Somalia

Most kivételesen tudta mire vállalkozik. Csak ezen az éjjelen a háromszázadig kilométernél járt. Néha útitársaira pillant, hogy alszanak-e már. ~ Rájuk fér a pihenés ~ Volt amire nem volt felkészülve. A várakozásra. Katonaként a legtöbb időt azzal töltötte, hogy nézte a semmit. Légiósként pedig vasalt és füvet vágott. De rendet tanult, fegyelmet és kitartást. Ezekre pedig nagy szüksége van most is. Vezet és testőrt játszik. Utóbbit úgy képzelte, hogy valami csinos híresség mellett fog pózolni. Esetleg egy rock sztár öltözője előtt tesztelné a grouppiekat. Ehelyett a sivatag közepén....hopp, majdnem lekési a lefordulót. Mivel túl megy pár tíz métert, ezért kicsit göröngyösebbre veszi a figurát, mint amire számított. Végül megállítja az autót és vörös lámpa fényénél elkezdenek készülődni. Amint végeztek kiveszi a kocsiból a kulcsot és zsebre vágja. Végighallgatja Fuchidát és beleegyezően bólint. Majd Shawn felé fordul.
- Rendben doki. Pisztoly maradjon rejtve é majd kövessen. Ha fekszem, feküdjön, ha futok, fusson. - mondja majd megindul a sánc teteje felé, követve a csoportvezetőt. Ahogy Fuchida is, ő is lehasal a tetején és körbetekint.

Fontos információkat sikerült szerezni a körbekémleléssel, úgy tűnik, hogy a tűznél ácsorgó két alak jelenti az aktuális őrséget és a többi még pihen. A két üres hálózsák láttán, még az irányítótornyot is végigpásztázom. Mondjuk, nem úgy tűnik, hogy kora hajnalra repülőt várnának.
- Lupin, a két férfi a tűznél az őrség. Látott egyéb mozgást?
Teszem fel a kérdést, miközben még megfigyelés alatt tartom a repteret. Egy pillanatra felötlött bennem az ötlet, hogy meglepetésből tüzet nyitunk a viszonylag nyugodt emberekre. Miénk a magaslati és a meglepetés előnye, könnyedén lekapdoshatnánk őket a pozíciónkból, ahogyan botorkálnak ki a hangárból és próbálják felismerni a helyzetet, hogy mivel állhatnak szembe. A baj az irányítótorony. Kivéve, ha ott jelenleg semmilyen mozgást nem észlelek. Orvlövészeti szempontok miatt kértem Lupint, hogy hozzon távcsövet a rohamkarabélyra.
- Mit gondol Lupin, mekkora az esélyünk a túlélésre, ha ebből a pozícióból kényszerítenénk őket harcra? Két tapasztalt lövész, jó pozícióból, az ébredés és meglepetéstől zavart ellenfelekkel szemben. A tűz megvilágítja őket, minket viszont különösebben semmi nem világít meg. Ha közelebb jönnek, átállítjuk automatára a jó öreg Kalasnyikovokat. Mit gondol, meg ér egy próbát, vagy maradjuk az első számú tervnél?

Theon maga is felmérte a terepet. Szem implantját is használva próbálta beazonosítani hogy ki ellenség és ki nem. Aztán számolt. Látta a túlerőt és tudta azt, hogy még ismeretlen számú fegyveres lehet olyan helyen ahol nem látják őket. Fejében egészen más terv állt össze mint Fuchidáéban, ugyanakkor tisztában volt vele, hogy itt most a SHIELD-es a főnök. Amellett nem lett volna jó, ha magára hagyják a dokit sem, bár eléggé használhatatlannak tűnik ebben a szituációban, mégis, mindenkit haza kell juttatni. Újra felméri a terepet, felnéz az égre. Aztán Fuchida felé fordul.
- Menjünk mi közelebb. - Érzi, hogy elsőre nem ez tűnik a leglogikusabb ötletnek ezért gyorsan folytatja. - Tudom minek tűnik, de nem az. Még a miénk a meglepetés ereje. Ha innen tüzet nyitunk rájuk, akkor elszabadul a pokol és könnyen segítséget hívnak. De ha közelebb lopakodunk, még ha nyílt terepen is. Gyorsabban és biztosabban tudjuk elliminálni őket. Innen nagy a távolság és nem pontosak a lövések. Szerintem.

- Kiváló megfigyelő lenne, egy mesterlövész mellett, mon Amie. Magam is azon morfondíroztam, hogy melyik lehet a jobb lehetőség és ugyan erre jutottam. Én megpróbálok eljutni az irányító toronyhoz, maga addig fedezzen. Ha eljutottam a toronyhoz, akkor maga és a doki követnek. A toronyból nagyobb esélyünk van kiszedni az ellenséget. Tartsa nyitva a szemét, ha nagyon mozgolódnának, szórja meg őket.
A dokira pillantok.
- Maradjon Lupin mellett.
Azzal elindulok óvatosan, kihasználva a még jótékony sötétséget és árnyékokat, hogy az irányítótorony közelébe érjek. Árnyékról-árnyékra igyekszem lopakodni, ha szükséges kúszok is. Figyelmemet azonban sosem veszem le teljesen az őrségről és a célomról, a toronyról sem. Ezen kívül próbálok homokos terepen haladni, hogy olykor-olykor szaporábban szedhessem a lábamat. Harcoltam már a Szomáliaiakkal szemben, valamennyire ismerem a taktikájukat és a mozgásukat. Persze, ezek lehetnek képzettebbek, de reménykedem, hogy egyszerű milicisták, akik némi fegyveres kiképzésen kívül többet nem kaptak. Próbálok fedezékeket kihasználni, ami mögött pár másodpercre meghúzom magamat, hogy az őrség után lessek. Amennyiben gond nélkül eljutok az irányító toronyhoz, fülelek, hogy hallok-e a torony belsejéből mozgolódást, hangokat. Amennyiben minden tiszta, jelzek Lupinnak és a dokinak, hogy jöhetnek. Magam pedig elindulok a toronyba, hogy felderíthessem azt.

Theon nem tartotta jó ötletnek, hogy Fuchida haladási irányából szórja majd meg az ellenséget ha felfedezik a lopózót, de egyet állít a fegyverén. Így sorozat lövésben van és bár a sátorvason kívül tartja az ujját, célra emeli a karabélyt. Nem céloz, egyelőre folyamatosan jár a tekintete a tűz körül lévők és az áthaladó között. Ahogy Fuchida halad úgy méri fel ő is a terepet és tervezi az útjukat. Kénytelen beleszámolni, hogy lassabban fog haladni a doki miatt. ~ Business as usually - futott át az agyán, majd amikor meglátta az ázsiai jelzését térdével felrúgta magát, miközben baljával megragadta a doki hátán a ruháját és egy mozdulattal talpra állította és megindult előre. Remélte, hogy követő őt a férfi. Alig tettek meg pár tíz métert amikor észrevette, hogy Fuchida eltűnt az épületben. ~ Hogy a jó kurv anyád. ~ gondolta, majd fojtott hangon hátraszólt.
- Nincs fedezetünk. Ha fekszem, feküdjön vagy meghal. - adta ki sietve az utasítást, majd reménykedett benne, hogy sikeresen eljutnak az irányító toronyig mindenféle atrocitás nélkül, ha már a társuk cserbenhagyta őket.

Az előzetes felderítés, azt mutatja, hogy a toronyban csönd van. Semmilyen különösebb mozgást vagy zajt nem észlelek és különösebb berendezési tárgyak sem láthatóak, a folyosó és az ajtók, meg lépcsőház különösebben sem mutat semmilyen veszélyforrást. Így azon az úton, amelyen jöttem a torony belsejébe, vissza is lépek a szabadba és két társam felé pillantok, akik lehetséges már jönnek a torony felé. Közben leguggolok a torony árnyékába és fegyveremmel a tábortűz felé kémlelek, figyelvén, hogy nincs-e különösebb mozgolódás. Szükség esetén, tüzet nyithassak a felbukkanó ellenségre. Ha megérkeznek különösebb gond nélkül, akkor halkan megszólalok.
- A torony alsó szintje csendes. Semmilyen különösebb mozgás nincs, gyanús. Vannak helyiségek, amelyeket ajtók zárnak el, ott lehetnek szomáliaiak. Lupin, biztosítsa az alsó szintet a doktorral, én elindulok fel a lépcsőn. Addig én, odafönt kitakarítok, ha nincs senki lejövök és segítek, ha kell. Én megyek elől, na akkor rajta.
Mondom, azzal elindulok vissza a torony, reménykedve, hogy immáron társaim is velem vannak. Amikor belépünk a korábban általam elhagyott helyiséget, mutatom Lupinnak, hogy merre vannak az ajtók és merre a lépcsők. Én elindulok a lépcsők felé, Lupint pedig hagyom, hogy a kiadott feladatnak megfelelően figyelje az ajtókat illetve felderítse az alsó szintet. Én lopakodva megyek fel a lépcső, időnként meg-meg állva hallgatózok, ha semmilyen ellenállásba nem ütközök, akkor csendben belépek a torony felső szintjére, megnézem a repteret és a hangárokat a távcsővel. Majd elindulok lefelé, hogy segítsek Lupinnak, ha kell. Amennyiben minden jól megy, akkor a torony teljesen a mi kontrollunk alá kerülhet, ezzel tovább erősítve az előnyünket.

Theon nagyon figyel arra, hogy a lehető legkevesebb zajjal keljenek át. Mivel nem reménykedett abban, hogy a doki elég óvatosan halad, ezért olyan útvonalat választ ahol a lehető legkevesebb gallyra, kőre, egyéb zajkeltő anyagra tudnak lépni. Ha kell kacskaringózik is. Persze oda kell figyelnie a sebességre is. Mindeközben aggódhat a tábortűznél lévők miatt is, mert ha rövid időre is, de fedezet nélkül maradtak. De végül szerencsésen eljutnak az épületig.
- Soha többet ne hagyjon fedezet nélkül. - Szűri ki fogai közül mikor megérkeznek Fuchida mellé. Aztán meghallgatja az utasítását, majd követi a helyiségbe. Bent is csak bólint egyet, majd Shawn felé fordul.
- Doki, a pisztolyt tartsa a kijárat felé. Ha bárki feltűnik, húzza meg a ravaszt. Maga fedezi a hátam, én meg az önét. - Azzal kilépett az ajtón és a szemben lévő falhoz lépett. Hátat fordított neki, féltérdre ereszkedett és előre görnyedt. Felváltva figyelte az egyik, majd a másik oldalát a folyosónak. Tüzelésre készen várt. Ha a folyosón bárki mozdult aki nem Fuchida akkor leadott rá egy lövést és a faltól elrugaszkodva átlökte magát a helyiségbe amin át érkeztek.

- Nem fogom.
Lelkem mélyén, valahol csalódottan konstatáltam, hogy a torony üres. legalábbis annak tűnik és a zárt ajtókat, nem nyitottam ki. A toronyban nincs fűtés és az inaktív aggregátor arra enged következtetni, hogy villany sincs. Tehát, nem használhatják szállásnak. Vissza megyek az alsó szintre és még időben megszólalok, nem túl hangosan, de eléggé ahhoz, hogy Lupin hallja.
- Fuchida vagyok, fönt nincs semmi különös. Nem lehet rálátni a hangárokra, pirkad. Ha akcióba akarunk kezdeni, itt lenne lassan az ideje.
Hamarosan elkezdődik a buli és mit itt kempingelünk az ellenséges állások kellős közepén.
- Nem sietünk sehová. Amondó vagyok, nagyobb esélyünk lenne ismeretlen számú ellenséggel szemben, ha az épületben csapdát állítanánk nekik. Gondolom nem mindenki jön az irányítótoronyba és fogalmuk sincs, hogy mi bevettük ide magunkat. Ezt még mindig az előnyünkre fordíthatjuk, ha innen most kimegyünk, kétségtelenül elszabadul a pokol és komoly tűzpárbajt fogunk vívni. Az esetleges gránátok, amiket bedobhatnak a kipucolásunkra, még okozhatnak gondot, de ha csendben intézzük el az első bejövőket, akkor még mindig lehet esélyünk. Ha nem jelez vissza akit ide küldenek, küldenek valaki mást, de eltelik egy kis idő mire leesik nekik, hogy valami nem stimmel és komolyabb csoportot küldenek. A doktor felmehetne a toronyba és onnan óvatosan szemmel tarthatná a kifutót. Mi ketten pedig itt várjuk meg az első érkezőt. Sötét van, a napról belépő elsőre nem is lát rendesen, elkapjuk és csendben végzünk vele. Behúzzuk az egyik nyitott szobába. Ha a műhold képeinek hihetünk, nagyjából egy tucat ember van itt, akik védik ezt a kócerájt. Ebből az következik, hogy előbb utóbb elfogynak és akár támadhatunk is nyíltan. Egyéb ötlet?
Ha Lupin, nem talál ki egyéb akció tervet, amivel megfogyaszthatnánk az ellenséget, akkor bólintok.
- Rendben, akkor a doktor menjen fel, bárki, aki nem mi vagyunk lője le. Mi ketten itt bújunk el és megvárjuk az érkezőket.

Theon folyamatos pásztázása nem hoz eredményt. Az éjszaka csendjét csak Fuchida lépéseinek alig hallható nesze veri csak fel. Bár rá fordul, sejti hogy az aktuális parancsnoka érkezik. Mikor visszatér ő is konstatálja, hogy nyugodt az épület. Legalábbis nem volt lövöldözés. Aztán végighallgatja a férfit és bólint.
- Vettem. - Suttogja, majd visszatér a dokihoz. Int neki, hogy kövesse és elindul felfelé. Óvatosan haladnak, remélve hogy a doki mögötte jár. Fent ha eljutnak békésen addig, rámutat egy sarokra a feljáróval szemben.
- Ha egy néger jön fel, lője le...ugye meg tudja különböztetni a négereket tőlünk? - Suttogja mosolyogva, majd elindul visszafelé. Reménykedik abban, hogy ennyi figyelmeztetés elég lesz. Meg hogy a doki nem alszik el vagy pánikol be idő előtt. Ha még mindig eseménytelenül jut le, akkor csatlakozik Fuchidához és felkészül arra hogy a belépőket csendben eliminálják.

A terv jónak tűnik és Lupin is támogatja, a várakozáson felül, azonban semmi sem történik. Lehetséges, hogy a mai napra nem terveztek szállítást? Ha pedig nem jön repülő, akkor magasról tesznek az irányítótoronyra és senkit sem küldenek, hogy működtesse a megfelelő módon? Ez igen csak megmagyarázná, hogy miért nem töri magát senki, hogy jöjjön és belefusson a karjainkba. Lupinra, pillantok majd felteszem a kérdést.
- Lehetséges, hogy senki sem jön ma erre, mon amie? Kiábrándító, hogy egy működőképes tervet, végül a nem beszámított körülmények teszik tönkre. Van fönt egy aggregátor, mit szólnának, ha bekapcsolnánk? Lehet rossz ötlet is, ide vonzhatja az egész pereputtyot. Nekem nincs több ötletem, fogalmunk sincs mit csinálhatnak odakinn, így jelenleg passzolok. Valami ötlet?

Theon felveszi a pozícióját. Kész arra, hogy ha valaki bejön a helyiségbe elzárja az útját kifelé vagy az őt követőnek, amíg Fuchida eliminálja az elsőt. Aztán várnak. A nap lassan feljön, de nem történik semmi sem. Legalábbis semmi olyasmi amit eliminálásnak, behatolásnak vagy bármilyen harci cselekménynek aposztrofálhatnának. Ő azonban elképzelt belépőket és azok megtámadását. Először csak egyet-egyet. De ez nem jelentett számukra kihívást. Ezért elkezdett kettő majd három belépőt elképzelni és velük együtt végiggondolni azokat a mozdulat és eseménysorozatokat, amelyek végén győznek. Bevett pszichológiai technika volt ez az emberek ébren és frissen tartására hosszú, elnyúló megfigyelések és várakozások alatt. Aztán a koncentrációt nem az töri meg, amire számít. Fuchida szólítja meg. Theon türelmesen hallgatja, majd megvonja a vállát.
- Te vagy a főnök. A katonásdi meg nem demokrácia.

Sajnálattal kell konstatálnom, hogy Lupin nem volt éppen segítőkész. Viszont nincs időnk az év végéig itt tökölni és arra várni, hogy valakivel majd összefutunk, akinek eltörhetjük a nyakát. Úgy tűnik a hangokból, hogy reggeliznek és gyanútlanul szöszmötölnek a napi rutinjuk alapján. Sóhajtok egyet.
- Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.
Mondom, majd ellenőrzöm a fegyveremet.
- Váltva adjuk le a lövéseket. Egyes, pontos lövésekkel kezdünk és fokozatosan térünk át rövid sorozatokra. Maga kezdi Lupin. Én a torony jobb oldalán leszek, maga a bal oldalán, így nem kerülhetnek a hátunkba, kihasználva a torony takarását. A doktor biztonságban lesz fönt, remélhetőleg nem lesz szüksége a pisztolyra és a műholdas felvételek igazat mondanak, miszerint egy tucat ember van jelen. Akkor kezdjük!
Adom ki a parancsot és elindulok a helyemre, pontosan jobbról kerülöm a tornyot. Célra tartott fegyverrel haladok és amint Lupin elkezdi osztani a népet, pár másodperccel később én is beszállok a tűzharcba, ahogyan megbeszéltük, amikor Lupin fegyvere elhallgat én adok le lövéseket. Célzott lövéseket adok le, a látható célpontok mellkasának közepére. Ekkora távolságból a rohampuskáink stophatása elég erős ahhoz, hogy egy golyóval is végezhessünk.

Habár jó lett volna elkerülni a vérengzést és békésebben megoldani a problémát, úgy tűnik, végül ez az egyetlen megoldás maradt. Egyébként is, ezek az emberek terrorista gyanús elemek voltak.
- Lupin, a felénk szaladókra és a hangárok felé figyelj.
Én magam a kifutópályán keresztül menekülők felé fordulok és célzott lövéseket adok le rájuk. Ha minden jól megy, akkor ezek után mindketten a hangárok felé fordíthatjuk tekintetünket.
- Menjen a legközelebbi hangárhoz, én fedezem!
Adom ki a parancsot és térdeplő helyzetből figyelem a hangárokat, hogy Lupin viszonylagos biztonságban haladhasson. Ha valaki előtolja a képét, azt igyekszem egy rövid sorozattal semlegesíteni. Amikor megérkezik Lupin a közelebbi hangárhoz, elindulok én is a hangárok felé, figyelve a mozgásra és remélve, hogy Lupin is figyeli a szomáliaiakat. Ha valaki próbálkozik, akkor mozgás közben egy rövid sorozatot küldök felé. ha pedig végre odaérek Lupinhoz, akkor megszólalok.
- Hozott magával gránátot?

Theon nem csak visszabújik a sarok mögé, de még féltérdre is vágja magát mikor becsapódnak mellette lövedékek. De már fordul is újra vissza. Talán látja is támadóját még összeesni. Ekkor implantjával keresi már a további fegyveresek. Hirtelen nem tudja mire készül aktuális felettese, de nem is érti miért akar még menekülőkre lőni. Inkább foglalkozik azzal, hogy további ellenségeket keres. Ha valakinél fegyvert észlel arra lő. Ha nem, akkor hogy ne lepjék el látóterét teljesen a pánokoló tömeg, néhányat a levegőbe lő, hogy megmutassa nekik innen jönnek a veszélyes alakok, erre nem érdemes futni. Fegyver észlelésére természetesen azonnal tüzet nyit, nem törődve a járulékos veszteséggel. Amikor már nem rohangált körülöttük őrjöngő tömeg és Fuchida is kilövöldözte magát, megkapja az újabb utasítást. ~ Hogy mi?! Te is csak félig kaptad meg a kiképzést?! ~ de nem volt sem ideje sem kedve vitatkozni a paranccsal. Inkább célra tartva és folyamatosan pásztázva megindul a hangár felé. Ha bármilyen fegyveres feltűnik azonnal tüzel. Csak a fegyveresekre. De nem megy el egészen az épületig. Kinézi magának a hangárhoz legközelebbi fedezéket és ott megáll, ott várja be Fuchidát.
- Hogy őszinte legyek gránátokkal nem készültem...

Az akció eddig fényes sikert aratott, az összezavart és riadt emberek, egy darabig biztosan nem jönnek vissza. Az már kevésbé tetszik, hogy Lupin nem készült gránáttal, de talán így is megtudjuk oldani a problémát. Csendre intem Lupint, nem mintha a nagyon hangoskodó típus lenne, de hallgatózom, hogy hallunk-e mozgást vagy bármilyen más egyéb zajt, amit nem mi generálunk. A tűz ropogásán kívül. Akár sikerül valamit meghallani, akár nem jelzek Lupinnak, hogy megkerülöm a hangárt, így eljutok a hangár bejáratához a másik oldalról anélkül, hogy elsétálnék annak nyitott bejárata előtt. Tovább senki sem tudja, hogy nem e rejtőzik még valaki a hangárok között, így ennek érdemes lesz utánanézni. Miközben elindulok a hangár oldala mentén, újratöltök. Kicserélem a tárat és lövésre kész fegyverrel haladok tovább. Ha minden jól megy és sikeresen eljutok a bejárat másik oldalára, akkor a falhoz simulva, óvatosan bepillantok az épület belsejébe. Amennyiben üres, akkor mehetünk tovább a következő hangárhoz, amíg meg nem találjuk azt, amiért ide jöttünk.