Phobia

by **Auaritia** Csüt. 19 Szept. 2013, 17:35

Név: Phobia
Egyéb név(i):
Már nem használja, de eredeti neve: Anne Wietna
Faj: Mutáns
Nem: nő
Oldal: gonosz
Személyazonosság: nyilt
Születési helye és idő: 2029.06.16
Kor: 19
Család: Árva
Testmagassága: 250 cm
Testsúlya: 88kg
Szeme színe: sötétkék
Haja színe: vörös
Bőre színe: Europid
Különleges ismertetőjel: Nagyon magas
Egészségi állapot/ betegségek:

Életrajza:
2029.06.16-án született meg a Mexico állambeli Baeily Morgan idegszanatóriumban. Anyja Heather Olley, egy sorozatgyilkos pszichopata volt. 12 embert ölt meg mire elkapták. Apja pedig anyja egyik megerőszakolt áldozata, Johan Wietna volt. Ezt onnan is tudják, mert a kihallgatáson többször is elmondta:

- Csak egy férfit szerettem igazán, azt, aki a lábam közé engedte gyermekem.

A nőt életfogytiglanra ítélte az Amerikai Szövetséges Államok bírósága, amit ebben az idegszanatóriumban kellett eltöltenie.
Hivatalosan 1 éve lett volna a homloklebeny műtét, de a kisbaba miatt vártak az orvosok. A baba megszületett, az anyján elvégezték a kezelést, aki azután kezes bárány lett.
A világháborúban állt, ezért nem volt más választásuk a babát az intézetben kellett felnevelni. Rendes körülmények közt nevelőszülőkhöz került volna, ám ilyenkor a nevelőszülők is saját életüket mentették, nemhogy egy babáét.
A szanatórium egy erdő mélyén rejtőzött, talán ez volt az oka, hogy oly sokáig nem támadták meg.
A lány itt cseperedett fel, anyját gyakran látogatta.
Az intézet igazgatója Thomas Zetwa egy diktatórikus alak volt. Szigorúan, és kegyetlenül bánt a dolgozókkal és a lakókkal.
Egy csapat verőlegénnyel, akiknek ugyanolyan beteges fantáziája volt, sakkban tartotta a dolgozókat. Tudta, hogy ebben az időben úgy sem állíthatja meg senki. A kislányt meggyötörte, betegesen élvezte a lány szenvedését. Nem fizikailag kínozta, hanem pszichésen.
Már 6 évesen neki kellett homloklebeny műtéteket végrehajtania betegeken, és ha az igazgató akarta, akkor az egészséges ápolókon is. Szörnyű volt, ahogy sikoltoztak a betegek és ápolók, rimánkodtak, de nem volt kegyelem az igazgatóban.
A lánynak a többi évben ezekkel a feladatokkal kellett szembenéznie: örült betegeket kellett látogatnia, enni, adni nekik, megmosdatni őket.
El kellett altatatnia épp és egészséges lovakat, hogy senki ne tudjon megszökni, autókkal ugyanis nem lehetet a helyet megközelíteni. A helyzet rosszabbodott, amikor elfogytak a gyógyszerek és az élelem. A súlyos betegeket ki kellett végezni, megkínozni, ebben mind segítenie kellett a lánynak, a saját anyját megölték és megetették vele.
Több verőlegény erőszakolta meg, bár még csak kislány volt.Az igazgató Phobiának becézte, ezzel is megalázva őt. Sajnos a személyisége az árvaságától, és a rákényszerített hatásoktól többszörösen sérült, szociopata lett. Körülbelül ekkor volt 11éves. Egy nap mikor, egy megkínzott ápolónő végtagjait cipelte ki egy zsákban, nagy eső esett.
Az udvaron járt, s az igazgató elfogta, mert a vértől bűzlő kislány, szexuális vágyat ébresztett benne.

S a pajtába rángatta, ahol a generátor volt. Már elkezdte volna vetkőztetni, mikor a kislány hadakozott ellene, az igazgató begurult és a generátorhoz lökte a lányt, akit mivel vizes volt, megrázott az áram és meghalt.
Az égett hús szaga még az igazgatót is undorral fogta el, ezért otthagyta a pajtában és rázárta az ajtót, bosszankodott ugyan hogy kedvenc játékszere halott volt.
Azonban a gyermek nem halt meg, a testét áram járta át, szinte szikrázott a teste.
Szemei kinyíltak s belőlük hatalmas áramnyalábok törtek elő, a lány újraéledt, hatalmas fény kerekedett a pajtában, a teste lebegett a föld felett, karjai széttárva.
Szeméből és szájából csak úgy ömlött az áram.

Az igazgató éppen vacsorázni készült, amikor a lámpája pislákolni kezdett, majd elaludt. Az ajtaja szétrobbant és a kislány állt előtte. Megszólalt, de hangja más volt, olyan, mint, akit ráz az áram, remegős:

- Vége a játéknak, te perverz disznó.

A lány maga sem értette a történteket. Másnap a megnyúzott és füstölgő tetemű igazgató és úgy szintén halott verőlegényei társaságában ébredt. Úgy gondolta álmodott és az este eseményei nem voltak megtörténtek.
Elmenekült a szanatóriumból, nem tudott sokat a világról, csak amit a könyvekben olvasott és a híradóban látott.
A háború képei és a szanatórium évei, rányomták a bélyeget életére.
Gyűlölte az embereket, magát másnak, emberfelettinek tartotta.
Ez a gyűlölete hajtja máig, nevét nem használja, helyette a Phobia-t használja, hogy mindig emlékeztesse magát arra, kik az ellenségei. Kislányként sokat bolyongott a világban, kezdte felfedezni erejét, ám egyedül nehéz volt tanulni. Mindig elhagyott, lerombolt házakban lakott és kifosztott üzletek élelmeit ette.

Aztán megneszelt egy hírt, van egy testvériség nevű banda, akik mutánsokat toboroznak, olyanokat, mint ő. Egy mutáns férfi segítségével eljutott a toborzó irodába, ahol fel is vették egy rövid interjú után.
A lány embergyűlölete megtetszett a tagoknak és örömmel mondtak igent.
A testvériség sokat adott Phobiának.
Megtanították mindenre a világgal kapcsolatban, ételt és szállást biztosítottak számára, majd ami a legfontosabb, segítettek ereje fejlesztésében, meg tanulta kezelni és irányítani képességeit. Tréningek során a közelharcban is meg tanult küzdeni. Fáradságos és kimerítő volt.
Közben küldetésekre járt és velük harcolt.
Magneto mestert tisztelete és minden tervével egyet értett, számára egy isten volt. Hamar feljebb jutott a testvériség ranglétráin.
Mikor a vírus kitört, örömmel fogadta a hírt.
2045 számára a csúcs korszak volt. Segített a testvériségnek/Magnetonak birodalma szervezésében,irányításában , barátságok kötött a testvériség tagjaival. Magnetoval is személyesen találkozhatott, akinek letette örök hűségét.
Élvezte hatalma előnyeit és azt, hogy az ő mestere uralja a földet.
Ám most 2048-ban úgy néz ki, hogy Magneto vírusa és uralma megcsappanni látszik.
A vírusos mutánsok kezdenek emberekké válni újra.
Új fajok jönnek létre. Egy kisebb csapat élén vadássza ez embereket, akik visszaváltoztak, és segít koncentrációs táborokba küldeni őket. Mindent megtesz annak érdekében, hogy ne bukjon meg Magneto mester. Most Vadföldön van és várja a mester legújabb parancsát.

Képességei:
Képes az elektromos áramot irányítani.
Ha ejerét aktiválja,hangja remegősség válik mint akit ráz az áram,szemeiből és szájából narancssárga fény jön.
Képes a kezéből alacsony voltu áramot lövellni, 10 méteres körben képes lövellni. Az áram kisebb égési sérüléseket és nemvárt izom összehúzódásokat okozhat.Az általa kibocsájtott elektromos áram narancssárga színű.A képességhez nem kell áramforrás.
Képes rákapcsolódni központi hálózatokra és befolyásolni azokat - gyenge, nem védett hálózatokat tudja, felkapcsolni/lekapcsolni a lámpát, illetve gyenge tűzfal/jelszómentes számítógépeket feltörni.

Szakértelmei: Jól tud verekedni, közelharcban. Rendkívül jól manipulálja az embereket, megnyerő.

Jellem:
A szociopaták, mint ő, legnagyobb gyengesége, hogy nem tudják magukat különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek következtében általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják. Egyidejűleg a szociopaták sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel. Rosszul viselik, a monotóniát hamar elunják magukat, állandó szükségletük van különböző impulzusokra, ami felelőtlenséggel párosul. Hazudozók, manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, érzéketlenek, impulzívak, azaz csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követik, legtöbb esetben jól tudják titkolni vagy a gyanakvást elaltatni. Gyakran csak a közvetlen környezetük van azzal tisztában, hogy "valami nincs rendben".

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Igen