Kilian Wright

Adatok:

Név: Kilian Norman Wright
Egyéb név: Kilian, Killy, "a Versenyző" ~ gúnynév a seregből
Faj: Ember
Nem: Férfi
Jellem: Semleges
Személyazonosság: Nyílt
Születési helye és idő: Egyesült Királyság, Sheffield, 1998. 02. 03.
Kor: 27 év
Család: Apja (Blake Wright) életben van, egy fogadót vezet Bronxban (jelenleg 53 éves). Édesanyja (Jasmine Black) halálos beteg volt (30 éves korában hunyt el). Testvére nincsen.
Foglalkozás: Ex-katona
Testmagassága: 184 cm
Testsúlya: 80 kg
Szeme színe: Mogyoróbarna
Haja színe: Sötétbarna
Bőre színe: Fehér (Kaukázusi)
Különleges ismertetőjel: Átlagos, legfeljebb múltjából eredő edzett alkata emeli ki.
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Testén megtalálhatók a háta mögötti háborúra emlékeztető hegek, különösen egy, keresztben a mellkasán, melyet a démonok alatti időnek köszönhet.

Életrajza:
Ütéseinek hangos puffanása visszhangzott az egyébként poros, kiürült környezetben. a helység lakója már régóta csak ő volt, és ez meg is látszott magán a termen is. A falakon megsárgult újságcikkek sorakoztak, néha egy-egy kép vagy személyes feljegyzés szakította meg láncolatukat, mind-mind a városról szólnak. Egy hazáról, melyet örömmel szolgált. De érzi, s egyre inkább érzi ezt... a nyomasztó érzést, hogy nem tartozik a világba. S ahogy újra előkúszik agyában a már jól ismert gondolat, a kívülállóság érzése, egy szaporább sorozatú puffanás tölti meg az amúgy csendes termet. Szeret itt lenni, szereti a zsákot püfölni, jóllehet lánca néha már sírva csörög, ahogy a lelógó tömeget csépeli. Ökle újra meg újra találkozik a testtel, s minduntalan mást képzel annak helyébe. Már ő se tudná megmondani, ez adja-e tán az erőt, mellyel újra meg újra a boxzsákot sújtja. Nem tudja, ez a furcsa, maró érzés-e az, mely arra viszi minden reggel, minden este, hogy eljöjjön ide, egykori kedvenc törzshelyére, és megpróbálja kiadni magából ezt a maró érzést, mintha újra csak tinédzser lenne. Kamasz fiú csupán, ki fiatalkori bánatát vagy épp dühét kívánja kiélni a célpontjául kiszemelt tárgyon. Természetesen, azóta eltelt már némi idő, s a hely is lezüllött. Vagyis inkább, maga a környék lett más. A körülmények. De erre nem szeret gondolni, így a lassabb ütéseket most egy újabb hosszú, szapora sorozat váltja fel. Verejtékcseppjei lassan kezdenek leszánkázni homlokáról, végig az arcán, de őt ez nem zavarta. Figyelme csakis a célpontra összpontosult. Vagy legalábbis, nagyon igyekezett ezt elhitetni magával, hiszen miközben mozgott, gondolatai valójában messze jártak. Eszébe jutott, mikor első alkalommal jött el ide. Mintha egy emberöltő telt volna el azóta a számára. Akkoriban költözött ide apjával. Egy fiatal srác, ki nemrég veszítette el édesanyját egy súlyos betegség miatt. Természetesen, a beilleszkedés sem megy neki túl könnyedén, hiszen alapvetően is kitűnt mindig egy kicsit a többiek közül szótlanságával és a maga jószívűségével. Helyzetét pedig nem könnyítette meg az sem, hogy mikor nemsokkal később kitört a mutáns ellenes gyűlölködés, ő maga nem hangoztatta azon nézeteket, mely szerint kevesebbnek tartaná a különleges adottságokkal rendelkezőket, mint az egyszerű embereket, amilyen ő maga is. Ez csak újabb indok volt azok számára, kik egyébként sem szívlelték, hogy még több ellenszenvet táplálhassanak iránta. Ő azonban nem igazán foglalkozott ezzel. Mindig is álmaként dédelgette a gondolatot, hogy valami hasznosat szeretne tenni a világért, s így már fiatalon eldöntötte, katona szeretne lenni. Apja legnagyobb örömére, természetesen, s bár kapcsolatuk sosem volt zökkenőmentes, teljes szívéből büszke volt fiára, mind ereje, mind mentális hozzáállása miatt, hisz bárki bármit is mondott neki, Kilian sosem volt az az egyén, aki oly könnyedén meginogna. Ezt pedig a lázadókori viselkedése is csak még inkább alátámasztja: jóllehet megnövekedett édesapjával való vitáinak száma ezen időszakban, ekkor történt az is, hogy elhatározta, igazi harcossá akar válni. S ekkor fedezte fel a Klubot. A megtévesztő névvel rendelkező helység nem szórakozóhely volt, hanem egy edzőterem. Pontosabban, annak a második emeletén található részleg, hol boxolók képezhették magukat, s edzhették testüket. A sport szerelmesévé válva pedig így tett hát ő is. Minden reggel futott, odafigyelt az étkezésre, edzeni járt minden nap, s nem is állt le vele, míg a legkevesebb energia is megmaradt benne. Ringbe, bár nagyon szeretett volna, nem jutott be. Egy ottani edző, ki törődött a fiúval, sosem engedte hivatalosan boxolni, mert úgy tartotta, ahhoz fényesebb jövő áll még előtte, de szívesen foglalkozott a fiatal titánnal, ki tudomást sem akart szerezni holmi lehetetlenről, nemhogy korlátokról. Az ifjú eljárt fekete összecsapásokra, s mindig, mikor harcolt, győztesként hagyta el a ringet. Ám útja hamarosan mégis a tiszti iskolába vezetett, ahol sikerült is az elvárásoknak megfelelő teljesítményt nyújtania. Csatlakozott a hadsereghez, s középfokú tanulmányait követően tiszthelyettesként sikerült elérni álmát: katona lett a szárazföldi erőknél. Továbbképzésen is részt vett a seregben, a legjobb, legmegbízhatóbb katonává akart válni. A besorozás után el kellett hagynia New York-ot, és a Tizedik Hegyi Hadosztály oldalán harcolt a III. Világháború kitörésekor, ám szolgálat közben mutánsok támadtak rájuk, s az egység nagy része életben maradt. Ő is hosszú tusába keveredett egy különleges képességűvel, ám csodával határos módon ő győzedelmeskedett. Bár sérülései miatt hosszan gyengélkedett, életben maradt társainak köszönhetően a fiatal katonának híre ment, s hamarosan áthelyezték őt a Hetvenötödik Ranger Ezred katonái közé, elért eredményeire való tekintettel. A harcos ezután több küzdelemben is részt vett, sokszor szuperképességűekkel is szembekerült, ám, akárcsak a ringből, a csatamezőről is mindig győztesként sétált el. A háború után törzsőrmester lett, azonban a látottak megviselik, és ekkor kezdi el érezni, mintha nem illene a világba. Ám a harc nem ért véget számára, hiszen ahogy hazatért, újra hazáját kellett szolgálnia, újra előtört belőle a katona, mikor a város démonok játszóterévé vált. Egy alkalommal kis híján életét vesztette, mikor civileket igyekezett védeni ellenük, majd kómába esett, és hosszú hónapokra kórházba került. Az incidens miatt leszerelték, bár lelke ismét lángolt a küzdeni akarástól. Felépülése után nem sokkal New York démonmentes lett, ő pedig azóta is felejteni próbál. Most is ezt akarja tenni, de minél inkább sorozza, püföli a zsákot, újabb meg újabb kép villan be számára. Képek a harcosról... vagyis, "a Versenyzőről", ahogyan a seregben ráragadt gúnynevén szólították. Az emlék hatására keserű félmosolyra húzódik az ajka, egy utolsó, lendületes ütést mér a zsákra, majd szapora lélegzettel a törülközőért nyúl, letörölni verejtékét az arcáról. Kilian nem tud felejteni. Apja tanácsai sem segítenek neki: "kezdj új életet!; Hagyd a múltat!" Nyakában ott lóg egy régi bajtársától kapott vörös medál: küzdelmük szimbóluma. A harcot nem felejtheti el, s mindegy, hány órát tölt a Klubban, a magány kihalt szigetén, ő örökké az marad ami: katona, harcos. Egy igazi versenyző.

Képességei: Minden erő, amivel rendelkezik, emberi határokon belül mozog.

Szakértelmei: Kielégítő fegyverismerettel rendelkezik, és jól is bánik a lőfegyverekkel, továbbá képzett közelharcos is. Kézi tusában is van gyakorlata, mivel fiatalon boxolni kezdett. Késekkel is kapott kiképzést a seregben, de ritkán alkalmazza.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Nem

Megjegyzések: Első kari, első töri, kezdő teljesítmény, de azért be vagyok sózva *-*

Üdv az oldalon!
Az előtörben kivetnivalót nem találok. Elfogadva. 1400$ kezdőtőkéd van, még egy adatapot írj, aztán mehetsz is játszani.

Adatlap:

Név: Kilian Wright
Lakás/Létesítmény: Bronx
NJK: Nincs
Foglalkozás: Ex-katona
Munkahely: Jelenleg nincs
Pénz: 1400 $
Bevétel/hét: 200 $
Eszközök: -
Felszerelés/fegyverek: Egy db ötlövetű, 9 mm-es automata revolver, és a régi katonai taktikai kése
Vállalat: -
Szövetség: -
Törzshely, ahol megtalálható: A Klub edzőterem
Ismertebb szövetséges: Nincs
Ismertebb ellenség: Nincs

Felhasznált kreditek: 2 kredit (saját lakás Bronxban)
Fennmaradó kreditek: 2 kredit