Sol Au’Berran

by **Caryeth Zh'ald** Szomb. 14 Okt. 2017, 20:35

Név: Sol Au’Berran
Egyéb név: Pink
Faj: Zeltron
Nem: Férfi
Jellem: Kaotikus semleges
Születési helye és idő: Zeltros; ME 19
Kor: 21
Család: Szülei és testvérei élnek
Foglalkozás/kaszt: Szürke jedi, pilóta, csapatvezér
Frakció: Semleges/Független
Testmagassága: 170 cm
Testsúlya: 60 kg
Szeme színe: Sötétrózsaszín
Haja színe: Világosrózsaszín
Bőre színe: Mélyrózsaszín
Különleges ismertetőjel: Sebhely a jobb szeménél; kitágított fülek; lenge öltözet
Egészségi állapot/betegségek: Egészséges, mint a makk

Életrajza:

Nagyon sokan vannak úgy az életükkel, hogy nem képesek élvezni azt és legszívesebben a halált választanák, semmint az úgynevezett „fizikai rabszolgaságot”. Én szerencsére ezzel az érzéssel sosem tudtam egyetérteni, mert sikerült egy olyan helyen és egy olyan közegben megszületnem, ahol nyoma sem volt a szomorúságnak vagy a negatív érzelmeknek. A Zeltros nevű bolygó egy olyan hely, ahol mindennapos a buli, a népem úgynevezett „partybolygónak” is szokta ennek következtében hívni. Mindkét szülőm innen származik, mint fajunk tisztavérű képviselői.

Életük kora hajnalától kezdve az örömöknek és a szórakozásnak éltek, a foglalkozásaik is legtöbbször a szórakoztatóiparhoz voltak köthetőek. Miután egymásra találtak, soha nem eresztették a másikat. Eldöntötték, hogy nem vágynak már ezután semmi másra, mint egy hatalmasnagy családra. Ennek következében meg sem álltak tizenegy-tizenkettő gyerekig, melyek közül az egyik én voltam. Úgy nagyjából a negyedik gyerekként jöhettem a világra, így már az idősebb testvéreim bőven kitaposták előttem azt az utat, melyet a szüleim gyermekeként kellett megjárnom. Sok mindent tanítottak nekem, én pedig csak úgy ittam a szavaikat, melyek az élet öröméről és az individualizmusról szóltak. Édesanyám látta bennem a művészeti potenciált, így minden lehetséges ágába bevezetett, hogy ki tudjam élni az egyedi fantáziámat az alkotás örömével. Édesapám a járműmániájáról volt híres, így általa pedig a szerelést és a vezetést kedvelhettem meg. Egy dologban különböztem csak a családom legtöbb tagjától, mégpedig abban, hogy erőérzékenynek születtem. Ezt a szüleim és a testvéreim sem vették rossz néven, sőt… azt akarták, hogy kihasználjam a tehetségemet, így keresni akartak nekem egy tanítót, egy mestert, aki segít felfedezni bennem a lehetőségeket. A jedi rend és a birodalom szóba se jöhetett, mindkettő olyan elveket képviselt, melyek nem csak a szüleim, de a népem nézeteivel is ütköztek. Végül egy magányos zeltron szürke jedi mestert szedtek össze a bolygónkról, aki nem tartozott egyik oldalhoz sem, sőt… a maga útját járta. Nagyjából a hatodik életévem végén járhattam, amikor elvitt otthonról, persze nem örökre. Nem szerette azt a tanítási elvet, miszerint el kell szakítani a jedit a családjától. Szerinte folyamatosan tartani kell velük a kapcsolatot, hiszen a feléjük táplált érzelmek segítenek majd a világos és a sötét oldal közötti egyensúlyban. Nagyon fontosnak tartotta a zeltronok érzelmeit és kapcsolatait, ez pedig nagyon közel állt hozzám, így könnyen belejöttem a tanítási módszereibe és tudtam velük azonosulni.

A szülőbolygóm elhagyását legfőképpen azért akarta, mert zeltronként nagy veszélyt jelentett rám a sötét oldal vonzása, melyet mások negatív érzelmeinek érzékelése okozhatott. A Zeltroson csak az élet jó és pozitív oldalával tudtam volna megismerkedni, így pedig egy éles helyzetben könnyen bekövetkezhetett volna a bukásom. Igyekezett megtanítani az empatikus képességeim bizonyos szintű elfojtását, irányítását. Ezt a rengeteg közös meditálás és beszélgetés segítette elő, mely erős kapcsolatot alakított ki köztünk. Az életem huzamosabb részét az űrhajóján töltöttem, ahol szinte folyamatosan tudott tanítani és több helyre el tudott vinni, hogy ne csak a jármű négy falát ismerjem meg közelebbről. Sokféle bolygón jártunk, sokféle fajjal ismerkedtem meg általa. Az első bolygó a Zeltroson kívül teljesen letaglózott, ugyanis sokkal több olyan érzelemmel találkoztam, mellyel nehezen birkóztam meg. Ilyenkor természetesen visszakísért a hajóra, újra elkezdtünk meditálni, átbeszélni a dolgokat, míg végül egy idő után képes voltam erősebben ellenállni mások érzéseinek és így nem ütöttek ki mások erős hangulatváltozásai sem. A szürke jedi kódexet vette a tanításom alapjául, megspékelve néhol a saját tapasztalataival, nézeteivel. Úgy vélte a morális értékek számítanak abban, hogy az adott erőhasználó a világos vagy a sötét oldal felé hajlik. Amennyiben a jedi meg is támad valakit, de azt teljesen jó szándékból teszi – akár valaki védelmének céljából - , azt ugyanúgy lehet világos cselekedetnek nevezni.

A jedi lét legfontosabb elemeit, azaz a fénykardvívást és az erőhasználatot is gondosan tanította meg nekem, a lehető legnagyobb odafigyeléssel, gondoskodással. A személyiségünk hasonló volt, így a közös vívásstílust is könnyű volt megtalálni. Mindketten összetett személyiségek voltunk, ugyanis zeltronként különböző hangulatok hatására, különböző személyiségjegyeket produkáltunk. Így esett a választás két igencsak eltérő stílusra, avagy az atarura és a későbbi tanulmányaim során a soresura. Az alapszemélyiségem hiperaktív volt és a harcban is agresszívan törtem előre, arra törekedve, hogy minél előbb győztesként kerülhessek ki a párbajból, azonban ez nem mindig volt így. Nagyobb teher hatására, ha nagyobb volt a bukás veszélye, gyakran vesztettem el a dominanciát és ilyenkor nem tudtam azt a teljesítményt nyújtani, amely az ataruhoz volt szükséges. Ilyenkor a soresut használtam, hogy megfontoltan kivédhessek minden támadást, s a személyiségemen is szubmisszív jegyeket lehetett észrevenni. Az utóbbi oldalamat nem szerettem másoknak megmutatni, mert úgy éreztem, hogy ilyenkor sokkal törékenyebb vagyok és gyengébb… de el kellett fogadnom, hogy ez is a részem volt, hozzám tartozott. Ha ilyen voltam, csak a soresuval tudtam érvényesülni.

Az első legnagyobb és legfontosabb feladatom a fénykardkristályom megtalálása volt. Ehhez egy általam ismeretlen bolygót választott ki, ahol jó pár évvel korábban ő is megtalálta a sajátját. A bolygó a mélyűrben volt, a barlangot pedig minden bizonnyal erőhasználókon kívül nem is nagyon ismerték mások. A barlang bejáratáig bár elkísért, de onnantól kezdve már nekem kellett tovább mennem. Rettenetesen féltem, hiszen a sötétben alig láttam valamit, az érzékeim teljesen magamra hagytak. Ijedten és elveszve barangoltam több órán keresztül, szinte már el is felejtve a kijárat hollétét. A kimerültség is már kezdett meglátszódni rajtam, ahogyan a nedves barlangfalnak támaszkodva próbáltam rájönni a megfelelő irányokra. Végül kétségbeesésemben leültem és csendben bámultam magam elé. A bambulásból végül megkönnyebbülés lett, majd végül meditálásba váltott át az egész. Érezni kezdtem az Erőt, érezni kezdtem valaminek a közelségét, de nem tudtam pontosan meghatározni az irányát. Adtam magamnak még egy kis időt, ami teljes mértékben megérte. A kristály szólított, én pedig innentől kezdve már tudtam, hogy merre kellett mennem. Egy sárga kristály ragyogott fel a barlang mélyében, amelyért büszkén nyúltam. Bár a színe nem állt éppen a legközelebb hozzám, de ez ebben a szent pillanatban nem is érdekelt. Egy jó órába beletelt, míg kitaláltam a barlangból, a mesterem pedig már étellel és itallal várt a hajón. Büszke volt rám, nem is fordult meg a fejében a vereségem lehetősége. Nagyon szerettem emiatt. Hazatérésünk után a következő próbatételem a fénykardom elkészítése volt, melyhez nagy lelkesedéssel vágtam neki. Komolyan vettem, mert azt akartam, hogy a kard tökéletes legyen és művészi tehetségemnek hála az is lett.

Ahogy teltek az évek felcseperedtem és a személyiségem is teljesen kiforrt. Húsz éves koromra tökéletes képviselője voltam a zeltron fajnak, ahogyan azt a testi adottságaim is bizonyították. Ez idő alatt a fénykardkristályomat mesterségesre cseréltem, ám sajnos ezt az eredeti sárga bánta. Nagyon sokat ér egy eredeti kristály, azonban én jobbnak láttam az árából egy olyan mesterséges színt venni, amely sokkal jobban illett hozzám, mely a kedvenceim közé tartozott… a rózsaszínt. A több, mint tíz év alatt sikeresen elsajátítottam az ataru és a soresu stílusokat alapszinten, a legtöbb alapszintű erőhasználati képességet, valamint a mesterem és édesapám jóvoltából járműszerelési és vezetési képzettséget is szerezhettem. Sok bolygón jártunk a mesteremmel, így többféle földi, égi és vízi járművel is sikeresen megismerkedhettem. Mivel nem fedhettem fel mindig a kilétemet – azaz, hogy jedi vagyok – ezért más módon is meg kellett, hogy tudjam védeni magamat. Ennek következtében jutottam el a sugárfegyverekig, melyek közül leginkább a pisztolyok tetszettek meg. Sok dologban fejlődtem és változtam meg az évek során, de ilyenkor már nagyon hasonlítottam a jelenkori énemhez.

A mesterem úgy látta jónak, ha lehetőséget ad a saját életutam megválasztásához is, ezért nekem adta az űrhajóját és a felszerelését, majd engedte, hogy azt kezdjek vele, amit csak szeretnék. Természetesen nem engedte teljesen el a kezemet, azt túl kockázatosnak vélte a lovaggá válásom előtt. Inkább csak bizonyos szinten nagyobb teret adott a saját vágyaimnak, ő pedig a háttérből figyelt engem folyamatosan – hol velem együtt utazva a hajón, hol a Zeltroson várva, míg az elvállalt munkáimat elvégeztem – és ennek következtében nagy változáson esett át az életem. Eldöntöttem, hogy hasznosan akarom élni az életemet… egy olyan munkát kerestem ennek következtében, amivel segíthetek másoknak. Persze nem csak ez volt a legfontosabb nézőpont, ugyanis élvezni is akartam, amit csinálok… szórakozni is akartam közben. Egyedül pedig nem buli az élet, ezért elhatároztam, hogy csapatot alapítok. Készítettem is egy listát, melyen olyan tulajdonságú emberek szerepeltek, melyekre szükségem volt. Elsősorban egy robotika-informatika zseni személyre, másodszorra egy erős harcosra, aki fedezi a csapat hátát, ha baj van… és a lista itt még nem ért véget, de valahol el kellett kezdeni.

A csapatom első tagjával lévő találkozás érdekes volt, hiszen pont ott és úgy találtam meg az egyik keresett személyt, ahogyan nem sejtettem volna. Zoikar Bolcom a tizenöt éves humanoid lány elkápráztatott a tudásával, ugyanis felnőtteket megszégyenítő módon volt képes programozni számítógépeket és robotokat. Szükségem volt rá és ezt neki is egyértelművé tettem. Bár kezdésként nem rendelkeztem nagy bevétellel, valamint a felszerelésem is több helyen hiányos volt, de az ajánlatom korrekt volt és visszautasíthatatlan. Étel, ital, szállás, pénz. Olyan mennyiségben, amennyiben nem szégyelli kérni. Tisztában voltam azzal is, hogy ha kis időn belül nem produkálok neki valahonnan egy nagyobb összeget érő munkát, akkor faképnél hagy… de reménykedtem a türelmében és a hűségében. Kellemetlen lenne ilyen módon el is veszíteni az első társamat. A csapatunk második – és jelenleg utolsó – tagja az általam úgy áhított harcos-fejvadász volt. Ez már sokkal különösebb szituáció volt, mint az első, hiszen nem egy egyszerű állásajánlatos helyzetben futottunk össze. Zoikarral egy bolygón jártunk munkaügyben, ahol a munkaadónkat valamilyen úton-módon eltették láb alól. Nem is akárhogyan… egy hatalmas robbanás keretében. A pénz reményében azért még bementünk a helyszínre, hátha életben találjuk a megbízónkat, azonban ott csak egy codru-ji volt helyette. A többi ott tartózkodó személy azonnal belehalt a robbanásba. Bár elég nehéz volt a férfi, de nagy nehezen fel tudtuk – vagyis inkább tudtam, mert Zoikar nem szívesen segített ebben – húzni a hajóra, ahol az orvosi droid hamar rendbe szedte a négykarú élőlényt. Természetesen az életmentést sem csináltuk ingyen. A fejvadász becsületét kihasználva sikerült szereznem egy újabb tagot a csapatomba, aki bár egyelőre nem igazán kedvel engem… de talán egy kis idővel később ez meg fog változni. Elvégre… annyi mindent csinálhatna nekem azzal a négy karral.

A csapatunk jelenlegi formációja tehát összeállt, mi pedig készen állunk a csempészetre, az információbrókerkedésre és minden olyan dologra, amely a lehető legtöbb bevételhez juttat minket. Vagyis engem annyira nem érdekel a pénz… én csak szórakozni akarok velük, amennyire csak lehet. Persze az első összerezzenések már kezdetben is megvoltak, hiszen Sogan gyilkos természetét nagyban vissza kell fognom, ugyanis szürke jediként nem pártolom a fejvadászatot, de talán valahogyan sikerül majd olyan feladatkört szereznem neki, ahol hasznosíthatja a képességeit és talán még jó embereknek sem esik közben bajuk. Legalábbis… mi igyekszünk.

Képességei: Faji adottság miatt rendelkezik második májjal, melynek köszönhetően jobban bírja az alkoholt, mint más. Empatikus képességekkel rendelkezik, képes koncentrációval megérezni mások aktuális, erőteljesebb érzelmeit. Amennyiben az illető érzelmei pozitívak, azok a zeltron fiút is feldobják; azonban a negatív érzelmek is kihathatnak a hangulatára. Képes a saját érzelmeit átragasztani másra, legyen az pozitív vagy negatív; ám stabil lelkivilágú személyekre ez a képesség nehezebben vagy egyáltalán nem hat. A zeltron faj erős feromonokkal rendelkezik, melyek kedvelhetőbbnek, szebbnek tüntetik fel a faj képviselőjét mindkét nem számára (így akár könnyebben képes ágyba csábítani valakit).

Szakértelmei: Tehetséges a járművezetésben, legyen szó földi (kisebb-nagyobb speederek), vízi (kisebb hajók/motorcsónakok) vagy űrben használatos járművekről. Legjobban a saját szállítóhajóját és vadászgépét képes elvezetni, ezekkel kapcsolatban teljes körű ismereteket szerzett – javításban, alkatrészekben – valamint ezekkel képes esetleges manőverezési folyamatokat is végrehajtani bizonyos szinten. Harcban a közelharcot preferálja, melyben az akrobatikus képességeit is szereti megmutatni. Az egyszerűbb sugárfegyverekhez és robbanóeszközökhöz is van egy kis affinitása, bár ez leginkább csak pisztolyokra, puskákra és gránátokra igaz. Ért a szociális dolgokhoz, lévén képes érzékelni mások erősebb érzelmeit és vágyait. A járműveket képes megszerelni, összerakni, azonban a robotikához már nincs jártassága. Jártas ellenben a festészetben, szobrászatban és a legtöbb művészeti ágban. Konyít a legtöbb hangszerhez és a hangképzésben sem elhanyagolandó a tehetsége. Rendelkezik minden olyan tudással, mellyel egy padawannak rendelkeznie kell.

Megjegyzések:

Képek:

by **Caryeth Zh'ald** Szomb. 14 Okt. 2017, 20:36

Adatlap:
Szint: 1.
Pont: 10

Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás: * 1 pont (Ataru alap – Soresu alap)
- Telekinézis: * 1 pont
- Receptív-Projektív telepátia: * 1 pont
- Meditáció * 0 pont
- Erőérzékelés * 0 pont
- Érzékszerv élesítés * 2 pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés * 0 pont
- Szabadulás * 1 pont

Felszerelés:
- Egykezes rózsaszín pengéjű fénykard – 3 pont
- Egykezes sugárpisztoly - 500 kredit

Kredit:
0 kredit

Különleges képességek:
Faji adottság miatt rendelkezik második májjal, melynek köszönhetően jobban bírja az alkoholt, mint más. Empatikus képességekkel rendelkezik, képes koncentrációval megérezni mások aktuális, erőteljesebb érzelmeit. Amennyiben az illető érzelmei pozitívak, azok a zeltron fiút is feldobják; azonban a negatív érzelmek is kihathatnak a hangulatára. Képes a saját érzelmeit átragasztani másra, legyen az pozitív vagy negatív; ám stabil lelkivilágú személyekre ez a képesség nehezebben vagy egyáltalán nem hat. A zeltron faj erős feromonokkal rendelkezik, melyek kedvelhetőbbnek, szebbnek tüntetik fel a faj képviselőjét mindkét nem számára (így akár könnyebben képes így ágyba csábítani valakit).

Pontok:
Elhasznált: 9 pont
Maradt: 1 pont

by **Rhyssa Edaara Quillan** Vas. 15 Okt. 2017, 09:14

Egy mester nem vállal két tanítványt, egy is igencsak sok erőt elvisz kb 24ből 24 órás feladat közel 10 éven át, okkal van az 1db összesen.
Hogy mind a ketten más fénykardvívást tanultok sem igazán játszik, ugyanazt tanítja nektek, mert különben egyikőtök sem haladt volna semmit sem, ha úgy lenne, mint írnátok fele annyit kellene tudnia a karaktereknek, mint amit tudtok.
A fénykard kristály megszerzése nem így működik. A padawan leül és akár napokig, hetekig meditál, mire egy kristály szólítja valahonnan és akkor megy el megkeresni, hogy hol van az. Nem az, hogy kitalálja és úgy megy el. Így a jelen állás szerint egyelőre nem lett teljesítve a próba, ami fénykard készítés próbája.
Ugyanezt mondtam anno Serenity karijánál, a mester nem lép le és nem hagyja magára a tanítványát/tanítványait (ami már alapból is fura, hogy több van), mert egy képzetlen erőhasználó fix, hogy átzuhan pár hét alatt a sötét oldalra útmutatás nélkül, főleg a karik stílusával. Javaslom, hogy legyen átírva, hogy meghalt a mester és azért maradtak egyedül a karakterek, vagy hasonló.
Még annyi, hogy fix, hogy a Birodalom területére nem mentek, mert ha rájönnek, hogy erőhasználók vagytok és úgy vagytok bent azt nem kifejezetten ússzák meg a karik szárazon és ezt valszeg ők is tudják.
A szabályzat értelmében kérek egy bolygót, ahol dolgoztok.

A céghez még ezt szeretném megejteni, hogy nem feltétlen jó, ha az elején iszonyú sok pénzt kértek a munkára, mert nem lesz munátok, révén alig ismernek titeket egyelőre:

Segítség kezdő karikhoz írta:Bűnözők, csempészek, ügynökök, stb.:
- Az elején még messze nem vagyok híresek (szerencsétekre), így csak lokális körözés van az adatott karaktereknek, főleg egy-egy bizonyos városban, vagy bolygórészen dolgoztok. Az adott bolygón kívül nincs is körözés még rajtatok, noha egyelőre nincs nagy megbízói körötök, de ami van, az megbízható és fix.
- A csempész egyelőre jellemzően egy bolygóra szállít csak a saját üzletkörének.
- Az ügynök is valószínűleg egy-két bolygón dolgozott még csak egyelőre kisebb feladatokat végzett, lehet, hogy másokkal épült be, de akár egyedül is.

Szóval e szerint módosítsd a cég leírást Smile

by **Rhyssa Edaara Quillan** Csüt. 19 Okt. 2017, 00:00

Akkor, mint kérted teljesen kritikus leszek és ide megy a kritika, mert SW-n nincs privát előtöri véleményezés.

Azt írtad, hogy a szülők sok mindent tanítottak a karakternek, erről azonban egy szó sincs, hogy miket. Fejtsd ki.
Hogyan találtak a szürke jedire egy háború közepén, miközben nem nagyon hirdetik magukat, hogy szürke vagyok. A szülők és a testvérek pedig honnan tudták, hogy erőérzékeny a gyerek? Ez nem egy kifejezetten olyan dolog, ami látszik fizikailag, a legtöbb erőérzékeny soha sem lesz felfedezve éppen azért, mert nem túl könnyű rájönni minderre.
Azt írod, hogy tartani kell a családdal a kapcsolatot, ennek ellenére később semmi szó sincs erről, sőt, hogy csak Phobia karaktere van ettől kezdve neki és senki más. Ez a kettő meg üti egymást. Egyébként a feltételezés hibás, még a szürkék sem nagyon támogatják a család ismeretét, főleg nem kicsi gyereknél, mert folyamatos sírna utánuk, hiányoznának, ott akarna lenni, egy 3-4 éves gyereknek nem tudod megmagyarázni, hogy nem. Ha tartod a kapcsolatot, akkor előjön, hogy a gyerek haza akar menni, a jedi megtagadja, a gyerek elkezdi gyűlölni, üdv sötét oldal. Főleg egy ennyire emocionálisnál. Szóval vagy otthon neveli a családnál úgy, hogy otthon lakik a gyerek, vagy egyáltalán nincs kapcsolat.

„fajának nagyon szép példánya…”
A roppant kedves és számára nagyon fontos személy nem több mint egy puszta hús a piacon… tagja a helyes szó, amit kerestél szerintem.

A leírásod alapján a karakter mazoista és érzelemvámpír, ugyanis az első éjjel már hozzábújik egy vadidegen jöttmenthez, akiből csak úgy dől a negatív energia. hiszen hiányzik a család, idegen hely, valószínűleg 3-4 éves gyerekként álomba sírja magát és ez hetekig fennállhat, vagy tovább. A karaktered pedig ezekben a rossz érzésekben fürdik a leírásod alapján. Nem beszélve arról, hogy szociopataként kihasználja a másikat és kb. ahogyan írod végig tárgyként van kezelve, hogy arra jó, hogy lehessen vele aludni és ha éppen van jó érzése az tök jó.
Kizárt, hogy ez a mestereknek nem tűnt fel és nem különítették el a karaktereket.
Ahogyan írod, úgy jön le, hogy a karid nem csak csodálja, de féltékeny is Phobia karakterére.
Nem fognak arra figyelni, hogy összepasszoljanak a karakterek, mert mi van, ha külön lesztek életetek hátra levő részében, akkor máris sokkal gyengébbek a karakteretek, ha arra vannak felkészítve, hogy ketten legyenek.
Úgyszintén, ami miatt korábban visszadobtam, hogy maximum 1-1 alkalommal edzhettetek együtt, különben előjön, hogy azt nézi az egyik mit tud a másik, mit tanult, miben jobb, előjön a féltékenység és irigység, a karaktered empátiája miatt hatványozottan gond lehet ebből. Ez pedig úgyszintén a sötét oldalra vezet.

Honnan tudja karakter, hogy miként képzik a jediket, ha a mesterek sem voltak jedik? Nem nyilvános a képzés.

Továbbra sem közös a fénykard kristályszerzés, hanem teljesen magányos feladat. Nem fognak együtt leküldeni, mert ez nem próba így. Egyedül, vagy sehogy, mert ez is azt jelzi, hogy mennyire érett, felkészült a padawan.
A karakterek morálja elég érdekes, hogy simán meglopnak valakit, egy jedi esetében ez kb. az, hogy legközelebb hasonló esetben megölnek valakit, ha az épp másé.
Ugyanez, hogy a Te kristályodat ő szerezte meg, akkor neked még mindig nincs saját fénykardod, mert már párszor elmondtam, hogy nem így működik.

A forró csók, ismét semmi érzelem előtte, csak az látszik, hogy a karakter szociopata módjára érzelemvámpírkodik és kihasználja őt, lásd a fénykardkristály megszerzése.

A mestered meghalt, de miért többes számban beszél a 2 padawanról?
A leírás alapján elvileg azt akarták a mesterek, hogy a karakterek megismerjék a világot, ahol élnek, ennek ellenére a mester haláláig a 2 karakternek úgy jön le, hogy egymáson kívül semmilyen kapcsolata nem volt a világgal. Elvileg fontos a dolog, ennek ellenére semmit sem tudunk meg, hogy miként áll a világhoz. Szóval úgy veszem, hogy soha semmilyen akciója nem volt a 2 karakternek, hanem elzártan éltek a fénykardkristály szerzést kivéve.

„A padawanná válásunk után, meghalt a mester…”
Akkor váltatok padawanná, amikor elhozták a karaktereket, így ide nem tudom, hogy mit akartál írni.

Fejvadásznak állnak, a karaktered továbbra is mazoista, nem beszélve az előzőekről, hogy az alapján évek óta már nem szürke, hanem sötét jedi. Ugyanis, ha gyilkolni készültök, előre megtervezve, eldöntve, akkor az sötét oldali energiákat rezegtet körülöttetek az Erőben, azaz a karaktered folyamatosan ezt a negatív dolgot csámcsogja Phobia karakeréből, aminek következtében a karaktered hónapok, vagy évek óta emós és depressziós, ebből következik, hogy azért van vele annak ellenére, hogy kvázi kihasználandó árunak tekinti a karaid, hogy a szerelmét is eltudja szipolyozni és ezzel megkapja a „drogját” a jókedvet.

Nos, értem a koncepciót és, hogy mit akartok kihozni belőle, sok dolgot elfogadtam volna, ha nem kéred a szigorú ítéletet, Phobiánál a karaktere mivoltából még több dolog el lenne fogadva.
De! A tiedet csak úgy tudom elfogadni, hogyha ez a karakter egy sötét jedi. Semmit sem törődik a lelkivilágával, a leírás alapján nincs is neki, semmi sem érdekli csak az, hogy megszerezze azt, amit akar, ezzel felhasználva másokat. Érzelmei nem igen vannak, a szociopata tökéletes példaképe. Agresszív stílus, forma, manipulatív, bárkit felhasznál a céljai elérésére és mindenki más hidegen hagyja. Révén a világról sincs véleménye, amiben él, mintha a hajón kívül semmi sem létezne, csak épp akkor, amikor akar valamit, vagy szüksége van rájuk.
Ezt a fajt ez alapján nem ajánlom szürkének, nem való erőhasználónak, főleg nem ilyennek, és nem is kezdő karakternek, akinek nehézséget okoznak az Erőhasználók, főleg egy ilyen labilis természetű karakter. Ez főleg mint írtam sötét jedinek tökéletes, vagy egy sima nem erőhasználó szociopata fejvadásznak, annak zseniális lenne, mert már itt az előtöriben látszik, hogy jól manipulál. Még lehet, hogy én sem vállalnám be ezt a fajt, pedig mögöttem jócskán pár év SW játék/mesélés ott van.
Márpedig ezt a mesterek már régen ki kellett, hogy szúrják, azaz soha sem jutna el oda, hogy folytassák a tanítását.
Szóval, amit te szeretnél az ebben a verzióban, ezzel a nézettel és a fajjal nem játszható.

Igazából javasolnám a karakter teljes átgondolását a koncepcióval együtt, mert így nem fog működni. Phobia-nak átírásokkal igen, de a tied nem. Ha a fajt lecseréled és a hibás dolgokat átírod, akkor jó lesz, de ha ragaszkodsz a fajhoz, akkor a teljeset át kell dolgozni.

Ha bármi gondod van, észrevétel stb, Pacit keresd, én majd akkor foglalkozom az előtörivel, hogyha szólsz, hogy kész van a javítás.

by **Rhyssa Edaara Quillan** Csüt. 02 Aug. 2018, 00:00

Elfogadva.

by **Cerebro** Kedd 15 Jan. 2019, 00:01

A mém készítő versenyen elért második helyezésért kettő pontot kapsz.

by **Rhyssa Edaara Quillan** Kedd 04 Jún. 2019, 16:12

A feljebb említett versenyből járó pont mellé 10.000 creditet is kapsz.

by Ajánlott tartalom

Sol Au’Berran

Sol Au’Berran

Re: Sol Au’Berran

Re: Sol Au’Berran

Re: Sol Au’Berran

Re: Sol Au’Berran

Re: Sol Au’Berran

Re: Sol Au’Berran

Re: Sol Au’Berran