Adam Taylor Vs Carl Verrens

*Carl és Adam egyszerre ébrednek fel az Colosseum arénájában. Ahogy körülnéznek mindenfelé embereket látnak. Majd megszólal egy hang:
- Csak az egyikőtök juthat ki élve! - mennydörgi a testetlen hang.*

- Bocs öcsi én élni akarok. - szólok Carlhoz. Majd elindulok felé. Lazán közeledek nem támadok neki egyből hanem szép lassan elkezdek keringeni körülötte és figyelem a mozgását. Ha nem támad ki akkor egy laza jobb egyenessel indít. Ha az ellenfele kikerüli tovább támad és nem engedi, hogy visszatámadjon. Próbál olyan közel kerülni hozzá, hogy lefoghassa.

Miután magamhoz térek, hamar tisztázódik bennem, hogy innen egyikünk nem megy el élve. Én meg ma még nem ittam egy kortyot sem, szóval nem így kéne meghalni. Elkezd felém közeledni, így hát én pedig elkezdek körözni az arénában. Egy darabig csak így teszek. Várok. Figyelem mit lép erre. Semmit nem csinálok csak körbe-körbe sétálok. Biztosan dühítem vele, de hát mit mondhatnék... élvezem ezt a huzakodást. Figyelem és ha támadni próbálna, akkor kitérek egy oldalra vetődéssel, majd a földre érkezésemet kézzel tompítva, csinálok egy előre bukfencet, így ismét talpon vagyok. Felállok és figyelem mi jön ezután.

Ahogy elindul oldalra Adam megtöri a lendületét. Az előrebukfenc rossz döntés volt mivel így pont Adam felé közeledik, aki kegyetlenül belerúg sípcsonttal lehetőleg a férfi fejébe. Ezután a lelassított ellenfél fölé lép és rátérdel a mellkasára igencsak erősen. Ha esetleg a rúgás nem talál akkor a felállás közben üti meg a hozzá közel eső férfit.

Sajnos nem bizonyultam elég gyorsnak és a fickónak ügyes húzásai vannak. Sajnálatomra betalál a sípcsontos rúgása, így én hanyatt vetődtem vissza a földre. Eléggé beszédített a dolog, ám nem tétovázhattam sokat, így lábaimmal elrugaszkodva lendületet vettem és egy hátra bukfenccel talpra kerültem ismét, még mielőtt újabb csapást mérhetett volna rám. Igyekszem gyorsan reagálni, így az arca felé intézek egy jobbkezes ütést, lehetőleg az orrnyergére célozva. Ha elkapná felé lendülő öklömet, akkor másik öklömmel egy nagy ütést mérek a gyomorszájába.

A második támadás nem talál. Adam nyugodt marad és pontosan azt teszi amit a kiképzésen tanult kihasználja az erőfölényét, és megrohanja ellenfelét nagy lendülettel. Bekapja ugyan az orrnyergére mért ütést ám megpróbálja átkarolni ellenfelét és testsúlyát kihasználva ledönteni a lábáról a férfit(Adam 196cm és 96 kg). Ha sikerül akkor a földön gyorsan átkulcsolja rajta a lábát felemelkedik és megpróbálja eltörni a nyakát.

Sikerült orrba vágnom, ám figyelmetlenségemnek köszönhetően majdnem elkap. Én azonban egy gyors mozdulattal kitérek előle. Jobbra vetődve ugrom egy nagyot, majd a talajra kezeimmel érkezve, tovább lököm magam, így újból talpra esek. Felegyenesedve nekiiramodok ellenfelemnek, ám a közelébe érve, megpróbálok odacsúszni hozzá a földön, hogy aztán tiszta erőből két lábbal belerúghassak az ő két lábába. Egyenesen a térdére célzok, ha elég erősen rúgom meg, talán földre küldhetem.

Adam méreteit meghazudtoló gyorsasággal fordul menekülő ellenfele után. Most már kezd komolyan harcolni. Ahogy a férfi elkezd közeledni maga is közeledik. Amikor a férfi megpróbál becsúszni Adam elrugaszkodik a földtől mindkét lábát felhúzza a mellkasáig majd amikor ellenfele pontosan alá ér teljes erővel rátapos. Mivel ellenfele éppen csúszik arra, hogy kitérjen a normál fizika törvényei szerint szinte semmi esély nincs. Ha esetleg sikeresen kitér Adam a földre érés után azonnal a kitérő férfi felé rúg keményen.