Lex Orrin

Név: Lex Orrin
Becenév: Lex
Faj: Ember - Mutáns
Nem: Férfi
Jellem: Jó nevelést kapott, nincsenek előítéletei senkivel sem, ha feladatot kap addig megy amíg végre nem hajtja, kitartó, tisztességes és jószívű... És imádja a lányokat. Szereti a társaságot, de megesik hogy túl komolyan veszi a dolgokat.
Személyazonosság: Zárt (nyitott azoknak akik sokat néznek sportcsatornát:P )
Születési hely/idő: 2004. Feb. 30.
Kor: 18
Család:
-Apa: Ralf Orrin (él)
-Anya: Mary Orrin (halott)
Foglalkozás: Tanuló, ifjú harcművész
Testmagasság: 187 cm
Testsúly: 80 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: barna
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: -
Egészségi állapot/betegségek: Néma

Életrajz:
Lex egy New-Yorki kórházban látta meg a napvilágot, egy hosszú s fájdalmas kínszenvedés után, mely alatt az anyja életét áldozta, hogy ő megszülethessen. Meglehetősen hamar realizálták hogy a gyermek néma, hiszen az első légvétel során egy hang sem hagyta el a torkát, pusztán csak a gyermekies könnyek csorogtak végig az arcán. Apja, egy neves bojutsu* oktató, ki megannyi kupát nyert már, s ebből fogva a kezdetektől úgy nevelte a fiát, hogy ő vigye tovább a családi " foglalkozást " s legyen méltó örököse. Miután Lex megtanult stabilan járni, apja szárnyai alatt el is kezdte tanulni a bojutsut, mely, talán örökölt tehetségből adódóan, kezdésként, s ennyire fiatalon, egész jó ment neki. 6 éves korában már több, többnyire korabeli gyerekkel edzett együtt az apja harcművészeti óráin, s őszintén megvallva, más nem is nagyon volt az életében, egészen addig amíg el nem jött az általános iskola ideje. Nehezen szerzett barátokat, hiszen nem sokan értették meg hogy mit is akar mondani amikor elkezdett mutogatni, sőt néha emiatt verekedésbe is keveredett, de az edzéseknek hála sosem volt komolyabb baja az ilyenek miatt, nem úgy mint annak aki belekötött. Kevés barátja volt, de azok ténylegesen barátok voltak. Ezen évei alatt kezdett harcművészeti versenyekre járni, melyeken meglehetősen jól teljesített, javarészt első helyezett lett, de ezen időben még megesett hogy második, s még ritkábban, hogy harmadik helyen végzett. A problémák ellenére példás eredményekkel zárta az általánost, s nem meglepő módon fel is vették egy magasabb szintű gimnáziumba, ahol azonban már nem volt gondja a társasággal, ugyanis egy meglehetősen jó osztályt kapott, akik között elég jól érezte magát. Eddigre már szinte mesteri fokon elsajátította a bojutsu minden technikáját, s elkezdett kialakulni a saját harci stílusa, melyben már annyira nem voltak megkötve a mozdulatok. 17 évesen, harmadikos korában végül indult az országos bajnokságon, ahol egész gyorsan tört fel az élre, s nagyrészt nem nagyon volt problémája az ellenfelekkel, egy ismeretlen erőből adódóan, melynek hála megérezte hogy merről s hogyan akarják megtámadni, és ennek hála nagyrészt le tudta blokkolni az érkező támadásokat. Viszonylag egyszerűen mentek a dolgok, leszámítva a döntőt, mely New-Yorkban volt. Az ellenfele egy igencsak edzett Ninjutsu mester volt. Miután megadták egymásnak a tiszteletet, elkezdték a harcot. Változóan alakultak a dolgok, kezdetben nem volt túl jó a helyzet, lebecsülte az ellenfelét, s az így botját félre lökve meg tudta ragadni a nyakánál, s meglehetősen kevesen múlott hogy a földre vigye, ám Lex az utolsó pillanatban képes volt a bot segítségével megtámaszkodni, s egy kis szenvedés árán visszaállni két lábra. Meglehetősen kiegyensúlyozott harc volt, nem igazán tudták megérinteni egymást, Lex főleg védekezett, s amikor megfelelőnek látta az alkalmat támadott, s legvégül ez bizonyult a helyes taktikának, ugyanis az ellenfele a támadását befejezvén elvétett egy hibás lépést, mely miatt kissé megingott az egyensúlya. Kapva az alkalmon, Lex megkísérelte kiütni az ellenfele lábait maga alól, ám az átugrotta a botot, láthatólag számított rá, de arra nem hogy Lex ugyan azon lendülettel fordulatból képen vágja a bottal. Az ütés olyan erősre sikeredett hogy az illető végül elájult tőle. Megnyervén a bajnokságot, rettenetesen büszkévé tette az apját, s végül is neki akkor ez számított a legjobban, ám az öröme nem tartott sokáig. A bajnokság után nem sokkal egy vérvétel után ugyanis kiderült, hogy megtalálhatóak benne az x gének, s ő jól tudta hogy ez mit jelent, s magyarázatot is adott a dolgokra, hogy miért érezte előre meg a dolgokat. Végiggondolva a dolgokat úgy érezte, hogy nem méltó arra amit elért, hiszen így tulajdonképpen csalással szerezte meg a győzelmet. Egy magányos délutánján, jobban utána nézett a dolgoknak, melyek eddig nem nagyon érdekelték, s így talált rá véletlenül egy speciális iskolára, ahol " különleges tehetséggel rendelkező " diákokat nevelnek. Kérvényezte az áthelyezését, mert így érezte fairnek a dolgokat, és bár apját kicsit unszolnia kellett hogy bele egyezzen, de nagy nehezen sikerült rávennie. Apja, még mielőtt Lex véglegesen elköltözött volna otthonról, átadta a fiúnak a családi örökségét, egy 180 centi hosszú botot, jutalomból azért, amit elért, s mert tovább viszi a tudást, melyet a családja generációk óta továbbad.

Képessége: Egy amolyan 6. érzék, 10 méteren belül megérzi ha valaki meg akarja támadni, meg tudja állapítani hogy merről, s ennek fényében tud rá reagálni.

Szakértelmei:
- Harcművész/élsportoló. ( pusztakézzel, rövid és hosszú bottal. )

Privát előtörténet véleményezés: nem

Megjegyzések: Szeretném lejátszani a megérkezését.

Elfogadva.
Hjaj, megérkezés akkor megoldható, hogy a kirándulásra legyen? Mert holnap akarom kirúgni oda a jónépet már végre...

Mármint hogy értve hogy a kirándulásra?

Hogy nem a kúriába érkezel, hanem a táborba, ahol kirándul a gimi.

Nekem oké, s hogy fog oda keveredni?

Felhívták apádat, hogy oda küldjön téged.