Somalia

Az ötletem, ami szerint megkerülöm a hangárt és végül jobb rálátást kapok, hogy mi is van benn, végül kifizetődőnek tűnt. ha ugyanis egyszerűen besétáltunk volna, akkor ez a pasi, most cafatokra lőtte volna a seggünket és az tuti, hogy a túlvilágra menet, Lupint hallgathattam volna, valami ilyesmi formában: " Tipikus balfék! " Ezt azonban, most elkerültük, beigazolván, hogy megérzésem jónak bizonyult. Nem vagyok egy kegyetlen rohadék, aki mindenkit lemészárol, csak mert az idegeimre ment a Légióban a szomáliai levegő és a sok vér, amit átéltem, így elsőre rászólok angolul. Az mégis csak egy világnyelv, hátha beszéli.
- Tedd le a fegyvert és add meg magadat!
Hangzik a felszólítás, ha pedig van olyan bolond, hogy RPK-val a kezében fordul felém, akkor máris kapja a jó öreg Ólom feliratú kezelést, amely meggyógyítja az embert minden bajából. Egy Életre. Ha megadja magát, akkor folytatom.
- Feküdj a földre, arccal lefelé!
Szól a felszólítás és franciául is megismétlem, hátha hatásosabb. Eközben végig rátartom a fegyveremet, jelezvén: fikarcnyi kétségem sincs afelől, ha próbálkozik valamivel, akkor lelövöm.
Akár hogyan is, ha sikerült semlegesíteni a négert, akkor szólok Lupinnak, hogy jöhet. A gödör tartalmát ellenőrzöm, hátha ott van az általunk keresett alkalmazás, amennyiben meg van, akkor szólok Lupinnak.
- Szóljon a dokinak, jöhet vizsgálódni, addig én vigyázok a krampuszra.
Mondom, hogy most már akár össze is ülhetünk meginni egy teát, utána ráérünk robbantani. Legalábbis, biztosan kitalálunk valamit, amivel megsemmisíthetjük a teleport alkalmasságot.

A néger, szerencsétlenségére nem beszélte egyik nyelvet sem, így kénytelen voltam lelőni. Ahogyan a mai napon, már igen sokakat. Miközben Lupin teljesíti a parancsot és elmegy a dokiért, vagy csak integet neki a reptérről, hogy legyen szíves jönni és a földbe ásott gödör előtt megállok. Úgy tűnik, hogy valami járat vezet tovább, így elveszem a néger fegyverét, miközben az AK47-es barátomat a vállamra veszem. Ki tudja mi várhat oda lenn. Amikor azonban leérek, nem találok őröket, viszont megvan a kapu, amiért jöttünk. A vörös derengésből, egyszer csak egy láda tűnik elő, amely néhány pillanattal később a földre huppan. Nocsak! Szóval így működik ez a kis átjáró, egyszerűen átküldik a csomagot. Remélhetőleg, ha nem küldik át a pénzt, akkor nem küldenek valakit, hogy nézze meg, de sebaj. Bizonyítékot kell találni arra, hogy itt terrorista gyanús dolog történt, így lassan a ládához lépek és elhúzom a kapu közeléből. Megvizsgálom a ládát, hogy mennyire van lezárva, ha pedig könnyedén nyitható, akkor kinyitom. Közben persze a fél szememet a kapun tartom, ha valaki megpróbálja átlépni, akkor szó nélkül beleküldök egy sorozatot. A láda tartalma kivizsgálása után, megvárom Lupinékat, miközben a zsákmányolt RPK-val őrzöm az innenső oldalt. Amikor megjelennek Lupinék és a kapu még mindig vörösen izzik, jelezvén, hogy működik, balomat felemelem és jelzem, hogy figyeljenek a kapu "él".
- Íme a Krampusz. Doki, húsz percet kap, hogy megvizsgálja. Valahogy felrobbantjuk, ezt az egész kócerájt.

A ládákban nem éppen azt találom, amire számítottunk. Pontosabban számítottam, mert Theon úgy tűnik valami ilyesmire számított, amikor meglátom telefonnal a kezében. Nekem ez egyáltalán nincs az ínyemre, hogy azt mondják terrorizmus, közben egy rahedli aranyrudat teleportálnak valahonnan Szomália kellős közepére. Kérdőn pillantok Lupinra, nagyjából azzal az arckifejezéssel, hogy: Mi a f@sz?
- Maga tudott erről, Lupin?
Lehet látni rajtam, hogy nem vagyok éppen jó passzban. Valahogy nem szeretem, ha átvernek vagy átverés szagúvá válik az ügy, amibe belerángattak.
- Szóval, mi az igazság? Azért küldtek minket, hogy megszerezzük ezt a sok sok fényes szart, vagy ...

Theon utasítás szerint elindult vissza a dokiért miután megnézte magának azt a nem túl kedves, de annál halottabb szomáliait, aki az ajtón való belépésére várt. Nem igazán hatotta meg a halott kérdése. Gyors léptekkel közelítette meg a torony feljáratát és előre felszólt, hogy jöjjön le Shawn. Miután megjelent a doki, visszaveszi tőle a lőfegyvert. Jobban bízik abban, hogy Morris a pániktól menekülni kezd, mint abban, hogy nem lövi le véletlenül. Útközben visszafelé elővette a műholdas telefonját és felhívta főnökét. Csak annyit mondott a telefonba, hogy "végeztünk", aztán bontotta a vonalat. Visszasétáltak már együtt a kapuhoz. Odalent komoly meglepetés fogadta. A Fuchida által felnyitott ládákban aranyat találtak. Nem kicsit meglepődött. Se szó, se beszéd fordult és mielőtt kiért volna a hangárból tárcsázta a munkaadóját.
- Uram, arany van a ládákban...értem, értem. - leteszi a telefont, majd visszamegy a barlangba. Ekkor válaszol csak Fuchidának - Nem tudtam erről. Nem tudom mi az igazság. De az összekötőm mindjárt itt lesz...

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
Vadászat az ismeretlenre
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Helyszín:
- Szomália közepén
Jelenlévők:
- Fuchida Kenjirou
- Shawn Morris
- Theon Lupin
- Halott emberek a reptéren
- Jeff Hewer
- Civilszerű fegyveresek

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Percek telnek el Theon telefonhívása után, miközben patthelyzet alakul ki az üreg mélyén. Fuchida értetlenkedett, Lupin feszülten figyelt mikor pattan el valami a japán férfiban, Morris pedig nem tudja mit is tegyen. Aztán lesétál egy férfi. Először csak a szandálja és mezítelen lábszára látszik, majd homokszínű rövidnadrágja és kék teke inge. Végül megérkezett az ezer wattos mosoly, a vékony keretű és lencséjű napszemüveg mögül vidáman kikacsintó Jeff Hewer is. Mármint annak aki felismerte.
- Nyugodjon meg Fuchida ügynök. Nem tudtuk, hogy ezt találjuk itt....- mondta és miközben lejjebb sétált megjelent a nyomában két, farmernadrágot, vörös és zöld színű pólót hordó, de golyóálló mellényben és AK-val, valamint tárakkal felszerert nagydarab hosszú szakállú férfi. Csak, hogy nyomatékosítsák a belépőt. - Kenjirou, Shawn. Önökre vár kint egy helikopter. Thaiföldön nyaraltak eddig. Ott ismerkedtek meg, voltak közös emlékeik. Ezekről készültek képek is...tök jók a photoshoposaink. Meg persze kapnak egy-egy rudat. De erről soha, senkinek sem beszélhetnek. Mert hát mégis csak volt aki megölt néhány menekülő embert, erről meg ugye van felvételünk...és akkor mindenki megy a hadbíróságra....a többit mi elintézzük.

//Morris és Fuchida kap 100.000-100.000 dollárt az aranyrúd után, meg egy csomó bizonyítékot, hogy Thaiföldön nyaraltak. A kaland itt véget ért.//