Khar Delba

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

Hei-nek az utóbbi időből csak felvillanásnyi emlékei voltak, de semmi több, egy-egy pillanat, ki tudja, hogy mióta. Hogy mennyi idő telt el mióta begyógyszerezték és hosszú, álomtalan álomba merült, amit csak egy-egy pillanatra tört meg valami. De most felpattantak a szemei, ezúttal nem egy pillanatig tartott, hanem nyitva tudta őket tartani. Homályosan látott, pár pillanattal később észlelte, mintha folyadékban lebegne. A testéből csövek álltak ki, a végtagjait pedig nehézkes volt mozgatni. Amint teljesen éber lett a folyadék szépen elvezetődött a tartályból, így már a talpán állt meg, ami nehéz volt, így automatikusan a tartály falának dőlt. Olyan érzés, mintha hosszú, nagyon hosszú ideje nem használta volna a végtagjait. Amint a folyadék eltűnt a csövek is kicsatlakoztak Hei testéből és a tartály is kinyílt. Ennek következtében pedig kibucskázott és elterült a földön. Mindent, még a fejének megtartását is nehéznek érezte, minden izma teljesen el volt engedve, elsorvadva ugyan nem, de attól még silány állapotban voltak. Most körbetudott nézni a helyen, ahol volt. A teremben gyér fény volt, de azért valamennyire látni lehetett. Több másik tartályt is látott bent, azokban folyadék volt, de más személyeket nem látott bennük. Minden teljesen csöndes volt, csak a saját lélegzetét és szívverését hallhatta, más élőlénynek, vagy droidnak nyoma nem volt itt.

A labor:


//Annyi a más, hogy senkit sem látsz a laborban, csak nem találtam olyan képet, ez volt a legjobb.//

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

A szépen, lassan mozgás valóban jó ötlet volt. Így egyesével érhette el, hogy a vér újra rendesen kezdjen áramolni Hei végtagjaiban. Olyan érzés volt az egész, mintha vagy „ezer éve” nem használta volna őket. Elsőre engedelmeskedni sem akartak az ujjak, sem a végtagok, jó pár perc kellett ahhoz, hogy mindenébe újra élet költözzön. Kicsit olyan érzés volt megint, mint amikor a 600 éves álom után felébredt és kikerült abból a tartályból. Csak az volt a nagy különbség, hogy most könnyedén tudott lélegezni, nem fulladt, volt elég nitrogén a légkörben mindehhez. Olyan jó húsz perc, fél óra kellett ahhoz, hogy annyira összetudja szedni magát a férfi, hogy elindulhasson az egyik tartályhoz. Annyira kúsznia sem kellett, mert érezte, hogyha négykézláb megy azt is kitudja vitelezni és közben körbenézni is. Egyetlen egy ajtót látott innen kivezetni, egy panel volt belül, de az szikrázott és mintha szétvágta volna valami, vagy valaki. Az ajtón túl sötét folyosó látszott. A hátát megvetve fel is tudott állni két lábra, a lábai remegtek és többször meg-megrogyott, de megtudott állni rajtuk, főleg ha kapaszkodott.
Mint már messzebbről is látta, a tartályok valóban üresek voltak, a helységben égett szag terjengett, most már láthatta az okot is, a legtöbb panel és terminál, gép szét volt vágva, egyenes izzó vágással mindegyik. Ezeknek a széle még mindig izzott egy kicsit, azaz nem olyan régen tehette valaki tönkre a helyet. Néhány robot – révén nem tudja Hei, hogy itt droidnak hívják őket – is ugyanígy szétvágva. Egyetlen egy érintetlen terminált talált, elsőre talán fel sem fogta, hogy milyen szöveg szerepelt ott, mert olyan és szavakkal volt írva, amit ki tudja, hogy mikor látott utoljára… azonnal megismerte, kree nyelven volt, az anyanyelvén.

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

A kree nyelvű terminálon legalább a nyelv miatt eltudott boldogulni Hei és sikerült elérnie három menüpontot. Ami kiderült belőle, hogy ez valamilyen labor és megsemmisítő telep, ami valószínűleg nem hangzott jól így elsőre. Két menüpont le volt védve jelszóval, ezeket a férfi nem tudta feltörni, a harmadik menüt tudta elérni. Ebből derült ki az, hogy ez milyen telep is volt. A bolygó neve is megvolt adva, Khar Delba nevet viselte és ennek volt egy holdja, a labor ezen a holdon volt. Személyzet száma 0, csak droidok voltak a bázison. De a látottak alapján ez nem volt valós. A droidokból kettő volt mindkettő egyforma, leginkább orvosi droidnak tűntek. Ezeket át tudta kutatni a férfi, két szikét, négy hosszabb és vastagabb tűt, két fűrészt és két késre hasonlító, de vékony pengéjű tárgyat tudott magához venni, hogyha akart. Talált olyan eszközt is, amit a derekára tudott erősíteni és a zsákmányolt dolgokat oda helyezni.
A beszéd meglehetősen könnyen ment azok után, hogy kiért a sötét folyosósra, akkor már láthatta, hogy voltak itt fények is, bár nem túl erősen. A folyosó íves volt, így nem látott a végére, a bal oldalon csak fal volt, ellenben amit így látott jobb oldalt négy ajtó is látszott. A padló fényes fekete, visszaverte a fali fényeket, a plafon viszont matt. Minden teljesen tisztának és sterilnek tűnt, itt kint már nyoma sem volt annak, hogy járt volna itt valaki Hei-n kívül. A férfi hangja egyébként még egy kicsit vízhangzott a kihalt és üres folyosón, ami még hátborzongatóbbá tette az egész helyet, de válasz nem érkezett rá egyelőre.

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

Hei nekilátott annak, hogy megnézze a folyosó bal oldalán levő ajtókat, hogy azokban mi lehet. Azonban, amikor odaért, akkor láthatta, hogy nem volt terminál a helységekhez, vagy panel, amivel ki lehetett volna nyitni. Ugyanis nem nyíltak ki arra, hogy a férfi a közelébe ment. Csupán valamilyen furcsa csatlakozót látott a falon, de azt nem tudta, hogy mi csatlakozhat hozzá. Ahhoz kellően nagy volt, hogy valami tárgy legyen és a magassága is úgy a comb közép magasságában volt. Mivel az elő szoba zárva volt, így folytatta a férfi azt, hogy a továbbiakat is megnézze, azoknál is ugyanez volt az eredmény. A kanyar után azonban már látszott a folyosó vége. Az ajtó szélein ugyanolyan sérülés, mint bent volt a droidokon és paneleken, csak még valaki ki is tépte a folyosó végén levő ajtót. Egy jó tizenöt-húsz centi vastag fémajtó volt mindez, valaki egyszerűen kitépte és meghajlította azt.
Az ajtón túl végre nem folyosó következett, hanem egy szebb napokat látott csarnok is. A csövek mindenhol meghajolta, a talaj teljesen felrepedezett, a falak is megrepedve, a fények a plafonon vibráltak. Mintha nem is az előző épségben levő részhez tartozott volna, pedig de, a talaj hasonlított, de minden be volt rajta repedve, azért nem fénylett. Valami nagyon csúnyán elbánt ezzel a helységgel. Ha belépett ide Hei, akkor szinte azonnal minden irányból őrült, beazonosíthatatlan nemű kacagás töltötte meg a csarnokot. Olyan, hogy amitől Hei testén még a nem létező szőr is felállt.

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

Hei nagyon nem örült annak, amit itt látott és tapasztalt, a nevetés után pedig még meg is szólalt, hátha sikerül jobb belátásra bírnia a másik egyént, aki itt nevetgetett. A szavakra még nagyobb, még örültebb nevetés volt a válasz. Most már ki lehetett venni, hogy ez egy eltorzult női hang volt, rekedtes, torz.
- Ismerlek! – mondta a hang. – Nem vagy se nem öreg, sem pedig veszélytelen! Ha az lennél nem lennél itt!
Hei sehol sem látta a hang tulajdonosát, hogyha esetleg kereste volna, ám egyik pillanatban valamitől ösztönösen megborzongott, az egyik pillanatban senki sem állt előtte, a következőben pedig egy igencsak furcsa kinézetű nő.

Nem érkezett sehonnan, nem teleportált, hanem egyszerűen eltűnt a semmiből. Amit Hei azonnal érzett az irányából, hogy fél a nőtől. Nem tudta magáról ugyan, hogy félős-e, vagy sem, annyi rémlett, hogy katonai képzése van és nem kellene félnie. Mégis ez volt a helyzet.
- Megmentő?! – vihogott fel. – Neem, nem, nem, de nem ám pici kivételezett! Ha meghalsz, ha megöllek… újra visszakapom a kegyét, úgy ám, vissza, visszakapom!
Ezzel ismét őrült hangon nevetni kezdett, ugyan még nem támadott, de még legkisebb a mozgásából, rezdüléséből is láthatta Hei, hogy képzett harcos a másik és az őrülete miatt életveszélyes is.

//Az a fura fényfegyver nincs nála, ellenben az övén egy fénykardmarkolat igen, bár Hei csak fura tárgynak nézheti, mert nem látott még fénykardot.//

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

Hei-nek ami feltűnhetett ilyen közelről a nőn, hogy ez idáig csukva volt a szeme és csak most nyitotta ki azt. A férfi egészen biztos volt benne, hogy ilyet még nem látott. A bőre alapján a másik könnyedén lehetett volna kree, azaz egy fajba tartozó a férfival, ezt tudta, a többiek mondták még – a faj nevét – a lezuhant gépnél. Azonban, ahogyan nyitni kezdte láthatóvá váltak a vörös szemei, amilyenekhez foghatót valószínűleg nem látott még Hei, mert ismerősek sem voltak.

A vörös szempár olyan volt, mintha Hei lelkébe látott volna és minden titkot, mi ott volt a férfiban kitudott volna olvasni. A kree szerencsére feltudta eleveníteni a harci képzését, amit kapott még életében, a mozdulatok, technikák és minden ilyen szerencsére könnyedén ugrott be. A legjobb kérdés az volt, hogy meddig is fog tudni talpon maradni, hogyha harcra kerül a sor. Most ugyan kellően stabilan állt, a sétálás is egyre jobban ment, de azért érezte, hogy fárad, mert el volt szokva ettől. Ahhoz hasonlított, mint amikor egy hosszú betegség után próbálja a kondícióját visszaszerezni.
- Kettes! – felelte. – A második számú a Császár Kezei között!
Ez így elég semmitmondó volt a férfinak, bár a császár szó ismerősen derengett, és maga a fogalom is beugorhatott Hei-nek.
- Neki… nekem érsz ennyit! – mondta miközben a nyál is kifröccsent a szájából. – Ha meghalsz… ha megöllek… visszakapom a bizalmát, a szeretetét… és újra a Keze lehetek!
Ekkor levette az oldaláról azt a fegyvernek látszó dolgot és aktiválta. Egy roppant egzotikus vörös penge jelenet meg, az energiafegyvernek tűnő dologból. Bár tényleg különleges lehetett, mert az ózonszag azonnal érezhető lett, és a fegyver némi berregést is kiadott.

- PUSZTULJ! – üvöltötte.
És ezzel már lendült is támadóan Hei irányába.

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

Az első támadás elől még félre tudott ugrani Hei, ezek után próbálkozott meg az üvöltéssel. Az egy pillanatra megakasztotta a nőt és nem folytatta a támadást. A szavakra felnevetett és a szabad kezét felemelte és kinyújtotta Hei irányába. Elsőre a férfi még semmit sem érzett, majd a nő elkezdte összeszorítani az ujjait szépen lassan, a férfi pedig azt érezhette, mintha valamilyen kéz szorítani kezdte volna a torkát egyre erősebben. Ha mindez nem lett volna elég a talaj is eltűnt a lába alól, ahogyan megemelkedett a földről.
- Nem tudsz semmit! – hörögte. – Ahhoz is gyenge és szánalmas vagy, hogy egy új Urdrarr vérvonalat lehessen veled létrehozni! Pedig mekkora reménye volt a császárnak irányodban és a legegyszerűbb feladatra képtelen voltál, hogy életképes spermákat adj!
A szavait még így is betudta fejezni, de egyre nehezebben, mert egyre kevesebb levegőt tudott venni, a végén már semmit sem. Érezhette azt is, hogy most egy ideig bizonyosan nem fog szilárd ételt sem fogyasztani, hogyha mindezt túléli. Jó egy percig tartott a szorítás a nyakán, a végén még ismét megszólalt a nő.
- Kit érdekel, hogy fegyvertelen vagy? – kérdezte. – Senkit… tudhatnád, ha ismernéd az Erő sötét oldalát, de még ahhoz is egy nulla vagy. Lassan fogsz elpusztulni, élvezni fogom, a fájdalmad, kínjaid, szenvedésed az én örömöm!
Ekkor a nyakán levő szorítás enyhült és végre újra kapott levegőt, bár nagyon fájdalmasan. Látta, hogy a nő egy hanyag hajító mozdulatot tesz a kezével, mire ő maga a közeli falnak csapódott és abban egy szép nagy horpadást okozott. Szerencsére Hei bőre és csontjai roppant erősek voltak kree létére, így egy-két kisebb zúzódást szenvedett csak el.
- Szenvedj! – kiáltotta a nő.
Az ujjai végéből megannyi villám jött ki és találták telibe Hei-t. Minden izma összeugrott görcsbe és iszonyú fájdalommal járt. Szerencsére csak úgy öt-hat másodpercig tartott, aztán egyelőre befejezte a nő.

Szökési kísérlet





Titkos birodalmi bázis, Khar Delba

A férfi csak nem adta fel, próbált megszólalni, bár nehézkesen ment, leginkább hörgésszerűre hasonlítottak a szavai, majd szépen emelte a kezét, hogy bemutasson. A nő arcán csak őrület, megvetés és undor látszott, a szavakat már nem is reagálta le. Emelte a kezét ismét azzal egy időben, hogy Hei feltérdelt. Amint kitárta a karjait a nő ekkor dobta el a fegyverét az irányába. Egy pillanat alatt történt az egész, a penge könyök alatt vágta le Hei jobb karját, majd repült tovább. Olyan erős fájdalommal járt mindez, amit a férfi életében nem érzett, a seb szerencsére nem vérzett, de a forróság és a trauma azonnali sokkot okozott. Még mielőtt eldőlt volna a penge a másik karját is hasonlóképpen vágta le. Az egész testét hideg veríték borította a fájdalmon kívül nagyjából alig fogott fel valamit. Annyit még hallott, mintha sok egyenletes, sietős lépés tartott volna feléjük, majd elvesztette az eszméletét.
A következő napok igencsak összefolytak a számára, fényekre emlékszik, újra a tartályban van, aztán nem, a kezeiben még mindig érzi a fájdalmat – fantomfájdalmat is – emberek mászkálnak körülötte egyenruhában, droidok. Fények, sötétség, váltakozva. Ismeretlen nyelven beszélnek, ami részben hasonlított a kree-re, de csak nagyon kicsit. Egy ideig orvosi szobában van, majd mikor már tényleg magánál van, akkor egy börtöncellában tér magához. A kezei még hiányoznak, de a sebek el vannak látva. Odakint végtelen hosszan narancsszínű munkatáborokat láthatott, az égen pedig egy feketelyukat. Néhány nappal később fémes műkezeket kapott és ezzel egy időben ki is „hajították” már őt dolgozni bármiféle védelmi felszerelés nélkül a megannyi másik fajba tartozó munkás/rabszolga közé úgy, hogy senkinek a szavait nem érti.

Vége.

//Mint discordon említettem, a legkönnyebb része lett volna ez a kalandnak. Így most a Kessel-re jutsz, ahol a fűszerbányákban fog dolgozni a karakter. Itt már lesz interakciója másokkal is. a levágott kezek helyett kap majd kibernetikust, hogy tudjon rabként/rabszolgaként robotolni. A szabályzat értelmében bővítést írj erről a kalandról és a következő 1 hónapról, mert kb. ennyi volt ez a kaland. Nagyjából egy hónap az egész és a negyedik-ötödik naptól kezdve dolgoztatnak akkor kapja a művégtagokat is, hiába vannak fájdalmai a karakternek. Mivel nem volt ez 10 kör sem, így sajnos pontot nem tudok adni. Mehetsz KM-et, vagy játékostársat keresni Kessel-re, ami Birodalmi fennhatóságú terület.//