Andrew Ramirez

Go down

Andrew Ramirez Empty Andrew Ramirez

Témanyitás by Bishop on Szer. 04 Jún. 2014, 21:22

Név: Andrew Ramirez
Egyéb név: Master99
Faj: mutáns, zseni
Nem: férfi
Jellem: alapvetően belülről gonosz, ezt egy berögzült álcával elnyomja, amibe bele is őrült bizonyos mértékig, így nem tudja már megkülönböztetni mi ő és mi a saját kitalációja; rasszista és nem nagyon kedveli a körülötte lévő más humanoid lényeket, ezen kívül nekrofil
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: New York, 2001 február 21
Kor: 16
Család: Apa: Joseph Ramirez Anya: Clair Fisher, halottak
Foglalkozás: -
Testmagassága: 176 cm
Testsúlya: 68 kg
Szeme színe: zöld
Haja színe: barna
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: gyakran érthetetlen szövegei, bal lapockáján egy 99-st formáló tetoválás
Egészségi állapot/ betegségek: fizikai és mentális sérülései vannak

Előtörtént:
2001-ben New York-ban születtem, teljesen átlagos voltam akkor még.. Így hát én ott nőttem fel, de nem túl sok minden játszódott ekkor még az életemben le. Városi élet, kiváló tanuló, átlagos gyerek.
Amikor felső osztályos lettem és kezdtem érni… feltűnt, hogy más vagyok kicsit, mint a többiek, rendkívül könnyen tanulok és sokkal jobban megjegyzek fix dolgokat. Viszont a nyelv, abból rémes voltam, így hát hamar reálszakra kerültem. Ekkoriban már elég játék mániás voltam, nem sok barátom volt, egy sem. De ez nem zavart, mindig mindent lazán vettem. Észrevettem, hogy képeket tökéletesen megtudok jegyezni, zenéket is. A folyamatos nem oda figyelés ellenére sem rontott jegyeimen…
Felsőben semmi más nem érdekelt a Call of Duty nevű játéksorozaton kívül, de buta nem volt, tökéletesen tanultam továbbra is, hogy egész éjfélig gyűjthessem a fejlövéseket utána. A közösségi életem a gép előtt zajlott, amint a mikrofonba beszéltem és a többi megszállott játékos visszadumált. Hihetetlen jó voltam, sokan csalónak hittem, de ez engem nem érdekelt, csupán a jó hangulat, a csatazaj és a színezések a fegyverre. Egy idő után videókat is gyártottam és feltettem őket a You Tube-ra, nagy sikerem lett a hihetetlen játék tehetségemmel. Hamarosan egy Hazard Cinema nevű cég keresett fel, én lettem a kommentátor, 800$ havi kereset nem is rossz azzal, hogy csak játszok. Egy idézet jut eszembe erről egy filmből:
- Drágám, holnap munka… te meg egy hete csak itt tévézel, éhen fogunk halni!
- Sarah, ez itt Amerika, ha valamibe jó vagy csak csináld, a pénz meg majd jön.
Egyelőre normális keretek között maradt a „függőségem”
Egy idő után úgy gondoltam, ideje lenne a gyakorlatban is háborúzni, lövészetre jártam és edzettem magam, a szüleimnek ez már sok volt. Elrángattak pszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz, meg eltiltottak a nettől. Ez engem traumaként ért… főleg amikor az új COD-ban nagyot kellett csalódnom. De hülye nem vagyok, ha most bedilizek soha nem folytathatom amit elkezdtem. Kitartottam, hát, iszonyúan könnyű volt átverni mindenkit… „Csak kamaszodom” jó mi? De ekkor már a játék valóságba való átvitelét terveztem, eljártam edzésekre, lövészetre önvédelemre, olvastam katonai dolgokról rengeteget valamint elkezdtem tervezgetni is. Egyszer ép nagyban öltem az ártatlan civileket és röhögtem apám benyitott, majd becsukta az ajtót. Engem ez nem zavart, de másnap eljött a nagy nap… a világ legnagyobb COD harcosával kellett csatáznom. Jesus Crys versus Master99… szépen minden elő volt készítve, élőben ment a Machinimán, jól tolta, 3 öléssel lemaradtam, de behoztam volna, volt még fél perc, majd elmegy a kép és egy kis felirat: Internet kapcsolat megszakadt. Szüleim kihúzták a netet, jókor… Nah apám idegesen leordibálta a fejem, és elküldött aludni… elaludtam, de egyszerre voltam ideges és ijedt… ~ Most gyávának fognak tartani apám miatt!
Hosszú álmot láttam, lepergett előttem az életem és ekkor tűnt szembe valami… az agyam egy részét tudtam manipulálni egész életemben, így tanultam gyorsan, így jegyeztem meg a zenéket is… és valószínű ezért nem ment a nyelv. Valamint feladat mániás is vagyok, mindenkit legyőzni lehetetlen mivel a teljesítmény relatív de én mégis ezt akartam. Egy akadály látszott már csak, a szociális társadalom, a szüleim. Valahogy meg kellett szabadulnom tőlük… na de hogy is? Kinyílt a szemem, megcsíptem magam, ébren voltam, a szemem sarkában volt egy kis térkép szerűség, oldalt valami fura jel és alul három számláló, majd egy feliratot láttam: Szerezd meg a magnumot és kivillant a magnum képe, amit apám rejtegetett. Nos a magam elé varázsolt játékvezérlő segítségével megtaláltam a magnumot és újra az emeletre mentem. Benyitottam, szüleim felnéztek, anyám sikított majd két lövés… és a számláló máris 200pontal növekedett az alsó csíkon. Ezután bekapcsoltam a játékkonzolom, Juses Crys elérhető volt, kihívtam egy menetre, és ekkor igaz nem élőben, de a Machinima szervereire is befutottak az adatok. Oda vertem, 24-0-ra megvertem a híres Jesus Crys-t ; örömömben szétvertem a controllert és nevettem, örömteljes nevetés… Jesus gratulált, ő is nevetett. Boldogan tértem aludni, na de mi lesz a szüleimmel… fogtam őket és elraktam a pincébe lécő nagy fagyasztóba őket és a nyomokat is eltűntettem.
Azóta már egy hét telt el, felkelek eszek, edzek, lövöldözök, játszok pár órát és megnézek filmet. Nem tudom, hogy mikor jön ki a rendőrség vagy ilyesmi és tartóztatnak le családon belüli erőszak és gyilkosság miatt, de nem is érdekel. Engem nem érdekel a börtön, sőt minden jó TES játék úgy kezdődik, hogy a főszereplő rab… és azért egy jó RPG sokkal jobb mint egy FPS.

Bővítés:
Legalább négy szintet fejlődtem mióta megöltem a szüleimet. Ez a játék egészen érdekes, csak egy kicsit kaotikus. Nekem való darab. Ha nő lenne és nem egy játék talán még le is feküdnék vele, ezt egy rabtól hallottam, itt a kockán. Kemény karakter, de szerintem csak egy NPC, sajnos, tipikusan az első tűzharcban meghaló szereplő a történetben. Mindenesetre nem töltöttem le a korhatáros DLC-ket, csak a brutalitás csomagot, úgyhogy ettől nem kell tartanom. Na vissza a kis szerepjátékos naplóhoz, össze kell foglalni a kalandot, az is pont, nem is kevés.
Először is a rendőrség nem jött ki azonnal, előtte még kaptam egy képességet. Nem perk arra már rájöttem, sokkal inkább skill, valamilyen gyémánt-Juggernaut alak. Hasznos tűzharcban és megnövekedett erővel jár. Otthon kezdtem kitapasztalni, amikor két rendőr megkeresett, majd egy ügynök is kijött. A következő pillanatban jelent meg Skarlát Boszorkánymester. Bevett a Testvériség nevű klánjába, egész jó kis klán volt, de hamar feloszlott, szétvertek minket waron. Benéztünk a bázisra, kimentünk akcióra és akkor jött az X-Men. Sok köztük a meleg, meg a nem fehérek, őket meg kell ölnöm, legalábbis erre tanítottak régen, de ezt is kezdem megkérdőjelezni. Nem érnek se több se kevesebb pontot mint bárki más, ami furcsa. Visszatérve megjelent az X-Men, valamilyen original klán lehet, akik megjelenés óta játszanak. Párat megsebeztem és a hitmark pontokat beszedtem, de többet nem értek el. A professzor kérésére kikapcsoltam a képességem, majd elájultam. Felvettem az ellenséglistára, legközelebb én fogom kiütni őt. Azután a SHIELD börtönébe kerültem, onnan indult a játék kicsit akciódúsabb része. A kitörés nagyon hangulatos pálya volt, simán végig lehetett rohanni az egészen, lemészárolva mindenkit, megtalálni a co-op enemy játékost és leszólítani. A vége is epikus volt, egy nagy robbanás és vége. A statom ezzel rendesen lerontottam, beszedtem egy halált, és ez ront a statisztikámon. Ráadásul damage rendszer is van, darabokra törtem, amitől menőn nézek ki. Tetszik, de most várnom kell a respawnra, ami ki tudja mennyi idő. Azt hittem tíz-tizenöt perc maximum, de rá kellett jönnöm, hogy nem. Egész türelmes vagyok, várok amíg lehet. Csak fekszem az ágyamon, felfelé nézek a plafonra és várok, számolom a másodperceket. Ez viszont nem tetszik, alapból nem tudom, hogy ez a játék most MMORPG, RPG, TPS, FPS vagy más típusú, mindegyikből van benne egy kicsi. Érthetetlen és bonyolult mégis egyszerű. Itt most nem akarok senkit megölni, mert mindenki az újraéledésre vár. Mégis unalmas ez, minden alakalommal amikor meghalok rab leszek és mint egy TES játék elején, börtönből kezdek. Szintelnem kellene és akkor talán ez megváltozna, csak még nem tudom hogy. Hiába szerzek sok pontot, kevés XP-t ad hozzá. Majd ha újraéledek, ezen változtatni fogok, rámegyek a kihívásokra, kitűntetésekre és kapok XP-t, fejlődök és sokkal jobb játékos leszek. Mert én vagyok a legjobb játékos. Elkészítettem a mesteri tervem is, az AC-s tapasztalatok alapján. A tervem, hogy ölök és előbb-utóbb mindenki más kiesik rajtam kívül. Vicces játék lesz. Ehehehehehe.

Képesség: Gyémánt alak.

Szakértelem:
Jól ért a fegyverekhez, főleg a lőfegyverekhez. Nagyon pontosan lő, közelharcban is viszonylag jó, vannak teljesen egyedi fogásai is, járművek nagy részét el tudja vezetni, nagy elméleti tudással rendelkezik.

Felszerelés/ruházat: Jelenleg csak egy rabruha.

Andrew Ramirez Customization-black-ops-min

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez Little SW: Such Tavres, Vlimtron Xreldacho
Bishop
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3705
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Reputation : 70
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 24
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, FSK, Litttle SW, VH, AoA, Outsiders, Ultimate

bisur13

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.