Jason Kariel / BlackMail

Adatok:

Név: Jason Kariel
Egyéb név(i): BlackMail
Faj: ember
Nem: férfi
Jellem: Sajátosan szemléli a világot, mindig próbál egy olyan szemszögből megnézni valamit, ahonnan mindenki hülyeségnek gondolná. Az embereknek mindig a szemében mondja azt amit gondol róluk, csak akkor hazudik, ha érdeke úgy kívánja. Barátaiért bármit megtesz, az a baj, hogy nehéz a barátjává válni természete miatt.
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: 1991. Nov. 08., New York
Kor: 20
Család: Apja és anyja halottnak hiszik őt.
Osztály: -
Foglalkozás: Zseni
Testmagassága: 190
Testsúlya: 80
Szeme színe: barna
Haja színe: barna
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: Hosszú haja van, amit hátul összefog
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Tökéletesen egészséges

Életrajza:

Hogyan váltam azzá, aki vagyok? Ez egy hosszú történet… És mint minden hosszú történetnek van egy eleje. Az enyém, így kezdődik…

Születésem napja, igazából csak annyiból volt különleges, hogy megszülettem. Apám kapott két hét szabadságot a hadseregtől, ahol technikusként dolgozott, anyám meg a kórházban volt már egy jó ideje, mivel veszélyeztettet terhes volt. Szóval megszülettem és végül apám után a Jason nevet adták nekem, anyámat amúgy Sarah-nak hívták, vagyis hívják még mindig. Szóval megszülettem, rám adták a szokásos babakék takarót, vagy micsodát, pár napot a kórházban töltöttem, végül otthon kötöttem ki.

Otthon… Egy hely, ahol meghúzhatjuk magunkat, egy hely, ahol békében lehetünk. Az ősembereknek ez egy barlangot jelentett, ahova nem esett be az eső. Később barlang helyet házak használtunk erre a célra, majd kastélyokat, mostanában lakásokat. Az én otthonomat sokáig a szüleim háza jelentette. Tizennyolc éves koromig éltem ott, de ne rohanjunk előre… Az óvodában problémák voltak a viselkedésemmel, ezért az ovónők elküldtek egy terapeutához, vagy mihez. Mivel otthon alapjáraton normális voltam, ezért anyám nem értette, hogy minek kell elmennem, de beleegyezett ebbe a dologba. A terápia vége az lett, hogy már az oviban is rendesen viselkedtem. Általános iskolás éveim alatt többször kaptam a tanároktól és az osztálytársaimtól, pedig én csak a szemükbe mondtam azt, amit gondolok, báááár lehet, hogy túlságosan nyers voltam… Ekkortájt kezdtek el érdekelni a számítógépek. Először csak játékokkal kezdtem, aztán az internet bekötésével megtanultam a hackelés művészetét. Kisebb-nagyobb levél szolgáltatók levélfiókjait törtem fel, illetve segédkeztem pár játék feltörésében.

Középiskolában már szakmai szinten foglalkoztam a számítógépekkel. A hackerkedés mellett a mesterséges intelligenciák programozása is érdekelt. Első M.I-ámat Da Vincinek neveztem el, ugyanis egy kezdetleges hiba- kereső és -javító algoritmusnak indult, később aztán… Majd lesz róla szó. Szóval drága iskolás éveim alatt egyre jobban beleástam magamat két kedvenc hobbimba, egyre nagyobb „vadakra” mentem, és Da Vinci is egyre okosabb lett.

Mikorra tizennyolc éves lettem, Da Vinci már elég okos volt ahhoz, hogy már önmagát fejlessze, és hacker tudásom is elért egy elég jó szintet, tehát eldöntöttem, ideje bemutatkoznom a világnak! Írtam pár vírust, majd feltörtem a katonaság információs adatbázisát. Da Vinci segítségével ez kb 2 órámba került. A katonaság nem keresett fel engem az ügy után, de pár nappal később egy csapat fekete öltönyös alak meglátogatott minket. Elém dobtak egy notebookot és „szépen megkértek”, hogy törjem fel. Azt mondták, hogy tíz percet kapok, ha nem csinálom meg, akkor megyek szépen a börtönbe. Mit ne mondjak, bepartam, mint az állat. De komolyan… beállít hozzád egy alak MIB gorilla, eléd vágnak egy gépet és megfenyegetnek. Drága szüleim meg csak álldogáltak és néztek, mint borjú az új kapura… Ezt nevezem én szülő támogatásnak…. Nem tettem mást feltöltöttem Da Vincit és feltörtem az a nyavalyás számítógépet. Az ügynökök erre közölték, hogy egy órám van, hogy összepakoljak.

Szívroham, kettes csapó! Azt hittem, hogy visznek a börtönbe, de útközben elmagyarázták, hogy mi lesz velem. A Baxter Toronyba visznek, ahol a hozzám hasonló „zsenikkel” együtt dolgozhatok. A szüleim emlékeit módosították, ők úgy tudják, hogy drogtúladagolásban haltam meg, ebben az a vicc, hogy még egy füves cigit sem szívtam el… De ami késik, az nem múlik. A Baxter Toronyban egy évig gyakorlatilag csak a robotikával töltöttem az időmet, illetve Da Vincit fejlesztettem ebbe az irányba. A robotikával Vasember miatt kezdtem el dolgozni, csak én Da Vincinek, akartam testet adni. Egy év alatt nem sikerült megcsinálnom a Vasember páncél másolatát. Egy kellemes pillanatomban, értsd bevoltam tépve mint az állat, feltörtem a Baxter hálózatát és letöltöttem a korai Vasember páncél adatait. Elfelejtettem említeni, hogy időközben sok zsenit elköltöztettek, de én maradtam, mivel Da Vincinek szüksége volt az ottani gépekre.

A Vasember páncélt úgy módosítottuk Da Vincivel, hogy ne egy egész csapatnak kelljen üldögélnie egy külön helyen, hanem a pilóta látja el a feladatokat. Ennek a hátrányai is megvoltak, ugyanis a műholdas akku feltöltés nem működik, tehát energia ügyben a páncél csak a reaktorára hagyatkozik. Valamint sokkal nehezebb M.I.-t írni, hiszen a páncélban kell azt is elhelyezni és nem külső tárolón. Ezért született meg L.E.O., Da Vinci kis testvére. Végső formájában ugyanolyan lesz mint Da Vinci, csak sokkal mobilabb formában. Más dolgokat is módosítottam a páncélon, többnyire ballisztikus fegyvereket telepítettem rá, illetve rakétákat is szereltem bele, így téve sokkal halálosabbá azt.

Da Vinci sajnálatos módon nagy részben megsemmisült, mikor a Baxter Tornyot megtámadta valami izé. Magam is csak a páncél segítségével éltem túl a dolgot.


Képességei: -

Szakértelmei: Hackerkedés mester fokon, M.I. programozás mester fokon, robotika haladó

Adatlap:

Név: Jason Kariel
NJK: -
Foglalkozás: -
Munkahely: -
Eszközök: Stalker S1.5
Felszerelés/fegyverek: -

Felhasznált kreditek: 4 kredit --> 12 pont a páncélhoz
Fennmaradó kreditek: 0

Páncél alkatrészei:

Alkatrész / Elhelyezkedés / Ár

Program 2. szint (L.E.O.) / szemi vízor + hangszóró a páncél fej részében / 2
Súlycsökkentés 2. szint (-100 kg) / - / 2
Anyag 3. szint (Titánium) / - / 3
Ellenállás 3. szint / - / 3
Repülési sebesség 3. szint / Két fő-hajtómű a talpon, két segéd-hajtómű a tenyéren / 3
Ballisztikus fegyver 1.szint x 2 / két alkaron, csak használatkor láthatóak / 2
Robbanó töltetek 1. szint / 6-6 a két vállon, csak használat esetén láthatóak / 1
Erőnövelés 2. szint / - / 2
Rugalmasság 3. szint / - / 3
Szenzorok 3. szint / - / 3
Reaktor 3. szint (EWA) / A hát felső részen nem sokkal a nyak alatt / 3

Egyéb felszerelések a páncélhoz:

Lőszertartó
Üzemanyag tartály (szilárd üzemanyag)

Név: Jason Kariel
Egyéb név(i): BlackMail
Faj: ember
Nem: férfi
Jellem: Sajátosan szemléli a világot, mindig próbál egy olyan szemszögből megnézni valamit, ahonnan mindenki hülyeségnek gondolná. Az embereknek mindig a szemében mondja azt amit gondol róluk, csak akkor hazudik, ha érdeke úgy kívánja. Barátaiért bármit megtesz, az a baj, hogy nehéz a barátjává válni természete miatt.
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: 1991. Nov. 08., New York
Kor: 20
Család: Apja és anyja halottnak hiszik őt.
Osztály: -
Foglalkozás: Zseni
Testmagassága: 190
Testsúlya: 80
Szeme színe: barna
Haja színe: barna
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: Hosszú haja van, amit hátul összefog
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Tökéletesen egészséges


Hét hónap a Ghost fiaskó óta... Hét hónapja vesztettem el az eredeti DaVincit és alig egy hónapja írtam meg az újat. Szerencsémre sikerült némi adatot kinyernem a Baxter romokból, valamint a SHIELD és Stark is adtak némi támogatást ahhoz, hogy újra létrehozzam őt. Szerencsémre sikerült megoldanom, bár volt egy elakadásom, amin némi zöld szentség segített, ezek szerint jó hatással van rám az a cucc. És ami a legjobb, az új erőforrásokkal valamint a fent említettek segítségével sikerült Vincit a páncélomba is belepasszíroznom, valamint letöltöttem rá a SHIELD adatbázis általam elérhető részét. Mindezeket az adatok közvetlenül a SHIELD központi gépéből juttatom át a páncélra Tony egyik műholdján keresztül.

Miközben Vincit igyekeztem visszahozni az életbe, próbáltam szociális személy is lenne, avagy elkezdtem jobban megismerni csapattársaimat. Jon volt az, aki néha hozzám fordult segítségért elektronikában, mondhatni örömmel segítettem neki. Ramirez-ről megtudtam, hogy akudt COD fanatikus, így mikor Vinci már eléggé fejlett beprogramoztam őt, hogy tudjanak játszani. Élvezett volt hallgatni Master üvöltését, mikor Vinci csipával zoom nélkül lőtte fejbe a pálya másik feléről. Tyler volt az, akivel jobban megismerkedtem a gyakornokok közül. Vele és Tonyval készítettünk egy új biztonsági rendszert a SHIELD számára, ebbe a programba a magam részéről Vinci egy speciális változatát csináltam meg, persze a már új Vinci segítségével. A Különítmény tagjai közül Valkűrt, Zardát, valamint vadföldieket kerültem. Amerika Kapitánnyal, Sólyomszemmel és Vasemberrel viszont mondhatni haverok lettünk.

Hogy én mit csináltam a szocializáción és Vinci újra alkotásán és fejlesztésén kívül? Természetesen a páncélomon dolgoztam. Tony-tól elkértem a repulzor technológiáját, valamint megpróbáltam meggyőzni őt, hogy adjon oda egy fejlettebb generátor, de sajnos az utóbbira nem sikerült rávennem. Amerika Kapitányt, ahogy Jon és Bruce is én is megkértem, hogy tartson valamiféle közelharci oktatást, hiszen az jól jöhet, ha közelharcba keveredek a páncéllal. A többiektől külön edzettem, főleg az egóm miatt, nem akartam, hogy a többiek lássanak engem bénázni. Kapitánnyal főleg boksszal és birkózással foglalkoztunk, ezekben sikerült elérnem egy erős kezdő szintet. Sólyommal néha-néha egy küldetésre mentem el. Egy ilyen küldetés alkalmával találtam ki, hogy egyszer felvehetném, ahogy a céloz, így is növelve Vinci harci tapasztalatát. Sikerült két küldetés anyagát felvennem és Vinci még most is dolgozik az adatok feldolgozásán.

Természetesen egyedül is elmentem két-három küldetésre, már nem emlékszem, mert az egyiknél hát... hogy is mondjam? Megvan! Emelkedett állapotban voltam. Szerencsére senki sem sérült meg, de Danvers-től kaptam egy hatalmas letolást, hogy hogy lehettem ilyen felelőtlen.




Képzettségek:

Boksz és birkózás alapszintű ismerete, valamint Vinci kidolgozása közben új ismeretek telekommunikációs és műholdas technológiákban. Minimális ismeretek a Stark-féle repulzor technológiába. Fizikai kondíciója jobb lett, hála az edzéseknek.

Páncélzat:

L.E.O Helyett immár Vinci dolgozik, mint MI a páncélban, vagyis egy folyamatosan fejlődő és alkalmazkodó MI. Kapcsolat a SHIELD adatbázis egy Stark műholdon keresztül, valamint két repulzor a tenyér részén, Tony jóvoltából.

És egy új kinézet is társul a fejlesztéshez: