Walsingham - Eagleway Palota
X-Men Reneszánsz :: Archivum :: Archivum :: Ékkövek Birodalma :: Helyszínek :: Adwian
1 / 1 oldal • Megosztás
Walsingham - Eagleway Palota
A város közepén található monumentális építmény. Fehér-kék színűre festett kövekből épült palota, az Eagleway ház tagjai számára, valamint Adwian irányítása is ebből az épületből történik. Itt hozzák meg a birodalomra vonatkozó törvényeket, rendeleteket, valamint a legnagyobb nemesi lakomákat is itt szokták megtartani.
A palota főcsarnoka Jatarr isten szobrával. Itt tartják a lakomákat és törvénykezéseket is.
A palota főcsarnoka Jatarr isten szobrával. Itt tartják a lakomákat és törvénykezéseket is.
_________________
Reneszánsz: Emily Johanson;
Küldetés NJK: Thema Adebayo
Re: Walsingham - Eagleway Palota
~ Karakter: Callahan Eagleway; Helyszín: Főcsarnok; ~
Borgardalrból Lord Hagen, Aesa Victoria Miller-el kiegészűlve, hajóval érkezett meg Adwianba, ahonnan az utat hintóval folytatták Rogaton, a nyugati kapu őrvároson keresztül, egészen a fővárosig. Természetesen a palotában a kisasszony minden kívánságát teljesítették, így hiányban nem szenvedhetett, bár pár napot kellett várni amíg a jegyese megérkezett a fővárosba.
A főcsarnok teljes pompájában díszelgett. Fáklyák és csillárok szolgáltak arra, hogy kivilágítsák a termet, hisz csak néhány órán keresztül világítja meg a napkorong a kráterbe épített várost, és a nap többi részében sötétség honol. A csarnokban csak kevés személy volt, Lord Hagen, aki épp Albert Blau-val merült mély beszélgetésbe és vitába, valamint Lord Manfred Armstrong és Callahan.
A fiatal Eagleway jó formában volt, a kemény edzések nyomai már meglátszottak rajta és arcvonásain is felfedezhető volt, hogy milyen jó vágású fiatalember lesz belőle. Az egyetlen dolog ami talán nem talált ebbe a képbe az izgatottsága volt és a zavartság az arcán. Bár sokat hallott jegyeséről, élőben még egyszer sem találkozott vele. Nem is igazán tudta, hogy a formalitásokon kívül, hogyan is kellene viselkednie, és habár már kezdték érdekelni az ellenkező nem képviselői, azt végképp nem tudta, hogy hogyan kell bánnia egy lánnyal. A rokonai ilyen szempontból nem voltak túl jó példák, hisz mindenik olyannyira különbözött egymástól, hogy egyértelmű logikát nem tudott kivenni a viselkedésükből.
Kezét egészen addig a pillanatig az oldalára kötött kard markolatán tartotta amíg a jegyesének szánt Lady Aesa Victoria be nem lépett a csarnokba. Elengedve a markolatot még egy utolsó pillantást vetett tanítómesterére, mintha csak azt várná, hogy most is kioktassa, majd a hölgy elé sietett.
- Üdvözlöm. A nevem Callahan Eagleway, Lady Aesa Victoria. - mutatkozott be egy meghajlást követően. Igazából nem akarta megvárni azt, hogy a bátyja kelljen mindent helyette megtegyen ezért vette a bátorságot, hogy először köszöntse a lányt. Szinte érezte bátyja vizsgáló szemeit a háta közepén.
Borgardalrból Lord Hagen, Aesa Victoria Miller-el kiegészűlve, hajóval érkezett meg Adwianba, ahonnan az utat hintóval folytatták Rogaton, a nyugati kapu őrvároson keresztül, egészen a fővárosig. Természetesen a palotában a kisasszony minden kívánságát teljesítették, így hiányban nem szenvedhetett, bár pár napot kellett várni amíg a jegyese megérkezett a fővárosba.
A főcsarnok teljes pompájában díszelgett. Fáklyák és csillárok szolgáltak arra, hogy kivilágítsák a termet, hisz csak néhány órán keresztül világítja meg a napkorong a kráterbe épített várost, és a nap többi részében sötétség honol. A csarnokban csak kevés személy volt, Lord Hagen, aki épp Albert Blau-val merült mély beszélgetésbe és vitába, valamint Lord Manfred Armstrong és Callahan.
A fiatal Eagleway jó formában volt, a kemény edzések nyomai már meglátszottak rajta és arcvonásain is felfedezhető volt, hogy milyen jó vágású fiatalember lesz belőle. Az egyetlen dolog ami talán nem talált ebbe a képbe az izgatottsága volt és a zavartság az arcán. Bár sokat hallott jegyeséről, élőben még egyszer sem találkozott vele. Nem is igazán tudta, hogy a formalitásokon kívül, hogyan is kellene viselkednie, és habár már kezdték érdekelni az ellenkező nem képviselői, azt végképp nem tudta, hogy hogyan kell bánnia egy lánnyal. A rokonai ilyen szempontból nem voltak túl jó példák, hisz mindenik olyannyira különbözött egymástól, hogy egyértelmű logikát nem tudott kivenni a viselkedésükből.
Kezét egészen addig a pillanatig az oldalára kötött kard markolatán tartotta amíg a jegyesének szánt Lady Aesa Victoria be nem lépett a csarnokba. Elengedve a markolatot még egy utolsó pillantást vetett tanítómesterére, mintha csak azt várná, hogy most is kioktassa, majd a hölgy elé sietett.
- Üdvözlöm. A nevem Callahan Eagleway, Lady Aesa Victoria. - mutatkozott be egy meghajlást követően. Igazából nem akarta megvárni azt, hogy a bátyja kelljen mindent helyette megtegyen ezért vette a bátorságot, hogy először köszöntse a lányt. Szinte érezte bátyja vizsgáló szemeit a háta közepén.
_________________
Reneszánsz: Emily Johanson;
Küldetés NJK: Thema Adebayo
Re: Walsingham - Eagleway Palota
~ Karakter: Aesa Victoria Miller; Helyszín: Főcsarnok ~
Aesa hamar berendezkedett a palotában, bár kissé melegnek találta az éghajlatot. Két fiatal női harcos kísérte el őt, hogy a testőrei, illetve a társalkodónői legyenek arról nem is beszélve, hogy velük gyakorolhatott, edzhetett. Azalatt, amíg itt volt és várta a jegyesét igyekezett körbenézni a palotában és kiismerni magát. amikor szóltak neki, hogy a jegyese megérkezett, akkor a két testőrével együtt ő maga is elindult a helyszínre. Egy zöld-arany színű ruha volt rajta, a haját szabadon hagyta, soha sem szerette, hogyha be van fogva, kivételesen félhosszú volt, most nem vágatta le egészen rövidre. A testőrei valószínűleg igencsak kilógtak a tömegből, mert bőrvértet hordtak, lándzsa volt náluk, oldalukon északi kard és pajzs a Miller-klán, vagyis ház címerével. Mindketten magasak, edzettek, szőkék és kékszeműek. Aesa pórázon két sarki róka kölyköt sétáltatott, amikor megérkezett a főcsarnokba. Amennyire látta már igencsak sokan összegyűltek s egy fiatal fiú is elindult irányába. Végig kíváncsian figyelte a fiút, aki végül is megállt előtte és bemutatkozott. Ismerte és tanult az etikettet, de soha sem rajongott érte különösebben. Amint a fiú bemutatkozott lehajolt az egyik rókáért és pórázzal együtt nyújtotta oda a fiúnak.
- Otthonról hoztam neked ajándékba – mondta egy mosollyal. – Úgy gondoltam, hogy a fiú legyen a tied, még nincs neve, így ez is rád marad.
Az iker testévre volt a nőiesebb kettejük közül és a távolságtartóbb, Aesa a játékosabb és nehezen kezelhetőbb, aki szívesen barátkozott fiúkkal is és a pórnéppel is gyakran játszott miután megszökött otthonról.
- Örülök, hogy megismerhetlek Callahan – mondta egy biccentéssel.
Tudta, hogy miként kéne viselkednie, de nem akarta máris megutáltatni a helyzetet magával, ezért is igyekezett közvetlenebb lenni.
Aesa hamar berendezkedett a palotában, bár kissé melegnek találta az éghajlatot. Két fiatal női harcos kísérte el őt, hogy a testőrei, illetve a társalkodónői legyenek arról nem is beszélve, hogy velük gyakorolhatott, edzhetett. Azalatt, amíg itt volt és várta a jegyesét igyekezett körbenézni a palotában és kiismerni magát. amikor szóltak neki, hogy a jegyese megérkezett, akkor a két testőrével együtt ő maga is elindult a helyszínre. Egy zöld-arany színű ruha volt rajta, a haját szabadon hagyta, soha sem szerette, hogyha be van fogva, kivételesen félhosszú volt, most nem vágatta le egészen rövidre. A testőrei valószínűleg igencsak kilógtak a tömegből, mert bőrvértet hordtak, lándzsa volt náluk, oldalukon északi kard és pajzs a Miller-klán, vagyis ház címerével. Mindketten magasak, edzettek, szőkék és kékszeműek. Aesa pórázon két sarki róka kölyköt sétáltatott, amikor megérkezett a főcsarnokba. Amennyire látta már igencsak sokan összegyűltek s egy fiatal fiú is elindult irányába. Végig kíváncsian figyelte a fiút, aki végül is megállt előtte és bemutatkozott. Ismerte és tanult az etikettet, de soha sem rajongott érte különösebben. Amint a fiú bemutatkozott lehajolt az egyik rókáért és pórázzal együtt nyújtotta oda a fiúnak.
- Otthonról hoztam neked ajándékba – mondta egy mosollyal. – Úgy gondoltam, hogy a fiú legyen a tied, még nincs neve, így ez is rád marad.
Az iker testévre volt a nőiesebb kettejük közül és a távolságtartóbb, Aesa a játékosabb és nehezen kezelhetőbb, aki szívesen barátkozott fiúkkal is és a pórnéppel is gyakran játszott miután megszökött otthonról.
- Örülök, hogy megismerhetlek Callahan – mondta egy biccentéssel.
Tudta, hogy miként kéne viselkednie, de nem akarta máris megutáltatni a helyzetet magával, ezért is igyekezett közvetlenebb lenni.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Walsingham - Eagleway Palota
~ Karakter: Callahan Eagleway; Helyszín: Főcsarnok; ~
Az ifjú Eagleway több meglepetés hullámon is keresztülment. Egyrészt a nem várt ajándék miatt, amit igen csak jó néven vett. Másrészt a jegyesének szánt lány közvetlensége miatt, aminek pedig végtére is nagyon örült, mert nem igazán feküdt neki a hivatalos és távolságtartó beszédmodor.
- Köszönöm szépen. - fogadta el a kis állatot és titkon már azon forgott az agya, hogy hogyan is nevezhetné el. meg, hogy egyáltalán tanítómestere engedélyt ad-e rá, hogy nála legyen a laktanyán.
- Részemről a szerencse. - a közvetlenebb stílusnak köszönhetően lazább is lett és mosoly került az arcára. Mondhatni a fiatal lány már elég hamar lehengerelte, bár nem azzal a "szóbelefojtós" fajtával, hanem inkább azzal ami megbecsülést és tiszteletet váltott ki a fiúból. Habár ilyen helyzetekben bizonyára rászólna tanítómestere, hogy túlságosan naivan gondolkodik, és egy lovagnak nem szabad előretekintés nélkül döntenie, még saját testvérével szemben sem. Na igen, testvérek, abból jutott neki elég.
- Kérlek fáradj beljebb. - állt egy kicsit arrébb a lány elől, egyik kezében ügyelve tartva újdonsült barátját, akit még semmi pénzért nem tett volna le, másik kezével pedig a csarnok belseje felé mutatva.
Az ifjú Eagleway több meglepetés hullámon is keresztülment. Egyrészt a nem várt ajándék miatt, amit igen csak jó néven vett. Másrészt a jegyesének szánt lány közvetlensége miatt, aminek pedig végtére is nagyon örült, mert nem igazán feküdt neki a hivatalos és távolságtartó beszédmodor.
- Köszönöm szépen. - fogadta el a kis állatot és titkon már azon forgott az agya, hogy hogyan is nevezhetné el. meg, hogy egyáltalán tanítómestere engedélyt ad-e rá, hogy nála legyen a laktanyán.
- Részemről a szerencse. - a közvetlenebb stílusnak köszönhetően lazább is lett és mosoly került az arcára. Mondhatni a fiatal lány már elég hamar lehengerelte, bár nem azzal a "szóbelefojtós" fajtával, hanem inkább azzal ami megbecsülést és tiszteletet váltott ki a fiúból. Habár ilyen helyzetekben bizonyára rászólna tanítómestere, hogy túlságosan naivan gondolkodik, és egy lovagnak nem szabad előretekintés nélkül döntenie, még saját testvérével szemben sem. Na igen, testvérek, abból jutott neki elég.
- Kérlek fáradj beljebb. - állt egy kicsit arrébb a lány elől, egyik kezében ügyelve tartva újdonsült barátját, akit még semmi pénzért nem tett volna le, másik kezével pedig a csarnok belseje felé mutatva.
_________________
Reneszánsz: Emily Johanson;
Küldetés NJK: Thema Adebayo
Re: Walsingham - Eagleway Palota
~ Karakter: Aesa Victoria Miller; Helyszín: Főcsarnok ~
Aesa a Callahan-t fürkészte, hátha sikerül leolvasnia róla, hogy a fiúnak tetszett-e az ajándék, amit kapott tőle. Az azonban biztosan feltűnt neki, hogy a fiú is közvetlenebb lett arra, hogy ő maga is az volt. legalább is a mosolya és mozdulatai erről árulkodtak, ahogyan az is, hogy a legvégén már Callahan is tegezte őt. Örült neki, hogy máris sikerült a kellemetlen légkört megtörnie és máris barátságosabban fogadják egymást. Igazából nem nagyon tudta, hogy mi illik ebben a helyzetben, messze nem a saját északi csarnokaikban voltak és még Gunnar sem volt itt, hogy támogassa és segítse, a két harcos nő, aki pedig elkísérte ide, hogy testőre és udvarhölgye legyen úgyszintén nem igen voltak járatosak a lovagi udvarokban. Ahogyan a terem belseje felé mutatott a fiú bólintott neki és a saját rókáját továbbra is pórázon vezetve indult Callahan mellett.
- Mi a szokás s az illem ilyenkor? – kérdezte kissé zavartan. – Atyádat s bátyádat már köszöntöttem, mikor megérkeztem pár nappal korábban…
Azokon és a többi megszokott formalitáson már túlvolt, azokat ismerte, de hogy mit kell tenni ilyenkor a jegyese mellett arra nem készítette fel senki, főleg nem a helyi szokásoknak megfelelően. Odahaza szerencsére nem törődtek effélével, de most nagy bánatára nem otthon volt. így remélte, hogy Callahan kisegíti, már ha neki volt erről fogalma és őt felkészítették minderre.
Aesa a Callahan-t fürkészte, hátha sikerül leolvasnia róla, hogy a fiúnak tetszett-e az ajándék, amit kapott tőle. Az azonban biztosan feltűnt neki, hogy a fiú is közvetlenebb lett arra, hogy ő maga is az volt. legalább is a mosolya és mozdulatai erről árulkodtak, ahogyan az is, hogy a legvégén már Callahan is tegezte őt. Örült neki, hogy máris sikerült a kellemetlen légkört megtörnie és máris barátságosabban fogadják egymást. Igazából nem nagyon tudta, hogy mi illik ebben a helyzetben, messze nem a saját északi csarnokaikban voltak és még Gunnar sem volt itt, hogy támogassa és segítse, a két harcos nő, aki pedig elkísérte ide, hogy testőre és udvarhölgye legyen úgyszintén nem igen voltak járatosak a lovagi udvarokban. Ahogyan a terem belseje felé mutatott a fiú bólintott neki és a saját rókáját továbbra is pórázon vezetve indult Callahan mellett.
- Mi a szokás s az illem ilyenkor? – kérdezte kissé zavartan. – Atyádat s bátyádat már köszöntöttem, mikor megérkeztem pár nappal korábban…
Azokon és a többi megszokott formalitáson már túlvolt, azokat ismerte, de hogy mit kell tenni ilyenkor a jegyese mellett arra nem készítette fel senki, főleg nem a helyi szokásoknak megfelelően. Odahaza szerencsére nem törődtek effélével, de most nagy bánatára nem otthon volt. így remélte, hogy Callahan kisegíti, már ha neki volt erről fogalma és őt felkészítették minderre.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Walsingham - Eagleway Palota
~ Karakter: Callahan Eagleway; Helyszín: Főcsarnok; ~
Callahan megnyugodott, hogy azzal, hogy beljebb invitálta a lányt semmi rosszat nem tett. Megsimogatta az ajándékba kapott kis állatot, egy pillanatra segélykérően nézett rá, mintha az bármit is segíteni tudna neki, majd a földre téve és pórázon vezetve a lányhoz zárkózott fel.
- Hogy az igazat megvalljam, magam sem tudom. Az etikett és az udvari szokások még csak kis részét képezik a tanulnivalómnak. De nem hiszem, hogy különleges viselkedési elvárásokat támasztanának feléd, csak érezd otthon magad. Sokkal jobban aggódok azért amiket irányomba támaszthatnak. - válaszolta a feltett kérdésre, közben pedig bátyjára tévedt a tekintete aki ismét az akadémistával való beszélgetésben merült el. Callahan sehogy se tudta elképzelni, hogy hogyan tudta fivére fiatalon átvenni az ország irányítását. Mindig is úgy vélte, hogy ahhoz rengeteg tudás kell, beleértve azt is, hogy hogyan bánjon valaki a különböző emberekkel. Callahan pedig leginkább csak a harchoz értett, meg azokhoz a dolgokhoz amiket megtanítottak neki.
- Majd elfelejtettem, az a férfi akivel a bátyám épp beszélget, ő Albert Blau az országunk legfőbb akadémistája. A másik férfi pedig Lord Manfred Armstrong, a magánhadseregünk parancsnoka, és az én tanítóm. - mutatta be a hölgynek a bátyján kívül jelenlévő személyeket. - Szerintem ha bármi kérdésed van, akkor Lord Armstronghoz fordulhatsz nyugodtan. Hidd el, sokszor elgondolkodom azon, hogy van-e olyan kérdés amire nem tudja a választ. - tette hozzá részben humorosan.
Callahan megnyugodott, hogy azzal, hogy beljebb invitálta a lányt semmi rosszat nem tett. Megsimogatta az ajándékba kapott kis állatot, egy pillanatra segélykérően nézett rá, mintha az bármit is segíteni tudna neki, majd a földre téve és pórázon vezetve a lányhoz zárkózott fel.
- Hogy az igazat megvalljam, magam sem tudom. Az etikett és az udvari szokások még csak kis részét képezik a tanulnivalómnak. De nem hiszem, hogy különleges viselkedési elvárásokat támasztanának feléd, csak érezd otthon magad. Sokkal jobban aggódok azért amiket irányomba támaszthatnak. - válaszolta a feltett kérdésre, közben pedig bátyjára tévedt a tekintete aki ismét az akadémistával való beszélgetésben merült el. Callahan sehogy se tudta elképzelni, hogy hogyan tudta fivére fiatalon átvenni az ország irányítását. Mindig is úgy vélte, hogy ahhoz rengeteg tudás kell, beleértve azt is, hogy hogyan bánjon valaki a különböző emberekkel. Callahan pedig leginkább csak a harchoz értett, meg azokhoz a dolgokhoz amiket megtanítottak neki.
- Majd elfelejtettem, az a férfi akivel a bátyám épp beszélget, ő Albert Blau az országunk legfőbb akadémistája. A másik férfi pedig Lord Manfred Armstrong, a magánhadseregünk parancsnoka, és az én tanítóm. - mutatta be a hölgynek a bátyján kívül jelenlévő személyeket. - Szerintem ha bármi kérdésed van, akkor Lord Armstronghoz fordulhatsz nyugodtan. Hidd el, sokszor elgondolkodom azon, hogy van-e olyan kérdés amire nem tudja a választ. - tette hozzá részben humorosan.
_________________
Reneszánsz: Emily Johanson;
Küldetés NJK: Thema Adebayo
Re: Walsingham - Eagleway Palota
~ Karakter: Aesa Victoria Miller; Helyszín: Főcsarnok ~
Aesa szerencséjére csak néhány lépést kellett megtennie egyedül, mert a fiú máris csatlakozott hozzá és válaszolt az aggodalmára. Saját maga már egészen pici kora óta tanult etikettet és efféléket, más kérdés, hogy nem igazán óhajtotta elsajátítani, sem használni mindazt. Főleg, hogy két félét is kellett tanulnia, az egyik a klánon és családon belüli volt, a másik pedig, mint a Tizenkét királyság uralkodói házának is megfelelt. Ezeken felül túlságosan is sok lett volna az, ha még az Eagleway házét is kellett volna, főleg, hogy nem is olyan régen köttetett csak meg a szerződés és határozat, hogy ide házasítják ki. Örült volna annak, ha tényleg úgy lenne, ahogyan azt Callahan mondta neki, de tudta, hogy irányába sokkal több elvárás van, mint azt a fiú hitte volna. Végtére is az uralkodó unokahúga volt.
- Az uralkodóház tagja vagyok – mondta kissé lesújtva. – Tőlem s nővéreimtől mindig sokat várnak el, legyen szó bármelyik házról, vagy klánról. Hisz figyelembe kell venni, hogy én kiskorom óta tanulok etikettet.
Amíg haladtak, addig feszülten figyelte, ahogyan a fiú elmagyarázta, hogy ki kicsoda. Callahan bátyját már ismerte, hiszen vele együtt jött ide a fővárosba, de a többiek még ismeretlenek voltak a számára.
- Odahaza Tiren ilyen – mondta. – Bármit lehet tőle kérdezni, mindent tud, legalább száz telet megélt már, ő a legidősebb Borgardalr-on. Noha a mi világunkat már nem látja, de az istenekét igen és tud is velük beszélni.
Magyarázta lelkesen, hogy náluk is van egy ilyen mindentudó. Még mielőtt megérkeztek volna az említettekhez az előtt szólalt meg ismét sietve, nehogy a férfiak meghallják.
- Én is tanulok vívni azóta, hogy járni tudok, valamikor edzhetnénk majd együtt is – mosolygott rá a fiúra.
Ha megérkeztek, akkor biccentett a férfiaknak.
- Lord Albert, Lord Mandred, örülök, hogy megismerhetem önöket – mondta.
Aesa szerencséjére csak néhány lépést kellett megtennie egyedül, mert a fiú máris csatlakozott hozzá és válaszolt az aggodalmára. Saját maga már egészen pici kora óta tanult etikettet és efféléket, más kérdés, hogy nem igazán óhajtotta elsajátítani, sem használni mindazt. Főleg, hogy két félét is kellett tanulnia, az egyik a klánon és családon belüli volt, a másik pedig, mint a Tizenkét királyság uralkodói házának is megfelelt. Ezeken felül túlságosan is sok lett volna az, ha még az Eagleway házét is kellett volna, főleg, hogy nem is olyan régen köttetett csak meg a szerződés és határozat, hogy ide házasítják ki. Örült volna annak, ha tényleg úgy lenne, ahogyan azt Callahan mondta neki, de tudta, hogy irányába sokkal több elvárás van, mint azt a fiú hitte volna. Végtére is az uralkodó unokahúga volt.
- Az uralkodóház tagja vagyok – mondta kissé lesújtva. – Tőlem s nővéreimtől mindig sokat várnak el, legyen szó bármelyik házról, vagy klánról. Hisz figyelembe kell venni, hogy én kiskorom óta tanulok etikettet.
Amíg haladtak, addig feszülten figyelte, ahogyan a fiú elmagyarázta, hogy ki kicsoda. Callahan bátyját már ismerte, hiszen vele együtt jött ide a fővárosba, de a többiek még ismeretlenek voltak a számára.
- Odahaza Tiren ilyen – mondta. – Bármit lehet tőle kérdezni, mindent tud, legalább száz telet megélt már, ő a legidősebb Borgardalr-on. Noha a mi világunkat már nem látja, de az istenekét igen és tud is velük beszélni.
Magyarázta lelkesen, hogy náluk is van egy ilyen mindentudó. Még mielőtt megérkeztek volna az említettekhez az előtt szólalt meg ismét sietve, nehogy a férfiak meghallják.
- Én is tanulok vívni azóta, hogy járni tudok, valamikor edzhetnénk majd együtt is – mosolygott rá a fiúra.
Ha megérkeztek, akkor biccentett a férfiaknak.
- Lord Albert, Lord Mandred, örülök, hogy megismerhetem önöket – mondta.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Walsingham - Eagleway Palota
Két futár érkezik a fővárosba. A könnyű bőrvértes, hosszú bíbort úti köpenyt viselő férfiak mellkasukon bikafejet viseltek. Egy papír tekercset hoztak amit ha átvett tőlük egy előkelő főméltóság átadtak és távoztak. Ha azonban a vezető elé kísérték őket, akkor felolvastak.
Tisztelt helytartó,
Ez úton közöljük önnel és udvartartásával, hogy az Üvegvölgy béli Masaari-Singh dinasztia számára bealkonyult. A család tagjait, lázadó elemek felkutatták és felkoncolták. A zűrzavaron csak az Ordo Taurum, a Taurumokat egyesítő szövetség tudott felülkerekedni. Népünk vezére, Cnaeus Primus Occupandi Taurinus, mint Imperator, átvette Üvegvölgy területe felett a törvényes uralmat. Az átmenet sajnos azzal járt, hogy minden korábbi, a Masaari-Singh ház által megkötött egyezség semmisnek minősül. Amennyiben elismerik Imperatorunk jogos igényét a területre, menesszenek követet Zöld-fok városba.
Ordo Taurum
Tisztelt helytartó,
Ez úton közöljük önnel és udvartartásával, hogy az Üvegvölgy béli Masaari-Singh dinasztia számára bealkonyult. A család tagjait, lázadó elemek felkutatták és felkoncolták. A zűrzavaron csak az Ordo Taurum, a Taurumokat egyesítő szövetség tudott felülkerekedni. Népünk vezére, Cnaeus Primus Occupandi Taurinus, mint Imperator, átvette Üvegvölgy területe felett a törvényes uralmat. Az átmenet sajnos azzal járt, hogy minden korábbi, a Masaari-Singh ház által megkötött egyezség semmisnek minősül. Amennyiben elismerik Imperatorunk jogos igényét a területre, menesszenek követet Zöld-fok városba.
Ordo Taurum
Theon Lupin- 3. szint - 8 kredit
- Hozzászólások száma : 193
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 48
Join date : 2015. Jun. 30.
Karakteradatok
Főkarakter: Patrick H. Brandt
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
X-Men Reneszánsz :: Archivum :: Archivum :: Ékkövek Birodalma :: Helyszínek :: Adwian
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|