Azareus vs Jeff, Rayn, Fornesh, Ziltor, Ashley

Helyszín: Csúcs űrállomás.

Mindenki tudja, hogy itt a vége. Az űrállomás súlyosan megsérült a harcok során. A világítás mindenhol kialudt már a tartalék is kiment. A kis csapat tudja, hogy gyorsan el kell menniük. Ahogy a zsilip felé haladnak meghallják a lépteket. Sejthetik, hogy a legtöbb támadót lemészárló mutáns Azareus az. Azareus szintén hallhatja a csapatot. Még nem látják egymást, de már csak egy rekesz választja el őket. Mindkét oldal tudja, hogy itt és most fog eldőlni minden. Az állomás belsejében vannak. Mivel a gravitáció kiment ezért már csak a mágneses bakancsokban bízhatnak. Ahogy körülnéztek látjátok, hogy minden irányba elindulhattok. Az állomás szabvány elemekből áll a szintek közötti átjárók nyitva vannak a falakból sok helyen különböző tárgyak merednek elő. Testek és vér lebeg mindenfelé. Azareus elé hasonló látvány tárul. Mind tudjátok, hogy az állomásra már vigyázni kell. Több helyen kilyukadt a burkolat így ha a harc tovább terheli az végzetes lehet mindenkire.

//Remélem mindenkinek megfelel a helyszín. A csapatnak van rádiója és mágneses bakancsok. Légmentesen záró űrruha senkin nincs. Azereus mágneses bakancs neked nem kell szóval nincs is. //

Homályos képek, sikolyok és vér. Leszakadt fejek és pár kar. Az űr. Az események felpörögtek a miután megtámadtak engem, és ölnöm kellett, hogy életben maradjak. Az űrben, ahol senki sem hallja a kiáltásod. A hajó megsérült, vigyáznom kell nehogy még egy lyuk essen rajta, akkor oda a levegőm. Talán ha egy erőteret tudnék képezni magam köré, amiben oxigén van el tudnék még jutni egy lakott bolygóra. De inkább nem kockáztatok.
Járok fel s alá, vizsgálva a hajó állapotát és, hogy biztosra menjek, hogy mindenki halott. Egy jó ideig csend van. Csend, majd léptek. Több ember lépte, a mágneses bakancsokat nehéz halkan használni, szerencsére nekem nincs szükségem ilyenre.
Pár centiméterre elemelkedek a padlótól, hogy ne hallják a lépéseim, majd a legközelebbi falhoz simulok és hallgatom őket. Valószínűleg ők is tudják, hogy a közelben vagyok, későn emelkedtem a levegőbe, nem számítottam rájuk. Viszont most nem lehetnek biztosak a pozíciómban. Amint ideérne az első ember a túléltek közül megragadnám és megfojtanám az erőmmel.

Jó kérdés, hogy mi a f@szt keresek én itt... De tényleg. Ez itt az ŰR. Nincs gravitáció. Nincs tömegvonzás, nincsenek tömegek, szóval roppant feleslegesen fel tudok emelni bármit... mint mindenki más. Csoda, hogy túléltem eddig. No mindegy. Én még talán egy ilyen lehetetlen helyzetben is megoldom valahogy. Lerúgom a lábaimról a mágneses bakancsot, mert csak korlátoz. Tudom, hogy a célpont itt van közel, és hogy hall minket. Hirtelen elhalgatnak a lépések, de tudom, hogy ottvan a szemközti fal mögött.
Azareus. Félelmetes erejű mutáns, de mindjárt megdöglik, vagy én. Mikor levettem a bakancsot, az ellenséggel szembeni falhoz evickélek, és felkészítem magam a támadásra. Mint mindig most is a nyers erőhöz folyamodok. Mintha egy medence falánál lennék, felhúzom a lábaimat, majd kinyújtom jobb, kibernetikus karom. Furcsa, mintha guggolnék oldalt a falon. Előre nézek majd elrugaszkodom.
- A végtelenben és tovább!!!
Ha minden jól megy, egy erőteljes ütéssel kiviszem a falat, és vele együtt Azareust is. Nem hiszem hogy reagálni tudna, hisz hihetetlenül erős lábaimmal rohadt erősen rúgom el magam, amitől nagyon gyors leszek. De kitudja.

Nem tudni hol van, hogy került ide, illetve épp mi történik, csak annyit tud, hogy valaki lehet, hogy a mellette levő teremben van, aki meg akarja ölni a társait és Fornesht. Sajnálatos módon a bakancsok hangja lehetetlenné teszi, hogy a sötét rejtekében el tudjon tűnni a kíváncsi szemek elől. Pedig lehetőség bőven lenne rá, hisz fényt már alig ad némelyik lámpa. Kis habozás után bele kellett törődjön, hogy így még gyorsan se tud mozogni, így teljességgel hasznavehetetlennek bizonyul. Ezért levette bakancsát, majd azt még mindig fogva pár pillanatig szokta a súlytalanság érzetét, végül a földre tette lábát, és onnan rugaszkodott el a terem egy sötét takarta pontjába. Eközben Jeff épp előkészül a támadásával, így Fornesh ugyanazon fal valamely távolabbi pontjának árnyékában rejtőzött el, hogy ha a támadást nem zárja siker, és a félelmetes mutáns, Azureus belépne ebbe a terembe, egyetlen lökéssel belemárthatná kardját.

Már hosszú ideje az űrállomáson tartózkodtunk mikor alaki megtámadta azt. Félelmetes volt. Mindenhonnan halálsikolyokat és az állomás falának, burkolatának fémes nyöszörgését lehetett hallani amint megadják magukat az ellenfelünk erejének. Ahogy elindultunk mindenhol halottak és vér volt. Elég kegyetlen látvány még egy olyan embernek is aki már hozzá van szokva. Lábunkat mágneses csizmák tartották a földön, de néhányan levették, hogy ne korlátozzák őket. Ashley is így tett hiszen ő tud repülni így őt nem hatja meg a gravitáció nélküli állapot. Hallottunk egy pár léptet majd eltűntek. Felkészültünk a legrosszabbra, hogy szembe kell néznünk ezzel a szörnyeteggel.

Jeff, Azareus:
Jeff felkészül a támadására. Ahogy ordítani kezd Azareus meghallja ezt. Jeff ugyan kicsit elszámolta magát mivel egy üres rekesz is a célpont és közte van, ám lendületével könnyedén áttöri mindkét falat. A falak masszív kiépítése miatt pár karcolást össze is szed. Azareus éppen csak kit tud térni még úgy is, hogy hallotta a támadás zaját. Láthatja ahogy az ezüstösen csillogó karú férfit, ahogy áttöri a falat majd a szemköztibe csapódik azt is behorpasztva. Azareusra felé a szilánkok repeszekként tartanak a nagy erejű ütközés miatt. Jeff könnyedén kikecmereg a romok közül és megpillantja ellenfelét aki pár méterre lebeg a lyuktól amit ő ütött a falon az imént.

Ziltor, Fornesh, Rayn, Ashley:
Látjátok, ahogy Jeff elrugaszkodik és áttöri a falat. mind itt álltok harcra készen. A hangokból ítélve Jeff még egy falat "kivitt". Közben Ziltor is rádöbben, hogy mágiája még nem elég ahhoz, hogy villámokkal ártson valakinek. Fornesh is rádöbben, hogy speciális bakancsok nem véletlenül vannak náluk. Mivel nem tud egy helyben megállni nélkülük, és ahol megállt onnan elkezd ellebegni. A bakancsok valószínűleg megszüntették a összei vissza lebegést és megkönnyítették a gyors mozgást is, mivel fix pontot biztosítottak.

// Újoncok. Ha valaki nem tud valamit legyen kedves kérdezni. Rayn kérlek jelezd külön, hogy éppen melyik karaktered mozgatod, és csinálj is valamit az álldogáláson kívül ez egy csata. Ezt nem sértésnek szántam senki ne vegye magára. Én is követtem el hasonló hülyeségeket kezdő szerepjátékosként. Elnézést ha esetleg valamit nem írtam le megfelelően. //

Nem tökölnek az életbenmaradtak, legalábbis az egyik. Nagy erőfeszítések árán áttöri a falat, valahonnan tudta hol vagyok, szerencsére még épp időben ki tudtam térni. Ahogyan bepörögtek újra az események az agyam úgy áll át harci fokozatba. A műanyag, fém, üvegszilánkok, melyek a faltörés mellékhatásaként elkezdtek felém repülni, de én megállítom őket az erőmmel, mindegyiket. Egy kicsit hagyom, hogy lebegjenek a levegőben, én addig a falhoz simulok ismét, hogy a többiek egyelőre ne lássanak meg. Miután ez megtörtént a szilánkokat, elkezdem az erőmmel a fém karú csávó felé repíteni, nagyon gyorsan, direkt a felső testére célzok, hogy belefúródjon a húsába.
Látom a karját nem igazán érdemes támadni, azzal fejtette ki ezt a hihetetlen nagy erőt is, amivel átütötte a falat. A többiek egyelőre nem csinálnak semmit, hálistennek. Így akár egyesével is végezhetek velük.

Bár nem mi támadtunk először, így a hátbatámadás lehetősége kudarcba fulladt, még mindig úgy tartja, hogy előnyt lehet kovácsolni ebből. Tény, nehezen tudott megmaradni egy helyen, de az űrállomás már majdnem romokban állt, és majdnem mindenhonnan különböző részek álltak ki a falakból, így kapaszkodási lehetőség akadt bőven. Mivel szemtől szemben támadni nem találta sok értelmét, sőt, egyenesen öngyilkosságnak tartotta, hisz aki ennyi pusztítást tudott okozni, annak nem okoz nehézséget az, hogy még egy szemben álló embert porlasszon össze. Rayn képességét ismerve ellökte magát felé.
- Vigyél a mögötte levő falhoz! - Kérte Raynt, mikor a közelébe ért, és belekapaszkodott a karjába. Ha így tesz, akkor a fal segítségével hátba támadhatja ellenségüket. Előhúzta kardját, mielőtt új pozíciójába küldték volna, hogy onnan csak egy elrugaszkodással célja felé repüljön, és komoly sebzést okozzon neki. Ha nem is jár sikerrel, és csak egy enyhébb vágást sikerül okoznia, vagy csupán csak elterelné a figyelmét, talán elég időt szerez a többieknek, hogy a pillanatnyi időben, míg rá figyel közös ellenségük, ők is támadást intézzenek ellene.