A Bosszú Angyalainak tornya (Sussex)

Az eredeti helyszín

Egy 93 emeletes, 350 m magas torony a Newark Katonai Komplexumtól pár km-re. A legfelső emeletek szolgálnak a Bosszú Angyalai tagjainak központjaként saját megfigyelőkkel, radarokkal, hozzáféréssel a műholdas rendszerekhez, valamint az állam minden rendőri és katonai adatbázisához. A tetőn helikopter- és repülőleszállók találhatók az óriási, fekete szimbólum mögött. A nap 24 órájában inasok, szakácsok, takarítók egész hada lesi az itt élők minden óhaját. Lejjebb találhatók a lakóhelyiségek, amelyek egytől egyig a legmodernebb eszközökkel és a legigényesebb bútorokkal felszerelt lakosztályok. Még lejjebb garázsok találhatók a járművek számára, valamint a személyzet hálóhelyei, a mosókonyhák és a konyhák. A tornyot saját biztonsági rendszer védi, amely azonnal riaszt és lezár minden ki- és bejáratot, amint illetéktelen behatolót észlel.

Az épület igaz New Jersey fennhatósága alá tartozik, de a Bosszú Angyalai több, mint két évtizede teljesen független és önnáló csoportként működik. Amóita a S.H.I.E.L.D. újra megalapult az Angyalok "titokban" egyre többször New York-ban is ténykednek nem csak a Szövetséges Államok területén.



Az eredeti helyszín

#2 2010-11-21 09:24:36
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 10:15 – Ismeretlen hely
Jelenlevő: Zyro Tao

Zyro a városban járt, nem tudott visszamenni időre a legdélibb részre, hogy a többiekhez csatlakozzon, mert sikerült egy bandát megtalálnia, vagyis annak őt. Így a fiúnak igazából menekülnie kellett. Negyed tizenegy körül kapott üzenetet, hogy elkésett és bárhol van igyekezzen a Bosszú Angyalok tornyához érni fél óra múlvára, mert a csapat akkor fog odaérni. A 10 fős banda pedig baseballütőkkel, késekkel és néhány pisztollyal követték őt.


2045. július 10. Hétfő reggel, 10:45 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos

Jó fél órás út volt az, amit meg kellett tennie a csapatnak, közben a Szövetséges államok szívén és régi alapterületén haladtak keresztül egészen az északi határig, ahol ugyanis már New Yorkkal határos az ország. Ezen a területen főleg lepukkant negyedek voltak, ahol a csőcselék éltek, vagyis ez az, amit a hírekből lehetett tudni. De ez közel sem volt igaz, a távolból már látszott a Bosszú Angyalainak impozáns és hatalmas épülete, aminek tagjai felvigyázták az országot és a Washington-híd túloldalán levő New Yorkot is. A hely pedig erre valóban szegényes, de közel sem volt olyan rossz állapotban, ahogyan a média híresztelte. A busz végül megállt a Torony előtt a csapat több riportert, fotóst is látott a környéken, akik igen érdeklődve nézték a társaságot, majd szinte egyszerre rohanták le a fiatalokat.
- Kik maguk, igazak a hírek, hogy másik világból érkeztek a legtöbben és, hogy többen kapcsolatban vannak az Angyalokkal innen? – kérdezték. – Kérem válaszoljanak! Hogyan lehetséges a szárnyas kutya és kik maguk?
- Senki se válaszoljon senkinek – szólt Davis szigorúan a fiatalokra.
Ezzel igyekezett őket beterelni az épületbe és takarni a csapatot, hogy fotók se készülhessenek.


#3 2010-11-21 09:38:08
Serena Davidson
//Előzmény: S.H.I.E.L.D.-központ (Cape May)//

- Túlságosan magas labda volt – morogtam Manó felé, amikor visszakérdezett.
Rosszallóan néztem Freyr felé a szavai után, idő kell, hogy megszokjon minket valaki? Bagoly mondja verébnek, mi legalább nem játszunk emo-st a másságunkkal, mint egyesek! Dohogtam magamban. Fél füllel hallgattam, hogy mit mesélt a nem messze előttünk haladó embertelen saját magáról. Hajjaj pubi, hiba volt rákérdezni Freyr-re, mert ha csak a rossz dolgokat akarod meglátni és az, hogy elmenjen a kedved mindentől és mindenkitől a legjobb embert találtad meg. A buszon leültem Manó mellé, majd kint az utat nézegettem, ha valakinek volt kedve beszélgetni, hát beszélgettem, de ha nem, akkor nem. Mikor végül megérkeztünk a tornyot már messziről lehetett látni, képeken már láttam, de ott nem volt ekkora.
- Ez jobban néz ki, mint a képekben – mondtam, majd Rachel-re néztem. – Voltál már korábban itt vagy te Algernon?
Vic-et tudtam, hogy igen, de, hogy a másik kettő? Arról nem. Ahogyan megálltunk szinte azonnal pattantam is fel, de a lelkesedésem igen hamar letört, mikor újságírók és fotósok jelentek meg és minket kezdtek fotózni. Idegesen néztem arra, majd Davis már terelt is be minket, hogy ne válaszoljunk, hanem menjünk befele, nem mintha olyan nagyon válaszolni akartam volna. Így sietve kezdtem haladni, közben a többiekre néztem.
- Ezek vajon mit kerestek itt? – érdeklődtem.


#4 2010-11-21 12:49:18
Tao
Azt hiszem, ezt nem gondoltam át eléggé. Felfedező útra indulni még alapjában véve nem egy rossz ötlet, de tény, hogy a másik világban is sokszor ütköztem olyan akadályokba, amikkel nem tudtam megbírkózni, és vissza kellett fordulnom, vagy elkerülnöm a helyet. Esetenként az életem is veszélybe került, volt, hogy súlyosan megsérültem. Itt mindössze annyi a különbség, hogy még a városból sem értem ki, de máris súlyos problémákkal kell szembenéznem. A kék embereket még mindig furcsának tartják. Nem szeretik a turistákat. A városnak ez a része igencsak barátságtalan. A baseball-ütővel nem csak labdákat szoktak elütni.
Az egyik utcába befordulva egy igen érdekes helyi szubkultúrával sikerült megismerkednem, egy kicsit túl közelivé is vált az ismerettség, mikor elkérték a táskámat, amit nyilvánvalóan nem akartam odaadni. Egy bordással indította, aztán ráhúztak a lábamra is, és egyet hárítottam alkarral, szerencsére a kree erő elég jól szolgál a hétköznapi emberekkel és fegyvereikkel szemben. A képességemnek hála a sokadik ütés után már meg sem éreztem a dolgot, sikerült egyet lefejelnem, azt hiszem, agyrázkódást kaphatott, egy másiknak eltörtem három helyen a kezét, ez a két akció elég volt, hogy egy pillanatra meghökkenjenek, az pedig nekem volt elég, hogy kereket oldhassak. Eddig tizenöt sarkot futottam, most már egy kissé kezdek fáradni, azt hiszem, azért ők is, de még bírják a dolgot, bár egyre jobban kezdenek lemaradni. Most pedig még ez az üzenet is, hogy menjek valami toronyhoz. Torony, torony, mintha láttam volna itt valahol... Áh, az lesz az, azt hiszem. Oké, innen alig öt-hat sarok, ez már sétagalopp lesz. Na húzzunk bele, nem lenne jó, ha egy ezzel a rakás csürhével a hátam mögött futnék be a találkozóra.


#5 2010-11-21 13:18:20
Quentine Constantine
A buszút roppant izgalmasan telik, megpróbálom kitámasztani a számat egy ropival, mindig kifordul, kétszer majdnem megfulladtam tőle, de azért jó móka. Mikor végre megállunk, egy rakás riporter rohanja meg a buszt, nem hittem volna, hogy egyszer még híresség leszek.
-Még nem voltam itt, próbáltam elkerülni apámat, ezért mentem New Yorkba. De azóta a dolgok kicsit változtak - válaszolom Lornának, és felállok az ülésből. Odakint kattognak a fényképezőgépek, nekem meg semmi kedvem címlapon pózolni, úgyhogy fogom szépen a kabátomat, és feljebbhúzom, majd a fejemre terítem félig, hogy takarja az arcomat, de azért lássak ki alóla.
-Szerinted? Ha a kis akcióink nem lettek volna elegek, az elmúlt hetekben az utcán rohangáltatok, és elég feltűnő jelenségek vagytok!
Próbálok keresztül törni a fotósok és riporterek hadán, Davis kérésére nem válaszolok senkinek, bár amúgy sinsc sok kedvem ezekkel beszélgetni, majd ha lesz hivatalos sajtótájékoztató, akkor kapnak válaszokat, én meg majd szépen nem megyek el. A titokzatoskodás úgyis olyan szexi.


#6 2010-11-22 00:17:18
Hjuchia Sakura
A hölgy meg is fordult, ahogy fél szemmel visszasandítottam még láttam ahogy mosolygott. Amint visszafordult, én is ezt tettem. A járása meg a farok lengése kicsit lekötötte a figyelmem de megráztam a fejemet aztán csak fél szemmel sandítottam már csak irányába. Nem akarok kínos szituációba kerülni vagy bármi.

A buszon hátul ültem le majd szinte utoljára szálltam is le mikor megérkeztünk. Előtte viszont felmerünk egy kérdés. Rachel válaszolt előttem.

- Nem szívesen de voltam erre, egyszer.

Majd végül lekerülünk a buszról, egy egész falka riporter van itt. Fel lesz hívva a figyelmünk, hogy ne beszéljünk velük és terel be minket az épületbe. Szófogadóan megyek befelé az épületbe és ha esetleg nem egyszerű a riporterek miatt egyszerűen odébb rakom és megyek tovább. Beérve igazítok egyet a ruhámon és körbenézek.


#7 2010-11-22 14:31:44
Tyler
Nézelődve töltöm az utat, a Toronyig. Ahhoz képest hogy lepusztultnak hallottam ezt a környéket annyira nem is az. Amúgy meg ahol a Bosszú Angyalai vannak, minimum a közbiztonságnak kell jónak lennie. Nem?
Kikászálódunk a buszból, rögtön megvakulok, ahogy egy vaku a szemembe villan. Anyám, csak foltokat látok. Ahogy kitisztul a látásom minden felé fotósokat, meg riportereket látok. Davis viszont ránk szól, hogy maradjunk csendben, úgy hogy csak vigyorgok és pózolok a fotósoknak és egy két szaltót is rögtönözök nekik. Hagyj örüljenek már ők is.


#8 2010-11-22 15:39:55
Henry White
Érdeklődve hallgatom Amara előadását, főleg ezen a Terrigen-Ködön lepődök meg egy kicsit.
-Szóval akkor te, vagyis ti úgy néztek ki mint mi, amíg be nem léptek ebbe a Ködbe? Érdekes lehet, és milyen egy ilyen átváltozás, persze csak nem veszed tolakodásnak.-
Ekkor már a buszon ülünk, a többiek elég csendben vannak, a kilátás helyett, ami elég szegényes, inkább Amarának válaszolok.
-Persze, szívesen. Fél asgardi vagyok, nem tudom hallottál-e már Asgardról, bár szerintem nem. Apám egy mágus, anyám pedig egy mutáns, mindketten átkerültek a Csatabolygóra, ahogy itt majdnem mindenkinek a szülei. Ott születtünk, arról nem igazán tudok mit mesélni. Elég unalmas volt ott az élet...Aztán sikerült visszajutnunk a Földre, és azóta a SHIELD-nél vagyunk, és ismerkedünk az itteni élettel. Bár mindig belekeveredtünk valamibe....-
Megérkezünk, az Amarához intézett kérdésem félúton elakad, ahogy az újságírók hada kezd kiabálni felénk.
-Ez a Testőrség minek a....-
Többet nem tudok kinyögni, hisz egy-két embert szinte úgy kell arrébb tolni, hogy haladni tudjak, tudjunk a Torony-felé.
-Vajon az Angyalok tudják, hogy mi folyik az ajtajuk előtt?-


#9 2010-11-23 22:49:55
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 10:45 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

Zyro még mindig a nyakában az őt követőkkel, de megérkezik az Angyalok tornyához, ahol az őt követők végül lemaradnak a tömegesen itt levő riporterek miatt. szerencsére a fiút észreveszi néhány ügynök, így őt egy oldalsó bejáraton kísérték be, hogy elkerülje a főbejáraton levő tumultust. Odabent a főcsarnokban pedig már találkozhat a többiekkel.

A kinti csapat végül bejut az épületbe, Victoria már-már profin tolta el az embereket az útból, hogy átjussanak. Végül a fiatalok segítségére sietett néhány ügynök is, és így az egész csapat és Davis is átjutott és beértek a Torony belsejébe, ahol a főcsarnokban már Zyro várakozott. Néhány növény volt itt, amúgy igen modern helységben, és közvetlen a főbejárat mellett egy porta is volt portással.
- Hozzá vannak szokva, erre mindig ennyi a riporter – mondta Victiroia.
- Az Angyalok hamarosan megérkeznek, már szóltunk nekik, hogy megérkeztek – mondta az egyik ügynök a társaságnak.
Még szinte végig sem tudta mondani, amikor egy zöldes suhanást látott a csapat, majd egy ősz férfi állt meg Victoria mellett és tartotta fel a kezét. A lány vigyorogva csapott bele a férfi kezébe, valószínűleg, aki halott az angyalokról és utána járt a csapatnak valamelyest tudhatta, hogy Magneto fia volt a férfi, Pietro Maximoff.



- Én nyertem! – vigyorgott a lány a férfira elégedetten.
- És mennyit csaltál? – kérdezte a férfi. – Itt a 25 dollár.
- Semennyit! És kétszeresen nyertem, ötvenet kérek!
A férfi végül, de kelletlenül egy ötvenest adott a lánynak, aki egy puszit is nyomott az arcára ezek után.
- Kösz! Te vagy a kedvenc nagybátyám! – mondta a lány.
- Én vagyok az egyetlen nagybátyád – felelte Pietro rosszallóan.
A lány már csak a vállát vonta meg nevetve, majd a többiek felé fordult.
- Ő Pietro Maximoff, avagy Higanyszál a nagybátyám – mutatta be a többieknek. – Pietro, ők a többiek, tudod ki kicsoda, így nem mutatom be őket egyesével.
- Üdv! – biccentett. – Örülök, hogy végre személyesen is találkozhatunk. Már sokat hallottam, hallottunk rólatok.


#10 2010-11-23 23:14:44
Serena Davidson
Manót megragadtam és húztam magam után, hogy ne bohóckodjon a kamerákba. végül még segítségünk is lett néhány öltönyös ügynök személyében és elértük a tornyot és bent lehettünk, letudva végre az idegesítő médiát. Vic szerint tudják, hogy mi folyik odakint és még Zyro is megvolt.
- Te merre jártál pubi? – kérdeztem. – Lemaradtál az eligazításról… mit csináltál magaddal?
Néztem rajta végig és a szakadt ruháin. Közben Rachel-re pillantottam, aki mondta, hogy mi is elég sok mindent tettünk ahhoz, hogy híresek legyünk.
- Nem a nyilvánosság előtt verekedtem! – morogtam. – Ha úgy tettem volna, már tudnák és az apám kibelezett volna érte!
Ekkor valami zöldes csíkot láttam, majd Vic már beszélgetett is valakivel. Arra néztem, apám sokat emlegette Magneto-t és a gyerekeit, ez pedig az egyik volt. Higanyszál, miután a családi köszöntés véget ért minket is köszöntött.
- Üdv, Lorna Howlett – mondtam. – Sokat hallottam már rólad és a nővéredről. A kinti médiát nem lehetett volna eltenni az útból legalább, amíg megérkezünk?


#11 2010-11-24 12:22:46
Quentine Constantine
Végre valahára megszabadítanak minket a riporterek hadától, és bemehetünk azépületbe, kisebb hányinger fogott el a tömegtől, meg egyáltalán az érzéstől, hogy ennyien cseszegetnek, de az is lehet, hogy az izgalomtól, végülis már itt vagyok a toronyban, bármikor megérkezhet ő is.
De elsőnek a portás, a tépett Zyro, és Pietro Maximoff van a listán. Ezek közül is leginkább az utóbbi érdekel, még csak a gondolatait sem érzékeltem, mielőtt megláttam volna, valóban hatalmas sebességgel közlekedhet, és lefogadom, szándékosan késett el, hogy adhasson egy kis zsebpénzt Vicnek, és a lány ne érezze alamizsnának. Na mindegy.
~Most mondta Vic, hogy ő már ismer minket.~ Üzenem Lornának, aki bemutatkozással kezdi, és panaszkodással fejezi be megnyilvánulását, pont így kell jó benyomást tenni.
-Szerintem mi többet hallotunk rólad - válaszolok a fickónak egy bájos mosoly kíséretében, amit kicsit eltorzít a rosszullét és az izgalom. - Hali - teszem még hozzá halkan, mert a köszönés lemaradt a gyors válasz miatt. Idegesen rágcsálom a ropimat, és kezdem úgyérewzni magam, mintha 5 éves lennék, és a szüleim elvittek volna a munkahelyükre, ahol egy csomó idegen, felnőtt emberrel kell beszélgetnem. Egyszóval kínos ez az egész. Most már kezdem azt érezni, hogy szívesen túl lennék az egészen, ezen a köszöngetésen, meg megérkezésen, és rátérnék a lényegi részre - pedig még csak most léptem be az ajtón.


#12 2010-11-24 12:45:04
Tao
Sikerül leráznom az utánam loholó alakokat, mikor megérkezem az épülethez, valószínűleg ez már túlságosan a belvárosi rész, hogy fényes nappal megkíséreljenek egy efféle lincselést. Miko befordulok az utolsó sarkon, akkor veszem csak észre, hogy ez nem hétköznapi zsivaly, hanem egy hatalmas tömeg zaja, ami a torony előtt verődött össze. Fényképeznek, kiabálnak, lökdösődnek, és jól láthatóan egy busz körül gyűltek össze. A buszt nem nehéz felismerni, ezek szerint időben érkeztem éppen, legalábbis kétlem, hogy egy üres buszra ennyien lennének kíváncsiak. Egy ügynök lép hosszám, és mutat egy másik bejáratot, úgy tűnik, lemaradok a lehetőségről, hogy beszélgessek a fényképező emberekkel. Lihegve sétálok be az oldalsó bejáraton, a ruhám elég koszos lett, az ingem el is szakadt, de szerencsére a testem hamar hozzászokik a hiperventillációhoz, és a nagyfokú terheléshez, így pár másodperc elteltével a légzésem ismét megnyugszik.
Ahogy beérek, szinte rögtön felbukkannak a többiek, mosolyogva intek nekik, és azon gondolkodom, hogy nem így akartam megjelenni a toronynál, ez a külső talán nem annyira helyénvaló. Lorna rögtön szememre veti, hogy elkéstem az eligazításról, és az állapotomat is kifogásolja.
-Hajnalban sétálni indultam, és találkoztam innen egy pár háztömbnyire néhány kellemetlen alakkal. El akarták venni a holmimat, és bántani próbáltak, igyekeztem nem túl nagy kárt tenni bennük, és amint lehetőségem adódott, inkább elfutottam, mert nem hittem, hogy idejében belátják a helyzetük kilátástalanságát. Mondtak valami érdekeset eligazításon?
Ekkor befut - a szó legszorosabb értelmében - egy ősz férfi, ő lenne Higanyszál, avagy Pietro Maximoff. Valamiért pénzt Victoriának, ha jól értem, azért, mert előbb ért ide, elég különös szabályai lehetnek ennek a játéknak.
-Szervusz! - Köszöntöm a férfit, és rögtön megragad az első pár szava. - Mit hallottál rólunk?


#13 2010-11-24 14:02:35
Tyler
Ne már, Lorna elrángat a kameráktól, pedig istenemre mondom, biztos jól fogok mutatni a fotókon és videókon. Bár lehet, hogy Davis és a SHIELD nem fog annyira megdicsérni érte.De mindegy is. Egy modern épületbe lépünk, dudvák meg portások mindenfelé. Majd egy villanás és meg is érkezik Vic nagybátyja. Annyira ugyan nem néztem utána, de azért még őt felismerem. Vigyorogva köszönök neki, majd Zyrora pillantok, akit elégé megtépáztak.
-Téged alaposan helyben hagytak, le is üthetted volna őket simán...-Megcsóválom a fejem, sosem értettem miért kel ennyire kíméletesnek lennie. Végül is csak egy rakat banda tag volt biztos.
-Semmit nem mondtak, annyit tudtunk kiszűrni, hogy valami együttműködésről lesz szó...vagy ilyesmi...-
Pietrora pillantok vajon milyen érzés lehet szuper gyorsnak leni...egyszer szívesen kipróbálnám.


#14 2010-11-26 17:34:12
Hjuchia Sakura
Bejutunk végül is egész könnyedén. Érkezik is valaki futva hozzánk. Higyanyszál.. Hát a neve érdekes az biztos. Még megérkezik Zyro is. Megkergették, pff. Inkább strapálja magát a futással mint, hogy lekever pár pofont és tovább sétál.

- Miért vagyunk itt bácsi?

Nem akarok itt lenni a kellőnél több ideig...


#15 2010-11-28 09:36:32
Thorhalla
- Miből állt a fogadás? - kérdezte Freydis.
- Az öcsédről - felelte könnyedén Vic a lánynak
A férfi a kérdésekre csak elvigyorodott.
- Ez nem fair Pietro! – mondta Vic felháborodva. – Szándékosan nem mondtok el semmit?
– Patriot és Consti a főnök – emelte védekezően a kezeit. – Gyertek! Sejtem, hogy az apád mit mesélhetett – nézett egy pillanatra Lorna-ra.
Egy nagy lifthez vezette a csapatot a férfi és betessékelte őket oda.
- Hallottuk, hogy a legtöbben egy másik világból származtok, Jon meg Vic mesélte a küldetéseiteket, és igen szép teljesítményt nyújtottatok úgy, hogy nem is akartatok belekeveredni. A társaitok miatt meg részvétem. Így a híretek alapján pedig egy ideje már érett, hogy ide is eljöjjetek, csak a sógor akart még titeket óvni egy ideig.
A lift egy magasan levő emeleten állt meg, az üvegablakokon át remekül látszott, hogy igen magasra jött a csoport. Pietro egy nagyobb tárgyalóba kísérte a csapatot, Davis közben egy másik irodába ment be egy halom papírral, amit itt a folyosón nyomtak a kezébe. Az eligazítóban pedig két közismert nő ücsörgött és éppen egymással beszélgetett, az egyik Wanda Maximoff volt, a Skarlát Boszorkány, a másik pedig Astrid Andersdottir, azaz Valkűr. A két nő azonnal a csapat felé fordult és rájuk mosolygott, de egyiknek sem volt ideje köszönni, mert a terem oldalán levő ajtó kinyílt és a többi hiányzó Angyal – Hulk, Patriot, Constantine, Steve Rogers és Hood – is megérkezett a helységbe.

A két hölgy: (Hulk-ot mindenki el tudja képzelni, Patriot, Consti és Rogers úgy néz ki, mint általában. Hood… róla meg még nincs kép…)
,


#16 2010-11-28 09:58:01
Serena Davidson
Zyro-ra néztem, amikor mondta, hogy mi történt vele. Úgy tűnik, hogy manapság már sétálni is veszélyes, még fényes nappal is. Szúrós szemmel pillantottam Rachel-re a szavai alapján és Pietro is megjegyezte, hogy sejti, hogy mit halhattam róla. Nos, apát ismerve ezt nem nehéz kitalálni.
- Máskor igyekezz azért jobban vigyázni Zyro – mondtam.
Felértünk az emeletre egy lifttel, oké, ilyen magasan még nem voltam sehol sem. Amíg Pietro beszélt lenéztem az ablakból, nem hiszem, hogy bármelyik szívbajos személy lenézett volna ilyen magasságból. Beértünk végül egy eligazítóba, ahol két nő volt ott. minden Asgardi hasonló ruhákban jár? Bár ennyire kirívót még a boszorkán sem láttam, nemhogy Thena-n, Freydis-en. Bár Amora időnként megközelítette. A másik nő pedig, szóval ő lett volna az ezredes felesége és Victoria anyja. Már éppen köszöntem volna, mikor nyílt az ajtó és további személyek jöttek. Őket még én is felismertem a többi Bosszú Angyal volt.
- Üdv! – köszöntem a beérkezőknek.
Vajon mit is fognak majd tálalni nekünk, és Constantine miként fogadja majd a lányát Rachel-t.


#17 2010-11-28 16:26:54
Tao
Pietro elmondása szerint tényleg sok mindent hallott már rólunk, valószínűleg ennél részletesebben is. Irány a lift, aztán fel, fel és még tovább. Nem semmi innen a kilátás, az egész város a szemünk elé tárul, szinte az üvegre tapadva bámulom a házak tetejét, és az utcákat.
A társalgóba érve rögtön még két hőssel találkozunk, Skarlát Boszorkány és Valkűr, azaz Wanda Maximoff és Astrid Andersdottir.
-Üdv! - Intek feléjük, és rögtön megérkezik az összes többi tag, a hatalmas és zöld Hulk, a pánélos Patriot, az öltönyös Constantine, Steve Rogers, az első Amerika Kapitány, és a sort zárja Hood, szuperhősök teljes arzenálja, a Bosszú Angyalai. Nem semmi.
-Megtiszteltetés! - Biccentek a hősöknek, és ha közelebb jönnek, egyenként kezet fogok velük, nem akarok odatolakodni hozzájuk, végülis ők híres emberek, olyan érzés lehet ez nekik, mint mikor a rajongók megrohanják... Mint odakint, mikor a roporterek rohantak a többiekhez.


#18 2010-11-28 16:51:52
Quentine Constantine
Pietro szövegére nem tudok figeylni, nagyon elvonja valami a figyelmem, az a valami pedig az apám, és az, hogy hamarosan találkozom vele, életemben először. A liftbe beszállva még az sem jut eszembe, hogy utálom a kis helyeket, és mégjobban a magasságot, vagy én attól nem is félek? Teljesen összezavarodtam, és már kapkodom a levegőt, nyugi, kislány, sóhajts, tedd el végre azt a rohadt ropit, és nyugodj le! A lift megérkezik, egy társalgóba érünk, a csapat női tagjai már ott várnak ránk, vagy nem várnak, csak simán beszélgetnek, aztán egy ajtó nyílik ki, amire már alapból majdnem szívbajt kapok, és végül Hulk és egy páncélos fickó után egy jól fésült, öltönyös, idősödő férfi lép ki. Az arca már kezd ráncosodni, a haját helyenként ősz hajszálak szinesítik, és az orra tisztára olyan, mint az enyém. Igyekszem megacélozni a tekintetemet, amennyire ez tőlem telik, egyenesen állok, és a ropit a kabátom zsebébe teszem. Gyerünk, megmutatom neki, hogy milyen vagyok, hogy mekkora hibát követett el, amikor lepasszolt, és meg fogja bánni a napot, az összes napot, amikor nem próbált velem kapcsolatba lépni. Nagy levegőt veszek, és egyenesen a szemébe nézek, de egy szót sem szólok, a többi Angyalhoz sem, akik kisereglenek, nekem nem velük van dolgom, elsősorban ezzel az öltönyös fickóval kell beszélnem, és büszke, dacos arccal várom, hogy ezt a beszélgetést ő kezdje el.


#19 2010-11-29 15:31:24
Hjuchia Sakura
Még várnunk kell a magyarázatra, hogy most miért is kísértek ide minket. Az első akadályunk egy lift ahova beterelnek minket majd egy jó ideig csak felfelé haladunk vele. Mikor felérünk nyílik az ajtó, realizálódik, hogy milyen magasra is jöttünk fel. Az asztalnál ketten ülnek hölgyek. Felénk lesnek de egy másik ajtó is nyílik amin belép a naaagy csapat.
~Hoznom kellett volna a könyvem....~
Sóhajtok egyet miközben én is kilépek a liftből és a fal mellé állok. Neki dőlök a falnak, rátámaszkodok a bokenjeimre és bambulok magam elé, várva, hogy meséljenek végre minek vagyunk itt.


#20 2010-11-29 16:30:06
Amara
Freyrt hallgatom, s jelzem számára, hogy inkább később válaszolok, hiszen a látvány is tereli el a figyelmem. Amikor viszont megérkezünk, akkor nem tudok neki válaszolni, hála a sok tolongó embernek, akik teszik fel a kérdéseiket, de Davis hamar közli, hogy ne válaszoljunk, s ennek megfelelően teszek. Leroost magam mellé parancsolva haladok befelé, majd ott csendesen figyelem az eseményeket, s kedvesen mosolygok a frissen érkezőkre majd haladok a többiekkel a lift felé, ami felvisz minket igen magasra.
- Hát akkor lesz miről történeteket hallgatnom nekem is. - jegyzem meg kedvesen mosolyogva, majd a frissen érkező fiúra nézek. - A nevem Amara Hinytia, embertelen vagyok, s most csatlakoztam frissen hozzátok, hogy megismerjem az új világot. - mondom röviden, s csendesen. Ezután figyelem az ott lévőket és megszólalok hangosabban, hogy mindenki hallja.
- Üdv – köszönök én is úgy, mint a többiek, miközben a mellém lépkedő Leroos fejét kezdem el vakargatni. Érdekesek az itt lévők, s nagyon nem is lógok ki közülük. Jól fogom magam itt érezni nagy eséllyel, s sokat is tanulhatok tőlük. Ha elkezdődik a nagy bemutatkozás, akkor természetesen én is megteszem, bár lehet itt én vagyok csak az egyetlen ismeretlen személy, bár őszintén szólva ebben se vagyok biztos. Kedvesen mosolyogva várok, hogy mi lesz, de azért Freyr fülébe súgok.
- Kicsit később beszélgetünk, s válaszolgatok a kérdéseidre.


#21 2010-11-30 14:05:45
Tyler
Miért kell lifttel mennünk, ráadásul ennyien, egy ilyen kis izébe tömörülve. Ez nagyon nem jó....idegesen csapkodok a farkammal, és dobolok az ujjaimmal a combomon.
-Izé....bocsi....-
Nyögöm ki ahogy telibe trafálom Davist. De szerencsére végre kiszállhatok ebből a függőleges halálvonatból. Újabb tipegés az irodába és remélhetőleg addigra a szívverésem is rendeződik. Váó felsorakozott az egész csapat, csak nekünk. De miért is? Azon kívül hogy, nem itt töltöttük az eddigi életünket nem vagyunk nagy számok. Na jó én igen....
-Izé...helló...-
Intek esetlenül, miközben Rachel és az apja szemezését figyelem. Kicsit kínos a szitu.
-Amúgy megtudhatnánk miért is jöttünk ide tulajdonképpen?-
Hadarom a kérdést hangosan, hogy eltereljem a figyelmet az egyre kínosabb csendtől. Persze annyira nincs csend, hisz köszönget mindenki mindenkinek, de azért na.....


#22 2010-11-30 14:21:32
Henry White
Biccentek Amarának, igaz most van fontosabb dolgunk is. Jobb ha figyelünk és nem árt ha némi tiszteletet is mutatunk a Bosszú Angyalai felé. Hisz nem akármilyen emberek, akikkel most találkozunk. Rövid csevegés után, fel liftezünk majd a teremben, szinte azonnal besorjáznak az angyalok.
-Örülök hogy találkoztunk. Freyr Johnson vagyok.-
Mutatkozok be udvariasan, miután Manó az egész termet beüvölti a kérdésével. Engem is izgat ugyan a miért, de inkább Astrid Andersdottir-t nézem. Furcsa más asgardival találkozni itt. Persze tudom hogy régebben is voltak asgardi tagok, és régebben többen is jártak a földön. De mostanság mennyire arról nincs tudomásom. Kapcsolat az van a két világ közt, de vajon Valkűr mikor járt utoljára asgardon? Mivel túl sokat időzött rajta a tekintetem, inkább gyorsan szemügyre veszem a többieket is.


#23 2010-11-30 21:25:50
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 11:00 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

Tyson Chandler lett volna, aki már szóra is nyitotta volna a száját, de Manó közbevágott a kérdéssel.
- Valaki igazán türelmetlen – mondta elmosolyodva Patriot.
- Hulk nem szereti a türelmetlen mitugrászokat! – szólt közbe a nagy melák.
A két nő csak a fejét csóválta erre, a többiek teljesen profin érzelemmentes arccal viselték a spenót kirohanását. Végül Patriot mutatott be mindenkit a fiataloknak, a csapat örömmel üdvözölte a fiatalokat, hogy lassan hónapok óta várták már a találkozást. Constantine egyelőre csak egy kézfogással üdvözölte a lányát, úgy tűnt, hogy nem akar mindenki előtt családi beszélgetésekbe bocsátkozni, csak egyetlen egy mondat volt, amit pluszban tett hozzá egyelőre a bemutatkozási formulához.
- Büszke vagyok rád! – mondta.
- Mivel Ethan ennyire türelmetlen – folytatta Patriot. – Akkor egyből a lényegre térek, hogy miért is vagytok itt. Számunkra is megtiszteltetés, hogy végre találkozhattunk, sokat hallottunk már rólatok amióta ez a kis csapat többé kevéssé együtt van. Az itt élők tudják, hogy este hatkor kezdődik az ünnepség, ami Ozwell Spencer elnök elnökségének huszonhatodik évfordulója lesz. A kormány a Bosszú Angyalait és a S.H.I.E.L.D.-et kérte fel, hogy biztosítsák a terepet, mint minden évben. A feladatban reménykedünk abban, hogy a ti segítségetekre is számíthatunk, természetesen mindenki olyan téren dolgozna, ami hozzá közel áll és ért hozzá. Senkinek sem a veszélybe sodrása a cél, hanem csak egy remek lehetőség azok számára, akiket érdekel ez és így több befolyásos személyt is megismerhettek, akárcsak azt meglátjátok, hogy miként néz ki egy ilyen ünnepség.
Fejezte be a férfi ezzel.


#24 2010-11-30 21:37:55
Serena Davidson
Manóra sandítottam, aki egyszerűen nem tudta visszafogni magát. Még fél perce sem vagyunk itt, de már nem tudta visszafogni magát. De végre eljutottunk addig, hogy mindenkit bemutatnak mindenkinek. Mire az utolsó személyhez értem már azt hittem, hogy nem lesz vége ennek az egész bemutatkozásnak. A kínos családi találkozásból egyelőre semmi sem lett, úgy tűnt, hogy Rachel apja profi és nem előttünk fogja ezt az ügyet elővenni. Ügyes és okos húzás pubi! De legalább a sietség miatt igen hamar megtudtuk, hogy miért is érkeztünk. Szóval ezek velünk akartak dolgozni?! Wow! Meglepetten néztem a csapatra, azért ez kissé meredek és vad volt a számomra. Ennyire azért nem voltunk jók és hasonló, hogy ezzel így előálljanak. Néhány pillanatig még nem találtam sem az államat a földön, sem a hangomat. Igazából mindenre vártam, csak erre nem. ez a lehetőség valahogyan nagyon nem szerepelt a tervek és a gondolatok között.
- Hát persze miért is ne – mondtam végül.
Apa úgyis valami ilyesmit akart volna számomra, hogy a Bosszú Angyalaival együtt dolgozni, ha már egyszer ő maga is volt az. Anya meg, anya. Ő soha sem örül annak, ha harcolunk, de őt ismerve némi szentbeszéd után úgyis elengedne ide. Ha már most nem tud róla, hogy mire is kértek fel minket.


#25 2010-12-01 01:08:27
Hjuchia Sakura
A nagy nevesek lépnek vala be a terembe s mutatják meg milyenek is... Az egyik analfabéta a másik szimplán felfújta a máját mindnek a hírverés az is biztos... Köszöngetés követi a lelkes ittlét első pillanatait. Én csak a falnál állok továbbra is, nézzen bunkónak ha akar vagy neveletlennek, de nem éri meg több fáradtságot az egész mint egy kézfelemelős köszönés a fal mellől...

És még idegesítenek minket, hogy türelmetlenek vagyunk. Nem is tudom kik lettek idebuszoztatva egy összerajzó levél után melyen csak idő és helyszín állt. Tényleg, elnézését a nagyuraknak, hogy érdekel miért nem aludhattam még pár órát mielőtt felbukkan megint valami nagyképű "nagyfiúk" csapat... De bár ne hallottam volna azt amit mond. Velük dolgozni? Hamarabb ellene de mindegy még megintenek, hogy rossz gyerek vagyok. Ugyan már úgyse vernének meg egy 15 évest. Bár Hulk-ba nem vagyok biztos...

- Már előre várom a beosztást...

Szólalok meg unottan, kis csipkelődéssel vegyítve a "mély" gondolkodásomból kiszakadva.
Ahh... És ugrott a tojásdobálás az esti órákban. Már megint....

#26 2010-12-01 11:02:48
Tao
A bemutatkozások után örömmel fogok kezet, vagy üdvözlöm egyéb módokon a hősöket, igazán megtisztelő érzés, ahogyan beszélnek rólunk. Tyson Chandler folytatja, és vázolja, mi is lenne a feladat számunkra, vagyis a teljes csapat számára, merthogy együtt fogunk dolgozni az Angyalokkal. Ráadásul megismerkedhetünk New Jersey vezetőivel,ami igazi megtiszteltetés, csak azért, mert egy másik világból jöttünk, még nem feltétlenül lennénk különlegesek, végülis a szüleink itteniek, szóval akárhogyis nézzük, kivételes alkalom lesz.
-Remekül hangzik, alig várom az eligazítást! Bár... Azért még nem ártana azt hiszem átöltöznöm előtte, nem biztos, hogy egy ilyen jelentős ünnepségen koszosan és szakadtan kéne megjelennem.


#27 2010-12-01 11:48:45
Quentine Constantine
Az egyik fószer, Patriot kezdi bemutatni az egész társaságot egymásnak, fogalmam sincs, hogy miért, ők úgyis tudnak rólunk mindent, bármilyen információt megszerezhetnek, és Vic is mesélt nekik, mi meg olvastunk róluk eleget a neten, hallottunk róluk eleget a tévében, hogy felismerjük őket. Mikor az apám kerül elém, hogy köszönjön, és annyit sikerül kiböknie, hogy "Büszke vagyok rád", hát hirtelen nem tudom eldönteni, hogy tökönrúgjam, vagy leköpjem. Ennyi? Három szó? Ennyit tudott mondani nekem? Az eddigi komoly arckifejezésből olyan szúrós pillantás lesz, hogy még én is megijednék tőle. Büszke rám. Hát kurvára jól sikerült kifejeznie. Egy kibaszott levelet nem tudott írni, fel nem hívott volna, még csak nem is üzent semmit, pedig már hetek óta itt vagyok Davisnél. Hát dugja fel magának a büszkeségét, ha csak ennyi telik tőle.
Patriot tovább löki a sódert, hogy mi lesz a feladat, fél füllel hallgatom, hogy egy rendezvényt kell biztosítanunk, ezt most legalább annyira leszarom, mint amennyire továbbra is az apámat bámulom. Ajánlom, hogy találjon ki valami jobb szöveget ennél nagyon hamar.


#28 2010-12-04 01:10:29
Amara
Hallgatom az elhangzottakat és mikor a jó okkal késő Zyro névre hallgató fiú említi a ruházatot, akkor egy kicsit elgondolkozok, majd kicsit az angyalok felé lépek, s kihúzom magam.
- Elnézést. A nevem Amara Hinytia, az embertelen nép tagja, s Attilan város rendfenntartó erejének tagja. Még új vagyok nem csak a csapatban, de még eme világban is, így lenne néhány kérdésem, ha szabad. - kezdek bele a mondandóba. - Milyen öltözék illik egy ilyen ünnepélyre, s esetleg tudnának e számomra arra az időre adni egyet? - hangom kedves – Említette, hogy lesznek az ünnepélyen befolyásos emberek, s a rendezvény biztosítása lesz a feladatunk. Milyen nem kívánt eseményekre számíthatunk? Csupán azért kérdem, hogy mennyire figyeljünk az ünnepélyen kívül másra is. - nálunk az ilyen fontosabb vendégeknél a testőrség látja el a védelmet, s esetleg néhány rendfenntartó is besegít, ha erre szükség van, hogy ne legyen semmi probléma. Bár Attilan igen békés hely, így nincs túl sok dolga a vendégekre vigyázóknak, de itt kitudja, hogy mire lehet számítani. Első negatív tapasztalatom talán az a sok faggatózó alak, akik minden bizonnyal nem annyira szívesen látott vendégek lehetnek ilyenkor, legalábbis azok, akik úgy a másik képébe másznak szinte. Remélem, hogy azért nem lesz sok dolgunk, mert akkor megnézhetem, hogy milyen itt egy ünnepély, de ha figyelni kell, akkor se fogok nyafogni.


#29 2010-12-04 10:15:44
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 11:05 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

- Tényleg egy másik kultúra tagja vagy te is? – kérdezte Valkűr lelkesen Amara-t. - Nálunk is hasonlóan van Asgardon, ahogyan te elmondtad, így nem is tu...
- Igen kedvesem látjuk, hogy végre találtál valakit, akivel rendesen tudsz beszélni, mert ő is szeret, de ha lehet ne épp az eligazítás közepén – mondta kedvesen Wanda az asgardi nőnek.
A csapat több tagja is kényszeredetten nézett össze, amikor Amara folytatta a hosszú kérdezéslistát.
- Végigmondhatnám az eligazítást? – kérdezte Patriot az Embertelen nőt. – Köszönöm hölgyem!
Várt néhány másodpercet végig szigorúan a nő szemébe nézve, amíg meg nem kapja a bólintást, hogy igen befejezte és a férfi folytathatja a beszédet.
- Nos a riporterekhez szokjon hozzá, azok mindenhol ott vannak. És ők külön meghívót kapnak a rendezvényre, hiszen a média igen fontos szerepet kap a társadalomban. Kap mindenki megfelelő öltözetet, ami oda megfelelő. Semmilyen nem várt eseményre nem számítunk, egyik évben sem volt még, de a legrosszabb merénylet az elnök úr ellen. Maga nem az ünnepélyt figyeli majd odakint, hanem a gyanús egyéneket és minden mást... Hacsak egyszer is az ünnepélyt fogja máris távozhat, mert nem azért vannak itt, hogy szórakozzanak.
- A fegyver és a képességeitek bevetése ezúttal legális lesz – vette át Constantine gyorsan. – Ha bárki valamilyen gyanús dolgot lát velünk veszi fel a kapcsolatot és valaki odamegy segíteni. Mi a Bosszú Angyalai vagyunk a testőrség és a terület biztosításáért felelősek is.
- Kapnak tervrajzot és leírást a protokollokról és minden egyébről, ami fontos lehet – folytatta Patriot. – Azok pedig ott vannak.
Mutatott az asztalra, ahol egy-egy adathordozó lejátszó volt.


#30 2010-12-04 10:16:25
Serena Davidson
Úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, mert a többiek is elvállalták, csak az újdonsült tagunk volt az, aki nem tudta befogni a száját. Mond pubi mi a fenéért kell neked hangosan összehasonlítani a két civilizációt, amik a korábban hallottak alapján még csak nem is hasonlítanak egymáshoz? Csaknem kapunk egy Shywa kettőt? Hogy én mennyire fogok ennek örülni. Valkűr lelkendezik, Vic anyja pedig befogatja a száját. Úgy tűnt, hogy a katona Chandler sem örül annak, hogy mindenféle ostobaságot fecsegnek bele a mondanivalójába. És mint várható volt, hogy nem szórakozni megyünk, nem ünnepelünk, igaz lett volna miért? Nem nagyon. Rachel-re néztem, a megszokottnál jóval csöndesebb, de úgy tűnt, hogy az apja egyelőre nem ér rá arra, hogy vele is foglalkozzon. Megpaskoltam a lány vállát és rámosolyogtam, hogy minden rendben lesz.
- Említett merényletet Mr. Chandler – néztem Patriot-ra. – Milyen terrorista szervezetre lehet számítani?
lehetséges, hogy ez is rajta van az adathordozón, de ki tudja. Odamentem az asztalhoz és elvettem kettőt, az egyiket Rachel kezébe nyomtam, a másikat pedig magamnál tartottam.


#31 2010-12-04 14:05:42
Tyler
Ahogy Hulk rám szólt, be is dugultam egyből. Most komolyan, ha az ember rászól a HULK, jobb ha nem ugrál. Ha mellém legyint akkor is össze-vissza törnek a csontjaim, még azok is amikről nem tudok. Csak nyelek egyet és csöndben figyelem a továbbiakat. Hát azért, ez kicsit túlzás, miért is kéne nekünk az elnököt védenünk? Jó lezúztuk a skrullokat, démonokat, még asgardon is pofozkodtunk, de azért egy kicsit valahogy furcsa. Na mindegy, ha ez kell nekik akkor vágjunk bele.
Felkapok egy adathordozót és szaporán elkezdem tanulmányozni a rajta szereplő izéket...ja igen anyagokat. Közben azért hátra hátra pislantok Hulk felé, és nem bírom ki hogy ne szólaljak meg.
-Nem unod még a zöld színt, úgy festesz mintha állandóan rosszul lennél.....-
Na most fogok meghalni, én meg a nagy szám. ez lesz a síromra írva: Hulk mellé ütött két méterrel, csak por maradt belőle!


#32 2010-12-04 14:15:45
Henry White
Ethan megint nem bír megülni a seggén, de így legalább kiderül miért is jöttünk ide. A többieken látom, hogy ők is meglepődtek kicsit ezen. Az egy dolog, hogy különféle szuperhősök és asgardiak gyerekei vagyunk, és kaptunk kiképzést is. De ez elnökre való vigyázást, én személy szerint nem bíznám magunkra. De az is lehet, hogy nem lesz semmiféle támadás. Ki támadna a Bosszú angyalaira, meg biztos nem ők lesznek ott az egyetlenek akik az elnök testi épségére fognak vigyázni. Amara-t, és Valkűrt rögtön elhallgatta Chandler. Nem valami szimpatikus ez a férfi. ahogy odaférek veszek egy adat táblát, nyújtok egyet Amarának is, majd úgy fordulok hogy Freydis is lássa, hozzáférjen egyhez. Némán tanulmányozom a rajta szerepelteket bár egy kicsit valahogy idegennek érzem ezt a szerkezetet és a használatát.


#33 2010-12-04 17:39:53
Tao
Megnyugtatnak, hogy kapok ruhát, és Amarát is megnyugtatják, hogy maradjon csöndben. Nos, hát szeret beszélni, az még nem bűn, csak tudni kell, hogy mikor van itt az ideje. Ezúttal állítólag fegyvert is kapunk, és mi biztosítjuk a terepet a gyanús alakok ellen, akik az ünnepségre akarnak jönni. Na de...
-Honnan ismerünk fel egy gyanús alakot? Mitől számít valaki gyanúsnak? - A mai világban ez már komoly kérdés, fegyver van a öltönye alatt, vagy csak farka nőtt, mert mutáns?
Az asztalhoz lépek, és egy adathordozót veszek magamhoz.
-Szóval este hatig kéne megtanulnunk a protokollt, és megjegyeznünk a tervrajzokat. Most pedig... Tizenegyóra van. Azt hiszem, jobb, ha minél hamarabb elkezdjük
Ebéd, tisztálkodás, átöltözés, ahhoz, hogy ezekre legyen időnk, alaposan bele kell húznunk ebbe a terrorista elhárító gyorstalpalóba.


#34 2010-12-04 18:58:32
Quentine Constantine
Egyelőre az apám következetesen levegőnek néz, úgyhogy durcásan meghúzódok hátul, és hallgatom az eligazítást. Elég dühös vagyok még mindig, azt hiszem, csalódtam az egészben, azt vártam, hogy majd bocsánatot kér, meghatódik, és ki is mutatja, hogy mit érez, ahelyett, hogy kibök három szót az ostoba mosolyával. Elveszek egy lejátszót, és elkezdem böngészni a tudnivalókat, miközben rá kell jönnöm, hogy amit éppen csinálok, nem más, mint az, amit egész hátralévő életemben fogok csinálni. Ez van, bevettek egy szuperhős csapatba, anélkül, hogy kértem volna. Ezzel fogom keresni a kenyerem. Üldözöm a rosszfiúkat, lövöldözök, és folyton fényképeznek. Végülis jobb, mintha drogdíler lennék, vagy a képességemmel lopnám össze, amire szükségem van. Egy rendes meló már úgyis túl unalmas lenne nekem, nem igaz? Áh, előveszek egy szál ropit, és folytatom a protokollok átnyálazását, miközben fél füllel továbbra is Chandlert hallgatom, vagy azt, aki éppen magához veszi a szót - meglepő, hogy nem Valkűr a szóvívőjük.


#35 2010-12-05 15:02:09
Hjuchia Sakura
Duma duma hátán... Mindenkinek jár a szája és szinte leharapják a többség fejét mikor valaki megszólal. Ó igen. Mintha az iskolában lennék és az angyalok a tanárok. Ezt nem hiszem el... Mikor említik, hogy fegyvereket kapunk és hogy legális lesz a képességünk használata felkapom a fejem. Nem is tudtam, hogy törvény tiltja. Vagy csak nem érdekelt? Igazából ugyan az.
Az asztalhoz megyek és elveszek egy adattárolót és bevágom a táskámba. Remélem nem számítanak rá, hogy csak a két szép szemükért tanulni fogok vagy bármit is megjegyezni.
Zyro viszont egy jó kérdést vetett fel. Na de az, hogy szóljunk nekik ha gyanús alakot látunk. Röhej. "Hé bá itt egy rossz arcú. ja bocs már lelőtt valakit míg én magát kerestem..." Már látom előre, hogy keresek magamnak egy sarkot és alszom.


#36 2010-12-05 20:55:27
Amara
Hát igen, kicsit többet beszéltem, mint kéne, azaz nem is többet, hanem rosszkor. Na mindegy a végén bólintok egyenesen Patriot szemébe nézve, majd Valkűrre pillantok, de most nem szólalok meg. Majd később ráérek ilyesmire. Aztán Freyrre mosolygok, mikor átadja a kis eszközt, amit vizsgálgatni kezdek, s ha sikerül, akkor annak tartalmát is fogom böngészgetni, de előtte megszólalok, amint Patriot elhallgat a végén, bár nem hozzájuk szólok, hanem oldalra pillantok Freyrre.
- Ti hordtok fegyvereket is? - kérdőn nézek rá, s hangom is jól hallható, hogy meglepődtem ezen. Főleg azért, mert bár rendfenntartó vagyok, de még így se hordok magamnál fegyvert, sőt talán a testőrség tagjain kívül mások talán nem is tartanak maguknál ilyesmit. Bár nem mintha gyakran használná az is, akinél van, hiszen elég békés nép vagyunk.


#37 2010-12-06 08:57:50
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 11:05 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

Freydis Freyr-hez lépett és a kütyüre nézett, amit a fiú elvett, hogy lássa miként működik.
Hulk odalépett Manó elé és emelte a kezét már anélkül, hogy választ adott volna. Rogers ugrott oda és emelte a pajzsát, hogy a spenót arra csapjon rá, ne pedig a fiúra.
- Mindenki jobban járna, ha nem bosszantanád – mondta Amerika Kapitány. – Nem gondolta komolyan Hulk, menj vissza az ablakhoz!
Patriot nézett fel Lorna kérdésére, majd a szeme teljesen láthatóan megakadt pár pillanatra a két Maximoff-on és Victoria-n, ezek után nézett csak vissza a csapatra.
- Elsősorban a New Jersey-i maffia lehetséges, egy gyönyörű vörös hajú nő vezeti, de olyan, mint egy fekete özvegy, April Cinnamon a neve, nem titkolt álma neki és a szervezetének, hogy ők irányítsák a Szövetséges Államokat. A másik pedig Magneto Mutáns Testvérisége, ők pusztán azért, mert ezzel is nehezítik a munkánkat, imádnak káoszt kelteni, utálják az embereket, illetve egy kisebb családi ügy is van a háttérben...
- Fogalmazzunk úgy, hogy a nagyapám meg akar öletni a terrorista szervezetével, mert nem vagyok mutáns, mint az anyám és a nagybátyám. Ezt csak tetézi, hogy apa páros lábbal hajította ki az utolsó közös családi vacsoráról, amikor Magnus felháborodott újra, hogy anya egy emberhez ment feleségül és nekem még mindig nem jelentkezett mutációm – vonta meg a vállát Victoria.
Így már valamilyen szinten érthető mindenki számára, hogy Bard és a lány miért jöttek ki olyan jól, hiszen mindkettőre a családja vadászik.
- Gyanús személy – mondta Hood. – Bárki, akit annak ítéltek, lesz nálatok majd egy kis szerkezet, amivel azonnal kaptok adatot a személyről, akit furcsának találtok. Ha nincs benne az adatbázisban, márpedig a Világ népességének jelentős része benne van, akkor gondban vagyunk, vagy ha a program is veszélyes elemnek dobja ki, akkor is. Remélem ez kellően leegyszerűsíti a munkátokat. De akkor szerintem menjünk át egy kényelmesebb terembe, hogy átnézhessétek az adatokat.
Ezzel már mutatott az ajtóra, ami kinyílt és egy nagyobb terem várt a csapatra, némi élelemmel, üdítővel, kényelmes székekkel és egy hatalmas asztallal. Ha elindult a csapat még Constantine szólalt meg, de csak egy személyhez intézte a szavait.
- Rachel, maradnál egy kicsit? – kérdezte.


#38 2010-12-06 09:13:09
Serena Davidson
Még érkezett néhány kérdés, de legalább kiderült, hogy kikre számíthatunk. Szóval maffia és mutáns terroristák. Igazán remekül nézett ki a helyzet. Vic-re néztem, amikor a BA vezetője helyett ő fejezte be a férfi által elkezdett mondatot. Szóval egy cipőben van a mi kis szőke hercegünkkel.
- Ne piszkáld a spenótot – húztam vissza Manó-t. – Nem kilapulva van rád szükségem, hanem egyben.
Vic-re néztem és együtt érzően bólintottam neki. Nem mondtam semmit, mit kellett volna. Oké pubi, tudom, hogy milyen a nagyapád, apámtól eleget hallottam róla, hogy vele is mit művelt? Valahogyan nem vette volna túl jól ki magát. A kütyüre néztem, aztán fel Hood-ra, mikor mondta, hogy miként fog kinézni a célszemélyek azonosítása. Mintha egy sci-fi akciófilmben lettünk volna, az eddigi tudásom szerint ott szoktak ilyenek lenni!
~ Sok sikert! ~ gondoltam, reméltem, hogy Rachel most is figyel.
Az embertelen lányra néztem a kérdése után, ahogyan elhaladtam mellettük a Hood által mutatott terem felé.
- Eddig nekünk sem adtak – mondtam. – Szóval újdonság lesz.
Beérve a helységbe esett csak le, hogy mit is kéne csinálnunk. Tanulni a szabadnapunkon? Ne ne!
- Ugye nem gondolták komolyan, hogy protokollt kell tanulni, ez nem fair... – morogtam.


#39 2010-12-06 12:38:00
Quentine Constantine
Miközben Hulk kishíján megöli Manót, kierül, hogy mennyire jól összeszokott a csapat, Rogersnek egy másodperc kell csak, hogy felismerje, és megakadályozza a bajt. Lesz egy adatbázisunk is, abból válogathatjuk a rosszfiúkat, és kapunk fegyvert. Jó, most nem szólok, hogy nekem már úgyis volt eddig is. Karámba be, mehetünk tanulni a pro... No fene, Mr Dagadó Büszkeség észrevette, hogy létezem? Megvárom, míg a többiek bemennek, közben elkaptam egy gondolatfoszlányt Lornától.
~Neki lesz rá szüksége, nem nekem...~ Válaszoltam szárazon, és továbbra is a baromi szúrós szememmel nézek közben apámra.
-Hát persze. Most, hogy nincsenek itt a többiek, kifejezheted, mennyire "büszke" vagy! - Elfordulok, és az ablokhoz lépek, kifelé bámolok a városra. Valamiért nincs kedvem a gondolataiban olvasni, nem hiszem, hogy nehézséget okozna, de egyszerűen a hányinger kerülget tőle, hogy megtudjam az igazat róla, hogy valóban mit gondol rólam.


#40 2010-12-06 14:13:04
Tao
Hulk kishíján kilapítja Ethant, rögtön elkapom a karját, és hátrarántom, de szerencsére a Kapitány is résen volt.
-Ethan! - Nézek rá megrovóan, azt hiszem, a pillantásom mindent elmond, és nem kell neki magyaráznom, hogy nem csak veszélyes dolgot csinál, de ráadásul illetlenség is.
Visszafordulok a többiek felé, kiderül, hogy egy bizonyos April Cinnamon a maffia vezére, az ő embereitől kell félnünk, ezen kívül a Mutáns Testvériség is felbukkanhat. Csoda, hogy ehhez képest, még sosem érte semmilyen atrocitás a ceremóniát. Kapunk egy listát majd, gondolom elektronikus formában, ami segít majd kikeresni a veszélyes egyedeket, így azért határozottan könnyebb lesz.
Az adathordozóval elindulok befelé a külön szobába, ahol Lorna már nyafogni is kezd.
-Úgy vettem észre, ebben a világban a legtöbb dologhoz, amit élvez az ember, engedély kell. A mai ünnepséghez az kell, hogy ezt most megtanuljuk.
Ezzel elveszek valami süteményt, vagy édességet, és azt majszolva kezdem a tanulást.


#41 2010-12-06 17:07:14
Hjuchia Sakura
Reméltem, hogy lesz végre valami műsor de nem. Megállítják a verést pedig lehet, hogy hagyni kellett volna. Kíváncsi lettem volt a végeredményre. Na mindegy. Megkérnek minket, hogy menjünk át egy másik szobába és ott álljunk neki tanulni. Pff... Rachelt meg még marasztalják az egyes ajtó mögé.

Megindulok szépen a másik terembe én is a többiek után. Zyro meg tesz egy érdekes megállapítást.

- Ez nem teljesen helytálló.

Szólok neki majd egyik székre leülök, a kis adattároló vackot az asztalra dobom majd a fejemet lehajtom az asztalra és becsukott szemmel pihenek. Ha még Zyro kérdez lehet reagálok rá. Hacsak el nem alszom addigra.


#42 2010-12-07 00:27:03
Amara
Figyelem az eseményeket, s Manó mondata után a nagy darab zöld fickóra siklik a tekintetem, aki közelebb jön hozzánk, s mikor a kezét emelte, akkor Manó közelébe szökkenve a farkam felemeltem. Jól látható, abból ahogy tartom, hogy egy szempillantás alatt kész vagyok lecsapni, bár ekkora alakkal szemben ez nem érne túl sokat, mert mire megbénul a srác már lapos lenne, így készen állok arra is, hogy ha kell félre lökjem Manót, de szerencsére más is közbe avatkozik. Ezután nyugodtabb körülmények közt folytatódik az eligazítás, így kicsit arrébb megyek, a farkam leeresztve, majd átballagok a másik terembe a többiekkel Leroost magam mellé parancsolva. Végül leültem a padlóra, Leroos mellém feküdt, s a fejét simogatva belenéztem jobban az adathordozó tartalmába.
- A kis szerkezettel, ami kiszűri a gyanús személyeket lenne egy kérdésem – Nézek fel Hoodra. - Eme műszerbe más fajok tagjai is benne vannak, vagy csak az embereké, mutánsoké? Gondolom például én se vagyok benne érthető okokból és a népem többi tagja se, hiszen eddig aludtunk. - zsebembe kotorászok közben, s a padlóra pakolom magam mellé az ellenmérget tartalmazó hengereket, majd egy kis marokban elférő eszköz kerül a kezem ügyébe, de közben a szemem nem veszem le Hoodról egy pillanatra se, hogy miközben beszél a válaszára figyeljek. - Az előző példámból adódóan lenne még egy kérdésem. Rólam mennyit tudtok pontosan? - Kérdőn pillantok körbe, s remélem, hogy ha ennyire könnyedén az előbb kijelentették, hogy mindannyian használhatjuk a képességeinket velem együtt, akkor tisztában vannak vele, hogy mi az enyém, s hogy mire számítsanak, ha használnom kell. Bár nem erre kérdeztem rá konkrétan, ha ha nem tudnak sokat rólam, az úgy is rögtön kiderül.


#43 2010-12-09 12:55:00
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 11:10 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

A csapat átért és becsukták mögöttük az ajtót. Ide igaz már csak Hood, Patriot, és a két Maximoff jött, Hulk, AmKap és Valkűr mentek másfelé. A Bosszú Angyalai értetlenül fordultak Amara felé, azonban nem Hood válaszolt a feltett kérdésre.
- Ön szerint a királynője és Attilan védelmezője a tárgyalásoknál nem intézte ezt el? – kérdezte meglepetten Patriot. – Lassan egy hónapja ébren vannak, eddig ön szerint az uralkodói semmit sem tettek? Jobb, ha tudja minden régi diplomáciai kapcsolatot felállítottak még a más bolygón élő fajokkal is. Kérem, máskor igyekezzen az ostoba kérdéseket nem feltenni. Az Atlantisziak és Lemúriaiak, Deviánsok, Embertelenek, Kree-k, Shi’arok, és Asgardiak is benne vannak. Mindenki.
Hood lenyomott pár gombot és a hely térképe kikerült, ahova megy majd a csapat. Közben Amara kipakolt egy-két dolgot a zsebéből, mire Chandler rosszallóan nézett rá.
- Azt, hogy lehetséges embereken ne használja egyelőre a képességét, amíg ki nem derül, hogy az rájuk milyen hatással van, mert lehet, hogy könnyedén megölné őket. És azt is, hogy az ellenmérget vissza is pakolhatja a zsebébe, mert embereken nem volt tesztelve, nemhogy a kölykökön, akiknek a legtöbbje még csak nem is az, hanem kevert vérű – felelte mogorván a férfi. – Rendfenntartó, aki igen sokat volt büntetésben, nagykorú mégis az anyja és nagyszülei szabják meg az életét, mintha még gyerek lenne. És szeret sok ostoba kérdést feltenni. Esetleg a kedvenc étele, itala és hasonló dolgokra is kíváncsi? – kérdezte a férfi. – Lord Gorgon mindent leadott magáról, amikor elvállalta, hogy maga jön ide. Maga semmit sem kért el tőle?
Pietro rohant ki a szobából, majd rohant vissza, szinte nem is látszott, mire mindenki lenézett az asztalon előttük egy-egy akta volt benne a közel 3 oldalas vendéglista és az ünnepi protokoll, előírások és hasonlók, amit meg kellene tanulniuk késő délutánig.

~ Rachel ~
A férfi csak a fejét csóválta meg arra, amit a lánya mondott.
- Nincs mentségem a szemedben, hogy miért hagytalak ott – mondta. – És nem fogod elég válasznak találni, hogy miattad tettem, hogy életben maradj, és ne tegyelek ki veszélynek. A francba azt sem tudom, hogy miként kéne belekezdenem ebbe! – mondta teljesen őszintén.
Zavartan hallgatott el és ő is kinézett az ablakon. Jó fél perc kínos csend után szólalt meg újra.
- Nézd, sajnálom! – felelte. – Azt hittem, hogy jobb életed lesz nélkülem...


#44 2010-12-09 13:09:57
Serena Davidson
- Anya folyamatosan azt akarja, hogy tanuljak – morogtam Zyro felé. – Mert szerinte szükséges és muszáj ebben a világban... De mi nem szórakozni megyünk, akkor lenne sör, és hasonló nekünk...
Az Embertelen megint kérdez és úgy tűnt, hogy Patriot nem éppen a legtürelmesebb egyén errefelé. Rachel szavait még hallottam a fejemben, majd lehuppantam az egyik székre. Zyro tanulni látott neki, ő mindig is szerette az ilyet, én kevéssé. Ő önként tette, engem pedig mindig köteleztek rá. Lenéztem az elém kerülő aktára, amit Higanyszál tett le elénk. Vettem egy mély levegőt, majd morogva nyitottam ki, végül is nem volt olyan sok ez.
- Hány éves is vagy pubi? – néztem Amara irányába.
Egy-két dolgot meg is tudtunk a lányról hála az Angyalok vezetőjének. Fintorogva olvastam bele a dolgokba, ez egy hosszú és unalmas nap lesz.


#45 2010-12-09 21:57:12
Quentine Constantine
Az ablakon át bámulva hallgatom az apám ostoba mentegetőzését, amit azzal kezd, hogy nem mentegetőzik. Ez a "nem tudom hogyan kezdjem el" szöveg elég szarra sikeredett, volt épp elég ideje kitalálni, hogy mit mondjon, hogy hogyan kezdje el, hacsak nem arra számított, hogy soha nem fog velem találkozni, vagy majd örömkönnyek között ugrok a nyakába, és imádni fogom azért, amit velem tett.
-Hát tévedtél! Az úgynevezett "szüleim" átlagos lányként akartak felnevelni, azt sem tudták, hogy mi vagyok. Így hogy készülhettem volna fel arra, ami várt rám? Tudod te, milyen érzés, amikor tinédzserként megtámad egy démon? A halálfélelem és a sérülések elmúlnak, de a kérdések nem tűnnek el! Miért akarnak megölni? Mit akarnak tőlem? Mi rosszat tettem? Talán Isten utál engem?
Egy pillanatra meg kell állnom, hogy visszafojtsam az érzelmeket, az agykontroll az én terepem, de az elvonókúra miatt teljesen szét vagyok esve.
-Ha ott lettél volna, nem lettem volna védtelen, kétségbeesett és egyedül. POKOLIAN EGYEDÜL! - Nem bírom tovább, elszakad a cérna. Felé fordulok, két kézzel verem a mellkasát, és zokogok. Pont ezt nem akartam.


#46 2010-12-09 22:22:36
Tao
Miközben Amara az angyalokkal diskurál, én még Lornára tekintek.
-Nem lehetsz felelőtlen, a tanulás nem csak azt jelentheti, hogy olvasgatod ezeket, amikor kimegyünk majd a terepre, az is tanulságos lesz, és közben akár szórakoztató is. Ha szerinted tényleg csak alkohollal lehet mulatni, messze túlbecsültem az intellektualitásodat - mondom neki megrovóan, és remélem nem megsértődni fog, hanem rájön, mennyire igaza van Serenanak, amikor tanulásra ösztönzi a lányát.
Algernon válaszára már nem kérdezek vissza, csak általánosságban beszéltem, úgyhogy mindegy is, hogy most mire gondolt, nem trécselni jöttünk.
Fellapozom a vendéglistát meg a protokollt, és hozzálátok az olvasáshoz, aztán időnként felnézek a hely kivetített képére, hoy lássam, a leírás alapján zajló események hol is fognak valójában történni.


#47 2010-12-10 17:26:33
Tyler
Mamám, ez tényleg majdnem agyon ütött.
-Jól van, bocsi. Nem akartalak felbosszantani, csak néha túl sokat beszélek....mint most is....-
Nah azt hiszem nem loptam a társaság szívébe magamat. Főleg Hulk szívébe nem, van neki elég nagy amekkora nagy marha az a fickó. Át cuccolunk egy másik szobába, közben az is kiderül közre játszik itt Vic nagyfaterja, meg maffiások. Szép kis banda mondhatom. Patriot kioszt mindenkit akire rá néz, én meg csendben belemélyedek a töméntelen mennyiségű adatba. Egy idő után azonban le-le csukódik a szemem ettől az unalmas szövegtől. Úgy helyezkedek, hogy az arcom eltakarja a papír halom és megpróbálok szundítani egyet a bevetés előtt.


#48 2010-12-10 18:34:18
Henry White
Zajlik az élet, közben átsétálok a többiek után a másik helyiségbe. Elkapom az aktát és Amar és freydis mellé ülök. Az olvasásban Patriot szavai zökkentenek ki. Összeráncolom a szemöldökömet. Lehet hogy angyal de túl sokat morog, és teremt le másokat ok nélkül.
-Elnézést uram, de talán nem kellene így beszélnie egy olyannal aki még csak most ismerkedik a mi kultúránkkal. Nem biztos hogy Amarát tájékoztatták, az uralkodói mindenről.-
Jegyzem meg udvariasan, nem kötekedni akarok, de talán lehetne megértőbb. Amarához fordulok és a köteg lapra pillantok.
-Ha nem értesz valamit nyugodtan kérdezz. Ha tudok szívesen válaszolok....-


#49 2010-12-10 19:17:34
Amara
Hallgatom a válaszokat, a szidást, majd felállok, hangomon érezhető, hogy visszafogom magam, hiszen nem emelem fel a hangom..
- Elnézést, de akkor bemutatkoznék, hiszen úgy tűnik, hogy valahol hiba történt. A nevem Amara Hinytia és nem Amara Boltagon. Mivel nem tartozom az uralkodói családba, így miből gondolja, hogy Lady Melissa, vagy Lord Gorgon, vagy a Genetikai tanács ilyesmit az orromra köt, hogy kivel, kikkel milyen egyezményeket kötnek? Így feltételezhettem, hogy nem vagyunk benne az adatbázisukban. Látom felkészültek belőlem, s elvárják, hogy én is tudjak mindenkiről mindent? Tegnap délután második felében megtudtam a Királynőmtől, hogy engem jelöltek ki, hogy a kontinensre jöhessek, s ma délelőtt megérkeztem. Elárulná, hogy mikor lett volna időm egyáltalán elolvasni mindenkinek az aktáját, akivel csak találkozhatok? Meg gondoltam, hogy lesz legalább egy délutánom ismerkedni, s nem egy akció, egy számomra idegen csapattal. És ha már ilyen jól tudja, hogy a nagyszüleim beleszólnak az életembe, akkor el is mondja, hogy miért, mert úgy néz ki, hogy van akik nem tudják, - mutatok a velem egy korúakra, egy nyugodt mozdulattal – hiszen csak nem rég láttak először, s kétlem, hogy az éjszakát akták olvasgatásával töltötték, meg hogy pár adatból akarnának megismerni. De hagyja, ha már úgy is beszélek. Kétféle mérget termel a szervezetem, egy bénító mérget, amit a fullánkommal juttatok az ellenfélbe, s egy altatót, amit a levegőbe eresztve kábítom el a körülöttem lévőket. Eme két mérgem használják fel nagyszüleim, akik tudósok, hogy ellenanyagot készítsenek a királyi család és a testőrség számára. Így gyakran ellenőriznek, hogy a mérgeim nem e változnak, mert akkor módosítani kéne az ellenmérgeket is. Ami meg a büntetéseimet illeti. Ha látok egy törvényszegőt, azt ha kell egész Attilanon át üldözöm és elkapom, s nem csak utána nézek, hogy „elfutott”. Általában ennek van egy kis anyagi kára, vagy pár alvó embertelen, de ennyi a bűnöm, amiért több felfüggesztést kaptam és még nem vagyok testőr, azonban így kevesebb a bűnöző is az utcákon. S anyám meg ezért tart szemmel, mert már a testőrség soraiban akar látni. - oldalra pillantok Chandlerre, bár nem mosolygok, de a tekintetem nyugodt, kedves. – Mielőtt mondaná. Igen sokat beszélek, s szeretek kérdezni, ha valami nem tiszta, vagy egyáltalán semmi felvilágosítást nem kaptam róla. Mivel ez eligazításféle ezért úgy vélem, hogy ilyenkor kell tisztázni a dolgokat és nem akkor amikor már kint vagyunk a helyszínen. - ezután Lornára nézek, hiszen tudom, hogy kérdezett.
- 24 éves vagyok csak az ébren töltött időt időt figyelve természetesen. – mosolygok Lornara kedvesen, majd felveszem a padlóról a két ellenmérges hengert, s zsebre vágom, majd, ha másnak nincs felém kérdése, bár kb mindent elmondtam magamról, s belepillantok az aktába, majd aktiválom a kis szerkezetet a kezembe, mire kis jelek jelennek meg fölötte, természetesen embertelen nyelven, s visszaülök Leroos mellé. Freyrre nézek, s rámosolygok kedvesen. - Kérdezek, hiszen ezért vagyok itt, s köszönöm a szavaid.


#50 2010-12-10 22:04:29
Hjuchia Sakura
Letettem a fejem az asztalra. Kellemes morajlás a háttérben egy pillanatra, de ezt hamar elnyomják a nagy hősök...

- Amara néni védje magát mert ezek csak névleges angyalok. Mint látja...

Emelem fel egy pillanatra a fejem az asztaltól s az átlaghoz képest kétszer többet dumálok egyhuzamban, de csak miután ő is befejezte mondandóját. Igaz kijött szavaiból, hogy tudja miként védje meg magát de azért mindig öröm ha van lehetőség bosszantani a nagy hősöket. Ha csak a banda felét is...
Pillanat alatt közben még több aktát passzíroznak elénk. Alrább lököm majd visszateszem a fejem az asztalra.

#51 2010-12-11 09:20:52
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 11:15 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

Patriot szúrós szemmel nézett még mindig Amara-ra és most már Freyr-re is, amikor a fiú beleszólt az egészbe.
- Ne szóljon bele Johnson – mondta a férfi. – Ha megfelelő személyhez megy, akkor megtörtént volna a tájékoztatás – majd Amara-ra nézett. – Igen, amikor a királynővel való egyeztetés után elmegy Lord Gorgon-hoz, akinél ott vannak az adataink és minden, amire most szükség van, mert ő tudta, hogy ide fog jönni és elmondta volna magának, ha elmegy hozzá. Amit láthatóan nem tett meg – mondta ridegen a férfi. – De úgy tűnik, hogy a hölgy elvárja, hogy a felettesei körbeugrálják és ő nem tesz semmit, miközben tudja, hogy hova megy. TAKARODJON KIFELÉ! – kiáltott rá Chandler. – Majd ha rájön, hogy milyen hangnemben beszéljen a felettesével és mik a feladatai, akkor visszajöhet!
- Tyson teljesen felesleges mindez – szólt bele Wanda. – Lehetnél egy kicsit kevéssé szigorú velük.
- Amikor mindenki tisztában van a veszéllyel, nem Wanda! – mondta a nőnek is.
- Gyere velem – mondta a nő Amara-nak.
A nő kivezeti Amara-t a helységből, Chandler végül dühösen, de ő is távozik és a fiatalok az Angyalok nyugodtabbik felével maradnak benn.
- Ez egy újabb tízes Pietro! – vigyorodott el a lány és tartotta a kezét, majd a többiekre nézett. – Ő mindig ilyen, elég nehéz megszokni, de a kormány ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a vezető, apa annak idején Constantine-t hagyta meg utódául. Azt leszámítva, hogy túl kötelességtudó nincs vele semmi gond, csak rendmániás és maximalista. Ráadásul, ha minden igaz Amara tényleg nagyot mulasztott, ha nem kereste fel a felettesét – fintorodott el. – Ő pedig nem tűri az ilyesmit, így nem szeretném, ha ti is így járnátok, mert nem tanuljátok meg a protokollt.

~ Amara ~
Amara-t Wanda egy kisebb másik szobába viszi át, ahol leülteti a lányt és annak a kutyáját, ha Leroos is jött velük.
– Najó, én nem vagyok Tyson, kérlek máskor fékezd a nyelved, mielőtt visszaküld Attilanra. Nem tudom, hogy nálatok mi a szokás, de itt engedelmeskedni kell a parancsnokodnak és felettesednek. Tényleg igaz, amit mondott, hogy nem mentél el Lord Gorgon-hoz semmilyen adatért, miután megtudtad, hogy mi a feladatod?

~ Rachel ~
A férfi zavartan állt, már majdnem rávágta, hogy tudja milyen, amikor egy démon tinédzserként rátámad, mert volt hasonlóban élménye.
- Isten egy kisgyerek egy akváriummal a kezében, ő nem utál senkit – mondta a férfi. – Azt akartam, hogy normális életed legyen, reméltem, hogy nem találnak meg a démonok ott, ahol vagy. Ha nincs közöd hozzám, nem keresnek. Tévedtem. Az „anyád” nem mondta el, Púpos tette csak meg...
Mikor a lány odalép hozzá nem akadályozza meg csak még mindig meglepetten áll, mint aki nem tudja, hogy mit tegyen. Végül a zokogó lányt megöleli és magához szorítja és a feje tetejére ad egy puszit.
- Sajnálom, nagyon sajnálom Rachel – mondta halkan.


#52 2010-12-11 09:28:03
Serena Davidson
Felvont szemöldökkel néztem Zyro-ra.
- Nem ittam eddig, maximum két üveg sört, amióta több mint fél éve itt vagyunk! – emeltem fel a kezem védekezően. – Így nem csak ennyiben merül ki nálam a szórakozás! Csak én ezt inkább munkának látom, mintsem szórakozásnak, pedig jó lett volna, ha mindkettő lenne...
Más kérdés, hogy tényleg az is volt, de miért ne lehetne összekötni a kettőt, hogy a munka szórakoztató legyen. Vagy csak nekem vannak túl nagy elvárásaim az ilyennel kapcsolatban? Közben Amara állt fel és osztotta ki az angyalok vezetőjét, mire az nemes egyszerűséggel kitette a lány szűrét. Huszonnégy éves, akkor majdnem annyi, mint Freydis!
- Nem kell idegesnek lenned, úgy tűnik, hogy minket békén hagynak – vigyorogtam Manó-ra.
Algernon pedig már alszik is, vagyis tovább. Hihetetlen, hogy miként lehet ennyit unatkozni ebben a világban. Amint Amara és Vic anyja távoztak végre a nagyszájú is megtette, és csak a normálisak maradtak itt. Végül Vic fűzött rövid magyarázatot a dologhoz.
- Erről igazán szólhattál volna korábban – morogtam.


#53 2010-12-12 11:53:47
Tao
A nagy ordítozás miatt már nem tudom figyelmen kívül hagyni az Amara körül kerekedett balhét, nem tartom jó ötletnek, hogy a csapat első embertelen tagjával ilyen hangnemben beszéljenek, ez rossz fényt vethet az angyalokra. Chandler goromba egy fickó, az biztos.
Ethan szuszogására csak könyökkel oldalba bököm, hogy ne aludjon el, ismerem már eléggé ahhoz, hogy tudjam, mindig azon jár az esze, hogyan kerülheti el a munkát.
Végül pedig ha végre tényleg lenyugszanak a kedélyek, belemélyedek a tanulásba, amihez csönd kell, méghozzá hosszas csönd. Emlékszem, utoljára akkor éreztem igazán a csöndet, amikor az Ágas-tónál jártam, messze a hegyek mögött. Gyönyörű volt az a hely, a hatalmas tó olyan tiszta volt, a táj pontosan tükröződött benne, olyan volt, mintha az ég és a föld közé egy tükröt tettek volna. Az Ágas-tó partja messze volt az erdőtől, és nem volt benne sok hal, így madarak sem éltek a környéken, legalábbis nem sok. Éjszakánként állatok jártak inni a tó jéghideg és kristálytiszta vizéhez, de nap közben... Olyankor semmi sem volt. Mérföldeken át nem láttam életet, és azokon a napokon, mikor nem fújt a szél sem, szó szerint tapintani lehetett a csendet. Hosszú időt töltöttem az Ágas-tónál, megbabonázott a hely, mintha tényleg nem élt volna senki más a világon, csak én...


#54 2010-12-12 12:35:52
Quentine Constantine
Ez a hülye még most se fogja fel, hogy nem azt akarom hallani, hogy mi a kifogása, én is nagyon jól tudom, hogy miért csinálta, ez most annak az ideje, hogy én kisírom magam, ennyi év után igazán rám fér. Végre a végén azért rájön, hogy mi az ő szövege a jelentben.
Még vagy egy percig sírok, és ölelem szorosan az apámat, és így működik ez, hiába egy gennyláda az ember apja, akkor is az apja. Szeretni kell. Na jó, ez erős szó. Nem lehet utálni, így helyesebb. Végül a sírás pityergéssé, az pedig szipogássá szelidül, a könnyeim totál elmosták a szemfestékem, pedig kurvára azt írták, hogy vízálló ez a szar, de ahogy megtörlöm az arcom, a fele sminkem a kezemen marad.
-Hát sajnálhatod is - mondom dacos hangon. - Hiányoztál, te hülye. A tévében még az idegenekkel is többet beszéltél autogramosztás közben, mint velem valaha is. Bőven van mit pótolnod, csak hogy tudd, és nem fogok úgy tenni, mintha minden rendben lenne, csak azért, mert végre hozzámszólsz. Nagyon ajánlom, hogy teperj, az a minimum, hogy az év apukájának kell lenned!
Asszem gyerekesen viselkedek, nem csoda, végre van valaki, akinek a gyerekeként viselkedhetek.


#55 2010-12-12 13:59:09
Tyler
-Aú.....az embert már pihenni sem hagyják.....-
Dörmögöm bosszúsan ahogy Zyro oldalba lök, bár korántsem aludtam. Ebben a hangzavarban aligha ha lehetne. Szerencsétlen Amarát jól lekiabálták meg Freyrt is. Aki most körülbelül úgy néz ki mint akit alaposan fejbe kólintottak volna egy bunkóval. Zyro felé pislantok majd oldalba lököm, mivel egyrészt kölcsön bökdösés visszajár, másrészt már megint a képzeletébe, vagy az emlékeiben úszkál éppen. Így éppenséggel ő sem tud oda figyelni az eligazításra.
-Nem félek, nyugi, legfeljebb attól, hogy Mr. Chandler majd leordítja a hajamat a helyéről, ha megmerek szólalni. Képzeljétek el, milyen rosszul festenék kopaszon......-
Aztán mivel sajnos eszembe jut anya, és apa kötelesség tudata, arról nem is szólva hogy nem örülnének ha itt majd leégnénk mert nem volt türelmem elolvasni és memorizálni egy protokollt, és kopasz sem szeretnék lenni, belemerülök a jelentésbe. Megpróbálva a lehet legtöbb dolgot az agyamba vésni.


#56 2010-12-12 17:57:59
Hjuchia Sakura
Ez kész. Olyan szinten hangzavar van, hogy az kész. Majdnem hasonlít a sulira. Legalábbis mikor benn voltam. A tanár üvöltözik mert letépem az ajtót és kidobtam az ablakon az igazgató kocsijára... De hát ez van. A fogadás az fogadás, milyen jót is ettem utána. Na mindegy. Fordítok egyet a fejemen és a falat bámulom, résnyire nyitott szemmel. Közben kizavarják az új nénit és valami fura szó üti meg a fülem amire szinte rögtön vigyázzba vágom magam a széken. Mikor kimegy az idegbajos részleg a bennmaradt nagy hősök felé fordulok.

- Tisztázott veszély?

Teszem fel a kérdésemet tömören és nézek a "nagyokra".


#57 2010-12-13 07:19:38
Amara
A helyzet kezd elmérgesedni, s karmaim a tenyerembe mélyesztem, hogy nehogy olyat tegyen aminek a vége egy alvó, vagy bénult seggfej legyen. Mikor már kiabál velem Leroos jól láthatóan vicsorog mögöttem, s a hangja is egyre erősebben hallható. Igen fagyos tekintettel nézek egyenesen Chandler szemébe, s jól érezheti, hogy nem félek tőle akár hogy üvölt. A helyzetet Lady Wanda menti meg, s utána megyek.
- Leroos... - pillantok a kutyámra, aki lefekszik, s úgy figyeli Chandlert, míg én átmegyek egy másik helységbe. Meghallgatom a nőt, majd egy kis hallgatás következik be. Jól látszik, hogy mély levegőket véve nyugszok meg. Ezután ülök le, s úgy szólalok meg, csendesen.
- Igen, valóban nem mentem el, helyette azt tettem amit a Királynőm mondott. Próbáltam a kevés idő ellenére elkészülni mindennel indulásig. Pontosabban első utam a laborba vezetett ellenanyagokért, s vizsgálatokon is átestem, hiszen, gondolom akkor ön is tisztában van a mérgeim hatásával, s azzal, hogy nagyszüleim meddig képesek elmenni, hogy megelőzzék, hogy valaha is halállal végződjön a mérgeim használata, bár erre én kicsi esélyt látok, de nem vagyok tudós. Majd mikor végre haza estem összepakoltam a holmimat. Ezek után mellékes tényező, hogy aktákat megkaptam vagy sem, mert időm se lett volna átnézni őket. - felemelem a kezeimet, s a véres karmaimra pillantok, s a kissé vérző sebekre a tenyeremen. - Mr. Chandler téved. Nem várom el, hogy a feletteseim körül ugráljanak, kiszolgáljanak. Csupán bíztam benne, hogy lesz egy kis időm helyben megismerkedni azokkal akikkel együtt leszek, de ebben minden jel szerint tévedtem. - közben kihalászok egy kis rongydarabot a zsebemből, hogy a vért letöröljem a kezeimről. - De a nehézségek nem veszik el a kedvem, mert kis korom óta vágyok arra, hogy ide jöhessek, s tanuljak, körbenézzek. - nem mosolygok, hangom szomorú, talán csalódott is, de teljesen ellentétben van azzal ahogy az aktám jellemezni szokott, azaz, vidám, mosolygós. Valami keményen betalált az utóbbi percekben ez teljesen biztos. - Sajnálom...


#58 2010-12-13 07:32:19
Henry White
Összeszorítom a számat, de visszafogom magam, nehogy olyasmit mondjak amit később megbánnék. Némán figyelem ahogy Amarát ki kísérik. Az adatokat lappozgatom, de a nagyját már memorizáltam. Victoria felé fordulok.
-Az egy dolog, hogy maximalista és rendmániás, még sem kellene másokkal ennyire kiabálnia, főleg nem egy másik kultúra képviselőjével. Viselkedhetne.-
Majd újabb lapot nézek át.
-Mi lesz a beosztás, kinek mi lesz a feladata?-
Kérdezem, próbálva kicsit elterelni a figyelmet a kialakult helyzetről.


#59 2010-12-13 09:28:33
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 11:20 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

Vic Lorna-ra nézett és megvonta a vállát a lány szavaira. Pietro nézett a többiekre, amikor ők kérdéseket tettek fel.
- Tisztában vagyunk Magneto fenyegetésével – mondta a férfi. – Akárcsak azzal, hogy a Cinnamon család utálja az elnököt, hiszen a ténykedése miatt igen sok családtagot fogtak el és végeztek ki, és April Cinnamon apja is miatta halt meg. Így a bosszú igen jó ürügy mára. Démonok is ott vannak, velük úgy tudom, hogy találkoztatok, Loki klónok, mesterbűnözők, skrullok, és még sorolhatnám, és ha akarod az anyádat is idevehetjük Al – vigyorodott el egy pillanatra a férfi.
Freyr-nek azonban már Hood felelt és nem pedig Pietro.
- Úgy gondoltuk, hogy mindenki olyan terepen lesz és olyan feladatot lát el, amihez ért – mondta. – Mr. Hjuchia és Freyr a számítógépekhez ért, így ők biztonsági teremben lesznek megfigyelőként, Freyr megtanulta a Figyelőknél, hogy miként tud kiszúrni egy természetfeletti lényt igen hatékonyan így ő ott lesz a legnagyobb segítség. Lady Einardottir Valkűrrel megy a tömegbe, mint Asgard egyik küldötte, így díszvendég lesz, akárcsak Victoria ő is odabent lesz, hiszen ő ismeri őket valamilyen szinten és személyi védelem lesz a feladata. Lorna és Rachel az első részeken fognak a kertben és az utcán figyelni, hogy meglátnak-e valamit. Itt van a főbejárat is. Amara, Zyro és Ethan pedig a hátsó bejáratnál és sikátoroknál fogja ugyanúgy a terepi munkát végezni a kutyával együtt.

~ Rachel ~
A férfi még mindig zavartan nézett a lánya kirohanására, erre egyáltalán nem volt felkészülve. Végül komolyan nézett Rachel-re és bólintott.
- Igazad van – mondta beleegyezően. – Úgyis többet fogunk találkozni, ha ennek vége van. Mit szólnál, ha elmennénk hétvégén valahova, csak mi ketten, hogy megismerjük egymást?
A választ megvárta még, majd utána szólalt meg újra.
- De most ideje lenne visszamenni dolgozni.

~ Amara ~
Wanda megértően bólint a lánynak.
- Ha itt maradsz közöttünk, akkor hozzá kell szoknod, hogy lehetséges, hogy ilyen miatt napokig nem feküdhetsz le aludni, mert mindent meg kell tenni, hogy mindenre felkészüljünk – mondta a nő vigasztalóan. – Itt eléggé mások a játékszabályok, mint Attilan-on. Ti soha sem háborúztatok úgy tudom, de itt folyamatosan azok vannak. Ez egy végtelen háború világa, ahol egy ilyen kis hiba emberek ezreinek életébe kerülhet. Chandler katona, a harmadik világháború egyik hőse, szigorú ember. És hirtelen haragú. Mi lenne, ha most értesítenéd a Védelmezőtöket, hogy küldje el azokat az adatokat, amiket nem kértél el tőle? – mosolyodott el. – Van egy mondás az emberek között, hogy jobb később, mint soha.


#60 2010-12-13 09:41:11
Serena Davidson
Megcsóváltam a fejemet Manó szavaira. Ha kicsit közelebb lett volna hozzám, akkor még fejbe is vágtam volna, de legalább Zyro próbálta észhez téríteni. Algernon kérdése, hogy tudott veszély, talán erre nem kellett volna Higanyszálnak válaszolnia, mert úgy érzem, hogy anélkül is boldog voltam, főleg, hogy legalább egy órán át tudta volna még sorolni, hogy mivel is nézhetünk ezen a világon szembe. Az anyja? Kérdőn sandítottam a srác felé, majd Hood vette át a szót, hogy ki milyen feladatot fog ellátni. Szóval mi elől leszünk a legnagyobb tömegben. Csak remélni tudtam, hogy nem fognak ránk valami estélyi vagy hasonló hacukát rakni, hanem valamiféle szuperhős jelmez is megteszi. Bár belegondolva nem tudom, hogy melyik nézne ki hülyébben és nevetségesebben. Mert utcai mezei ruhában fix, hogy nem maradhattunk. Szóval figyelünk és figyelünk, ketten mindent, ketten elől, ketten bent, és a maradék hátul. Visszanéztem a tanulnivalóra, úgy tűnt, hogy mégis muszáj lesz az egészet megtanulni.
- Gondolom addig kell ott maradnunk majd, amíg az utolsó vendég is el nem tűnik – tettem fel a fél kérdésemet.


#61 2010-12-13 21:30:10
Tao
Ethan lökésére eszmélek fel, kicsit elkalandoztam, a csudába, úgy tűnik, nem csak én ismertem ki az ő stiklijeit, hanem fordítva is! Végül az eligazítás további részére figyelek fel, a hátsó bejárathoz osztanak be Ethannel és Amarával, ennek örülök, lesz alkalmam elmondani neki, hogy ne vegye gorombaságnak az imént történteket, remélem meg fogja érteni a dolgot. A kivetített képen megvizsgálom, hogy melyik is a mi részünk, megnézem, merrefelé vannak a sikátorok és a hátsó bejárat, milyen irányokból lehet megközelíteni, hogyan kéne majd figyelnünk a helyet. Ha ezzel megvagyok, és megfigyeltem az érdekességeket, azért még arra is figyelek, hogy ha esetleg találunk valakit, aki meg akar lógni, melyik cspatnak kell majd szólnom, hogy feléjük tart, honnan kell erősítést kérnem. Mindig kérnek erősítést a filmekben.
-Vagy amíg más parancsot nem kapunk - teszem hozzá Lorna felvetéséhez.
Végül visszafordulok a papírjaim felé, és folytatom az olvasgatást.


#62 2010-12-13 22:22:05
Quentine Constantine
A szipogást befejezve letörölöm magamról a maradék minkemet is egy zsepivel, ennek már úgyis lőttek.
-Csak hogy tudd, ezt a szart is miattad kentem magamra - jegyzem meg közben durcásan, és az ajánlatára, hogy hétvégén menjünk el valahova együtt csak laposat bólintok. Amikor pedig azt mondja, ideje dolgozni, lekverek egy kisebb csattanóst az arcára, nem akkora, hogy a kezem nyoma ott maradjon, de azért hangja legyen.
-Ehhez meg szokj hozzá. Fizikai társítás, hogy eszedbe ne jusson megint elhagyni. Akárhányszor lelépsz, kapsz egyet.
Egy ropit veszek elő a zsebemből, és a számba teszem, hetykén hagyom fityegni, mintha fogpiszkáló lenne, és bemegyek én is szobába, ahova a többiek. Kiolvasom Lorna fejéből, amit eddig bogarászott a papírján, meg hogy melyik csapatba vagyok beosztva, hova. Sokkal gyorsabb emlékeket beépíteni, mint memorizálni dolgokat. Minek olvassam el a Moby Dicket, ha helyette kereshetek valakit, aki olvasta?
~Látom, az új csaj kihúzta a gyufát Tysonnál. Szerinted meddig bírja majd?~


#63 2010-12-14 15:25:19
Hjuchia Sakura
Hallgatom a választ, hogy miféle veszélyekkel számolhatnak és még akár anyám is ide sorolhatja ha kérem.

- Ugyan nem kell. De kedves, köszönöm bácsi.

Válaszolok Pietro-nak majd hallom a beosztást. Megfigyelő kamerák Freyr-el. Keresni se tudtam volna nyugodtabb helyet. És még jó, hogy nem álltam neki átnyálazni az elém tolt papírokat. Nem igazán lesz rá szükség ott ahol aludni fogok.


#64 2010-12-15 01:27:28
Amara
Hallgatom Lady Wanda szavait, s nem szólok közben, csak a végén előhalászom a kis kütyüm, s megérintek pár jelet.
- Okos mondás... Máris elkérem. - pittyeg a kis szerkezet, mire félre húzom a számat. Újra piszkálom, de semmi, majd Lady Wanda felé mutatom a kis eszközt. - Ugye véletlen sincs önök közt olyan, aki ért az ilyesmihez? - kérdem szomorkásan – Valamiért nem érem el még Attilant se, pedig kéne működnie, de így Lord Gorgont se tudom elérni, és az adatokat se fogom megkapni ezen. Harcos vagyok, így a technikához nem értek annyira. Majd az önök eszközein felvehetném a kapcsolatot Attilannal? - teszem fel a kérdésemet. - Különben igaza van. Nem harcoltunk, s még gyilkossági aktát se láttam rendfenntartó pályafutásom alatt, s arra se emlékszem, hogy az idősebbek közül bárki foglalkozott volna ilyesmivel, pedig mivel biztosan kiemelt ügy lett volna. Ez még nekem furcsa, mint ahogy minden bizonnyal önöknek is az lenne, hogy nálunk csak a testőrség tagjainál lehet maximum fegyvert látni, s náluk sincs mindenkinél. Egyszerűen nincs szükség arra, hogy legyen nálunk, vagy kiképezzenek rá. Mr. Chandlerrel meg valahogy sikerül együtt dolgozni, de ez nem csak rajtam fog múlni. - mondom csendesen, miközben a kis eszközöm zsebre vágom.


#65 2010-12-16 15:30:16
Tyler
Elkapom Lorna pillantását, arra a megjegyzésemre. Csak szélesen elvigyorodok és küldök neki egy színpadias, na jó nagyon túl játszott csókot. Majd Hodd-t hallgatom ahogy sorolja ki hol lesz. Remek, miénk a sikátor, ami biztos nem parfüm illatú. Halálra fogom unni magam, hacsak Magneto, a skrullok, és a többi fajzat nem támad. Mondjuk én akkor sem a sikátor felől támadnék, na de mindegy is. Gyorsan én is bevésem az agyamba a nekem kellő információkat.
-Nem akarok udvariatlan lenni, tudom hogy bevetésre megyünk meg, minden, de némi kaját nem kaphatnánk előtte gyorsan?-
Majd a szavaimat, a gyomrom korgása erősíti meg.
-Bocsesz....


#66 2010-12-16 15:35:42
Henry White
Csendben hallgatom a beosztást, ki hol is lesz. Remek, egy kamerákkal teli teremben leszek. Szívesebben lennék kinnt a többiekkel, de Hodd-nak igaza van, ott több embert, és nagyobb területet tudunk szemmel tartani. A Figyelőknél töltött időt, pedig tényleg hasznos volt. hamarabb észreveszek egy démont, vagy másfajta lényt, mint a többiek, ahogy most már a démonok mágiáját is hamarabb felismerem.
Remélem semmi gond nem lesz, bár amennyi ellenséget és bűnözőt felsoroltak, az lesz a csoda ha egyik sem akarja megtámadni az elnököt. A tájékoztatóban gyorsan az engem érintő oldalakra lépek, és mindent átnézek ami fontos lehet.


#67 2010-12-16 19:03:28
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő reggel, 11:25 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

- Csak, amíg az elnök ott van, addig kell maradnotok - felelte Hood a kérdésekre.
Rachel és Constantine is beérkeznek a helységbe, ahova Manó kérdése után pedig hamarosan meghozzák az ebédet is a csapat számára, illetve nassolni és ropogtatni valót, hogy teljesen kényelmesen tudjanak tanulni és memorizálni azokat az adatokat, amire este szükségük lesz majd a ezek után senki sem zargatta őket, csak egyetlen egyszer.
Du. három óra körül mindenkit kikérdeztek a megtanult anyagból, aki el tudta mondani, az utána mehetett elfoglalni magát a toronyban, körbenézhetett, pihenhetett, játszhatott, edzhetett. Aki pedig nem tudta megtanulni, annak majdnem fél hatig ott kellett ülnie a „tananyag” felett, hogy tényleg be tudja magolni mindazt.

~ Amara ~
A lány tévedett, mert tökéletesen sikerült kapcsolatba lépnie Attilan-nal, Lord Gorgonnal a kütyüjének segítségével.
- Szóval eddig tartott, hogy panasz legyen rád Hinytia? – szólalt meg az anyanyelveden a mély morgó hang. – Vagy most esel túl azon, amit elfelejtettél megtenni a Lady Melissa-val való beszélgetés után?
Egy alapos fejmosás után végül Amara megkapta az adatokat, amiket akar (ezt azért írd le, hogy mit kérsz el), majd Wanda visszakísérte a többiekhez.


2045. július 10. Hétfő délután, 17:25 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx

Ekkor már a korábban függőben maradt személyek, akik háromkor nem tudtak lefelelni az anyagból is készen voltak. Nem kellett tovább szenvedniük ezzel. A fegyverterembe kísértek le mindenkit, hogy akinek szüksége van fegyverre, az nyugodtan választhat magának egyet a manapság használatos fegyverek közül.


#68 2010-12-16 19:18:37
Serena Davidson
Zyro felé morogtam, majd Hood válaszolt nekünk. Éljen! Reméltem, hogy az elnök nem szeret bulizni és a lehető leghamarabb eljöhetünk arról a helyről. Rachel és Constantine felé néztem, amikor apa és lánya bejött, a férfi arcán egy vörös folt.
~ Felpofoztad? ~ érdeklődtem vigyorogva. ~
És jött a kérdés, hogy felhúzták Tyson-t. bólintottam még mindig vigyorogva, a másik kérdés igazán remek volt.
~ Ha Vic anyja nem viszi ki, szerintem már az ablakon repült volna ~ üzentem vissza. ~ Egy biztos, ő sem tudja befogni a száját, és trehányabb nálunk. ~
Ami pedig megnyugtató volt, hogy nem mi vagyunk a leglustábbak, hanem az új a csapatban. Manó kérdése után csak a fejemet csóváltam, majd tanulmányozni kezdtem az iratokat. Az ebéd mentett meg attól, hogy el ne aludjak ott azonnal. Majd utána némi rágcsálnivalóval együtt olvastam tovább és tanultam,
Ami meghozta a gyümölcsét, a három órás teszten, kérdezése átmentem, így nem kellett tovább tanulni, hanem mehettem körbe-körbe nézelődni a toronyban. Ha volt kivel, akkor azzal néztem végig a helyet, ha nem, nos akkor egyedül derítettem fel, majd még öttől egy kis pihenésre is volt idő, mielőtt fegyvert választhattunk.
- Boldogulok – mondtam és kiengedtem a karmaimat. – Ezek elegek.
Meg amúgy is jobb közelharcos voltam, mint távolsági.

//Folytatás: Az Új Parlament épülete (Somerville)//


#69 2010-12-17 00:43:56
Hjuchia Sakura
Otthagynak végül minket, hogy tanulhassunk, de kapunk ebédet és nasit is. Megebédelek rendes gyerek módján majd némi rágcsálnivaló kíséretében az egyik falhoz húzok egy széket és a papírokat amiket tanulni kell viszem magammal. Törökülésbe felülök a székre és átlapozom az aktákat. Nem igazán okoz sok gondot a lényeg megjegyzése. Sokat olvasok is meg ebbe élek.

3 kor jöttek kikérdezni minket. Lorna hamar túl is adott az egészen, elsőnek. Beslattyogtam utána én is és lemorogtam nekik amit akartak. Lorna elindult felfedezni a tornyot. Hát ahogy gondolja, nem érdekesebb épület mint bármelyik másik. Én az első ablakig sétálok el és ott kifelé tekintek, le a városra és várok.


#70 2010-12-17 11:32:18
Quentine Constantine
~Ugyan, semmi ahhoz képest, amit érdemelne.~ Válaszolok Lornának, egészen belejött a mentális csevegésbe, már tudja, hogyan kell koncentrálnia, hogy felismerjem a szándékát, ez nem haszontalan éles helyzetben.
~Vagy trehányabb, vagy csak tök idegen neki a rendszer.~ Teszem még hozzá, aztán leülök, és úgy teszek, mintha olvasgatnám ezt a papírt, néha talán tényleg beleolvasok, de igazából még mindig könnyebb dolgom van, ha egyserűen átültetem a tudást majd Lorna fejéből. Rágom a ropit, nézegetem a kivetített képet, és azon gondolkodom, van-e bármi esély arra, hogy lássam az anyámat. Az anyám gyakorlatilag halott, persze a feltámadós fajtából, de hát azok is meghalhatnak újra. Ezt a gondolatot járatom órákig, mikor aztán kikérdeznek minket. Lorna után egyszerűen elismétlem, amit mondott, így engem is elengednek, és lófrálok egyet Lornával a helyen, aztán jön a fegyverválasztás. Mintha valami párbajra készülnénk, vagy tudomis én, az tuti, hogynem fogok puskával rohangálni, pláne, hogy még életemben nem volt olyan a kezemben, maradok a pisztolyoknál, amit Miller adott, az még mindig jó lesz, csak kérek rá néhány kiegészítőt, ezeknél úgyis van minden. Jöhet egy spéci hangtompító, egy lézeres bemérő, és persze duplahosszú tárak, kicsire nem adunk, a végén meg úgyis le kell adnom, mert nincs rá engedélyem.
-Azt hittem, piszkosul fáj, mikor ezt csinálod - jegyzem meg Lornának, mikor csak úgy demonstrációként előhúzza a karmait, mondván, nem kell neki fegyver.


#71 2010-12-17 12:34:30
Tao
A sok-sok tanulás után kikérdeznek minket az anyagból, sikerül is felmondanom, amire kíváncsiak, így megengedik, hogy körülnézzek a helyen, kipróbáljak ezt-azt, és beszélgessek, akivel szeretnék. Elsőként az étkezdét látogatom meg, és megebédelek, aztán elnézek az edzőtermekhez, kipbóálom a gyakorlóteret, a lőtéren lövöldözök egy-két puskával, és körbejárom a torony szinjeit, mire szólnak, hogy ideje készülődni, és ismét visszatérhetek a fegyverekhez. Nem tervezem, hogy megöljek ott bárkit is, de mindenre fel kell készülni, így nem csak egy kézisokkolót, és egy sokkolópisztolyt kérek, hanem egy rendes pisztolyt is, amilyen épp van, nekem nem oszt, nem szoroz, hogy milyen típusú, csak jól működjön.


#72 2010-12-17 12:51:53
Amara
A kis kütyü végül csak eléri Lord Gorgont.
- Igen Lord Gorgon... - lehajtom a fejem, s úgy hallgatom a fejmosást. Lady Wanda tökéletesen láthatja a különbséget, ugyanis nem támadok úgy vissza, mint Chandler esetében. Sokkal több tiszteletet kap, s amennyiben a Királyi családról is megkaptak mindent, akkor nem is kérdéses, hogy a sokat morgó Lord Gorgonnal nem sokan ellenkeznek. Végül az aktákat elkérem. A csapat tagjainkat az aktáját, akikkel együtt vagyok, akik eddig velük voltak, szüleik aktáját, az angyalok aktáit, s még a Shield meglévő aktákat is, amik rám tartoznak. Mind a kis kütyümre kapom, majd elköszönök illedelmesen, amint megköszöntem az aktákat, s utána nézek Lady Wandára, aki visszakísér a többiekhez ezek után.
A következő órák tanulással telnek, s azzal, hogy megtudjam miről volt szó. Ebédnek persze megkapom az akta szerinti kedvenc kajáimat. Halakból álló fogásokat, meg jó adag gyümölcsöt rágcsálni valónak. Az első alkalommal nem sikerül átmennem. Két óra alatt a számomra idegen protokolok sokaságát nem könnyű ilyen rövid idő alatt megtanulni, de a következő időpontra már megy. Ezután az utunk a fegyverterembe vezetett, s Leroossal az oldalamon sétáltam lassan a többiek után aktákat böngészve akkor is, amit Lord Gorgontól kaptam. Furcsa látvány lehet az előttem lebegő furcsa jelekből álló adathalmaz, de mikor elérjük a fegyvertermet, akkor zsebre vágom, s végig nézek a bent lévő felszereléseken, majd az előttem szólókra pillantok.
- Nekem se kell fegyver. - felmutatom a karmaim, majd a farkam is magam elé húzom, s a felsőm is felhúzom, hogy a szárnyaim előtűnjenek. - Bár nekem nincsenek akkora karmaim, mint Lornának, de ezek is szerintem elegek. - közelharchoz értek, s sohase képeztek távolsági fegyver használatára. Talán ha egyszer testőr leszek, akkor tanulok ilyesmit az átképzés során. Félre is állok a fegyverek közül válogatni akarók útjából.



#73 2010-12-17 15:39:57
Tyler
Végre nem ordítják le a fejem, csak mert kaját kértem. Meg is hozzák, még jó hogy nem kongó gyomorral kell védenünk k az elnököt. Feltéve ha meg kell, annyira túl lesz biztosítva, csoda hogy levegőt tud majd venni, a körülötte lebzselő testőröktől. Miközben valami sósperecre hasonlító izét rágcsálok, a borzasztóan unalmas adatokat olvasom. Nah igen, nem is sikerül elsőre levizsgáznom vagy mi a szösz. Szép lassan mindenki elszivárog, én meg ott ücsörgök, szerencsére nem egyedül. Végre rá szánom magam, és alaposan átrágom magam, míg végül mindenre tudok válaszolni amit kikérdeznek. Aztán le is kísérnek minket a többiekhez, menet közben még egy szendvicset rágcsálok, ami igen csak megszáradt de azért csak legyűrőm. Ha már elém rakták, legfeljebb majd telibe rókázom az elnököt. Chandler biztos ugrálna örömében. Egy kicsit válogatok a fegyverek közt, de nem igazán van bármi amit hasznos lenne, jobban szeretek verekedni, bár ezt többen közelharcnak neveznék. Azért csak választok egy pisztolyt, hozzá tartalék tárakat meg egy kisebb tőrszerűséget. Fő a biztonság.
-Mehet a menet....-
Rikkantom el magam, ami nem biztos hogy jól veszi ki magát, mert mindenki elég feszült. Komolyan ezek az Angyalok elég karót nyelt egy társaság.


#74 2010-12-18 08:59:29
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő délután, 17:30 – Bosszú Angyalainak tornya, Sussexx
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao

A csapat megkapta a felszerelést, megfelelő ruháját, majd a főcsarnokban pedig már az egymást ugrató Angyalok várták őket. legalább is, akiket nem zavart, hogy Tyson is ott van és továbbra is igen mogorván szemlélődik. A csapatnak talán szerencséjére Patriot nem tartott velük a buszon, amivel mennek, hiszen ő repülve közlekedett, akárcsak Valkűr a pegazusán, Wanda, Pietro lefutotta a távot, és Hood is bandázsok segítségével repülve ment a helyszínre.
A csapat pedig a többiekkel buszon és Hulk-ot, azaz Sion-t is most láthatták először emberi alakban ennek köszönhetően. A busszal pedig hamarosan megérkeztek a parlament épületéhez.

#75 2011-03-03 13:48:52
Quentine Constantine
Az orvosi ellátás jókor jön, ha valamelyiknél van fájdalomcsillapító, nyugtató, vagy bármi, amit túl lehet adagolni, rögtön a tudtukra adom, hogy adjanak, amennyi csak van.
-Amelyik majdnem megölt... Hát hasonló volt a helyzet, de ezúttal azt hiszem jó időre kivontuk a forgalomból. A fejük nélkül nem olyan veszélyesek, azt hiszem - kicsit felvágva mondom, de miért is ne lehetnénk büszkék arra, hogy kinyírtük a dögöt?
Teleport, juhé, végre haza... Majdnem haza, de legalábbis biztonságba kerültünk, itt nincs démon, annyi biztos, mára már éppen elég volt. Fél füllel hallottam, hogy valami Karasut mondtak, meg hogy elraboltak valakit, de mindegy, az angyalok megoldják... Ahogy Dormammut is megoldották, mi?
A teleportálás után elsőként az tűnik fel, hogy itt van anyám is.
-Azt hiszem, lenne mit megbeszélnünk...
Nem is tudom, hogy most az új képességeim vagy az elmúlt gyerekkorom az érdeksebb téma, de remélem mindkettőre jut idő.


#76 2011-03-04 15:05:38
Aian
Szóval hírek, értem. Az itt történt eseményeket terjesztik. Ha nem is örülnek neki?
-/Nálunk másképp működik kicsit, ha nem akarjuk, hogy közöljék vagy nem közlik vagy lelőjük./
Aztán teleportálás jön, megrezzenek egy pillanatra de végül megnyugszok. Álcázásom leveszem és páncélomban feszítek Hood mellett.
-/Két éve érkeztem ide, egy kísérlet miatt. És a jelen állás szerint itt is maradok. De mondja kérem, honnan ismeri a népem nyelvét?/
Válaszolok kérdésére majd sisakom is leveszem és fogom jobbomba.



#77 2011-03-05 07:34:29
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő délután, 20:00 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
~ Freydis Einardottir, Victoria Miller, Rachel Wilcox, Zen A. Khalil ~

Itt az épületben meg is érkeztek a most már tényleg felszerelt orvosok, akik mindenkinek, akinek sérülése volt, azokat nekiláttak ellátni. Rachel is kapott végre fájdalomcsillapítót, a sebeit bekötözték, akárcsak a másik két lánynak. Az anyja és az apja voltak ott végig mellette. Az angyal nő kedvesen mosolygott rá a kérdések után.
- Miről szeretnél beszélgetni? – kérdezte lágyan. – Maradok, amíg nem válaszolok minden kérdésedre. Soha sem gondoltam volna, hogy bármi ilyesmit örökölsz majd tőlem – utalt a szárnyakra.
Hood bólintott Aiannak a szavaira.
/ - Igen, tudom, de itt azért nincs militarista állam, mint nálatok – mondta. /
Amikor a kísérlet lett említve a szemei nagyot csillantak és láthatóan tényleg nagyon érdekelte a dolog.
/ - Erről hallanék még örömmel, hogy mivel kísérletezgetnek arrafelé manapság – mondta, majd elvigyorodott. – Nekem is balesetem volt, aminek köszönhetően ott ragadtam a bolygódon úgy három-négy évre. Akkor sikerült megtanulnom és alig sikerült elszökni onnan. Mennyire sikerült beilleszkednek a földi életbe… ah elnézést, Hood vagyok – nyújtott kezet./


#78 2011-03-05 14:01:10
Aian
/ -Zen Aian Khalil Örmester, Örülök, hogy megismerhetem./
Viszonoztam a kézfogást neki majd fojtattam a beszédet. Általában nem beszélek ennyit de hallani anyanyelvem felemelő két év után.
/ -Nem is tudtam, hogy volt még egy látogatónk máshonnan. Bár érthető a kényes kezelés. Lehet, hogy katona állam vagyunk de a tudósokat néha túl nagyra tartják. Hát ha voltál nálunk annyit tudhatod, hogy vannak azok az ocsmány szörnyek, aztán meg a vízgondok is. De tudod hiába nem vagyok a saját bolygómon a törvényeit tisztelem. Meg nem is igazán avattak be minket, hogy mit csináltak. Valami térugrást emlegettek meg ilyenek, azt mikor elindítottam a kicsikém csak úgy száguldott aztán az égő géproncsal együtt lezuhantam, ennyi a történet./
Pillanatra megállok és mosoly félét eröltetek a hadarásom végeztével.
/ -Elnézést, hogy ennyit beszélek és hadarok. Csak két év nem sok idő, hogy megtanulj egy új nyelvet amiről azt se tudtad létezik./


#79 2011-03-06 14:07:17
Quentine Constantine
Az orvosi ellátással végre gyógyszerek is érkeznek, amikre most nagy szükségem van, nem is annyira a fájdalmak, mint inkább az idegeim miatt.
-Persze, baromi cuki, hogy szárnyaim nőttek, én is nagyon örülök neki - válaszolok keserűen, nincs jó kedvem, nem nehéz kitalálni, hogy miért. Már alapból az irritál, hogy ő nyugodt, és lágy hangon beszél, mintha kurvára rendben lenne minden. - Kezdjük az elején! Ki vagy te? Mindkét szülőm magamra hagyott, de az egyikről legalább a tévében hallottam. Rólad viszont semmit sem tudok, ki voltál életedben, hogyan haltál meg, miért tértél vissza? És miért hagytál el? Mert azt még megértem, hogy apám veszélyt jelent rám, vonzza a démonokat, meg szuperhősködnie kell, nem örültem ennek sem, de ez van. Te viszont megvédhettél volna ezektől, és ne mondd, hogy olyan nagyon elfoglalt voltál, hogy 17 éven át egyszer sem tudtál meglátogatni!


#80 2011-03-06 15:54:42
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő délután, 20:05 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
~ Freydis Einardottir, Victoria Miller, Rachel Wilcox, Zen A. Khalil ~

Hood megértően bólintott Aian szavaira.
/ - Megértem – mondta. – Nem sokat láttam a világodból, egy laborban, börtönben voltam szinte végig. Ha nincs egy katona, aki őrködött felettem és nem tanít meg a nyelveteken, akkor lehetséges, hogy bele is őrültem volna. Semmi gond, megértem, teljesen megértem. Szerencse, hogy egyben megúsztad az ide érkezést Aian. /
Néhány pillanatra elgondolkodott, majd újra megszólalt.
/ - Nem tudom, hogy mennyire találod a helyedet odakint a városban egyedül, ha gondolod itt maradhatsz, hátha könnyebben megy innen a beilleszkedés és tanulás, főleg, hogy itt azt sem kell titkolnod, hogy ki vagy. /
Rachel anyja nagyot sóhajtott és leguggolt elé.
- Lara James néven születtem – mondta. – Egy autóbalesetben haltam meg, amikor egy autó belénk rohant oldalról és a folyóba zuhant mindkét kocsi. Nem magamat mentettem, hanem a vétkes fél két kis gyermekét. Csak az egyiket tudtam kimenteni, belefulladtam a folyóba. Azért jöttem vissza, hogy segítsek, megszegtem a törvényeinket, amikor apádat megmentettem, teherbe estem, a büntetésem az volt, hogy nem jöhettem a Földre, nem látogathattalak. Ha tehettem volna, magam nevellek fel, de nem engedték – mondta bánatosan. – Nincs bocsánat arra, hogy nem voltam veled, nem is várom, hogy így érezd, csak látni szerettelek volna legalább egyszer, mielőtt újra megbüntetnek azért, hogy eljöttem…

Ekkor egy villanás utána csapat másik fele is nem kicsit elázva és sérülten érkezik meg ugyanide.


#81 2011-03-06 16:02:05
Serena Davidson
//Előzmény: Revolver Corporation központi épülete (Somerville)//

Algernon lépett oda először és emelt fel a földről, átkaroltam a vállát, és is felszisszentem, ahogyan a hasamba a fájdalom csapott. Most még ruha nélkül is remekül mutatok meztelen felsőtesttel, hála a vágásnak. Amara-t nem láttam, hogy mi van vele, csak az üvöltést hallottam, hogy orvos is kell, mondom mire ideér, nekem már nem fog kelleni. Végül Zyro is odajött, aki egyből azon akadt fenn, hogy megfázhatok-e. Már mondani sem lehet ilyet?
- Nem pubi, nem tudok megfázni – morogtam. – Tizennégy éves korom óta nem… de akkor is, tiszta víz és vér vagyok!
És a jól ismert Davis is beszélt, Zyro többet, de legalább kiokoskodták, hogy ki is támadt ránk, vagyis Al-re és miért. Szóval családi ügy volt, a bocs után a srácra néztem és megcsóváltam a fejemet.
- Hé Al, nem kell bocsánatot kérne – mondtam. – Rendben leszünk, nem? És nem a te hibád volt, örülj, hogy megúsztad egyben. Velem rendben lesz minden, nehezen irtható fajta vagyok – vigyorodtam el. – Te jól vagy?
Kérdeztem még, majd a megszokott villanás, és a hányinger és szédülés. Hogy mennyire utálom a teleportálást! Körbenéztem, ismerősök, Vic, Freydis, egy idegen, páncélos srác, és Rachel, egy függönybe csavarva? És egy nővel beszélget, csak ezért nem tettem fel hangosan a kérdést, hogy jól van-e és ez az új divat? Al-re néztem fel.
- Szerintem most már megpróbálhatnál letenni – vettem fel.


#82 2011-03-07 14:16:45
Quentine Constantine
-Láthatóan mindenkinek van egy jó mentsége, hogy miért nem tudott rám időt szakítani, te is megtaláltad a magadét. És mégis, miért jöttél le újra? Azért, hogy elmondhasd, apám mellett veszélyben vagyok? Ez volt a fontos közölnivaló? Vagy két évtizedenként kiszöksz a szobafogságodból, hogy megnézd, mi van velem, és esetleg ha már úgy is erre jársz, dugj egyet apámmal?
Általában a gyerekek számára amolyan tabu téma a szüleik szexuális élete, de ez főleg azért alakulhat ki így, mert annyira más oldalról ismerik őket, annyira tudatlanok, amikor kialakítják a róluk elképzelt képeket, hogy nem fér bele később ebbe a koncepcióba a szex. Ami engem illet, a szüleim két idegen, akik egyszer dugtak, aztán feladtak postán, és lehet ezt akármilyen szépen fokozni, hogy ők azért szerettek, és akartak velem találkozni, gondoskodtak rólam így meg úgy, a végeredmény ugyan az marad.
Közben felbukkannak a többiek, ahogy elnézem, többen megsérültek, meg elég vizesek is.
~Meg ne szólalj!~ Hallhatja Lorna a fejében az üzenetet, amikor a függönyömről akarna érdeklődni. Azt hiszem, ebből ő is rájöhet, hogy nincs jó kedvem.
Felmerül bennem, hogy talán jobb lenne privátban folytatni a beszégletést anyámmal, de végülis számára kínos a szituáció, és már megszoktam az érzést, majd ő szól, ha szeretne négyszemközt beszélni.


#83 2011-03-07 22:10:38
Tao
Az emberek támogatása lassan feleslegessé válik, sok az orvos, meg a szék is itt a toronyban.
-Miért szednek szét minket? Azt akarták, hogy meghaljon Cinnamon és Spencer? - Kérdem meglepetten Davistől, és közben felmérem a többiek helyzetét. Rachel elég ramatyul néz ki, de talán csak a függöny teszi, egy idegen fickó is van itt, nem hinném, hogy láttam volna eddig, és egy másik nő is van, akivel Rachel beszél, őt sem ismerem.
-Veletek mi történt? - Kérdezem Freydistől, ő láthatóan jól van, és szeretem az összefoglalóit meg a történeteit, ő mesél talán legjobban azok közül, akiket ismerek, bár hozzá kell tennem, azért nem ismerek olyan sok embert. Azt hittem, soknak számít, de amit itt láttam, ez a Facebook, hát a legtöbb ember alaposan felülmúlna engem.


#84 2011-03-08 01:03:05
Aian
/ -A zuhanás talán veszélytelenebb volt mint a hétköznapi harc a sivatagjainkban. De tudod gondold inkább úgy a helyzeted mit a laborban töltöttél, hogy szerencsés voltál. Ha nem lettél volna érdekes vagy bármit tettél volna mellyel haragra hívod a vezetőket lehet jobban megismered a világunk többi területét a városon kívül./
Pillanatnyi szünetet tartok miközben körbenézek a teremben lévőkön, majd visszafordulok Hood felé.
/ -Lehet elfogadom ajánlatod, ha vehetem annak marasztalásra hívásod. Bár erős kételyek gyötörnek ezzel kapcsolatban. Nem terveztem felfedni, hogy honnan is jöttem. És sokat az érkezésem módjáról. De kérlek mond csak. Mindig ilyenek a napjaitok mint a mai? Mert sokban hasonlít a szolgálatra nálunk. Pirkadati kelés és harc akár napokon át, hogy a következő nap is ugyan ezt fojtathassuk./


#85 2011-03-08 01:17:48
Hjuchia Sakura
Lornat figyelem miközben mondja, hogy nem kell aggódni meg bocsánatot kérni. Savanyú kifejezés ül az arcomon továbbra is. Kérdésére már csak egy teleportáció után fogok tudni válaszolni mert átkerülünk, vagyis vissza a bázisra. Mindenki itt van úgy fest.
- Persze megvagyok... Szinte csak hasznosat örököltem anyámtól.
Válaszolok Lornának még mindig szomorúan. Bánt, hogy a párbaj félbe szakadt, hogy megvágtam két társam is és, hogy még össze fogok futni azzal a nőszeméllyel egy harcra, és egyáltalán nem érzem magam felkészültnek arra a csatára. Picit el is merengek mikor Lorna felveti, hogy letehetem akár.
- Ha ezt szeretnéd.
Mondom majd leguggolok és leengedem a lábát először óvatosan nehogy a sebe felszakadjon vagy hasonló dolog történjen, ha biztosan megáll a lábán akkor el engedem teljesen.


#86 2011-03-10 12:11:14
Tyler
Hűha apám még mindig szédelgek egy kicsit. ez ütősebb cucc volt, mint gondoltam, de azért rendben leszek. Legalább rókáznom nem kell. Zyro-t eltolom, azt hiszem most már egyedül is tudok menni, Davis-hez tántorgok aztán máris az Angyaloknál találjuk magunkat.-
-Boooahhh....-
Szerencsére csak némi büfögés tör belőlem elő, hála a teleportlásnak. Apám Rachel és a többiek alaposan ki vannak ütve. Átgázolt rajtuk Hulk vagy mi a fene volt itt!? Al hangját hallom meg, majd trappolok elé, és tőlem nem megszokott dühös hangnemben szólalok meg.
-Ha máskor is ennyire hálás vagy azért mert segíteni akarok neked, meg mert a barátomnak tartalak. Akkor legközelebb hagyom hogy felszeleteljen az a hollós némber.-
Morgom neki, emlékezve arra szép kis szóra amivel letorkol, míg a falban vergődtem. Aztán lekapom a pulóverem és Lornának nyújtom, mivel egy szál semmiben parádézik itt. Hirtelen mintha valami égett pirítós szagot érzek, aztán hirtelen rájövök hogy nekem van ilyen szagom, meg ráadásul a hajam is összevissza áll. Hát most nem vagyok egy szívtipró az biztos.
-Nos legalább ezt is megúszta mindenki. Nem?-
Kérdezem vigyorogva, vidáman és kicsit égett szagúan.


#87 2011-03-10 16:52:09
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő délután, 20:10 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao és Zen A. Khalil

- Mind megvagyunk, egy démonnal találkoztunk, ki erre a világra akart áttörni erővel. S találtunk egy új társat is Zen Aian Khalil személyében – mutatott a fiatal férfira.
Lara szomorúan mosolygott a lányára, a szidásoktól egyetlen arcizma sem rendült, úgy tűnt, mintha felkészült volna erre.
- Hogy megvédhesselek – mondta. – Hogy megtehessem mindazt, amit mindig is meg kellett volna tennem. Sajnálom, hogy nem voltam melletted Rachel.
Hood bólint Aian-nak.
/ - Én is így vélem, hogy szerencsém volt – mondta. – Nem kell felfedned a kilétedet, itt erről is tudunk gondoskodni és biztosítani, hogy ne derüljön ki a származásod sem a megérkezésed. Tudunk fedő sztorit kitalálni illetve neked is lenne ebbe beleszólásod, hogy mi felelne meg a legjobban. Hááát, igen jellemzően hasonlóan telik. Bár vannak napok, amikor nyugodtan tölthetjük őket, de a világ és az emberek megmentése sok gonddal jár. /
Valkűr, azaz Astrid lépett oda Freyr-hez és borzolta össze a fiú haját.
< - S veled minden rendben unokaöcsém? – kérdezte mosolyogva. >
Mikor leteszi Algernon Lorna-t a lány képes talpon maradni, bár még mindig vannak fájdalmai. Amara-t elviszik az orvosok ki a helységből és a kutyája is vele tart. Most már teljesen biztos kezekben volt.
- Igen mindenki rendben van – mondta Ethan-nak Davis, majd Zyro felé fordult. – Minden bizonnyal nem számítottak arra, hogy ott lesztek, így próbáltak titeket elterelni az épülettől, hogy végre hajthassák a támadást. Spencer elnök és Ms. Cinnamon évek óta szeretők, a hölgy minden jel szerint kisajátította a teljes Szövetséges Államok maffiahálózatát kizárva a saját családját ebből, pedig az övék volt az a „vállalkozás”. Ezt nem nézték jó szemmel és felbéreltek egy japán szervezetet, hogy végezzék el a piszkos munkát. Ezt sikerült megakadályoznotok. Lady Karasu és néhai férje összetűzésbe került Algernon szüleivel régen és az anyja végzett a férfival egy rendes szamuráj párbaj során. Ezért akart a nő revánsot venni ez alkalommal. A segítség azért késett, illetve a merénylők azért nem jártak sikerrel, mert Dormammu, egy démon támadott az angyalokra és neki köszönhetően senki sem tudott az épületbe bejutni, amíg le nem győzték.
Patriot állt fel és köszörülte meg a torkát.
- Ha pedig már itt tartunk – kezdte. – Mindenki remekül teljesített a mai napon, beismerem a várakozásomon felül is. Mi már kezdünk kiöregedni, de a világnak szüksége van hősökre, a mai nap után pedig nem futhattok ez elől. Holnapra az egész világ titeket akar látni és megismerni. Van egy ajánlatunk számotokra, saját lakás mindenki számára itt a Toronyban, magas fizetés, teljes ellátás… - néhány pillanatra elhallgatott. – És a lehetőség, hogy ti legyetek az Ifjú Bosszú Angyalok. Bebizonyítottátok a mai napon, hogy elbírtok ekkora felelősséggel.
- És ebbe apa belement?! – nézett Victoria értetlenül a szüleire és Pietro-ra.
- Mintha lett volna beleszólása – mosolygott Wanda. – Kiérdemelted Vicky.
- Nos, hogy döntötök? – kérdezte Patriot.


#88 2011-03-10 16:52:36
Serena Davidson
Valahol megértettem Algernont, hogy mi bántotta, de végül letett a földre, pár pillanat után felnyögtem, de talpon tudtam maradni. Hálásan néztem Manó-ra, amikor átadta a pulcsiját, bár még volt rajtam némileg ruha, de tény, hogy eléggé szakadt és a fehér neműm látszott ki belőle. Felkaptam a pulóvert és hallottam Rachel szavait a fejemben, nem mintha akartam volna kérdezni. Ennyire már ismertem, hogy ne legyek ostoba. Davis kisregényes előadásba fogott, hogy mit miért és hogyan. Nem igazán érdekelt jelenleg, egy alvásnak jobban örültem volna, így leültem az egyik székre és onnan hallgattam a beszédet. Utána a nagyon ellenszenves és elviselhetetlen alak kezdett beszélni. A második szava után majdnem elaludtam, de az ajánlatnál felkaptam a fejemet. Hogy mi, mint Angyalok?
- Sztreccs hacuka is jár a melóhoz? – vigyorodtam el.
Hogy kellően érettek vagyunk a feladathoz? Ebben igazán kételkedem pubi! Apa imádná! És úgy tudom, hogy anya is volt egy ideig Bosszú Angyal. Két irányból örökölni mindezt és, hogy én is az legyek. Végül is valamiért tanítottak minket, oké a boszorkány miatt, de ez mellékes.
- Ha a többiek is benne vannak, akkor… nos örömmel!
Legalább nem leszek folyton apám szeme előtt sem és egy kis szabadság, függetlenség sem ártana meg.


#89 2011-03-10 20:23:38
Hjuchia Sakura
Leteszem Lornát és megáll a lábán. Manó viszont odajön dühöngeni amiért rászóltam.
- Nem volt közöd hozzá. Barátom.
Válaszolok Manónak mogorván és elfordulok felőle. Megnézem a felsőm ahol megvágott Karasu. A seb már begyógyult, a szakadt felsőm se trapa. Ez jó hír. Majd hallgatom, hogy mit is mondanak a "nagyok". Ajánlat, hogy bosszú angyalok legyünk. Azt hiszem én most távozom akkor. Ennyire nem akarok belefolyni ebbe.
- Én köszönöm visszautasítom az ajánlatot.
Tekintetem Patrioton, némi feszültség van még a hangomban észrevehetően.
- Inkább azt is mondhatnám ami még reálisabb képet nyújt mindenki számára, hogy én köszönöm a vendéglátásuk és, hogy nem voltak ellenségesek velem. -megvakarom a fejem búbját majd előre vissza igazítom, hogy eltakarja félig az arcom- De nekem itt nincs igazán keresnivalóm.


#90 2011-03-11 10:16:09
Tao
-Csihadj, Ethan, ez családi ügy volt, ahogy hallhattad, és tudod, milyen makacsak az emberek, nem lehet mindenki olyan belátó, mint anyánk, szerencsénk van, hogy ezt is örököltük a kree vérvonalon - mondom neki halkan, nyugtatva őt.
Az ezután következő ajánlat igazán meglep, nem csak szállást, és pénzt akarnak adni, ami itt egyértelműen egy fontos dolog már alapból, mert az utca veszélyesebb, mint a mi világunkban a hat-heréjű-talpas-bika, és csak pénzzel szerezhetsz élelmet, mert minden, amire vadászni lehetne, agy begyűjteni, az már valakié. Szóval mindezen kívül még ráadásul egy megtisztelő rangot is szeretnének adni, és arra kérnek, hogy segítsünk nekik megvédeni a várost.
Eleinte azt terveztem, hogy bejárom ezt a világot, hogy megismerhessem ezt is, ha már itt fogom leélni az életemet, de ami azt illeti, ez nem egy egyszerű dolog, még semmit nem tudok a kultúráról és az emberekről, így pedig veszélyes lenne. Talán jobb, ha itt maradok egy ideig még, megismerem a Földet, és lefogadom, addig is jó sok helyre látogathatunk majd el.
Algernon azonban rögtön nemet mond az ajánlatra, ami elkeserít.
-Ugyan... Al, helyed van köztünk, sőt, annyi kalandos úton át, amin végigmentünk együtt, nem csak helyed van, de ha elmennél, olyan űrt hagynál magad után, amit nagyon nehéz lenne kitölteni. Most minden bizonnyal zaklatott vagy a harc miatt, talán jobb lenne, ha aludnál rá egyet, és aztán döntenél.
Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy valaki becenevén szólítottam, nem szokásom, de mindenki más így hívja, és így talán... Közelebbinek érzi a személyemet. Remélem.
-Ami engem illet, megtiszteltetésnek veszem, hogy ilyen felelőségteljes feladattal, és ennyi jutalommal látnak el!


#91 2011-03-11 11:31:16
Quentine Constantine
Nem elég, hogy faszságokat beszél, még azt is hiszi, hogy igaza van. De ami ennél is rosszabb, hogy teljesen nyugodt. A picsába, hogy képzelheti ezt? Miért ilyen seggfej mindkét szülőm? Egyáltalán, miért nem lehet két unalmas könyvelő, könyvtáros, asszisztens, vagy pénztáros a két szülőm ahelyett, hogy egy ördögűző szuperhős, meg egy angyal. Ennél elcseszettebbet már ki sem lehetett volna találni.
Mikor elmondanám, hogy mennyire rohadtul elegem van abból, hogy mindenki csak pótolgatni akarja, amit elmulasztott, és semmit sem tesz meg idejében, még jön a szövegelés, hogy mekkora jók voltunk, és kapunk szállást, pénzt, és lépjünk be a bosszú angyalaihoz. Na most lett sok.
-ÁHHH, PICSÁBA AZ ANGYALOKKAL!!! - Robban ki belőlem az összes nap folyamán összeszedett dühöm, még valakit fel is képelnék, de akkor tuti baszogatnának, inkább sarkon fordulok, és a függönnyel együtt elviharzok valami jó messzi részére az épületnek, ahol nem jönnek utánam.
~Amelyik utánam jön, halott ember!~ Üzenem Lornának, ő majd szól annak, akinek akar.


#92 2011-03-11 16:40:51
Tyler
-Jól van már....lenyugodtam. Amúgy sem voltam annyira mérges....-
Miközben a többiek beszélnek, próbálom lelapítani a szénaboglyaként álló hajamat. Nem igazán megy úgy hogy hagyom az egészet. Mintha minden egyes hajszálam különálló életet élne. Rachel enyhén kiakad, mondjuk biztos nem az ajánlat miatt. Amúgy majdnem mindenki beleegyezik, én meg megvonom a vállam.
-Felőlem. Legalább nem vész kárba a kiképzés amit az ősöktől kaptunk.-
Közben a mellkasomat vakargatom, van egy kis égési folt, ahol Zyro eltalált. Fájni nem fáj, de elég kellemetlen.
-De van egy ki kötésem, nagyon idióta ruhákba nem fogok öltözni.....-


#93 2011-03-11 16:52:00
Henry White
Ahogy megérkezünk átadom Amarát az orvosoknak. Majd végre kifújom magam, bár korántsem én harcoltam a legtöbbet. Legtöbbször csak haszontalan voltam. Ahogy hirtelen valaki összeborzolja a hajam, összerezzenek. De rámosolygok Valkűr-re. Kicsit ugyan meglepődök az unokaöcs megszólításon.
<-Kisebb sérüléseket leszámítva, nincs semmi bajom. Köszönöm a kérdést. Legtöbbször csak kolonc voltam a többiek nyakán, nem igazán tudtam segíteni nekik a mágiámmal....->
Mondom kicsit szomorúbban mint szeretném. Pariot szavait hallva, eléggé meglepődök. Kell is egy kis idő, míg tudok válaszolni.
-Megtiszteltetés hogy felkértek minket erre. Azt hiszem a szüleink is azt szeretnék, hogy ne vesszenek kárba az adottságaink. Örömmel csatlakozok-


#94 2011-03-11 20:30:22
Aian
/- Azt hiszem élek a lehetőséggel és maradok itt. Könnyebben megismerhetem ezt a világot idebenn mint kint. Főleg, hogy te érted is amit mondok./
Mondom Hood-nak majd a hirtelen számomra hangzavara figyelek.
/ -Öhh. Ezt nem teljesen értettem, rám is vonatkozott? Vagy miről volt szó? Valami dicséret félét értettem de zavaros volt./
Fordulok vissza Hood-hoz, remélve, hogy el tudja magyarázni nekem, hogy miről volt szó. Mert jó pár szót nem értettem és ez elég, hogy teljesen más értelmet adjon a mondanivalónak.


#95 2011-03-11 21:54:45
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő délután, 20:15 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao és Zen A. Khalil

Mikor Freyr arcára döbbenet ül ki, Valkűr lelkesen veregeti hátba a fiút, de óvatosan, hogy ne okozzon benne túl nagy kárt a hevességével.
< - Az atyám testvére volt atyádnak – feleli mosolyogva a meglepettségre Astrid. >
Rachel a kérdésre egyszerűen kirohant a helységből, az anyja indult volna utána, de Quentine megfogta a karját és megrázta a fejét, hogy nem kellene megtennie. Közben Hood válaszol Aian-nak.
/ - Nagyszerű, hogy maradsz! – mondta örömtelien. – Igen rád is vonatkozott, hiszen te magad is segítettél a démon ellen./
Patriot bólintott a fiataloknak.
- Örülök, hogy majdnem mind igent mondtatok – mondta. – Ahogyan Zyro is mondta, van helye itt, a helytállásával kiérdemelted mindezt. Ha most távozni akarsz tényleg, a későbbiekben még örömmel látunk a csapatban, ha meggondolod magad. Ami pedig a ruhákat illeti, mindenki olyat hord majd, amit akar. Semmi sem kötelező, bár lehetséges, hogy a személyetek kilétét egy jelmezben jobban meg tudja őrizni mindaz, akinek ez szükséges, vagy igénye van rá.
- Ha úgy érzitek, akár ma hazamehettek, de a szobák már készen vannak azok számára, akik itt éjszakáznának és a holmikat holnap is el lehet hozni otthonról – ajánlotta fel Hood. – Valakinek valami kérdés mielőtt a megbeszélés a végéhez ér?


#96 2011-03-11 21:55:34
Serena Davidson
Úgy tűnt, hogy Algernon nem fogadja el az ajánlatot és lelépne. Miszerint nem illik bele a csapatba, amire Zyro és még Patriot is az ellenkezőjét mondja. Szerintem is jó lett volna, ha marad.
- Egyet kell velük értenem pubi – mondtam. – Én is örülnék, ha maradnál. Elég sok mindent láttunk együtt ahhoz, hogy csak így itt hagyj minket.
Rachel rohant ki a helységből, hogy hagyják békén. Ezek szerint neki sem volt túl könnyű napja, vagy még rosszabb mint a mienk. A gondolatai után még bólintottam neki, nem mintha látta volna, de ez olyan ösztönöse volt.
- Ne menjetek utána – morogtam végül.
Megráztam a fejemet a további kérdésekre, Manótól még vártam, hogy a vacsorára rákérdez, hiszen órák teltek el úgy, hogy enni tudott volna, és belegondolva az ebéd, uzsonna jó régen volt.


#97 2011-03-12 13:27:47
Tyler
Mindenki győzködi Al-t, hogy maradjon. Nekem aztán mindegy, nem mintha nem tartanám a barátomnak, de jobb ha semmit nem erőltetünk rá amit nem akar. Ajaj ez a sokkoló műve lehet, hogy ilyen éretten gondolkodok. Jobb ha megjegyzem, lehetőleg ne kerüljek áram közelébe a közel jövőben.
-Felőlem maradhatunk is, persze ha kapunk kaját is. Nindzsákkal való verekedés és egy falba való beszorulás, valahogy meghozta az étvágyamat is. Na meg az áramütés is.-
Az utolsó szavaknál Zyrora pillantok, nem haragszok rá, de szeretem piszkálni. Mégis csak a bátyám, és mire való egy báty ha nem arra hogy ki szekáljam a bőréből!?


#98 2011-03-12 13:33:38
Henry White

<-Ezt nem is tudtam....->
Motyogom zavartan, hirtelen nem is tudom hogy kellene viselkednem vele. Egyrészt rokon, na igen Asgardon szinte mindenki, mindenkinek a rokona. Másrészt meg híres szuperhős, az Angyalok tagja.
<-Bővült a családom....->
Nyögöm ki vörösödve, egyre inkább bele görcsösödve a szituációba. Szedd össze magad. Viszonozom a mosolyt, majd kicsit arrébb lépek. A paskolgatása elég erős.
-Hagyjátok Al-t, az ő döntése. Tartsuk tiszteletben. Ami pedig a meghívást illeti, én azt hiszem ma estére itt maradok.


#99 2011-03-12 16:14:30
Aian
/- Értem. Örülök, hogy tudtam segíteni bármi legyen is ez a Démon./
Válaszolok még Hood-nak majd a többiekre figyelek, hallgatom őket. Közben a páncélomon kipattintok egy kis kerek lapot a vállpáncélon és egy vékony csövet húzok ki belőle és beveszem és elkezdek inni egy kicsit. Kiszáradtam némileg.
Mikor Hood mondta a kérdésfeltételt kivettem a számból a csövet és intézem is a kérdésem.
/-Arról érdeklődnék, hogy merre tudok találni vizet az épületben és merre tudok lepihenni majd./


#100 2011-03-12 16:57:20
Hjuchia Sakura
-Köszönöm Freyr.
Nézek Freyre miközben megköszönöm, hogy kicsit is de rászólt a többiekre, hogy ne győzködjenek tovább. Odasétálok Patriothoz és kezet nyújtok neki.
- Köszönöm a vendéglátásuk de tényleg távozok.
Mondom, közben ha ő is nyújtotta kezét akkor egy erős kézfogással köszönök el tőle majd ha nem kíván senki sem visszatartani még akkor elindulok kifelé. Bár ha beszélni akar valaki még hozzám az úgyis megteszi miközben sétálok kifelé. Talán bemegyek a suliba. Kéne kis pénz egy szendvicsre.

#101 2011-03-15 11:16:49
Tao
Szomorúan nézem, ahogy Algernon mégiscsak távozik, és Rachel sem mondható túlságosan boldognak a hír hallatán, persze őt sosem értettem, elég különösen viselkedik mindig, azt hiszem, a családja miatt lehet.
-Ami azt illeti, tapasztalataim szerint az áramütés tényleg növeli az éhséget.
Inkább nem hozom fel neki, hogy a tetőn engem mellberúgva rugaszkodott el, és kishíján lelökött néhány emelet mélységbe.
-Én már technikailag itt lakom - jegyzem meg a lehetőségekre, hogy ki hol lakhat. Aztán eszembe jut egy jó recept, amit annak idején a másik bolygón tanultam, sok próbálkozás kellett, mire rájöttem, hogyan lehet igazán finom az étel.
-Ha gondoljátok, én főzhetek valamit, az egyik kedvenc ételem volt odahaza. Nem tudom, megvan-e minden hozzávaló itt, azt hiszem, hogy a szőrös kígyófarkat valami mással kell helyettesítenem, de biztosan így is finom lesz. Na mit szóltok?
Az egész evilági dolgokból talán még mindig a főzés világa az, ami a legjobban megfog. Odahaza szenvedni, dolgozni kellett az ételért, minden a túlélésről szólt. Itt a főzés a gáztűzhellyel, fűszeres polcokkal és egyéb eszközökkel egyszerűbb, mint a fáramászás.


#102 2011-03-15 12:26:29
Quentine Constantine
Megrohadhat mindenki, az egész Bosszú Angyalai, a shield, az összes angyal meg démon, és legfőképpen a szüleimnek nevezett balfaszok, akik csak arra voltak képesek, hogy dugjanak, de hogy utána viseljék a következményét a dolognak, az már nem ment.
A tető felé viharzok, amelyik katona vagy őr az utamba áll, az hirtelen kacsának képzeli magát, és elhúz a redves picsába. A tetőn lévő katonák közül mindenki úgy gondolja, sokkal jobb lenne, ha lemennének az alsóbb szintekre, és ott pancsolnának egyet a mosógépekben, így végre egyedül maradhatok valahol, és kiszellőztethetem a fejem.
Leülök a tető szélén, rálógatom a lábamat a világra, és arra gondolok, mennyire utálom ezt a helyet, pedig mennyire szerethetném is, ha kicsit máshogy alakulnak a dolgok. Aztán eszembe jutnak a szárnyaim, amik annyira távol állnak tőlem, miközben a hátamhoz vannak nőve. És itt van ez az új képesség is. Anyám felbukan. Apám meggondolja magát. Szuperhősnek akarnak beállítani. Ez a világ megőrült, és én is elkaptam tőle az őrületet.


#103 2011-03-16 09:27:57
Thorhalla
2045. július 10. Hétfő délután, 20:15 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Hjuchia Algernon, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Amara Hinytia, Leroos, Zyro Tao és Zen A. Khalil

Patriot elfogadja Algernon kézfogását, majd még biccent neki. Senki sem tartja vissza a fiút, és ha igényt tart rá, akkor a földszinten egy kocsival haza is viszik őt New York-ba, hogy ne kelljen innen gyalog, vagy tömegközlekedéssel hazamennie. Hood Aian-ra nézett újra.
/ - Rosszfiúk, ellenség – mondta. – Persze mindjárt mutatjuk a szállásokat. /
Ezek után, amint mindenki készen volt az Angyalok megmutatták a fiatalok szállásokat. A kilencvenhárom emeletes épület egy teljes szintjét kapta meg a csapat. Mindenki saját lakást kapott, amit úgy rendezhet be, ahogyan akar. A legjobb és legmodernebb felszereléssel, akár háziállatot is tarthatott, aki akart. Mindezeken felül bizonyos szintű hozzáférést a torony rendszereihez, rendes személyzet állt a szolgálatukra ettől a pillanattól kezdve, olyan ételt, italt rendeltek, amit csak akartak, csupán a nagyobb kiadásokról kellett számadást vezetni és minden hét végén bemutatni. Ettől kezdve az Angyalok rendelkezésére bocsátott járműveket is használhatták, illetve először is megtanulhatták őket használni, ha akarták. Igazából a teljes szabadság szabadult rájuk, időnként nyilatkozniuk is kellett, sajtótájékoztatón megjelenni, de ez a kötelezően rossz része volt a dolgoknak. Illetve, ha bevetésre kell majd menniük, akkor oda menni kell. De mindezeket leszámítva ettől a pillanattól kezdve teljesen maguk rendelkeztek a szabadidejükkel. Immáron a másik világon született fiatalok, kik hazatértek szüleik világába, végre tényleg otthonra találtak és úgy érezhették, hogy tartoznak valahova.

Vége.


#104 2011-03-17 17:42:42
Thorhalla
6. Angyalok és Testvériség

2045. augusztus 15. kedd este, 21:15 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Kellemes egy hónapja volt a társaságnak azóta, hogy felkérték őket arra, hogy alkossák ők a Bosszú Angyalait, nyugodt hónap. Összesen egy bevetésre kellett menniük és az sem volt nehéz dolog, egy rabot kellett átkísérniük az állami börtönbe a S.H.I.E.L.D. börtönéből. Mindezeket leszámítva csak a tanulás, amit esetleg valaki önként vállalt, illetve a sajtótájékoztatók, és gálákon való megjelenés volt az, amik kötelezőek voltak mindenki számára. Az internet és a sajtó mind-mind tele volt a csapattal, mindenki meg akarta őket ismerni. Ki jobban, ki kevéssé jól viselte a folyamatos paparazzi rohamot, aki jelmezbe bújt és nem ismerték a kilétét, az az utcán is tudott úgy sétálni, hogy ne ismerjék meg. rajongólevelek tucatjait kapta mindenki mindennap, hogy ki válaszolt és ki nem az is személyre szabott.
Ezen a napon este mindenki a toronyban volt, egy kora délutáni riportot leszámítva nyugodt napja volt mindenkinek. A délután folyamán Hood bemutatta a csapatnak Raymond Calligan-t, aki az ő meghívására volt a toronyban. Ray-jel a férfi pedig az anyja állapotáról akart beszélgetni és persze reménykedett, hogy a csapat is jól fogadja.
Forró augusztus volt, napközben az árnyékban közel 35 Celsius fok, ami még így esete negyed tízkor is kellően forró volt ahhoz, hogy szinte mindenki a légkondicionált épületben akarjon tartózkodni. Takarodó nem volt senkinek sem, akkor feküdt le mindenki, amikor csak akart, kelés ugyanez, majd csak szeptembertől lesz megkötés, mert akkortól iskola mindenkinek, hogy érettségit szerezzenek azok is, akik a másik világban nőttek fel. Kora, vagy éppen késő este volt, mindenkinek saját ügye. Mindenki azzal volt elfoglalva, amivel akarta magát, egyedül Raymond az, akit Hood tartott szóval a menzán.
Minden a legnagyobb rendben volt, azonban pontosan 21:16 perckor egy robbanás zaját lehetett hallani az egyik alsóbb szintről, az egész épület beleremegett, majd a vészjelzők szólaltak meg a Toronyban.

//Szokásos ki mit művelt az elmúlt egy hónapban, azt néhány mondatban leírni az első reagban, köszi!//


#105 2011-03-17 18:24:11
Serena Davidson
Szabadság! Legalább is annak volt elmondató, hogy nem kellett otthon lebzselni. Anya igaz nem örült túlzottan, amikor kijelentettem, hogy elköltözöm és a saját lábamra állok, de apa támogatta. Pedig pont fordítva gondoltam volna eredetileg. Persze mind a ketten büszkék voltak arra, hogy mit is fogok csinálni, bár jó kérdés, hogy elég érett vagyok-e még hozzá. Mind a ketten segítettek átköltözni a toronyba, nem mintha olyan sok holmim lett volna, de azért jó volt látni, hogy még mindig a szívükön viselik, hogy mi lesz velem.
A következő egy hónapban rá kellett jönnöm, hogy lassan a hallásom és a szaglásom élesebb lett, és jobb. Így ezeket próbáltam megszokni és gyakorolni mindezt. Voltak a toronyban motorkerékpárok, szép nagy dögök és hangosak meg gyorsak. Így muszáj volt elkezdenem megtanulni ezeknek a használatát, mert egyből beléjük szerettem, ahogyan megláttam őket. Ezeken felül gyakoroltam a harcot, és próbáltam a rajongókat elkerülni, illetve a riportereket nem leütni, amikor mindenféle hülyeségeket kérdeztek és a kamerákat a képembe nyomták. De sikerült túlélni valahogy eddig.
Ma pedig még egy srácot is bemutatott Hood, de nem maradtam sokáig ismerkedni, mert Manó-nál kettesben filmet néztünk. Egy kis pihenés és lazulás nekünk is jár, nem igaz? Filmet nézni, egy ideig működik, de utána jobban lekötjük egymást, mint a mozi minket. Valószínűleg most is ez lett volna, ha nem remeg meg alattunk az épület egy robbanásra hasonlatos hang kíséretében.
- Mi a…?
Pattantam fel az ágyról ösztönösen és a karmaim is előpattantak. Idegesen néztem az ajtó irányába, mintha innen is betoppanhatna bárki. Ekkor még a vészjelző is bekapcsolt. A füleim! Manó-ra néztem.
- Megnézzük? – kérdeztem.
Igazából meg sem várva a választ mezítláb, sortban és egy rövid topban kezdtem lefele mászni az épületben arra, amerre ez történhetett, a szaglásomat bevetettem, hogy a füstöt, vagy port kiszagoljam és így ne tévedjek el.

//Remélem nem gond a közös mozi ötlete //


#106 2011-03-18 22:34:24
Tyler
Mit ne mondjak apa azért annyira nem örült neki, mikor kitálaltam erről a Bosszú Angyalai dologról. Mondjuk hogy enyhén összevesztünk, én meg vele főleg akkor, mikor azt állította hogy ügyetlen és felelőtlen vagyok. Hát apától nem ezt vártam volna, és még anya is akadékoskodott. Mondjuk annyira nem mint apa. Talán jobban megértett. Nem tudom apa mit várt, mi leszek majd itt a földön. Bankár, ügyvéd, vagy átlagos gyerek aki egyetemre jár. Most hogy így említem lehet, hogy tényleg ezt várta, de nem csinálhatok úgy mintha nem lenne erőm, arra hogy segítsek másoknak. Nem dughatom homokba fejem. Különben is ne papoljon itt nekem, mikor Thanos és Vérontó ellen harcolt egy idegen bolygón, na meg előtte is elpáholt egy-két rossz arcot.
Mindegy, nem jött ki annyira jól a dolog apával, mint vártam. Anya egy idő után belenyugodott, azzal a feltétellel hogy néha meglátogatjuk a Holdon. Ennyi még belefér, mondjuk erre még nem került sor, csak néhány távbeszélgetésre. Anya néha a Vádlóval is összehozott minket, elég sótlan egy alak, de azért néha sikerült előcsalogatnom belőle egy kis mosoly félét. Zyro szerint jobb ha nem piszkálom ennyit, de szerintem ő is mosolyoghat egy-egy viccemen. Még egy halvány ígéret féleséget is kipréseltem belőle, arra nézve hogy megtanít űrhajót vezetni.
A költözéssel nem volt gond, nem volt sok cuccom. Mondjuk ezt az utóbbi időkben pótoltam és elég sok cuccot vettem a szobámba, ami a nagyságát tekintve egy egész hotelnek is be illik. A fotózgatást eleinte még élveztem, de a sokadik hülye kérdésnél és idióta összejövetelen valahogy elvesztett az újdonság varázsa. De ha jó hangulatban találnak, egy két fotóhoz szívesen állok modell-t, de a hülye interjúkból, ahol hülyébbnél hülyébb kérdéseket tettek fel. Na attól én is úgy érzem magam mint Lorna. Kedvem lenne szeletelni egy-két dolgot. Különösebb dolgunk nem volt, semmi veszélyes küldetés, csak lógattuk a lábunkat. Zyro nagy nehezen rá vett, hogy esetleg tanulhatnék is valamit, ha már nem sokára iskolába fogunk járni, úgy hogy el is kezdtem autó és helikopter vezetést tanulni. Na meg némi mást is ami kell az érettségihez vagy mihez. Az utóbbihoz nem volt sok kedvem. Néha el-el látogattam egy-egy rajongóhoz akik leveleket küldözgetett nekem, főleg azokhoz akiknél feltűnt hogy bajban vagy zűrben vannak. Főleg beteg gyerekek és fiatalok voltak, próbáltam segíteni nekik, még ha csak ez annyit is jelentett, hogy-egy óra erejéig meg nevetettem őket. Amúgy pedig megpróbáltam válaszolni mindenkinek, a szerelmes levelekre csak akkor ha Lorna nem volt a közelben, nem mintha megcsalnám vagy ilyesmi. Ne legyen belőle veszekedés, mondjuk szerintem tudja, de senkinek nem ajánlom fel magam vagy ilyesmi.
A nem ezekkel foglalkoztam, akkor Lornával voltam kettesben. Néha a többiekkel, vagy edzettem. Vagy kergettem Jacket és Maryt. Ja hogy kik azok? Hát az én kis gnómjaim vagy mik. Na ez annyit takar hogy lére tudok hozni ilyen kis izéket, élettelen anyagokból, ez még nem lenne fura, de saját személyiségük is van. Jack egy erőszakos kis szakállas törpe(egyesek szerint az apósomra hasonlít), Mary meg egy kíváncsi, akaratos kis szu....lány gnóm.(Szerintem tuti van köztük valami.) Nem nem hasonlít Lornára, isten ments. Na míg nem tudtam irányítani az új képességem, ezek mindig elszabadultak maguktól. Csinálták itt nekem a bajt. Patriot egyszer majdnem péppé lőtte őket. Lehet jobban jártunk volna.

Amúgy elég békés és kötetlen volt ez az egy hónapocska itt. Most épp mozizok Lornával, aki egy szál topban és sortban van....nem kell semmi olyasmire gondolni. Már épp belefeledkeztünk volna, na igen, nem a filmbe, mikor valami robbanás vagy mi történik. Arccal a párnába zuhanok, majd felülve pillantok Lornára, aki már indulna is kifelé.
-Persze, azért az ilyesmi nem szokványos itt...-
Morgom, félmeztelenül, rövid nadrágban indulok Lorna után, de még menet közben előhívom Jacket na meg Maryt. Mintha valami meséből léptek volna ki, ilyen kis gnóm szerűek, most mintha apró szárny is lenne rajtuk. Jacknél meg mintha szivar vagy mi. Persze nem igazi.
-Na mi van Pubi, nem bírtál egyedül a csajjal?!-Kérdezi erre meg Mary nyakon vágja.
-Most nincs idő erre, inkább ébresszétek fel a többieket, már akik alszanak. Valami robbanás volt az alsó szintek valamelyikén. Gyerünk!-
Elméletileg én irányítom őket, de azért jobban szeretek beszélni hozzájuk, mint gondolatban utasítani őket. Általában meg is teszik amit mondok vagy gondolok. Bocsánatkérően Lornára mosolygok, majd indulok utána. Mellesleg ha lesz valami gáz, ezek ketten talán még hasznosak is lehetnek.

//Nem gond, én meg rem. nem túloztam el a két kis gnómot:P//


#107 2011-03-18 23:42:09
Henry White
A könyvek fölé görnyedve gondolkozok erről az egy hónapról. Apa szó szerint majd felrobbant a büszkeségtől, hogy Bosszú Angyal leszek. Alig bírtam megvárni míg lenyugszik, még Einarnak is megemlítette. Mondjuk ő biztos tud róla Freydis révén. Anya ugyan kicsit aggódik, de mikor nem. De tudta hogy úgysem tud lebeszélni róla. Így átköltöztem, és önálló lettem valamilyen szinten. Az időt leginkább tanulással töltöttem, már a kötelező megjelenéseket és interjúkat leszámítva. Nem igazán szerettem ezeket, főleg a tolakodó fotósokat. Elviseltem őket, amit muszáj volt, a többi elől pedig elrejtőztem. Púpos adott pár könyvet, és én is beszereztem párat és azokból tanulgattam. Főleg mágiát, illetve az újabb mágikus erőmet próbáltam minél jobban fejleszteni. Képes vagyok immár gyógyítani is. Ennek leginkább Valkűrrel való edzéseim során vettem eddig hasznát. Megkértem, hogy ha ráér akkor talán segíthetne edzeni a fizikumomat. Nem kímélt. Megismerkedtem a Toronnyal és az itt élőkkel, nem csak az Angyalokkal. Próbáltam megtanulni a különféle járművek vezetését, de ezek nem igazán mentek. Inkább maradtam a repülésnél és a mágiánál.
Valami tompa robajra riadok fel, azt hiszem el bóbiskoltam olvasás közben. Ez a hang nem igazán illik ide, nem ilyen későn. Hacsak Manó nem csinálja a műsort. Jobb ha megnézem. Kezembe veszem Fagyharangot és a folyosó felé indulok gyorsan, de azért nem futok. Furcsának furcsa zaj, de nem hiszem, hogy bármi komoly történt volna.


#108 2011-03-19 04:22:51
Calligan
Meglehetősen zsúfolt hétköznapjaim ellenére végre sikerült egy kis időt szakítanom arra, hogy meglátogassam az édesanyámat a bosszúangyalainak az épületében. Nem szándékozom sokáig maradni, hiszen a gyógyulására kevés esély van, de néha azért jól esik érezni a közelségét. Maga az épület és az itt lakó jórészt velem egykorú vagy valamivel idősebb egyének társassága sem igen vonz, hiába van közöttük nem egy jó bőr. Én ugyan is nem azért kapok rajongói leveleket, mert mutáns vagyok, vagy a földet védem, ha nem mert láttak a kosárpályán vagy valamelyik zenei és táncos színpadon. Sőt egészen kicsi korom óta kamerák meg fotósok vesznek körül fura, hogy nem ismertek fel vagy nem cikizitek emiatt. Általában azért fel szoktak tudni hogy ki vagyok már csak anyám miatt is. Néha olyan érzésem van, mint ha holdról jött volna a többség vagy még, messzebbről hiszen farkuk van meg a bőrük is kék. Az ilyen társasságba jobb nem vegyülni én híres rapper vagy kosaras akarok lenni, esetleg ha nem öregszem ki nagyon akkor táncos. A végén még megpróbálnak engem is beszervezni aztán itt ragadok ezen a tré helyen Jersey-ben. Na, azt már nem jó nekem az én kis New Yorki kéglim, ami történetesen az egyik legjobb szálloda egyik lakosztályát jelenti. A sors azonban úgy látszik nem hajlandó figyelembe venni a kívánságaimat, mert egy hatalmas robbanás rázza meg az épületet.
- Hű, apám mi a fene lehet ez?. -
Kérdezem, Hoodtól miközben azon agyalok, hogy vajon most nekem is rohannom kéne lefelé vagy maradjak a fenekem és hagyjam, a profikat had intézkedjenek. Elvégre én egy celeb vagyok és nem szuperhős a végén még elcseszek, valamit vagy mit tudom én. Azzal meg senkinek sem használok, ha ok nélkül szétlyuggatják a testem.



#109 2011-03-19 10:52:57
Tao
"Napló bejegyzés, 1. A könyvet befejeztem. Lassan egy hónapja már, hogy az utolsó történet is véget ért, és teljes egészként tehettem le az asztalra a vaskos kötetet. Persze maradt benne még sok üres lap, de egyelőre nincs mit beleírnom. Freydis persze rögtön észrevette, hogy nem cipelem magammal mindenhova, és mikor elmeséltem neki, miért van ez így, másnapra egy újabb könyvvel lepett meg, és az ötlettel, hogy írjak naplót. Naplót írni majdnem olyan, mint könyvet, leszámítva, hogy ide minden bekerül, nem csak az igazi, izgalmas történetek, de hasonlóan az előző könyvemhez, ez is egy segítség, hogy el ne felejtsem, mi mindenen mentem keresztül. Röstellem is, hogy csak most kezdek el bele írni, mert egy hónap alatt sok minden történt, és biztos sok mindenre már most sem emlékszem, hogy leírjam a könyvbe.
Amire viszont emlékszem, hogy az emberek ezen a világon nagyon furcsák. Miután a parlamentnél és a Revolver Corporationnél történt az a dolog, egyszerűen megbolondultak az emberek, és a fejükbe vették, hogy mi hírességek vagyunk, vagy mi. Mindig azt kérik, válaszoljak a kérdéseikre, és hogy fényképezhessenek le. Nem értem igazán, hogy miért szeretik ezt, de rajtam ne múljon, én szívesen válaszolok kérdésekre, és ha valakit boldoggá tesz, hogy láthat egy fényképen, nekem igazán nem nagy teher, hogy egy pillanatra megálljak egy vadidegen mellett, és picit talán még mosolyogva is nézzek a kamerába. Azt hittem, hogy ha mindig válaszolok a kérdésükre, és mindig lefényképezhetnek, akkor majd megunják a dolgot, mert már nem lesz benne kihívás, de épp ellenkezőleg történt, megszokták, hogy én mindig válaszolok, ezért mindig engem kérdeznek. Ez nekem nem nagy teher, annál nagyobb megkönnyebbülés a többiek számára, Ethan nem szereti az izgága riportereket, pedig szerintem lenne jövője a szakmában, ő is tud ilyen gyorsan beszélni, és butaságokat kérdezni. Lorna egyszer majdnem neki is ment egy fickónak, amikor a magánéletéről kérdezősködött, és bár nem mondta, lefogadom, hogy Rachel sokszor mentálisan befolyásolja a riportereket, hogy hagyják őt békén.
Ami sokkal furcsább még ennél is, hogy leveleket is írnak, száz meg száz levelet kaptam már, és mindegyik más ember írta, hogy elmondja, mennyire utál engem, mennyire szeret engem, hogy ő is szeretne belépni a Bosszú Angyalaihoz, hogy azt szeretné, ha aláírnám neki a fényképemet, és hasonlók. Ha van kérdés ezekben, azokra általában válaszolok, de idővel rájöttem, hogy az emberek ugyan úgy gondolkodnak, ezáltal ugyan azokat akérdéseket teszik fel. Így jött az ötlet, hogy úgy válaszolok a kérdésükre, hogy mindenki lássa azt. Az interneten láttam erre egy módszert, blognak nevezik, az emberek beírhatják a kérdéseiket, és amit válaszolok, azt mind látják, így nem kell kétszer megkérdezni semmit. Szóval csináltam egy blogot, pofonegyszerű volt, könnyebben ment, mint gondoltam volna, és hamar gyanús is lett a dolog.
Vannak persze másfajta levelek is, amik nem mindig blogon keresztül érkeznek, olyanok, amikben talk showba hívnak, és olyanok, amikben kórházba hívnak, meg iskolába. Ezek nem arról szólnak, hogy adjak pénzt, aláírást, vagy válsazoljak egy kérdésre, azt szeretnék, ha elmennék és ott csinálnék valamit. Legtöbbször segítséget várnak, mármint lelkileg. Mikor először voltam egy ilyen helyen, egy iskolába hívtak meg, hogy a gyerekeknek tartsak előadást a bűnmegelőzésről. De szerintem a gyerekeket ez nem érdekli, ezért inkább fogtam a könyvemet, elvittem magammal, és miután egy picit beszéltem arról, hogy a bűn rossz, felolvastam egy történetet a könyvből. A gyerekek meglepetésemre élvezték, ezért mikor a kórházba hívtak, ott is felolvastam a beteg gyerekeknek a könyvből. Valójában az egész ötlet Ethantől jött, ő mondta, hogy szereti megnevettetni a gyerekeket, és gondoltam, míg ő a vicceivel van így, én talán a történeteimmel tehetem ugyan ezt. Persze nem minden történet jó erre, de mindig találok egyet, ami épp megfelelő. Azóta már minden héten hívnak ide-oda, hogy egy-egy történetet elmeséljek, egy nő pedig felhívott, valami híres könyvkiadótól van az elmondása szerint, és azt mondta, jó sok emberhez jutna el a könyvem, ha kiadnám. Ráérezhetett a dologra, mert nem azt mondta, hogy sok pénzt kereshetek vele. Egyelőre még nem adtam neki választ.
Közben egész otthonosra sikerült berendeznek a szobámat, ami inkább már lakás persze, de ez részletkérdés. Gyakorlatilag a fél területet a konyha foglalja el, az egy hónap során annyi ételt halmoztam itt fel, amenyi megtetszett. Külön szekrény van a fűszerekenek, a tésztáknak, kozerveknek, mindent tartok itt, ami nem gyorsan romlandó, és kellhet valamihez, amit épp megkívánok. Ugyanis, ahogy azt már régóta tudom, de ide még nem írtam le, ez a világ a főzés mennyországa, a sokféleség, és az ízharmónia paradicsoma.
Kevés szabadidőmben, mikor nem főzök, blogolok, kérdésekre válaszolok, fotózkodok vagy felolvasok, hát olyankor is igazából olvasok. Egész pontosan tanulok, mivel azt mondják szeptembertől iskolába kell járnunk, és érettségiznünk. Félre ne értsen senki, szeretek tanulni, de azt hiszem, hatékonyabb vagyok, ha önállóan csinálom a dolgokat. Ezért elkezdtem megtanulni mindazt, amit az itteni gyerekek tanulnak, és meglehetősen jól megy, könnyen vettem az akadályt. Az egyetlen, amivel némileg meggyűlt a bajom, a nyelvtanulás volt. Belekezdtem, és tankönyvet lapozgatva, meg a kazettákat hallgatva alig húsz perc alatt perfektül beszéltem a spanyolt. A gond csak az volt, hogy mikor másnap is leültem tanulni, már semmire sem emlékeztem belőle. Némi tévénézés után rájöttem, hogy mi a "gond", vagy inkább a helyzet, és ekkor értettem meg, hogy miért volt olyan egyszerű az internetezés is. Akárcsak a fizikai hatásokat, épp úgy meg tudom szokni a hallott dolgokat is, egész pontosan a nyelveket, legyen az brazil szappanopera, német krimi, vagy japán anime - mi több, kettes számrendszerben működő számítógép. És mint a fizikai hatásokkal szembeni ellenállásom, a nyelvtudásom is elmúlik, ha már nincs rá szükség..."
Kiesik a toll a kezemből, ahogy megremeg az épület. Robbanás? A toronyban? Talán az új fiú miatt lehet, akit ma hozott Hood? Hm, a bejegyzést később befejezem, jobb, ha ennek utánanézek, lefogadom, hogy a többiek is ott lesznek már. Felkelek az asztaltól, és a kényelmes itthoni fehér vászoningemben, nadrágomban és papucsomban indulok sietős léptekkel a liftek felé, mert azt hiszem, lentről jött a robbanás.


#110 2011-03-19 11:37:57
Quentine Constantine
Egy hónap. Egy teljes hónapja vagy már bosszankodó puttó, és mindössze egyetlen küldetést kellett elvégezni, és ezért kapok pénzt, szállást, ellátást. Az egyetlen hátrány, hogy azt akarják, fejezzem be az iskolát - na bumm, mindig van egy okostóni a közelben. A szüleim... Áh, nehéz esetek, nem mondom, hogy én nem vagyok, de az elmúlt egy hónapom arra ment rá, hogy a drogokról leszokva új drogokat kezdjek el szedni. Ezt antidepresszánsnak nevezik, kedélyjavító cuccok, és tuljadonképpen működnek. Kevesebbet káromkodom, kevesebbet ordítozom, kevesebbszer akarok megölni valakit, és összességében többet mosolygok - állítólag. Egyszer voltam pszichódokinál, még el is kísért az anyám, csak azért, hogy figyeljen, nehogy beleturkáljak a doki fejébe. Ez az egy alkalom pont elég volt, hogy egy életen át tartó gyógyszeres kezelést felírjanak, de nem bánom, régen füvet szívtam, hogy jobban legyen, most ezt kapom, és ráadásul a hajam sem lesz tőle füstszagú. Lehet, hogy csak azért nem bánom, mert most is épp a gyógyszer hatása alatt vagyok. Tény, hogy annyi különbség van a drogok és az antidepi bogyók közt, hogy utóbbit midnen nap szednem kell, és egész nap a hatása alatt kell állnom. Azt hiszem, emiatt már nem tartanak a többiek sem annyira seggfejnek, és egye-fene, én sem tartom őket annak.
k-rva nagy hírességek lettünk közben, és például pláne, mert a szárnyakat nagyon komázzák az emberek. Azt ugyan nem mondtam el nekik, hogy félig angyal vagyok, hadd higgyék azt, hogy mutáns képesség, úgyse vennék be, ha Istenről kezdenék itt papolni. Viszont jó kis összeesküvés elméletek születnek, egy ex-démonűző pasas törvénytelen lánya éppen angyalszárnyakkal... Mondanom sem kell. Akármekkora hírességek is lettünk, engem nem szeretnek meginterjúvolni, valahogy mindig elmegy tőle a kedvük, talán annak is van hozzá köze, hogy én veszem el a kedvüket ettől, de hát senki nem mondta, hogy ne nyúljkáljak mások fejébe.
Meg aztán itt vannak ezek a szárnyak. Az ember, ha betép mindig repülni akar, nem mindig azt flasheli, de mindig azt akarja. És hát gondoljunk ble, egy ex-drogos, aki tök tisztán is tud repülni, mármint tényleg repülni, hát az maga a mennyország. Baromi jó érzés, felszabadító, elszakadok a világ bajaitól, a saját bajaimtól, és nincs határ. Pár nap után arra is rájötte, hogy el tudom tűntetni a szárnyakat, jól jött, mert már rohadt kényelmetlen volt folyton hasonfekve aludni. A ruhatáramat kicsit alakítgatni kellett, hogy a szárnyak ne szaggassák szét a felsőmet, de idővel ez is sikerült, Lorna meglepően ügyesen tud bánni a karmaival, ha egy top átszabásáról van szó.
Na ugorjuk, a mai srácra megpróbáltam jó benyomást tenni, csak hogy kipróbáljam, milyen amikor nem vagyok seggfej valakivel, mármint már a kezdetektől fogva, szóval ez a Raymond - mert a nevére is figyeltem - talán már nem fog utálni, mint a többiek, de nem hinném, hogy sokáig marad.
Bumm? Ennek így kell hangzania? Lorna csapongó gondolatait idáig hallom, vele van Ethan, de már Freydis és Zyro is indulnak.
~Támadás a torony ellen, vagy fakezű tudós elejtette a nitrót?~ Kérdem Lornától, miközben belelépek surranómba, és egyszerű farmerben meg topban - egy olyan átalakított fajtában - kilépek a szobából, hogy beérjem Lornáékat.


#111 2011-03-20 07:41:38
Thorhalla
2045. augusztus 15. kedd este, 21:20 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Victoria Miller, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Freydis is hasonlóan járt, mint a többiek, őt is folyamatosan bombázták a riporterek mindenféle kérdésekkel és a rajongók sem hagyták volna nyugodni. Talán éppen ezért is volt, hogy igen gyakran volt odahaza Asgardon, az igazság pedig az, hogy neki ott is voltak tanulnivalói trónörökös révén. Illetve meg kellett ismernie a saját világát, ahol már javában dúlt a háború amiatt, hogy ők hazatértek. Számára szinte elképzelhetetlen volt egy ekkora háború, ami ott dúlt és az, hogy ilyen hosszan, de mára megtanulta, hogyha itt néhány évig béke van az a csoda, a háború az életükben teljesen megszokott. Amíg pedig Midgaron volt, ezt a világot is meg kellett tanulnia, hogy itt miként mennek a dolgok. Igazából, mint mindig most is leginkább Zyro-val és Victoria-val beszélgetett, vagy pedig, amikor Valkűr nem Freyr-rel edzett, akkor vele gyakorolt, mert az apja a Valkűrre bízta a leányát, hogyha itt van, akkor ő figyeljen rá és segítsen neki beilleszkedni.
Ma éppen egy vaskos kódexet olvasott a szobájában, amit odahaza kapott, mikor a robbanás történt. A többiekhez csatlakozott a folyosón, majd ő is haladt arra, amerre a többiek.
Ő volt az egyetlen személy a csapatból, akit legalább civilben békén hagytak az elmúlt egy hónapban. Most már kezdett örülni annak, hogy a szülei miért is ragaszkodtak annak idején a jelmezhez, így legalább a kilétét nem ismerték és ő szabadon tudott járni-kelni viszonylag. Azért csak viszonylag, mert mégis két híresség csemetéje volt és egy mutánsterrorista unokája. Miután megkapta a szuperkatona szérumot még jó pár napot a S.H.I.E.L.D. központban kellett töltenie, határtalanul boldog volt, hogy végre sikerült kiharcolnia az apjánál ezt. Mikor kiengedték jött vissza a toronyba, ahol Rogers egy újfajta edzést talált ki a lánynak, hiszen most már sokkal jobban bírta ezeket, mint korábban. A napjai amúgy átlagosan teltek, időnként átment az X-menhez New Yorkba, a Morsus családot látogatta meg, beiratkozott a főiskola második évfolyamára és a barátaival is elmászkált ide-oda. Illetve a közös programok a társaival. A mai napon pedig, mint általában esténként edzésen volt Steve Rogers-sel…

Hood zavartan rázta meg a fejét Raymond kérdése után.
- Fogalmam sincs – mondta. – Gyere velem!
Az egész csapat végül megtalálta a helyet, ahova menni kellett és ahonnan a robbanás hallatszott, főleg, hogy másodpercekkel később be is mondták, hogy hova kellett menni. Az egyik alacsonyabbik szinten levő edzőteremhez. Amint odaért a csapat és nyitotta ki az ajtót, odabent még némileg por volt, az ajtóval szemközti falon egy hatalmas lyukat lehetett látni, a padlón vér, edzőtermi felszerelések mindenfelé szanaszét, két személy volt csak odabent, mind a ketten földről keltek fel vérző fejjel és sebekkel. Az egyik Higanyszál volt, aki közben az arcát masszírozta, láthatóan valamivel igencsak erősen találkozott. A másik pedig Steve Rogers volt, aki fejet rázva nyúlt a pajzsa után, ami mellett még egy volt a földön, Victoria pajzsa. Akinek van képessége hozzá, több ismeretlen szagot lehetett érezni idebent és egyértelmű volt, hogy Vic is itt volt a közelmúltban. Pietro nézett a csapatra fájdalmas arccal.
- Vicky ugye kijutott? – kérdezte.


#112 2011-03-20 07:42:07
Serena Davidson
A többiek is megjelentek a folyosón hamarosan, úgy tűnt, hogy mindenki hallotta és úgy gondolták, ahogyan mi is, hogy ez nem szokványos. Rachel gondolataira elvigyorodtam.
~ Ha valamelyik pubi volt az, akkor nem ússza meg egy könnyen! ~ üzentem vissza. ~
Itt még fel sem merült bennem, hogy valaki megtámadta volna a tornyot. Hiszen ez egyszerűen öngyilkosság lett volna. Másfél szuperhős csapat itt egy helyen, igen, magunkat még egyelőre csak fél csapatnak neveztem volna magunkat, hiszen nem sok tapasztalatunk volt hősködés terén. Ha a szaglásommal nem is találtam volna oda, ahova kellett volna, akkor hamarosan kiderült, hogy hova is kell menni. Csaknem Valkűr találkozott egy géppel, és szétszedte? Végül leértünk az edzőteremhez, ahova már Hood és a srác is vele volt. benéztem az ajtón, a Hold óta igencsak óvatosan, majd a portól köhögni kezdtem, ahogyan nyílt az ajtó. A kezemmel legyezgettem, hogy ne marja a torkomat, odabent Pietro és AmKap. És egy szép nagy lyuk a falon. Oké, ez határozottan nem hiszem, hogy Valkűr lett volna. Elég volt belépnem, hogy idegenek szagát érezzem, olyanokét, akiket még soha sem korábban. És Vic is itt volt korábban, bár ez nem volt túl meglepő, ő szinte mindig itt volt. Óvatosan a szétdobált holmikat kikerülve mentem a falig és néztem ki rajta.
- Kik voltak itt? – érdeklődtem. – Többen is, idegenek…
Pietro kérdésére meglepetten néztem hátra, ezért a két pajzs? Odakint a folyosón nem láttam, de lehet, hogy a többiek igen így csak széttártam a karjaimat, hogy jelezzem fogalmam sincs.
- Mi történt? – kérdeztem.


#113 2011-03-21 23:34:00
Tao
Az egész csapat hamar összeverődik, nem csodálom, mindenki hallhatta a robbanást. Ha az edzőtermektől felhallatszott egészen eddig, akkor nem kis dologról lehet szó. A liftből kiszállva már egy elég problémás környezet fogad. Ahogy beljebb érve meglátom a földön Victoria pajzsát, de egyértelművé válik, hogy ő nincs ott, rögtön a falon tátongó lyukhoz sietek, és kinézek rajta. Amennyiben a földszinten vagyunk, ki is ugrok a lyukon, és rögtön szétnézek, látom-e a Victoriát, vagy azt, aki elrabolhatta, esetleg vannak-e friss nyomok. Ha viszont magasabban vagyunk annál, mintsem hogy megkockáztassak egy ilyen bravúros halálugrást, akkor idebenn nézek szét, hogy összerakhassam fejben a történteket. Próbálom kideríteni, mi okozhatta a robbanást, kik járhattak itt, megnézem, hagytak-e bármilyen nyomot, és közben persze hallgatom Pietro és Steven magyarázatát.


#114 2011-03-22 19:01:32
Quentine Constantine
Lorna nem vitte túlzásba az öltözködést, lefogadom, a robbanás megzavarta őt és Manót a romantikázásban, a srác sincs szmokingban. Mindegy, lemegyünk a lifttel, de már érzem a port és a füstöt, beszakadhatott a fal. Higany és Rogers a földön, és egy plusz pajzs. Felveszem a földről a pajzsot, és azt nézegetve nézek körbe a helyen.
-Ezt nem szokta elhagyni.
Megkérdezném, hogy mi történt, de könnyebb kiolvasni Pietro fejéből, és a vizualitás nem csak gyorsabbá teszi a folyamatot, hanem pontosabbá is, talán észreveszek valamit, amit ugyan ő is látott, csak nem tulajdonított az elméje nagy jelentőséget a dolognak.
-Ha kijutás alatt nem azon a luykon kiugrásra gondolsz, akkor nem, mi nem találkoztunk vele idefelé.
Megpróbálom kiterjeszteni a tudatomat, hátha itt van még a közelben Victoria, vagy az, aki elrabolta. Ha tényleg elrabolták, vagy megtámadták, valószínűleg pánikba van esve, és ez elég erős agyhullámokkal jár, talán megérzem a gondolatait.


#115 2011-03-23 14:47:30
Tyler
Úgy tűnik a gnóm párosra nem lesz szükség, mivel mindenki itt toporog az edzőteremben. Egy gondolattal megszüntettem őket, miközben a felfordulást veszem szemügyre. Higanyszálra pillantok kérdően.
-Mi nem találkoztunk Vic-el.....-
Válaszolok Higanyszál kérdésére, miközben körbe nézek a teremben. Zúzós kis bunyó lehetett itt, már a terem állapotát tekintve. Végül a lyukhoz sétálok és ki nézek rajta, nem hiszem hogy sok mindent látnék, ami fontos lenne. Rachel már megint azt csinálja, lefogadom. Azon azt kell érteni, hogy mások fejében turkál. Már biztos tudja Pietro fejéből mi történt itt, de azért jobb ha ő is elmondja. És most kezdek el aggódni Vic-ért, azt hiszem.


#116 2011-03-23 15:19:50
Henry White
Szinte egyszerre érkezik mindenki az edzőterembe, ahol harc nyomai láthatóak. Vér, egy nagy lyuk a falon, a berendezésről már nem is beszélve. Pietro és Rogers pedig elég kábának tűnnek. Ha vannak sérüléseik, akkor máris megpróbálom begyógyítani őket, vagy csak csillapítani a fájdalmaikat. A kérdésre csak nemlegesen megrázom a fejemet. Victoriát senki sem látta. Lehet hogy elrabolták volna? De ki lehet annyira erős, hogy legyűrje Pietrot és Rogerst, bár ha
meglepetés szerűen támadtak akkor talán volt esélyük rá. Várakozóan várom a magyarázatot, a szobát a többiek már átnézik, én pedig próbálok mágia nyomaira bukkanni. De van egy megérzésem, hogy ebben az ügyben nincs most szerepe.


#117 2011-03-23 16:03:11
Calligan
* Utolsónak érkezünk Hood-l, hiszen én nem rohantam rögtön ide segíteni a többieknek. Igazából abban sem voltam biztos hogy valami komoly baj történt elvégre itt akár minden napos is lehet az ilyesmi. Talán van egy mutáns, aki robbantani tud közöttünk és a nagy bátyám is elég hangosan, elég nagy károkat tud okozni. Meg ugye valamelyik gép is simán besülhetett a legkevésbé valószínű, hogy ténylegesen megtámadtak bennünket. Pedig a jelek egyértelműen erre utalnak, sőt úgy látszik, hogy mindez sikeres volt. Hm, nem szívesen találkoznék a merénylőkkel az egyszer fix. *
- Hood, mi történt itt? Meg ki az Victoria? A többiek nevét se nagyon vágom, de nem ez a név már végleg nem ismerős. -
* Mondom kicsit aggódva, amely azt eredményezi, a csontomból apró tüskék kezdenek el fejlődni. Egyelőre még csak a hús, izom és zsírszövet alatt lapulnak harcra készen, de ha van még itt ellenség, akkor pillanatok alatt bevethetőek lesznek. Ez persze nem kevés fájdalommal jár, így az arcom eltorzul, de nem csak –e miatt. Bár kisebb koromban sokat verekedtem és a nevelőm megtanított erre, arra, de az igazi élet halál harchoz semmi közöm nincsen. Hogy őszinte vagyok, abban sem vagyok biztos hogy szeretném hogy közöm legyen hozzá. *


#118 2011-03-23 17:58:01
Thorhalla
2045. augusztus 15. kedd este, 21:25 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Akik megnézték a falon levő robbanást és kinéztek rajta, láthatták, hogy a földre le az épülethez szinte semennyi törmelék nem jutott, azaz valaki kintről robbantotta azt befelé. De hogy mivel arra nem tudtak rájönni egyelőre. Ugyanis közel húsz méter magasan voltak jelenleg és bent nem látszott és nem érződött égés szag senki számára sem. A három Bosszú Angyal összenézett, amikor kiderült, hogy a lányt kintről nem látta senki sem. Rachel ekkor már látta a választ Pietro fejében és ekkor válaszolt Hood is.
- Mindjárt kiderül, Victoria pedig, Victoria Miller, a S.H.I.E.L.D. ezredesének és a Skarlát Boszorkány lánya…
Pietro és Rogers még mindig a vérző fejüket fogták, miközben Hood a falon néhány gombnyomással a hely videokamerájának képét hozta be, ami holoképként jelent meg a helység közepén.

A robbanás előtti másodpercek voltak láthatóak a képeken, Pietro a falnál állt és annak támaszkodott, a terem közepében pedig Victoria és Steve gyakoroltak olyan szinten, hogy igazából a csapatból bárki megirigyelhette volna a gyorsaságot a kitartást és a mozdulatokat, pedig csak két emberről volt szó. A két pajzs találkozott egymással fémes csattanó hangot kiadva egymáson, Rogers elismerően bólintott és Vic elvigyorodott, éppen lépetek volna hátrébb, amikor a robbanás zaját hallani lehetett és a fal berobbant a riasztó is ebben a pillanatban kapcsolt be. Mind a hárman arra kapták a fejüket, Pietro már ekkor mozdult, de egy másik elmosódott foltot lehetett látni és a férfi a falnak csapódott és vérző fejjel esett a földre.
- Rohanj! – adta ki a parancsot Rogers a lánynak.
Egyelőre nem lehetett látni, hogy miért, de Vic próbált a lehető leggyorsabban kibújni a pajzsából és az ajtó felé rohanni, de egy szőke alak állta el az útját.



Az aktákból már jól ismert Maxwell Evans, speedster, a Mutáns Testvériség egyik tagja, Magneto jobb keze és fia helyett is fia. Egy nő volt a következő, aki belépett kintről lebegve, Emily Brook, telepata mutáns, ő is a Testvériség egyik terroristája.



Amerika Kapitányra nézett és Rogers fél térdre rogyott, az orra vére is kiserkent és utolsónak ekkor érkezett csak meg Erik Lensherr, közismertebb nevén Magneto. Pietro és Wanda apja, Vic nagyapja.



A lány még próbálta Max-et kikerülni és Rogers úgy ugrani, hogy megvédhesse a lányt, de Magneto könnyedén használta ki, hogy a két pajzs fémből van, mind a ketten a falnak csapódtak, Rogers csak kábán ért földre, de Victoria eszméletlenül terült el. Max kapta fel a lányt, majd ő és Emily is Magneto mellé léptek, a nő a kezén levő szekezeten ütött be valamit, majd egy villanás után tűntek el.
Körübelül negyed perccel később ért ide a csapat…



#119 2011-03-23 18:11:54
Serena Davidson
Semmi égett szagot nem éreztem, és hát senki sem látta Vic-et. Oké, akkor még bárhol lehet, amelyik megállapításom meg is dőlt abban a pillanatban, ahogyan Hood nekiállt lejátszani a felvételt, ami ebben a helységben volt. Az a három személy megvolt, kiket megismertem, edzenek. Még ilyenkor is, hihetetlen, ahogyan az is, ahogyan teszik. És csak sima emberek, nem mutánsok, mint én. És a fal ekkor szakadt be, valami elmosódott és Pietro-nak annyi, pedig őt aztán nem volt túl könnyű kiütni a gyorsasága miatt. Menekülni próbál, de egy szőke alak elállja az útját. Ismerős volt a fickó, és amikor a nő is megérkezett már teljesen biztos voltam, hogy honnan. Mutáns testvériség, azt hiszem, hogy családi vitába kerültünk. Majd Megneto is megérkezett, és amit már sejteni lehetett, hogy vitték a társnőnket. Rendben, nagy gond van! Legalább is az alapján, amit eddig hallani lehetett a családi életükről. Ez még képes és megöli csak azért, mert ember.
- Mikor megyünk Vadföldre pubi? – néztem türelmetlenül Zyro-ra.
Ennyire még emlékeztem, hogy ott van a Testvériség központja, de ha ennyire erősek azok… nem számít.


#120 2011-03-23 20:09:23
Tao
A robbanás nyomai egyértelműen arra utalnak, hogy kívülről történt, és aki csinálta, tud repülni, vagy falon mászni. A videón látottak alapján viszont meglepő, hogy nem teleportálással jöttek befelé, ha már azzal támadtak. Bár talán csak túl rizikós, és a robbanás meg is zavarja a bentieket. A Testvériség, Evans, Brook és Lensherr, szűk körű társaság, de kétségtelen, hogy veszélyesek. Evans gyorsabb, mint Pietro, Brook szerintem erősebb, mint Rachel, Magneto pedig... Nos, ő erősebb mindannyiuknál. Bólogatni kezdek, ahogy összeáll a kép, a nagypapa eljött, hogy rávegye az unokáját, mellette van a helye, főleg most, hogy megkapta a szuperkatona szérumot. Talán csak azért vitte el, hogy kivonja belőle, és szupermutánsokat gyártson.
Lorna kérdésére a bólogatásom nem hagy alább.
-Hét perc múlva találkozunk a tetőn, aki fegyvert akar hozni magával, győződjön meg róla, hogy nincs benne fém. Olyat se hozzatok, ami tönkremegy a víztől, lehet, hogy nem tudjuk megközelíteni Vadföldet a helikopterrel, Lensherr észreveheti, úgyhogy ugranunk kell, és úsznunk. Nyomás! - Majd várok pár másodpercet, próbáltam a filmekből és Logantől ellesett módon dirigálni, gyorsan beszélni, és határozottan, de ez a vezetősdi még kicsit új nekem. - Így jó? - Kérdem halkan Lornától, megerősítésre várva.
Hacsak nincs valakinek életbevágóan fontos kérdése, mehetünk is összepakolni.


#121 2011-03-23 20:43:12
Quentine Constantine
Nem mintha ezt szerettem volna, a terepmunka igen különleges vállfaja az öngyilkos küldtés Vadföldre.
-Ez most komoly? Ilyenkor nem szoktunk előtte kitalálni egy tervet? Vagy megvárni, míg eláll Steve orrvérzése?
Manó mintha megrovóan nézne rám, nem teljesen értem, miért, de nem fárasztom magam a kutatásával. Az biztos, hogy senki nincs már itt, akinek köze lenne a dologhoz, és ha tényleg Vadföldön vannak, akkor cseszhetjük.
-Miért kell neki Victoria? Aszittem, nem komálja az embereket, meg is ölhette volna itt helyben. Az kizárt, hogy rávegye, hogy álljon a testvériséghez...
Ahogy gondolkodom, megnézem a pajzsot, és eszembe jut, milyen irónikus, hogy a legnagyobb fegyvere vált a gyengepontjává. Na jó, ezzel nem jutunk előrébb, a többiekre nézek amolyan segélykérően, hogy mondjanak valamit, mielőtt Lorna és Zyro tényleg helikopterre szállítanak mindenkit.


#122 2011-03-24 15:06:46
Tyler
Szép kis családi perpatvar alakult ki ahogy a felvételekből látom. Közben az új srác is befut, az a hogy is hívják. Bevallom gőzöm sincs hogy hívják, de ez talán most nem a legfontosabb dolog. Zyroék máris indulnának, és néhánya ki is akadnak rajta.
-Felőlem indulhatunk, de valami terv nem ártana. Azért Magneto meg a bagázsa nem kis pályás. És egyáltalán ti mit szóltok hozzá?-
Kérdezem a két sérültet, jó Steve biztos benne van hisz a lánya, Pietro is. De azért csak így nekiugrani Magnetonak, az egyik legveszélyesebb mutánsnak a Földön. Hát ez magamtól is hülyeség lenne. Persze ez nem jelenti azt hogy nem indulnék a többiekkel ha senkinek nincs ellenvetése. Csak ez kicsit nagyobb horderejűnek tűnik, mint amiben eddig részünk volt.


#123 2011-03-24 15:31:49
Henry White
Elhűlve bámulom a felvételt, amin Magneto és két embere egyszerűen lesöprik Pietrot és a Kapitányt, majd elviszik az eszméletlen Victoriát. Biztos mindenkiben felmerül a kérdés miért kell Magnetonak Vic, és azt hiszem itt és most nem kapunk választ. De biztos nem azért hogy maga mellé állítsa, inkább hogy oda csalja a Bosszú Angyalait. Ami sikerül is neki, úgysem fogják, fogjuk annyiban hagyni ezt.
-Egyetértek, hogy oda kell mennünk, de azért ne fejjel a falnak. Már így ránézésre erősebbek, mint mi. Ha bármiféle terv nélkül ugrunk nekik, annak rossz vége lehet.-
Mondom majd a két sérülthöz lépve, meggyógyítom a zúzódásaikat, ha akarják ha nem.
-Ráadásul semmiféle információnk nincs arról, hogy mi várhat ott ránk. Biztonsági rendszerek, Magneto további emberei stb.....-


#124 2011-03-26 22:54:46
Calligan
A helyzet kezd egyre jobban eldurvulni én pedig csak nem lettem sokkal okosabb. Mihelyst választ kapok egy kérdésemre már is újabbak merülnek fel, én pedig kezdem végleg elveszíteni a fonalat. Magnetoról meg a testvériségről már hallottam ezt-azt, de a meglehetősen rosszul hangzó vadföldről már minimális információm van. Ezen felül én nem vagyok angyal, nem tartozom ide és nem is igazán érzek kedved a kiránduláshoz. Még is úgy érzem, hogy nem vonhatom ki magamat a dolog alól, mert az még is csak szégyen lenne. Talán nem véletlen hogy én is részei se lettem ezeknek az eseményeknek. Persze, lehet, hogy csak kolonc leszek a nyakukon, de már kérdezni is röstellek, hiszen minden egyes szavammal csak saját hiányosságaimat árulom el. Mindegy majd csak lesz valahogy egyenlőre nem tehetek mást csak a háttérbe húzódva várakozok és kíváncsian várom hogy mi lesz ennek az egésznek a vége.


#125 2011-03-27 10:42:42
Thorhalla
2045. augusztus 15. kedd este, 21:30 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

- A legjobb tudomásom szerint Vadföld Midgard madjnem másik végén van, órákig tart az út azt a fémszerkezetet igénybe véve… az az idő bőben elég egy tervre – szólt közbe Freydis is.
- Szép terv kölykök, de nem mentek sehova – mondta Hood. – Főleg nem Magneto-hoz!
- Nem Zyro, nem átállítani… - mondta Pietro. – Kivégezni, hogy megmutassa nem érdekli, hogy valaki a saját vére, azt is megöli, ha kell, ha nem mutáns. Eléggé gyűlöli a sógort, hogy megtegye, és velünk is ezt tenné, mert otthagytuk és csatlakoztunk az angyalokhoz. Meg kell mondanom Wandának és Jon-nak…
– Nekem sem tetszik az ötlet – nézett Hood-ra Steve. – De ők mind mutánsok az úrnőt kivéve, valószínűleg őket nem bántanák. Szóval engedély megadva, mehettek! De ha a legkisebb gond is felmerül azonnal értesítsetek minket és ott leszünk utánpótlásnak. És ne feledjétek, hogy a feladatotok nem megölni az ellenfeleiteket, hanem elfogni élve és börtönbe küldeni! Leléphettek, Calligan, örülnék ha te is velük mennél. A tervre pedig, ahogyan az úrnő mondta a repülőn is van idő, hogy összehozzátok. Patriot-ot meg elrendezzük mi. A számítógépen minden ott van, amit tudunk, azt lekérhetitek a gépről is...
Ezzel máris rádión át parancsba adta, hogy egy repülő várja a csapatot odafent 10 percen belül. Vic pajzsát pedig Freydis kezébe adta, hogyha a lány úgy gondolja, hogy elviszi magával, akkor tegye meg.

#126 2011-03-27 10:53:16
Serena Davidson
Megpaskoltam Zyro vállát, amikor máris határozottan adta ki a parancsokat.
- Így jó pubi, így jó – értettem egyet vele.
A többiek azonban még nem mentek volna, hanem aggodalmaskodtak, hogy terv is kellene. Mi abban az izgalom? Thanos és Vérontó ellen talán volt tervünk? Vagy bárki más ellen? Nem, és mindig győztünk. Igaz voltak veszteségeink is, nem kevés. Legalább Freydis is azt mondta, hogy a repülőn van időnk tervet kidolgozni, amíg odaérünk. Ott a pont! Azonban azokkal nem értettem egyet, hogy csak átállítani akarja Magszi Vic-et. Sajnos Pietro megerősítette mindezt, így az itteni tanácskozás kilőve. Hood védene minket, hogy kizárt, Rogers szerint mehetünk és küldött is, a nem megölni csak elfogni paranccsal. Amit már nem először hallottunk, a gépen pedig meglesz, amit akarunk. Persze nem minden, de egy kis izgalom soha sem árt. Még tisztelegtem Rogers felé, amikor engedett minket, hogy menjünk és leléphetünk.
- Akkor hét perc! –mondtam még.
Ezzel fordultam is meg, majd siettem is a szobámba, hogy a felszerelésemet magamhoz vegyem, ha ez megvan, irány fel a tető.

//Folytatás: A repülő//


#127 2011-03-27 12:12:58
Tao
Nem mindenki értett egyet a tervemmel, jobban mondva csak Lorna és Freydis nem akartak leállítani, hogy tervezni kezdjük. De kérdem én, hogyan lehetne tervünk, ha azt sem tudjuk, miért rabolták el Victoriat, hová vitték pontosan, kik tartják éppen fogva, és milyen eszközökkel védik? A tervünk így csak tapogatózás lenne a sötétben, egész pontosan egy sötét kígyóveremben, szóval én inkább kihagynám ezt a részt.
Nem mindenki szerint kéne mennünk, de végül Stevené az utolsó szó, úgyhogy vegyük úgy, hogy ez az egész kis vita meg sem történt a tervezgetésről. Pietro szavai nem jönnek a legjobbkor, végülis motiválhatja a csapatot, hogy siessünk, meg hogy adjunk bele mindent, de azt hiszem, elég stresszesek is lesznek egyesek. Calliganre nézek, aki szintén velünk jön, majd a repülőn kifaggatjuk, hogy mire képes, miben számíthatunk rá.
Lornának bólintok, és a szobámba indulok, hogy összepakoljam, ami szükséges. Tulajdonképpen nem sok minden jut eszembe, amit felhasználhatnánk fegyverként, végül egy kerámia kést, és egy gumibotot kérvényezek magamnak, egész pontosan a kerámia kést a konyhámból veszem el, de mindegy. A ruháimon sincsenek fém darabok, ezzel nem lesz gond. Elrakok egy üveg vizet, meg néhány almát, és egy doboz gyufát, aztán már indulok is fel a tetőre.


#128 2011-03-27 16:34:27
Quentine Constantine
Még érkezik pár, az enyémhez hasonló hőbörgés, de úgy tűnik, itt Zyronak lesz igaza, Steve is mellette áll, szóval akkor most rögtön megyünk a szigetre.
-Pompás.
~Ehhez több gyógyszert kellett volna bevennem.~ Üzenem Lornának morogva, és elindulok a szobámba csomagolni. Nézzük csak, az acélbetétes bakancs nem a legjobb ötlet mára, a pisztolyt is itthon kell hagynom, még egy rohadt gázspray sincs, mert a flakonja mágnesezhető. Remek, mehetünk tök fegyvertelenül egy mutánsszigetre, vagyunk fél tucatnyian, semmi gond nem lehet. Ruhák, azok kellenek, a gyógyszerem is jól jöhet, és... Ennyi, berakok még valai kaját, előrecsomagolt szendvics, gusztustalan az íze, de most sietni kell. "Hét perc múlva a tetőn találkozunk, nyenyenye, nyenyenye", beképzelt, kék tahó, sokra megyünk vele, ha odarohanunk kinyiratni magunkat. A tetőre érve betámadom az új srácot.
-Szóval Calligan, szevasz, Rachel vagyok. Kideríthetném egyszerűbben is, de azt hiszem a többiek is kíváncsiak lennének rád, úgyhogy elmesélhetnéd, hogy mi az a grandiózus képesség és szaktudás, ami miatt köztünk a helyed.
Na ebben egy kicsit több volt a nagyképűség, mint a pofátlanság, azt hiszem, kezd múlni a gyógyszer hatása, nem baj, a gépen úgyis alszunk majd, már este van, reggel majd veszek be még.


#129 2011-03-27 20:22:13
Calligan
Magamban már eldöntöttem, hogy megyek és hamarosan meg is kérnek rá, hogy tartsak velük, amely számomra inkább csak formaságnak tűnik. Nagy ellenséggel néznek szembe, biztosan szükségük van emberekre és talán nem leszek olyan haszontalan, mint gondoltam. Az erőmből és az időmből csupán egy bólintásra telik majd megyek is felpakolni. Sok fémes tárgyam nincsen, hiszen ezekkel anyu közelébe is mindig vigyázni kellett. A megszokott könnyű deszkás cipő van rajtam terepszínű gatya, és fehér izompóló. Ehhez berakom még a dzsekimet, a nálam lévő váltás ruhát valamint a tisztálkodó szereimet is bekészítem, bár alig ha fogom tudni őket használni. Természetesen hátizsákomhoz oda kötözöm a gördeszkámat, ami nélkül nem vagyok hajlandó sehova se menni, valamint a tetejére dobom a Mp4 lejátszómat hogy ne unatkozzak a hosszú út után. Gyorsan össze is készülök, és már fent is vagyok ott ahol a gyülekezőt megbeszéltük. Rögtön le is rohan az egyik csaj, én pedig nagy sietve próbálom összeszedni a legelőnyösebb tulajdonságaimat.
- Öö… lássuk. Profi kosaras vagyok egy kisebb mb kettes csapatnak vagyok kapitánya, a sólyomfiókáknak. Aztán nagyon jól tudok táncolni főleg a balettot és hip-hop-t szeretem, de inkább modern tánc, amit mostanában csinálok. Most készült el az első kislemezemet és rapzenészként képzelem el a jövőmet. Fiatalabb koromban országos bajnok voltam gördeszkában. Ja és tudok ilyet is. -
Sorolom, fel az erősségeimet majd felemelem az alkaromat, amiből hamarosan előtörnek a csont tüskéim illetve kézfejeknél a pengéim. Tudok ennél sokkal durvábbat is, de nem akarom pazarolni az energiámat feleslegesen. Amúgy is ez a kis erő demonstráció is elég fájdalmas volt és ez látszik is rajtam. Hiába nem vagyok hozzá szokva a fájdalomhoz képesség ide vagy oda.


#130 2011-03-29 12:06:50
Tyler
Mondhatni unottan álldogálok, míg az okosak döntenek. Persze azért láthatóan aggódok Vic-ért. Azért nem fog a végtelenségig tartani míg döntenek, kisebb vita után, végre máris készülhetünk. Még tervet is csinálhatunk a gépen. Nekem ennél több nem kell, amúgy is jobban szeretek improvizálni. Mivel még mindig egy szál rövidnadrágban rohangálok, ezért felöltözök. Remélhetőleg van olyan cuccom amiben nincs fém. Amúgy a fémes faszinak nem lesz gyanús, hogy nincs fém nálunk?! Nekem gyanús lenne, de mindegy. Egy vászonnadrágot és egy pólót húzok magamra, fegyvert nem viszek. Egy hátizsákba némi kaját, meg váltás cuccot és ennyi.
-Szia új srác! Bocs de elfelejtettem a neved, én Ethan vagyok, vagy Manó. Inkább csak Manó mindenki annak hív. Szal te is szólíthatsz így ha gondolod. Ja ő bátyám Zyro Tao...-intek Zyro felé, majd Lorna felé.-Ő pedig Lorna. Én és a tesóm félig kree-k vagyunk. Vagyis földönkívüliek, de a barátságosabb fajtából.-
Hadarom végig a szokásos stílusomban a bemutatkozást, majd indulok is befelé a gépbe. Irány Vadföld!


#131 2011-03-29 12:19:54
Henry White
Nem hagyom hogy Pietro és Steve elhessegessenek, begyógyítom a sebeiket. Ezek még nem fárasztanak ki túlságosan, és a döntés értelmében a repülőn úgy is ki tudom magam pihenni.
-Mielőtt azt hinnétek nem akarok menni, tisztázzuk. Én is ugyan úgy aggódók Victoriáért, mint ti. Csak nem akartam eszetlenül belecsöppenni valamibe...már túl sok mindenkit hagytunk hátra.-
Szólok a többieknek, nem haragosan vagy izgatottan csak tényszerűen. Ők sem szeretnék ha valakinek baja esne közülünk. A szobámba érve gyorsan összepakolok, némi étel egy-két könyv, illetve Fagyharang és a tető felé veszem az irányt.
-Üdv Raymond a csapatban. Freyr vagyok, mágus. Ugye tudod hogy ez veszélyes is lehet? De ha úgy döntesz velünk jössz, a csapat nevében is köszönöm, hogy ismeretlenül is mellénk állsz. Manón pedig ne lepődj meg, ő mindig ilyen.-
Kezet nyújtok neki, a képessége láthatóan elég fájdalmas a számára. Majdnem olyan mint Lorna karmai. Amint megérkezik a gép, és felszálltunk rá, rögtön lehívom az adatokat, Magnetoról és Vadföldről.
-Van valakinek valamilyen ötlete? Szerintem egyetértünk abban hogy nem igazán eshetünk Magnetonak és a embereinek csak úgy.-
Kérdezem miközben az adatokat olvasom, próbálva az eszembe vésni őket.


#132 2011-03-30 11:55:55
Thorhalla
2045. augusztus 15. kedd este, 21:35 – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Odalent Freyr még ellátta Rogers-t és Pietro-t, majd miután összepakolt ment fel ő is. Mostanra már mindenki megérkezett a tetőre, Amara-t leszámítva. Mivel senki sem értett a repülők vezetéséhez ezért egy ügynök már bent várt a gépben, hogy ő legyen az, aki elvigye a csapatot. A beszállás után a repülő pedig el is indult Vadföld irányába.


#133 2011-07-16 09:06:47
Thorhalla
2045. augusztus 16. ??:??; szerda éjjel – A Bosszú Angyalainak tornya, Sussex
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Raymond Calligan, Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Késő éjjel volt a Szövetséges Államok területén, amikor a repülő landolt a torony tetején, csak néhány lámpa világított, a gépről már látszott, ahogy a szárazföld felett repültetek el, hogy városok lángoltak, füst szállt fel igen sok helyről. A rádiót hallgatva a teljes világon káosz uralkodott. Úgy tűnt, hogy a hírek tényleg igazak voltak és minden mezei emberből mutáns lett. Noha a legtöbben, köztük Yusuf és Victoria még elképzelni sem tudta, hogy milyen mutációt kaphatott. A torony tetején az ideges és pattanásig feszült Angyalok várták a csapatot, csak Rogers és Patriot nem voltak jelen, a csapat két ember tagja. A rádióban idefele már Magneto tartott beszédet és kijelentette, hogy ettől a pillanattól kezdve a teljes Föld felett ő uralkodik és mindenki, aki szembe száll vele, arra ő és az emberei vadászni fognak. Így minden bizonnyal ti is célpontok lesztek a szemében, az pedig, hogy akkor most miért engedett el titeket még rejtély volt. Hood lépett ki előre, amikor mindenki kiszállt a gépből.
- Gyorsan szedje a lábát mindenki, itt nem maradhatunk – mondta. – Egy biztonságos helyre fogunk innen menni, ahol meghúzhatjuk magunkat.
Felkapta a fejét, mindenki furcsa mély zúgást hallott közeledni, ha arra néztetek, akkor több rakéta is közeledett a torony felé. Hood Wanda felé kapta a fejét, majd koncentrálni kezdett. A csapat egy villanás után tűnt el a toronyról és a rakéták pedig becsapódtak és szinte földig rombolták a hatalmas tornyot. Elkezdődött, Magneto kora.

Vége az első korszaknak. A folytatás.
Köszönöm a játékot mindenkinek.