Blackmail

by **BlackMail** Vas. 06 Nov. 2011, 00:10

Név: Blackmail
Egyéb név(i): Jason Kariel
Faj: Démon
Nem: Férfi
Jellem: Cinikus hozzáállás a történésekhez. Valamilyen oknál fogva folyamatosan kommentál mindent.
Személyazonosság: Titkos
Születési helye és idő: Pokolban érdek az időszámítás
Kor: Attól függ, hogy honnan nézzük. De mindenképp 100 év alatt
Család: Elhunytak
Foglalkozás: Démoni fejvadász, vagy mifene
Testmagassága: 185 cm
Testsúlya: 90 lg
Szeme színe: Zöld
Haja színe: -
Bőre színe: Páncél fedi testét
Különleges ismertetőjel: Egész testét páncél fedi és néha egy lánc jön ki a testéből, nem elég?
Egészségi állapot/ betegségek: Egy démon, szerinted?

- Hey-ho! Let’s go! Hey-ho! Let’s go! – hangzik a háttérben a jól ismert zeneszám a háttérben. Jason felemli a fejét és közbenéz.
- Hol a rákban vagyok? – teszi fel a kérdést a férfi szinte magának.
- Hawaii szigetein vagy! – hangzik a válasz. – Nézz körül és rájössz, hogy hol vagy!
Jason körbe néz a táj nem éppen az említett szigetre hasonlít, sokkal inkább egy lángoló tetejű lőtérre. Jason rögtön a kivezető utat kezdi el keresni, ám a hang megint közbeszól.
- Ha azt hiszed, hogy a Pokolban vagy… Jól gondolod! – nevetés harsan fel.
- De mért kerültem ide? – hangzik el a nem költőinek szánt kérdés.
- Nézzük csak… - Pergamen surrogás hallatszik. – Emberölés, rablás, kéjvágy, szinte a teljes bűnlista megtalálható itt… Na jó, a mohóság nem. De most komolyan ennyi rosszaság után az kit érdekel?
- Várjunk csak odafent hősnek számítottam. – védekezik a férfi
- És? A politikusok is állítólag a nép emberei, mégis a saját zsebüket tömik.
- És én is ezt csináltam?
- Most, hogy mondod, nem… De a páncélodat te sem ingyen állítottad össze…
- De hiszen…
- Csönd legyen, Jason! Nem viccből vagy ezen a tetves lőtéren. Ott van két pisztoly lőj velük egy párat! Had lám, hogy tudsz velük bánni! – szól izgatottan a hang.
- Ez lesz a Poklom? Örökre két pisztollyal kell lövöldöznöm? – értetlenkedik az ifjú halott
- Nyert!!! – kacagás hallatszik. – Hülye kérdés, hülye válasz… Csak csináld azt amit mondtam!
Jason kezébe veszi a fegyvereket, majd a könnyebbet a lerakja és a nehezebbel próbál lőni.
- Nem úgy! Egyszerre lőjél velük! Adni kell a stílusra, még a gyilkolás terén is! – a letett fegyver felemelkedik és fejbe vágja a férfit. – Most pedig csináld azt amit mondtam!

-0-

Jason Karielnek hívnak, egykor a földön Blackmailként ismertek engem. Mostanában, viszont egy teljesen másik univerzumba éldegélek. Vicces kifejezés, hiszen nem éldegélek, hanem haldogálok, ugyanis meghaltam, mikor a többi hőst és nem tudom micsodát eltüntettet egy különös erő. Róluk azóta sem hallottam, bár, hogy őszinte legyek senkiről se hallok manapság idelent ugyanis az én személyes poklom az egy kiképző terep. Lőtér, akadálypálya, próba gyilkosságok efféle rendkívül izgalmas dolgokkal tengetem túlvilági létemet. Hogy ki akarja ezt tőlem? Baromi jó kérdés, csak a hangját halottam egészen idáig.
Hogy mért nézek ki ilyen furcsán? Démon lennék állítólag, nem adhattak nekem átlagos külsőt, páncélos voltam odafent, hát úgy gondolták ,hogy idelent is annak kéne lennem. Baromi vicces mit ne mondjak egy lovagi páncélhoz hasonlatos testet kaptam, amit ráforrasztottak a húsomra. Ami a legrosszabb az egészben, hogy ezek a vaslemezek annyit érnek, mint egy szimpla ruha, tehát golyók ellen semmit se. Úgy látszik drága főnököm a stílusra utazik és nem a hatékonyságra.
A hatékonyságról jut eszembe. Mivel démon lettem új külső és szenvedések mellé dukálnak képességek is. Ezekből is látványosabb fajta jutott a számomra. Első képességem az egyértelműen megmutatkozik a testemen. Véletlenszerű helyeken egy lánc jelenik meg a húsim alól, amit némi összpontosítással irányítani is tudok, így megragadni az ellenlábasaimat, vagy mondjuk kapaszkodásra is tudom használni. Hasznosnak hasznos, de ha valaki erősebb nálam, akkor simán odaránt magához, ráadásul fájdalommal jár a használata, bár már egészen hozzászoktam… Második képességem is ad a látványnak, ám ezt nem mindig látni. Megbízóm adott nekem szárnyakat. Persze nem angyal szárnyakat, vagy démonszárnyakat… árnyszárnyakat. Na ezt úgy kell elképzelni, hogy egy angyal vagy démon szárnyáról letépkedjük az összes tollat, vagy bőrhártyát és csak a csontot hagyjuk meg. Ehhez adjunk hozzá némi design-t és voilá megkapjuk az én szárnyaimat. Nem tudok velük repülni, csak siklani és csak harminc másodpercig tudom nyitva tartani őket. Szerencsére a golyók nem tudnak benne kárt tenni, hiszen árnyakból van, de hogy akkor, hogy fogja meg a levegőt… Isten se… akarom mondani az Ördög se tudja. Utolsó képesség, szintén a stílust adja. Biztos láttátok a Wanted című filmet. Angelina Jolie, meg az a hülye srác, már nem is jut eszembe a neve, az a béna krapek tudjátok… Mindegy is, szóval drága Főnöknek megtetszett a golyó hajlítgatós ötlet. Képessé tett rá engem is, bár nekem nem kell hadonászni a pisztolyokkal, mert valamilyen telekinetikával hajlítom meg a golyó röppályáját. Az én elképzelésem szerint ez olyan, mintha vennék egy kört és annak az ívén vezetném a golyót, vagy a golyót megfogná egy állandó hosszúságú lánc és azért hajlana meg a golyó, mindegy is hasznos is meg látványos is. Ez utóbbi képességem nem fájdalomhoz, vagy időhöz van kötve, hanem öléshez. Egy ember halála egy hajlítgatás ilyen egyszerű, azt hiszem három ilyet tudok „elraktározni”.
Képességek csodásak, na de a fegyók? Nos abból is kaptam kettőt. Természetesen stílus mindenek fölött! Így hát két pisztoly lett a fegyverem ebben a rémálomban. Az egyik képes arra, hogy átvegye egy másik fegyver képességét, nem tudom, hogy mennyi ideig, de csak egyet tud lemásolni, ha újat másoltatok a régi elveszik. Közös tulajdonságuk, hogy sohasem kell bennük tárat cserélni, végtelen töltény juhéé!!!

De ennyit a képességekről és a cuccokról. Jön a kérdés, én hogy a fenébe éltem meg ezt az egészet? A dolog egyszerű alkalmazkodtam! Kedves őrült Főnökömnek ugyanis mindene a stílus és az ölés, szóval azt szerette volna, ha stílusosan ölnék. Hogy ezt hogyan lehet megoldani? Ugrálás, lövöldözés ilyesmikkel, vegyél egy John Woo filmet és szorozd meg öttel, na ez tetszik a Főnöknek. Még, hogy a démonok rontják el az embereket… Bah, hülyeség. Fordítva igaz a dolog, de ez már vallási, meg filozófiai kérdés, én ezekhez nem értek pláne mostanában, mikor minden áldott napomat a gyilkolás teszi ki vagy annak a gyakorlása. Emberi életemben katona voltam, így hát nem nagyon hat meg egy ember halála, persze vannak szabályok, gyereket például sohasem, kivéve, ha démon és az én véremre, vagy nem tudom mimre pályázik, nah akkor szabad ölni azt is, de csak akkor!
Ami engem igazán foglalkoztat, hogy mért én? Miért pont én? Számos katona van odafent, szerintem a páncél nem játszott rá a dologra. Tán eladták a lelkemet, vagy tényleg ennyire gonosz lettem volna? Kérdések tömkelege vár megválaszolásra és szeretném kideríteni az igazságot, ámde itt és most csak ölni tudok. Jobbra és balra. Ölni… ölni…ölni… Már kezdem unni ezt az egészet.

-0-

- Nézzük mit tanultál meg az évek alatt, Jason! – szólal meg a testetlen hang egy napon.
- Vajon mit? Hogyan öljek úgy, mint Chuck Norris és Jason Stathan együttvéve. – válaszolja élesen a démon.
- Nana! Itt én osztom a poénokat és nem te! Mutasd mit tudsz! – a táj hirtelen megváltozik és egy raktárház látható. – A célpont odafent van. Öld meg!
- K*rva jó… - Jason már a fedezékből ereszti el ezt a sóhajt.
Üvöltések hallatszanak a raktárból és vagy két tucat gépfegyveres fickó özönli el azt. A démon ládáról ládára lopakodik óvatosan kerülgeti az őröket. Az egyikük arrébb sodródik, így gyakorlatilg tökéletes célpontot nyújt Jasonnak, aki ki is használja a helyzetet. Lánc tekeredik a csávó bokájára, majd egy erős rántást érez, lövés dördül és sikoly hallatszik a férfiak elindulnak az irányba. A démon jobb kezében lévő pisztoly felizzik, majd magába szívja a gépfegyvert. Tüzet nyitnak rá, de elvetődik. Hárman mennek megnézni a elhunyt társukat, ám ekkor őket éri golyózápor. A többiek össze-vissza lőnek nem tudják, hogy mi történik. A teremben kihuny a fény…
Odafent a férfi már sírva kuporog az egyik sarokban szolgáinak halál sikolyai és kiáltásai megtették a hatását. Jason belép a terembe az ajtó berúgása után és ránéz a fickóra, aki egy pisztolyt tart felé. Eldördül a pisztoly, ám egy lány sodorja arrébb a pisztolyt és a golyót is.
- Most komolyan? Utolsó lövésedet sírva adtad le. Szánalmas… - meghúzza a ravaszt és lövés dördül.
- Nem is olyan rossz… - hallatszik a testetlen hang.

Felszerelés: Két démoni pisztolya, melyekhez nem kell lőszer. Az egyik képes egy nagyobb fegyver tulajdonságának lemásolására.

Képesség:
- Démon Lánc: Testében egy lánc tűnik fel és el, ezt képes irányítani. Maximális hosszúsága tíz méter. Használata fájdalmat okoz.
- Árnyszárnyak: Szárnyak, melyekkel Blackmail képes siklani levegőben. Harminc másodpercre tudja kinyitni őket, utána pihentetnie kell azokat.
- Golyóhajlítás: Képes meghajlítani a golyók útvonalát. Egy ember halála egy hajlítást tesz lehetővé. Maximálisan három hajlítást tud eltárolni, amik 24 óra után elvesznek.

Szakértelmek: Amerikai katona kiképzés, parkour, pusztakezes harc, láncának támadó és védekező használata, pisztolyaival virtuóz módjára harcol, mind közel, mind távol, kín és kínzás elviselése.

by **Thorhalla** Vas. 06 Nov. 2011, 10:30

Jó lett, tetszik. Elfogadva.
Szeretnél már most bekapcsolódni, az amúgy is természefelettis szálba, aminél Mephisto is van, vagy magánkalandot szeretnél?