrófát csinált azon a téren, ahol nekiállt „régészkedni”. Még el is kellett tűnnie onnan, mert a helyiek észlelték, hogy mit csinál, de még így is kellett még egy kristály neki, hogy meglegyen minden. Ezzel az eggyel visszatért a többiekhez, de nem akart a bolygóról elmenni, amíg nem talál még egyet. A nyaralás két hete közben véget is ért, rajta kívül a többiek vissza is mentek Coruscantra, csak saját maga maradt, mert még egy kristályt akart, ha volt még. Így a következő pár napot ismét meditálással töltötte, ráhangolódott a bolygóra, hogy újabb kristályt találjon és majd egy héttel később sikerült is meglelnie még egyet, a bolygó másik felén, egy kietlen helyen. Odament és hasonló „barbarizmussal” szedte elő a lény csontvázát és a mellette levő kristályt is. Ezúttal a csontból is vitt magával, hátha később még jó lesz valamire. És most végre életében először készített saját fénykardot és nem úgy, hogy a meglévőt kellett átalakítania, ahogyan azt Xeth egykori fénykardjával tette, hanem tényleg teljesen újat épített. Most mind a két férjének csinált egy-egyet a régi megszokott lila színben. Ahogyan ezzel kész lett, jöhetett a következő lépés, hogy szól Lyra-nak, hogy mikor vonja el lehetőleg egész napra Xeth figyelmét, hogy megtudja lepni a férjét és a legjobb persze az lenne, hogyha el is csalná a birodalmi citadellából. Megtehette volna, hogy élből Xeth palotájába megy, de ott nem jutott volna túl a rendszereken anélkül, hogy Xeth ne tudjon róla, így maradt az irodája. Mikor elérte a Birodalom határát – szerencsére bérelt hajóval volt és nem köztársaságival – értesítette Lyra-t, aki visszajelezte, hogy gondoskodik a helyzetről. Mikor Rhys megérkezett Dromund Kaasra és Kaas City-be, természetesen magát erőben elrejtve, mellyel már nem találhatták meg a férjei sem így megérkezett a citadellába és ott köszönhetően Lyra segítségének be tudott jutni Xeth irodájába. Útközben még szerzett Xeth kedvenc ételéből is egy adagot és kedvenc édességéből, majd ezeket kitette az asztalra a becsomagolt fénykarddal együtt, saját maga pedig elfoglalta Xeth székét az íróasztala mögött. Csak épp a félrevezető hívásból valós gond lett, így nem jött Xeth és Lyra vissza olyan gyorsan, mint arra számítani lehetett volna. saját maga pedig fáradt volt és nyűgös a nem alvástól és az egész utazásoktól. Nem is beszélve arról, hogy folyamatosan éhes és sok energiát vett el az, hogy fenntartsa azt, hogy elrejti magát az Erőben. Az órák pedig teltek és Xeth még mindig sehol, így végül is Rhys nagy bűntudattal ugyan, de megette a férjének hozott ebédet és nem sokkal később a kimerültség miatt az álom is elnyomta a férfi székében az asztalnál. Olyannyira, hogy fel sem riadt, amikor a férfi aktivált fénykarddal rontott be, hogy ki lehet az irodában – révén az erőben való elrejtés miatt az erőmintázatot sem észlelhette – de ott csak az éppen alvó feleségét találta. Rhys arra sem ébredt fel, hogy Xeth gyengéden próbálta ébresztgetni, így végül is a karjaiban vitte le a nőt a siklóig és vitte el hazáig. Az ételmaradékokat letakarította még egy kézmozdulattal, az ajándékát pedig elvitte magával, de nem bontotta ki egyelőre, megvárta, hogy majd Rhys adja oda. Aki pedig másnap meglepve tapasztalta, hogy nem az irodában van teljes harci díszben, hanem fehérneműben és egy hosszú pólóban ébredt Xeth oldalán, aki őt figyelte. Ezek után adta neki oda az ajándékot és kért bocsánatot azért, hogy az ebédet megette. A férfi csak nevetett ezen, a fegyvernek is örült, de a legnagyobb ajándéknak mégis azt tartotta, hogy Rhys eljött hozzá ezúttal teljesen önként meglepetésként a Birodalom fővárosába, hogy együtt legyenek. Ennél nagyobb ajándékot kívánni sem kívánhatott volna. Mivel ezzel tényleg nem számolt a férfi és a virágokat Coruscantra küldte, így hirtelen nem is tudott milyen ajándékot adni a nőnek, így még aznap estig beszerzett egy fülbevalót és nyakláncot. Pár nap után azonban Rhys-nek mennie kellett és nem tudott maradni, hiszen a következő héten már jelentkeznie kellett munkára. Nem is beszélve arról, hogy lassanként majd kezdődött az új tanév az akadémián és arra is fel kellett készülni. Xeth a biztonság kedvéért a birodalom határáig kísérte a feleségét és ott engedte őt az útjára. Onnan pedig már hamarosan haza is érkezett Keth-hez, aki ott várta már, mert addig ő maga a Jedi templomban „mulattatta” a jediket a legnagyobb örömükre, mint mindig, amikor Rhys éppen nem volt a fővárosban. A hazaérkezéskor nem csak egy adag századszépe virág várta, hanem kettő, mindkét férjétől. Ő maga is odaadta a másik fénykardot Keth-nek, aztán majd eldől, hogy használja-e bármelyik férfi ezt, vagy csak elteszik emlékbe. Az picit nyugtalanul töltötte el azonban, hogy álmában a századszépe virág fekete színt öltött, mintha a sötét oldal arra is hatással lett volna…

Coruscant, nyolcadik hónap második fele
A következő hetekben újra felvette a ritmust, ami korábban volt, továbbra is minden nap munka, edzés Romet-val, fénykardvívás és minden más erőhasználat gyakorlása a férjeivel és tanulás, illetve gyakorlás odalent a Birodalmi bázison. A Birodalmi és a Köztársasági orvosok is azt mondták, hogy a terhessége tökéletesen alakul és halad, a babák egészségesek és ő maga is, így ugyanúgy végezheti a feladatokat, mint korábban, az edzéseket is, amíg azok olyanok, hogy nem veszélyeztetik az egészségét. Így az edzéseket olyanná formálták, hogy esések azért ne nagyon legyenek benne, vagy olyan eset, hogy a hasát érné ütés, de egyébként nem volt gond. Fénykardvívás meg mehetett, úgyis gyakorlásra voltak visszavéve a pengék ilyenkor, maximum zsibbadást okoztak, de sérülés nem és a gyerekeknek sem okozhattak gondot. Most, hogy már hivatalosan is felvállalták a kapcsolatot Keth-el, tényleg egyre több helyre mentek el esténként, kettesben is sétálhattak kint, persze ott volt Andron is a nyomukban. De végre eljárhattak, hogy nem kellett titkolózniuk. Éppen emiatt volt, hogy Xeth-el is eltudott menni randizni, amikor épp doppelgangerként jelent meg. Őt könnyebb volt elvinni bárhova, nem irtózott úgy az emberektől, mint Keth. De a lényeg, hogy végre normális társasági házas életet élhettek és még bálokra, ahova rangjából adódóan mennie kellett a férjeit is eltudta vinni kísérőnek. Legalább megúszta, hogy idegen férfiak próbálják felszedni, mert szabad prédának hiszik. Sajnos azonban álmok sem múltak el, egyre több és több részletet látott, az utóbbi napokban szerzett tudomást arról, hogy Benûwia nem egyedüli lány volt a családban, hanem volt egy ikerhúga is és ő is részt vett abban, amikor Rhand-ot kizárták. Ezen kívül csak bátyjai voltak. Alig másfél héttel az után, hogy visszajött a Birodalomból az egyik nap meghívót kapott a holoprojectorára a birodalmi császári udvar pecsétjével ellátva. Lady Dodhorn Harert hívta meg őt és Lord Xeth-et magához teázni. Egyben a férfival utóbb tökéletesen egyetértettek, hogy a legkellemetlenebb meghívás volt valaha. Lehet, hogy egy rangon volt a császárné és Xeth, de mivel mégis a császárnéról volt szó, így nem mondhattak nemet, szóval pár napra Rhys utazhatott vissza a Birodalomba. Ahogyan általában a Birodalomban viselkednek úgy kezdték a császárné előtt is, a mester és tanítványnak megfelelően. Dodhorn itt közölte velük, hogy tudja, hogy szeretők és házasok és a nagyúr a Rhys gyerekeinek apja, így nyugodtan viselkedjenek úgy egymással, ahogyan máskor szoktak, ha kettesben vannak. Mondani sem kell, hogy ez hozta mind a kettejüket nagyon zavarba, főleg, hogy a nő még a mandaloriai családalapítási dolgokat is felhozta, hogy ő nem tekint a kapcsolatuk miatt furán rájuk és nem tartja betegesnek, mint mások. És még csomó olyan érzékeny témát érintett, ami házaspárok között megszokott, de nem egy vadidegennek kibeszélni, főleg ha az nem a párkapcsolati terapeuta, a császárné pedig nem volt. mondani sem kell, hogy ezek után mind a ketten még feszültebbek lettek és nagyjából csak mereven ütlek egymás mellett úgy, hogy egymásra sem „mertek” pillantani. Dodhorn ezen remekül szórakozott és még kellemetlenebb helyzetbe hozta őket, amikor megjegyezte, hogy így olyanok, mint akiket politikai házasságba kényszerítettek, de végül mégis megkedvelték a másikat, de nem akarják, hogy ezt bárki is meglássa. Egyébként a nőnek semmilyen hátsó szándéka nem volt a vérszívással, csak nosztalgiázott a páros kontójára, és kifejezte sajnálatát, hogy mester és tanítvány a viszonyuk a házasságon felül, mert Rhys-ből remek harcos lett volna a most újra alakuló klánjában és szívesen lecsapná mind Xeth, mind pedig Kalen kezéről magának. Ebből kiindulva mondta, hogy beszélt már Hiuvallal és Organa-val is saját maga is ezt a triumvirátust támogatja, mintsem Zelia-t és Vadrint. Ezek után már kényelmesebb témák kerültek szóba, de amikor Rhys otthon elmesélte Keth-nek, hogy micsoda tortúrán kellett átesniük Xeth-el a férfi annyit nevetett az egészen, ahogyan elképzelte, hogy másnap még izomláza is lett a sok nevetéstől. Ami miatt Keth azonban nagyon morcos volt, hogy Damien-t nemhogy nem sikerült elűznie, de a férfi továbbra is Jassa-nak csapta a szelet, ami miatt elég gyakran látták is itt, meg elkísérte a lányokat a parkba, már csak amiatt, hogy szemmel tudja a férfit tartani ő is velük ment, még ha nem is repesett ettől. Rhys mindazonáltal örült ennek, hogyha még hátsó szándék miatt is, de velük van. Azonban ez a hónap sem telhetett el anélkül, hogy valami gond történjen. Igazából, ami az egyik félnek nagy előléptetés és a másiknak kínszenvedés. A tanításokból Rhys már ismerte a módszert, halhatatlanság, a Császár oly keveseket ajándékozott meg ezzel, mint a Rettegés Mesterei, vagy épp Hiuval. Azt is tudta, hogy mikkel jár ez, ezt pedig Benûwia-tól. Éppen otthon voltak egyik este Keth-el és filmet néztek, amikor megérezte, hogy valami történik Xeth-el nagyon mesze, a csillagköd másik végén. Saját magának is erős fájdalmai lettek és látta azt, hogy Keth is érezte. Mivel féltette a férjét, ösztönösen nyúlt ki az Erőbe és az életköteléken át a férfit érő teljesen sötétoldali erőt, ahogyan az neki is fájdalmat okozott. Nagyon régen nem volt képes arra, hogy az Erő harmóniáját használja, túl messze volt attól, de most, hogy meg akarta menteni Xeth-et képes volt a sötétséget elűzni magából, ahogyan felidézte magában az együtt töltött emlékeket, amikor meglátta először a másikat, ahogyan egymáshoz közel kerültek, az első csókot, első éjszakát, a lánykérést, az esküvőt, a szép emlékeket, ahogyan fogadta a férfi, hogy gyereke lesz, amikor beszél a hasának és várja, hogy rúgjanak a kicsik. Mindent. Ösztönösen nyúlt ki Keth nexusának irányába is, hogy felerősítse az egészet a világ oldali nexusnak köszönhetően. Az életköteléken keresztül a teljes világos oldali hatalmával Xeth-en keresztül csapott ki magára a Császárra minden elszántságával és ölelte körbe Xethe-t, hogy megvédje, miközben érezte a férfi agóniáját. A tudatában csak az volt, hogy a Császár meg akarja ölni, pedig mélyen valahol tudta, hogy nem. A támadás meglepő módon sikeres volt, de nem annyira, hogy megtörje a rituálét, de arra elég volt, hogy a végeredményt befolyásolja. A Császár ezek után könnyedén ütötte ki a galaxis másik felén levő nőt és eszméletlenül, vérző orral vesztette el az eszméletét. Napok kellettek, hogy magához térjen, de rendben volt és utána tudta meg, hogy milyen eredményt ért el. Ugyan nem mentette meg a rituálé végétől Xeth-et, aki igazából ellenezni sem akarta ezt a jutalmat, de a világos oldali erejével képes volt arra, hogy megóvja a férfit, hogy a férfi semmit se változzon, a rituálé ne törölje el az érzelmeit, semelyiket és a szabad tudata is megmaradjon. Ugyanígy képes volt érezni az ételek ízét, érezni a napfényt és kiélvezni, ahogyan vágyat és minden mást is érezni. Ugyanolyan maradt pontosan, mint volt, semmilyen érzéke, semmi se tompult, mint a Rettegés Mestereinek, vagy Hiuval-nak, mert még kicsit neki is így volt. És nem is láncolódott a Császárhoz, független maradt, az érzékei, érzelmei is ezért maradtak tiszták. Rhys szerencséjére a Császár roppant elégedett volt az eredménnyel, így ennek nem lesz következménye és, aminek azonban a triumvirátus nem örült a császár örömét fejezte ki, hogy Benûwia tudását is ilyen jól használja már a Rhys. Mondani sem kell, hogy az egésztől a nő nagyon megijedt, már csak amiatt is, mert nem nagyon emlékezett arra, hogy mit tett, csak, hogy érezte azt, hogy Xeth szenved és segíteni akar, aztán az egész olyan volt, mintha hatalmas lila fények között lebegne, majd felébredt. Az ébredése után nem csak ezt tudta meg, hanem azt is, hogy Xeth új rangot is kapott, a „Császár akarata” rangot kapta meg. Próbált nem erre gondolni, hogy ez mit is jelent, pedig pontosan tudta már, ismerve a Birodalom hierarchiáját. Valami más is megváltozott, most mintha Benûwia hátrébb húzódott volna és más álmok kezdték kínozni. A lányait látta játszani valahol, két vörös hajú és kékszemű kislányt, ahogyan egy mocsaras bolygón vannak, látta saját magát, mint Benûwia elhelyezni a közelükben egy fénykardot, egy rejtekhelyen, ahol még egy női szarkofágot is látott. Az egész teljesen ijesztő és jobban kiakasztó volt, mint a többi. Talán a lányok miatt. Amikor elmondta az aggodalmat és az álmát a férjeinek, ők próbálták nyugtatni, hogy itt egész nagynak, pár évesnek látta a lányokat, ha meg is történik, ez évek múlva lesz, nem kell emiatt aggódnia, sem figyelni rá. Mindezek ellenére az egész nem hagyta nyugodni Rhys-t…

Awakening of the dark mistress
Aezen és Coruscant, kilencedik hónap első fele
Ez az egész nem hagyta Rhys-t nyugodni, így még az előző hónap végén keresett az elmúlt hónapokban tanult módon olyan helyet, ahol kevés kéme lehet Xeth-nek, mert egyre gyakrabban jutott eszébe az, amit Edric Kane mondott a Takodana-n. sikerült megtudnia, hogy a Chiss Fennhatóság területén levő Eazen bolygón épp rakghoul járvány van. ezt tökéletes helynek vélte, főleg, hogy az oltás nem volt veszélyes a gyerekekre sem. Így ide szervezett meg egy utat a legnagyobb titokban, és amikor Keth éppen a templomban volt, hogy tovább folytassa a nyomozást Benûwia után saját maga megszökött Coruscantról. Igazából el is felejtette mondani, hogy találkozott Edriccel még Benûwia laborjánál, nem is beszélve arról, hogy tudhat valamit. Esélyesnek látta, hogy a fiatal férfi már nem lenne életben. Így már csak ezért is szerette volna saját maga intézni ezt, végtére is róla van szó és nem akarta, hogy csak a férjei végezzék ezen munkát helyette. Szóval elrejtette magát az Erőben, új komlinket és holoprojectort vett, hogy ne tudják lenyomozni, BB-4-ben is deaktiválta a nyomkövetőt és úgy ment el arra a bolygóra. Nem is tudta, hogy pár szobával odébb Benûwia ikernővére is ott van, aki úgyszintén visszatért a halálból, Lady Ireria és az a nő pontosan tudja, hogy ő kicsoda. Ezen a helyen sikeresen tudott találkozni Kane-el, azonban kiderült, hogy a férfi még kevesebbet tud, mint saját maga. Annyi derült ki, hogy a férfi családja és még pár másik Benûwia holocronjait őrzik, amiket a Dantooine-n találtak. Ahogyan erre gondolt ismét migrénje támadt, amint újabb emlékek jutottak eszébe. Ekkor néhány pillanatra érezhető volt az Erőben és ez volt az a momentum is, amikor a férjei is megérezték, hogy hol van, mert már mind a kettő ideges volt, hogy hol is lehet Rhys. A nő számított rá, hogy bármikor megérkezhetnek érte, így igyekezett a lehető legtöbb infót megtudni. Közben persze a saját állapotáról és helyzetéről is kellett információkat mondania. De azt már tudta, hogy nem fegyver, amit keresnek Rhand emberei, hanem az öt holocron azt rejti, hogy miként lehet Rhand-ot visszahozni az élők világába a túlvilágról, ahol raboskodik. Arra a küzdelemre pedig már emlékezett és legsötétebb dolgok közé tartozott, amit valaha látott, átélt. Sajnos túl sok információt nem tudott meg, csak azt, hogy tényleg meg kell szabadulni attól a holocrontól mielőtt túl késő lenne. Ezt igyekezett is a másik tudtára hozni és hozzátette, hogy Xeth-nek is ez a célja, mert meg akar mindent semmisíteni, ami Benûwia-hoz köthető, hogy ne reinkarnálódhasson. Mert a Birodalomnak sem érdeke az, hogy a nő visszatérjen, ezt nem tudta, hogy mennyire igaz, de a Keth és Xeth létének valóságáról nem akart beszélni, elég volt annyit tudni, ami a hivatalos adat, hogy ikertestvérek. És Xeth a Birodalom érdekében segít nekik, ha már ezt is muszáj volt elárulni, akkor ez volt, amiben a triumvirátus megegyezett, mintsem az, hogy Xeth és Keth is Rhys férjei és igazából a Birodalom egyik sötét nagyurának felesége és tanítványa. Senkire sem vetett volna jó fényt. A beszélgetést végül egy szőke hajú férfi törte meg, akit hiába volt álcázva Rhys azonnal megismert, hogy Xeth volt az. Szó szerint felkapta a nőt, valószínűleg ha nem lett volna terhes, akkor a vállára, így csak simán a karjaiba kapta és indult el vele, anélkül, hogy bármilyen magyarázatot adott volna Kane-nek, és még hozzátette BB-4nek, hogy vigyék haza az őrnagyot. Hazafelé Xeth hajóján mentek, a saját gépét majd egy ügynök fogja visszavinni Coruscantra. Egész úton hiába próbált beszélni a férfival, az nem szólt hozzá és egészen hazáig vitte, konkrétan a lakásáig. Ott pedig a dühös sötét nagyúron felül a hozzá hasonlóan dühös Keth is várta. Olyan nagy veszekedésük még nem volt, mint ez, mind a két férfi teljesen ki volt akadva, hogy miként lehet ennyire felelőtlen, Xeth a gyerekekért is aggódott, Keth szokásához híven csak Rhys-ért. De ő maga sem hagyta magát és a fejükre olvasta, hogy nem tud így ülni egy helyben, hogy arra vár, hogy ők ketten oldják meg a dolgot, ő maga is akar tenni azért, hogy Benûwia ne ébredjen fel. Vannak dolgok, amiket ő is megtud oldani, nem akarja azt érezni, hogy mindenben a két férfira van utalva, amikor ő is tudna tenni dolgokat, nem kell mindig védeni. Persze ezeket ő maga is kiabálta, miközben a két férfi is kiabált vele és tartották a fejmosást. Akkor maradtak egy pillanat alatt csöndben, amikor Rhys szava elakadt és iszonyúan erős görcse volt, majd még egy és ezt ők maguk is megérezték. Melegséget érzett a nadrágján és combjain, odanyúlt kívülről és keze véres lett. A fekete nadrágon ugyan nem látszott a folt, de véres volt. Hihetetlen erős félelem hasított belé, hogy elveszti a gyerekeket, hogy újra megtörténik, de a következő görcsnél az eszméletét is elvesztette. Egyből kórházba vitték, ahol kiderült, hogy szerencsére nincsenek a gyerekek veszélyben és Rhys is jól van, nem túl gyakori, de előfordulhat ilyen, a biztonság kedvéért kapott vitaminokat és gyógyszereket. Az orvos pedig mondta, hogy ettől kezdve teljes nyugalom kellene neki és lehetőleg kímélje magát, a korábbi vetélése miatt lehet, hogy bekövetkezne, így veszélyeztetett terhesnek lett titulálva. Még ma hazavihették a férjei és Rhys nyugtatót is kapott, enyhét csak a gyerekek miatt, de ahhoz eleget, hogy nyugodt maradjon és pihenni tudjon. Xeth még elbúcsúzott, mert nem maradhatott tovább, túl feltűnő volt, de kicsikarta a feleségéből, hogy pihenni fog. Nem sokkal később el is aludt, majd valami furcsára ébredt, a saját hangját hallotta, de nem önmaga beszélt. Próbált mozdulni, de a teste nem engedelmeskedett. Látta a kinti világot, ahogyan Keth-hez beszél és bocsánatot kér tőle, ahogyan kint vannak az erkélyen. Saját maga úgy érezte, mintha meg lenne kötözve, hogy nem képes mozogni és ki van peckelve a szája. Kacagást hallott a fejében, amit rögtön megismert, Benûwia volt az, ő irányította a testét. Próbált gondolatban sikoltozni, küzdeni, de a nyugtató miatt a nő sokkalta erősebb volt, mint egy vadállat rázta a képzeletbeli béklyókat, de kintre semmi sem jutott el belőle. A másik nő szavaira látta, hogy Keth végül megenyhül és csak az volt neki fontos, hogy Rhys jól van, még el is mosolyodott és végül megcsókolta őt, vagyis Benûwia-t. Rhys szíve szakadt meg, kétségbeesetten sikoltozott, de csak a másik nő nevetését kapta jutalmul. Továbbra sem adta fel, miközben Benûwia igyekezett elcsábítani Keth-t, de ő szerencsére túlságosan is aggódott és így próbálta a nőt leállítani. Igazából órák telhettek el, mert a nyugtató hatása kezdett kimenni, nagyjából húsz percet üvöltözhetett gondolatban, majd egyik pillanatról a másikra már Keth képébe kiabált sírva miközben Benûwia-t szidta. A férfi ekkor a hirtelen érzelmi kitöréskor jött rá, hogy mi történt, hogy az utóbbi órákban nem is a felesége volt jelen, hanem Benûwia. Rhys teljesen kiborulva, zokogva bújt a férjéhez, aki jobbnak látta a nagyjából fél napja távozott Xeth-et is visszahívni. Mind a két férfi kellett, hogy megtudják nyugtatni a teljesen zaklatott és szinte sokkos állapotban levő Rhys-t. Arra legalább fényderült, hogy semmi esetre sem kaphat olyan szert a nő, ami tompítaná az elméjét, mert Benûwia akkor át tudja venni felette az irányítást és muszáj lesz elkezdeni olyan gyakorlatokat végezni, ami erősíti az elméjét, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő. A látomás ezek után még durvább lett, még élesebb, valóságosabb, hiába mondta, még mindig csak nyugtatást kapott, hogy nem fog bekövetkezni. Viszont a hely egyre jobban vonzotta és tudta, hogy oda kell mennie. Xeth egy-két nap után tényleg távozott, Benûwia utána sem vette át az irányítást a nő felett, legalább ez nem történt meg. Azonban már előre gyűlölte magát amiatt, amit tenni készült, mert tudta, hogy megint ki fogja akasztani őket, jobban, mint a rakghoulos eset miatt. Bérelt magának egy külön hajót, hogy azzal menjen oda, írt is levelet, amit majd Picúrnak kell átadnia Keth-nek, amikor fel fog ébredni. Az indulás estéjén ugyanis begyógyszerezte a férjét, saját maga által kevert méreggel, altatóval, ami olyan volt, hogy csak elalvás után fejtette ki a hatását, azaz észre sem lehetett venni a mérgezést. Így viszont mélyen, jó egy napig fog aludni, kellően sokat, hogy ne érhesse már el őt. A közös vacsora után Keth a filmnézés közben aludt el végül, Rhys még megcsókolta őt, majd a lenyomozhatatlan komlinket és holoprojectort vette magához, magát az Erőben elrejtve indult el, hogy utána járjon annak a folyamatos rémálomnak, erőlátomásnak, ami most már hetek óta kínozza…


Képességek, szakértelmek (változás az elmúlt hónapokban)
- Az anzati orgyilkosi képzést, mozdulatokat használva már nem kap görcsöt
- Stratégiai és hadvezetési képességei tovább javultak, ez Köztárasági továbbképzések révén is
- Sok tapasztalatot szerzett abban, hogy milyen feladatkörei vannak és hogyan dolgoznak az ügynökök, kémek, így már neki is megy ha kell. Sok hírszerzési gyakorlatot szerzett és lett jó pár kapcsolat is.
- Az érzelmeit már profi módon képes elrejteni mások előtt és bármit elszínészkedni, hogyha szükséges (Xeth remek tanítási módszereinek hála)
- Halálosztagos képzése tovább folytatódott és már abban is nagyobb gyakorlata van
- Benûwia miatt továbbra egyre jobban tisztában van a birodalom elejének történelmével és történéseivel, amik mára homályba vesztek
- Az érzelmeit mostanra tényleg teljesen uralja, ha éppen akarja, más kérdés, hogy nem akarja és hagyja, hogy olyan maradjon, amilyen szokott lenni.
- Új erőskillt nem tanult, csak örökölt egyet Keth-től, azt megtanulta használni, ahogyan a korábbi erőskilljei erősödtek és hatékonyabbak lettek

Néhány újabb Benûwia-s kép az eredetiről: