Empire State Building

A topic régi helye

New York város jelenlegi legmagasabb, 102 emeletes, 381 méter magas épülete és egyik jelképe az Empire State Building. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Az épület a nevét New York állam becenevéből kapta (Empire State).

Az épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el és 1931. május 1-jén adták át.
Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője az épületben, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták rá. Az évtized végén építették fel a kerítést a legfelső kilátóterasznál, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy a mélybe vetette magát. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva. 1952-ben került az antenna a torony tetejére.

Az építkezés egy évig és 45 napig tartott, heti hét napon át, még ünnepnapokon is. Így 4 és fél emelet készülhetett el egy hét alatt.

* 7 millió össz-munkaóra
* 6500 ablak
* 1860 lépcső
* 365 000 tonna összsúly
* 73 lift
* Felhasznált anyagok:
o 60 000 tonna acél
o 10 millió tégla
o 750 000 méter elektromos vezeték
o 192 kilométer csővezeték
o több mint 1600 kilométer telefonkábel
o 5700 köbméter mészkő és gránit
* Tervezett összköltség az építés idején: 50 millió dollár. Tényleges összköltség: 41 millió dollár.
* Állagmegóvásra fordított össszeg az elmúlt tíz évben: 67 millió dollár.
* Alapterület: 1,076 hektár



A topic régi helye

#2 2011-05-13 22:24:49
Morsus
New York, tavasz, dél napsütéses tiszta egű nap.

Semlegesek:
Logan a templomnak vásárol be Empire State Building melletti egyik kis zöldségesnél.
Bishop a boltból jön ki, mivel a felett van a lakása.
Constantine egy mutánst keres, aki állítólag ma itt fog találkozni Hellstorm egyik ügynökével, mivel Magneto még mindig beakarja venni Hellstormot a nagy terveibe. Az angyal megtalálta a fekete férfit, aki bagózva várja a mutánst.

Testvériség:
Empire State Building, az utolsó emeletek egyikén, ezt csak mutánsok járják a testvériség tagjai. Kibérelték és elzárták mások elől. Max mellé érkezik a remegő Megneto apró mosollyal az arcán.
- Üdvözöllek közöttünk testvérem. Bocsáss meg, hogy csak most mutatkozom be, de dolgom volt. Néz ki.
Kezével lebegtet neki egy távcsövet.

SHIELD:
Pacifista megérkezik egy épületbe a páncéllal a táskájában ezt bemutatóba hozta mivel Spartant felkérték, hogy vegye rá a férfit, hogy csatlakozzon a shieldhez és azok használhassák a technológiáját. Spartan más okból is itt van egy ügyet kell megfigyelnie ebben az emeli lakóházban. Ebben a lakásban négy shield ügynök védi Spartant. Ő pedig egy terrorista mutáns elfogását figyelik.
Ugyanennek a háznak (a boltos házzal szemben) a tetején Tobias, Miller, és Steph állnak készen, távcsővel figyelik az utcát és a lent hét civilnek öltözött shield ügynököt. Egy kijelölt mutánst várnak.


#3 2011-05-13 23:34:26
Ultimate Guru
Egy újabb átlagos nap a reménytelenség bugyrában.

Vicces. Tökéletesen emlékszem a Szentírás minden szavára, és érzem, tudom, hogy fontos részét képezi az életemnek. A templom, ahol élek… Azt hittem, hogy ott megnyugvást talál forrongó lelkem, de egyelőre nem érzek semmi ilyesmit. Nem tudom, pontosan ki és mi vagyok…

Egy név… Logan. Olyan közeli, ismerős név… Így szólítanak, ez vagyok, valahogy… mégis idegen. Nem tudom… Az Úr próbára tesz engem, és valamiért káoszt teremtett a lelkemben és az elmémben… A zsigereimben érzem, hogy emlékeznem kéne valamire, de egyszerűen nem megy.

És vajon… miért látom azokat a különös, fekete foltokat mindenütt, akárhányszor lehunyom a szemem?

Az elmúlt időszakban megtanultam tökéletesen átlagosan viselkedni. Átlagosan öltözködni, mosolyogni és rendszeresen fogat mosni. Tökéletes műember vált belőlem. Ugyanazokat az ostoba, értelmetlen dolgokat mondom, amiket az emberek egész nap ismételgetnek egymásnak.

Senki nem gyanítja, mi lapul tökéletes mosolyutánzatom mögött. Végül is, sokkal rosszabb is lehetnék. Elvetemült, őrjöngő szörnyeteg is lehetett volna belőlem, aki csak gyilkol és gyilkol, amerre csak jár, bomló hústornyokat hagyván maga után, miközben a múltját kutatja.

Ehelyett én az őszinteség, az igazság és Amerika hagyományos értékeinek az oldalán állok. Természetesen ezzel együtt tudni akarom, honnan jöttem, de az érzéseimet sosem mutatom a külvilág felé. Megnyugvást keresek Isten erejében, és a magam módján oldom meg a rejtélyes kilétemmel rám rótt terheket.

„Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél bőven adódik. Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezerből csak egy legyen! Ha barátot szerzel, próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar; mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyt a szorongatás napján. Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyűlölséget, viszályt és szitkot. Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján. A barát, aki bejáratos, egyenlőnek tartja magát veled, és adja az urat házad népével szemben; amelyik azonban szerény előtted és színedet kerüli, azzal egyetértő, jó viszonyban lehetsz. Tartsd magadat távol ellenségeidtől, és légy résen barátaiddal szemben! A hűséges barát erős menedék, aki ilyenre akad, kincset talál! Az igaz barátnak nincsen mása, az igaz értékét nem lehet arannyal, ezüsttel mérni! A hűséges barát élet és halhatatlanság írja; azok találják meg, akik félik az Urat. Aki féli Istent jó barátnak is, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is.”

Ámen.

Előveszem a kis cetlit, és olvasgatni kezdem.

- Alma… Tej… Zeller… Spárga…

Hajh. Kinek mondom ezt egyáltalán? Ez az egyetlen, amiben biztos vagyok magammal kapcsolatban… hogy vásárolnom kell a templomnak, mert elfogytak a készleteink. Erre vagyok csak jó ebben az amnéziás fél-életben. Bevásárolni.

De ennyit igazán megtehetek, ha már befogadtak a testvéreim az Úrban…

Felnézek az égre, túl az Empire State Building tetején, és onnan várom a megváltást… de az nem jön.




#4 2011-05-14 13:29:05
Thorhalla
//Előzmény: Manhattani S.H.I.E.L.D.-központ//

Az első nagyobb igazi bevetés, már amire elengedett mind Spartan, mind pedig Jon. Amilyen távolságban vagyunk a mesterlövészpuska használatot nem igazán gyakoroltam, örültem, hogy a pisztollyal ment úgy-ahogyan ez. Felvettem a távcsövet és óvatosan hajoltam ki egy kicsit a tetőről, hogy így végignézhessek az utcán, amit figyeltünk. Igyekeztem kiszúrni a saját ügynökeinket, illetve azt a mutánst is, akit kerestünk és vártunk. Vajon mennyire lehet erős és fontos személy, hogy ennyi ügynököt hívtak ki most ide? Arról nem is beszélve, hogy Spartan tudta, hogy Jon és én mik vagyunk. Így erősítésnek még két asgardi is van, ha nagyon elfajulnak a dolgok. Bár ne fajulnának el addig. Vettem egy mély levegőt, majd szótlanul tovább nézelődtem a tetőről, bár még mindig kissé türelmetlen voltam. Igaz a kiképzés alatt tanultam türelmet, de képtelen voltam egyhelyben szobrozni és várakozni, mint Jon és valószínűleg Boon.
- Milyen érzés őrszemet vezetni? – kérdezte közben Boon-t.

//Előzmény: Asgard: Jotunheim//

Letette az íjat maga mellé, és inkább a távcsövet vette a kezébe, mégiscsak egyszerűbb volt azt használni, mintsem az íj távcsövét. Egyelőre minden a legnagyobb rendben volt, bár ismerte a SHIELD bevetéseit, immáron jócskán tapasztalatból, így pontosan tudta, hogy ez közel sem lesz így. Végigpásztázta az utcát, hogy megvannak-e a lenti ügynökök, illetve, hogy ott van-e már a célpont is. ezek után már teljesen rutinból és a katonaságnál megszokott megfigyelési módnak megfelelően a közelben levő épületek tetejét és az ablakokon is átfutott. Igaz nem várt semmit, főleg nem mesterlövészeket, akik őket figyelik, de soha sem árt a biztonság. Egyrészt azért is, mert itt volt Stephanie vele, másrészt, ha máshol is voltak ügynökök, akkor nem ártott tudni, ha jeleznek valamit, vagy valaki esetleg elhagyta a helyét.
- Itt Black Jack – szólt a rádióba a régi kódját használva, a többi ügynöknek. – Amint valaki meglát valamit, azonnal értesítsen!
Ezzel már fordult is vissza az utca felé és figyelt, kereste tovább a célszemélyt.

Steph és Jon



#5 2011-05-15 09:30:43
Max Evans
Mr. Boon a többiekkel együtt kémleli az utcát a távcsövön keresztül, de nagyobb figyelmet fektett abba, hogy meghalja a környezetét, hátha feljönne valaki a tetőre. Meg ahogy Jon-t elnézi ő úgy kémlel, mintha ő lenne a fő célpont. Tisztában van vele kik ők. De talán a mostani arcok nem... Az a mutáns. Most is azon gondolkozik, hogy ő olyan-e vajon, mint ők vagy... vagy valami más. Arra a gyanús úrta gondol. De azóta már sok minden történt. A gondolatai cikázása közben bepaszirozza a bal kezét a mellény alá, hogy kicsit megvakarja a bordái tájékán magát. Elszokott már a kényelmetlenebb viselettől. Így, hogy mostanság akár a strandruhában is mehet dolgozni, mikor a gép csinálja helyette a nagy részét...~ Hogy milyen érzés? ~ Gondolkozik el hirtelen az elültetett kérdésen. Hirtelen a tudatban, higy magától kérdi.
- Ó, elnézést Ms. Smith. A kérdésére válaszolva, nekem kicsit túl mű... - Eszmél fel, majd intézi szavait a nő felé, majd elmered a kezére, ahogy azt ökölbe szorítja és elernyeszti.
- Mintha csak közvetett katonája lennék a cégnek, vagy mi... - Fejezi be, a nőt nézve.

Max üveges tekintettel bámul ki a hatalmas épületből, végtelen távolságokat kutat, új világokat, az élet egy magasabb formáját, a megvilágosodás határán... be van tépve. Unottan tolja a szájábvan előlre és hátra a nyelvét. Néha eltátva száját vagy vicsorra húzva. Nem mondanám, hogy kényelmetlenül érzi magát, inkább csak szokatlan magasan. Bár még nem szokta meg ezt a "tesó tagságot", de most nem zavarja semmi. De hall valami hagot, lasan emeli a tekintetét a forrásra, de addigra feldolgozza az agya az üzenetet, hogy az ellenkező irányban emelkedő távcsőbe kéne néznie. Lassan bólint és szinte erőfeszítésnek tűnhet, ahogy vissza emeli fejét, hogy belenézzen, néz is bele és egy nagyot szippant. Nem tudja mit kéne látnia. De jóóóó...


#6 2011-05-15 18:06:36
Bishop
~ Újabb nap, újabb lehetőség, ki tudja mi történhet az emberrel.
Elkészültem, szépen bezártam a kis lakásom, nem túl nagy, de megszoktam a régi katonai barakkot, zavarna ha nagyobb lenne, és amúgy sincs túl sok cuccom, meg pénzem sem. Alattam egy zöldséges van, azon át vezet utam.
~ Kéne egy munka... álljak be a katonasághoz? Nem az nem lesz jó... Mondjuk elég sok mindenhez értek, elmehetnék autó szerelőnek, de hiányozna az izgalom. Lehetnék esetleg... bűnöző, de az túl kockázatos. Minden esetre majd körülszaglászok az alvilágban. Kellene valami munka, amiből megélek.
Fegyvereim ügyesen el vannak rejtve ruháim alá, ahogy kiérek, megállok és felnézek a napra, meleg van, és ez zavar, hideghez szoktam igazából. Végig tekintek az utca mocskán, minden részletet pontosan látok, majd a környékbeli házakon is végignézek. Ezután egy picit balra veszem az irányt, van ott egy automata ha jól látom... ha tudok veszek pár centért valami rágcsálni valót.


#7 2011-05-16 18:39:01
Quentine Constantine
New York, Empire State Building, az amerikai filmek 78%-a ezzel a képpel kezdődik vagy fejeződik be. Verőfényes napsütés, tavaszi idő, nem jöhetek ballonkabátban, feltűnő lenne, mikor mindenki pólóban flangál.
Meghúzódva, egy mellékutca sarkán, egy padon ülök, kezemben a New York Times mai száma. Egy srác nagyon közel jön hozzám, attól tartok egy pillanatig, hogy felismert, de aztán csak tüzet kér. Boldogan adok neki, és konstatálom, hogy Hellstorm hadjárata ellenére sikerült kicsit lejjebb tornáznom a hírnevemet. Motoros kesztyűm nem is feltűnő a bőrdzsekivel, nem világlik ki alóla a kezem.
Kávé illata száll felém, mikor egy nő leül mellém a padra Starbucksos pohárral, és eszembe jut, hogy legalább két hete nem is jutott eszembe enni. Ha eszembe jut, néha lenyomok pár falatot, csak az érzés, az ízek kedvéért, de a kávé illatától most kiver a víz. Majdnem elvesztem a fejem, de visszakapom a tekintetemet a szemközti oldalon álldogáló fickóra. Fókuszáljunk.
Magneto nem nyugszik, Hellstormot akarja, persze nem úgy, mint ahogy Hellstorm engem - a föld alatt. Nem, Magnetonak szövetséges kell, ezért most elküldött egy mutánst, Hellstorm pedig elküldi egy emberét, és ők ketten majd megvitatják, hogy s mint legyen a jövő. Részemről nem lenne túl kedvező, ha Hellstorm szövetséget kötne Magnetoval, és még többen lholnának utánam, pláne mutánsok, de van előnye is ennek a találkának. Ha ilyen horderejű döntéseket kell hozni, nem küldenek egyszerű lóti-futikat, akik ma itt lesznek, nem nagy koponyák, de rendesen kiokosította őket a főnökük. Ergó, ha elfogom az egyiket, sok mindent megtudhatok. Praktikus okokból Hellstorm emberére pályázom, egyrészt mert nem mutáns, másrészt mert ha elkapom, azt hiszi majd Hellstorm, hogy a mutánsok intézték el, és fuccs az egyezségnek. És persze az sem elhanyagolható tényező, hogy ha Magneto emberét nyomom le, ugyan ott vagyok, mintha szövetkeztek volna, mert Magszi is a nyomomban lesz, ha nem kenem rá elég jól a dolgot Hellstormra. Hellstorm a lényeg, az ő ügynöke kell.
Csakhogy még nem érkezett meg... A mutáns már itt vár rá, a személyleírás stimmel, a füles kifogástalan volt, de úgy tűnik, Hellstorm embere késik, már elmúlt dél. Lapozok az újságban, és egy lakáshitelekről szóló cikket "kezdek olvasni", de a foncsorozott napszemüvegem mögül valójában az újság felett, a szemközti fickóra tekintgetek. Nem véletlen persze az sem, hogy épp itt foglaltam helyet. Ahhoz, hogy halljam a beszélgetést, sokkal közelebb kéne mennem, Hellstorm emberei pedig már a szagomat is ismerik. Akkor persze jó a kérdés, hogy minek jöttem ide, ennyi erővel egy ház ablakából, vagy az egyik boltból is kitekintgethetnék. A válasz nem egyértelmű, de annál ravaszabb: szájról olvasás. Az utóbbi hónapokban ezt a "művészetet" tanulom, egy nyomozónak midnen információmorzsa szükséges, márpedig én nyomozok, és némi zaj meg távolság nem állhat az utamba, nem igaz?
Most csak egy dolgom van: várni...



#8 2011-05-17 21:06:28
Morsus
Bishop és Logan között átmegy egy férfit, aki morog:
- El az útból normik!
Az ablakban Lorna, a zöld hajú mágneses mutáns rámutat a bunkó alakra Maxnek.
- Akire vártunk ő csalja kis a shieldet.
Mondja a nő és a következő pillanatban a shield civil emberei elkezdenek rádióban beszólni a triónak és az igazgatónak:
- Megtaláltuk.
Constatine és Frank felfigyelhet az alakra, ahogy az idegesen nézi, hogy a csuklyás kabátot lelökte róla Bishop így látszik a külseje, ezt persze már a tetőn lévő shieldesek is látják.

- A rohadt életbe te kis..
Kapja fel Bishopot a fickó.
- Cafatokban adlak vissza a természetanyának!
A tömeg elkezd sikoltva menekülni. Hellstorm fekete bőrű ügynöke is megy velük.

SHIELD:
Nekik megjelenik a férfi adatlapja.

Neve: Hudson Logan aka Kardkarom
Veszélyesség: 8/10
Kora: 27
Ereje: Erős regeneráció, ebből származó fejlett izomzat és érzékek. Kibernetikus adamantium beépítés az alkarban.
Körözés: 12 álamban, gyilkosság, rablás, nemierőszak, terrorizmus.
Ismeretek: Autóvezetés, késdobálás, pisztolyforgatás, puska használat, gerillaharcmodor, robbanószerek.

Tobinak megszólal a rádió:
- Uram csak jelezze mikor küldjük az őrszemét. Készen áll.
Sólyomszemnek:
- Ha van tiszta lövésre esély végezzen vele.

Testvériség:
- Ő Logan testvérünk fia. Hudson. Kellően heves természetű és szívós. Lefoglalja a figyelmüket ameddig mi elintézzük a részleteket.
Mondja Lorna Maxnek.
- Megmutatom gyere.
Ezzel egy teremmel beljebb viszi, ami olyan, mint a cerebro kerek terme itt hegeszt Forge és mágneses erejével rakja a helyére az utolsó részeket Magneto.


#9 2011-05-17 23:13:34
Ultimate Guru
Ahogy lépdelek, hirtelen egy különös alak jön nekem… Jellemző ebben a New York-i tömegben, és már meg sem lepődöm azon, hogy nem kér elnézést.

„Normik…”? Na, ezt viszont még nem hallottam.

- Semmi baj, testvérem az Úrban. Én kérek elnézést, hogy az utadban voltam. További szép napot neked.

„A boldogság legmagasabb rendű formáját a felebarátaink iránti önzetlen barátságban találjuk meg.” Remélem, így én magam is elérem egy nap a boldogságot… Persze szép volna az élet, ha minden ember csak fele olyan jó volna, mint amilyennek felebarátját szeretné.

Már megyek is tovább, de alig teszek pár lépést, amikor sikolyokat hallok mindenfelől… Megfordulok, és a korábbi férfit látom, immár teljes valójában.

Mutáns. Semmi kétség. És a kezében máris fog valakit… de miért?

Pánikhangulat tör ki, és a felebaráti szeretet „jegyében” mindenki menekülni kezd. Hajh…

Felteszem a kezem, és lassan, nagyon lassan a mutáns felé lépdelek. Amint ideges lesz, megállok.

- Testvérem! Kérlek! Mit akarsz ezzel elérni? Ha kárt teszel abban a férfiban, magadnak is csak kárt okozol! Gondolkozz… Fényes nappal a város kellős közepén… A mutánsok hírneve fog ezzel csorbulni, te is tudod. Én… menedéket nyújthatok neked Isten házában, amíg utat találsz magadnak. Talán… el tudjuk érni, hogy a hatóságok elnézzék neked ezt a kis botlást. Kérlek… csak annyit kérek, hogy engedd, hogy segítsek. Ez a dolgom.

Nincs bennem semmi hátsó szándék, tényleg csak az a célom, hogy mindenkit kijuttassak élve ebből a helyzetből. Ha az Úr velem van, sikerülhet is.


#10 2011-05-18 00:43:57
Pacifista
Egy hátsó, személyzeti bejáraton át érkezik Shaul és a méretes bőröndje. Az ezüst színű, majdnem 160 centi magas guruló fémláda koporsó hatását kelti. A sötét és szűk folyosók kusza hálózatán át végül egy viszonylag szűk ajtóhoz ér. Azon kilépve közvetlenül a liftek mellett találja magát. Amennyire lehetséges, észrevétlenül próbál meg bejutni az egyik nagyobb felvonóba, majd megnyomja a megfelelő gombot.
Josh egy kicsit feszélyezve érzi magát. Most volt először "páncélos" minőségében először, páncél nélkül. Először, amikor meghívást kapott ide, meglepődött. Nem hitte volna, hogy lebukott a páncélja. Aztán hamar rájött, hogy ezek elől a "titkosszolgák" elől nem lehet elrejtőzni.

Hamar felér az emeletre és elindul a kijelölt ajtó felé. Ha eléri, bekopog.


#11 2011-05-18 06:25:49
Thorhalla
Elmosolyodtam a férfi válaszán, hogy túlságosan is mű és úgy érzi, hogy nem a SHIELD embere. Pont jónak mondja, akkor mi mit is szólhattunk volna, ha ő így érez? A komolyabb bevetéseken amúgy is Halla és Einar voltak ott, nem pedig mi.
- Elhiheti, Mr. Boon megértjük mindketten, hogy miként érez – mondtam kedvesen.
Jobban is, mint bárki más a cégnél. Nehéz volt ezzel a teherrel élni, hogy a saját munkatársaink előtt is titkolózni kellett, hogy nehogy kiderüljön kik is vagyunk. Vagyis ki a másik felünk. Bele sem mertem gondolni, hogy mi történne, ha kiderülne ez az egész. Az utcára pillantottam és akkor szabadult el odalent a pokol, megvolt a célpontunk. Kaptuk ezt hírül, akárcsak azt, hogy mit kell tenni, az Őrszem készen és Jon szedje le az illetőt. Távcsővel sikerült kiszúrni odalent és hamar megvolt az akta is, hogy kicsoda ez. Egyelőre nem állt szándékomban mozdulni innen, csak figyeltem továbbra is az alakot, ahogyan az egyik járókellőt a falhoz szegezi és mindenki más pedig menekül odalent. Igazából csak a parancsra várok és ha kapom, akkor kibiztosított pisztollyal fogok indulni lefelé a lépcsőn ki az utcára.

Jon még mindig az utcát szemlélte és nem szólt bele a menyasszonya és Boon társalgásába, a célpontot kereste. Csak egyetérteni tudott a lány szavaival, de legalább most saját maguk jöhettek ki, mindig is szerette ezt csinálni és most már igencsak megtanulta értékelni azokat a ritka pillanatokat, amikor végre ő jöhetett terepre és nem pedig Einar. Pillanatokkal később a rádióban felhangzott, hogy megvan a célpont. És neki is sikerült megtalálnia, azonnal nyúlt az íja után és egy titániummal megerősített fejű nyílvesszőt helyezett az idegre. Már tudta, hogy melyik ellenféllel is állnak szemben, nagyon remélte, hogy elég tűzerőt hoztak ellene. Most már a nyila távcsövét használta és igyekezett a legjobb pozíciót felvenni a tetőn, hogy meglegyen a férfi.
- Vettem! – szólt a rádióba.
Ha kellett, akkor odébb is mozgott, ha sikerült jó helyet felvennie, ahonnan tökéletesen rálátott Kardkaromra, akkor húzta csak fel az íját és emelte célra azt. Egyetlen lövést készült leadni, ami halálos, főleg, hogy az a mutáns egy járókellőt terrorizált éppen. Az öreglyukat vette célba, ami a tarkón volt a nyaki gerinc és a koponya találkozásánál. Amint sikerült ezt becélozni és senki sem volt a közelben, aki belefuthatott volna a nyíl röppályájába, akkor engedi csak útjára a nyílvesszőt.


#12 2011-05-18 19:54:24
Frank Walter
Frank Walter a tizenhat éves híres újságíró. Mocskosul gazdag, és mocskosul… mocskos. Van amit nem tud levetkőzni senki. Franknél ez a megszokott, „én vagyok a csöves senkiházi utcagyerek” stílusa, és a szakadt cuccai. Csuklyája alól kilóg néhány tincs haja, és egy meggyújtott cigi. Senki nem ismerheti fel így. Most komolyan, kit érdekel, hogy egy iszonyat lepukkant srác mászkál fel-alá az ESB előtt és néhány fazont letarhál? Így egyszerűbb sztorit szerezni, és bónuszban a gyámja sem ismeri fel. Szar dolog, hogyha a törvényes képviselőd S. H. I. E. L. D ügynök. Sosem volt még nehezebb cigit szerezni egy fiatalkorúnak.
Pöfékelve grasszál, amikor összebalhézik két faszi az épület előtt, és az egyik jól láthatóan valami hiperagresszív mutáns, a másik meg egy szerencsétlen ember. Hölgyeim és Uraim tegyék meg tétjeiket! Naneee, egy fazon meg betolta a képét a mutáns elé, és valamit prédikál neki.
- B*ssza meg, én nem vagyok fotós! – gondolja Frank a fogai között kiszűrve a levegőt – Miért ilyenkor történik valami címlapgyanús?!

#13 2011-05-18 20:20:47
Shadow
Teljes nyugalommal üldögélek az emeleti szobában a testőrök között és a monitorokon figyelem az eseményeket. Kint is egy nagyobb akció készül, és itt bent se egy elhanyagolható megbeszélés fog kezdődni amint megérkezik a „díszvendég”. Mégis kész kikapcsolódás az utóbbi hónapok után... néha-néha nagyon közel kerülve ahhoz hogy önként adjam fel magam és fussak egy titkos földalatti börtönig és zárjam magamra az ajtót, s semmisítsem meg a kulcsot. Nem könny az élet... nagyon nem. De legalább az alakváltás nagyon jól megy és elég hosszú ideig vagyok képes fenntartani ezt a külsőt... Spartan külsejét. Felnézek a testőrökre, majd a képernyőt figyelem ismét amikor felbukkan egy mutáns és az adatait megkapjuk azonnal. Elmosolyodok, de ekkor kopogtatást hallok így nem kommentálom az egészet. Két testőrt küldök az ajtóhoz, hogy nézzék meg ki az és segítsenek a vendégnek ha kell bejönni.
Egy páncél... érdekes technológia, mely igen csak értékes lehet minden oldal számára. Tudom mit várnak el tőlem... talán elég közösnek is mondható az érdek, hogy megszerezzem, azaz a feltaláló átadja. Mikor a Pacifista belép, akkor felállok a fotelből.
- Örülök, hogy elfogadta a meghívást és eljött. Simon Spartan vagyok a SHIELD vezetője. - nyújtom felé a jobb kezem.


#14 2011-05-18 21:07:19
Quentine Constantine
Valamit nagyon benéztem. Mocorgás támad a túloldalon, egy fickó kötekszik, és hamar kiderül az is, hogy miért. Azt hittem, Magneto ügynöke álldogál az épület előtt, és Hellstorm emberét várja, de most már 98%-ig iztos vagyok benne, hogy Hellstorm embere volt a fekete pasas. A bátorság mintaképe, egy dolog, hogy mindenki lelécel, akinek semmi köze a dologhoz, és nem akarnak balhét, de ez a pasas, aki pont a mutánssal akart találkozni, és valószínűleg azért van némi tapasztalata a konfliktuskezelésben, ez igazán maradhatott volna. A zsaruk két percen belül itt lesznek, az épület környékén meg legalább egy tucat biztonsági van, muszáj a hírnév miatt. Nem akarja magát besározni a fickó, így nem mutatkozhat együtt a mutánssal, pláne nem csukhatják le, ami könnyen előfordulhat, ha ő is beszáll a balhéba.
Még jól is elsülhet a dolog, a mutáns tombol, talán nem látták jól, de valakit megsebesített, én legalábbis így láttam. Ez a valaki pont Hellstorm embere, aki hamarosan belehal a sérüléseibe - de előtte még elmesél néhány dolgot nekem. Az újságot hátrahagyva indulok a fekete férfi után, nem veszítem szem elől egy pillanatra sem... Vagy legalábbis szinte. Meghallom, ahogy valaki békíteni próbálja a mutánst, a szövege alapján pap lehet, és fogalma sincs róla, hogy Magneto talpnyalójával áll szemben, mert valami útról beszél, amit meg kéne találnia. Egy út vezet innen, és az a börtön felé visz, de ha a pap sokáig hablatyol, a végén még kijárhat neki egy pár pofon. Nem vacakolok, most nincs időm erre, vannak itt elegen, akik észhez térítik az atyát, nekem Hellstorm emberét kell elkapnom. Sietek, ahogy tudok.

#15 2011-05-18 21:16:54
Bishop
Haladok tervem szerint az utcán, szembe jön egy nagy, köpenyes, gyanús alak, sorba térnek ki előtte. Én azonban nem, meg is lököm, le esik róla a köpenye. Egy pillanatra meg kell állnom, megnéznem.
~ Mi a fene vagy te? Cafatokra?
Nem is kellett nekem több, nem terveztem csete-patét, de most egy kicsit hátrébb szökkenek ha tudok, egyik kezemmel a sokkolóhoz kapok, rögtön elsütöm a fickó felé tartva, addig másik kezemmel a Desert Eaglehöz kapok, ha tudok lövök vele, testre célózva, lehetőleg szívtájékra. Közben megpróbálok igen távol maradni a vészjósló karmaitól, ha esetleg mégis ütne, megpróbálnék elhajolni, ha esetleg nem lenne elég időm a Deagle-höz nyúlni, mert esetleg igen gyors ellenfelem, akkor a G18-t kapom elő. 45 golyó a tárban, sorozatra állítva, nem szórakozok, lövök, amíg csak lehet. Meglep, hogy egy ilyen nagy szörnnyel állok szemben, ha mégis közelharcra kerülne sor, akkor tőrömet próbálom valahol belé állítani, de inkább csak távol maradni tőle.
Ha pisztolyom, vagy sokkolóm besül valami okból, nem lepődök meg, volt már ilyen, az arcába próbálom hajítani a fegyvert, aztán egy másikhoz (.44 magnum) nyúlni.


#16 2011-05-19 19:08:05
Balthazar Millvier
Szépen andalogtam az Empire State Building irányába. Gondolataimba merülve nézelődtem. Az járt a fejemben, hogy vajon holnap mi vár a munkahelyemen. Reméltem, hogy nem lesz sok dolgom holnap, mert szerettem volna folytatni a mai napon elkezdett gyakorlásomat. Minél inkább fejleszteni akartam a mágiámat. Szerettem, ha tudtam gyakorolni. Még volt mit még tanulnom. Hiába volt a Fagy mágiám tökéletes, a Tűz mágiámat, még fejlesztenem kellett.
~ Hihetetlen, hogy mennyit kell tanulni egy mágia típusról ~ töprengtem miközben egyre jobban megközelítettem az Empire State Building-et.
Haladás közben furcsa érzésem támadt. A mágikus vészjelzőm riasztott. Valami baj volt a közelben. Így felgyorsítottam lépteimet, és mikor közelebb léptem észrevettem, hogy egy szőrös vaskarmos valaki akar rátámadni egy másik valakire.
- Mi a frász folyik itt? - kérdeztem magamtól, majd a falhoz húzódva figyeltem az eseményeket, nem akartam akcióba lépni amíg nem volt muszáj, mert a mágia, és a képességek manapság nem éppen a legkedveltebb dolgok.
Igazság szerint féltem, hogy lebukok, és bajom lesz belőle. Nem akartam célponttá válni az emberek szemében. Addig jó még nem tudják milyen erőkkel bírok.


#17 2011-05-21 18:34:56
Morsus
Épületben:
Spartan fogadja Pacifistát.

Utcán:
Bishop gyomron lövi a férfit, aki hátra tántorodik, de a mellkasán a lyuk máris gyógyulni kezd.
- Átkozott normi meg a játékszereid.
A hátra lépés miatt Logan pont takarja Miller elől a célpontot. Kardkarom Bishopnak ront,a lövések nem érdeklik csak kicsapja a fegyvert a férfi kezéből Logan lábaihoz. Majd felkarmolva a mellkasát fellöki, így miközben Bishop a tőréért nyúl ketten átesnek a bolt üvegablakán. Itt van még bent Danse és pár dolgozó. A biztonságiak és ügynökök a tömeg miatt csak most indulnak meg a bolt felé.


#18 2011-05-21 19:31:24
Ultimate Guru
Gyomron lőtte!

Édes Istenem, gyomrom lőtte ez a félkegyelmű! Ki ez a férfi? Van egyáltalán fegyverviselési engedélye?

Nem számít. El kell látni a sérültet!

- Emberek! Valaki! Hívják a mentőket! VALAKI!!!

Ez a szerencsétlen el fog vérezni, és… és…

Alig merek hinni a szememnek. A golyó ütötte lyuk… elkezd beforrni?! Ilyen gyorsan? Tehát ennek a mutánsnak… öngyógyító ereje van. Heh. Kényelmes képesség. Hallottam már pletykákat ilyen alakokról, de sosem hittem volna, hogy igaz.

- Jól van, az Úr most megvédett téged, és senki sem sérült meg, de most már--

Persze. Jellemző. Hiába beszélek, a mutáns férfi bosszúra szomjasan ugrik a másik alak felé. A két egymással viaskodó szerencsétlen áttöri a szemközti bolt üvegét, és komoly károkat okoznak magukban. Nem mintha ez az öngyógyítónak számítana, de a másik…

- Az ég szerelmére, HOL A RENDŐRSÉG???

Lepillantok. Pont az én lábamhoz csúszott a fegyver, amelyet az imént elsütöttek. Ó, Uram, te mindig is kedvelted az iróniát…

„Hallottátok, hogy megmondatott: ’Szemet szemért, fogat fogért.’ Én viszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem aki megüti az arcodat jobb felől, fordítsd felé a másik arcodat is.”

Bocsáss meg, Istenem, de ha ezek ketten nem követik a tanításodat… muszáj közbelépnem. Még mielőtt valamelyikük súlyosan megsérül.

Felkapom a fegyvert, és gyorsan a bolt felé rohanok. Ha lőtávolban vannak, kivárom a megfelelő pillanatot, és leadok egy figyelmeztető lövést feléjük. Úgy célzok, hogy ne essen kár egyikükben sem, de azért elég közel repüljön a golyó, hogy talán megijedjenek.

- ÁLLJANAK LE! MINDKETTEN! Elment az eszük, hogy így viselkednek a város közepén fényes nappal?! És maga, az öngyógyító képességgel… Ha pont a szemébe küldök egy golyót, vajon azt is ilyen gyorsan meggyógyítja?

A szem… a legfontosabb érzékszervünk, amely felépítését tekintve az isteni teremtés mestermunkája. A látóideg, a szaruhártya, a lencse, az üvegtest, az ínhártya… és így tovább. Ezen apró szervek tökéletes harmóniában működő összessége. Ha megsérül, akkor sem hiszem, hogy pár percnél gyorsabban vissza tudja állítani eredeti alakjába. Arról nem is beszélve, hogy a golyó még az agyába is behatolhat…

Bocsáss meg, Uram, hogy ezt kell tennem… Bocsáss meg… de… valamiért ez a fegyver a kezemben… annyira… természetes érzés. Olyan könnyedén használom. Olyan egyszerűnek tűnik vele a célzás. Mintha… hosszú éveken át használtam volna ilyesmiket…


#19 2011-05-22 10:03:40
Danse Cadavérique
*Szép reggelnek indult ez a mai nap, kis séta, kis kocogás az áruházi zsernyákok elől, kik előszeretettel piszkálják a kaszácskái miatt. Pedig olyan édesen fityegnek az oldalán, majd beszerző körút a ruha osztályon, vörös köpeny, hátha jelmezbála is akar majd menni, mint az orvgyilkos Piroska. Ezek után már csak egy dolgot akart elintézni, három napi költő pénzt összeszedni az Empire State Buildingben. Egy pénztárca, egy fényképezőgép és egy gyorsakaja utalvány? Mindegy, legalább nem névre szól. A munka végeztével elindul reggelizni a környéken lévő zöldségeshez, ahol is mintha átrendezték volna a helyet, mert nem az egyik polc mögé érkezett meg, hanem konkrétan egy almás kosárba. Még szerencse hogy a boltban lévők megőrültek és a kirakat üvegre tapadva sápítoznak. Nem érti, nem is akarja, csak gyorsan kimászik a gyümölcsök közül és az egyiket rágcsálva indulna tovább, mikor plusz vásárlók jelentik be igényüket a helyes táplálkozás iránt. Danse már azon se lepődne meg ha egy méteres polip kérte volna napi sárgarépa adagját, így a félig megrágott almát az egyik dolgozó kezébe nyomja.*
-Fogd csak meg.
*Majd a lopott fényképezőgépet előkapva, elkezd kattintgatni, lehetőleg vaku nélkül, úgy helyezkedve hogy azért fényt is kapjanak a show sztárjai. Remek.. mint valami elmebajos turista.*


#20 2011-05-22 10:37:26
Thorhalla
Megvolt a tiszta célpont, már éppen engedte volna el a nyílvesszőt, amikor a lenti fickó hasba lőtte a célpontot. Vitte a célkeresztet is hátrébb, hogy így szedje le, de ekkor egy túlságosan is ismerős alak takarta el Kardkarmot. Rorschach volt az, két légy egy csapásra, Jon próbált oldalra mozdulni, de addigra az üvegen át bezuhant a két személy az üzletbe. És a férfi pedig felkapta az elejtett fegyvert.
- Itt Sólyom az ügynököknek! – szólt a rádióba. – A madarak lemennek – utalt magára és Steph-re. – A férfit, aki felkapta a pisztolyt az utcán őt is tartoztassák le, Rorschach az, egy körözött bűnöző!
Miközben beszélt a titánium fejes nyílvesszőt már tette is vissza a tegezbe és egy csáklyásat vett elő. Egy hat emeletes ház tetején voltak, a legközelebbi szemközti ház falába lőtt bele az íjjal, a kötél, vagy drót vége az itt ért véget náluk, mégis csak ez volt a leggyorsabb lejutási módszer innen. Rögzítette a mászó horgot a dróton, hogyha leugranak, akkor ne csússzanak le egyből, hanem csak olyan sebességgel, ahogyan ő akarja.
- Lent találkozunk – szólt hátra Boon-nak. – Gyere!
Mondta a lánynak, amint odaér hozzá a menyasszonya, akkor átöleli őt fél karral és vele együtt ugrik le a hat emeletes ház tetejéről. Egy nem túl gyors sebességgel csúszik le ezen, és csak ha leértek engedi el a menyasszonyát és csatolja le magát a kötélről is. Ha ez sikerült, akkor egy sokkoló nyílvesszőt kap ki a tegezből, miközben rohan a bolt felé, ha sikerül odaérni, akkor remélhetőleg pár méterről lő bele a sokkoló nyíllal Kardkaromba.

Boon-tól vártam választ, hogy mit is mond, de egyelőre nem felelt. Jon szavaira azonban felkaptam a fejem, hogy lemegyünk. Már indultam volna azonnal a lépcsőhöz, amikor mondta, hogy hozzá menjek. A hallottak alapján… ugye nem akartunk leugrani innen? Redben, hogy neki megy, de én inkább maradok a hagyományos dolgoknál, az ilyen felvágós dolgokat meghagyom Halla-nak! Mély levegő Stephanie! Gyorsan léptem Jon mellé, mikor átkarolt átöleltem két kézzel, majd becsuktam a szemeimet és ugrottunk! Spartan az ilyenekért fizet nekünk veszélyességi pótlékot? Nem hittem benne, hogy így van. Ha sikerült túlélni az ugrást és biztonságban földet értünk mielőtt Jon elindult volna én indultam el előbb. A fegyveremet elővettem és biztosítottam futás közben.
Ha véletlenül előbb érek oda a bolthoz az ügynökeink előtt, akkor igazából Kardkarmot ráhagyom Jon-ra, az úgysem az én kategóriám volt, igyekszem úgy állni, hogy ne tudjanak lelőni és, ha ez sikerült, akkor célba veszem a tanulmányaim alapján a férfi hátát, vagyis a mellkasát.
- Dobja el a fegyvert Rorschach! – emeltem a férfira a fegyveremet. – Nem figyelmeztetem még egyszer! A SHIELD felhatalmazásával terrorizmus, többszörös gyilkosság és csalás gyanújával letartóztatom!
Nem tudtam nem felismerni, hiszen először a Grey Fox-on megcsókolt, majd pedig megpróbált megfojtani, és akkor beszélt Rorschach-ként. Amennyiben nem adja meg magát és kitér, nem akarom megölni, és még emberre sem lőttem éles fegyverrel, de ha kitér, vagy rám lőne, akkor igyekszem a vádlijába, vagy a combjába lőni, hogy így lelassíthassam, lefegyverezhessem.


#21 2011-05-22 12:42:52
Balthazar Millvier
Utcán:

Tökéletesen láttam az eseményeket. Tűzharc keletkezett, akit lelőttek az szépen meggyógyult. Majd közelharc alakult ki, és a gyógyuló meg aki rálőtt egy bolt kirakatában kötött ki. Egy harmadik személy is a boltba került, aki rögtön íjjal kezdett lövöldözni. Ekkor az egyik ember felkapta a földön lévő fegyvert, és miközben beszélt a harcolókhoz leadott egy figyelmeztető lövést. Hamarosan egy harmadik ember is megjelent. Egy nő volt az, majd a S.H.I.E.L.D.-re hivatkozva fegyvert fogott az előbb lövő férfira. Rögtön felismertem, hogy Sólyomszem az, még mielőtt elmondta volna, hogy kinek dolgozik, már tudtam, hogy S.H.I.E.L.D.-es hála a ruhájának.
~ Mi az ördög folyik itt. Mindenki ki akar nyírni ma mindenkit? És a S.H.I.E.L.D. ittléte arra utal, hogy valami pokoli nagy gáz van ~ gondoltam egyre idegesebben, de még mindig nem tudtam, hogy mit tehetnék a mágia használata nélkül. Már pedig, ha mágiát használok, és lebukok, akkor hatalmas bajba kerülhetek.
Minden esetre úgy döntöttem, hogy megvárom mi történik a következő percekben, és ha nincs más választás, akkor közbe lépek.


#22 2011-05-23 11:11:47
Pacifista
Kissé fezéjeszi Shault az egész helyzet. Nincs ahhoz hozzászokva, hogy bemutassa legféltettebb kincsét. Pláne nem egy hotelszobában. Az egész helyzetet kényelmetlennek és nevetségesen amatőrnek tartja. De hát ide hívták olyanok, akik akarnak tőle valamit. ~ Valójában nem is tudom, hogy miért vagyok itt. Talán mert nem volt más választásom egy kormányszervvel szemben. ~ fut át a gondolat az agyán, amíg kinyílik az ajtó.
~ Szokásos izomagyú testőrök. ~ gondolta Shaul, majd egy félmosollyal az arcán áthaladt köztük. Alig lépett be, Spartan már ugrott is elé. ~ Fontos vagyok, vagy nem akarja, hogy jobban körülnézzek. ~
- Üdvözlöm. Joshua Shaul May, a May Armory vezérigazgatója. - mutatkozik be ő is és elfogadja a felé nyújtott jobbot.


#23 2011-05-23 14:03:36
Quentine Constantine
A tömegben alig bírok haladni, midnenki pánikba esik, mindenki menekül, és lassan de biztosan szem elől tévesztem Hellstorm emberét. A pokolba! Ennyit az akcióról, képtelenség, hogy Magneto egy olyan síkhülyét küldjön egy ilyen találkozóra, aki nem tudja féken tartani magát két percig. Arról nem is beszélve, hogy küldhetett volna olyat, akiről nem látszik fél mérföldről, hgy mutáns. Félrehúzódom a tömeg útjából, mert ennek így semmi értelme, inkább kivárom, amíg ez az egész elvonul, és lefújom az akciót, mára ennyi. Legalább nem vettek észre, és nem gyanakszanak rám, előbb-utóbb újabb találkozót kell megszervezniük, és remélem, a fülesem akkor is jó lesz.
Ahogy az út szélén állok, még mindig nem túl messze a találka eredeti helyétől, lövést, majd üvegcsörömpölést hallok. Ezek egymásnak estek? Ahogy odanézek, meglátom, hogy a pap nem keveredett bele a dologba, valaki más balhézik, és... Hé, álljunk csak meg egy pillanatra? Láttam már ezt a papot! Az előbb nem vettem észre, de most...
Nem tudom nem észrevenni, ahogy elhúz egy nyíl keresztbe az utcán, és kötélen ereszkedik le egy maszkos fickó, meg a csaja. A szőke nő ismerős, mintha láttam volna, amikor... Meghaltam? A nő rákiált a papra, és Rorschachnak szólítja. Ezek szerint jól emlékszem. Rorschach, te mocsok... Az elmúlt hónapban semmi nyomot nem találtam, pedig New York össze lábtörlője alá benéztem, te pedig szentbeszédet löksz az utcán, mint valami papfiú, aki most végezte el a szemináriumot? Álságos egy szemétláda lettél, de most megvagy, és nem futsz el. A nő azt mondja, shieldes, és hogy nem szól mégegyszer. Tetszik a stílusa, örülnék, ha meghúzná a ravaszt. Ha Rorschach menekülni próbálna, rögtön utána indulok, ha pedig véletlenül pont felém indul, hát megpróbálom elgáncsolni, vagy egy jobb egyenessel megtántorítani.
Ez nem Miller csaja?


#24 2011-05-23 22:45:04
Frank Walter
Elkezdtek sűrűsödni a dolgok. A két dulakodó beesik egy boltba, Frank szép lassan követi őket, miközben előkotor egy noteszt, meg egy ceruzát a zsebéből. Meg kéne tanulnia gyorsírni, mert ez így k*rva macerás, és még kivitelezhetetlen is. Az ostoba pap utánuk, miközben folytatja a prédikációt golyókkal kísérve, ééés, most jön a slusszpoén.
A csáklyás nyíl a falban… Jon.
- Ó b*zd meg, hogy nem tudtok innen k*rva messze dolgozni. – káromkodja el magát halkan, miközben Stephanie már Rorschach-ra fogja a fegyverét. A bolton kívülről lesi a dolgokat, és nem tudja nem észrevenni a kattingató, őrült kiscsajt a küzdők mellett. Adrenalin fűtötte vigyor terül szét az arcán. Megvan honnan lesznek fotói. Fasza.


#25 2011-05-23 23:40:48
Shadow
Kézfogás és bemutatkozás után nem látom nagyon értelmét, hogy kerülgessem a témát, hiszen minden bizonnyal nem akarja egyikünk se a másik idejét rabolni túl sokáig.
- Szerintem kezdjünk is bele ha nincs ellenvetése. - intek a testőröknek, hogy kapcsolják ki a képernyőket és utána Mr. Shaulra nézek ismét. - Remélem nem probléma, hogy itt találkoztunk és kerítünk sort a bemutatóra, de egyenlőre jobbnak láttam, ha nem a központi épületben találkozunk. Talán nem annyira feszült itt a légkör – kell a technológia és talán könnyebben kötélnek áll, ha úgy érzi a teljes figyelmemet élvezi. - üljön le kérem és bele is kezdhetünk – mutatok egy kényelmes fotelra, majd leülök egy másikba ahol eddig is ültem mielőtt megérkezett. - az ön által alkotott technika és eszközök nagyon figyelem felkeltőek... - bekapcsolom az egyik képernyőt, hogy azon a páncélok adatai megjelenhessenek, már amiket tudunk. - ...épp ezért támogatnánk és pénzzel segítenénk a kutatásait, ha beállna hozzánk dolgozni és örülnék, ha a SHIELD használhatná a technológiát is. - figyelem a reakcióit Mr Shaulnak miközben várom a válaszát nyugodt arccal.

#26 2011-05-24 16:46:28
Bishop
Leadom a lövést az ellenfelemre. Talál is és testében robban a golyó, egy kis lyuk is keletkezik rajta. De a lyuk szépen beforr, és nekem ugrik. Talán ez jobban meg lep mint eddig minden más, még annál is jobban, hogy megkarmolta a mellkasom és átestem egy kirakaton.
~ Mi? Tessék? Ezt túlélte? Miből van ez? És... és. Beszélt is közben.
Feltámad bennem az élet ösztön és hamarosan másképp látom már a helyzetet, egy állat van fölöttem ami meg akar ölni. És máris eszembe jut mit kell tenni, testemben szét árad az adrenalin és a friss oxigén. Megpróbálom megmarkolni a tőröm és azzal védekezni, főleg a karmaitól, közben fordulni, vagy lerúgni magamról az ellenfelem. Közben másik kezem a G18-t próbálja megragadni, ezúttal nem szórakozok, rögtön sorozat tűz, ahol érem, legfőképpen a fejét. Ha egyik kezem lefogja, akkor a másikkal próbálom blokkolni a támadását, vagy egy késszúrást/lövést bevinni fejtájékra. Ha mindkét kezem lefogja, megpróbálkozok egy fejeléssel, úgy lehetőleg, hogy az orrcsontja felszaladjon az agyába. Ha megsérülök, de még élek, megpróbálom magam menteni és védekezni, nem törődve a sérüléssel, hiszen már nem is számít ha utána rögtön meghalok, próbálom folytatni a tervem.


#27 2011-05-24 21:27:03
Morsus
Épületben:
Tárgyalnak.

Lent:
Kardkaromra Logan fegyvert emel és rá lő egyet. A dühös mutáns felé fordul, de Logan egy pillanatra egy Rorschach maszkban látja a mutánst.
- Walter!
Hallja a dühös hangot utána az érkező Stephanie felszólítása felriasztja a hallucinációból. Mivel Bishop nem lát ilyesmiket pisztolyát a mutánsra emeli, aki ekkor felkapja őt és az érkező Sólyomszem jelmezes íjásznak dobja. Bishop hátába Miller által kilőtt sokkoló nyíl csapódik, amitől a remegve esik az íjászra. Él és magánál van,d e az elektromosságtól önkénytelenül remegnek az izmai. Kardkarom felkapja Bishop pisztolyát és egy sorozattal végez az ablakon beugró civil ruhás ügynökökkel.

Boon rádiójában egy parancs szólal fel:
- Azonnal menjen le!

Empire State Building:
Magneto mellé Forge áll.
- Készen van.
Ekkor a gép lassan beindul és a drótokra kötött félholt Sarah mellé Vörös Boszorkánymester térdel.
- Figyelj. Keres meg minden embert. Koncentrálj rájuk. Gyerünk.
A gépen megjelenik a föld térképe és rajta a fényekként az emberiség minden tagja.
- Túl minimális az ereje. Ez csak megöli.
Mondja Forge.
- Ezért fejlesztettük a gépet. Nem megöli csak nemes áldozatot tesz, hogy végezzen az emberiséggel.
Mondja Magneto büszkén nézve a térképet, ami lassan kékből vörössé válik. Majd Maxre mosolyog.
- Kezdődik.


#28 2011-05-25 19:22:09
Bishop
Úgy tűnik valaki segített nekem és a fickóra lő, aki ösztönösen és haragosan arra fordul, majd fel is kiállt. Kihasználom rögtön az alkalmat és fegyvert emelek rá, szépen becélzom, a fejét.
~ Most meghalsz te állat!
Gondolom miközben szívem kalapál, de mielőtt lelőhetném ismét kikerül a fegyverem a kezemből és már szállok is a levegőben, várom, hogy leérkezzek, de ehelyett, mintha megfagynék, majd érzem, áram járja át a testem, és valakire zuhanok. Különös érzés, mintha nem is fájna, vagy ártana, de izmaim görcsölnek, nem tudok mit tenni remegek, viszont nagy levegőket veszek, jelenleg csak erre emlékszem... ha sokkolás ér, lélegezni kell, agyam teljesen üres lesz és zsibbadok. Mintha kilépnék egy pillanatra magamból és kívülről látnám magam, ezután próbálom összeszedni magam, a lövések hangja valamennyire visszahoz a valóságba.
Hogyha még élek és kicsit jobban vagyok, vagy már tudok picit mozdulni, lehetőségeim szerint, arrébb akarok menni, egy picivel valahogy, hogy ne tapossanak, lőjenek le. De nem akarom magam kiütni, inkább vigyázok. Ha netán fegyverem is elő tudom venni, akkor azt megteszem és célra tartok, amint lehet lövök. De ha lehet, egy időre pihenek, próbálom túlélni.


#29 2011-05-25 19:24:12
Ultimate Guru
Még alig ocsúdom fel azon meglepettségemből, hogy milyen természetesen és könnyedén kezelek egy fegyvert, amikor a dühödt mutáns felém indul…

De… mi ez?

- Walter!

Megremegnek a térdeim. Alig bírok talpon maradni. Mi… Mi volt ez? Ennek a mutánsnak… illúziókeltő képességei lennének? Vagy valamiféle telepata? És… ki ez a… „Walter”? Nem, én… Logan vagyok. Ez a nevem.

És… az a különös maszk az előbb… Képzelődtem volna?

Forog velem a világ… A fegyver is kiesik a kezemből, amikor… egy női hangra riadok fel.

Bágyadtan nézek a nő felé, aki… mintha hozzám beszélne. A pisztoly már nincs nálam, de… mi az a „Rorschach”? Jól értettem? Ilyen néven csak a Rorschach-tesztet ismerem, de hogy jön ide egy pszichológiai teszt?

Miközben ezen jár az agyam, a kezeimet a tarkómra teszem, egészen lassan, hogy ne ingereljem a nőt. Azt legalább örömmel látom, hogy megérkeztek a hatóságok… Már ha ezek az emberek azok.

Várjunk… S.H.I.E.L.D.?

- Nézze, hölgyem, én csak meg akartam óvni ezeket a férfiakat egymástól és saját maguktól. Természetesen egyikükben sem kívántam kárt tenni, de fennállt a veszélye, hogy megölik egymást. Mindazonáltal kissé eltúlozza a dolgot. Terrorizmus és többszörös gyilkosság? Csalás? Kérem… Valakivel összetéveszt. A nevem Logan, és Chelsea-ben dolgozom önkéntes kisegítőként a Szent Gaudetius Templomban. Nyugodtan nézzen utána.

Közben próbálom óvni magam a repkedő golyóktól… Elszabadult a Pokol! Ez a mutáns nem adja meg magát…

- Az ég szerelmére, a szavamat adom, hogy Önökkel tartok, kihallgathatnak, de most ezzel az eltévelyedett, agresszív férfival kezdjenek valamit! Kérem!


#30 2011-05-25 19:53:01
Thorhalla
A férfi kezd rosszul lenni, megroggyannak a lábai, ez az aljas csel eddig nem volt rá jellemző. Vagyis még nem láttam tőle, de legalább a pisztoly kikerült a kezéből. Egy jó pont, hogy nem kell rálőnöm, aminek nem hittem, hogy jó vége lett volna. Az ilyesmit inkább Jon-ra hagyom, ő könnyedén lő rá másokra. Újabb lövés bent nem volt, cserébe a célpont hajítja neki a fickót Jon-nak, amikor a fegyvert felkapta, akkor a falhoz lapultam kintről, hogy legalább a golyók ne találjanak el. Ahogyan a lövések abbamaradtak benéztem, a beugrók halottak, ehhez a gyomrom még kevés a férfi pedig már a tarkójára tette a kezét. Belépek és a karjánál fogva húzom ki, mielőtt még lelövik.
- Összekeverem? – kérdeztem. – Szép mese, mint általában. Pontosan emlékszem az arcára, hogyan is felejtethetném el, amikor megcsókolt és utána megpróbált megfojtani.
Odalököm az egyik kinti ügynökhöz, ha még van valaki élt közülük idekint.
- Bilincseljék meg! – mondom nekik, majd Rorschach felé fordulok. – Már régen ment volna, ha a civilek nem próbálnának hőst játszani. Maradjon nyugton végre idekint!
Ideges voltam, nyugalom Stephanie. Letérdelek az ajtó mellé és úgy nézek be rajta a pisztolyt emelve. Nem, nem hunyod le a szemed lövés előtt, a célpontot vettem célkeresztbe, a mellkasát. A szívem a torkomban dobogott, még soha sem bántottam senkit korábban, de emlékeztem, hogy nem is olyan nehéz ez Halla emlékei révén. Még egy nagy levegő, és ha senki sincs végre útban, akkor meghúzom a ravaszt, hogy a mellkasa közepén találhassam el Kardkarmot. Ha visszatámadna, akkor azonnal az utcán lapulok a falnak, hogy ne találhasson el.

Az egész nem ment annyira könnyen, mint Jonathan elképzelte, a célpont megint tisztán megvolt, amikor már megint egy civil, egy civil kezdett el hősködni és emiatt nem sikerült, amit akart. Az előbb tiszta célpontja volt, de Rorschach belesétált a célba, most pedig ugyanaz, aki már az előbb is lövöldözött most is ezt próbálta. A nyilat útjára küldte de Kardkarom pont úgy pörgette meg az ellenfelét, hogy Jon támadása az ő hátába állt bele és a repülés után még neki is csapódott. A férfi két lépést tántorodott hátra, miközben a háttérben a menyasszonya hangját hallotta, ahogyan Rorschach és a kintiekhez beszélt.
- Szeretem, amikor ennyire határozott vagy! – kiáltott hátra Miller, miközben rásegített Bishop-nak arra, hogy lekerüljön róla. – De a golyókra figyelj!
Hála annak, hogy a férfi is ezt óhajtotta tenni remélhetőleg sikerült. És éppen időben mondta, mert Kardkarom ebbe a pillanatban kezdett el lövöldözni a beérkező ügynökökre, akiket le is szedett, oldalra vetődött, hogy remélhetőleg fedezékbe jusson, közben figyelte a fegyvert, amit a mutáns felkapott. Roppantul átkozta a helyzetet, hogy volt még benne lőszer, nem is kevés a márkáját ítélve. Ha pedig át is volt alakítva, akkor pedig ki tudta, hogy mi lehet még. Ha sikerült bevetődnie biztonságba, akkor a földről igyekezett valamilyen tárgyat felkapni, amit el lehetett dobni.
Ha volt ilyen, akkor ezt felkapta bal kézzel, az íjat maga mellé tette, és a jobb kezébe vette a pisztolyát – glock 30 – az oldaláról. A tárgyat úgy dobta, hogy Kardkarom háta mögött szálljon el és túl rajta érjen földet, hogy a férfi arra kapja a fejét. Ha ez sikerült, akkor ő azonnal emelte a pisztolyt és egyetlen lövéssel igyekezett a mutánst főbe lőni. Ha nem sikerült a lövés, egyből vetődik vissza a fedezékbe, majd már az íjjal gurul tovább, hogy ne tudja kardkarom lelőni.


#31 2011-05-25 21:49:56
Danse Cadavérique
*Kitt katt kitt katt.. csak úgy csattognak a képek, egyet a szörnypofáról, majd a repülő ember és hula hullázó, csak beugrottam meghalni ügynökökkel.*
-Ennyi köszönjük forgatás leáll!
*Üvölti el magát, hisz olyan régen akarta már, de a mondatban a pont hangsúlyozásig nem ér el és már ott sincs., egyszerűen beteleportál a tömegbe. A manhattaniak úgyse figyelnek semmire ilyenkor, csak ha vérzik. Danse meg közben vigyorogva nézegeti a képeket vissza. Egész jók lettek, bár van pár elmosódott köztük. szép kis emlék egy átlagos napról.*


#32 2011-05-26 11:39:53
Quentine Constantine
Remek, Rorschach megadja magát, kisebb problémát okoz bent a mutáns, aki még mindig nem fejezte be az ámokfutását. Szívesen odamennék most Rorschach pisztolyáért, és segítenék megbilincselni őt, de az túl feltűnő lenne, kérdezősködni kezdenének, nem vagyok rendőr, sem shield ügynök. A nő lepasszolja Rorschachot, ő is inkább a mutánssal foglalkozna, de engem az a fickó nem érdekel. Magneto nem akar megöletni egyelőre, és ez maradjon is így, semmi szükségem újabb ellenségekre most, hogy eggyel leszámolhatnék. Rorschach persze fújja szépen az alibijét, Logan, aki kisegítő a Szent Gaudetius Templomban. Persze, hogy utána néznek, és természetesen mindent rendben fognak találni, de vajon mi volt előtte? Látom az arcán a félelmet, majd összeszarja magát, amikor lebukik, pocsékul leplezi az ijedtségét. "Eltévelyedett" mutáns? Ez a fickó teljesen hülyének néz minket. Az a mutáns nem eltévelyedett, hanem dühös, te pedig nem Logan vagy, hanem egy gyilkos, és ezen nem változtat semmilyen masz vagy hazugság. Az ügynök közelébe férkőzöm, aki átveszi Rorschachot, ha bármivel próbálkozna, akkor üldözőbe tudjam venni. De egyelőre csak állok, és figyelem őt, nem avatkozom közbe.
Jobb alibit kellett volna kitalálnod, "Logan", Isten küldöttjét nem verheted át azzal, hogy papnak hazudod magad.


#33 2011-05-26 22:15:12
Pacifista
Shaul leül. Körülnéz és még mindig nem tetszik neki, amit lát.
- Engem nem zavar, hogy itt találkozunk. Csak érdekesnek találom. Akkor kezdjük az elején. Kik maguk, akiknek ennyi - legyint a monitor felé - információjuk van? És ki maga, aki legalább egy megfigyelési akció közepén tárgyal velem, egy mérnökkel? - Joshua teátrálisan körbepillant. - Bár tévedhetek ez utóbbival. Szoktam.


#34 2011-05-27 17:58:30
Frank Walter
Folytatódik a tánc, miközben Frank folyamatosan körmöl. Mutánsbarátunk eldobja Mogorvaembert? Pipa. Jon nyila belecsapódik Mogorvaember hátába? Pipa. Mogorvaember belecsapódik Jon arcába? Pipa. Frank elnyom egy kaján vigyort. Nem mintha nem bírná a gyámját, de ennyi káröröm neki is kijár, azért a rengeteg felesleges szabályért. Ügynökök gyorsabban borulnak fel, mint Titanic mentőcsónakjai? Pipa. Istenem mekkora egy rakás szar volt az a film. Gyilkospap szabadkozik? Pipa. Stephanie drámázik? Pipa. Fotóscsaj kámforrá válik? Pi… mi a f*sz?!
Frank összezavarodva néz körbe. Meg merne esküdni rá, hogy az előbb itt volt a luvnya a szeme előtt. Két dolog lehetséges. Kezd feloldódni a szervezetében az a tekintélyes mennyiségű hatóanyag, ami a fűtől, meg az egyéb szeméttől keletkezett, és nekiállt tőle flashelni, vagy a csaj (nevesítve: Danse) megoldotta a tömegközlekedési problémákat. Az előbbi tűnik valószínűbbnek, főleg, ha belegondolunk abba, hogy ex-drogos barátunk pont azelőtt kívánt egy kamerát, hogy megjelent a kiscsaj, és elkezdett kattogtatni, mint egy elvadult harkály.
Szóval az ikognitóba bújt híresség kutat a vöröshajú lány után, akin egy rohadt feltűnő piros köpeny van. Mint valami jelmezes szuperhős. Aki úgy tűnik, tökéletesen megelégedve magával sétál a bolttól távolabb, nézegetve a képeket, amiket készített. Hurrá a szerencsének! Frank, meg mint egy betépett borz fut a csaj után, otthagyva az egész banzájt… egyelőre.
- Hé! Hé! Piroska! – a k*rva életbe, le fog bukni, ha üvöltözik, de pont leszarja. Kellenek nekik azok a fotók, úgyhogy addig fut és üvölt, amíg a csaj észre nem veszi, vagy bele nem döglik a futásba. Ha az előbbi következik be, befékez előtte és kétrét görnyedve próbálja kifújni magát.
– Ha… k*rva sok… pénzt… akarsz… keresni, - lihegi. – akkor most fogod magad, és visszajössz velem a balhéhoz, és elkattintasz még vagy másfélezer képet. Megegyeztünk?


#35 2011-05-28 16:11:40
Balthazar Millvier
Az események kezdenek egyre eldurvulni. Mindenki támad mindenkit. És úgy tűnik egyre nagyobb lesz a vérontás. Úgy döntök, hogy itt az ideje közbelépni. Ennek okán a falhoz tapadva elindulok, hogy fegyvert keressek magamnak. Ha találok, felveszem, de hamar rájövök, hogy nem is igazán tudom kinek is kéne segítenem. Ekkor kezd egy kicsit érdekesebbé válni a helyzet a papot elkapják, majd a mutáns felé kezdenek el haladni.
~ Katasztrofális ez a helyzet - gondoltam, még mindig a falhoz lapulva, és figyelve.
Ahogy láttam, itt lassan teljes vérfürdő lesz, amelyet nem ártana megakadályozni. Ennek okán elkezdek az akció helyszíne felé araszolni, de úgy, hogy ne lásson meg senki.
~ Ha lecsuknak, ha nem muszáj tenni valamit ~ gondoltam közelebb haladva a helyszínhez.


#36 2011-05-28 20:34:20
Morsus
Logant kilökik, de az ügynök, akinek meg kéne bilincselnie Kardkarom egyik lövésének az áldozata lett. Így Logan pontosan Constatine kezei közé kerül. A férfit nem ismeri fel, de az égi erőt azonnal megérzi benne. Mintha világítana a sötétben úgy fénylik a nyomozó lelke. Ekkor minden ember hatalmas kínok között a földre borul. Logan pontosan Constatine előtt térdel, aki látja, hogy szinte minden ember térdel.
Kardkarom tovább lövöldöz, a kinti ügynökökre. Sólyomszem és Steph egyszerre lőnek rá és a két lövés utána mutáns vérző fejjel a földre zuhan. Ekkor minden ember hatalmas kínok között a földre borul. Steph és Miller kisebb kínokat él át (mivel nem teljesen emberek), mint Bishop, aki végre kezdte magát összeszedni.
Frank utoléri Danset és mikor befejezi a szavait ő és Danse körül minden ember hatalmas kínok között a földre borul.
Balthazar a bolt felé tart amikor a fájdalomtól gurulva landol a földön, pontosan Constatine mögé, aki megérzi, hogy valami nem stimmel a férfival.

Épületben:
Pacifista nem kap választ, mert minden ember hatalmas kínok között a földre borul, köztük ő is. Meglepő Módon Spartan rezzenéstelen arccal áll előtte.

Empire State Building:
Magneto az ablakhoz megy Maxxel. Odakint mindenhol emberek üvöltenek és fekszenek a földön.
- Én figyelmeztettem őket.
Mondja büszkén, miközben az őrszemek zavart pilótáikkal elkezdnek a házakba csapódni.
- A gép tartja magát!
Jelenti Forge.
- Tökéletes.
Majd Magnus a távolba néz, ahol egy apró fekete dolgot lát.
- Hát ez?


#37 2011-05-28 23:02:32
Danse Cadavérique
*Vigyorogva szlalomozik elfelé, mielőtt lebukna, ami a szerencsétlen köpeny miatt, ahogy hallja, meg is történik. Először fel sem fogja, hogy a piroska az ő lenne, általában, hülye gyereknek, vagy mocskos kis tolvajnak szokták titulálni és nem pediglen mesefőhősnek. Persze változnak az idők és már Danse se rögtön kezd el táncolni ha rá hozzák a frászt. A megtépázott kis mitugrászra pislogva dugja háta mögé a fényképező gépet. Lehet hogy valamelyik utcagyerek területére tévedt be? Nem áll szándékában sem adózni, sem bandába szegődni. Türelmesen vár, hogyne, már amennyire szokott.*
-Na bökd már ki, mi van?
*Először és másodszorra se hisz a szemének, majd hirtelen előrántva fegyverét, mármint most az emlékmegőrzőt, lefényképezi a srácot.*
-Ámen.. a pénz mindig jól jön, ha kutya-rágta akkor is.
*Most komolyan, a tündérkeresztanyának rosszul megy és holmi mini patkányokat küld elé. Sóhajt, nagyot és lemondót.*
-Jó, másszunk vissza.
*Indulna meg, de ekkor a körülötte lévők kétrét görnyedve kezdenek el Mekka felé imádkozni. Mi van már? Mindenki meghülyült?*
-He? Ennyire azért ne hálálkodjatok.
*Vonja fel szemöldökét de mivel haláltáncot jár az arckifejezés a srácon is csak furcsa groteszk módon ölt keselyű vigyort. mennyi szép hulla lesz itt hamarost és akkor koponya kincsekben fog dúskálni.*
-Akkor most nem kapok pénzt a képekért?
*Hát na, valamit valamiért. Aggódnia kéne? Nem fog.*


#38 2011-05-29 10:02:05
Thorhalla
Ahogyan lőtt még egy lövést is hallott, a vetődés alatt a puffanás elég bizonyítéknak tűnt, hogy Kardkarom kidőlt, ahogyan ránézett az alakra, valóban. Hátrapillantott, és Steph-et látta meg, aki az ajtóban térdelt és láthatóan ő volt az, aki még saját maga mellett rálőtt Kardkarom-ra.
- Itt Sólyomszem – szólt a rádióba. – A célpont semlegesítve – majd a menyasszonyának folytatta csak. – Szép lövé…
Ebben a pillanatban tántorodott meg, ahogyan fájdalom hasított az egész testébe. Meg kellett kapaszkodnia, hogy talpon tudjon maradni, ahogyan az ablakon kinézett a legtöbben odakint mind összeestek, csak néhányan maradtak talpon. Az ajtóban levő lányra nézett.
- Tudod mit kell tenned – préselte ki a fogai között a fájdalom miatt.
A holmijával együtt Jon bevágódott a lenti bolt egyik kis helységébe, a fájdalom ellenére is úgy, hogy figyelte, nehogy meglássa valaki. A ruhája alól előhalászta a nyakláncát, majd a kezébe vette a pöröly szimbólumot és koncentrálni kezdett, hogy át tudja adni Einar-nak az irányítást.

Nem csak én lőttem pisztollyal, hanem még valaki más is. Meglepetten néztem az elterülő férfira, akit Jon még főbe is lőtt az én találatom mellett. Akkor ez vége volt, kissé remegve álltam fel, hogy megnézzem mi van Rorschach-al, de nem volt ott egyetlen ügynök sem, ahova löktem, hanem egy ismerős volt ott. A férfi, aki meghalt Namor keze által, és később még találkoztunk is vele, vagyis Halla.
- Maga? – tettem fel tétován a kérdést. – Adja át Ro…
Felsikoltottam a hirtelen jött fájdalomtól és a térdeim is megroggyantak. Sűrűn kapkodtam a levegőt, bentről pedig Jon szavait hallottam. Tudtam persze, csak nekem vele ellentétben egy egész verset kell elszavalnom és Loki-t éltetnem, hogy Halla-nak adjam át az irányítást. Igyekeztem felkelni és a néhány méternyire levő sikátorba bevágódni, hogy legalább ne a tér kellős közepén tegyem meg, amit kell.
Ha ez sikerült, akkor nekiálltam elmondani a verset.
- A sötétség elszabadult, láncait tépte szét… - kezdtem, majd folytattam és reményeim szerint a végére is értem – Loki, hatalmas és dicső, vágtass és vedd mi jogosan tiéd...


#39 2011-05-29 14:07:17
Ultimate Guru
Egyszerűen nem értem, miről beszél ez a nő… Miért velem van elfoglalva? Rendben van, engedély nélkül használtam egy fegyvert, de megadtam magam, és most sokkal komolyabb veszély is van itt!

- Hölgyem, én… Emlékszik rám? Megcsókoltam? És… meg akartam fojtani? Kérem, én… Nem…

Várjunk. Egyértelmű, hogy felismert engem, ezt… nem csak úgy kitalálta. Miért mondana ilyet? Többet tud rólam… mint én magam! Ismeri a múltamat, amely csak homályos foltokként kering a fejemben már oly hosszú ideje!

- Ön ismer engem! Kérem… Ki vagyok? Segítsen rajtam! Én… nem emlékszem semmire pár hónapnál korábbról! Istenre esküszöm!

Nem ellenkeznék a bilincs ellen sem, de ekkor a tomboló mutáns végez a felém közeledő ügynökkel, én pedig az ijedtségtől egy másik férfi kezei közé kerülök. És… azonnal elképedek, amint ránézek.

- Maga… Magát is… ismerem, igaz? Maga… Ez a hihetetlen mennyei erő! Örvénylik Ön körül, érzem, majd’ belehasad a fejem és a szívem… Ki maga???

Térdre rogyok a férfi előtt, és úgy könyörgöm neki, mindent kizárok magam körül… amikor hirtelen borzalmas fájdalom járja át a testemet.

- ÁÁÁÁÁÁÁÁRRRRGHHHH!!!!

Mi ez az iszonyatos kín? Összegörnyedek, mozogni is alig bírok, izzadok, remegek… Isteni büntetés szállt reám? Nem… Többen is szenvednek! A… mutáns tenné ezt velünk?

- ÁÁÁÁÁRRRRGHHHH!!!!


#40 2011-05-31 11:20:42
Quentine Constantine
Rorschach újabb "remek" tervet eszel ki, és amnéziásnak tetteti magát, de hiába, attól még, hogy nem emlékszik a tetteire, még elkövette őket, és ugyan úgy felelnie kell értük. Az ügynököt lelövi a mutáns, ez azért hozzám is elég közel volt, mindenesetre így nekem kell figyelnem Rorschachra. Úgy tűnik, nem próbál menekülni, helyett... Letérdel? A napszemüveg mögött nem látszanak elkerekedett szemeim, mikor mennyei erőről kezd beszélni. Nem, minden bizonnyal már ő is hallott rólam, ahogy mások is, és most próbálja beadni, hogy ő ezt érzékeli is, mert valami szent ember. Ami azt illeti, felismerem a szent embereket, ők azok, akik nem gyilkolnak meg másokat.
A "valami itt nem stimmel" mondat nem csak elcsépeltté kezd válni, de nem is igazán írja le a helyzetet. Itt semmi sem stimmel. Az utcán sorra esnek össze az emberek, a shield ügynökök, a járókelők, mindenki. Távolabb egy-két ember talpon marad, de még Magneto mutánsa is kifekszik - igaz, ő két fejlövés miatt. Én nem érzek semmit, de az biztos, hogy nem véletlen, hogy ez a néhány ember állva maradt. Akárhogyis, Rorschach a földön van, nincs most körülöttünk senki, aki veszélyt jelentene, most cselekszem vagy soha.
A lelőtt shield ügynöktől veszem el a pisztolyát, célzok a földön üvöltve szenvedő Rorschach fejére és... És nem húzom meg a ravaszt. Valami nem stimmel. A régi énem gond nélkül lelőtte volna, de... Erről szól az újjászületés nem? Én kaptam egy második esélyt. Mi van, ha Rorschachnak is járna? Mi van, ha igazat mond, és tényleg nem emlékszik semmire? És ha tényleg érzi a mennyei erőt? Meg kell róla bizonyosodnom, hogy még mindig ugyan az az ember, akit eddig kerestem. Bal kezemről lehúzom a kesztyűt, és megérintem a szenvedő Rorschach arcát, hogy együtt betekinthessünk a jövőjébe - a halála utáni részbe, hogy kiderüljön, vajon Isten elkárhoztatná-e lelkét, vagy megkönyörülne rajta jelenlegi élete szerint.
Aztán majd azt se ártana kideríteni, hogy mi a szentséges szar történik az emberekkel...


#41 2011-05-31 16:55:28
Max Evans
Csak zsebre tett kezekkel állok, próbálom összerakni a dolgokat amit ezen rövid idő alatt láttam, látok. Amit Magnus mutat nekem, az egész olyan. Olyan mintha elképzelném a házi barkácsot a huszoooon, sokadik századba. Az egész fura, hirtelen bizonytallannak érzem, hogy ez tisztán is ilyen lett volna. De most kint emberek szenvednek, összeroskadva üvöltenek a kínoktól.
- Biztos, hogy csak emberek? - Kérdem kicsit elrévedve a képben. Bár a sajnálatnak csak kis szikrái pislákolnak bennem. Az emberek undok, idióta népség. Nem hiszem, hogy megkéne magam erőltetnem, hogy szimpatizálást váltsak ki az érzelmi skálámon jelenleg. A méla undor most sokkal kényelmesebb, kellemesebb hangulat lesz. Igen, az megfelel. Csak elmosolyodnék bárgyún. De Magnus felébreszt.
- Micsoda? - Kérdem meglepve és arra hunyorítok gyorsan amaerre ő néz.

Az akció kezdetekor a helyzetet értékelve, úgy döntök mégse hívom az őrszemet, túl nagy a káosz, most nem lenne javallott, ahogy kizökkentenek a gondolat menetemből el is ndulnék lefelé, de ekkor történik valami. Hirtelen elfog valami érzés. Térdre zuhanok és fájdalom járja át a testem. Próbálom magam támasztani, de pár hullám után már nincs hozzá elég lélek jelenlétem. A földre zuhanok.


#42 2011-06-01 20:53:53
Morsus
A földön minden ember orrából, füléből vér kezd szivárogni.
A két asgardi megjelenik.
Constatine megérintve látja, hogy "Logan" lelke megváltást érdemel, de Rorschach tettei nem. Mintha három különböző lélek harcolna benne. Ahogy látja Danset is az egyetlent, aki a kínok miatt nem fekszik a földön.

Empire State Building:
Magneto és Max a közeledő gépezetet nézik, ami mérteiben egy zeppelinhez mérhető. Max kezdi felismerni a formáját, ez egy szfinx szobor, mint ami a piramis mellett van.

Fury, szatellit:
Tyler a fury programjában ragadva ki lett lőve a föld köré. Ez az új űrállomás lézerekkel, kamerákkal és még egy használaton kívüli teleportáló rendszerrel van felszerelve. Több tucat ember él rajta. Ez a shield szeme. Tyler a érzékeli, hogy New Yorkban folyamatos katasztrófák történek és minden jelentés onnan érkezik. A kamerákkal képes látni az Empire State Building környékét, ahol több száz ember fekszik kínokban és csak páran állnak a talpukon.


#43 2011-06-01 21:14:34
Balthazar Millvier
A helyzet egyre durvul. A papra vagy kire figyelő ügynököt lelövik. Hirtelen emberek esnek össze minden felé. Én is rosszul leszek, a fejem fájni kezd, és elesek. Egyenesen az egyik ügynök háta mögött kötök ki. Hirtelen a fülemből és az orromból is vér kezd csordogálni.
~ Itt a vég ~ gondoltam szomorúan.
Ezek után az ügynök fegyvert fog a papra de nem húzza meg a ravaszt, hanem megérinti annak fejét.
~ Hát ezzel meg mi van ~ gondoltam, miközben egyre rosszabbul voltam.


#44 2011-06-02 10:08:36
Thorhalla
Miközben a fájdalmamban a türelmetlenkedő Thorhalla-ra néztem még megfordult a fejemben, hogy végre mennyire fog örülni annak, hogy nála lesz az irányítás. A verset a saját legnagyobb meglepetésemre sikerült végigmondani, majd a fényesség…
Nyűgösen nyújtóztam meg a sikátorban miközben elindultam kifelé onnan az utcára. Hihetetlen, hogy ezek a halandók képtelenek némi fájdalmat elviselni. Végtére is, egyik sem találkozott korábban a nagybátyámmal, hisz akkor oly hatalmas tapasztalatuk lett volna belőle. Mikoron kiértem az utcára pillanthattam meg, hogy megannyi halandó a földön fetreng, s csupán néhányan állnak. Ezek szerint a kis halandó mégsem tévedett, hanem jól látta. Valami szajha a háttérben vöröslő hajkoronával, s egy közelebbi ismerős nem sokkal előttem. Szóval az ő karjaiba lökte Stephanie Rorschach-ot.
- Oly rég találkoztunk utoljára halandó – köszöntöttem a férfit. – Azt az izét engedd el, már várja egy cella, hol élete hátralevő napjait fogja tölteni.
Lassan haladtam feléjük, miközben végignéztem az épülteken s a környéken, hogy mégis mi okozhatta a halandóknál azt, hogy így fetrengnek agóniában az utcákon.

Jon megszorította a nyakláncát és miközben Einar-ra koncentrált átadta az Asgardinak az irányítást.
Az első dolgom az volt, hogy egy gyors körbenézés után kilépjek a helységből, majd végigvágjak az épületen, hogy Halla-t keressem, vagy Stephanie-t, hogy sikerült-e neki is. Ahogyan kiértem az utcára megkönnyebbülve láttam, hogy Halla van ott s éppen a régi ismerősünket próbálja jobb belátásra bírni.
- Üdv – biccentettem a férfi felé.
Abban biztos voltam, hogy nem ő okozta mindezt, hiszen korábban is meg tudta volna tenni, viszont mást nem igen láttam talpon csak egy vörös hajú leányt a tömeg felett állva nem is olyan messze tőlünk. Így jelenleg gondolatom ötletem nem volt, mintsem azt, hogy neki köze lehet mindehhez, bár meglepően értetlen tekintetet mutatott hozzá. Így elindultam hozzá, hogy megkérdezzem, egyelőre a hátamon levő fegyveremhez nem nyúltam. Mikor a hölgy közelébe értem szólaltam meg.
- Hölgyem – mondtam. – Tudod mi történt a Midgardiakkal? – néztem körbe a fekvőkön. – Esetleg neked is közöd van hozzá?

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#45 2011-06-02 15:12:36
Tyler
Az űrben lebeg, a Shield bázisán. Mielőtt bármit is tehetett volna, megszokhatta volna az állapotát, vagy akár irányíthatta volna itt találta magát. Az emberi érzései, teljesen elhalványodtak, eltompultak. Egyenlőre nem tűntnek el, de ijesztő mértékben csökkentek. Igaz ez még csak meg sem ijesztette. Az utóbbi időben teljesen hozzászokott a létezés ilyen formájához, sőt megtanult rejtőzködni. Hozzáfér az államos majd minden rendszeréhez, így azonnal felkelti a figyelmét a New Yorkban történő dolgok.
Több tucat ember fetreng kínok közt, míg csak páran állnak. Néhány ismerős alakot is lát. Az első felötlő dolgot elveti, a teleportációs rendszer nem működik még. Megpróbálja meghatározni a forrását amik az embereknek ezt az állapotát okozza. Ha sikerül akkor megpróbál hozzáférni az állomás lézer irányító rendszeréhez. Figyelme másik részét pedig a teleportációs rendszer állapotát ellenőrzi.


#46 2011-06-02 19:44:42
Quentine Constantine
Amit Rorschachban látok, nem igazán hasonlít semmihez, amit eddig tapasztaltam. Ha valakinek több tudata van, az egy dolog, beteg, és van egy elfojtott énje, amivel kifejezi a gusztustalan vágyait. De ez az ember... Márha egyáltalán ember, hiszen képes volt megérezni az angyali erőmet... Mintha több lelke lenne. Soha nem találkoztam még ilyennel. Úgy tűnik, mégiscsak igazat mondott. Visszahúzom a kesztyűmet.
Úgy tűnik közben, hogy mindenki a földre került, kivéve engem és egy vöröshajú civilt. Fura. És előkerül még valaki, szinte már egy személyként emlegethető páros. A nő, Thorhalla felém indul, a pasija a másik "túlélőhöz".
-Annyira rég volt, hogy a halandó azóta már nem a leghelyénvalóbb megnevezés - válaszolok fogamat szívva Thorhallának.
Einarnak csak biccentek, aztán meghallom a kérdését. Ezek szerint nem ők felelnek ezért az egészért, pedig jó tipp lett volna.
-Ami azt illeti, megöltem volna inkább, minthogy börtönbe zárd, de... Valami nincs rendben vele. Mintha az, akit szolgálok... Még maga sem döntötte volna el, hogy mik a céljai vele. Talán az a legjobb, ha valóban börtönbe kerül, és ott el tudok vele beszéletni arról, mi is zajlik benne.
Közben elrakom az ügynök pisztolyát, és egy bilincset veszek le az övéről meg a kulcsokat, és hozzábilincselem Rorschachot vagy Logant, vagy akárkit egy rendőrautó kilincséhez vagy egy vékonyabb oszlophoz, akármihez, ami elég stabil hozzá, hogy amikor ez véget ér, ne menekülhessen el.
-Ennél viszont égetőbb kérdés, hogy mitől szenved az összes ember, négyünket kivéve. Vagy talán... Pont hogy az emberek szenvednek, és mi négyen nem? Egy doboz cigibe fogadok, hogy a csaj mutáns! - Fordulok a vörös lány felé, és közben valamiért az a különös érzés fog el, hogy Thorhalla a földi törvényeket akarja betartatni. Miért akarja börtönbe záratni Rorschachot? Belőle inkább kinézném, hogy megölné... Egyáltalán honnan ismeri őt? Sok kérdés, de mind másodrendű jelenleg.


#47 2011-06-02 20:05:28
Ultimate Guru
„Uram!

Tégy engem a Te békéd eszközévé, hogy ahol gyűlölet van, oda szeretetet vigyek, ahol sérelem, oda megbocsájtást, ahol széthúzás, oda egyetértést, ahol tévedés, oda igazságot, ahol kétség, oda hitet, ahol kétségbeesés, oda reményt, ahol sötétség, oda világosságot, ahol szomorúság, oda örömet.

Hogy ne vigaszt keressek, hanem vigasztaljak, hogy ne megértést keressek, hanem másokat értsek meg, hogy ne engem szeressenek, hanem szeretetet nyújtsak.

Mert amikor adunk, akkor kapunk, mikor megbocsájtunk, nyerünk bocsánatot, mikor meghalunk, születünk meg az örökkévalóságra! Ámen.”

Magamban imádkozom, és várom a megváltó halált, amely feloldoz bűneim és a szörnyű fájdalmak alól…

Homályos minden, de érzem, hogy vér szivárog a fülemből és az orromból. Ismerős, mégis ismeretlen hangokat hallok és alakokat látok…

- Nem bírom máááárrrr… URAM!!!!


#48 2011-06-04 16:56:07
Bishop
Az áramsokk hatása kezdett elmúlni, így már használhatóbbá váltam, már kezembe vettem fegyverem, hogy a káoszba én is besegítsek és lelőjem azt az állatot. Nekem úgy tűnt, mindenki ellene van, ekkor ért a nagy meglepetés. Minden ember a földre vágódott, beleértve én is, de úgy nézett ki a többiek rosszabbul vannak.
~ Mi a fene van velem?
Mindenem fájni kezdett, mintha egy erős méreg hatása alatt állnék, egy szuper erős méreg hatása alatt. Nagyon kevés idő alatt nagyon rosszul lettem. De voltak mások, akik pedig jól voltak, úgyhogy eléggé megkeveredtem. Mintha valahonnan véreztem is volna, még emlékeztem a kiképzésről arra, hogy ilyenkor a legrosszabb a földön feküdni mert onnan már nem bírja magát összeszedni a szervezet. De ez is csak egy villanásnak tűnt, a hosszúságban.
Megpróbálok négy-kéz-láb testhelyzetbe tápászkodni, és mélyen lélegezni, én nem adom fel a harcot, nem hagyom, hogy valami méreg vagy ilyesmi öljön meg, tisztességesen golyó vagy mások által akarok elhunyni, szóval a lelkem is ellenkezik ez ellen.


#49 2011-06-04 21:43:21
Frank Walter
Frank szereti, ha egy üzletet sikerül nyélbe ütni. Mindig is örült neki, akár fűről, akár képekről van szó. Bár az előbbivel már az elvonó óta nem, az utóbbival meg most először foglalkozik. De attól függetlenül üzletelni fasza. Egyelőre úgy gondolja, hogy nem akar kicseszni a csajjal, még az is lehet, hogy berángatja fotósnak maga mellé. Ha megfelelne a képek neki. Ha nem, akkor a libán múlik mennyit kap. A kis suttyó elvigyorodik közvetlenül a szar becsapódása előtt.
- Akkor tiplAAAAAAARGH! – gyors hangulatváltás vidámból agóniába. Mocskos egy dolog, amikor a semmiből jön egy fájdalom, amitől összefosod magad. Ráadásul mindenhol éget, mar, csíprúgharap… A csontjaid olvadozni készülhetnek, a belső szervein kifacsarodhattak, az agyad a füleden folyik ki.
- Bazd… merrrgh… - hörgi Dansenek a humoros megszólalására, majd érzi, hogy valami csorog le az arcán a füléből, meg az orrából. Oh, csodás életadó nedű. Természetesen a fájdalomtól nem lát, hallása kissé sérült momentán, kisebb összegben fogadna, hogy a dobhártyája kapott egy lökést ebből a finomságból.
Einart körülbelül annyira veszi észre, mint a csótányokat a föld alatt. Leginkább a körmét szaggatja le a beton kaparása közben, hozzá meg hangosan zihál és hörög. Hát ennyire szarik az Asgardira.

Jah, a cigije ráadásul kiesett a szájából.


#50 2011-06-05 09:13:34
Danse Cadavérique
*Kicsit ingatni kezdi fejét a srác kifakadására.*
-Áhh humortalanok leszünk, ha fáj valami.
*Nyújtózik egy nagyot és a tarkójára helyezve kezeit néz körbe vigyorogva, na meg a frissen érkezőre. Hölgy? Rossz érzése van, mikor ezt hallja, a szernyákok is mindig így kezdik.*
-Nem én.. már ha a kis hulla jelöltekre gondolsz. És sajna ekkora erőm nincsen, hogy közöm legyen. De héé.. pár perc és nagyon szépek lesznek, nem igaz?
*Pillant fel az asgardira csillogó szemekkel. Nem sokára egy gyönyörűen feldíszített téren fognak állni.. na jó talán pár év múlva, mert meg kell várni hogy a tökéletes csontokról lefossza az idő a tökéletlen húst, de azért az alapozás meglesz.
Elhúzva száját a földön káromkodó tökmagra mutat.*
-Csinálj ezzel az eggyel valamit. Pénzt ígért nekem.

#51 2011-06-11 17:12:49
Morsus
A négy talpon álló kényelmesen nézi az eseményeket amikor az égen valami hatalmas vonul át.

Ez lassan éles, fémesen nyikorgó hangon kezd oldalra borulni és a víz felé tartani.
Az emberek ájulás közelben vannak, amikor Bishop és Logan észreveszi, hogy KardKarom kezd felállni.

Empire State Building:
Magneto már tisztán látja a több kilométer hosszú űrhajószerű gépezetet, ami feléjük tart. Elkezd koncentrálni és a hajó elkezd oldalára dőlni.
- Bármit is építettek az emberek, azt most a víz alá lököm.
Mondta kínok között és Max láthatta, hogy a ruhája elkezd vérfoltos lenni, ahogy koncentrál.

Fury, szatellit:
Tyler érzékeli, hogy minden ember New Yorkban kínok között fekszik és ez az Empire State Buildingtől indult ki és onnan terjed egyre nagyobb körben. Csak a nem emberi lények vannak talpon. Persze ő is látja a furcsa idegen hajót, de nem ismeri fel, viszont az érzékelőivel észreveszi, hogy az Empire State Buildingben egy szinten több mutáns tartózkodik és ott egy hatalmas energiákat felhasználó gép megy.


#52 2011-06-11 17:16:09
Ultimate Guru
Nem… bírom… elviselni…

Uram, segíts! Ne kínozd tovább szolgádat! Mit vétettem ellened, mondd???

Homályosan, hányingerrel és az ájulás érzetével küszködve, a szemem sarkából megpillantom a mutánst, amint kezd felállni… Túl veszélyes, hogy ezt hagyjam…

- A mutáns… ARGGHH… feláll! Tegyenek… hrrrr… TEGYENEK VALAMIT!!!

Több nem telik tőlem… Ennyit bírok… amíg… nincs segítség…

Így érne véget… szánalmas… földi életem…?


#53 2011-06-12 05:54:20
Thorhalla
Az égre néztem, mikor az a valami megjelent rajta, még sosem láttam hasonlót, még egyetlen sárkány sem volt ekkora, mint ez. Talán Jörmungand, de róla szerencsére csak legendákat lehetett hallani. Körbenéztem, még mindig nem tudni, hogy mi okozta mindezt a halandóknál. Nem a leány okozta mindezt, legalább is állítása szerint. Amit eddig tapasztaltam a hasonlókról még kérkednek is vele, ha tényleg ők tudják megtenni, ami ehhez hasonló. Meglepetten néztem a leányra és vakartam meg a tarkómat.
- Nem hiszem, hogy a haláluk oly csodás lenne szép hölgy – mondtam.
Végül valakire mutatott az emberek között, lenéztem a gyermekre, de elsőre ugyanolyan gondja volt, mint a többieknek, így nem segíthettem.
~ Einar az ott Frank! ~ szólt mellette Miller szellemképe. ~ Próbálj meg a sráccal valamit tenni! ~
Leguggoltam a fiú mellé, hogy megnézzem milyen állapotban van s hátha tudok rajta segíteni.
- Nyugalom Frank, lassan jobban leszel – próbáltam nyugtatni. - Körbe tudnál nézni a környéken, hogy ki van még talpon, ki mindezért felelős lehet? – érdeklődtem a leánytól.

Inkább megölte volna, mintsem hagyni, hogy bezárjam. Végignéztem az üvöltő halandón. Nem is olyan rossz ötlet, végtére is az a nyomorult ismerte a kilétünket s így ő is potenciális veszély volt. Gonoszul mosolyodtam el.
- Egyetértek, öld meg inkább, unom az üvöltözését – mondtam kedvesen. – S halandó vagy, nem lettél egy közülünk.
Erről nem nyitottam vitát vele. Lehetséges, hogy még mindig talpon van, de attól még mindig nem isten, hanem halandó. Vagy ő tán a mutánsokat is másnak nevezi, mintsem halandóknak. Az égre pillantottam, hol hatalmas fémvalami jelent meg s tartott a tenger felé.
- Nem is tudtam, hogy ti halandók rendelkeztek ily valamivel – mondtam.
Révén még nem tudtam eldönteni, hogy mi is lehet ez, szállítóeszköz, vagy tán valamiféle hadi gépezet. A lábaimnál heverő halandóra néztem, ki nyöszörögni kezdett, a mutáns? Benéztem az épületbe, mire az a féreg nekiállt felkelni, hisz Miller főbe lőtte!
< - Einar, Miller-ék célpontja, kit kivégeztek éppen ébredezik! – szóltam neki. >
Arra fordultam s elsuttogtam néhány szót, miközben a levegőbe is felrajzoltam néhány rúnát, hogy Kardkarmot lángokba borítsam, hogy porig égessem. Ha halott, hát maradjon is az!

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#54 2011-06-12 15:11:51
Tyler
Rövid másodpercek alatt, meg is találja a forrását, ami az emberek kínjait okozza. Az Empire State Building-ből, indul ki, s egyre nagyobb mértékben növekszik. S csak az emberi lényekre hat. A mutánsokra és más fajokra egyáltalán nincs hatással. Hirtelen egy hajó jelenik meg, de nem ismeri fel, még a Shield adatbázisában sem talál semmi hasonlót sem. Egyenlőre figyelmen kívül hagyja, és az épületre koncentrál ahol több mutáns életjelet érzékel és egy gépet, ami hatalmas mennyiségű energiát használ fel. Valószínűleg az őrjíti meg az embereket, öli meg őket előbb-utóbb. Nem habozik, ez a logikus lépés, a szatellit fegyver rendszereihez, lézerekhez férkőzik. Célkén a gépet állítja be és miután felkészült a tüzelésre, kiadja a parancsot a gép elpusztítására. Próbálja úgy kiszámolni a lézerek erősségét, pontosságát, hogy az ott tartózkodók ne sérüljenek meg túlságosan.


#55 2011-06-12 17:35:36
Quentine Constantine
Thorhalla most már sokkal inkább úgy viselkedik, amilyennek megismertem, nem mintha ez annyira jó hír lenne, de akárhogy is, nem ölöm meg Rorschachot, elég lesz neki a bilincs, meg hogy nálam van a pisztoly.
-Attól tartok, mindjárt elhallgat. De vajon mi okozha...
Mielőtt befejezhetném ezt a szánalmasan kézenfekvő kérdést, egy űrhajószerű jármű repül el felettünk, és... Nos maradjunk annyiban, engem egy kissé meglepett a dolog.
-Ami azt illeti, vannak űrhajóink már pár évtizede, de ez a cucc nekem sem volt ismerős. Nem mintha nagyon otthon lennék az űrkutatásban, de nekem nem tűnt ez a valami... Emberinek.
Ja, most jön, hogy földönkívüliek, meg ilyesmi, nem mintha nagyon meglepődnék most már bármin, hiszen feltámadtam...
-Nem mondom, hogy biztos így van, de szerintem köze lehet az ájulásoknak és szenvedésnek ehhez a cucchoz. Mintha zuhanna...
Elég hülyén nézne ki, ha futni kezdenék utána, ráadásul itt van Rorschach is. De hülyeség lenne figyelmen kívül hagyni.
-Utána kéne menni, hogy megnézzük, mi ez... Velem tartasz? - Kérdem Thorhallától, miközben körülnézek egy elhagyott taxi után, vagy egy autó után, aminek a sofőrje ájultan szenved a volán mögött, és könnyen el lehetne kötni.



#56 2011-06-13 11:24:47
Bishop
Most már tényleg elég rosszul vagyok, mondhatni, sehogy se, kezdem feladni, de néha lelkiekben adok magamnak egy pofont és tovább szenvedek, nem adom fel. De hiába minden, bejön egy újabb nehezítő tényező, az a mutáns, újra feláll, úgy látszik szinte halhatatlan.
~ Fenébe már!
Megpróbálom egyik kezemmel elérni a pisztolyom, ha tudom, bár nem hiszem, hogy sikerülhet.


#57 2011-06-13 13:35:10
Morsus
Az emberek az utcán kínok közt fekszenek mikor Kardkardom feláll Bishop fegyveréért nyúl, de mire megragadja Thorhalla átkának hála a mutáns kigyulladva kezd üvölteni. Az űrhajóból egy holokép jelenik meg a városban:

A hatalmas alak fel is szólal:
- Mutánsok figyelem! Én vagyok Apokalipszis, a mutánsok istene. A törvényeim szerint csak a legerősebb élheti túl így most a Föld uralkodó fajává válunk! Azok, akik oldalamon kívánnak állni Lovasaimként, most még megtehetik.
A szavai után nincs idő rá figyelni mivel az Empire State Buildinget egy lézer találja el az égből. A robbanás a felső szinteket robbantja fel. Ettől minden ember kínjai elmúlnak. A romok csak egy üvöltő hang hallatszik:
- NEM!
Egy pillanatra lehet látni Magneto lila köpenyét repülni a romok között valamiért. Majd valaki elkezd zuhanni.

Empire State Building:
Max-et a egy váratlan robbanás löki ki az ablakon. Új mestere nem is rá figyel, hanem a füstölgő cerebro romjaihoz repül idegesen üvöltve.

Fury, szatellit:
Tyler lövése találat, de egy életjel eltűnt. Az űrhajó lassan próbál vissza emelkedni, de a vízből mellette rengeteg életjel jelenik meg. Egy igazi hadsereg a semmiből.


#58 2011-06-13 13:42:04
Ultimate Guru
Már képtelen vagyok tisztán érzékelni a külvilágot.

A könnyeimmel és a kínnal küszködve… egészen homályosan… mintha egy hatalmas, kékes ruhát viselő alakot látnék… festett arccal? Vagy ez az arca…? Nem tudom, alig hallok és látok bármit…

Majd… mennydörgés? Földrengés? Vagy egy robbanás? Mintha… a fejem fölül hallanám, de már ebben sem vagyok biztos…

De hirtelen… vége. Véget ért a fájdalom. Véget értek a kínok. Kinyitom a szemem, és körülnézek.

- Mi a…? Uram…? Te adtál erőt…? Mi történik?

Sikolyok és pánik mindenütt. Felnézek, és megpillantom az Empire State Building tetejének füstölgő romjait.

- Uram, irgalmazz… Terroristatámadás? Vagy isteni csapás?

Semmit sem tehetek megbilincselve, így csak figyelem az eseményeket, és próbálok életben maradni.


#59 2011-06-13 16:09:00
Thorhalla
Visszanéztem az égre, szóval mégsem a halandók építették, hiszen ez sem látott még olyat. Bent a célpont égni kezdett, bíztam benne, hogy ettől legalább holt is marad s nem fog felébredni jó ideig. A hajót figyeltem továbbra is, mígnem a halandó szólt újra. Utána menni? Ez meg fog érkezni ide, addig pedig minek erőltessük meg magunkat? S csak kellett erre gondolnom, hisz egy fura alak jelent s beszélni kezdett. Kissé unottan néztem rajta végig, de a szavai közben kénytelen voltam felkacagni. Ki volt ez a féreg, aki istennek képzelte magát? Ezen a helyen csupán két isten volt, Einar s én? Már éppen szóltam volna hozzá, mikor az égben furcsa fények jelentek meg s az becsapódott a mellettünk levő épületbe.
- Úgy hiszem, hogy arra nem marad idő, halandó – mondtam a férfinak. – Ezzel a féreggel még szólni kívánok, ha végeztem azzal ott.
Mutattam az üvöltözőre odabent. Lekaptam az oldalamról a kardomat, majd elindultam az égő felé. Elsuttogtam néhány szót újra, hogy ismét erősebbek legyenek a lángok rajta, hogy véletlenül se tudjon védekezni. Ha odaérek mellé, akkor igyekszem egyetlen mozdulattal levágni a fejét a helyéről.

Halla felé néztem, mikor odakiáltott nekem, a szép hölgy pedig egyelőre nem tett semmit sem. Legalább, ha talpon volt, ennyit megtehetett volna, mivel nem tudtam mit kezdeni Frank-kel. Az alakra kaptam fel a fejem és vettem kézbe a fejszémet, mikor megjelent a semmiből, már hívtam volna ki párbajra, hogy nem engedem meg neki, mit tenni akar, mikor hatalmas robbanás szakított meg ebben. Frank-et és a hölgyet a lezúduló daraboktól próbáltam a saját testemmel óvni, hogy ne csapja őket agyon semmi, miközben néma csend lett, már nem volt a halandók részéről több fájdalmas sikoly, mintha valami elvágta volna a fájdalmukat. Felnéztem az épületre, honnan valaki zuhant lefelé. Azonnal indultam el arra rohanva, majd ugrottam a levegőbe, hogy elkapjam a zuhanó fiút, mielőtt halálra zúzhatná magát a talajon.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#60 2011-06-13 18:56:09
Pacifista
Alig tette fel a kérdéseit Shaul, bevéreznek majd elkerekednek a szemei. Testét fájdalom járja át. ~ Its a trap! ~ fut át az agyán a gondolat és már pattanna is fel, de ahogy előre dől, a földön landol. Arcra esik, de csak felszisszen. Ez minden hang, amit ki tud adni magából. Magzati pózt vesz fel, fogja a gyomrát s érzi az arcán csordogáló vért. Összeszorított fogakkal, kínoktól nyöszörögve magában fohászkodni kezd. ~ Jó harcos voltam életemben. Irány a hősök csarnoka és a sok megölt ember lelke... megérdemeltem halált... ~


#61 2011-06-14 16:47:19
Quentine Constantine
Thorhallának igaza van, és a kivetülés megjelenésekor a fickót kezdem el figyelni. Mutánsnak mondja magát, pedig... Nos, inkább tűnik valami földönkívülinek. Ahhoz képest, hogy isten, mintha valami cső állna ki belőle, és a páncélja is talán szervesen a része, mint egy kiborgnak. Lehet, hogy valóban csak robot, vagy félig mesterségesen életben tartott lény? Egy biztos, nem isten - találkoztam vele, tök nem ilyen volt.
Mielőtt valóban feldolgozhatnám a mondandóját, lézer csap az épületben, és meg a rendőrautóhoz megyek, amihez odabilincseltem Rorschachot, fedezéknek jó a lehulló törmelékek ellen. Kicsit persze zavaró közben az óbégatás.
-Nos, én nem nevezném istennek, de gyanítom, hogy ez a fickó csinálta a lézershow-t - mutatok a kivetített holoképre. Amikor meglátom a lila köpenyt, és összerakom a korábbi teóriámmal, miszerint csak az emberek szenvednek, de a mutánsok, asgardok és én nem, hamar rájövök, hogy ki álldogálhatott odafenn. Vajon miért lőtte őt le a mutáns? Biztos, hogy ő volt?
-De akárki is volt, legalább vége a szenvedéseteknek, már kezdtem aggódni... - Ami azt illeti, tényleg aggódtam, csak tehetetlenségemben inkább nem mutattam ki a dolgot. Nem is tudom, miért mondom ezt Rorschachnak, talán mert ő van most csak a közelben, akivel beszélhetek. A törmelékek omlásának végeztével ismét a kivetített mutánsra nézek.
-Öhm, Apokalipszis, igaz? Szóval... Nem is tudom, hogy mondjam meg neked, de... Kicsit derogál, hogy istennek nevezed magad. - Beszéd közben rá is gyújtok azért. - Szóval vagy gyere ide, hogy megbeszéljük ezt a "legerősebb éli túl" dumát, ami amúgy tök elcsépelt, vagy menj vissza oda, ahonnan jöttél!
Lehet, hogy nem félek eléggé, de nem is tudom, hogy mitől kéne, ez csak egy kivetített kép.


#62 2011-06-14 18:54:00
Bishop
Valahogyan csak elérem a pisztolyt, ami az egyik meglepetés volt, mert elég rosszul vagyok, orromból ömlik a vér, rendesen. Ez után jött a még nagyobb meglepetés, az az állat lángokba borult, utána egy robbanás... nem tudtam hová tenni a dolgot, első ami eszembe jutott a terroristák.
~ Mi történt? Elmúlt!
Jobban lettem, elmúltak a kínok, de éreztem a testem azért megviselte ez az egész dolog, szóval nem leszek 100%. Következő lépésnek azt választom, hogy megpróbálom lelőni ezt a nagydarab szőrös, karmos, mutánst. Testére célzok megint, de most remélem nagyobb hatást érek el, közben picit távolodok, nehogy én is kapjak a lángokból. Figyelek, hogy csak a célpontot találjam el, nem akarok feleslegesen golyókat veszteni.


#63 2011-06-15 13:42:51
Tyler
Próbált úgy célozni, hogy senki se sérüljön meg, de egy életjel mégis eltűnt. Régebben valószínűleg évekig emésztette volna magát, de most elkönyveli járulékos veszteségnek. A robbanással egy időben, az emberek életjelei stabilizálódnak. A berendezés volt a jel forrása, ami elpusztított volna minden embert. Most, hogy a fenyegetés megszűnt, a hirtelen megszaporodó életjelekre fókuszál, illetve Apokalipszisre. A Shield adatbázisában az űrhajó, Apokalipszis-re keres. Hátha talál valami használhatót, de addig csak figyel. Valamint az űrhajó rendszereibe próbál behatolni, feltéve ha megy neki ilyen távolságból. De talán ha a közelben lévő műholdakkal felerősíti a jelét, akkor talán eléri a hajót.


#64 2011-06-15 18:23:26
Morsus
Boltban:
Bishop rálő Kardkaromra, aki közben kigyullad és ettől a mutáns üvölteni kezd. Mögötte megérkezik Thorhalla, aki kardjának egyetlen vágásával fejezi le őt.
Ketten látják, hogy a másik utcán, ami a tenger felé visz (mivel a bolt a sarkon van így nem csak azt az utcát látják, ami az Empire előtt van), onnan egy ember sereg szinte gépesen tart feléjük.

Kint:
Einar elkapja Maxet, aki ezsméletét vesztette. Logan egy kocsihoz van bilincselve és Constatine figyel csak rá mivel ő beszél hozzá, ám pillanattal később a kocsi megmozdul és pár centivel a levegő fölé emelkedve Einar felé kezd száguldani.
- Te!
Üvölti az égből lelebegő Magneto.
- Te átkozott! Te tetted mindezt!
A száguldó kocsi útjában van Frank és Danse is.
Apokalipszis hologrammja a vetítés után eltűnik.

Épületben:
Pacifista hála az Empira State Buildinget ért támadásnak újra jól van ő és pár ügynök most állnak fel, de Spartan egy pillanatra sem lett rosszul. Odakint egy űrhajó féliga vízbe dől és Magneto a legendás épület előtt lebeg.
- Uram, a Fury rendszerei maguktól tüzeltek! Nem mi voltunk! Mi történik ott?
Kérdezik Spartan rádióján.

Fury:
Az adatbázisban Apokalipszről semmiféle adat sincs sőt az űrhajó maga megközelíthetetlen. A gépek viszont érzékelik Magnetot, aki az Empire State Buildingből repül ki és az utca felé tart.


#65 2011-06-16 01:45:57
Pacifista
~ Még élek... ~ ez volt az első gondolat Shaul fejében, amikor elmúlt a fájdalom. Elég volt néhány szemvillanásnyi idő, hogy ereje visszatérjen. De még nem mozdult. Amikor már az ügynökök is mocorogtak, Joshua is felkelt. Egy-két szemvillanásnyi időre némán nézett körbe, majd az alvadt vérével az arcán a vele szemben álló igazgatóra meredt.
- Mi a fene folyik itt?


#66 2011-06-16 13:06:47
Thorhalla
Lövések, mennyire barbár módszer így háborút vívni valakivel, a lángok újra fellobbantak s gúnyosan mosolyodtam el, majd egyetlen csapás s a halandó fejetlenül hullt porba a lábaim előtt még mindig lángolva. Elsuttogtam néhány újabb szót, egy újabb átok a fejetlen halandóra, hogy semmi se maradjon a teteméből, égjen el az egész hamuvá. A többiekkel nem foglalkoztam idebent, inkább csak kinéztem az ablakon, hogy mi is van odakint, amikor egy nagyobb tömeget pillantottam meg, mik errefelé közeledtek. A halandók pedig erre közeledtek, míg mindenki más rohant előlük. Hogy az átokba nem képesek ezek nyugton maradni néhány órára? Mit sem törődve azokkal, kik idebent voltak mentem ki az utcára, hol Magneto tűnt fel, hogy ismét harcba szálljon a kedvesemmel.
- Halandó! – szóltam a régi ismerős felé. – Az utcán úgy tűnt, hogy hadsereg közeleg erre, halandók. Indulj arra, azonnal követlek.
A lebegő alak felé pillantottam, majd emeltem a karomat s néhány rúnát rajzoltam az égbe az irányába, s elsuttogtam néhány szót, mivel a teljes ruházatát s a páncélja alatti részt igyekeztem felgyújtani. Ha ez sikerült elindultam a másik utcán, hogy megnézzem a közeledő sereget.

A halandó kölyök elkapva, ahogyan a földre értem letettem magam mellé, remélhetőleg hamar magához tér, vagy valaki ellátja. Ismerős hangra kaptam fel a fejem, az átokba! Már legutóbb sem akart nyugton maradni, miatta volt, hogy eltűntem Midgardról, vagyis vele csatáztam. Azt hittem, hogy abba a csapásba belehalt, de úgy tűnt, hogy mégsem. Miért is nem fogta el a SHIELD aznap? Erre már nem emlékeztem, és időm sem maradt arra, hogy gondolkodjam, mert az egyik járművet kapta fel, amihez egy halandó volt rábilincselve és még Frank-ék is útban voltak.
- Félre! – kiáltottam rájuk.
Azonnal a két fiatal felé rohantam, hogy megvédhessem őket, majd lendültem, hogy a járműnek ugorjak és félre lökhessem azt. A tervem az volt, hogy a közlekedési eszközt félrelököm, így megvédve a két fiatalt s közben az oda bilincselt férfi láncait is eltépjem, hogy ne sérülhessen meg, amikor az egész a földbe csapódik.
Ha mindez sikerült, akkor fordultam az ellenfelemmel szembe.
- Ily gyáva vagy, hogy nem mersz nyílt küzdelemben megküzdeni velem s a többi halandót sodrod veszélybe?! – kérdeztem idegesen.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#67 2011-06-16 14:13:55
Quentine Constantine
Apokalipszis képe eltűnik, érdekes, úgy tűnik, mindenki magasról tett rá a fickóra, és ő sem vette komolyan magát. A fedezékem viszont emelkedni kezd, elsőre azt gondolom, hogy Rorschach alkot valamit, de ekkor veszem észre Magnetot. Hát ez komoly, a kocsit vágja Einarhoz, amihez hozzá van bilincselve a foglyom. Két másik ember is útban van a kocsinak, sőt, az egyik azt hiszem, mutáns. Magneto nem beszél a levegőbe, itt most nagy bunyó lesz, ha nekimegy az asgardoknak.
Thorhalla már varázsol, Einar meg akciózik, én pedig... Hát nincs az az isten, hogy rálőjek Magnetora, felér egy öngyilkossággal, különben se kell, hogy engem is ki akarjon nyírni. Az asgardok elintézik, engem jobban érdekel Apokalipszis és az űrhajója, vagy mije. Az óceán felé zuhant, amikor utoljára láttam, így elindulok a sarokra, hogy lássam, a parton ért még földet, vagy a vízbe zuhant. Közben lehet, hogy kissé flegmának tűnök, amiért nem igazán foglalkozom Magnetoval, de lássuk be: nem tudok ellene tenni semmi, amíg ott fenn repked, túl nagy falat ő nekem, és szerencsére neki sincs dolga velem, szépen elsétálok, és mindenki boldog. Közben Thorhalla meg megsüti... Fél szememet azért a kocsin tartom, miközben a ház sarkához megyek, hogy lássam, mi történik a megbilincselt Logannel.


#68 2011-06-16 20:29:45
Ultimate Guru
A nyomozó hangjára ocsúdok fel, aki hozzám lép, és beszédbe elegyedik velem.

- Igazán örülök, hogy egy véleményen vagyunk azt illetően, hogy ez az… „Apokalipszis” nevű trükkmester, vagy terrorista, vagy akárki nem isten, hiszen egy igaz Isten létezik csak. De… nem kívánok türelmetlennek tűnni, de mikor enged el, barátom? Gondolja, hogy biztonságban vagyok, amíg ehhez a kocsihoz vagyok bilincselve? Akárki is voltam a múltban, én már--

Ekkor mintha… az autó megmozdulna, és a szavam is elakad, amikor valóban, határozottan érzem, hogy mozog – pedig láthatóan nincs senki a volán mögött.

- Mi a…?

Majd a kocsi száguldani kezd, velem az oldalán.

- ÁLLJ! MI FOLYIK ITT? URAM, SEGÍTS, VAGY VALAKI!!! MIFÉLE ÖRDÖGI MÁGIA EZ MÁR MEGINT???

Még mindig teljesen tehetetlen vagyok…


#69 2011-06-17 16:41:33
Tyler
Tovább szemléli az eseményeket, bár a megjelenő Apokalipszisről nem talál adatot, az űrhajó rendszereihez pedig nem fér hozzá. Viszont Magnetot figyeli amint, az épülettől távolodva, repülve igyekszik valamerre. Talán egy lézerrel leszedhetné, de Apokalipszis megjelenése nem várt tényezőt jelent. Ráadásul ha most megölné, akkor a autóra bilincselt áldozat is valószínűleg meghalna.
A megjelenő sereget is figyeli, s látja, hogy Quentine feléjük igyekszik. egyenlőre nem tesz semmit, csak figyel és vár. Ha nem bírnak el Magnetóval akkor megkockáztat még egy lézerlövést, aminek a célpontja ő lesz.


#70 2011-06-17 21:05:41
Bishop
Máris felkapom a pisztolyom és beviszek egy-két lövést a fickóba, amikor az még jobban lángolni kezd, majd jön egy nő és egy mozdulattal lefejezi. Egy kis időre megállok, most mentettek meg, megköszönném, de a nő csak tovább megy azért még utána szólok.
- Köszönöm!
Ezután eltűnik belőlem az adrenalin sokk, ellenőrzöm magam, nincs-e rajtam súlyos seb, mert tudom, hogy könnyen nem érzem meg ilyen helyzetekben a súlyos sebeket. Ha ez megvan akkor fegyverzetemet is átnézem és ez után indulok ki az utcára. Lehetőleg még a vonuló sereg előtt... tartom a távolságot és fedezék közelbe maradok.
~ Mi a fene ez az egész? Nem tetszik ez nekem.


#71 2011-06-23 00:49:59
Jester
A fejfájás meg a bizsergető érzés ami bizsergetés helyett hasogatott úgy illant el ahogy jött. Fájó emléket hagyva maga után, mint legkedvesebb szajhánk akinek a nyakát csupán tévedésből metszettük el. Nem úgy dolgozott a borravalóért ahogy én azt elvártam volna... szóvval majdnem jogos volt.
Kicsit még masszírozgatom a halántékom ahogy beérek az utcára ahol a hepaj meg a vér folyik. El is gondolkozom, hogy ez a kettő nálam mindig összefügg-e. De alig tudok gondolkodni mikor ott mellettem zajlik az élet. Azt hiszem egy kocsit látok elrepülni a szemem előtt. Szóval pofon vágom magam, majd utána nézek. A jelenet után úgy érzem, hogy olyat láttam amit kellett volna. De még nem tudom mi volt az, persze a földön fekvő fegyverseken kívül. Amíg mindenki mókázik én inkább összeszedek valami játékszert, hogy ne közösítsenek ki a nagyon a terepen. Egy ügynökhöz sétálva megpróbálom megszabadítani egy autómata fegyvertől, majd ha megvan felállok és a nézelődés előtt még belerúgok egyet a tagba.


#72 2011-06-25 18:51:31
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Einar félre söpri a két halandót majd letépi Logan láncait, aki így szabad lesz, de a kocsi már csak lendülete miatt is megvágta őt a vállán. A harcos ekkor érezheti, hogy a testén a fém kicsit megemelkedik majd az egész teste a levegőbe emelkedik és nagy lendülete a bolttal szembeni téglafalba csapódik.
- Ma istent ölök.
Mondja Magneto.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
Thorhalla varázslatot hozna létre Magneto ellen mikor Bishop és Constatine látnak a tömeg felett valakit zuhanni ha szólnak vagy elrántják Hallát pont megúszhatja a becsapódását Namor testének. A férfi kacsázva gyűri fel a betont majd landol pont ott ahol eddig Halla állt. Sajnos ez meggátolja a varázslata befejezésében. Namor arcán a légió egyik csillaghalszerű lénye van, emiatt nem látni, hogy magánál van e, de az biztos, hogy él. Már látni, hogy a közeledő tömeg testén is. A tömeg végén páran még repülnek és zuhannak mintha valaki küzdene velük ott.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Logan végre szabad és mellette van Danse és Frank. Látják a két harci helyzetet, de még nem látják a mögöttük megérkező Jestert, aki egy halott ügynöktől veszi el a fegyverét.

Pacifista:
A ház megremeg és az ablakban látni Magnetot. Az nem figyel rájuk. Az plafon egy darabja lezuhan és mikor landol a shield vezetőn az egy pillanatra női alakként esik a földre. Mire a földre ér teljesen vissza alakul Shadow-vá. A két shield ügynök pacifistára néz.
- Most mit csináljunk?
/Paci hosszabb reagokat!/

Fury:
Érzékelhető Magneto, aki Einart egy falhoz vágja és utána látni lehet a tenger közelében lévő tömeg, ami között egy mutáns van, akinek sosem látott értékei vannak. Halla lábaihoz pedig a Namor néven azonosított lény landol. Az Empire State Building tetején pedig mutánsok életjeleit kezdi érzékelni.


#73 2011-06-25 21:49:24
Ultimate Guru
Végre szabadulok!

Nem értem, pontosan hogyan és kinek köszönhetően, mivel a száguldó autóhoz láncolva nem sokat láttam, de a bilincseim lekerültek rólam, és nagyot esek a betonra.

- Argh! Ez fájt… de akárki is tette… köszönöm. És köszönöm, Uram, hogy életben hagytad hű szolgádat… Huh.

Feltápászkodom, majd körülnézek.

Mintha egy férfi segített volna kiszabadulni… Merre van…

- Ott!

Amikor megpillantom a különös alakot, már egy téglafalnak csapódva lebeg, és egy másik alak közeledik felé… Nyilvánvalóan ő is mutáns, és rettentően ismerős…

Valahogy segítenem kellene, de fogalmam sincs, mit tehetnék ilyen erőkkel szemben. Talán ha csak időt tudnék nyerni a férfinak, aki feltehetőleg segített nekem, az a másik nem tudná megölni…

Ebben a nagy káoszban kell lennie valahol egy használható fegyvernek, ha már ennyi harcos van errefelé. Alaposan körülnézek, és ha bárhol bármilyen lőfegyvert találok, azonnal megcélzom a láthatóan mutáns képességekkel bíró férfit, aki „istent akar ölni”, és lövök.

Ha nem találok lőfegyvert, keresek bármilyen keményebb tárgyat, egy darab téglát vagy hasonlót, amivel megdobhatom az illetőt. Nyilván ez semmit sem fog használni, de talán nyerek egy-két másodpercet feltételezett megmentőmnek…


#74 2011-06-26 16:34:51
Thorhalla
A gyerekek biztonságban, de Magneto nem úgy tűnt, mint aki eltántorodott volna az eredeti tervétől. Mire földet értem a vállamban fájdalmat éreztem, s mikor odanéztem egy nagyobb vágás volt rajta. Dühösen néztem fel a lebegő mutáns felé, majd az arcomra meglepettség ült, ahogyan a ruháimon levő fém megfeszült.
< - Odin fél szemére… - morogtam. >
Egyszer már elég volt ezzel találkoznom korábban, mégis miként harcoljak egy gyáva alak ellen, ki a fémeknek parancsol s nálunk csak ilyesmivel harcolunk. A következő pillanatban pedig már repültem és a falban kötöttem ki. Igyekeztem a falat lesöpörni magamról, miközben a fejemet ráztam meg és próbáltam letépni magamról azon ruhadarabjaimat, amiken fém is volt. A szavaira dühösen kaptam fel az egyik téglát magam mellől és igyekszem neki hajítani teljes erőmből. Próbálkozhat istent ölni, nem fog sikerülni neki, megszorítottam a fejszém markolatát. Most igazán jól jött volna, ha az atyám elmagyarázza, hogy mégis miként működik ez. Mert még mindig nem igazán tudtam teljesen használni a Vérfejszét. A lövésekkel egy időben kezdtem koncentrálni arra, hogy lángok csapjanak ki a fejszéből s a halandó felé csaptam a fegyverrel, hogyha sikerül, mit tenni kívántam, akkor őt találják el a lángok.

//Halla majd akkor, ha Bishop, vagy Tao írt//


#75 2011-06-26 19:08:02
Bishop
Ahogy kiérek, látom a mások is vannak itt... egyenlőre próbálom felfogni, mi ez az egész, mert én eddig ilyeneket nem láttam, de nyitott vagyok, így elhiszem amit látok. Majd egy alak tűnik fel, mintha zuhanna.
~ Nem lesz ez így jó! Ez felénk jön!
És amikor belém hasít a felismerés, hogy az alak nagy valószínűséggel, a megmentőmbe csapódik, gondolkodás nélkül, szinte reflexből próbálom arrébb rántani, úgy, hogy biztos ne essen baja. Remélem ez sikerül, és így úgymond törleszteni is tudok.
- Jól van? -kérdezem tőle-
Ezután látom csak meg a tömeg arcán azt a valamit. Az első ami eszembe jut róla egy film, az Alien, egyszer láttam és abban is volt egy ilyen lény, ami arcra mászott.
~ Ez sem lesz egy átlagos nap, az biztos.
Lelkiekben felkészülök, hogy nem lesz könnyű a jövőm, előkészítem fegyvereimet is, és körbe nézek, hogy miben segíthetnék.

#76 2011-06-26 21:23:12
Thorhalla
Még nem fejeztem be a varázslást, mikor valaki nemes egyszerűséggel elrántott s így a mágiám is megszakadt. Éppen visszakézből képeltem volna fel az illetőt, amikor valami becsapódott arra a helyre, ahol pillanatokkal korábban még álltam. Dühös tekintettel néztem a halandóra, majd az alakra, ki nem messze feküdt tőlem. A szemeim elkerekedtek, mikor megpillantottam végre, hogy ki is volt az.
- Asgardra… Namor! – kiáltottam fel.
Léptem felé néhányat, míg végül megtorpantam, mikor észrevettem az arcán azt a furcsa valamit, csak hozzáérek s elhamvasztom. A hajó volt felettünk, azé, ki istennek merte magát nevezni. Lehetséges, hogy nagy a hatalma, ha a királlyal így elbánt, de attól még nem isten, annak születni kellett s nem válhattál azzá. A tömeg felé néztem, s láttam, hogy az ő arcukon is hasonló valami van, mint Namor-én. Így egyelőre azokkal nem törődöm, noha már itt voltak, de így legalább biztos, hogy nem érek még a halemberhez sem, hisz ki tudja, hogy az a valami nem mászik-e rám.
- Fogatjátok le a tömeget halandók, Atlantisz királya legyen az én gondom – adtam ki a parancsot. – Namor, ha hallod szavaim, Thorhalla vagyok, hamarosan rendben leszel…
Csak tudtam volna, hogy mi ez rajta. Koncentrálni kezdtem s kinyújtott a karomat, néhány rúnát rajzoltam a levegőbe s elsuttogtam néhány szót, most nem égetni szándékoztam a lényt, ne ártsak Namor-nak, hanem belülről próbáltam a varázslatommal elhamvasztani a csápos lényt a teljes felületén, remélve, hogy így Namor kiszabadulhat.


Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#77 2011-06-27 01:25:47
Jester
Szinte alig nyomják el a madárcsicsergést a csata zajai. Még hallom ahogy durozsolnak a kis, tollas állatkák. Andalító... Mindenképp, szóval mivel látom, hogy ez jó én is fütyürészni kezdek. Kedélyesen, a kezemet alig lóbálom meg párszor, mielőtt feltartanám a jobb kezem, benne a géppuskával és ballal elegánsan meg nem tölteném. Szóval, így ahogy van keresen a szemeimmel az a Rókász csávót. Lelki szemeim előtt tartva a célpont arcáról kapott képet. Nem melesleg a megszokott hanyag lazasággal megpróbálok el-el lépdelni a rám veszélyes dolgok elől. De ha valaki kipécéz magának akkor a kitérés mellett megszórom egy kis ólommal, ahogy a célpontomat is ha esetleg látómezőbe táncol, vergődik vagy akármi más. De a legtöbb eshetőgéget eszelős mosollyal és huncut kacsintásokkal kísérem, a jó kedély jegyében


#78 2011-06-27 18:10:23
Quentine Constantine
Hál' Istennek Einar megszabadítja Logant a bilincstől, nem szívesen vesztettem volna el a foglyomat pont most, hogy végre érdekessé vált. Közben megpillantom a sereget és... Hát ez nem néz ki túl jól. Amikor meglátom a fentről érkező alakot, csak a karomat nyújtom Thorhalla felé, mert egy fickó elrántja helyettem, annyi baj legyen. A cigarettába szívva figyelem a férfit, aki a betont is feltépve érkezik meg - természetesen egy karcolás nélkül.
-Már megint... - Csúszik ki a számon, ahogy meglátom a fickót, valami rá van tapadva a fejére, ahogy az egész seregének, de ez nem jelenti, hogy kevésbé rándul össze a gyomrom a félelemtől. Ez a... Lény könnyedén letépte a karomat, és felhajított egy felhőkarcolóra. Megölt engem. És most itt van megint. Thorhalla szavai némileg jól hangzanak, én nem szívesen húznék ujjat megint a fickóval, de ami azt illeti... A serege sem sokkal bíztatóbb.
Kell valami terv, ami lelassítja a támadókat. Szívesen használnám fel a céljaim elérése érdekében Magnetot, de nagyon elfoglalt az öreg, ez talán most nem a legjobb pillanat. Inkább keresek egy autót, amit az utasa pánikolva hagyott el - azaz nyitva, benne a kulccsal. A törmelékek közt nem nehéz találni valamit, amivel kiékelhetem a gázpedált, egy fél tégla teljesen jó lesz. A tankot felnyitom, és jobb híján a kezemen lévő fásli egy fél méteres részét tépem le, és használom fel. Miután a kocsit irányba állítottam, azaz a sereg felé, meggyújtom a fásli végét, és gyújtást adok a kocsira. Remélhetőleg nagyjából akkor fog berobbanni, mikor eléri a tömeget. Remélhetőleg gyorsabban megleszek mindezzel, minthogy valaki megint megöl.


#79 2011-06-28 19:35:15
Tyler
Tovább szemléli a lenn folyó eseményeket. Einar Magnetóval harcol, míg Thorhalla a megjelenő Namorral. Hirtelen elképesztő értékeket érzékeket, egy mutánstól, ami a tömeg között van. Soha nem látott értékeke arra késztetik, hogy arra fordítsa a figyelmét, és a Shield műszereit. Megpróbál lehető a legtöbb információhoz jutni erről a mutánsról. Közben arról próbál információt szerezni, hogyan tudna a többiekkel kapcsolatba lépni.
Illetve a shieldnél, az állomáson van-e olyan eszköz amit arra használhatna, hogy segítsen a lenn lévőknek.


#80 2011-06-28 20:50:36
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Magneto figyeli, ahogy Einar letépi a ruhájának részét és hallva a lövéseket finoman hátra fordul a feje, hogy lássa Logan támadását. Szinte érdektelenül fordul vissza, már akaratával mozgatva a golyókat, amikből pár a felé tartó téglát törik szét a maradék pedig Einarba fúrodik. Legalább négy golyót kap Einar és mire fel eszmélhetne egy kitépet lámpa oszloppal csapja meg a mutáns vezér. Az Asgardi még messzebb zuhan az utcán. Magneto már bátrabban pár méterre tőle lebeg, de Einar négykézláb nem is hallja a szavait az utolsó ütéstől, de látja, hogy a a mutáns vérzik, mert karmazsin testnedve csepegve hullik a betonra.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
Thorhalla megmenekül a két férfi a tömeget figyeli és Namorhoz Halla lép, aki varázsolni kezd. A lény az arcán elkezd perzselődni, mintha nagyítóval égetnék. Mire Namor szemei felnyílnak és a férfi megragadja Halla kezét. Durván szinte eltörve aztán. A bokáin a szárnyakkal azonnal a levegőbe száll, így nem fel kell, hanem felemelkedik. Maximum félméterig emelkedik fogva a nő kezét.
- A Légió megállíthatatlan. A légió... anyánk szaga van rajtad. Hol van az anyánk?
Kérdi monoton hangon Namor.
Constatine bekapcsolja a kocsit, de az folyamatosan lefullad. Viszont ez az egyetlen, ami még egyben van is van. Mire kezdene bedöcögni a motor ő és Bishop észre veszik, hogy a tömeg civilekből van. Nagyik, anyák, gyerekek, egyszerű emberek, akinek a fejükön ugyanolyan furcsa lény van.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Logan lövései sikertelenek, mert Magneto a golyókat aktuális ellensége ellen fordítja, de ekkor meghallja, hogy valaki fegyvert tölt a kötelében. Meg is látja Jestert, aki azonnal, hogy felismeri az arcot tüzelni kezd rá. Mindkét férfinél félautomata shield fegyver van.

Fury:
Tyler sikeresen feltöri a városi kamerákat és hálózatokat így látja azt is, sőt még a jelenleg mobillal mindent felvevő házukban bujkálók képeit is. Az alakot felismeri a hologrammról. Apokalipszis, akinek karjai fegyverekké válva vágnak át a meg nem álló tömegen, akiknek mind egy csillaghalszerű lény van a fején. Szinte zombikként cselekszik ez a tömeg. Közben érzékeli, hogy a szatelliten lévők próbálják elérni a shield ügynököket a helyszínen, de nem sikerül nekik.


#81 2011-06-28 21:02:05
Ultimate Guru
- NE!!!

Nem így akartam, Uram, nem így akartam! Miféle erő ez…? Csak úgy eltérítette a pisztolygolyókat?

Dühösen indulok meg a sérült férfi felé, hogy valamit tegyek érte, de ekkor ismerős hangra leszek figyelmes… Valaki fegyvert tölt a közelemben. Nem tudom, honnan, de egyből felismerem ezt a hangot, mintha… oly sokszor csináltam volna már én is.

Megfordulok, és egy különös kinézetű férfit pillantok meg. Reménykedtem, hogy a rendőrség az talán, de nem… Ez megint valami mutáns vagy rosszéletű alak lesz. De mit akar tőlem?

Miközben én is újratöltöm a fegyveremet, gyorsan menedéket keresek, ahogy csak tudok. Egy autót, egy üzletet, egy nagyobb épületdarabot, vagy egyszerűen csak egy sarkot – bármit, ami mögött védelmet szerezhetek az ismeretlen elől, de közben célba is vehetem, ha kell.

Az illető szinte azonnal tüzet nyitott rám, minden ok nélkül. Édes Istenem… ma próbára teszed hű szolgádat.

- Kicsoda maga??? ÁLLJON MÁR LE, KÖNYÖRGÖM!!! Nem látja, hogy egy kisebbfajta háborús zóna alakult itt ki már maga nélkül is?

Ha találtam menedéket, még adok egy kis időt ennek az eltévelyedett gyermeknek, hogy észhez térjen… de ha nem hallgat a szép szóra, viszonoznom kell a tüzet.


#82 2011-06-29 10:50:42
Thorhalla
Nekiláttam a varázslásnak, ahogyan a lény perzselődni kezdett Namor szemei felpattantak. Néhány pillanatig kezdtem örülni, hogy kiszabadult a lény irányítása alól, de nem ez történt. Felnyögtem, ahogyan elkapta a karomat és megszoríttat, a fájdalomtól egy pillanatra megrogytak a térdeim, de a varázslatomra való koncentrálást nem hagytam továbbra sem. Ha pedig azt hitte az, aki uralja, hogy szükségem van arra, hogy a kezeimet használjam hát nagyon tévedett. Továbbra is halkan suttogtam a varázslat szavait s a tekintetemet mélyen az övébe fúrtam, a szemeimmel továbbra is a csápos valamit figyelve. A kezem nem volt szabad, de a szemeim igen, így szó szerint tüzes tekintettel néztem a lényt figyelve, ha a másik kezével is próbálna utánam nyúlni, akkor azt próbálom elkapni majd, hogy ne ragadhasson meg azzal a kezével is. miközben varázsoltam megtudtam, hogy kik is ők, s keresnek valakit, anyát. Hát ne rajtam, s takarodjatok Helheimbe, dacosan néztem csak rá s eszem ágában sem volt azért megszakítani a varázslatomat, hogy válaszoljak neki.

Ez egyelőre nem vált be, se tűz, se nem találja el a tégla, csak a golyók jönnek visszafelé. Felmordultam a fájdalomtól, ahogyan a golyók belém csapódtak. Ennyit a segítségéről. Mozdultam volna valami fedezékbe, amikor egy lámpaoszlop talált telibe s méterekkel odébb értem földet. Megráztam a fejemet, miközben feltérdeltem a földről. Hallottam a halandót beszélni, de semmit sem fogtam fel belőle, zúgott a fejem s a fülem is. Mikor felnéztem a földre vér csöpögött onnan, ahol ő volt. Kissé fájt mozogni a golyók miatt, amik miatt még bajba is kerülhetek, s időm sem volt arra, hogy most kivegyem őket. Majd Blake segítsége később jól jön, főleg, ha túlélem. Ha sikerült felküzdenem magam térdelésbe, akkor felnézek, hogy pontosan merre lehet, s ha megvan nekiugrom s ütök, hogy egyetlen ütésből semlegesíthessem.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#83 2011-06-29 15:15:14
Bishop
Az elmém úgy látszik eddig szünetelt, talán csak az adrenalin, észre se vettem, hogy aki megmentett, az maga Thorhalla, na szépen nézünk ki, nem felismerni... egy biztos, legalább normális parancsokat kaptam tőle, amíg ő foglalkozik Namorral, aki állítólag Atlantisz királya, addig én a tömeggel törődjek.
~ Érdekesnek tűnik ez a helyzet, egy masírozó sereg, csomó ártatlan civilből, és ezek az emberek, varázsolnak, repülnek, szörnnyé változnak. Hova kerültem én te jó ég?! Na de most lássunk dolognak.
Valaki mellettem próbálkozik egy kocsival, de nem indul be, ahogy a kocsira tekintek új ötletem támad, oda kiálltok a benne ülő fickónak.
- Elnézést. Segítene nekem? Tudjuk ketten tolni a kocsit? Megbabrálom a benzin tankot, vonunk szépen a tömeg elé egy kis tűzfalat, ha segít.
Ezután ha belemegy, a kocsit ketten irányba állítjuk, megpróbálok alá mászni, megkeresem a tankot, ha megvan akkor a tőrömmel felnyitom, hogy folyjon a benzin, majd megpróbálom áttolni az úton keresztbe, hogy legyen egy szép kis benzin csík. Ezután távolabb megyek és egyet-kettőt benzinre lövök, persze figyelek más ne legyen a közelben. Remélem a másik fickó is segít majd.


#84 2011-06-29 15:25:13
Quentine Constantine
A kocsi nem éppen száguld, és mire már működne a dolog, kiderül, hogy nem a legjobb a terv. Kérdés nélkül folytatnám a dolgot, ha a vizi emberek lennének itt, vagy mondjuk Apokalipszis serege, esetleg Magneto mutánsai. De ezek ártatlan emberek, és biztos vagyok benne, hogy az ilyesmit nem néznék jó szemmel odafenn. Na jó, talán a halemberek kiírtását sem, de az személyes ügy. Kirántom a tankból a fáslit, nehogy berobbanjon a kocsi, és eltaposom a tüzet, miközben azon gondolkodom, hogyan tarthatnám fel az embereket anélkül, hogy megsérülnének. Ésszerű lenne valahogy eltorlaszolni az útjukat, de házakat nem tudunk eléjük dönteni. Azán beugrik, a kocsit nem küldhetem beléjük, de ha itt robbantom fel, akkor a lángok miatt meg kell kerülniük a háztömböt, máskülönben megsülnének. Mielőtt szólhatnék a fickónak, aki a hepaj elején összeakasztotta a bajszát a mutánssal //Bishop//, ő is előadja az ötletét.
-Meg fogsz lepődni, de ugyan erre gondoltam - válaszolok neki, és segítek iránybaállítani a kocsit, majd kifolyatni a benzint. Ha megvan, akkor már csak el kell húzni a csíkot. Úgy tűnik amúgy, hogy nem zavarja, hogy a bal kezem fényesen világít, pedig már kezdtem volna megbánni, hogy leszedtem a fáslit, de ezek szerint nem is kelt olyan nagy feltűnést.
-Jobb lesz, ha most lelépünk - figyelmeztetem, majd a cigarettámat a benzincsík végéhez pöckölöm, és hátrébbhúzodom, hiszen addig még rendben van, hogy a benzin ég a földön, de a kocsi is robbanni fog, és talán még jó néhány, ami túl közel van a tűzhöz vagy a robbanáshoz. Ha kellő távolságba értem, fedezéket keresek, és onnan figyelem az alkotásunk eredményét. Közben hallom, hogy Thorhalláék és Rorschachék lövöldöznek valakire, Magneto közelében mondjuk nem tanácsos, remélem még azért nem állunk/állnak olyan szarul.


#85 2011-06-29 23:30:28
Jester
~Rokász te kurafi!~Kiállt a hang fejemben, miközben én széles mosolyt öltök, töltök, tüzelek. Felelötlenül fogom a fegyvert elismerem, nincs tele mind a két kezem, csak lóbálom azt is amelyikben fegyverem tartom és azzal az ellent szórom. Ritka békés alak, az itteni dzsemborihoz képest. Van ám káosz és azt hiszem készen állok, hogy a magamét is hozzá tegyem. Együtt írunk történlmet, mint egy nagy csalfa család egy életen át. Pedig alig ismerem őket. Bár van pár visszatérő alak. ~Elpusztítalak!~ Kiálltja ismét a hang, miközben az menekülni próbál, az az állat idomár. Nem vagyok ám hülye nem megyek vele szembe. Ha fedzéket talál spórolok az ólommal és a fedezéke tárgyával egyvonalban kezdek osonni, az objektum széle felé tartva a fegyvert haladok, ha kibukkan kilyuggatomm de amúgy most békés vagy, a golyókkal spórolgatok. Szavam adom, hogy az ólmom csak művészetre szánom, vért ontani és nem az aszfaltot bontani, ámen!


#86 2011-06-30 14:57:02
Tyler
Sikerül feltörnie az lenti hálózatot, mobilok, térfigyelő kamerák szinte mindent, még a lakásokban tartózkodó mobilozó emberekét is. Furcsa látvány terül elé, egyrészt Magneto párharca Einar-al, másrészt Namor Thorhalla páros, valamint a tömeget kaszaboló - furcsa lények az arcukon - Apokalipszist. A tömeg zombiként viselkedik. Közben pedig a szatellitről próbálják elérni az ott lévők a többi Shield ügynököt. Kétfelé fordítja a figyelmét, egyrészt megpróbálja rendbe hozni az összeköttetést a szatellit és a lenn lévők közt. Másrészt pedig újra a lézerfegyverhez fordul, Magnetot beállítva célpontnak. Apoklipszis és az a tömeg jobban aggasztja, szükség lesz lenn, Einar erejére, hogy megállítsák. Így Magneto kiiktatását veszi elsődleges célnak. Amint tiszta a célpont és valamennyire mozdulatlan is, de megvárja míg Einar biztonságos távolságra lesz a férfitől, nehogy őt is lekapja a robbanás. Nem szeretné őt is megsebesíteni, esetleg megölni.


#87 2011-06-30 22:50:07
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Einar nagy nehezen fel kell és ugrani készül mikor a fekete szőrméjű Bestia neki ugrik és a két férfi forogva gurulnak el a a földön. A kékes fény ekkor világítani kezd Magnetora az az égbe néz, bár nem látja, de tudja, hogy ezt a szatellit műveli, de mikor a lézernek le kéne csapnia csak úgy eltűnik a fény. Magnust zavartan néz mire megérkezik Vörös Boszorkánymester, aki az ég felé nyújtja karjait varázsolva.
Einar fölé Bestia kerül, de látja, hogy Magneto landol és az oldalát fogja, már a lánya Petra támogatja csak. A másik oldalán pedig a boszorkánymester áll. A többi mutáns még nincs itt.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
A két férfi terve beválik a robbanástól a tömeg megáll, de már hallani az egységesen kántáló hangjukat:
- Mi vagyunk a Légió.
Namor mintha nem tudna Halla képességéről fel se fogja, hogy az varázsol mikor a lény meggyullad elengedi a nőt. Üvölteni kezd először az idegen hangon majd mikor megragadja a teremtményt, akkor már Namor hangján. A harcos ekkor leszakítja magáról a lényt majd a tenyerével összemorzsolja azt. Arcán gyilkos düh látszik.
- Légió...
Halla, Bishop és Constatine ekkor látják, hogy a civilek egyszerűen a tűzön át sétálnak nem törődve a saját testi épségükkel és jönnek tovább ameddig a lángok meg nem ölik a testeteket akkor csak összeesnek.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Logan az Empire State Building kapujában talál fedezéket. A hát falánál kezd el lopakodni Jester nem felelve a férfi szavaira.

Fury:
Tylernek egy siker és egy bukás lett az eredménye. Sikerül a közeli rádiókra, mobilokra, katonai és a rendőrségi adóvevőkre rácsatlakozni így szinte mindből egyszerre hozzászólni az ott lévőkhöz. A lézer viszont mikor lőni készülne, mert Bestia ellöki Einart akkor kikapcsol az egész és újra kell indítania a rendszert. Nem tudni miért, de valószínűleg Magneto fia a Vörös Boszorkánymester varázslata okozta mindezt.


#88 2011-07-01 09:59:56
Thorhalla
Felkelni nehezebb volt, mint hittem, arra pedig átkozottul nem volt időm, hogy a fájdalom miatt sajnáltassam magam. Mikor ugrani készültem valami fekete ugrott nekem és ismét a földön kötöttem ki. Ennyit arról, hogy egyesek tisztelik a párbaj szabályát, amit általában ketten vívnak csupán bármiféle segítség nélkül, hisz a beavatkozás miatt jómagam győztem. Oldalra fordítottam a fejemet, a férfi s a nő is ott voltak legutóbb is, mikor először találkoztunk velük s a nő már kísérte is a vérző oldalú Magneto-t el innen. Felnéztem s az alak, aki visszaküldött a földre volt itt felettem. Határozottan hasonlított valamire…
- Nagy vagy, ronda s szőrös, mint egy troll – morogtam. – Távozz Muspelheim förmedvénye!
Kinyújtottam a karomat a fejszém irányába s koncentrálni kezdtem, hogy jöjjön vissza hozzám, az emlékeim szerint még a falnál hagytam el, ahova először becsapódtam. Ha sikerült s a fegyver visszajött hozzám, ahogyan tennie kellene, akkor megragadom s a lapjával próbálom megcsapni az ellenfelemet.
Ha nem sikerült, akkor a lábammal próbálom kisöpörni s ha a földre kerül, akkor ököllel megütni az arcát.

S eljött a pillanat, mikor azt hittem, hogy egyszerűen kitöri a nyakamat, de nem ez történt. Ahogyan a lény lángolni kezdett abbahagytam a varázslást, s mikor elengedett s üvölteni kezdett hátrébb léptem a kezem a kardomra vándorolt s ugrásra készen várakoztam. Végre Namor saját hangját hallottam meg, ahogyan az égő lényt letépte az arcáról. Az a dühöt arc s hang, igen ez már ő volt, mint az első találkozásunkkor. Einar repesni fog a boldogságtól, hogy fél ezernyi év alatti legnagyobb riválisát menttettem meg.
- Már azt hittem, hogy sosem enged el téged – vicsorogtam. – Most pedig nyugalom drága királyom… s ha a szőke hajkoronám miatt nem ismernél meg, remélem ezek után meg fogsz…
Közelebb léptem hozzá, a kezemet a tarkójára csúsztatom s hosszasan megcsókolom, múltkor hatásos volt, hogy lenyugodjon. Igaz, akkor ő tette velem, hosszú másodpercek múlva húzódom csak hátrébb.
- Mi ez a légió? – kérdeztem. – S miként lehetnék a segítségedre, hisz láttam a néped is veszélyben...
Még meg sem vártam a válaszát, egy pillanatra aggódva néztem át a válla felett arra, merről Einar-nak kéne jönnie, majd elfordultam tőle s a légió felé tettem néhány lépést.
- Légió, parancsolom, hogy álljatok meg s ki a tűzből visszafelé! – csattantam fel hangosan. – Az anya szaga van rajtam, tudom, hogy hol van az, kit kerestek. Álljatok meg s engedelmeskedjetek s jutalmul elviszlek titeket hozzá!
Jó ideig szolgáltam a hazugság istenét, lássuk, hogy mennyi ragadt rám át rólad drága nagybátyám, ha már egyszer a saját leányodnak neveltél. Sürgetően néztem hátra Namor-ra, hátha kitalál valamit, hogy miként szabaduljunk meg a légiótól, mert arra kétlem, hogy elég erőm lenne, hogy egyszerre pusztítsam el a csápos lényt mindannyiukon.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#89 2011-07-01 12:56:13
Tyler
Sikerül feltörnie a környező hírközlési eszközöket, így most már közvetlenül is szólhat a lenn lévőkhöz. Azonban Magneto kiiktatására tett erőfeszítései nem jártak sikerrel. A lézer egyszerűen kikapcsol mielőtt tüzelhetne, pedig tiszta célpontot nyújtott. De így újra kell indítani az egész rendszert. El is kezdi a folyamatot, miközben keres valami eszközt ami Thorhalla és Quentine és Einar közelében van. Ha talál akkor neki is áll leadni egy üzenetet.
-Itt Tyler, foglaljátok le Magneto embereit, akkor talán ki tudom iktatni. De így nem fog menni ha a fia mindig közbe avatkozik.-
Adja le a gépies üzenetet, s várja hogy mit tesznek ezzel a lenn lévők. Mást nem igazán tud tenni, az ártatlanok közé nem akar lőni, ahogy Apokalipszist sem akarja támadni, hisz ő is a tömegben áll.


#90 2011-07-01 13:10:52
Quentine Constantine
Háh, ezt nevezem csapatmunkának, a lángok elállják a tömeg útját, és perceket nyerünk, amíg ezzel a nyöszörgős zombitempójukkal megkerülik a háztömböt. A rögtönzött társamra nézek, és megengedek magamnak egy laza mosolyt.
-Ez majd lefogla... - Ám mielőtt befejezhetném a mondatot, meglátom, ahogy a tömeg egyetlen hang nélkül tűrve sétál át a lángokon. Te jó Isten, ennél még az is jobb lett volna hogy felrobban köztük a kocsi, így mind meg fognak halni! Mintha kántálnának is valamit. Mi vagyunk a Légió? Mi az a Légió? A fejükön lévő valami... Minden bizonnyal emiatt viselkednek holtkórosként, de mintha ezzel együtt valami irányítaná is őket, ez az egész "mi vagyunk" szöveg... Oldalra nézve látom, hogy Halla és Namor smárolnak, ez tiszta őrület, az előbb még valami polip tapadt az arcára, most meg megcsókolja? Felfordul a gyomrom. Halla rögtön akcióba lendül a nagy csókjelenet után, és elhagyva a fedezékemet, én is közelebb megyek.
-Ami azt illeti, a szád egy kissé polipszagú, de mást nem érzek - jegyzem meg alig hallhatóan, aztán Namor felé nézek, tekintetemben bizonyára látszik a félelem. - Hello, hogy s mint?! - Intek felé bal kezemmel, ami még mindig világít. - Ne aggódj, részemről nincs harag! - Próbálom elviccelni a dolgot, de főként csak elterelni a figyelmemet arról, hogy éppen ártatlan emberek tucatjai követ el öngyikosságot emiatt a Légió miatt. Bárki is ez, meg kell halnia.


#91 2011-07-02 12:22:28
Bishop
Sikerült végül az összmunka, de a tűzfal nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket... az ?emberek? csak úgy átsétálnak rajta. Közben történnek az események, Namor megszabadul a poliptól aztán csókot kap, a tömeg kántálja a mondókáját, én pedig gondolkodok mi lehetne hatással ezekre a lényekre.
~ Az anya? Az anya... biztos őt akarják, azzal lehetne velük kezdeni valamit.
De mire eredményre jutnék, Thorhalla már elkezdte szónoklatát, beelőzött, gyorsan körbe nézek, hátha van valami aminek még később hasznát vehetném, akármi, mert egyenlőre semmire nem megyek így, egymagam.
~ Lőjek? Ne lőjek? Nem fogok ártatlanokra lőni, amíg van más lehetőség, már pedig úgy tűnik, hogy van még egy pár.
Oda megyek a többiekhez, szolgálatra készen, segíteni akarok, amiben tudok, közben figyelem a tömeget és tartom a távolságot, nehogy baj legyen. Fegyvereim, készenlétben vannak, ha kellenek, gyorsan előkaphatom őket.


#92 2011-07-02 15:46:30
Ultimate Guru
A férfi nem felel. Remélem, nem valami kósza elmebeteg, aki csak ki akarja élni valakin véres hajlamait.

- Rendben van! Legyen, ahogy akarja, de így nem vállalhatok felelősséget a testi épségéért!

Fogalmam sincs, kivel állok szemben, hogy van-e bármilyen emberfeletti képessége, és hogy egyáltalán mik a szándékai velem. Egyértelműen hátrányban vagyok. Az egyetlen, ami kisegíthet… hogy valamiért úgy érzem, nem először vagyok ilyen szorult helyzetben. Furcsa, ködös emlékképek rémlenek fel bennem, de egyszerűen nincs időm velük foglalkozni most.

Körülnézek. Elég sok ember volt itt nemrég, talán van valahol elérhető közelségben egy hulla. Istenem, bocsáss meg, de nincs más ötletem…

Ha találok egyet az épület kapujában, ahol megbújtam, gyorsan ráhelyezem a kabátomat, majd óvatosan kilököm őt a fedezékemből. Pár másodpercre talán az ellenfelem azt fogja hinni, hogy én vagyok az, vagy hogy elájultam, vagy valami hasonló… remélem. Ez idő alatt talán felmérhetem, hogy ki ő vagy mit tud.

Ha nem találok egyetlen testet sem, akkor csak a kabátom hajítom ki magában, hátha rálő hirtelen reflexből a rejtélyes férfi, és így legalább tudni fogom, pontosan hol áll.


#93 2011-07-02 17:55:42
Jester
Csak úgy dobálnám a kezem ha nem csillana meg a profizmus a szemeimben. Szinte falhoz vágom magam az örömtől, meg mert nem akarom, hogy egy ilyen kis mitugrász lepuffantson. Végig húzom a mázt a falról, koszt a szép ingemre, miközben araszolok barátom felé a fedezékhez. A fegyvert magam elé nyújtom készen a tüzelésre, miközben enyhén lihegek. Minden kis mozgást figyelek, hogy kicsi cafatokra lőhessem az első megmozduló célpontomnak vélhető alakot. De ha ne adj isten többet nézek ki magamnak nem leszek rest megtámogatni az offenzívát a sivatagi sassal és jól búrán durrantani az első szerencsétlen flótást aki csúnyán néz rám vagy patinás szerelésemre. De ha köztes idő engedi megigazítom bizonnyal meglazult nyakkendőm, mert az elegancia nem maradhat el vérontás közben sem, hisz úgy édes a málna, ha szépen van falva.


#94 2011-07-02 19:55:07
Morsus
Épülettel szembeni utca:
A csatabárd azonnal Einar kezébe repül és mire Bestia reagálhatna a fegyverrel leütik őt. Vörös Boszorkánymester mérgesen veszi ezt észre, oldalán megjelenik Forge és Mirázs.
- Kinyírták Logan kölykét.
Mondja az indián lány majd felajzza az íját és az asgardira céloz. Magneto már nincs is magánál szinte aléltan kapaszkodik az őt cipelő lányába.
Ekkor lehet hallani Tyler szavait, a közeli shield kommunikátorból.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
A csók után Namor lenyugszik.
- A légió egy parazita. Egységes gondolattal rendelkező lény. Mindent akar. Mindenkit.
Mondta a nőnek és a két férfinek majd egy vízcsapot szakított fel és nem csak oltani kezdte a tűzet, de a vízsugárral hátra söpörni a tömeget.
- Halált érdemel az ember, de becsületes halált.
A tömeg szétoszlik és látni lehet, ahogy Apokalipszist lassan elnyeli a tömeg, akikből mind megpróbálnak egy-egy teremtményt rá rakni.
Ekkor lehet hallani Tyler üzenetét.
- Miféle átkos mágia ez? Ki volt ez és ki az az lény?

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Logan kidobja a kabátját, amit Jester azonnal szitává lő. A ruhadarab cafatokban hullik a földre. Ők is megkapják Tyler üzenetét, ami a telefonjaikban szólal meg.

Fury:
Tyler mindent lát és végre a lézerágyú rendszerei is újra indultak. Sőt a kommunikációval sikeresen feltörte a közelben lévő őrszemeket. Most irányíthatja őket.


#95 2011-07-03 10:38:04
Thorhalla
Szerencsémre mégis igazam volt s Namor a csók hatására lenyugodott. Vajon meddig leszek képes ezáltal megszelídíteni őt? A halandó szavára kissé összerezzentem s izzó tekintettel néztem az irányába. Mit gondol ez, hogy meddig játszhat a türelmemmel, ki csak hátul mer meglapulni s mögülem tenni bármit is. csupán azért volt itt, mióta ismerem csak idegesít, sőt még le is lőtt.
- Még egy ilyen szó halandó s rosszabbul jársz, mint mikor az uralkodó letépte a karod! Tekintve, hogy az a valami még csak tengeri lény sem volt – csattantam fel dühösen a „társam” irányába. – Gyáva féreg! – morogtam halkan.
Namor-t figyeltem, ki a Légió embereit söpörte el vízzel, ki milyen módon. A szavai alapján sem jutottam közelebb ahhoz, hogy mi lehet a légió, csak a céljaikra sikerült rájönni. S ekkor még egy fémes hang is hallatszott, ő szólt mindenhonnan. Tyler? Fogalmam sem volt róla, hogy ki lehet ez az alak, de Magneto emberei? Egyáltalán merre? Lehetséges, hogy miattuk késne Einar? A király szavaira néztem fel.
- Nem tudom, de nem az én mágiám, s nem is Asgardi – mondtam. – Midgard modern vívmányait pedig nem értem s használni sem tudom sem én, sem a fajtám többi tagja.
Újabb kérdés, mintha azt hinnéd drága Namor, hogy többet tudok nálad, pedig nem így volt. ó, hogy az? De, kivételesen többet tudtam.
- Az? – néztem az utca végének irányába. – Apokalipszis-nek nevezi magát, s istennek képzeli önnön személyét – feleltem durcásan. – Örömmel venném Namor, ha segítenél nekem, hogy megtanulja itt én vagyok az istennő s neki köze sincs hozzánk, hisz a koronahercegem, Einar még nem ért ide a másik utcából s így nincs kit bajnokomnak nevezhetnék Apokalipszis ellen. Bízom benne, hogy rád számíthatok királyom – néztem a férfira.
Ha elfogadja felkérésem az oldalamról leveszem a kardom s elindulok Apokalipszis irányába futva még azelőtt, hogy a Légió elérné a célját s őt is eggyé tenné magukkal. Futás közben igyekszem varázsolni egy nagyobb robbanást a kupac felé, hogy a robbanás szele szétsöpörhesse a halandókat.

A fegyverem legalább a kezemben van és a felettem levő mutáns pedig eszméletlenül dőlt el. Itt jött el a pillanat, amikor azt hittem, hogy néhány pillanatra legalább fellélegezhetnék, de ekkor még két újabb személy jelent meg. amit mondtak, pedig nem volt szívderítő, Thorhalla már megint…
< - Odin fél szemére… - nyögtem fel. >
Terroristák, Jon könnyedén lőtte volna le mindegyiket, de bennem még mindig ott volt, hogy ezek egyszerű halandók és nem lenne igazságos küzdelem az, hogy úgy támadjak rájuk, hogy meg is akarjam ölni őket. Próbáltam felkelni most már teljese, mikor az egyik leány rám emelte az íját. Ez így már határozottan kezd hasonlítani az otthoniakra. S még az egy furcsa hangot is hallani lehetett.
< - Ostoba… – morogtam. >
Közöljük nyíltan, hogy mire készülünk s engem mernek időnként naivnak nevezni.
- Tedd le azt az íjat szép hölgy – mondtam. – Még mielőtt valakiben kárt teszel.
Nem, nem fogja letenni, pedig igazán nem akartam. Lendülök előre s figyelem, hogy mikor lő az íjjal, ha ez megtörtént, akkor fogok elrugaszkodni a földtől, hogy a nyílvessző ne találjon el, próbálom átugrani azt, majd az ugrás után megérkezni a két halandóhoz s a fejsze lapjával elsöpörni mind a kettőt, meg kellett akadályoznom, hogy Magneto meg tudjon szökni.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#96 2011-07-03 11:16:05
Ultimate Guru
Az ismeretlen férfi azonnal tüzet nyit a kabátomra, és amint abbahagyja, én már ugrom is ki, és arrafelé lövök, ahonnan ő lőtt.

Ugrok, lövök, majd földet érve gurulok előre, és folyamatosan mozgásban maradva ugrom oda egy következő fedezékhez – autóhoz, lezuhant épületdarabhoz, bármihez. Közben kieresztek egy teljes tárat a férfi irányába.

Fogalmam sincs, miért és hogyan lehetek képes ilyesmire… de valamiért ez a mozdulatsor is teljesen természetesnek tűnik. Ijesztő érzés…

Időközben valamiféle üzenetet is kapok valakitől, de most egyáltalán nincs időm azzal foglalkozni.


#97 2011-07-03 19:59:21
Quentine Constantine
Thorhallának nincs épp helyén a humorérzéke, de legalább Namor kezd valamit az öngyilkoshajlamú tömeggel, a vízágyú nem rossz ötlet, és be is válik. Csipőre tett kézzel figyelem a helyzetet, ahogy repkednek szanaszét Légió emberei, vagy maga Légió, ahogy vesszük, közben pedig Apokalipszis próbál meglépni. Thorhalla persze kezébe veszi az irányítást, és nem kímélve a tömeget, közéjük robbant egyet. Nem épp hőstípus, az már biztos. Ahogy az is, hogy itt labdába sem rúghatok, viszont máshol van még bőven elintéznivalóm.
-Azt hiszem, ezzel ellesznek maguk is - jegyzem meg hangosan gondolkodva, vagy talán a másik fickónak címezve, aki segített a tömeg majdnem-feltartásában. Elindulok vissza, ahol Rorschachot, vagy Logant hagytam. //Épülettel párhuzamos utca bal oldalához.// Ha meghallom a lövöldözést, ami amúgy nem szokásos utcai zaj, még akkor sem, amikor kisebb háború van kibontakozóban a szomszéd utcában, előveszem a pisztolyt, amit a halott ügynöktől vettem el, és onnantól kezdve óvatosabban mozgok, fedezéktől fedezékig, hogy lássam, ki lövöldöz kire. Ha feltűnik a ránézésre is őrült pasas, aki Logant akarja kilyuggatni - még mit nem, nem azért gürcöltem ennyit -, akkor kénytelen leszek a segítségére sietni, és tüzet nyitni a bolondra, bármennyire is hülyén hangzik, hogy megvédem Rorschachot.


#98 2011-07-04 14:12:23
Bishop
Jobbra fordulnak a dolgok, Namor elsöpri a tömeg egy részét, míg Thorhalla Apokalipszist veszi kezelésbe, és a mellettem lévő fickó, kimondja a gondolataimat, itt már nem sok mindent segíthetek...
~ Jól van rendben de akkor most mit csináljak? Nem fogok elsétálni... ha már megmentették az életemet!
Úgy tűnik, hogy a másik fickó, aki segített a kocsival, az tudja hova kell menni, ezért ha nem bánja követem... lassan úgy tűnik, hogy egy kisebb háborús zóna alakult ki NY-n belül, ami egy ilyen nagyvárosban nem a legveszélytelenebb dolog. Ezért máris kezembe veszem a G18-t és automata módba helyezem, ha kell megvédem magam és fedezem a másik fickót.


#99 2011-07-04 21:36:23
Tyler
Végre sikerül feltörnie a környező rendszereket és az üzenetét is veszik. Most minden bizonnyal bosszankodna, hogy mindenki hallotta amit üzent. De csak egy kellemetlen, bizonytalan érzése támad, amiért felfedte a terveit. Ami nem is működik, hisz Einar láthatóan neki ugrik Magnetonak és az embereinek. Bosszankodna de nincs ideje, közben sikerül felcsatlakozni az Őrszemekre és az irányítása alá vonnia őket. Azonnal be is indítja őket és a harc helyszínére vezérli őket. Magneto már olyan állapotba került, hogy nem jelent veszélyt az Őrszemekre. Míg a robotok oda érnek, addig szemmel tartja az eseményeket, s a lézert továbbra is Magneton, tartja, várva a megfelelő alkalomra.


#100 2011-07-05 22:59:14
Jester
Ruha darabok hullanak alá a golyók nyomán. Éles vigyort vonzanak az arcomra. Szerte terül el, miközben tovább repedezik a sminkem és egy kicsit le is nyalok belőle a szám körül egy kis kuncogás közben. Majd felkapom a fejem és gyorsan ravasz, halk léptekkel elkezdek osonni az áldozatom fedezéke felé a "kijárata" felé tartott fegyverrel, hogy az eszközben maradt ammot büszkén szorhassam az éterbe, illetve a célpontba, ha megmutatkozik, pont akkor fogok célzott lövéseket indítani felé. De lehetőleg lefele célzok nyaktól. Ne feltétlen dögöljön meg azonnal a srác. Továbbá, ha észre veszem, hogy hátba vagy csak simán meglepetésként támadt rám a fáslizott alak akkor septiben az eddig tűz alatt tartott fedezékbe surranok "jajgatva".

#101 2011-07-07 22:09:28
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Einar ugrik a nyúl után majd megcsapja a két mutánst. A kiborg hátra esik,de az íjász lány elugrik és újabb nyilat fog a férfira. Bestia ekkor ugrik hátulról a nyakába, lábaival és karjaival átkarolva őt készen, hogy kitörje a nyakát.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
A két ember elmegy mikor Halla előre repülve szétszórja a tömeget tűzzek és Namor a betonba nyúlva ketté töri azt így oszlatva a tömeget. Mire odaérnek a légió szabadon engedi Apokalipszist, aki féltérden áll. Testén több tucatnyi ilyen lény van.
- Fogadd el a Légiót.
Mondja a tömeg, de a lények csak lüktetnek.
- Soha. Apokalipszisnek nincs ura. Én vagyok az úr!
Mondja a mutáns aés teste elkezdi elnyelni a furcsa lényeket. Mire a tömeg lebénul, majd kínok között elterül.
- Én. VAGYOK. APOKALIPSZIS!
Üvölti a mutáns-isten majd a nevét már a tömeg is kimondja. Apokalipszis felállva Thorhallára és Namorra néz, akiket az új urat nyert Légió kezd körbe venni.
- Adjátok meg magatokat és életeket megkímélem.
Mondja a mutánssal egyszerre a tömeg.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Jester elégé őrült ahhoz, ahogy azonnal lőjön Loganre, aki golyót kapa vállába és mire lőhetne mögötte Bishop és Constatine kezdenek tüzelni. Jestert is vállba kapják, így tényleg "jajgatva" fordul fedezékbe a három elől. Ám hamar rájön, hogy a két új játszó társból egy a rejtélyes angyala.

Tyler:
Az őrszemekből három képes reagálni kicsit sérültek, de kameráikon tisztán látja Magnetot, akit egy kocsihoz visz a lánya. Valószínűleg azért nem rohan vele, mert jobban kárt tenne benne. Sajnos ekkor az egyik őrszem feje szétrobban. ÉS a másik kettő meglátja Polarist, Magneto mágneses erejű lányát. Magnus már elég távol van egy utcával arrébb készül a kocsijához sietni.


#102 2011-07-08 11:27:51
Thorhalla
Ugrás készen, s az egyik a földre döntve, de a lány elugrott. Az átokba, hogy nem maradna a földön, hogy a saját életét is megmentse vele. Újra emelte az íját, én pedig készültem volna újra lendülni az irányába, amikor valami a hátamra ugrott, a karja színe alapján az előbb leütött halandó volt az. A fejszét emeltem és az íjász lány irányába hajítottam, úgyis vissza fog jönni. Azért figyelem, hogy lő-e, mert ha igen, akkor azonnal úgy fordulok, hogy a saját társát lője le rólam s ne engem találjon el. Ha a Vérfejszét elhajítottam az egyik kezemmel megragadom a mutáns karját, amivel a nyakamat próbálja kitörni s teljes erőmből csavarok rajta egyet, hogy eltörjem azt, eközben a másik kezemmel nyúlok hátra, hogy a férfi nyakát ragadhassam meg s törjem ki én az ő nyakát. Ha a nyakkitörés nem is sikerül, de egy gyors rántással próbálom leszedni magamról és a társainak hajítani.

A két halandó azonnal el is iszkolt, Namort s engem itt hagytak, ennyit a bátor hősökről. Szánalmas korcsok, mikor a föld megremegett alattam felugrottam a levegőbe, hogy ne essem el az uralkodó tettének hála. De végül is sikerült odaérni Apokalipszis-hez, aki fél térden állt. A teste tele azokkal az undorító valamikkel. A tömeg pedig skandált, ha az alakot felégetem, talán azok a valamik is leesnek róla. S akkor még a tömeg is itt volt, a mutáns nem adná magát oly könnyedén, nos azok a valamik Namor-t is legyűrték, pedig rajta csak egy volt, az átokba. A halandók eldőltek, legalább ennyivel kevesebb ellenfél, ám ekkor Apokalipszis felkelt s a lények is eltűntek róla a tömeg pedig immáron az ő nevét mondta ki. Átvette az irányítást felettük.
Miközben állt fel közelebb léptem Namor-hoz s a hátamat vetettem az övének, főleg, hogy a halandók is kezdtek minket körbevenni, a kezembe vettem most már a kardomat is, szükség lesz rá, oldalra néztem, mikor a magát istennek tartó halandó megadásra szólított fel minket. Gúnyosan kacagtam fel a Légió és Apokalipszis szavaira, majd rávicsorogtam. Nem mintha olyan komikus lett volna a helyzet, csupán tényleg azt hitte, hogy a Midgardon élő két legönteltebb alak, azaz én s Namor meg fogjuk adni magunkat neki? Bár amennyit eddig ebből az alakból láttam, csatlakozhatna harmadiknak.
- Az Istenek királyának, a Mindenek Atyjának, Odinnak unokája vagyok – mondtam dühösen. – Tűzistennő s Asgard hercegnője! Komolyan azt hiszed drágám, hogy egy halandó féregnek, ki istennek tartja magát, fogom megadni magam? Inkább vesszek s hulljak el csata közben s kerüljek ezért Valhallába, mintsem egy legyek az agyatlan élőholtjaid közül.
S mindjárt kapom a választ, hogy örömmel tesz ennek eleget. Namor-t mindeddig úgy ismertem meg, hogy ő sem lesz hajlandó megadni magát.
- Külön kell választanunk a többitől – súgtam a királynak. – Odébb csalni, hogy egyedül legyen. Feldühítem, de utána repíts ki minket innen…
Ha igent mond, azonnal varázslásba kezdek s egy nagyobb tűzlabdát hajítok Apokalipszis arcába.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#103 2011-07-10 12:02:36
Bishop
Ahogy közeledünk a csatazajok felé, hamarosan meg pillantunk két alakot, az egyik egy fedezékben van, a másik pedig várja, hogy kijöjjön onnan.
~ Mind kettőnél gépfegyver van, nehéz lesz velük elbánni, de megoldható, túl erőben vagyunk.
Nem tudtam, hogy ki az ellenség, majd az egyik fickó előbújik a fedezékből, mire a másik tüzelni kezd, hamarosan a másik vállba kap egy golyót, egyből kiderült, hogy ki az ellenség. Nem haboztam hanem tüzet nyitottam, valamelyikünk vállon kapta, amire ő fedezékbe vonult. Itt volt az ideje, hogy gyorsan én is biztonságos helyet keressek, újra töltsem a fegyverem. Gyógyításhoz nem értek, ezért inkább úgy döntöttem, megpróbálom kicsalni a fedezékéből a fickót.
- Én megpróbálom kifüstölni a fickót... ha ez az alternatíva megfelel.
Ezután elindulok Jester fedezéke felé, a G18-t szépen előre tartom, elég hangosak a lépteim, szemmel mindig keresek egy fedezéket, ahová vetődhetek, ha netán meglepne. Így haladok, fedezékek közelébe, egy előre megtervezett úton, hogy semmi ne jöhessen közbe. Próbálom kitalálni hol lehet, ha elő dugja a fegyverét, akkor rögtön egy fedezék mögé próbálok kerülni. Ha viszont ő bújna elő, akkor egyből tüzet nyitok, és nem sajnálom a lőszert, felsőtestre próbálok célozni.


#104 2011-07-10 12:29:45
Ultimate Guru
A tervem nem sikerül. Ez az elmeháborodott, Istentől elfordult ismeretlen tökéletesen céloz, valamint a reflexeivel sem vehetem fel a versenyt.

Hangosan felordítok, amikor a vállamon talál el egy golyó, de legalább még fedezékbe tudok húzódni. Lüktet a vállam a fájdalomtól, és kicsit elhomályosul körülöttem minden, de azt még jól látom, hogy az engem korábban megbilincselő nyomozó felbukkan egy másik férfival, és tüzet nyitnak a támadómra.

- Hála legyen az Úrnak… Köszönöm, barátaim. Nyomozó, kérem, most tekintsünk el a bilincstől. Ígérem, minden kérdésére válaszolok, amire tudok, de előbb ellátnám magam… Ismerik ezt az alakot, aki valamiért az életemre tört?

Közben letépem az ingemet a vállamnál, és megvizsgálom, hogy a golyó átment-e rajtam, vagy még bennem van-e. Utóbbi esetben gyorsan ki kell szednem, ami nem lesz túl kellemes…

- Hova is gondoltam…? Én csak egy egyszerű templomi önkéntes vagyok!


#105 2011-07-10 14:24:35
Tyler
Három Őrszem reagál a parancsaira, s nincsenek túl jó állapotban egyik sem. Talán tud mit kezdeni velük.Követi Magneto-t, akit a lánya támogat. Az egyik robot feje ekkor robban szét, s Polarist látja a kamerákon keresztül. Idegesen káromkodna, ha lenne szája, de most csak elkönyveli, hogy előbb a nőt kell elintéznie. Gyorsan végigfutja mivel is vannak felszerelve az Őrszemek. Gyorsan kell cselekednie, így az első Őrszemet, lézer tűzre utasítja, míg a másikat ha képes repülni, Magneto után küldi.
Közben érzékeli, hogy Apokalipszis átvette annak a furcsa mutánsnak az irányítását. Elkezdi mérlegelni, vajon Magneto a fontosabb vagy ez a veszélyes mutáns.


#106 2011-07-11 13:02:51
Quentine Constantine
Újdonsült társammal együtt rögtön rajta is ütünk a bolond fickón, aki viszont szintén megsebesítette Logant - nagyon ajánlom, hogy túlélje. Fedezéket keresek, és amögül éppcsak kihajolva figyelem a helyzetet.
-Fogalmam sincs, ki az, de hidd el, azon vagyok, hogy túléld, és válaszolhass a kérdéseimre - válaszolok Logannek, aztán bólintok Bishop felé.
-Fedezlek - szólok oda neki, aztán pisztolyomat készenlétbe tartva célzok oda, ahol a jajgató fickó elbújt. Ha kibukkan, és tiszta a cél, azonnal tüzelek rá, ha pedig pont olyankor jön elő, mikor Bishopnak nincs fedezéke, akár különösebb célzás nélkül is rálövök, hogy vissza kelljen vonulnia, és ne szedhesse le a társamat a nyílt terepen.
-A helyedben nem turkálnék a sebben, ha nem akarod, hogy elfertőződjön! - Közlöm Logannel, és rezzenéstelen arccal és kézzel tartom tovább a pisztolyt.


#107 2011-07-14 19:03:35
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Einar megfordulva felfogja a nyilakat majd eltöri Bestia karját és a nyakát ragadja meg amikor megérez egy hideg fém kezet a lábán. Forge megragadta a lábát és áramot vezet az istenbe. A sokktól Einar elejti Bestiát, aki remegve gurul el. Einar füstölögve kerül a földre miközben a fegyvere visszatér hozzá. Mirázs ismét rácéloz a nyíllal és Forge felállva leporolja magát.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
Apokalipszis állva fogadja a tűz labdát és sértetlenül át a vállán és fején lassan elhaló lángok között.
- Találkoztam már a fajtáddal. Nem nyűgöztek le.
- Elég!
Üvöltötte Namor és dühösen neki repült Apokalipszisnek, aki felkapott a levegőbe és ott a szemébe nézett.
- Fejezd be játékodat és engedd el az embereket vagy végzek veled.
- Én meg velük.
Mutat Apokalipszis a tengerpartra sétáló atlantisziakra, akiken a teremtmény van. Mire Namor aggódva rájuk néz a mutáns másik keze kalapáccsá válik és egy ütéssel ismét repülésre kényszeríti őt. Namor újra felszántja az utcát. Apokalipszis landol Thorhalla előtt széttörve a földet súlyával.
- Térdre.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
A trió lassan készülne Jester után menni amikor az utca sarkon lévőház szörnyű nyikorduló hangok között bedől pontosan közéjük és Jester közé. Ha megindulnak arra kénytelenek visszafutni, hogy ne csapja őket agyon a ház törmeléke. Utána mögöttük száguldva töri fel Namor a betont, aki eszméletlenül landol a a lábaik elé.

Fury:
Lorna elrepül a lézerek elől majd megragadja a robotot és a hát falának csapja. A robot ezzel tönkre is megy, teste pedig feldönti a házat, ami így elválasztja Jestert és támadóit. A harmadik és utolsó robot a közelben (hat másik érkezik a következő körben) a kocsi után ered, már fölé került amikor Lorna mögötte egy mágneses mezőt generálva elkezdi hátra rántani és másik kezével a közeli autókat emeli fel, hogy azokkal verje szét a robotot.


#108 2011-07-14 20:08:43
Thorhalla
A reccsenés megvolt, ahogyan a nyílvesszők kivédése is, majd fájdalom járta át a testem s felordítottam s visszakerültem a földre. A kezembe ekkor repült vissza a vérfejsze. Halandók… Odin fél szemére, nekem nem az a dolgom, hogy megöljem őket. Nem lenne igazságos küzdelem.
< - Készülj, te intézed őket – morogtam félhangosan Miller-nek. >
Azonban még így is volt valami, amit megtehettem, hogy segítsek azért, hogy ne találják el ők azonnal. Felemeltem a kezem egy időben a leánnyal, s koncentrálni kezdtem az egyik tanult képességemre, hogy rezgéseket keltsek a kezemmel. Ezzel akartam elsöpörni az előttem levőket s a másik kezemmel is a földre csaptam, hogy ott is hasonló rezgéseket keltsek, hogy a földre kerüljenek mind a ketten. Ha ez sikerült, akkor kezdek Miller-re koncentrálni s adom vissza számára az irányítást, hogy a meglepettségüket kihasználva el tudja mindezt intézni majd.

Apokalipszist nem érdekelte, hogy mit tettem vele, nem is vártam mást, nem volt erős a támadás, csak arra ment, hogy ideges legyen s teljesen biztosan kövessen minket. Arra azonban már hiába vártam, hogy Namor felkapjon s repüljön el velünk távolabb, amikor is nem ez történt, hanem a Halkirályom egyszerűen nekimegy annak a féregnek.
- Drágám azt mondtam, hogy elcsalni a többitől s nem, hogy nekitámadni! – vicsorogtam.
A rövidke közjáték után jómagam s a partra pillantottam, ahol az Atlantisziak voltak. Az átokba! A következő történés után Namor pedig már ki tudja, hogy merre zuhant el, hála Apokalipszis ütésének, ki most elém érkezett meg. Védekező állást vettem fel a karddal a kezemben s léptem hátra kettőt. Hol volt a két bajnokom s lovagom ebben a pillanatban, hogy megvédjenek ettől? Hiszen amilyen erős volt nem kellhettem vele versenyre. Undorodva s megvetően néztem rá a parancsa után.
- Soha sem adom meg magam egy halandónak! – mondtam dacosan.
Egyelőre nem támadtam, csak álltam s figyeltem, hogy mikor készül ő támadni. Ha ezt megteszi, akkor igyekszem kitérni a támadása elől, majd a kezéből formált kalapácsára próbálok ráugrani s így végighasítani a nyakát, majd elrugaszkodva róla a lehető legtávolabb kerülni tőle s azonnal visszafordulni felé, hogy ne mutassam a hátamat az ellenségnek.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#109 2011-07-15 13:28:31
Ultimate Guru
nyomozónak igaza van… aghh… Itt és most nem tudom lekezelni a sebemet. Letépek egy darabot a ruhámból, és olyan erősen rákötözöm, ahogy csak tudom. El kell szorítanom a vérzést…

- Hogy az a… Ez nem túl kellemes. Eddig sem tudtam túl sokat tenni, de ilyen sérüléssel már még kevésbé vehetik a hasznomat. Nyugtasson meg, nyomozó, hogy már egyetlen civil sincs a közelben…

De mielőtt folytathatnánk a beszédet, hirtelen borzalmas hangokat hallok… Az épület!

- Össze fog dőlni!!!

Próbálok minél messzebb vetődni a leomló törmelékek elől, és remélem, hogy a két újdonsült segítőm is így tesz. Ha elült a zaj és a porfelhők, rájuk emelem a tekintetemet.

- Köhh, köhh… Édes Istenem… Jól vannak, uraim? Minden rendben?

De megint közeleg valami… Mintha… egy ember lenne? Alig van időm odapillantani, ahonnan érkezik, máris a lábaink elé zuhan, eszméletlenül. Egy különös kinézetű férfi…

- Hát ez… Hahó! Hall engem? Uram!

Gyorsan odalépek, és megvizsgálom, lélegzik-e még. Ha igen, mindenképp próbálom magához téríteni, és közben biztonságba vinni…


#110 2011-07-15 22:06:41
Quentine Constantine
Sajnos nem tudom elkapni a fickót, ahogy a haverom sem, de ahogy elnézem, nem is kell, mert... Nos, ráomlik egy ház. Rohanva próbálok menekülni a törmelékek és a porfelhő elől arcom elé szorítva a karomat. Logan óbégatására leszek aztán figyelmes.
-Megvagyok, de ami a civileket illeti, nem sok jó hírrel szolgálhatok - most inkább nem kezdem el részletezni neki, hogy Légió miféle zombihadsereget kreált, akiket egyenesen belevezetett a tűzbe, halálra ítélve ezzel őket. Kész borzalom.
A landoló atlantiszi egy kissé meglep, és amikor Logan felé indulna, ép vállára teszem a kezem.
-A helyedben nem tenném. Időnként dührohamai vannak, és olyankor eléggé... Erős. - A bal kezem még mindig világít, és fásli híján ez elég jól látszik is, de nem nagyon izgatta őt eddig, szóval most nem kezdek el célozgatni.
Hátrapillantok, hogy a másik fckó jól van-e, megúszta-e ő is a ház leomlását, aztán észreveszem Einart, aki nem áll valami jól, több mutánssal is harcol. Mit van mit tenni, Thorhallának nem sokat tudok segíteni, úgyhogy inkább Einarnak nyújtok segítő pisztolyt.
Feltartom a fegyveremet, és majdnem örülök annak, hogy meghaltam, így hála annak, hogy sosem érzek fizikai fáradtságot, a kezem sem remeg. Soha. Célzok Mirázs hátára vagy mellkasára elhelyezkedésétől függően, és két célzott lövést adok le rá szívtájékra. Mellbevágó élmény, ahogy elnézem, Einarnak is volt egy pár.


#111 2011-07-17 18:52:49
Tyler
Az első Őrszem rövid úton tönkre megy, mivel Lorna egy egyszerű csapással darabokra szaggatja azt. A másik már Magneto közelébe érne, mikor azt is elkapja és készül szétverni. Most eléggé dühös lenne, de csak a következő lépéseken gondolkozik. Utasítja az őrszemet, hogy vegye célba az autót, valamint a fegyverrendszer másik felével, a nőt támadja. Hátha így kitudja húzni az időt, míg a többi Őrszem megérkezik.
Közben figyelemmel tartja Apokalipszist és Thorhalla valamint Namor harcát. S meg kell hagyni nem állnak túlzottan jók ők sem. Talán az Őrszemek felét, Apokalipszis ellen fogja küldeni, hagyva egy kis időt az ellene harcolóknak, hogy kitaláljanak valamit.


#112 2011-07-21 12:35:06
Bishop
Megközelítem a fedezéket, várom az alkalmat, várakozok, és hirtelen elkezd egy ház dőlni, mégpedig felém, ahogy csak tudok, oldalra kerülök, hogy a törmelék és egyéb ne kapjon el, és a ház se essen rám, közben próbálom a fejemet védeni. Ezután gyorsan körülnézek, egy alak a földbe csapódik, a többiek úgy tűnik jól vannak, gyorsan magamat is leellenőrzöm, hogy jól vagyok-e, vagy csak nem érzem még a sebeket.
~ Hát ez? Erre most mit lépjek? Közénk dőlt egy ház... huh.
Aztán úgy tűnik, hogy mégse múlt el a veszély, valaki lő, és meghallom a másik fickó rimánkodását is. Fegyverem ismét gyorsan készenlétbe helyezem és mivel nem tudom ki a barát és ki az ellenség, azt veszem célba akit az a másik fickó is. Közben megpróbálok válaszolni az aggodalmaskodó hapeknek.
- Köszönöm megvagyok, de szerintem elég sok civil van még a környéken, úgyhogy lesz még járulékos veszteség, ne hitegessen magát.


#113 2011-07-21 13:38:49
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Einar rengései megzavarták az ellenségeit így sikerült átalakulnia Milleré, aki felnézve láthatta, hogy Mirázs pár golyót kapa hátába és a földre kerül. A lövésze Constantine és Bishop volt. Forge keze átalakul egy ágyúvá és dühösen lő kék plazmájkkal kezdi bombáznia párost. A lövése a falat találja el az elkezd leborulni.
Bestia zavartan néz fel.
- Hová lett a barbár?

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
Apokalipszis arcán mosoly jelent meg.
- Halandó... hosszabb ideje élek, mint te, gyermek.
Ezzel megragadta a nő nyakát és a levegőbe emelte lassan fojtogatva.
- Isten, ember, mutáns. Nem számít. Egy törvénye van az életnek: A legerősebb éli túl. Én vezetem a legerősebbeket. Ha erős vagy engem szolgálsz, ha gyenge akkor meghalsz.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Az épületet egy plazma találja el és az elkezd leborulni először Jestert temeti maga alá majd Franket és Danset. Az első leomló házban volt Shadow, aki Spartant játszotta és Pacifista, mindkettőjüket az újabb romok nyomják agyon.
A három férfinak "csak" kisebb fém darabok és üvegek esőjétől kell elmenekülniük, de a második plazma már Bishop és Constatine felé repül. Pont ekkor próbálja elvonszolni Logan Namor eszméletlen testét, a vérző fejű atlantiszi lassan nyitja ki a szemét az üveg eső után.
- Mi... történt?

Fury:
Az utolsó őrszem parancs szerint két irányba lő mindennel, lézer, hang, rakéták. A kocsi felé tartók félúton robbannak, de így is kipergetik az autót, ami neki megy a többinek. A romos kocsiból száll ki Vörös Boszorkánymester és Magneto, majd Higanyszál a sofőr ülésről. Lorna könnyedén felrobbantja a rakétáékat és védi a lövést majd a robotot darabokra bontja. Három őrszem ekkor érkezik oda értük.
Apokalipszishez és Hallához a másik három érkezik meg.
Úton van újabb 10 őrszem robot. /Következő körre lesznek itt/

/Jester, Pacifista, Danse, Frank és Shadow halálának az oka, hogy tudom, hogy aktívak,de legutoljára 116 napja írt bármelyik is és egyik se kérte, hogy vegyem ki őket kalandból. Itt engedékenyebb vagyok, mert nem szívesen ölök Outon,d e ez kicsit már a jóindulatom pofátlan kihasználásnak érzem./


#114 2011-07-21 14:18:37
Thorhalla
Azonnal vetődni akart, ahogyan visszakapta az irányítást, de lövéseket hallott, és az íjász nő a földre került, de a másik két ellenfele még mindig talpon volt. szerencsére az egyik elfordult a másik kettőre, míg a közelében levő Bestia legalább elvesztette a fonalat és még mindig az igencsak sérült Einar-t kereste. Akit pedig most már nem fog megtalálni. Egy pillanatra villant át a férfi fején, hogy akik lelőtték az ellenfelét, azok most megtudhatták, hogy… de nem volt ideje ezzel foglalkozni. Azonnal nyúlt hátra egy nyílvesszőért és Forge hátát vette célba, majd elengedte az útjára a nyilat. Ezek után nyúlt hátra egy robbanó vesszőért és azt pedig azonnal Bestia mellkasa irányába lövi.

A férfi mosolyát gúnyossal viszonoztam. Ez a halandó tényleg azt hiszi, hogy idősebb lehet nálam. Hogy több, mint félezer évet leélt már? Igazán kellemetlen tud ez lenni, mikor rájön, hogy oly nagyot tévedett.
- Igencsak kétlem, hogy több vagy, mint félezer éves – mondtam.
A támadásom nem sikerült, felsikoltottam, mikor elkapta a nyakamat. A bal karommal a kezét ragadtam meg, hogy megpróbáljam lefejteni magamról azt. A szavaira rávicsorogtam, komolyan így gondolta? Ha nem szorongatta volna a nyakam, akkor még fel is kacagtam volna. Két olyan személy gyermeke voltam, kik nem ismerték a megadás fogalmát, én sem! Tényleg azt hitte, hogy meghunyászkodom?
- Tévedsz – próbáltam mondani. – Ha gyenge vagyok, akkor szolgállak! Ha erős vagyok, van annyi akaraterőm, hogy nemet mondjak, s saját magam ura legyek! Eressz Apokalipszis!
Miközben beszéltem a kardot próbáltam jó irányba beállítani s a szavaim végén a halandó nyakába döfni, majd páros lábbal arcon rúgni, hogy elengedjen, s bíztam benne, hogy a három fémszörnyeteg is lefoglalja, hogy kiszabadulhassak.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység


#115 2011-07-21 20:51:54
Quentine Constantine
A lövöldözés meghozza a hatását, de Forge nem szereti, ha közbeszólnak. Mielőtt azonban ránk lőne... Alig hiszek a szememnek, az előbb még Einar volt ott, a hatalmas asgardi, Thorhalla pasija, satöbbi, most meg... Az íjász fickó, akinek olyan volt a hangja, mint a rendőrnek, annak a rendőrnek, Black Jacknek. Egy életre megjegyeztem azt a fickót magamnak... Izé, egy halálra.
Akárhogy is, ezen most nem filózhatok sokáig, mert egy újabb ház borul ránk, mindig ez van. Ahogy menekülök a törmelékek elől, sprintelve futok valami fedezékbe, egy újabb ház takarásába, lehetőleg az már állva is marad. Az meg a másik, hogy amikor Forge újabb plazmasugarat lő felénk, igyekszem elugrani, és hasra vetni magamat, hogy ne találjon el. Most nem állok meg lövöldözni, Jacknek úgyis jobb a rálátása Forgre fél méterről, ráadásul háttal. Ha viszont sikeresen leszedi, és elhárul a veszély, akkor körbetekintek , hogy van-e valami újabb veszélyforrás, és ha nincs, a fedezékemből kihajolva újabb két golyót lövök ezúttal Bestia felé - ügyelve rá, hogy véletlenül se találjam el Jacket.


#116 2011-07-21 21:02:42
Ultimate Guru
Robbanások mindenfelé. Pokoli lárma és halálsikolyok.

Ez lenne… a világvége? Az Armageddon maga?

„Az apokalipszis nem a világvége, hanem csak az általunk ismert világnak a vége”, írták egy regényben. Nos… ha eltűnök, legalább büszkén és Istennek tetsző módon tegyem azt.

Megpróbálom leguggolva, a szememet és fejemet takarva elkerülni a fém- és üvegdarabokat, és ha sikerül, ismét az eszméletlen férfira tekintek… aki már kezd magához térni.

- Uram! Jól van? Tud mozogni? Támadás alatt állunk, bár nem látom át teljesen a helyzetet… Ha képes járni, azonnal el kellene tűnnünk innen!

Nincs sok időnk… Mintha valami sugár száguldana két ideiglenes társam felé, ezt a szemem sarkából látom, és csak remélem, hogy megússzák a dolgot…

Uram, adj nekünk erőt és kitartást, ha még nem hagytál el minket.


#117 2011-07-22 22:01:34
Bishop
Az illetőt sikerült eltalálnunk, úgy tűnt, hatással volt rá, legalább a figyelmét eltereltük addig a másik fickó... a másik fickó... a másik fickó helyén mintha egy új fickó termett volna.
~ Hoppá ez mi volt? Rossz a szemem?
Nincs időm ilyesmivel törődni, mivel fegyverek dördülnek, épületek dőlnek, teljesen mint egy amolyan háborús ostromzóna. Első dolgom elvetődni a támadás elől, és egy jó fedezéket keresni, amilyen gyorsan csak tudok, nehogy még a végén súlyosan megsérüljek. Ezután, ha nem sérültem meg, akkor igyekszem fedező tüzet nyitni, hogy társaim védjem. Ha megsérülök, akkor próbálok a sebemmel foglalkozni. Mindenesetre fő a biztonság.


#118 2011-07-23 10:38:58
Tyler
Mire megérkezik az erősítés, Magneto lánya tönkre is teszi a robotot. De annyit sikerült elérnie, hogy Magnetoék menekülése megakadt. Kettőt Magnetoék felé irányít, egyet pedig Lornára uszít, hogy feltartsa azt pár percig. Utasítja, hogy hangfegyverrel támadjon a lányra, míg a másik kettővel bekeríti Magnetoékat. Az elsődleges célpont Magneto, az egyik rá támad lézerrel, míg a másik a másik kettőt veszi célba.
A másik három Őrszemmel Apokalipszis felé lebeg, és lézerrel próbálja meg hátba lőni azt. Míg egyet arra utasít, hogy az embereket, vagyis az azokon lévő lényekre támadjon hanghullámokkal. De amint az embereken legkisebb károsodás is unatkozik, azonnal abbahagyja és megpróbál más módot keresni, a lény leválasztására.


#119 2011-07-23 16:55:41
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Miller hátba lövi egy nyíllal Forge-ot azt a nyíl meg se állítja, Bestia viszont rájön, hogy kivel áll szemben és már ráveti Magát a shieldes-re, amikor Constatine három golyóval a földre viszi. Forge-ot Bishop lövései hátrálásra kényszerítik, de a ruha leszakadásával látszik, hogy teste nagy része gépezet, szóval a golyók csak karcolják és a nyíl is megakadt a fémvázban.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
Thorhalla nyakon szúrja a mutánst, aki elengedi, mire hátba lövik egy lézerrel. A mutáns a földre zuhan térdelve. Füstölgő háttal néz fel a remegve összeeső tömeg előtt. A hangágyúkkal nem bírnak.
- Átkozottak.
A kardot kirántja a nyakából és a lézert lőtt őrszembe csapja, aminek a fején megy át. Ettől füstölögve és működésképtelenül csapódik a földbe. A hangtól a teremtmények kezdenek lejönni a tömegről, de Apokalipszis űrhajója is mozogni kezd. A házakból öngyilkos módon zuhannak ki az emberek az őrszemekre, hogy megzavarják azokat.
- Eddig kegyelmes voltam.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Namor megrázta magát.
- Miféle őrült nap ez?
Majd Loganra pillantott.
- Jobb ha biztonságba kerülsz, mert nekem leckét kell adnom valakinek istenségből.
Ezzel felkapta és a leomlott ház másik oldalára repült vele, majd otthagyta. Innen már semmit sem látott és csak hallotta a lövéseket. Namor ellenvetés nélkül ott hagyta és megindult apokalipszis után. Logan körbe nézve Tobias Boon tetemét találta meg és a romok között az őrszemét.

Fury:
Az őrszemekből kettő Magneto és két gyermeke után megy. A lánya segíteni akar Magnetonak, de az vérző oldalát fogva ellöki és a lézernek dobja valamikori kocsijukat mágneses erejével. Skarlát boszorkánymester intése utána lézer valamiért irányt vált és Magnetora támadó őrszem karját viszi le. Magneto látva az érkező újabb tíz őrszemet valamit mond a mágus fiának, annak ez nagyon nem tetszik.
Lornát a hang ágyú elkapja, nem tud koncentrálni lassan kezd lefelé lebegni miközben kezeivel a robot felé nyúl és mágneses erejével morzsolja össze a hangágyút. A végére nagy nehezen sikerül is. A robot ép, de a hangsugara már nem működik.
Megérkezik az utolsó tíz őrszem, ami a városban van.


#120 2011-07-23 20:46:33
Thorhalla
Oké, ennek nem lesz jó vége, állapította meg magában Jon, amikor Forge hátba lövésének nem volt semmilyen foganatja, sőt Bestiára már lőni sem tudott, mert az már rá is vetette magát. Lövések dördültek és így legalább a kék szörnyetegtől megszabadult. Intett köszönetképpen a segítségére siető párosnak, de közben magát átkozta, hogy ezzel a kis akcióval lebuktak. Mármint ő és Einar. Újabb lövések a plazmával támadó felé, de azt ez sem hatotta meg. Miből volt ez az alak, fémből? Ráhibázott, amikor a ruhája leszakadt és szinte gépből volt a férfi. A golyók itt nem voltak hatásosak, még jó, hogy nála volt, amivel viszont ezt lehetett orvosolni. Miller elvigyorodott és nyúlt hátra az EMP-s nyílvesszőért.
- Akkor ez fájni fog szépfiú – mondta halkan.
Feszítette az íjat és újra Forge hátát célozta meg valahol az előző nyílvessző közelében, majd ha megvolt a cél útjára engedte a nyílvesszőt.

A szúrás sikeres s a következő pillanatban a földön kötöttem ki köhögve. Odébb gurultam, hogy ne találjanak el a támadások majd pattantam fel a földről. Már csak a kardomat… Einar kardját kellene visszaszereznem a nagydarabtól. Az pedig füstölgő háttal állt fel, miközben a halandók egyre jobban a földre kerültek. Az emberek pedig magukkal mit sem törődve ugráltak a bádogdobozokra. Amíg Apokalipszis az átkozódással volt elfoglalva igyekeztem mögé kerülni, hogy a kardomat visszaszerezzem a földről, ahova esett. Ha ez sikerült, akkor azzal a kezemben próbáltam a háta mögé lopakodni, majd aktiváltam a kardot, hogy rajta megjelenjenek a jégkristályok.
- Igen, eddig gyenge voltál drágám, nem a legerősebb – vicsorogtam.
Ha sikerült végre a hátába kerülnöm, akkor a kardot kissé alulról szúrom a bordái között a hátába a szív felöli oldalon s a kardot úgy mozdítom felfele, hogy a szívébe tudjam döfni, a szúrás közben aktiválom a fagyot a pengén, hogy a szúrás által még a tüdejét s a szívét is lefagyasszam.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 40 egység


#121 2011-07-24 14:39:27
Tyler
Apokalipszis elpusztítja a rátámadó Őrszemet, közben utasítja a kettőt hogy, próbálják elkapni a lezuhanó embereket, hálókkal vagy egyéb eszközökkel. Közben öt újabb Őrszemet irányít Apokalipszis felé. Ebből hármat az emberek mentésére utasít, kettőt pedig támadásra, lézerekkel lőjék Apokalipszist, de úgy hogy Thorhalla akcióját ne akadályozzák, illetve a nőt ne sértsék meg.
A repülő kocsi ellen kitérő manőverre utasítja az Őrszemet, míg amelyiknek lerobbant a karja Magneto mágus fiára uszítja, de nem közvetlenül őt támadja, hanem valamivel előtte, bénítógázt juttatna a levegőbe.
Lorna tönkre teszi a hangágyút, így maradnak a lézerek, de őt sem közvetlenül támadja. A körülötte lévő kocsikat, és más robbanni képest tárgyakat célozza, hogy az azok okozta robbanás akadályozza a nőt, esetleg még jobban meg is sérüljön. Illetve öt Őrszemet küld Magnetoék felé, s nagy hatótávolságú fegyverekkel tüzel rájuk, remélhetőleg biztonságos távolságból, az erejétől.


#122 2011-07-24 17:19:41
Bishop
A tűzerő beválik, a másik fickó megmenekül, legalábbis egy kis időre, akit én vettem célba, hát az a fickó meglepetésemre fémből volt. Itt volt az idő, hogy elrakjam a Glackot, persze előtte gyorsan betöltöm, mindezt fedezékbe. Ezután előveszem a Desert Eagle-t.
~ .50 kaliber remélem már megteszi a hatását...
Ezután ismét felpattanok a fedezékből és kikeresem magamnak a bádogládát, és elkezdek rá tüzet nyitni.
- Jól van barátom, lássuk hogy bírod ezt itt.


#123 2011-07-25 16:43:30
Quentine Constantine
Bestiát sikerült leszedni, Forge-ról viszont szikrázva pattog le a golyó, nem az igazi. Black Jack int, hogy köszöni a segítséget, de azt hiszem, még nem végeztünk. Magabiztosnak tűnik, és talán lehet nála valami, ami leteríti az ellenségét, de közvetlen közelről nem kéne nagyon kockáztatni, mert mire leszedi, Forge-nak is lehet egy-két szava a dologhoz. Szóval segítek feltartani a testvériség utolsó ittlévő tagját, Black Jack felé indulok, és közben becélzom Forge-ot. Mivel Bishop is lövi őt, pláne könnyű dolga lesz a barátunknak, de amikor ő abbahagyja a lövést, akkor egy-egy golyóval megcélzom Forge fejét, kárt nem fog benne tenni, de az állandó lökdösés zavarhatja, és ez épp elég most. Közben pedig azon gondolkodom, vajon mi a fenét kezd közben Halla és a pasija Apokalipszis ellen, na meg mit lehet tenni az ezernyi emberrel és atlantiszivel, akik fején valami tintahal vert tábort. Nem túl bíztató a helyzet, de mindent csak szép sorjában. Ha sikerül meglőni párszor Forge-ot, és közben nem lövöm le Black Jacket, akkor megkérdezem tőle majd, hogy mi ez az egész átváltozósdi. Kicsit furcsa, hogy egy íjász szuperhősködő fickóból egy asgardi szuperhősködő fickó lesz. Valamelyik énje igazán lehetne egy girnyó fotóriporter vagy tudós.


#124 2011-07-25 19:36:04
Ultimate Guru
A férfi végre magához tér, és úgy tűnik, kutyabaja sincs… Pedig jókorát repült idáig. Nyilvánvaló, hogy ő sem átlagos ember.

- Biztos, hogy jól van? Ami engem illet, miattam ne aggódjon. Ahogy mindnyájunk, úgy az én sorsom is az Úr kezében van. Isten legyen Önnel, barátom.

„Istenségből…”? Érdekes szóhasználat, de most nincs időm erre több figyelmet fordítani, mivel az ismeretlen felkap, mintha egy pillekönnyű csecsemő lennék, és a ház másik oldalára repül velem. Képes repülni… Tehát valóban nem ember.

Lassan úgy érzem, én vagyok itt az egyetlen átlagos, képességek nélküli járókelő, aki belecsöppent ebbe az eszeveszett színjátékba Jó és Gonosz között.

Nem látok semmit. A lövések távolinak hangzanak. Körbenézek, majd egy holttestet pillantok meg.

- Ó, nagy ég…

Odalépek a férfihoz, majd egy kicsit elrendezem a testet békés testtartásba, és közben leguggolva imát mormolok érte.

- „Adj vizet a szomjúzónak, adj vigaszt az elmúlónak. Adj rózsát a halottaknak, örüljünk, kik itt maradnak…”


#125 2011-07-27 13:07:25
Morsus
Épülettel szembeni utca:
A lövéseket állja Forge, az ellentámadása elől Bishopot megóvja a fedezéke, ameddig ő fegyvert cserél. Mikor tüzel Forge már plazmaágyújával céloz Constantine-ra a lövések a karját találják el, a golyó már képes felszakítania fémvázat kár téve a karban így a lőni se képes. Az emp nyíl ekkor találja hátba, amitől szikrázva kezd el remegni az indián és üvölteni. Constantine egyik sorozat így találja arcon a mutánst, aki holtan zuhan a földre. A csapat egy robbanást hall, majd látja a világító Magnetot az égen.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
A kard szúrására Apokalipszis keze hátra nyúl és megragadja a pengét. A nő képtelen mozgatnia kardot. A mutáns lassan megfordul.
- Egyszer adtam esélyt.
Mondta a mutáns nem törődve a fagyással a karján. Mikor a másik keze egy pengévé válik alkarnál akkor készül végezni vele, de az őrszemek lézertámadása mindkettejüket messze robbantja. Thorhalla éget, és ütött sebekkel landol a földön. Ahol eddig volt vagy egy füstölgő lyuk van. Apokalipszis sérülten emelkedik ki és az őrszemek felett megjelenik az óriás hajó, amiből lézerek robbantják fel a két támadó robotot. Apokalipszis öröme korai, mert mikor a hajónak új parancsot adnak hirtelen eltűnik és csak egy heves fuvallat marad utána. Majd valami a tengerbe csapódott. A hajó ettől lebénult, és utána a tömeg is.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Az ima végén az őrszem mellkasa felnyílik és látszik, hogy a rendszerek működnek. A férfi egy robbanást hall, majd látja a világító Magnetot az égen.

Fury:
Lorna mágneses térrel vádi magát a robbanások ellen, de látszik, hogy kezd kifáradni.
Magneto üvöltései után a fia varázsolni kezd és mielőtt az öt őrszem odaérne a mutáns szemei világítani kezdenek. Hirtelen hatalmas mágneses teret hozz létre, ami mindent több méteres körzetben.hátra lök. Köztük az őrszemeket is házakba csapja.

Az égen pár vadászgép rakétát lő magnetoóra, aki felrobbantja őket majd a repülőket is. Tyler egy furcsa adást vesz, ha a lézerrel nem lövik le a mutánst akkor egy percen belül atomot dobnak rá.

#126 2011-07-27 20:25:34
Thorhalla
A többiekkel együtt végre valahára sikerült földre vinni Forge-t és az egyik golyó végül ki is végezte. A terroristák a halottak voltak, akkor pedig Miller-nek egyvalakit kellett megtalálnia Franken felül, az pedig Thorhalla volt, hiszen a nő még nem bukkant fel azóta, hogy a sarkon eltűnt. És arra volt a két segítője is, futva indult meg abba az irányba, ahol Constantine és Bishop is álltak, biccentett mind a kettejüknek még futás közben még egyszer köszönet képen, ám ekkor az égen újra feltűnt Magneto. Azonnal arra kapta a fejét, látta az őrszemeket a falba csapódni és két repülőt is felrobbanni, amik próbálták a férfit leszedni.
- Ne lőjenek rá! – mondta parancsként a két férfinak. – A fémek felett van hatalma, minket szedne le, ha rálövünk.
Ahogyan Einar-ral is tette, de ezt inkább nem mondta ki hangosan. Azonban neki volt némi trükkje a férfival szemben. Az egyik vakító nyilat vette ki a tegezből, majd célzott Magneto irányába és elengedte a nyílvesszőt.
- Szemeket becsukni! – mondta halkan a segítőinek.
Nem volt gond, ha megállította a mutáns a nyilat, vagy ha a pajzsban akadt el, mert akkor is ott kellett a levegőben robbannia és remélte, hogy ezzel kellő időt nyer, amíg a mutánsterrorista nem lát. A következő nyílvessző egy robbanó volt, amit az idegre helyezett, célzott néhány másodpercig úgyszintén Magneto-ra, majd útjára engedte a vesszőt.

A szúrás megvolt, ám az átkozott nem esett össze csak hátranyúlt a pengéhez, mit hiába próbáltam mozdítani nem sikerült, túlságosan gyenge voltam ahhoz, hogy megtegyem. Az átokba! A pengévé változott másik kezére néztem s készültem félreugrani azelőtt, hogy leszúrt volna, mikor a fémdobozok lőni kezdtek. A következő pillanatban nyögve toltam fel magam a földről, a testem sajogott s több égési seb is volt rajtam. Hol az előbb álltam csak hatalmas lyuk tátongott s ott volt még mindig Apokalipszis. Vicsorogva néztem a mutánsra s próbáltam felkelni a helyemről, hogy legalább védekezni tudjak ellene. A repülő fémhajó közben már felettünk volt s a két bádogharcos is a pusztulás útjára lépett. Koncentrálni kezdtem, hogy tűzzel védhessem magam ellene, mikor valami elsodorta s a víz toccsant egy hatalmast. A fájdalom ellenére gúnyosan mosolyodtam el, nagyszerű időzítés drága halkirályom. S legalább ettől a hajó s az emberek is megálltak. Az égen Magneto-t pillantottam meg, de azzal mások foglalkoznak nekem az életemet kellett mentenem. Most míg semmi sem irányítja a légiót.
A sérüléseim ellenére koncentrálni kezdtem, először is Namor embereire majd suttogni kezdtem a varázsszavakat s rúnákat rajzoltam a kezemmel, az arcukról próbáltam leégetni a csápos lényt, hogy végre felszabaduljanak s visszatérhessenek a tengerbe. Ha ez sikerül, utána jönnek a halandók.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 40 egység
//Majd Namor jó kutyaként visszaszolgáltatja//


#127 2011-07-28 14:33:22
Bishop
Milyen szép csapat munka volt, pedig nem is beszéltük meg, a bádogember ki lett csinálva, mosoly húzódik a számra, az illető megköszöni a segítséget. Majd megjelenik Magneto az égen, el is pusztít két vadászgépet, és a felé tartó rakétákat.
~ Na ez nem semmi, huh ezt mivel fogjuk leszedni? Egy Barret .50 képes lenne rá, mivel a légnyomás szétrobbantaná elvileg, de abból, jó ha van 200 db a világon, és mivel az is fémből van. áhh
Azonnal veszem a jelet, hogy vakító bombát akar használni, becsukom a szemem, és az övemhez nyúlok, nekem is van 2 vakító gránátom, hátha kell még. Amint meg volt a villanás, kinyitom a szemem, hogy lássam mi a helyzet, közben az egyik villanó gránátot már a kezembe tartom és ha kell használom és magneto felé dobom, persze előtte ezt jelzem társaimnak.
- Újabb villanás!


#128 2011-07-29 11:19:35
Quentine Constantine
Black Jack csak biccent megint köszönés képp, már lassan egyfoyltában csak biccentget, mint valami bólogató tiki figura, én meg nyugtázom a dolgot, hogy leszedtük a testvériség minden tagját. Ám az égen megjelenő Magneto láttán felmerül bennem, hogy jól jönne most az a plazmaágyú, amit Forge használt.
Jack információi nem túl újszerűek, Magneto nem épp egy piti áruházi tolvaj, akiről nem tudjuk, hogy mire képes, ráadásul a neve is elég beszédes. Na mindegy, a jó tanács jó, úgyhogy a pisztolyt leengedem, és csukott szememet még karommal is eltakarom, hogy ne vakuljak el, majd ahogy venném el a kezem, most a másik társam akar villogni, úgyhogy marad ez is. Ha minden kisült, elveszem a kezemet a szemem elől, és megnézem, egyáltalán elvakult-e Magneto, ami amúgy tök mindegy, mert nem kell látnia a fémet, hogy irányítsa, szóval most sem lőhetem le. Látom, hogy aztán repül egy újabb nyíl, de mostnem mondták, hogy vakít, szóval gondolom, ez másra jó.
-Szóval Black Jack egyben Einar, mi? Ez aztán a meglepetés! - Jegyzem meg a harc közben félhalkan a mellettem álló íjásznak, és Magnetot kémlelem az égen. Ha megérinthetném... Áh, sose kerülök olyan közel hozzá.


#129 2011-07-29 11:31:23
Tyler
Magneto valahogy visszanyerte az erejét, sőt mintha erősebb is lenne, most mint korábban. Az Őrszemeket egyszerűen félresöpri, a vadászgépeket felrobbantja. Ekkor fog el egy adást, ami koránstem túl jó hír. Ezzel egy időben, rögtön beállítja célpontnak Magnetot, a lézert pedig elkezdi feltölteni. Minden szükségtelen rendszert kikapcsol, hogy a lézert minél előbb tüzelésre bírja.
-Elsődleges célpont Magneto! Ha nem állítjuk le, atomot fognak dobni rá!-
Le adja az adást, az utcán tartózkodóknak. Közben pedig minden Őrszemet, Magneto ellen fordít. Mindennel amijük csak van.


#130 2011-07-29 12:32:24
Ultimate Guru
Befejezem az imát, keresztet vetek, majd felállok, és a különös géptestre tekintek. A robot, vagy mi ez, mellkasa felnyílik…

Sosem kedveltem a gépeket, de annyit azért még én is látok, hogy ez a valami teljesen működőképes. Talán most igazzá válik az a régi idézet…

- „A gép felszabadította az embert állati sorából, emberi méltóságot adott neki. A szellem diadala a gép, mert leigázza az anyagot, és mindenkit egyformán tisztel.” Nos… Hamarosan kiderül.

A gépezethez lépek, megpróbálok bemászni, majd… meglátjuk, mi történik, de ha sikerül, elindítom.

- Tennem kell valamit… Talán így… segíthetek.


#131 2011-07-30 13:11:36
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Az íjász vakító nyila a gravitációnak ellent mondva csak úgy a földbe zuhan tíz méter után. Bishop gránátja meg vissza repül a három férfi lába elé. A trió ha sikeresen elugrik a gránát elől akkor a füstben meglátja Magneto három gyermekét. Polaris, a zöld hajú mágneses erők mutáns úrnője. Higanyszál, a szupergyors mutáns lány. Skarlát Boszorkánymester, a misztikus mutáns.
Az égen látják Magnetot, aki minden erejével az égből lecsapó lézert tartja fel.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
Az atlantisziak arcán a légió lassan elkezd leégni, de Halla azt viszi észre, hogy az átka szükségtelen. A Hajó elvonul és a tömeg remegve zuhan a földre. Mindenki, akin ezek a lények vannak azok lassan elájulnak.
Figyelme az égen lebegő Magnetora terelődik, akit az égből egy lézercsapás próbál megölni.

Épülettel párhuzamos utca bal oldala:
Logan beül a gépbe lassan felfogja melyik kar mire való, a gépet magára zárja és megjelennek a monitorok is. Ő is megkapja Tyler üzenetét majd látja, ahogy az égből egy újabb lézer csap le, csak most Magnetora. A mutáns az égen lebegve fogja azt fel.

Fury:
Magnetonak hála a közelében minden fémmel teli dolog elkezd remegni. Látja az égből a fényt és ösztönösen emeli fel a kezét. Minden erejével egy pajzsot generál maga felé, amivel felfogja a lézert, amit a Fury űrállomás lő. Így viszont védtelen a köré érkező tizenegy őrszem ellen, amik egyszerre lőnek rá mindennel. Az összes lövés eltalálja a mutánst, aki ettől nem képes tovább fenntartani a pajzsot így a házak közé zuhan be, amik a lézer becsapódik vele.
A füst eloszlik és a hatalmas lyukban füstölögve, méh párhelyen égve mászik ki a vérző Magneto. üvöltve mutat az egyik őrszeme, ami azonnal darabokra hullik. Utána azt az egész utcát kezdi el megemelni, ahova bezuhant.
Visszaszámlálás: 50 másodperc


#132 2011-07-30 14:39:34
Thorhalla
Hiába lőtt a lövése 10 méterrel később a földön landolt és ott robbant fel. A gránátnak pedig még ennyi sem kellett, az egyenesen a lábukhoz jött vissza. Miller egyből ugrott távolabb, lehetőleg egy kocsi mögé és csukta be a szemét, hogy ne vakuljon bele részlegesen a robbanásba. Magában szitkozódott még egy sort amiért most már teljesen biztos volt, hogy Constantine látta átalakulni, és akkor minden bizonnyal a másik is.
- Manapság Sólyomszem – mondta. – Hogy én lennék a szőke herceg? – kérdezte. – Szerintem beverte a fejét Constantine. Néhány sarokkal lejjebb megtalálja Skurgeson-t, a sebeit kötögetni, Magneto négyszer mellkason lőtte Rorschach lövedékeivel. Rajtam lát sebet? Nem, szóval ne beszéljen ostobaságokat, főleg, amikor három ellenfelünk is van!
Magneto közeledő gyerekei felé pillantott a füstben. Már csak ez hiányzott nekik ebben a pillanatban. Tekintve, hogy amit tudott a hármasról körübelül esélyük sem volt arra, hogy bármit is kezdjenek velük. Egy kábeles nyilat vett elő és a nőt célozta meg vele, majd lőtte ki a nő irányába, remélhetőleg későn veszik észre és a nyílban levő acélhuzal körbecsavarja a speedster-t mielőtt az odaérhetne a hármashoz.
- Legközelebb pedig olyan nonszensz dolgokat fog kitalálni Constantine, hogy a menyasszonyom pedig Thorhalla – morgott a fél lény felé. – Bár ha így lenne, nem panaszkodnék! Csak az asszony fülébe ne jusson!
Azonnal nyúlt is a következő nyílvesszőért, a bola fejesért, amit pedig a közeledők közepébe próbált lőni, ezzel igaz ölni nem fog, de a kirobbanó gumilabdák valószínűleg megzavarják a közeledőket. A közben felszólaló hangra csak elfintorodott, de a közeledőket figyelte még mindig.
- Akkor küldjön bele még egy lézert! – mondta az ismeretlen géphangnak a rádióba, hátha hallja. – Nekünk esélyünk sincs odajutni!

A halandók összeesnek legalább ezzel nem volt gond, hogy sérülten még tucat számra ezekkel is harcoljak. A halak arcáról égett le a csáposka is így elindultam feléjük s amennyit elbírtam felkaptam a földről majd a tengerbe hajítottam őket. Még az kellett volna, hogy Namor népe itt fulladjon meg kinn a parton ezért. Már így is elég sokat öltem meg korábban. Az égre pillantottam, amikor megláttam Magneto-t, s a szívembe félelem hasított. Einar harcolt vele, s ez még mindig él, míg ki tudja, hogy vele mi van, hiszen nem jött utánam. Lehetséges, hogy ez lenne az oka, mert ez a halandó féreg megölte? Nem, Einar csak nem tud repülni s azért nem ment utána. S ha történt volna vele valami Donald már itt lenne. Megráztam a fejemet s nem törődtem Magneto-val tovább, hanem folytattam az atlantisziak mentését mindaddig, míg mindegyiket a vízbe nem tudom dobni. Utána jön, hogy a halandók arcáról levenni a légiót. Hosszú nap lesz ez.


#133 2011-07-30 16:58:20
Tyler
-Ha nem mondja eszembe sem jut....-
Küldi el az üzenetet, Millernek, géphangon, majd újabb tüzelésre készül a lézerrel, mielőtt Magneto fel készülhetne a védekezésre. Az összes Őrszemet pedig a sérült mutáns folyamatos támadására utasítja. Amint a lézer tüzelésre kész, el is indítja azt. Közben pedig, próbál valahogy behatolni az atombombát őrző létesítménybe/szállító eszközbe és felülírni a parancsot vagy leállítani a kilövést. Mindegy melyiket, csak sikerüljön leállítani a kilövést. Ha túléli Magneto, ha nem a bombát meg kell állítania, mielőtt milliók halálát okozná. Csak egyetlen őrült mutáns miatt.


#134 2011-07-31 17:41:48
Ultimate Guru
Ez… nem is annyira bonyolult. Érdekes dizájn, és kissé kényelmetlen, de egyáltalán nem tűnik komplikáltnak a kezelőfelület. Ó, Uram, csak most adj erőt, hogy ne a halálomba repüljek…

Megpróbálok felemelkedni a földről a gépezetben, majd hirtelen egy üzenetet kapok…

Az elsődleges célpont Magneto…? Hogy mit…? Atomot???

- Elpusztítanák az egész várost egyetlen bűnöző miatt?!

Ez teljesen nonszensz! Muszáj megállítanunk.

Magneto… képes manipulálni a fémet, ennyit már én is tudok és látok. Szóval ebben a szerkezetben nem lesz sok esélyem ellene, ha észrevesz. Csakis a meglepetés erejére számíthatok… Ha egyetlen csapással ki tudom ütni, és nem lesz ideje reagálni, talán összejön…

Egy fénysugár csap le hirtelen Magnetóra, és ezt a pillanatnyi zavart kihasználva én is minden támadórendszeremet felé irányítom. Pontosan nem tudom, mire képes ez a páncélzat, de most nem foghatom vissza magamat…

Egészen lentről és távolról tüzelek, hogy ne vegyen észre, és úgy irányítom a páncélt, hogy pont Magneto mögött legyek. Így van rá esély, hogy ne tűnjön fel neki a támadás, mielőtt az eléri őt hátulról…


#135 2011-07-31 19:22:35
Quentine Constantine
A gránát meg a nyíl még rövidebb életű volt, mint vártam, Sólyomszemet követve húzom el a csíkot, mielőtt komolyabb bajom esne.
-Hogy bevertem a fejem? Meglehet. Hogy túl hevesen tiltakozik? Na ez az, amiben biztos vagyok! - Közlöm mosolyogva Sólyomszemmel, mellesleg miféle fellengzős egy név ez?! Na jó, koncentráljunk a lényegre.
Feltűnnek Magneto kölykei. Igen, úgy indultam neki a napnak, hogy Magneto még nem akar kinyírni, és nem kéne magamra haragítani, de minden jel arra utal, hogy ezt csúnyán elbuktam. Ilyenkor a drasztikusabb módszerhez kell folyamodni, de megnehezíti a dolgomat, hogy három mutánst kéne leszerelni első körben. Poláris, Skarlát boszorkány és Higanyszál. Nem tudom, melyikük a legveszélyesebb, az biztos, hogy Higanyszállal nem kezdenék ki, de Skarlát boszorkány legalább akkora rejtély számomra, mint az, hogy hova a francba került Rorschach, úgyhogy maradt Poláris, akit megpróbálhatok lenyomni. Igen, hát pisztollyal nem a legjobb módszer.
-Azt hiszem elhibáztuk ezt a dolgot egy kissé, srácok, igazából mi... - Ekkor meghallom a hangot ismét, és most atombombáról beszél. - Hallottátok, azt hiszem ti is nagy szarban vagytok, és jobb lenne, ha nem kevernénk ezt tovább.
A szövegelés közben kezeimet leengedve, egész egyszerűen sétálok Poláris felé, és ha elég közel érek, megpróbálom megérinteni őt, hogy egy hosszú utazásra invitáljam egy igen meleg égtájra.
-Az atomot egyikötök sem éli túl, talán Higanyszál elfuthat, de nektek annyi. Adjátok meg magatokat, amíg nem késő!
Szövegelek tovább, ez kell, hogy ne öljenek meg egyből, és veszélytelennek tűnjek.


#136 2011-07-31 19:54:19
Bishop
Kezdenek elromlani a dolgok, a fénygránátok és a nyíl visszahullik, azonnal a karom a szemem elé teszem, és egy kicsit hátrébb ugrok, nehogy gond legyen ebből. Aztán meghallom a hangot, hogy van még egy kis időnk aztán atomot dobnak ránk...
~ Nagy gáz van ha ez tényleg igaz, nem csak, hogy mi itt meghalunk, hanem akkor ez az őrült, őrültebb mint gondoltam, szóval lehet nem fog leállni, na remek, leszedni meg nem foglyuk az is biztos. De legalább megvan ennek a fickónak a neve, Sólyom szem, egész jó... ha ez a másik meg tényleg igazat mond... hát különös, én tartom a számat.
Most azt hiszem kifogytam az ötletekből, vagyis mégsem, gyorsan előveszem a sokkolót, lehet vele lőni is meg közelről is jó, most lehet ez fog kelleni, meg egy jó fedezék, gyorsan keresek egyet a szemmel, ha baj lesz, akkor behúzódok oda. De egyenlőre még farkas szemet nézek a másik bandával, ha majd közelednek, akkor én is támadhatok a sokkolóval, hátha használ.
- Jól beszél, ha nem állnak le, kapnak egy atomot.


#137 2011-08-01 18:01:01
Morsus
Épülettel szembeni utca:
Lorna látva az őrszemeket aggódva repül el.
- Apám!
Mondja féltő hangon, de a két mutáns figyeli Constatine, majd a bolát elkapja Higanyszál és fordulva vágja hozzá az angyalhoz, azt betekeri a kötél és mágus fiú egy intéssel a sokkolót pont Constatineba vezeti. A férfi remegve zuhan a földre.
- Elég volt.
Mondta a férfi komoran és kezei izzani kezdenek.

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
Lassan a légió lényei lehullanak az emberek és az atlantisziak arcáról, akik felveszik a maszkjaikat és a víz felé indulnak. A hajó távozik és minden nyugodt lesz. Az égből egy újabb lézer csap le az utcák közé.

Magneto: /Fury és Logan/
Magneto vért köhögve térdel amikor az őrszemek megérkeznek. Mire lőnének Lorna repül apja fölé és egy hullámmal hátra söpri a robotokat. Három ettől darabokra szakad. Már csak hét őrszem marad.
- Lorna?
Kérdi az alig magánál lévő mutáns nagyúr. Polaris finoman hátrébb lebegteti mire a lézer becsapódik és a lányt pár másodperc alatt porrá égeti. A mutáns nagyúr üvöltve nyúl a lézer felé, ám ekkor Logan hátba lövi az őrszemmel. A mutáns végig gurul az utcán. A vértje cafatokban és már alig él. Állati tekintettel néz az őrszemre és egy brutális mágneses csapással szétszaggatja a vértet a férfiról, aki az egyik kocsinak vág. Magneto pár méterre a földtől kezd el repülni Logan felé, hogy végezzen vele. Tyler képes kiszámolni hol tudja a lézerrel meglőni, hogy pont betöltsön a fegyver és még ne sebezze meg Logant.
Visszaszámlálás: 40 másodperc


#138 2011-08-02 13:01:58
Thorhalla
Az Atlantisziak egy részét már nem is kellett visszadobálnom a vízbe, mentek ők maguktól, ahogyan a csápos leesett az arcukról. Ugyanez volt a többi halandóval, a csáposok leestek. Ezek szerint odalent az óceánban Namor győzedelmeskedett Apokalipszis felett. Újabb lézer csapott le az égből, a tengerre néztem, menjek vagy maradjak, míg biztosan tudom, hogy a halkirály renden van? Vagy menjek s keressem Einar-t, kivel nem tudtam már hosszú percek óta, hogy mi lehet. Az átokba, hogy mindkettejükért aggódtam. De a halandóknak is kellett a segítség, így maradtam egyelőre s a magukhoz térő embereket kezdtem nyugtatni, hogy most már minden rendben lesz. S nekiálltam a földön levő légiót elégetni, hogy többé ne szállhassanak meg senkit.

Miller elfintorodott, amikor a nő elkapta az íjat, és Constantine-hoz vágta. Arra számított, hogy el fogja kapni, csak ő úgy számolt vele, hogy ezzel őt fogja körbetekerni és nem marad ideje máshoz hajítani. Az angyal pedig kiment, mit tanult ez a férfi a katonai kiképzésen? Nem elég, hogy egyszer Namor letépte a kezét, most még ezekkel is meg akarja öletni magát? A másik férfi pedig sokkolóval próbálkozott, ami úgyszintén Constantine-ban landolt és a férfi elterült a földön. így maradt az állás kettő-kettő. De azok még mindig mutánsok voltak és még mindig könnyedén le tudták volna őket szerelni. A férfi kezei izzani kezdtek, a többiek szavai pedig úgysem győzik meg, ha leállnak is kapnak egy atomot, Magneto-t kell földre küldeni. Egyetlen ötlete támadt már csak Jon-nak. Ez fájni fog a többségnek, legalább is a fülüknek.
- Fogja be a fülét – súgta a mellette levő Bishop-nak.
A szonikus nyílvesszőt vette ki a tegezből és helyezte az idegre, lövés után 2 másodperce van, hogy a fülét befogja. 95 decibel erejű hang fogja a helyet betölteni, ami pedig valahol félúton lehetett a légkalapács 2 méterről, vagy a diszkón belüli hangok és az üzemi zaj illetve egy kamion zaja 1 méterről okozott hangok között. Célozni most nem is igazán célzott, arra számított, hogy Petra megint elkapja. Így csak a Skarlát Boszorkánymester felé lőtte a lövedéket, majd lebukott a fedezéke mögé azonnal és befogta a fülét, nem akarta kivárni amíg az elkezdi a hangot kiadni.


#139 2011-08-02 15:00:58
Quentine Constantine
Hiába a szép szavak, előbb valami körémtekeredik, majd egy csípést vagy harapást érzek, aztán erős áramütést. Térdre esek, fogaimat összeszorítva tűröm az áramot, majd az oldalamra zuhanok.
-Kösz srácok, imádlak titeket! - Sziszegem az állítólagos társaimnak. Nem érzem magam valami jól, a fájdalom nem túl jelentős, megtanultam eltűrni, de az izmaimat lebénította. Mikor meghallom Sólyomszem utasítását, hitetlenkedve, már-már görcsösen felnevetve nézek rá.
-Ezt most komolyan mondod? - Kérdem vicsorítva, hiszen épp az ő huzalos nyílvesszője miatt nem tudom most megmozdítani a kezemet, persze azért Bishop sokkolója is játszik ebben egy kis szerepet. Jobb híján csak fekszem ott, mint valami kötözött sonka, és próbálok úrrá lenni a testemen, mert így nem sok hasznomat veszi a társaság, na nem mintha én nekik sok hasznukat vettem volna.


#140 2011-08-02 16:19:23
Bishop
A dolgok még rosszabbra fordulnak, Sólyomszem trükkje nem válik be, hanem körbe keríti a Constatin-t és még ha ez nem lenne elég, fogalmam sincs, hogy az én sokkolóm is őt találja el, persze, ahogy ezt észreveszem, rögtön leállítom, ha kell az aksit is kiszedem belőle. Aztán Sólyomszem megint előakar valamivel rukkolni, én gyorsan előkapom a pisztolyom, Sivatagi Sólyomra esett a választás, ha jól emlékszem betöltöttem, de azután el is rakom.
~ Fület befogni? Hang bomba? Constantin. Nah jól van nem vagyok az a hős típus de...
Gyorsan ahogy tudok odasietek a szerencsétlenül járt társamhoz, ha tudom két zsebkendővel betömöm a fülét, ha hagyja, ha nincs nálam zsepi, akkor én magam fogom be az ő fülét, közben lelkiekben felkészülök, hogy nem lesz ez kellemes élmény. Ha nem bírom tovább akkor így is úgy is a fülemhez kapok és eldugaszolom azt.


#141 2011-08-03 12:08:16
Ultimate Guru
Felgyorsulnak az események, de nemigen tudok követni mindent, mert a figyelmem nagy részét elveszi, hogy a páncélzatot irányítom a magam módján. Fénysugarak csapkodnak mindenfelé, és mintha egy lány is odaveszne Magneto mellett… de a sugaramat már nem tudom megállítani, és telibe találom a mágnesességet uraló mutánst.

Magneto végiggurul az utcán, és valamelyest lelkiismeret-furdalást érzek, ezért nem is próbálok újra támadni. Talán… ennyi elég lesz neki.

- Istenem, remélem, nem öltem meg…

De nem, még él, bár alig. Közelebb repülök hozzá…

… ám ekkor a páncélom pillanatok alatt darabokra hullik, Magneto gyakorlatilag lehámozza rólam, mintha csak egy öltöztetős rongybaba lennék. Nekizuhanok egy kocsinak, és felordítok. A lőtt sebem már eddig is sajgott, de most még inkább fájlalom mindenemet.

- Ugh… Uram, segíts…

Ha büntetést érdemlek, hát legyen… de ne ettől a terroristától! Még… nem halhatok meg… és nem így… nem itt… nem most…

Homályosan látom, ahogy Magneto felém lebeg…


#142 Ma 16:49:18
Tyler
Magneto helyett Lornát találja el a lézer, s azon mód porrá is ég. Ekkor azonban Logan lövi hátba, s ezzel felbőszíti a mutánst, és rátámad. Itt a lehetőség, hogy végre tényleg végezzen vele. Őrült tempóban számolásba kezd, hogy pontosan tüzeljen, s még akkor és úgy hogy Logant egyáltalán ne találja el, sőt lehetőleg meg is védje Magneto támadása elől.
Mihelyst sikerül kiszámolni a megfelelő szöget, a lövés időpontját azonnal tüzel, a lézerrel. Közben 3 Őrszemet Magneto megmaradt gyerekeire uszítja. Próbálja megbénítani őket, hogy végre a velük harcolók feltudjanak kicsit lélegezni. A maradék négy robotot pedig Magneto felé irányítja, ha valamiért, ezt a támadást is túlélné az az átokfajzat.


#143 Ma 17:33:14
Morsus
Épülettel szembeni utca:
A két miután zavartan figyeli a lövést. Skarlát int és a nyíl robbant, a hang kiüti Bishopot, aki még rohan amikor az robban, Skarlátot és Constatinet. Sólyomszem zavartan marad talpon. Higanyszál még valamennyire talpon van és megindult a amikor az őrszemek lézerei eltalálják őt.
Folytatás lejjebb...

Épülettel párhuzamos utca jobb oldala:
A vízből kiemelkedik Namor, sebekkel borítva. Kezében egy szigonyt fog, amint az egyik haldokló légióba dob.
- Apokalipszis elbukott és elmenekült. Keressük meg a többi mutánst.
Folytatás lejjebb...

Magneto: /Fury és Logan/
Logantől nem messze csapódik be a lézer Magnetoba, aki üvöltve válik porrá. Majd a lézer pusztítása hátra löki a férfit, neki a falnak.
Folytatás lejjebb...

Utóhatás:
Tyler megkapja az információt, az atomot leállították.
Namor és Thorhalla megtalálják Sólyomszemet, Bishopot, Conatantinet és Skarlát Boszorkánymestert. Felettük három őrszem, akiket Tyler vezet. Namor csalódottan keresi Einart és látja meg az érkező sereget.
- Máskor hercegnőm.
Mondja Hallának és két csók után elrepül. A sereg pedig kórházba viszi a túlélőket miközben letartoztatják a mutáns terroristát. A hadsereg romok között megtalálja Shadow testét, Spartan ruhái között, hivatalosan Spartan emghalt Magneto támadása során, Shadow sose létezett.
Logan sérülten hazament, ott lassan elkezdtek feltámadni az emlékei. Felébredt Rorschach és Walter, dühében körülötte a fém elkezdett remegni...
Egy felszínes egy heti kezelés után Stephanie, Miller, Bishop és Constatine egy terembe lett vezetve. Ott egy katona fogadta őket.
- Tudom kik maguk és ha tetszik nekem ha nem... maguk megmentették a Várost és valószínűleg ha máskor veszély lesz csak önök segíthetnének ismét. Hát veszély van. Az égbe küldtük minden idők legdrágább és legfejlettebb űrállomását, új technológiákkal. A fedőneve: Fury. Valami van benne. Uralta a támadás alatt, jelenleg látszólag mellettünk áll, de én biztosan tudni akarom így maguk felmennek oda és megtudnak mindent.
A parancsok után egy teleportáló fény elnyeli a csapatot.

Folytatjuk