Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Go down

 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Empty Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Témanyitás by Thorhalla Szer. 23 Feb. 2011, 15:44

Ez a látszólag apró élettelen sziget alapja egy nagyon fejlett katonai bázis ahol a rendszer ellen készülő Ellenállás rejtőzik. A bázis raktár és, lakóhely és kórház egyszerre. Az Ellenállás utolsó reménycsillaga.

Az eredeti topic

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Empty Re: Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Témanyitás by Thorhalla Csüt. 28 Júl. 2011, 12:55

#1 2009-03-27 21:31:02
Kaland
A játékosok itt egy nagy terembe jelenek körbe mindenhol monitorok és kijelzők. A szoba másik felében egy nagy asztal és rengeteg szék. Egy alak a legközelebbi széket felétek fordítva ül és békésen mosolyog.
- Azt hittem sose értek ide.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 680161-more_norman_and_vicky_1_super
Az öltönyös férfi nyugodtan figyeli a színes társaságot és mellette egy nő áll szótlanul, aki szavakat suttog majd testét fény veszi körbe és így alakul át.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 148023-130540-rogue_super
- A hölgy itt a segédem és a jobb kezem, Stephany Smith avagy Thorhalla Lokidottir. A nevem Norman Osborn, én vagyok az Ellenállás vezetője és nagyon hálás vagyok a segítségükért. Ahogy az egész világ az.
Mutatkozik be Osborn udvariasan.
- Ha szükségük van valamire ajánlom most szóljanak, hisz a tervek szerint már csak félóránk van.


#2 2009-03-27 22:17:24
Stromboly
Bamm megint elcsúszunk más merre.
- Kér valaki pirítóst? - kérdezem valaki mellettem. A fickó nagyon fura egy pirítós sütő van a fejem helyén, amúgy tiszta izom és sztreccsruhát is viselek. Egy frissen vajazott pirítóst fogok a kezében. Máris tetszik a fickó!
- Öregem egy pirítóst vajazunk... - mondom leszegett fejjel, de mosolyogva. Toasterman meglepő fokozatra vált a sütőn a fejem helyén.
- Te ismered a nyelvet?
- Hogyne tesó - mondom és titkos kézfogást ejtünk új haverommal, látszólag ő is örül, bár nem látok a teflon és az acél mögé. Biztos hasonlít rám.
- Ööö jó napot elnézést - mondja egy fickó aki nagyon hasonlít rám, de öltönyben van, szóval egyáltalán nem hasonlít rám. - Úgy tűnik én az önök alternatívája vagyok. Üdvözlöm önöket, a nevem Serry Coke gondolom az önöké is.
- Ki ez a sznob és miről beszél?
- Fogalmam sincs, de túl normális közösítsük ki. - Azzal otthagytuk a pasas, aki béna ábrázattal állt tovább.
Meglátom a székben ülő fickót.
- Öregem, olyan hajat akarok, mint magának van! Most azonnal! Ez túl jó! Ezzel rejtegeti, hogy kopaszodik?


#3 2009-03-27 23:23:00
Shadow
James jelzi, hogy meg van minden, miközben kicsit több lesz belőle is a kelleténél. Bár belőle azaz egy is sokat jelent, főleg, hogy most még több is van. Kezeimbe temetem az arcom, majd a plafont kezdem vizsgálgatni, végül néhány mély levegő vétel után várakoztam tovább, megpróbálva az egyre jobban elszabaduló káoszról nem tudomást venni, bár ez igen csak nehéz dolognak tűnt egyre jobban.
~ Ha ennek vége magamra zárom a szobám ajtaját, keresek valami tömény italt, s aztán alszok. ~ tervezgetek magamban, amiből úgy is tudom, hogy semmi se fog megvalósulni, de valami pozitív dolog is kell mostanra. Egy kis idő elteltével némi fényjáték, majd újra másutt bukkantunk fel. Megszokhatatlan érzés ez, hogy csak így eltűnünk, feltűnünk, de most nincs kedvem megemlíteni.
Az új helyen két személy fogad minket, s minden jel szerint már nagyon vártak minket. Gyors bemutatkozás vendéglátóink részéről. Rögtön megindulok feléjük, s végig mérem mind a kettőt.
- A nevem Shadow, s lenne egy kérdésem. Látványosabb, szebb fényjelenséges átváltozásokat és egyebeket lehet későbbre hagyni, mert abból látunk eleget. - pillantok a nőre, majd a férfira. - Szerintem most térjünk a tárgyra, mert ahogy eddig leszűrtem időnk nincs sok, de viszont sok a sötét folt abban, hogy mi is a dolgunk. És ha lehet akkor a nagy világ megmentős mesét hanyagoljuk, egy nap egyszer elég volt már végig hallgatni. Kéne, a célpont, vagy célpontok, mit lehet róluk tudni, hol lehet őket megtalálni, milyen erők védik. Pontosabban hány ember, milyen fegyverzet, milyen az épület biztonsági rendszere, kinek van belépési jogosultsága oda, akit nem ellenőriznek annyira, meg ilyesmi. - sok infót kérek, majd úgy mellékesen megjegyzem - Különben katona vagyok és alakváltó mutáns, remélem nem túl nagy probléma. A kérdéseire adott válaszoktól függ, hogy még a fegyvereken kívül szükségem lesz e fotókra, önéletrajzokra ujjlenyomatokra és hasonlókra. - ezután várom a válaszokat, s remélem, hogy kapok mindenre választ. Aztán beugrik amit Morsus mondott, s rákérdezek.
- Van nekem is alteregóm eme világban? - bár nagyon reménykedek a nemleges válaszban, vagy abban, hogy ha van is, akkor se valami elkényeztetett rózsaszín ruhás pláza...khm...lányka, hanem képzett harcos.


#4 2009-03-28 07:33:07
Zöld Ördög
-Itt vagyok. De hol is? -nézek körbe. Ellenálás központja? Micsoda? Osborn? -Te senkiházi szemétláda!
-Mi a sz@r? Oborn??? Egyszer már megöltelek!!
-Ostobák. Ez az osborn egy alternatíva.
Te kinek magyarázol?
Majd a Zöld Ördög és Fegyver a harmadik alternatívára fogja a fegyverüket és Norman-ra nem is figyelnek.
A három alteregó, most egymásra fogják fegyvereiket, és a körülöttük lévő többiekkel nem is törődve. Bár az Ördög, azért egyet-egyet pislant Hallára.
Hirtelen mind a hárman elteszik a fegyvereiket és körbe járják egymást.
-Fegyver
-Zöld Ördög
-Sárga Démon
Hátat fordítanak egymásnak.
-Szarházi
-Korcs
-Seggfej
Három felé mennek és úgy néznek egymásra, "ha egy rossz mozdualtat teszel, meghalsz".
- Osbornban nem bízhatunk remélem te is tudod?
- Igen de ez egy másik...
- Az nem számít!!! Ne bízz benne!!

Mind a hárman alaposan szemügyre veszik a többiek alternatíváit. Vagyunk egy páran, fordúl meg a fejükben egyszerre ez a gondolat. Talán túl sokan is. Érdekes lesz ez a kaland...

//Ha nem gond, innentől kezdve, nem igazán fogok olyan mélyrehatóan foglalkozni az alteregókkal, csupán egy egy mondatban írom le, mi van velük. Hát Halla... van ilyen Laughing . //


#5 2009-03-28 08:03:54
Thorhalla
//Előzmény: Chaos űrhajó//

Egy teremben jelentünk meg, egy férfi és egy nő… vettem egy mély levegőt, ahogyan a nőt figyeltem, mintha saját magamra bámultam volna. Stephany Smith… roppant sajnálatos módon elég ideig voltam abba a nyamvadt testbe kényszerítve, hogy ne ismerjem fel, ha meglátom. Undorral fordultam el tőle, mégis mi a fenét keresett ez itt? Pillanatokkal később suttogni kezdett valamit. Netán besegítsek elmondani, hogy gyorsabban menjen? Már most untam, hogy őt kell látnom, de a többi csak most következett. Nem pontosan úgy nézett ki, mint én. A fekete haj, zöld szem megvolt, de szarvak helyett a Thor pártiak megszokott szárnyacskái a fején. Ó, fúj! Ezt most nem mondta komolyan, szánalmas egy liba és az ott a kezében?! Mjölnir? Itt ezzel a Thorhallával valami átkozottul nem stimmelt…
Döbbenten néztem a férfira, amikor bemutatta saját magát és engem, Stephany Smith és a valódi énem Thorhalla Hyrrokkin… de nem ezt mondta, Asgardra, az nem lehet! Kiesett a kezemből a Skymningen és a földön kötött ki csörömpölve. Olyan arccal néztem rájuk, mintha még soha sem láttam volna Asgardit vagy midgardit. Arcom falfehér lett és a gúnyos mosolyt is felváltotta a döbbenet.
- HOGY MIT MONDOTT? – néztem csak a férfira, majd a saját énemre döbbenten. – Nem, nem, nem és nem… Lokidottir? Ez azt jelentené, hogy Loki lánya vagy, vagyok… ez nem lehet…
Eszembe jutott hirtelen minden, amit mások mondtak, Ivan és Shadow Asgardon, az anyám szavai, amikor először láttam Loki-t Valhallában és Thor intése. Egyszerűen nem lehet igaz…

” - Halla, ő a rokonod, vagy mi? Ennyire gonosz mosolyt magamon kívül csak nálad láttam meg annál a fazonnál...”
Ezt mondta nekem Ivan, amikor még ott térdeltem emberi alakban uram előtt… egy pillanat alatt kiszúrni ilyet? Ha tényleg így van, akkor nekem hogyan nem tűnt fel 170 évig majdnem? Igaz egy ilyenbe belegondolni sem mertem volna soha sem. De akkor is, ez… ez… annyira abszurd és elképzelhetetlen. De mégis annyi minden van, ami erre tendál, hogy ez igaz. Ugyanaz a tekintet, ugyanaz a mosoly, NEM! Akkor sem lehet! Loki azért nem mondta el, ha igaz, mert félt, hogy én is elfordulok tőle? És mindenki észrevette, csak én nem…
” - Kísérteties a hasonlóság.”
Hogyan? Nem hiszem el, hogy nekem nem tűnne fel egy ilyen, miközben. Az a nő… rápillantottam; Lokidottir, Asgardra. Volt ebben igazság. Ennyire vak lettem volna az elmúlt hosszú évek alatt? Nem, ez az egyszerűen fel sem merül benned, hogy egy ilyen. Vettem egy mély levegőt, annyi minden húzott efelé, de nem akartam talán tudomást venni róla. Nekem volt családom, akiket szerettem és most derülne ki, hogy az apám nem is az apám? Hanem csak felnevelt? A szigorú nevelés és, hogy mindig mindentől óvtak? Emiatt lett volna? ezért találkoztam a nagyszüleimmel olyan ritkán? Hiszen soha egyetlen zöld szemű személy sem volt a családban rajtam kívül és ő is az… nem, nem lehet…

” Engem gyűlölhetsz, de a megoldás nem az ő szövetsége, ezt hidd el. Előbb-utóbb ki fog használni, majd félredob… Komolyan mondom. Oka van annak, számodra egyelőre ismeretlen oka, hogy miért nem akartam, hogy a közelében legyél.” Ez lett volna? Thor tudta volna, hát persze, anyám is megmondta… Az első pillanattól sejtették, hogy meg akar majd szerezni magának? De miért? hiszen a többi gyereke sincs éppen a legjobb viszonyban vele. Hela egyszerűen féregnek hívja, Fenrirt igaz nem is láttam, Jörmungand pedig… ha igaz, amit ez a nő mond, akkor ezek a féltestvéreim? Kissé zűrös család. Bár logikus is lenne, hiszen nem szegte meg a nekem tett ígéretét, amikor annak idején neki kezdtem dolgozni, nem adott oda Hela-nak, amikor felajánlottam a lelkemet és akkor eszerint nem csak azért, mert az egyetlen híve vagyok, hanem ezért, mert a lánya lennék? nyeltem egy nagyot. Amora szerint ezek mindenhol egyeznek, hogy az ő világában és az enyémben is ő volt Thena anyja, ha itt Loki Thorhalla atyja, akkor nálunk is… nem lehet, nem lehet… az apám Asvald Skogul… még ha nem is hasonlítottam rá túlságosan… miért hazudott mindenki ennyi éven át?

”< - Tartsd távol magad Hallától Loki! – mondta anyám a számomra akkor még ismeretlen férfinak, aki csak mosolygott gúnyosan anyámra én távolról néztem az egészet az egyik oszlop takarásából. >
< - Ezt szeretnéd drága Ingrid? – kérdezte gúnyosan, amiből eléggé úgy hangzott, hogy nem gondolja így. >
< - Egyetlen dolog van, ami miatt nem gyűlöllek és vetlek meg jobban a jelenleginél Loki és az ő. Ha megtudom, hogy a közelében ólálkodsz bárhogyan is, a mostohabátyáddal kerülsz szembe, hiszen pontosan tudod, hogy ő is tisztában van mindennel… - ezzel anyám megfordult és elindult az ellenkező irányba a férfit egyedül hagyva. >
Nem értettem soha, hogy ez mi volt akkor, nem is kérdeztem rá, szerintem azt hihették, hogy soha sem hallottam. A saját szüleim is átvertek, akárcsak Thena-t az övéi… ó ezek után már jogos volt a felképelés is, kíváncsi lettem volna, hogy milyen képet vágna, ha ezt megtudná, amit én. Ha ez kiderülne… lenne pár olyan személy, aki meg akarna ölni, de ki is használható, de, de miért hazudtak? Egyszerűbb befolyásolni az ostoba libát, ha nem mondjuk el neki? Válaszokat akartam, de azt ebben a világban nem kaphattam. Megráztam a fejemet és dühösen pillantottam körbe és még idiótát is csináltam magamból a halandók között. A francba veletek! Nem tudom, hogy mennyi idő telhetett el, de végre úgy éreztem, hogy képes vagyok ismét megszólalni…

- Ti meg mégis hogyan szúrtátok ki az első pillanatban?! – néztem dühösen Shadow-ra és Ivan-ra. – És miért nem mondtátok?
< - Tényleg igaz ez? – néztem az evilági énemre és érdeklődtem anyanyelvünkön. – Mármint, hogy Loki az… Persze, hogy az…Ez akkor azt jelentené, hogy félig jégóriások vagyunk? Azt… >
Még mindig nem jutottam túl az első megdöbbenésen és sokkon, ezt azért odahaza még számon kérem rajta, bár ezek után biztosan fog mágiát használni ellenem. A legjobb tudomásom szerint rajtam soha sem, ez lett volna az oka? Végül rendeztem a közel egy percig tartó döbbenetet az arcomon és felvettem a megszokott arckifejezésemet, hogy lenézek mindenkit és felettük állok. Lehajoltam és felkaptam a kardomat a földről. Gúnyos mosolyom most még jobban elterült az ajkaimon. Ó, ennek még talán előnyei is lehetnek, így most már tényleg jogomban állt lenézni ezeket, hiszen. Nem, azért teljesen biztosra nem vehettem, pedig éreztem, hogy tényleg így van… majd ha hazamentem foglalkozom ezzel és számon kérem Loki-tól is az igazságot.
- Hogy abban a másikban? – kérdeztem ismét gúnyosan. – Kizárt, hogy meg lehessen benne bízni, sajnálom édesem, de ismerem a saját fajtánkat és a vér nem válik vízzé, még akkor sem, ha az átkozott halandókat próbálsz védeni vagy pedig éppen leigázni őket…
És ezzel kellene együtt dolgozni? Mármint ezzel az énemmel? Reméltem, hogy nem lesz rá szükség, mondták, hogy minden alterem meg akarta ölni egymást és ez ezt a valamit elnézve is teljesen igaz volt rám.

Fegyver: Skymningen (Szürkület)
Mágia: 50 egység


#6 2009-03-28 10:17:39
Saviour
Megérkezünk végre a sötét világba... na végre. Faterom már járt itt... Saviour, az alter faterom. Tudom, hülyeség az egész, hogy egy alternatív világbeli Ivan A. Pretyakovot kinevezek az édesapámnak, de könyörgöm, őrült vagyok, ne keressetek logikát. Húsz éven keresztül abban a tudatban éltem, hogy az anyám megölte az apámat, és persze beküldött kémkedni a Bosszú Angyalaihoz is... de én átvágtam a büdös ribancot, és kettős ügynök lettem... de ez egy másik történet. Tudom, mivel apámmal sohasem találkoztam, ezért azt a pár sztorit, amit hallottam felőle, kissé túlidealizáltam... de nem járok messze az igazságtól. Apám egy hős. Még csak múlt időbe sem tehetem, mert még ezer százalék, hogy nem halt meg. Apám realitásról realitásra járt. Apám megmentett több-tíz milliárd embert, kevesebb mint egy hét alatt. És ha alternatívák is... emberek ők is. Várjunk... nem! Ez csak egy interaktív TV műsor! Basszus... sohase hittem volna, hogy ilyen hamar kiütközik az ellentét az édesapám, és közöttem... mi a halált csinálok itt? Miért kell nekem ennyi fájdalom? Fájdalom... ő egy multidimenziós mágikus szuperentitás... de én nem rá gondoltam! Pedig ő áll az egész mögött... Fájdalom. Neki van ennyi leigázott világa... meg a sötét világnak is. Most ezek szövetségre léptek? És... de miért kell nekem ennyi fájdalom a szó első jelentésében? Fáj a fejem... a többiről nem is beszélve... de könyörgöm... apám, te mit tennél a helyemben?

Miért nem felelsz? Miért? Csak... csak egy emlék vagy. Csak egy szaros lenyomat, amit az első szimbiótádtól szereztem még Anti-Grendel és Vérontó őrjöngése alatt... a győzelem az élet. Mi? Kezdek meghülyülni, most már komolyan. Miért most ugrottak elő az emlékeid, fater? Miért most erőlteted rám a hős szerepét? Látlak ám... te is egy gyilkos vagy. Sokkal több bűnt követtél el, mint én, valami ideológiai maszkot húzva az egészre... vesszenek a mutánsok? Dehát a feleséged, és a gyereked is mutáns! Nincs se feleséged, se gyereked, csak az alternatívádnak volt... Tényleg kezdek bekattanni agyilag. Hagyd abba, apa, ne kínozz! Így is eleget szenvedtem! Tudok... még tudok szeretni, csak nem... csak nem akarok, amíg nem rendeztem el magamban a dolgot. Minden olyan túl hamar jött... a szuperhősök polgár háborúja, a számüzetés... a te emlékeid Anti-Grendel tornyánál... az Asgardi kalamajka, Szehmet, a Rejtélyes X-men, Thorhalla... fáj. Érted apa, fáj a lelkem. Fáj. Egyszerűen nem bírom elviselni, és még te is itt csak gyötörsz... miért most kerültél elő? Már egy hete a fejemben vagy, miért most kerültél elő? Nem értelek... nem értem az egészet. Mennék megmenteni a világot... vigyorogva kaszabolnám le azokat, akik szerinted sem érdemlik meg az életet, de máris vagy ötször olyan nehéznek érzem a pajzsomat... tudok így egyáltalán harcolni?

Norman... Norman Osborn! Téged már egyszer megöltelek, te agyalágyult féreg! Téged az Empire State Building tetején beleztelek ki, Namor segítségével egy világ szeme láttára, te szaros terrorista! És te lennél az itteni ellenállás vezetője? Nevetséges. Én láttam már vagy ötven realitást, és édesapám is olyan tizet, de ilyen hülyeséget még nem láttam. Norman Osborn, te egy szánalmas féreg vagy, a génjeidbe van az egész beleírva kezdetektől fogva. Nekem ne add az ártatlant. Meg akarod menteni a világot?

- És a goblin, Norman? Te meg akarod menteni a világot, és a goblin mit akar?

Kérdezem tőle. Talán ebben a világban nincs is tudathasadása. De ő akkor is egy szemétláda. Bőven azelőtt, hogy Zöld Manó lett volna belőle, már egy aljas utolsó szemétláda üzletember volt. Egy aljas, eltaposnivaló féreg. Apa, látod ezt? Nézz rá... a fertő egy újabb alternatívája. Téged kéne megölni elsőként Norman, hisz te legalább akkora gazember vagy, mint azok, akik ott vannak a náciknál, szovjeteknél, és japánoknál. És... Thorhalla? THORHALLA! Mi történt?

- Mi a baj?! - szaladok oda Thorhallához. Apa, nekem ő fontos, kérlek hagyj... odafordulok a másik Thorhallához. Ellenéges oldalon áll, innen látom. Őt nézi görcsös tekintettel, és valahol egy másik világban van... talán valami kínzó mágia? - Hölgyem, akármit is csinál... kikúrt gyorsan fejezze be! Ne az én Hallámra pazarolja az energiáit, hanem az ellenségeinkre...


#7 2009-03-28 10:41:44
Őrszem
A nevem Philip Ryan. Én vagyok az Őrszem
A nevem Regina Ryan. Én vagyok az Őrszem.
A nevem George Romero Ryan. Én vagyok... igazából ennyi. Nincs titkos énem, hála a jó égnek.

Azért jöttem erre a helyre, hogy szuperhősként igazságot tegyek. Elnyomjam az elnyomást, megszüntessem az igazságtalanságot, a Nap erejével harcoljak a gonoszok ellen, és hogy végre egyszer és mindenkorra megváltsam a világot, kiszabadítsam a bűnözők, gonoszok, élvhajhászok, és egyéb mocskos, törvényszegők kezéből.
Azért jöttem erre a helyre, hogy katonaként igazságot szolgáltassak. Megöljem az elnyomást, megfojtsam az igazságtalanságot, a Nap erejével tépjem ketté a gonoszokat, és hogy egyszer és mindenkorra a saját vérébe fojtsam a bűnözőket, gonoszokat, élvhajhászokat, és egyéb mocskos törvényszegőket.
Azért jöttem erre a helyre, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítsek. Megtárgyaljam az elnyomást, bíróság elé idézzem az igazságtalanságot, a jog erejével harcoljak a törvény- és szabálysértők ellen, és hogy egyszer és mindenkorra sikerüljön feltalálnom azt a rohadt üzemanyagot, aminek egy cseppjével száz évig mehet egy autó, így a rendőrség taktikai előnyben legyen, hogyha üldöznie kell a bűnözőket, gonoszokat, élvhajhászokat, és egyéb mocskos törvényszegőket.

Magas vagyok, a hajam arany színű, az egyszerűség kedvéért szőke, amin a nap csillog keresztül. Megjelenésem bizalmat és reményt kelt az elnyomottakban, egy menedéksugarat ád nekik, hogy tartsanak ki, mert a megmentés az ő számukra is könnyen elérhető, mindjárt elér hozzájuk a segítség...
Magas vagyok, a hajam arany színű, az egyszerűség kedvéért szőke, amit a bűnösök vére szennyez. Megjelenésem félelmet, és pánikot kelt az elnyomókban, egy utolsó tőrszúrást ád nekik a bordáik közé, hogy tartsanak ki, már csak pár perc, mindjárt átlököm őket a pokolra, mindjárt elér hozzájuk a halál...
Alacsony vagyok, a maradék hajam arany színű, az egyszerűség kedvéért szőke, amibe valahol beleragadt egy kis korpa, meg valahol kimarta egy kis HáKettőEssÓNégy. Megjelenésem feszültséget, idegességet kelt az átlagemberekben, egy kis biztonságérzetet ád nekik, hogy ők normálisak, mert van viszonyítási alapjuk, és tartsanak ki, mert mindjárt meggondolom magam, és keresek egy kávéautomatát, és a nyugalom mindjárt elér hozzájuk...

- Üdv, alternatívjaim, a nevem Phil Ryan... hívjatok Philnek, Őrszem gondolom nem egyedül vagyok, talán Phil igen. Mikor kezdünk?
- Jah, kispöcsök, mikor kezdünk?
- Elnézést kisasszony, elfelejtett bemutatkozni. A nevem George Romero Ryy...
- Hé, most miért folytogatod a csávót, és ki vagy?
- A nevem Őrszem, kispöcsök. Maradjunk ennyinél. Mikor kezdünk? Az öreget meg nevelje meg valaki...
- Hööögggghhhhrrr...
- Most már tényleg elereszthetnéd...
- Hööööööörrr...
- Légyszives...
- Na, végre tudtál udvarias is lenni, kispöcs.
- Azt hiszem, még sohase örültem ennyire a tork... ó, abbahagytam! Valaki mentsen meg!
- Imádom az ilyen helyzeteket...
- Jó, akkor kezdhetünk végre? Látom, nekünk nincs szükségünk semmire...


#8 2009-03-28 11:15:21
Halloween
Megérkezünk. És az első amit megpillantunk...

- Te rohadék, egyszer már kinyírtak, és bár akkor lemaradtam róla, most nem fogok! - de sajnos csak egy ütést sikerült Norman-nak kiosztanom - bár már attól is a szék mellé helyeztem volna, ha eszembe jutott volna anyagiasulni -, máris csattan a hang.
- Vissza, te barom! - és, bár nem szívesen teszem, az ő akarata erősebb, kénytelen vagyok megállni. Ami azt illeti, szinte megfagyok a levegőben, és csak pár másodperccel később sikerül újra megmozdulnom.
- Ezt most miért?
- Ez egy másik világ, itt másképp történtek a dolgok... Lehet, hogy az itteni éneink pont Apokalipszisnek dolgoznak, vagy épp akár az is lehet, hogy pont az a sunyi féreg akara itt a világot megmenteni... Bár, ez utóbbit nehéz lenne elhinni még nekem is. - magyarázom pszichopata énemnek, aki örömmel tépne szét már valakit, vagy valamit. Közben a mellette lévő nő átalakul, bár nekünk ismeretlen, másoknak annál kevésbé.

Én eközben nyugodtan szemlélem a környezetet, vagyis némileg idegesnek kéne lennem a fura helyzet miatt, de hát van ez így, ha az ember kifacsart tulajdonságokkal rendelkezik. A pokolba is, átkozott mázli, hogy nálam van a napszemüvegem... Meg a kalap, amit még 'Skurg'-tól kaptam Asgardon. Mármint a miénken. Közben a "barátom" valami ehetőt is kap, úgy tűnik valamelyik másik énjétől. eléggé fura, hogy kenyérpirítót hord a fején...
- Te, haver, én is kérhetek egyet? - nézek rá. Ő egy feketehajú, rockeröltözetes fazont pillanthat meg szalmakalapban és napszemüvegben, kicsit furán vigyorogva, mint aki kissé máshol jár. Nem is sokat téved, ha valóban ezt hiszi.

Halkan nyögve térek magamhoz... Valaki belémrúgott, bár az erejéből ítélve, véletlen volt. Hangzavar van a fejemben... Mi ez?
~ Nem hiszed el, kit találtunk! ~
~ Nem hinnéd el, úgy bizám, de akár meg is mutathatjuk! ~
~ Gyerünk, ébresztő! Ittvan, ittvan, ittvan! ~
- Aú... Mi van? - a hangom halk, meg kába is, csak most ébredek, eléggé kellemetlen... A földön fekszem, és sok lábat látok... Mi a fészkes fene történt? Mindenesetre ülő helyzetbe tornászva magam.
~ Megvan, megvan, megvan! ~
- Ki van meg?
~ Yuki, Yuki, Yuki! Ittvan, ittvan, ittvan! ~
- Ne szórakozz velem, te, mert...! - félbeszakad a hangom. Mert nem hazudnak! Én is megpillantom Őt... Ez lehetetlen... Hisz láttam, amint az Őrszemek... De mégis ittvan. Hihetetlen!
- Drágám... - Nézek rá fátyolos tekintettel, még mindig a földön ülve...


#9 2009-03-28 13:00:39
DeAngelo
Hehehe... Új környezet, új Világ, új hullák?? Hol vannak, azok a senkik, akik elméletileg az énjeim?
Istenem, hogy lehetsz olyan szinten elvetemült embertársaiddal, hogy többet is megteremtesz belőlük? Hogy torzulhatott el a lelked, többezer év alatt, hogy ilyen főbenjáró bűnt kövess el íveid ellen? Ezért nem vagyok híved... Csak a munkádat végzem ne feledd! Én leszek az utolsó, és amint oda jutok, amint találkozunk, onnantól Menyország lesz a Pokol számomra, te pedig a szolgám! És én igazságot teszek, ezt ne feledd!
Hogy tudott ez a nő gyorsabb lenni, mint én? Nem értem... Ez nem lehet... Meg akarom ölni! Villanás... Új helyen vagyunk... Fél óra? Fél óra kín evvel a nővel?? Megint fütyülni kezdek
Áld meg uram a napot, melyen megöllek! Nagyobb hatalmam lesz, mert engem nem kötnek az általad szabott korlátok, hát nem érted? Nem fog vissza a kegyességed, és még Lucifer angyalod kegyvesztetsége sem! Üdítőleg fog hatni rám az ő szenvedése is, amiért valaha szolgád volt! De neki bocsánat jár, amiért ő is csak a te munkádat végzi, Uram! Amiért minden embernek csak a Pokolba kéne kerülnie, ahol egyszer majd én fogok rájuk várni...
Osborn? Ismerős... Mintha meghalt volna a világomban... Nagyobb pszihopata, mint én... Nem bíznék meg benne első látásra...
-Morsus? Ti megbíztok Osbornban?
Bár lehet, hogy csak ezen világ eltorzulásáról van szó... És ebben a világban Osborn, annyira eltorzult, hogy már a "jókért" harcol? Nem tudom valójában mennyire elképzelhető ez... Ezek szerint, lehet, hogy az itteni énem egész normális?
Én megölöm ezt a nőt! Meg akarom ölni... Gyorsan... Gyrosabban, mint ő... Hogy tudott gyorsabb lenni? Egyszerüen nem fogom fel! Egy nő... A saját képességemben tudott felülmúlni... Ez meglepő, és idegesítő, és meg akarom miatta ölni... Kivéreztetni... Elvágni a torkát... Nem érdekel hol vagyok... Szinte már sírok... Miért fogom vissza magam? Ő ölne meg engem? Hogyan? Képtelenség... Nem hiszem el... ez lehetetlen, én nem tudom megérteni... Nem kell a szemébe néznem, örülök, hogy nem nézek a szemébe... Kivágom a szemeit, és összetaposom... A saját vérébe folytanám bele... A fogaim összeszorulnak... Megint fütyülük, fütyülnöm kell... A vállamon a seb... Az most lenyugtatna... Jobbkezemmel rászorítok a vállizmamra, csakhogy gondolkodni tudjak, hogy nem akarjam megölni, még most nem... A fájdalom kizökkent... Hirtelen kezd tudatosulni bennem a világ... Már többet látok az előrénél... Csak a háttérből jut eszembe az a nő, ahogy meghallom a hangját... És megint kezdődik előről... Meg akarom ölni... Rászorítok a vállamra... Én ezt nem fogom kibírni... El kell vonni a figyelmem... A véres srác, a pajzsal... Oda lépek hozzá... A kezemben egy kés jelenik meg...
-Úgy látom, ez élvezettel tölt el, had vágjak beléd egy kést!
Ha megengedi, a kést tövig nyomom a vállába, ha nem, akkor a saját vállamba... Ettől kezd tisztulni a tudatom... Kifújom magam, és legugolok... Ha megengedte, megköszönöm neki... Valami rohadt nagy komplexumban vagyunk, most veszem csak észre, milyen sokan vagyunk... 4-5 emberből három is van egyszerre... Nah a végére egész sokan lettünk... Igyekszek nem foglalkozni az énleimmel, és a legtávolabb menni tőlük az emberek közt...
Kifújom magam... Igyekszek nem foglalkozni a többi énemmel, s csak magamra koncentrálni... Körbejárom a teret... Nem nagyon érdekel mit fogok csinálni, de ezuttal nem Isten nevében járok el... Más dolgom van... A világok megmentése sose tartozott az Úr feladatai közé... Sajnos az elpusztítása sem... vajon kik ellen fogunk fellépni? Vajon megérdemelték a halát? Lesz-e okom megölni őket? Hiszen ez egy zsarnoki világ... De vajon mindenki úgy gondolkodik, mint a nagyhatalmak? Az Egyesült Államok nem létezik... Csak nácik vannak helyette... Hogy engedhette meg ezt Isten? Nácik, ki az ő híveit irtották ki... Ezért fogom megölni Istent... Mert az ő hite semmit nem ér...
Gabriel távolodik... Vajon fél? Hüm... Gyenge senki... Erősebb vagyok, mint ő... Nem is tudom, mit ér a jelenléte. Teljen már le a fél óra... Kezdek unatkozni...


#10 2009-03-28 13:34:19
Morsus
Michael hallgatja a fújólásokat majd előveszi a pisztolyát.
- Osborn az egyetlen segítségünk ha nem tetszik lőjétek fejbe magatokat. Most halljuk a tervet.

Osborn nagy levegőt vesz és végig néz a színes és elégé vad társaságon.
- A terveink szerint több helyen kell támadnunk. Ez nem lesz gyerekjáték és a legfőbb gond az, hogy nem vagyunk elegen. Ezért kértem a ti segítségeteket. Segélykérő ismerte a világotokat és ő vette fel a kapcsolatot.
Segélykérő belép a szobába és Osborn másik oldalán megáll. /Lásd karaktereknél/
- Én már minden emberemet kiküldtem, akit tudtam. Dimitrij Gurov, régi barátom Oroszországban van a felkelőkkel. Tyraelt Kardfog és Hellstorm kísérte japánba a támadásokhoz a császári palota ellen. Kőszív barátom látszólagos elnökeként az AIM nevű szervezetnek technológiát adott el a náciknak, amiknek így ismerjük a gyenge pontjait hisz mi építettük bele. Frász és Cerebrate pedig Új-Mexikóban készülnek a támadásra a Kakuna csapattal. Pár órán belül az informátorok felfedik ezt a bázist így a legfőbb hadosztályokat ide rendelik. Ezzel képesek vagyunk őket egyszerre megsemmisíteni. Az utolsó Nova Spar-Theen a nova erővel egy speciális impulzust tud generálni, ami kikapcsolja az őrszem seregüket, amit nagyrészt mi terveztünk nekik. Páran asgarra mennek hátha találunk még ott szövetségest, és párotok a Pentagont támadja meg, hogy kiszabadítsatok onnan egy olyan világ jelképet, aki megfordíthatja a háborút... az ő jelképet használta fel a náci nép, hogy elfogadtassák a tetteiket. A többiek itt maradnak, hogy a seregtelen Mennydörgők nevű elit osztag ellen támadjunk amikor más siker határán vagyunk. Aztán együtt rohanjuk meg Berlint ahol Vörös Koponya van. Ezzel végleg befejezzük a háborút.
Thorhalla szólni akart az alternatívájához, de nem tud mit mondani így csak figyeli Osbornt. Halla sose voltnagy szónok és most sem a szavak embere.

Pár pillanat múlva az épület megremeg és Démona ront be az ajtón.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 108390-151847-illyana-rasputin_super
- A Mennydörgők! Itt vannak! Korábban érkeztek! - majd Halloween-re és Shadow-ra néz. - Anya? Apa? De ti...
A paneleken látszik a két fekete űrhajó ésa furcsa alakok serege ahogy száguldanaka sziget felé.
- Ennyi idő alatt nem tudjuk felkapcsolni a pajzsot!
- Akkor én nyerek nektek időt.
Szól valaki a rádióból és a monitorokon megjelenik Serry Coke sötétvilági énje.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 198430-72292-cosmic-boy_super
- Hé ha ennek vége hozzatok valami rágcsát jó?
Mondja kacagva és kezéből hullámokat gerjesztve felökleli a csapatot és az egyik repülőjüket darabokra szaggatja.
- NEM! NE! Ne! Magneto vissza!
Üvölti rettegő arccal Osborn. Felugrott és az egyik panelt nézi miközben kiabál.


#11 2009-03-28 15:44:04
Zöld Ördög
Összes:
Az események gyorsan pörögnek le, az Ördög csak figyeli azokat, csak úgy mint Fegyver és Démon. Szinte semmi idejük sincs a reagálásokra, már is támadás éri a bázist.
-Mennydörgők? Kik azok a mennydörgők? -kérdezi kissé kuncogva az Ördög, miközben Démonra néz, de ő nem viszonozza a jókedvet.
Ördög és Démon felugranak a deszkájikra, majd magasabbra emelkednek, és várják a támadást, csak gy mint Fegyver.

Fegyver:
Vagy még sem? Fegyver a tömeg elé szalad, és a képességét használva, megpróbálja az egész épületet az energiapajzsa alá vonni.
-Talán fel tudom vonni az épületre a pajzsot önerőmből, de addig kapcsolja be valki a rendeset. -hangoznak el a szavak szájából, és már cselekszik is.

Démon és Ördög:
Mind a ketten a magasba vannak és egy ablakhoz repűlnek (ha van), majd azon kinézve készítik elő bombáikat, az esetleges ellentámadásra. Lehet nem lesz rájuk szükség, de jobb félni, mint megijedni.
Egymásra néznek és most mind a ketten nevetnek. Kissé az elmabajos nevetés határát hurzsólják.

// Nem olvastam el az előző reagokat, csupán Z mesélői reagját. Ma már nem leszek, ezért csak azt olvastam át. Bocs, késöbbiekben végigolvasom.//


#12 2009-03-28 18:20:51
DeAngelo
Nem lesz áldás a nap számodra, melyen meghalok, úgyhogy dolgozz gyorsan... Itt az alkalom... Végre a sok barom elhalgat, és teszi a dolgát... Nem kell egymás baját, a jelenlévő 20 emberrel megosztania... mennyire unalmas, tipikus társaság... Mintha egy klikkekkel teli iskolai osztályt bámulna az ember... És most le leszünk osztályozva... A tanár az első jegy alapján itéli meg a munkánkat... Úgyhogy Uram, figyelj és osztályozz... Az egyesekért életeket végy, mert ha nem, én teszem...
Mennydörgők? Magneto?
-Már nem azért, de én úgy tudtam Magneto egy vén fa*z...
Ehez képest ez egy fiatal fa*z... Nekem bejön a stílusa, főleg ha miatta mind megdöglünk...
-Adjatok már egy pirítost nekem is!
Lépek oda a sütő fejűhöz, meg a szimplán idióta fejűhöz
Végre... Miért robbantjuk fel a hajójukat? Sokkal jobb, ha leszállnak, és szemtől-szembe mészárolhatjuk le őket, csak adjatok még egy kis időt... Nincs elég anyag a levegőben... A csaj segít ebben, mondjuk jobb lenne inkább, ha meghalna, de az anyag legalább kétszer olyan gyorsan termelődik... Hüm... Lehet, hogy ez az oka? Nem kifejezetten érzem az ő erejét, csak mintha... A tüskét is csak mintha kezdtem volna létrehozni... Ez lehet az ok? Az ő anyagát használtam ellene, ezért lehetett gyorsabb mint én... A fenébe... Figyelnem kell, és amint nem figyel máris a saját vérében fog fürödni, de az élvezeteket csak későbbre... Egész értelmes gondolataim vannak mostmár... Kezdek újra jelen lenni... Felállok, megnyújtóztatom magam... A lány oda ment két idióta "csapattársunkhoz"... Most szólok hozzá először.
-Kislány, fogd be a pofád, és ne kerülj előtérbe, akkor hasznosabbak vagyunk.
Nicsak... Gabriel tud beszélni?
-Mi a fenét képzelsz te magadról, impotens, béna, senki?
-Próbálj már meg értelmesen gondolkodni! Az erőnket egy ember is ki tudja használni! A másiknak csak termelnie kell!!
Arcátlan rohadék! Azt hiszi kezébe adom az erőmet??? Ennek elment az esze... Most megölöm! Most kicsinálom!!!! Tüskék ezrei fogják felnyársalni! Most! Mi?
Támad, de ez most nem fog menni... Én irányítok... Az ő erejét is... Nem hagyom neki, hogy befolyásoljon...
-Látod, ezért termelsz ezentúl te! Nem tudod olyan szinten kihasználni ezt, mint én... Tapasztalatlan liba vagy...
-TE ALJAS ROHADÉK SZEMÉTLÁDA!!!!!
Ez nem lehet, ez nem lehet, EZ NEM!!!! Az életem a kezében... Nem, ez nem lehet... Ő használja, azt, amit én termelek meg, és semmit nem tudok tenni ellene? Megállította a támadásom... Ez képtelenség... Így tehetetlen vagyok... Nem tudok tenni, sem ellene, sem más ellen semmit...
-Ne állj az utamba, és nem öllek meg, mert még hasznos vagy... És innentől fogd be a pofád! Te meg - Fordulok másik énemhez - Nem tudom, hogy mire vagy képes, de nem arra, amire mi, mert nem érezlek, de te sem állj az utamba! Lehettek mögöttem, de ha próbálkoztok halottak vagytok! Vagy lehettek mellettem, és ha meg tudjátok magatok védeni így is, akkor sok sikert...
Gabriel bekeményit... Sejtettem, hogy többet "ér", mint a nő...
-Gabriel én ember vagyok, nem vagyok korcs, úgy, mint ti... Nem vagyok Isten játéka az Élettel, úgy, mint ti... Megvédem magam, ne "aggódj", de te se állj az én utamba, a lánynak meg úgy is mindegy, szinte halálra itélted...
Hogy lehettek képesek egy angyalról elnevezni ezt a senkit... Hogy hagyhatja ez az angyal, hogy nevét egy ilyen senki feketítse be... Látod Uram? Ezért nem érsz semmit... Azt sem tudod megállítani, hogy egy ilyen teremtmény felvegye egyik legbecsesebb szolgád nevét... Ezért nem vagyok a szolgád! Engem nem tudsz irányítani, nem hagyom, hogy legyőzz... És a Pokolban sem fogom hagyni, akármit teszel is...


#13 2009-03-28 19:18:39
Stromboly
- ... és akkor teljesen gyomorrontásom lett. A pirítóssal nem lehet szórakozni.
- Te figyelj, volt előzménye annak, amit most mondtál?
- Nem, teljesen spontán jött
- Akkor rendben. Hé ki ez a jóképű fickó? - kérdezi Stromboly saját hasonmására tekintve.
- Itt a pirítósa hölgyem.- Mondja lelkesen Toasterman és átnyújt egy kimérten vágott szeletet Angelicának, mely a legfinomabb vajjal van megkenve és a legfinomabban van átsütve. - Ööö elnézést kedves pirítósom, mondtál valamit? - Fordul újra felém. Én meg a képernyőre mutatok.
- Hé, ki ez a jóképű fickó?
- Fogalmam sincs... hmm vajon ki lehet? Olyan ismerős.- Előkapok egy zseb tükröt és megnézem az arcom összes vonalát szemügyre veszem a szemem a szám, a füleim a foga(i)m, majd becsukom.
- Na ne....- döbbenek le a felismeréstől
- Mi az?
- Ez... ez...- dadogom - Csak nem...?
- Na ki az?




- Keanu Reeves?
- Lehetséges, kérjük tőle autógrammot? - kérdezi Toasterman, akinek felcsillant a szeme, a pirítós sütő alatt. Míg én válaszolhattam volna, odafurakodott a normális srác közénk.
- Hát nem értitek ti idióták? Meg fog minket ölni! Ez a ti hasonmásotok! Csak mi hárman állíthatjuk meg! - mondja lelkesen és kicsit félelemmel a hangjában. Én és Toasterman lenézően és meglepetten tekintünk rá, míg a harmadik Serry Coke hezitál- Hát rendben, akkor megállítom én magam! - mondja és kihúzza magát, miközben a másik kettő összesúg a háta mögött.
- Hülye stréber.

Odamegyek Osbornhoz és otthagyom a két hülyét. Öregem el se hiszem... ekkora égést.... senkinek nincsenek ilyen hülye alterei. Vagy legalább nem mutatják ki ilyen nyilvánosan.
- Mr. Osborn hogy tudnék innen kijutni, hogy megküzdjek az alteregómmal? - teszem fel a kérdést.


#14 2009-03-29 08:06:37
Thorhalla
Dühös pillantással ajándékoztam meg Morsust, hogy már megint kezdte, hogy be nem áll a szája. Igazából nem tudom, hogy ki volt az a fickó, ez az Osborn, soha sem követtem emberi alakban sem a világ jelentősebb dolgait, írókörök, múzeumok ennyi, más semmi sem érdekelt. De komolyan az átkozott halandókat egy csöppet sem zavarja, hogy éppen Loki lányában kellene megbízniuk? Egy olyan személyben, akiben én akkor sem bíznék, ha nem maradna más élő egyik világban sem? Lehet, hogy csak nekem vannak előítéleteim magammal szemben, de akkor is! Csak én ismertem saját magamat túlságosan jól, már akkor is megvolt, hogy átvertem a társaimat, amikor pici gyerek voltam, és ez a nő pedig egy ellenállás vezetője alakja, akiben megbíznak? Komolyan mondom, hogy ennek a világnak humorérzéke az van, az biztos. Nem mondott semmit, vegyük úgy, hogy a hallgatás beleegyezés? A francba!
< - Legalább egy igent vagy egy nemet kinyöghettél volna – sziszegtem a nőnek. >
- Nem csinált semmit ilyen tekintetben… nem használt mágiát - mondtam Ivannak dühösen. – Bőven elég volt annak a pasasnak egyetlen nevet mondania ehhez!
Gyűlöltem a nőt, mert nem mond semmit, mert annak hívják aminek, mert az volt, aki. Igen, most is teljesen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy mindenki közül éppen magamat gyűlölöm a leges legjobban. Dühösen fordultam el az evilági énemtől és a lehető legtávolabbi asztalhoz sétáltam és annak dőltem, onnan hallgattam a férfi beszédét, de csak fél füllel hallgattam. Inkább Lokidottir kötött le, azaz saját magam. Még mindig nem jutottam ezen túl, egy ideig nem is fogok, legyen átkozott mindenki, aki tudott erről és nem hozta a tudomásomra. Remek élmény lehetett még egyvalakit átverni és szórakozni vele. Dühösen ráztam meg a fejemet, már csak az volt a kész csoda, hogy nem cikáznak villámok körülöttem attól, hogy ennyire dühös voltam. Még akkor sem éreztem ekkora keserűséget és dühöt, amikor felébredtek az emlékeim Midgardon.
Becsaptak, megaláztak és ezt egy vadidegen saját magamtól kellett megtudnom, mert mások, azok akik között éltem nem tudták megmondani nekem az igazat! Nem, tényleg nem fogom magam jobban felhúzni ezen, hiszen az csak hátráltatna. Számon fogom tőle kérni az egészet, ha szerencsém van, még az emlékeitől is megfoszt, hogy rájöttem erre. Talán tényleg az lenne a legjobb, miért nem mondta meg senki sem? Az egy dolog, hogy féltünk kedves kislányom, hogy ne kerülj a csúnya Loki bácsi közelébe, de akkor még gyerek voltam! Kiküldtek harcosnak, így nem lehetett nem az emberei közelébe kerülni, és ha tudta, hogy vagyok, akkor lehet, hogy direkt erre játszott. Nem tudom, nem tudom! Dühösen szorítottam ismét ökölbe a kezemet. És inkább végignéztem a társaságomat.
Mindenki saját magát marta, komolyan hálát mondok valakinek, hogy végül nem kaptam én alternatív éneket. Idióta barmok, annyival könnyebb lenne felégetni ezt az egész helyet, hogy ne kelljen ezekkel a férgekkel törődni. De tényleg, most kiderült, hogy ki is vagyok valójában, és ezek után halandókon segítsek? Rossz vicc volt, de úgy tűnt, hogy komolyan gondolták. Felvontam a szemöldökömet és Osborn felé fordultam, végre egy jól hangzó dolog. Amikor végre csöndben maradt szólaltam meg.
- Úgy vélem, hogy a legjobb az lenne, ha Asgardra én mennék, ismerem a járást elég jól – mondtam a férfinak. – Ezenfelül ehhez a feladathoz őt, őt és őt akarom – mutattam végig Shadow-n, Halloween-en és Ivan-on. – Mind a három halandó volt már ott, és ez úgy érzem, hogy javít a maguk esélyein, hogy túlélje ez a világ és mi végre eltűnhessünk innen és hazamehessünk a sajátunkra. De ehhez tudni akarom, hogy milyen állapotok uralkodnak az evilági Asgardon. Thorhalla drágám azt hiszem végre eljött az idő, hogy kinyisd a szádat is, a versen kívül… - mondtam gúnyosan a nőnek.
Undorodva figyeltem a vörös valamit, ami bejött, Shadow és James gyermeke? Komolyan tennem kell valamit, hogy ez nálunk ne következzen be, majd egy fiatal férfi, Magneto? Ő nem öreg? Mindegy, nem foglalkoztam egy-egy pillantásnál tovább és a tekintetemet Osborn-ra és Thorhallára emeltem ismét.

Fegyver: Skymningen (Szürkület)
Mágia: 50 egység


#15 2009-03-29 10:21:03
Shadow
A kérdéseimre várom a választ, de közben Halla tőlem kérdez, pontosabban tőlem és Ivantól. Vettem egy mély levegőt és válaszra nyitom a számat, mikor egy hangot hallok meg. Képtelen vagyok figyelmen kívül hagyni, s odakapom a fejem. Ledöbbenek, mikor megtalálom a hang forrását a padlón ülve. James az, de egy másik, s hogyan szólít?! És ez a tekintet. Mi a jó fészkes folyik itt vajon?
- James?! - szólalok meg, miközben tekintetem talál még pár hasonló figurát, s mind eléggé hasonlít a másikra, azaz van egy kivétel, bár az is eléggé hasonlít James árnyformájára. A döbbenetből kicsit magamhoz térek lassan, s eszembe jut, hogy válaszolni akartam Hallanak. Veszek egy újabb mely levegőt, de ekkor Osborn kezd bele a szövegébe, s arra figyelek. Válaszokat is kapok a kérdések egy részére, s ezután újra Hallara nézek, de nem jutok el a válasz adásig, mert megjelenik egy vörös lény, ami még nem zavar, se a megjelenése, se a kinézete, de amit mond a jelentés után, az úgy ér, mint egy vödör jeges víz.
- Anya? - pillantok a lényre, aki ezek szerint a lányom. Titkolni se tudom, hogy teljesen ledöbbentem a helyzet előtt, s fogalmam sincs mit is mondjak. Jamesekre nézek, majd a lányomra.
- Hogy hívnak? - teszem fel a kérdést, mely minden bizonnyal elárulja, hogy nem ismerem. De még a válasz előtt folytatom. - Ahonnét jövök ott még nincs gyermekem. - magyarázom csendesen, s nem olyan tekintettel méregetem a lányt, mint amivel másokat szoktam. Eredeti külsőm visszaveszem, s úgy figyelem a lányom reakcióit, miközben a körülöttem lévő dolgokra nem is figyelek. Képtelen vagyok, hiszen úgy néz ki, hogy egyik James párja vagyok valahol, s eme lánynak az édesanyja vagy ugyan ott, vagy valahol máshol. Halla szavai rángatnak vissza egy kicsit amikor kijelenti, hogy Asgardra akar menni, s mikor rá pillantok látom, hogy rám is mutat. Ekkor szólok hozzá.
- Halla. Korábban kérdezted, hogy vettük észre a nagy hasonlóságot és miért nem mondtuk ki nyíltan. A válasz mind két kérdésre nagyon egyszerű. Harcosok vagyunk, s az életünk mentheti meg a jó megfigyelő képesség. Ráadásul a megfelelő célpont kiválasztásánál is elengedhetetlen, ha esetleg nincsen róla fénykép, csak adatok a szokásairól, viselkedéséről. Esetedben árulkodó a Zöld szemed, a mosolyod, a viselkedésed, külső megjelenésed. Ennek ellenére miért nem mondtok el? Mert nem ismerünk Asgordon sokakat, s mikor megláttuk melletted Lokit, akkor nem volt sok időm nekem mondanom bármit is. - utalok eléggé arra, hogy Halla csúnyán kiütött. Ezután visszanézek a lányomra, s próbálok nem tudomást venni, arról, hogy néz rá Halla.


#16 2009-03-29 13:39:00
Saviour
Nem tudom, egyszerűen rosszul érzem magam. Úgy érzem, mintha apával beszélnék, és bírálna a tetteimért... pedig apa nincs itt. Egyszerűen megvan az összes emléke, a teljes személyisége a fejemben, és egyszerűen kitalálom ezen emlékek, teljes személyiséglenyomat alapján, hogy mit válaszolna nekem a kérdéseimre, vagy hogy ő mit mondana az egyes cselekedeteimre. Ez akkor is... annyira zavaró. Fogalmam sincs, én teljes nyugalommal váltam volna önmagamtól valami szörnyeteggé... megnyugvást találnék abban, hogy semmi nem tart vissza semmitől. Enyhülést találtam végre a szenvedésben, Thorhallának hívják... és még ha olyan embertelen szörnyeteg módjára is viselkedek, mint aminek mondanak, ez azért van, mert megölték bennem az emberséget... módszeresen. Azonban van egy hiba. Ivan Sakura Pretyakov emberségét ölték meg, Ivan Alekszandrovics Pretyakov embersége teljes jelenlétében ott van még bennem, és nem tudom kiírtani. Nem tudom csak úgy megölni az apámat, pláne nem a saját fejemben... kezdek megőrülni. Már valójában meg is őrültem, és a józanság felé kaptam egy kis cérnaszálat, amin ha ügyes vagyok, még vissza is húzhatom magam akár. De én nem akarom visszahúzni magam, a cérnaszál húz engem felfelé a józanságba. Lassan, de biztosan kezdem érteni tetteim következményét... megöltem Thor feleségét! Bele is szédülök a gondolatba, hogy mi lett volna velem, ha valaki megölte volna az én Zoey-mat egyik pillanatról a másikra. De... ez egy interaktív TV műsor. Sif él. Sif él, és rendszeresen beszélget Zack-el, együtt szoktak mágiát gyakorolni, nem mintha a midgardi és az asgardi mágiának bármi köze lenne egymáshoz a néven kívül, de ők ezt jópofa dolognak tartják. Thor is jó haverom, most valahol a déli sarkon csinál valami kísérletet, hogy hogy tudja a mágikus villámait az emberiség számára hasznos, fizikai árammá alakítani. De erről ennyit... Sif meghalt, és a vére az én lelkemet szennyezi.

Fogalmam sincs, hogy mit csináljak. Thorhalla kirángatott a kétségbeesésből, legalább egy tartható állapotba rakott, azonban most ő van kétségbe esve. El is mondja neki... egy név miatt. Thorhalla Lokidottir. Thorhalla, azaz Thor által kegyelt, vagy Thor által megáldott... Lokidottir... mint Loki lánya? Nem, nem, és nem. Nem lehet Loki lánya... habár... a zöld szem, az ismerős, huncut-kihívó incselkedő mosoly, az a behízelgő hangnem, összevág. Nem tudom, hogy ezen miért kell ennyire kiakadnia... kiderült, hogy a legnagyobb példaképe egyben az apja is, erre itt kicsapja a hisztit. A fene érti a nőket, pláne, ha nem emberek... most erre mit tudjak mondani? Semmit, szerencsére Shadow válaszol helyettem. Valamit azért nekem is mondanom kell Hallának. De mit mondjak neki?

- Nem tudom, Thorhalla, hogy igazából ez az információ milyen jelentőségű neked. Loki, a csalás istene, akit szolgálsz, az édesapád, gondolom ez derült ki neked ebből. Ezek szerint valaki más nevelt fel téged. Ő volt az apád, csakhogy tudd. Én tudom, én árva vagyok. Az én apám meghalt... konkrétan anyám ölte meg. Volt egy nevelőapám, Zacharias Morsusnak hívták, annak a gyökér csávó apjának egy alternatív verziója. Segített nekem, támogatott, és olyan szeretetet és megbecsülést kaptam tőle, mint másoktól sohase. Nem gondolkodtál el azon, hogy miért csak száműztek? Ha valóban ellenségnek tartottak volna, megöltek volna. És Loki? Ő miért nem mondta el neked? Ezen gondolkozz... te feltétlenül bízol benne, ő meg ezek után sem osztja meg veled ezt a... ezt a végülis egész életedet meghatározó dolgot. Loki lánya vagy. De nem Loki vagy. Ezen gondolkozz majd el... szerintem ne Asgardra menj, ha egy mód van rá. Most ne. Félek, hogy nagyon felkavarna.

Támadás... támadnak. Fel kell készülnöm a harcra... most tudnék harcolni? Tudnék ölni? Nem hinném. De kénytelen vagyok harcolni... menjünk. Pajzsot fel, és keressük meg az ellenséget...


#17 2009-03-29 15:45:18
Morsus
Bent:

Sajnos Fegyver módszerre nem válik be, mert az épület központjában vagytok és az távol van a felszíntől. A sötét Thorhalla keserűen pillant Hallára.
< - Atyánk nem törődött velünk és ezt a titkot csak nem rég tudtam meg magam is. Részvétem nővérem. Akkor viszem a csapatot. >
< - A lóf*szt! > Michael Morsus vág közbe tökéletes asgardi kiejtéssel. < - Shadow csaj a tied és vidd Démonát, de a szétlőtt lábúra szükségem lesz. Halloweenekből válasz egyet. Nekem tökmindegy. >
- Rendben! - hördül fel Osborn elfordulva a monitortól ahol Magneto éppen az életét áldozza fel a Mennydörgés ellen. - Halla kérlek indulj azonnal! A többieket is be kell még osztanunk! Innen kezdve az egész haditerv teljesen új módszert kell bevetnünk! Valaki felfedte a tervünket és korábban lebuktatták a bázisunk helyét. Micheal Segíts kérlek kiválasztani kik menjenek a Pentegonba. Halla indulj.
Thorhalla felemeli a pörölyét és eltűnik a két Thorhalla, Shadow, Hallloween (AAIM vezetője) és Démona. Asgardra kerülnek.
- Jól van picurok! - üvölti magát Morsus. - A dilinyos orosz, Hallo és James duó, Agent Coke, Frederico, Fegyver és Zack szépen menjen a Pentagonba! nektek nincsen érzékelhetőleg képességetek így a radar alatt tudtok menni! Ott megtaláljátok Ghost-ot ő fog kísérni.
Ezek után sárgás teleport sugár takarja be az említetteket és a Pentegonba kerülnek.
- Nah akik maradnak: mi vagyunk a védelmi front. Ha a pajzs tönkre megy mi verjük le ezeket az állatokat. Téma lezárva!

Kint:

Magneto, azaz Serry Coke mosolyogva öklelte fel a repülőt, amiből ugrottak ki az emberek. SS Ügynök energia pajzsa már perdült is felé, de Magneto kirepült előle.
- Az ellenállás ennél keményebb gyerekek!
MVP a semmiből teleportál mögé egy füsttel és rögtön megragadta Magnetot.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Nightcrawler_007
Fojtogatni kezdte, majd amikor a fémnél fogva ellökte őt Serry akkor a pajzs visszafele érkezve a hátába csapódott, majd egy lángcsóva megégette és két lézer cikázva csonttá égette.

Bent:

Osborn gyászolva nézi a monitorokon a férfit, akinek a testéből csak fekete csontok maradtak.
- Pajzs aktív.
Szól egy gépies hang.
- Barátom. Sose feledünk.
Mondta Norman.


#18 2009-03-29 18:32:00
Zöld Ördög
Fegyver:
A pajzs felvonása sikertelen, de a későbbiekben a rendeset sikerűl felhúzni. Hallgatom amit morsus magyaráz és egy szót sem ejtek közben. Ha így, hát legyen így. Gondolom magamban. Akkor irány a Pentagon.

Démon és Ördög:
-A külső segítségnek vége... ennyit róla. -kuncog az ördög
Oldalba üti a démon ördögöt, és ezzel próbálja elhallgatatni. -Elég!-parancsolóan szól rá.

-Tehát mi maradunk. -jelenti ki a démon Morsus monológja után. -Akkor mi vagyunk az ellenálók. Mindent megteszek, hogy sikerűljön feltartani a behatolókat.
Démon és ördög táskáikba nyúlnak és a gránátokat, illetve a robbanó pengéket felsorakoztatják. Harcra készen állnak mind a ketten. Várják a parancsot. Vagy is csak Démon, mert közben az Ördög eltünt.

Ördög:
Halkan elbandukol a többiek szeme elől és Osborn mellé csúszik.
-Mr. Osborn! Szeretném kifejezni a gyűlöletemet magának. Viszont most nem érek rá magát lemészárolni. Csak, hogy tudja, megvédem az életét. De csak azért, hogy én ölhessem meg idővel. -jelenti ki az ördög rohadó mosolyával és halk kuncogásával.

Majd vissz reppen a helyére Démon mellé.


#19 2009-03-29 20:24:00
Thorhalla
Dühösen néztem Shadow-ra, mint én nem lettem volna harcos, vagyis bérgyilkos, mint ez a kettő nem voltam, de nekem is észre kellett volna vennem, rá kellett volna jönnöm már mikor, de egyszerűen bele sem mertem gondolni abba, hogy nem azok a szüleim, akiknek hittem. Ezért még nem kellett engem idiótánk néznie annak a libának! Mivel más az értékrendünk, mint a halandóknak, azért még… átvertek, engem is ugyanolyan csúnyán, mint Thenát, késő bánat most együtt érezni egy halottal. Mindenki hazudott, anyámtól, apámtól megértem, hogy nem akarták, hogy a családi béke felbomoljon, de akkor is, arra nem méltattak több mint háromszáz éven át, hogy megosszanak velem egy ennyire fontos tényt, és Thor sem, ha megmondja annak idején, akkor lehet, hogy nem itt lettem volna, hanem még mindig az oldalán és anyámék élnének. Akkor minden egészen más lehetett volna, de Loki… ő pedig mindent megtett mágia nélkül, hogy a saját oldalán tudjon, ő is tudta, az a beszélgetés akkor anyámmal. El kellene felejtenem ezt a témát addig, amíg ezt megoldjuk, majd utána lesz időm beszélgetni erről kedves atyámmal…
- Én soha… még csak rá sem mertem volna ilyenre gondolni… - mondtam még mindig zavartan.
Majd Iván felé kaptam a fejemet, hát nem aranyos, ahogyan vigasztalni próbál? De most valahogyan nem hatott meg, ne menjek Asgardra, mert felkavar? Gúnyosan mosolyogtam rá, mintha érdekelne téged, hogy hova is megyek, talán csak annyi, hogy mindvégig a közelemben maradhasson, ennyi.
- Azt hittem, hogy Hela birodalmában elég nyilvánvaló volt, hogy amikor mondtam, hogy anyámmal és apámmal Asval Skogul-lal akarok beszélni, hogy ő az apám! – mondtam dühösen a férfinak. – Ötszázötvenhárom éven átvertek át saját szüleim és Thor is… ismertem őt egészen kicsi korom óta a szüleim igen jó barátja volt az a féreg és mégis megölette őket és semmit sem mondott el! Loki – nevettem fel keserűen. – Tőle meg még annyira sem várnám el, hogy bármit is elmondjon… talán félt, hogy így reagálok ahogyan, hogy otthagyom és elfordulok tőle, mint a többi gyermeke is tette! Mert igen, megérdemelné a nyomorult! És hogy miért csak száműztek? Hogy jobban fájjon? Hogy minél messzebb legyek tőle… - mondtam ki végül. – Ahogyan az a patkány is mondta, hogy távol akart tőle tudni… és a szüleim is…
Megráztam a fejemet, nem fogok ezzel foglalkozni és nem hagyom, hogy átkozott halandók felhúzzanak. Támadás, nem tudott érdekelni, még mindig azon az elven voltam, hogy a halandók játszanak halandót, tehát tessék elkezdeni halni. Legalább addig sem nekem kell a kezeimet bepiszkítani a vérükkel, csak az utolsó talpon maradt illetőével, bár még annak a közelébe sem kellene menni. Végül csak visszafordultam Ivan felé és a szemébe néztem a megszokott hűvösséggel és felsőbbrendűséggel.
- És hidd el eltudom dönteni, hogy menjek-e Asgardra vagy pedig nem – mondtam. – Nem ezzel a hellyel van gondom, hanem a sajátommal, és ott is csak azzal a két alakkal, akiket most támasztottunk fel!
Megértem Hela-t, meg tudom teljes mértékben érteni, ahogyan az apjával beszélt. Akkor és ott durvának találtam, de most! Ó, ha akkor tudtam volna, amit most, akkor lehet, hogy az első sarkon visszafordulok, és kacagok egy jót, és egy hónappal halasztom a feltámasztós kérdést. Bár akkor Asgard pusztult volna el, majd…
< - Felejtsd el, hogy itt marad! – néztem Morsusra. >
De már elkéstem vele, ugyanis Thorhalla emelte a Mjölnir-t és egyetlen villanás volt csupán és máris nem voltunk a teremben többé…

//Folytatás: Asgard//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Empty Re: Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Témanyitás by Thorhalla Csüt. 28 Júl. 2011, 12:56

#20 2009-03-29 22:59:00
DeAngelo
Életemet áld a Pentagonba... Sárgás fény... Teleport
Minek szarakszunk a pajzzsal... Engedjük be őket, hagy öljek végre...
Ez nem lehet... Én ezt nem hiszem el... Nem tudok mit csinálni... Eltüntek jópáran... Hagy menjek velük!
-Morus had menjek valamelyikükkel!
-Fogd már be, te liba! Nem érted? Maradj háttérben azzal tudsz segíteni csak!
Megörjít ez a nő... Én megölöm, amint nem lesz rá szükségem...
Minek csináljuk ezt... Mi értelme annak, hogy itt haljunk meg? Sokkal jobb dolgom is van... Ehelyett megmentek egy világot, amihez közöm sincs! Megmentek... Semmit nem tudok tenni... Esélyem sincs Gabriel ellen, vagy akárki ellen... Ide jöttünk meghalni... Ezt nem tudom elhinni... Hogy lehettem ennyire ostoba, hogy idejöttem... Hogy egyáltalán eszembe jutott... És Gabriel... Soha senkit nem akartam még ennyire megölni! Miért nem tettem meg korábban...
Maszkos alteregómat másik helyszínre vitték... A rohadék már lehet ölhetnek is... Mi meg itt várhatunk, míg elpusztítják azt az idióta pajzsot... Örjítő ez az egész... Úgy látszik a lány kezdi felfogni, hogy itt már csak az én tartalékom... Alig várom, hogy a hulláján táncoljak... Csak legyünk túl ezen, és a lány halott lesz a végére...


#21 2009-03-30 00:45:36
Halloween
Kicsit zavaró a helyzet... Nekem lenne egy lányom? NEKEM? Akkor az itteni énem vagy öregebb - sokkal öregebb! - vagy irgalmatlanul korán kezdtem a dolgot... Hisz még csak most leszek nemsoká tizennyolc! Wink De akkor legalább korábban jutottam ki a diliházból, ha egyáltalán errefelé bezártak ama helyre. Persze, részben fel is villanyoz a dolog. Ha itt összejött, talán ha mindennek vége, otthon is összejöhet. Ellenben erősen irigykedem a másik énemre - éneimre - akiknek már sikerült, hisz az egyikük, akit most veszek csak észre, szintén 'drágám'-nak hívta Yukit. Ez NEM fair! És ráadásul nem is engem osztanak be mellé! Ezen felül már el is tűntek! De úgy tűnik, nem csak én vagyok így ezzel...
~ Ha létezik Teremtő, akkor valamit nagyon, de nagyon csúnyán elcs*szett! ~ [color=seagreen]jegyzi meg az egyik leginkább szószátyárabb hang.
~ Azért be kell ismerned, hogy ez felettébb romantikus! ~ áradozik egy másik a rózsaszín ködben úszó érzelgősebb társa.
~ Barátaim, vigyázzatok vala, hisz ellenség közeleg! Reá emeljétek inkább figyelmetek! ~ Jön egy kiscserkész hangja. Bár, igaza van.
- Nem volt még elég a csevejből? - mondom félhangosan, ezt akár a többiek félre is érthetik, hogy inkább a küzdelembe szállnék be, bár egyáltalán nem nekik volt címezve... De ezt ők nem tudhatják.
~ Akkor rajta, úgyis van nálad lángszóró, okozz velük meglepetést! De ha rám hallgatsz, keress egy permetezőfélét, és töltsd meg benzinnel, és szórd rájuk! Akkor hiába tűnnek el tovább égnek! ~ Végre valaki, aki értelmes is tud lenni! Gyorsan rákérdezek Osbornnál, hogy van-e ilyen cuccuk, vagy össze tudna-e hozni egyet gyorsan, addig felkészítem magam az összecsapásra.

~ Kezdődik a banzáj, erre meg mindenki csak bámulja azt a rohadt képernyőt! Menjünk ki innen már! ~ őrjöngök magamban, de nem sokat tehetek, nem tudom az utat sem, ráadásul érzem, hogy James sem engedné, pedig milyen jól el tudnék vele szórakozni! Miközben a saját levemben fővök a helyzet miatt, az egyik csóka valami jó hírt mond... Betörünk a Pentagonba!
- Mwahahahahaha... Muhahahahahaha... MWAHAHAHAHAHAHA...!!! - hallatszik az örömtől ittas, már-már győzelmi kacajom. Mégis csak lesz buli, és külön nekünk kijelölve!
- Ha kérhetem, maradjunk az Éjfél-nél... - Morgom hangosan, küldetés alatt maradjunk inkognitóban, ha lehet!. Bár tény, hogy ilyesmikre vagyunk kiképezve, és bár Halloween-t egyszemélyes seregnek szokták nevezni hivatalos iratokban, mindig ketten megyünk, különben egyszemélyes őrjöngő lenne belőle, feledve a küldetést, és minden egyebet. Mégha az én, újonnan szerzett képességeimre ritkán is van szükség. És mire ezt végiggondolom... Már itt sem vagyunk.

Ez hihetetlen, mint egy álom! Shadow az, igenis él! Bár egy másik helyről jött, és eléggé ledöbbent... Bár ez főleg Démona miatt történt. Sajnálatos, de ahonnan én jöttem, nem volt idő rá, hogy gyermekünk szülessen... De, mégha ily furcsán is, újra Shadow-val lenni, isteni érzés. Ekkor érzem, hogy az egyik, érzelgősebb személységem átmegy Démona fejébe - valószínűleg egyelőre csak megfigyelni - hisz amúgy is örültem volna egy - vagy épp több -közös gyermeknek a szerelmemmel!
Nem tudom, hogy a többi énem tudja-e, de ha nem el kell majd magyaráznom nekik a képek és hangok kapcsolatát... Tudniuk kell róla, hisz nem csak segítenek, de a részemet képezik! Gyakorlatilag a hangok a saját személyiségem különböző megnyilvánulásai, tehát soha nem akarnék megszabadulni tőlük. És úgy szaporodnak, ahogy egyre többet tapasztalok. A képek... Nos, azok mindig attól változnak, hogy kivel lépek kapcsolatba. Mivel köztünk lévő érzelmek befolyásolják őket, ezért egy személynél is változhatnak, ahogy változik az egymással kialakított hozzáállásunk. Tehát ezzel a Shadow-val másképp fognak megjelenni... És Démonával kapcsolatban sem tudom mi lesz. De betetőzése az örömömnek, hogy veük egy csoportba kerülök! Erre már nem is találok szavakat... Majd eltűnök, velük együtt.


#22 2009-03-30 10:32:38
Shadow
Lányom még nem válaszol a kérdésemre, de majd biztosan fog. Talán túl új neki az egész eset, s azért nem. Megtudom érteni, hiszen minden bizonnyal az ő síkján James és én már meghaltunk a jelek szerint, de majd válaszol. Hallara pillantottam, de nem szóltam hozzá egyenlőre. Morsus persze már nem volt olyan rendes, hogy angolul beszéljen, de így is jól kiehető volt már a hangsúlyból is, hogy valami nagyon nem teszik neki. Hallottam már Asgard nyelvet eleget, hogy a neveket megpróbáljam kiszűrni belőle, ha nem is értem a mondatot. -Az egyik név viszont idegen volt. Démona. Hát igen, ő lehet a lányom, s eléggé illik is rá ez a név tökéletesen. Jamesre nézek, azaz az én Jamesemre, s rámosolygok. Ezután eltűnünk.

//Folytatás: Asgard//


#23 2009-03-30 22:54:12
Morsus
Bent

Osborn és Michael a monitorokat figyeli.
- Most várnunk kell. Az energiapajzs egy csapda. Egy energia forrás, ami robban ha leállítják. mi védve vagyunk, de ők komoly veszteségeket szenvednek és akkor kirobbanunk ellenük.
- Igen, de még van egy fegyverünk ellenük.
Mosolyog Norman kegyetlenül és a monitorokra mutat.

Kint

A légkör sötétté válik és megjelenek az "őrszemek".
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 708317-logan_super
A fekete jet mellett gyűlnek össze és elkezdenek mozogni lassan alakulva.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 708318-logan_2_super
- Aktiválva. Parancsra kész.
- Parancs... - mondja SS ügynök. - Hamu.
- Értelmezve. Vissza számlálás, három...

Bent

- Az őrszemek. Ez a legnagyobb klónozás, amit képesek voltak a nácik kreálni, ezt is tőlünk vették át. Egy nagyon erős regenerációval rendelkező mutáns, egy bizonyos James Howlett élte csak túl a klónozásokat, de nekik is kellenek gépek a léthez és ezt a technológiát szolgáltatta az AIM, azaz mi.
Mondja mosolyogva Osborn és a karórájára néz.
- A nova osztagosok az univerzum rendőrsége és az egyikük jó barátja az embereknek. Még nagyobb véletlen, hogy a novák generálta impulzus azonnal tönkre teszi az őrszemeket ezzel a náci sereg harmadát megsemmisítve.

Kint

A légkörben aranyló robbanás látszik és megjelenik egy Nova osztagos.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 689549-zam_in_flight_super
- Itt Spar-theen a végső Nova! Adjátok meg magatokat! Most!
Parancsolja a kree majd berepülve könnyedén repül el az őrszemek lézerei elől.
- Úgy se voltam soha egy diplomata típus...
Mondja és egyetlen lézerrel az egész több ezerfős robot sereget szétolvasztja, de a Mennydörgők meg se sérülnek.

Bent

Egy adás szólal meg a gépek zuhanása közben.
- Itt Spar. Rossz hírem van. Nincs több nova. átkutattam a galaxist, de mind meghaltak. Szinte minden erőmet felőrölte ez a csapás, de nem hagyom cserben a csapatot, párat még magammal viszem!
- Itt Osborn! ne Tedd! hall...
majd rá üt a monitorral a férfi, amikor látja, hogy az adás megszakadt.

Kint

SS Ügynök mosolyogva néz fel.
- Semmi se maradjon a kree patkányból.
Parancsolja és Megtorló azonnal neki indul.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget What_If_Vol_2_44_page_27_Frank_Castle_(Earth-244121992)
- Mi megölünk te aljadék!
- Aljadék? Ez egyáltalán egy szó?
Kérdi a felé repülő Megtorlótól és tüzelni kezd de annak a ruhája elnyeli a lövéseket.
- Áhh persze te vagy az, aki a grendel szimbiontát hordja.
Megtorló alkarjából golyók kezdenek zápporozni, de a nováról lepattanak. Az égen megjelenik Lánglovag is.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 210791-150826-starbolt_super
- Mi a mennydörgők vagyunk! Nincs esélyed!
- Ez földi játékszabály..
Mondja Nova és száguldva neki csapódik megtorlónak majd neki vágja a lovagnak, amitől grendel csapkodva kezd sikoltani.
- De nem vagyok földi.
Majd rálő Lángra, aki ettől azonnal lángba borul és el égeti a társát. Ekkor két lézer a hátába robban a kreenek.
- Tök mindegy, ez a világ szabálya.
Mondja Ólom mögötte és a szeméből ismét lézert lő Novára, aki kiakarja kerülni, de a sugarak követik és ismét belerobbannak az oldalába a felső testét megégetve.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Pitor_Rasputin_(Earth-1917)


#24 2009-03-31 07:21:24
Zöld Ördög
Ördög és Démon:

-hu hu hu hu hu... oda kinnt aztán megy a csata elég szépen. Én is ki akarok menni a mutáns fattyak gyilkolására. MOST! Osborn! KI AKAROK MENNI! Most azonnal! -mondja izgatottan és mosolygó arcal Osbornra nézve.
-Ne légy ostoba. Azonnal megölnének. -feleli higgattan a Démon. -Ha csak...
-Ha csak mi??? Mondjad... ha csak... -izgatottan felel.
Beszélget egymással a két alteregó, de Ördögön egyértelműen látszik, hogy teljes áhitattal és mámorral ki akar menni. Nem tud magával mit kezdeni. Remegteti a lábát, dunonászik és dobálgatja föl-le a gránátját. Közben egy egy "Osborn, ki akarok menni" mondat szakítja meg beteges tevékenységeit.
-De kár, hogy nincs itt az az Asgardi meg a másik nő...-nyalja körbe a száját.

Csak figyelik a kinti csatározást, mind a ketten.
Démon eltávolodik Ördögtől, mert már neki is sok, amit ő művel. De emlékeiben még mindig él az ő kiléte is. Emlékszik, hogy ő ugyan ilyen volt és agya legmélyebb zugában még mi9ndig ott van a Halál és szívesen lenne ilyen... bolond és gyilkos elméjű.


#25 2009-03-31 16:41:10
Halloween
A rondaság nagyon ki akar menni meghalni... De talán valamivel le tudom hűteni.
- Hé, van egy ötletem. - próbálom kissé magamra vonni a figyelmét az Ördögnek, meg az alterjének, mert ehhez mindkettejükre szükségem van.
- Az egyik fickó nagyon lángol odakinnt, nekünk van idebennt pár pompás lángszórónk. Milyen lenne, hogyha már amúgy is ég, hogy körülötte valahogy teljesen kiégetni az oxigént a környyezetéből? Nemcsak a lángjait veszítené el, de egy darabig a légzéssel is gondjai lennének... Vagy ha lenne valami fagyasztó-fegyverünk, akkor a hideg-meleg folyamatos, és nagy mértékű váltakozásával, és minimális fizikai erőhatással simán szétrepeszthetnénk annak a Bádogembernek a fémfejét. Kis szerencsével még meg is olvaszthatjuk, és ha a saját tagjai olvadnak meg, akkor korlátozhatjuk a mozgását, vagy kénytelen belőle letörni darabokat, ami viszont olyan, mintha a saját csontját próbálná eltörni... Remélhetőleg. - hihetetlen, hogy vészhelyzetekben "a különlegesen képzett, hibbant és mutáns elme ( azt, ugye, mégsem mondhatom el magamról, hogy 'józan paraszti ésszel' rendelkezem ) milyen morbid, és elborult dolgokat tud kitalálni, alig egy perc alatt. És még csak a töredékét mondtam el a lehetőségeknek, amik a fejemben megfordultak, megpördültek, és némelyik közülük még keringőt is járt benne. Ellenben az Ördög szavaira összehúzom a szememet.
- Az asgardit viheted, de a másik az enyém, úgyhogy szállj le róla, vagy a további ötleteimet rajtad fogom tesztelni. - súgom csak számára érthetően felé egy, szinte már nyájas mosollyal. Majd, miközben számba veszem a lángvetőket, és próbálok a többi fegyverből is valami hatásos felhasználási sorrendet kialakítani - a lángszórókkal való kezdés mindenképp jó ötlet, ha nem közvetlenül a fejünk fölül támadnak, mert akkor miránk hullana vissza a lángoló nafta -, hangosabban folytatom.
- Nagyon valószínű, hogy bejutnak, tehát addig készüljünk fel, amíg nincsenek itt. Utána meg hírmondójuk se maradjon! - remélem, másnak is vannak ötletei, remélem, megvalósíthatóak, remélem, hogy be is válnak, és nagy, NAGYON remélem, hogy Yuki biztonságban van, vagy, mit is beszélek, ÉPSÉGBEN van, ez fontosabb, hisz életveszély nélkül nem is lenne képes létezni...

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Empty Re: Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Témanyitás by Thorhalla Csüt. 28 Júl. 2011, 13:03

#26 2009-03-31 21:13:45
Szinte remegek... Halál terjeng a levegőben... Érzem, hogy egyre inkább szétterjedek az épületen belül... Angelica segít... Az anyag lassan mindenhol ott van... Túl csordul és kijut... A halál itt van melettünk... Hamarosan kitör belőlem... Az ellenség egyértelmű... A csapatot egyenlőre nem érdemes bántani... A remegés a kezembe koncentrálódik... Angelica a végére halott lesz, ezt megigérem, magamnak, és a világoknak is... Ökölbe szorítom a kezem, hogy ne remegjek... Odakint ezek a szemetek már életeket vesznek... Mi meg itt vagyunk benn, és én nem ölhetek... Végig hallgatom a srác ötleteit...
-Az oxigén az én dolgom... Remélem kiélvezik, hogy még lélegeznek... A lángszórók... Nos fekete tűzet láttál már? Mely nem fénylik, csak ég? Mert ha nem, látni fogsz... De most fogd be...
Felveszem a páncélom... Hüm... Mintha keményebb lenne, mint szokott... Mi történt?
Mit csináljak?
-Morsus! Vigyél innen! Nem akarok itt lenni! Hallod Morsus! Nem leszek ennek a rohadéknak a fegyvertára!!
Felvette a páncélt... Az én páncélomat... Ez a rohadék...
-Te rohadék! EZ AZ ÉN PÁNCÉLOM! ADD IDE A PÁNCÉLOM!!
A bal csonkomon megjelenik a penge... Picit nehezebb... Mi történik? Hüm? Angelica... Most el kéne vágnom a torkod... A pengére nézek, majd Angelicára... Ha nem venném semmi hasznát már meghalt volna...
Belenézek a páncél lencséibe... Meg akar ölni? A penge... Hátralépek... Mi?
Angelica testét körbe veszi a páncél, de nem olyan erős, mint az enyém, viszont kibírja a lövedékeket, és a tűzet kismennyiségben...
-Mint mondtam, hasznos vagy, még...


#27 2009-03-31 21:22:50
Őrszem
Kint aztán megy a hadd-elhadd! Ha nem lenne ennyire komoly a dolog, akkor kirepülnék, ugyanis szívesen tesztelném magam ezek ellen... kíváncsi vagyok, hogy a jó öreg Nap mire is képes ezek ellen. Lézerszem... ne röhögtess, én, aki hőből létezem... ez fel akarna tölteni engem erővel? Talán kimegyek. Talán nem. Most menjek ki? Dehát erőtér védi a bázist... erőtér? Ne röhögtessetek, engem is erőtér véd. Olvastátok az Őrszem képregényt? Na abban a Beksztör Bilding erőpajzsmezején is által mentem, szóval most ez tartana fel? Cöh... na de most menjek? Ott veszélyben vannak... az alterok. Most menjek, vagy ne menjek? Ez egy csata, biztos lesznek olyanok, akik olthatatlan vágyat éreznek arra, hogy...

Zuuuuuuuuuuuuuuuuum... paaaaaffff! (Igen, a csaj Őrszem kirepült, hogy minél nagyobb lendülettel nekicsapódjon Ólomnak. Hogy a puffanás Ólmon történt, az erőtéren, esetleg egy harmadik megoldás, azt a KM-re bízom...

Mi, mi, mi, mi va'? Most akkor itt hagytak engem egy csatában? Dehát ez egy csata! Én meg... egy ember vagyok. Csúnyán nézek Ólomra, azt majd megpurcan, vagy mi a rákot képzeltek rólam? Most mit csináljak magammal? Áh... gépek. Itt elektromos masinériák vannak... bármilyen felügyelet nélkül! Ó, jeee... ezeket meg kell vizsgálnom. Kék gombok, piros gombok, világító gombok, kerek, és négyszögletes gombok... mi ez, valami hetvenes évekbeli szkifi? Hol van a kávéfőzőből és mosógépből épített hiperhajtómű? Hmmm... na derítsük fel, hogy mi mit csinál... lehetőleg minél több színes gomb bevonásával. Színes gombok... én így szeretlek titeket!


#28 2009-03-31 21:48:57
Morsus
Bent

Osborn összeomolva nézi társa végső háborúját és közben erősen koncentrál.
Morsus csak néz a semmibe és szótlanul előveszi a fegyverét, majd betölt egy töltényt, ami zöldesen világít. Nem válaszol a kérdésekre és a mondatokra csak előveszi a fegyverét céloz a plafon felé és amikor a nő megindulna tüzel. Regina majdnem gyorsabb, mint Morsus, de csak majdnem, még a gerince végét éri a lövés, amitől zöldes villámokkal szikrázva a földre zuhan. Azonnal élesíti a töltény és hátra nyúl a ballonkabátjában.
- Nem vicceltem! - szól mindenkire. - Angelok! Cseréljétek vissza a cuccokat ez nem óvoda! Csak egyszer lesz esélyünk támadni. Halloween jó úton jár, tervezettek valami csapdát nekik. A legjobbakat hoztam el.. ne hozzatok rám szégyent... másodjára a lövés már halálos.
Ha Regina vagy bárki más megindul azonnal lő.

Kint

Nova sérülten támad Ólomnak, akinek a szeméből a lézer perzseli a felső testéről először a ruhát, majd a szőrzetet és a végén már a bőrt is. Mindketten keményen osztják egymást amikor egy kard kiszakad a mellkasából. MVP teleportál mögé és hiába üt hátra a nova MVP eltűnik majd mellette megjelenve levágja a férfi kezét. Nova megragadja MVP, aki rémületében teleportálgatni kezd, de nem tud megszabadulni tőle így amikor Lánglovag közelébe jutnak az nyugodtan égeti csonttá mindkettőt.
- Ennyit erről.
- Láng! Feleslegesen végeztél egy bajtársaddal! - ordítja idegesen SS.
- Dehogyis! Jól esett...
Mondja boldogan lánglovag.

Bent

- Megvan!
Szólal meg Osborn boldogan.
- Már nem létezik a Nova hadsereg, de az, aki kreálta még él! El kell hozzá mennünk!
- Tudtam, hogy hasznos ha a Geek-eket meghagyom.
Mondja Morsus és ránéz párakra.
- A doki, az őrült nem piritós fickó és védelemnek menjen Gabriel. Benne bízom. Ha balhé van lőd le, ami mozog. Mi pedig lássuk a haditervet.
George Romero Ryan, Stromboly és Gabriel DeAnegelo eltűnek és az űrben jelenek meg.


#29 2009-03-31 23:28:39
DeAngelo
Gabriel eltűnt... Eltűnt... ELTŰNT!!! És itt hagyta az erejét!
-Kösz, Morsus! Nem hiába tartalak cuki fiúnak...
Megerősítem a páncélt... Két penge, két kezemből... Az anyag irányításához nem kell a kezem, így hatékonyabb lehetek közelharcban is... Végre...
-Nos, végre... Fekete Démon visszatért...
Megint elönt a gyilkolásvágy... Szinte érzem a szétszakadó zsigereket, eltörő csontokat, szakadó beleket és a forró vért... Kezdem úgy érezni, hogy ez a végére jó buli lesz...


#30 2009-04-01 23:06:17
Halloween
A páncélos alakra vetem tekintetem.
- Hé, Démon, te is tudsz valamit kezdeni a levegőjükkel, mint az alterod? - érdeklődöm a felszerelését visszakapó alaktól.
- Hasznos lenne a lángoló és a fémpofa ellen. De a teleportálóval is kezdenünk kéne valamit, és arra nincs túl sok ötletem, hacsak... - rápillantok a teleport-karperecre, majd ötletszerűen két méterrel arréb próbálom küldeni magam. Ha sikerül, mosolyogni fogok, és valószínűleg összejön, elvégre ez nem mágikus világ, csak a történelem vett más fordulatot, tehát a megfelelő technológiával össze lehetne rakni egyet, annyi különbséggel, hogy már van itt egy kész, közvetlenül a karomon! És mivel a Reneszánsz-világ-béli Elmegyógyintézetben töltöttem az időm egy részét, amíg még csak a kiképzésemet töltötem, sokáig azt hitték, hogy teleportálással szökök meg tőlük folyton, így teleport-gátló szerkentyűk ezer meg egy fajtáját próbálták ki rajtam, és nem voltam rest megvizsgálni némelyiket.
- Osborn, tud adni de nagyon gyorsan pár dolgot? - azzal megpróbálom a teleport-karperecemet, hogy gátolja a teleportálást.
- Amíg ezen dolgozom, különböző, taktikainak tűnő helyekre nagy tűzerejű fegyvereket lehetne helyezni. Olyan pontokra gondolok, amiken nehezebben tudnak áttörni, így valószínűleg nem arra jönnek. Ezenkívül, ha lehet, csökkentsék a belső fényeket, kinnt valószínűleg világosabb van, és idebennt is többre számítanak belőle. A lángszórók tüze legyen a fő fényforrásuk, mikor megérkeznek!- tanácsolom még a többieknek, ez főleg az Őrszemeknek szól, ők elég gyorsak és erősek, hogy mindent hamar helyretegyenek idebennt. Ha minden rendben lesz, félárnyék-alakban fogok dolgozni, hogy meg tudjam még érinteni a dolgokat, de hamar átmehessek teljes sötétbe. Így csak egy pillanatra kell érintkeznem a rohadék teleportálóval, hogy egy legyek a saját árnyékával, és ha beválik a kütyüm, akkor még teleportálni sem fog tudni, amíg vele vagyok.
- A teleportálóra viszont csak sima lőszert használjatok, lángokat ne! Árnyékként rátapadok, és a tűz engem is sebezne. - Nagy meglepetésre számítok e téren, mert, bár eléggé gyors vagyok, a lángszóró engem is elérne, és csak egy injekcióm maradt, amit még az AIM-nál táraztam be, és kétlem, hogy teljesen rendbehozna, ha megégnék. Remélem, hogy a társaim is megértik ezt, és teljesíteni is tudják, amit kérek tőlük.


#31 2009-04-03 11:20:22
Zöld Ördög
Ördög és Démon:

-Remek ötlet!! Csak menjek már ki egy kicsit bulizni. Adjatok fegyvert és utasítást, hogy leszedjem azokat a senkiházi mutáns fattyakat. -éles kuncogás- . -mondja el az Ördög miközben reménykedve és izgatottan tekint Démonra. Szeméből az "eggyezz bele" sugárzik.
-Rendben. De ésszerü tervet kérek. Ugyan már kérem. Égessük ki körülötte a levegőt? Ez hülye ötlet. A szabadban van. Hogy akarod azt megtenni? Ha bezárnánk valami kis "üvegbe" vagy hasonlóba akkor sikeres lenne, de így.... baromság. Ellenben a fagyaztás ötlet jobban hangzik. Ördög és én vállaljuk. -mondja Démon.

Ördög Halloween megjegyzésére csupán egy ördögi mosolyt ereszt és pár szót. -Nem érdekel!- kicsit suttogva és erősen mimikálva.
Felpattannak a deszkákra, összeszedik fegyvereiket és alább repülnek, ahol várják az utasításokat.

Majd egy kis belső csatározás Halállal Ördög fejében.
-ÖÖÖÖrdöööög. Mit csinálsz? Csak nem segítesz a mutánsoknak? Ellent mondasz magadnak pajtárs....
-Nem igaz! Segítek nekik legyilkolni a többi mutánst, majd ők következnek.
-De aztán nehogy át verj...MERT AKKOR megöllek.


#32 2009-04-04 18:10:17
DeAngelo
-Idefigyeljetek! El tudom tőlük venni a levegőt, be tudom őket zárni, akár 1 tonna betonba, fel tudom őket gyújtan, és még szétkaszabolni is... Ez legyen az alap, oké? Ebből induljatok ki... Így tervezgessetek, és ne akadályozzatok, vagy nem csak látni, de érezni is fogjátok miről beszéltem...
Utálok stratégiázni... Elegem van belőle, hogy itt ücsörgünk, és a 3 marha, mintha ovodások lennének, és mintha játékkatonákkal játszva, terveznék a találkozást ezekkel a barmokkal... Nevetve készülnek a halálba, mert nem normálisak, illetve éretlen tacskók, akik még semmit nem láttak... nem fogják fel, mit jelent kettévágni valakit, mit jelent teljes szívből ölni... Nem érzik át, hogy itt most ők is meghalhatnak... Elég csak egy hiba, egyetlen stikli, és mehetnek a Purgatóriumba... De, ha útba kerülnek, nem fogom nekik hagyni, hogy magukkal figyenek a halálba... Ezek úgy vannak az egész szituációval, mintha ez egy teljesen álltalános helyzet lenne... Odakint emberek ölik egymást... Odakint háború van... Ők meg halál lazán adják magukat, hogy ilyen terv, meg olyan terv...
-Egyébként nekem is van egy tervem! Kimegyünk, fogjuk a hullákat, kitépkedjük a sziveiket, és elkezdünk szívgolyó csatázni velük, oké? Szerintem haláli lenne...


#33 2009-04-06 10:33:45
Halloween
A készülék bütykölése közben csak egy pillanatra nézek fel a Démonra, majd visszafordulva a munkámhoz kezdek beszélni hozzá.
- Felőlem azt csinálsz velük, amit akarsz, de a teleportálót ilyen módszerekkel nem tudod megfogni, hisz egy pillanattal kéőbb már ott sincs. Azt tehát csak bízd rám, mert ha nem, belemászok a tüdődbe, ésonnan feszítelek szét, de vérszomjas marha. Anélkül is ölhetsz eleget, ahogy elnézem a kinti helyzetet. Amint belépnek, nekiláthatsz kivágni magad, azon az úton ahol jöttek, és kinnt meg már senki nem fog közülünk zavarni. Tehát a teleportálón kívül mindenki a tiéd lehet, sőt, még ő is, ha nem használsz hozzá semmi fénylő dolgot! Ez szerintem elég fair ajánlat... - közben az utolsó simítások is elkészülnek a karperecemen. Bár meglehetősen közel kell lennem hozzá, mert megközelítőleg félméteres csak a hatósugara, de ha valóban sikerül az árnyékához jutnom, onnantól pá-pá eltűnősdi! Ezután felhúzom a kezemre az órának tűnő tárgyat, és a teljes árnyékformámat felvéve, a plafonra kúszva felkészülök a támadók fogadására.


#34 2009-04-07 19:12:21
Morsus
Az égen lebegő jetből kirobbannak a katonák és Pluto szeméből ében sugár csapódik a sziget mezőjébe, amitől az azonnal felrobban. Lánglovag hatalmas tűzzel indul előre, hogy utat égessen a szinteken át a csapathoz, akik lent készülődnek.
Osborn lent békésen mosolyog és nézi a monitorokat.
- Még ketten nem bújtak elő, de sebaj.
Mondja majd megnyom egy kapcsolót és a felettük lévő emelet fel is robban végezve Lánglovaggal. A sziget felső romjain áll SS Ügynök (vezető, lásd feljebb), MVP, Ólom, Pluto, Póknő, Cloud, Lara Miller és Kerrigen. SS Ügynök a csapatra mutat.
- Adják meg magukat vagy a Führer nevében mind meghalnak!
- Erre csak két szavam van... - morogja Morsus.
- Angyalok gyülekező? - kérdi Damien, de Morsus nem legesen bólogat és fegyverét az ellenségre fogja.
- Mortal Kombat! - kiáltja és vállba lövi MVP-t.

/Nem bírtam megállni Smile/


#35 2009-04-08 06:43:11
Zöld Ördög
Zöld Örgög és Sárga Démon:

-Végre elkezdődött az akció! -ordít fel az Ördög, mikor deszkáján egyre magasabbra és magasabbra emelkedik.
A démon követi őt, szorosan a nyomában. Egymásra vetnek a pillantás, és egy kis moslyjal, jelzik egymás számára, hogy ez nagy csata lesz.
-Véres szívgolyó csata!!-kiáltja el magát ismét a már agya elborúlt Ördög teljes mámorral a szemében.
http://kepfeltoltes.hu/090408/GvsH_www.kepfeltoltes.hu_.png
Mind a ketten kirontanak a csata térre, majd az Ördög grántokat hajigál (5-6) a Pónőre míg a Démon robbanó pengéit dobálja szintén a Póknőre.
- Most meb@s.... te szuka- kiált a rodhadó fogsorával a Zöldség, és lassan a nyál is kifojik a száján. Szemei kidülledtek és izmai megfeszültek.
Démon és Ördög mind a ketten a Póknőre hajigálják a robbanó felszerelésüket.


#36 2009-04-08 11:19:39
Halloween
Némán állok lesben a plafonon, majd Osborn felrobbantja a felső szintet, és kis híján engem is - de árnyékként a lezúduló törmelék nem árt nekem, és mázlim van, még csak vissza sem változom, legalábbis egyelőre. Ellenben a földre hullott szemét árnyékába vagyok kénytelen megbújni, mert tető, az ugyebár Osbornnak hála, nincs. Így kénytelen vagyok valami keskeny árnyékhálózaton végigkúszni, és csak remélhetem, hogy még azelőtt odaérek, mielőtt MVP nekilát teleportálni - a többiek ekkor még biztos, hogy elérhetőek lesznek számomra, de a gondolat sebességével közlekedő szemét esetén ez korántsem biztos már. Szóval, ha ott találom, akkor miközben előhúzom az egyik tőrömet, fél-árnyék testbe változom, és oldalról torkondöföm, miközben én mögötte állok, majd a szúrás végeztével, még mielőtt kihúznám a kést, máris újra az árnyak fedezékébe menekülök, így kiiktatva a fickót. Ehhez csak az kell, hogy addig ne lásson neki teleportálni, amíg meg nem közelítem legalább fél méternyire, mert onnantól már blokkolja az átalakított karperecem.
Ha pedig még az előtt eltűnne, úgy a szárnyas fickót veszem célpontba ( Cloud ), és a pengét a kisagyán keresztül juttatom a koponyaüregébe, majd egy félfordulattal rántom ki belőle, amivel még nagyobb kárt okozok odabennt - és némi esélyt arra is jelent, hogy a rántástól eltörik valamelyik nyaki csigolyája is -, ha esetleg mégsem lenne halálos a sima szúrás, és miután a penge félig elhagyja az agyat, csak utána váltok vissza teljes árnyékba. Így a fordulás adta lendület megmarad, de engem már nem tudnak normális módon támadni. Ez esetben még levetem magam a földre, mikor már a belső sötét szinte tapinthatóvá válik, és úgy kúszom tovább, mindig MVP-t célba véve, akit csak a folytonos teleportálás menthet meg eme hirtelen, és számára tragikus végtől....
Mellesleg minden esetben fő célpont a hangtalanság és észrevétlenség, hogy egfeljebb csak az eredményeimet tapasztalhassák meg.


#37 2009-04-10 18:10:43
Morsus
MVP eltűnik azonnal így Cloud kapja a neki szánt halálos szúrást és észre vétlenül omlik össze holtan. Sárga Démon támadásait az arcába csapódó energia pajzs állítja meg. Durván megsérül, de nem halálos. SS Ügynök rohan a két ördög felé, hogy meggátolja őket szerelme támadásában,a mi során a nő már elégé megégett, de még állja valamennyire. SS Ügynök arcába Michael tapos ahogy neki ugrik és fejbe rúgja. A földre érkezve térdre gurul és két pisztollyal kezdi el szórni az áldást az ellenségeik ellen, de lehet látni, hogy csak mozgásban tartja őket, hogy ne tudjanak taktikázni ellenük. MVP már ügyesebb, mint Cloud. Ahogy megérzi a Halloweent megragadja és füsttel az égbe teleportál ott elengedi majd újra megjelenik vele szemben megragadva a napfényen, hogy kicsavarja a karjait.
- Gyerünk ribanc most mutasd mit tudsz!
Kiáltja a démoni alak.
Osborn Segélykérő rángatja le egy lépcsőn.
- Tűnj innen! Ha mi meghalunk az rendben van, de nélküled senki se tudja mi a következő lépés!
Szavai után Pluto lézere hátba lövi és össze esik.
- Szerzek segítséget.
Mondja Osborn és eltűnik a lépcső mélyén. Ólom neki csapódik Őrszemnek és a szeméből lézert lő, hogy megégesse a szuperhumán szemeit. Lara millar parancséra növényzet kezdi beborítani a padlót és Toaster Man, Damien és Regina csapdájába esnek. Damien egyszerűen kiteleportál belőle pont Kerrigen elé, aki az karmaival kezdi szétvágni a páncélját.
- Nem rossz... csak kevés...
Mondja Damien.
Pluto Szótlanul repül Angelica felé, aki ha elpróbálna mozdulni fekete lézerekkel tüzel rá a szeméből.

Thunderbolts: SS Ügynök (vezető, lásd feljebb), MVP, Ólom, Pluto, Póknő, Cloud, Lara Miller és Kerrigen
Ellenállás: Michael, Damien, Őrszem, Őrszem (Regina), Zöld Ördög, Sárga Démon, Toaster Man. Halloween, Angelica, Sötét Osborn, Segélykérő


#38 2009-04-10 19:07:47
DeAngelo
Egy izmos barom repked felém... Vajon mennyit bír ki? Vagyis, mennyire erőltessem meg magam?
-Szija cukifiú... Nem érzed magad gyávának, hogy élből egy nőre támadsz? Mondjuk lehet, hogy csak ostoba vagy, mindjárt kiderül...
Pluto szemeibe egy-egy acél keménységű tüske materializálódik, amik, ahogy az anyag jut mélyebre, mélyülnek a fejecskéjében, remélhetőleg egészen addig, míg el nem jutnak az agyáig... És mivel, így remélhetőleg nem tud rám figyelni, egy picit arrébb megyek, remélem, hogy az emberi szervezet, egyik leggyengébb pontja, az ő esetében is elég gyengének bizonyul... Ha nem, akkor lekövetem az anyagomat a tüdejéig, és a tüdején keresztül, egy tüskét eresztek a szívébe, ha nem lát, számomra már tökmindegy mit csinál... Ha sikerült lerendeznia sötét idiótát, akkor a teleportossal foglalkozok... Éppen Hallowent rángatja... Most pedig Hallowen teste körül úgyanaz a páncél jelenik meg, ami rajtam is van, és körülbelül ezer tüske áll ki belőle... MVP így valószinűleg abbahagyja szegény srác terrorizálását, az meg, hogy Halloween, hogy, s miként ér a földre, az már az ő dolga, viszont úgy tünt fontos neki a sötétség, és a páncélban sötét van...


#39 2009-04-10 21:38:19
Halloween
MVP felteleportál a levegőbe, de ráfázik - innentől kezdve már nem képes eme trükkjére. Azaz ha zuhanunk, azt egyszerre tesszük. S mivel közben nekiáll a karomat csavargatni, és félfordulatból beleharapok abba a csúcsos fülébe. Mintha valami olyat hallottam volna valamikor, hogy a fülcimpa tele van idegvégződésekkel... Közben pedig a lábamat hirtelen felrántom (nem a térdemet, hanem a lábszáramat, azaz nem előre, hanem hátrafele rúgva), és eltökélten szétrúgom a t*keit. Ha ekkor elenged, megragadom a lábát, hogy együtt zuhanjunk, és megpróbálom a minden bizonnyal legalább részben máshová figyelni kénytelen MVP-t magam alá irányítani, hogy puhára érkezzek. Ekkor tűnik fel, hogy valaki beborított valami sötét masszával, így árnyéktestbe tudok alakulni még akkor is, ha ezt az izét a napfény eléri. Ellenben a teleportáló közelében kell maradnom (ezt az is segíti, hogy a tüskékkel is beleakaszkodom), különben újra lene esélye meglógni. És mert így nem teleportálhat, akkor ő is belecsapódik a talajba, de az én árnyéktestemnek ez nem okoz sebet, az ő anyagi testével ellentétben. Mert ugyebár, én csak a páncél által fogom, amit valaki körémidézett. Nem tudom ki volt az, de ezzel a lehető legjobbat előnyt adta meg nekem. Ha a becsapódást kibírja a páncélom is, és ő is, úgy a tüskés ökleimmel ragadom meg a nyakát, és megpróbálom feltépni a torkát, ha a páncélom törik csak szét, akkor visszaalakulva az egyik tőrömmel támadok rá, ha pedig csak ő hal meg, de a páncél megmarad... Nos, az akkor csodálatos! Utóbbi esetben gyorsan körbenézek egy másik ellenfél után.


#40 2009-04-10 22:55:36
Stromboly
Befed a növény... ahh természet... az egyetlen gyengém...
Minden erőmet összeszedve megpróbálom felégetni magam körül a jelentős növényzetet. Sikerülhet, mivel fémet, műanyagot és legfőképp pirítóst is meg tudok égetni. A növény könnyedén lángra kap.
- Szabadulj béklyóidból Toasterman. - mondom - Megvan benned az erő.
Ekkor felégetem magam körül a növényzetet.
- Hárpia, most véged! - ordítom a nőnek és hőhullámot gerjesztek felé. - A pirítós sohase múló erejénél fogva!


#41 2009-04-11 08:42:22
Zöld Ördög
Zöld Ördög és Sárga Démon:

A démon kissé kába, az utóbbi támadás miatt, ám még mindig repked és virúl. Olyan magasra próbál repűlni, amilyen magasra csak képes a deszkájával, majd felveszi páncélozott arany testét, ami talán Ólom bőrének vastagságával vetekszik. Beméri a Póknőt és zuhanó repülésbe kezd, aminek a sebessége lassan eléri a 300km/h gyorsaságot. Ezzel a "rohanó" csapással próbál belezúdúlni a Póknő személyére. Remélhetőleg a támadás sikeres. Miközben azomban a zuhanó repülést ajtja végba, deszkájából golyózápórt zúdít azokra, akik az utjába állnának, plussza a hatalmas dárda is kiáll a röpdeszka elejéből. A Póknőt vette célba, és nem tervezi, hogy abbahadja a rá irányuló támadást.
-Most meg halsz te szuka!! -kiáltja, miközben szeme elött csak a cél lobog.
Az Ördög közben mint valami elmeháborodott, repdes és kacarászik, miközben szórja a táskájában lévő bombákat (5-6). A bombák Póknőre és SS Ügynökre célzódnak és őkett vették célba. Közben a Zöldség csak erőteljesen kacarászik.
Hirtelen az egyik bomba hajításánál, éles fájdalom nyilal bele az "agyába" és egy hangot kezd el hallani fejében.
- Itt az idő kis öreg! Add át a hejedet és megnyitjuk a Zöld Hentes üzletet. Visítani fognak az áldozatok, mint a kis disznók. Wuhahahah!! -hallani a mogorva és érces hangot. De ez csupán az Ördög fejében szól.
-Még nem, még nem jösz. A staféta nálam van, és addig nálam is marad, amíg nem esem el!!!- ordít, és ezt már mindenki hallhatja. Fojtatják a gyilkolást mind a ketten.


#42 2009-04-11 19:25:20
Morsus
Sárga Démon Póknő felé repül, de az meg felé. A kezéből az energia csapásával a démon arcát perzseli fel és így csapódnak be a földbe majd ott elgurulnak egymástól. A démon arca szétégett, bal szemére nem lát.
SS ügynök elugrál a bombák elöl és amikor Zöld ördög vitába szál magával lerúgja a deszkájáról arra ugorva és a pajzsát utána dobva.
- Ne pofázz... cselekedj!
Toaster man hőjétől a nő szinte azonnal elájul, de a többieket a parancs szerint a nővények továbbra is takarják be és ezzel fojtják meg azokat. Így a két őrszem tovább merül el a növények közt.
Halloween támadásai után MVP megrémül és teleportálni kezd nagyon gyorsan. Mivel hallo képes árnyformát hordania teleportálástól nem evszti eszméletét, de a sebek és az energia pazarlástól MVP eszméletét veszti.
Damien lángokat varázsol Kerrigenre, de az így is jön tovább miközben a teste élő fáklya.
- Nem is rossz. Juttasd eszembe, hogy hívjalak el egy estére ha ezt túléled.
Mondja a páncélos majd robbanó töltetek a földre viszik a nőt, mert Morsus lelőtte.
Plutot nem sebzik a támadások. Nem is reagál a nő ütéseire, de megunja és gyomron lőve olyan súlyos sérülését okoz, hogy az eszméletét veszti.
Damiennek Ólom támad mivel a növények közé vágta őrszemet. A két fém óriás ütéseitől megremeg az épület.

Thunderbolts: SS Ügynök , MVP (ájult), Ólom, Pluto, Póknő, Cloud (halott), Lara Miller (ájult) és Kerrigen
Ellenállás: Michael, Damien, Őrszem, Őrszem (Regina), Zöld Ördög, Sárga Démon, Toaster Man. Halloween, Angelica


#43 2009-04-12 10:09:12
Halloween
Nos, ha ellenfelem elájult, de én nem, akkor egy, az én szemszögemből nézve kecses, míg mindenki máséból nézve inkább csak gyrs mozdulattal elnyesem a torkát, azután a pár másodperc után, mikorra a testem újra tapintható formát vett fel. Ezekután a lángszórók egyikét az ájult nőre viszem, akit a gazok borítanak (Lara Miller), mert ebből arra következtetek, hogy ő irányítja a növénycsapdát, és égő naftával pertezem, majd, pillanatnyi lendületkihagyás után még egy véletlenszerű, ellenséges célpontra (Pluto) irányítom egy rövid ideig a lángcsóvát. Ezekután a páncél védelmében - amely ugyan pár tüskét veszített a borításából, de komolyabb baja nincsen - újra árnyékalakba váltok, és suhanok a következő ellenfelem (Kerrigen) háta mögé, hogy az első áldozatommal (Cloud) szembeni hátbatámadós akciót megismételjem.

// Most nincs sok időm, ide amúgy is elég ennyi is egy időre, ellenben Asgardra is írék, csak oda részletesebb leírás kelene, mert ahogy elnézem, már így is lemaradásba kerültem a tegnapi miatt... Sad //


#44 2009-04-12 13:43:41
Zöld Ördög
Zöld Ördög és Sárga Démon:

A démon esetlenűl zuhan le a földre, majd a szétégett arca következtében, a bal szemére megvakúl. A fájdalom, ami magába veszi eluralkodik rajta és csak a dühöt táplálja benne. Minden fegyelmezettséggel és tisztelettel felhagyva ront neki a Póknőnek, miközben hajigálja felé a még megmaradtt robbanó pengéjit. Elvesztette az eszét, és csak a bosszú táplálja.
Neki lódúl és célba veszi a nőszemélyt. Deszkájával közben folyamatosan tüzel. Így a gránátok, golyók és a nemsokára belé csapodó Démon, talán megteszi a kellő hatást.

A Zöld Ördög bombái hatástalannak bizonyúlnak az Ügynök ellen, majd le is rugja a deszkáról. Az Ördög zuhanásba kezd, majd egy pajzs is felé tart. Az Ördög csuklóján nyom egy gombot, majd egy elvétett mondat halladszik.
-Zuhanó repülés, majd gyere értem. -adtta ki a parancsot az AI-al rendwelkező deszkájának. Ez talán megteszi a kellő segítséget, és a zuhanó repülésbe kezdő deszkáról leeső SS Ügynök után elkapja az Ördög a deszka.


Ha mind ez sikerűl, az Ördög utolsó gránátjait is elhajítja a Póknőre.


#45 2009-04-13 20:28:14
Morsus
A kér őrszem haldoklik, mert a sűrű növényzet lassan a testükbe kerül.
Lara a lángoktól magához tér és sikoltva ugrik el, de ott már SS Ügynök érkezik, hogy a pajzsával megóvja. Pluto nem reagál a tűzre csak a férfi felé fordul és egy lézer lövéssel Hallot a falnak vágja hihetetlen kint okozva neki és a puszta testén kívül minden mást lerobbantva róla. A testét csak a sötét energiája óvta meg. Angelica nagyon vérzik. Kerrigen neki ugrik Damiennek és róla szaltózva levágja Toaster man fejét.
- Nem rossz, egy kezdőtől...
Mondja a mágus és lángokat gyűjt egy újabb csapáshoz.
- Michael hova tűnt?
Ólom lézerei kilyukasztják Sárga Démon mellkasát majd Majd megragadja a deszkát az égbe ugorva és neki vágja a Zöld ördögnek.
- Gyerünk kisgörcs!


Thunderbolts: SS Ügynök , MVP (elhunyt), Ólom, Pluto, Póknő, Cloud (halott), Lara Miller (sérült) és Kerrigen
Ellenállás: Michael (eltűnt), Damien, Őrszem, Őrszem (Regina), Zöld Ördög, Sárga Démon, Toaster Man (elhunyt), Halloween, Angelica


#46 2009-04-14 07:27:01
Zöld Ördög
Zöld Ördög és Sárga Démon:

A két deszkásnak, minden próbálkozása sikertelenűl zárodik. Hiába harcolnak, egy sikeresnek mondható támadást sem tudtak produkálni. Mind kudarcba fulladt. Egymásra pillantanak, és a már-már épp, hogy két lábon járó Démon megszólal, szinte kitalálva alternatívája gondolatait.
- Megteszem! -jelenti ki, és átvesz az Ördögtől minden felszerelését (robbanó nano pókok, kard, 2 fegyver, 10 füstgránát) Mind a ketten felrepűlnek, és nem törődnek senkivel. Démon deszka hiányában az Ördögén osztozik.
Majd a démon Mártir halált készűl tervezni.

A Zöld Ördög felugrik a magasba elrugaszkodva a deszkáról...

A Démon a deszkával folyamatosan tűzleni kezd, miközben zuhanással kezd el csapódni a föld felé. Kidobja a táskából az összes füst gránátot, a robbanó pókokat és azok elkezdenek a föld felé zuhani, majd aktiválódni. A golyózápórt szóró deszka mellé az ördög felölti sárgán csillogó páncélját és mellette a kettő kézifegyverrel tüzet nyit a füstbe, ami már minden bizonnyal elterjedtt.
Ha kifogyna míg becsapódik a töltény a tárból, a kardot veszi elő és maga elé tartja, majd a deszkából is előhúzza a tüskét és zöldes fényt áraszt belőle.
...
Becsapódásnál a füst miatt nem sokat lát, ezért a zuhanásba minden bizonnyal a földbe csapódik, de kemény bőre miatt, az érkezéskor egy kisebb lökéshullám keletkezik.

e közben

Az Ördög elrugaszkodott álapotában a gondolataiba mélyed, miközben zuhan.
- Sok mutáns és most itt a lehetőség. Gyilkolj! Ölj! Engedj szabadon! Halál!
Majd a feje eltorzúl. Szemei kidüllednek, ruhája megszakad és arca eltorzúl. Súlya megnő és bőre erősödik. Majd csak egy ordítás halladszik.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget 225px-Ultimategreengoblin
- HALÁL A MUTÁNS FATTYAKRA!!!! -kiáltja, majd a zuhanását maga hasznára fordítja és a Démon által generált füstbe veszi az irányt. Mint egy ágyúgolyó töri át magát a füstön és csapódik rá a Démonra. Meg se érzi a lábai alatt fekvő személyt. Az adrenalin elönti a fejét és agyában csak egy dolog lebeg. Gyilkolás!
Szemével a póknőt méri be, amennyire képes rá a füstbe és megszólal.
- Megba...ak te ri..nc!!!!
Aztán megdagatt izmaival és gyilkolás vágyával rohanni kezd a nő felé. Olyan lendületet vett, amit megállítani nem könnyű.
-Pusztúlj!!!!


#47 2009-04-14 15:31:07
Halloween
Iszonytató erővel csapódom a falba, baromira fájnak a porcikáim, bár ennek az egyetlen oka a lézer, ami kis mértékbenáttört a kölcsönkapott páncélomon, ami a támadás hatására amúgy teljesen szétjött. Mindegy, eddig is óriásit segített. Ellenben a fénytámadás miatt félig visszaváltoztam, de szerencsére elég hamar visszanyertem az önuralmamat fölötte. Bár, most a teljes árnyék nem tűnik túl jó megoldásnak a sok láng miatt, kénytelen vagyok újra próbálni... És mikor mindent elöntő, óriási füstlepel borul ránk, gond nélkül összejön. Ugyan a füst por-jellege miatt nem olyan jó a látásom, mintha szimplán árnyék lenne, de ilyen alakban nem kell lélegeznem sem, így eme tulajdonság számomra igen kedvező fedezékké teszi ezt a váratlan ajándékot. "laposkúszásban", azaz kétdimenziós árnyékként vadászom a következő áldozatra, minden egyes lábat alaposan megtekintve. Mikor rátalálok egy gazra, azt követve felkeresem a két, szinte teljesen befont alakot (Őrszem I és II), akiket gyorsan megszabadítok "láncaiktól" a tőreim segítségével, majd továbbsurranok a két és álló alak párosa mellé (SS ügynök és Lara), akik mellett felemelkedem, legfontosabb itt, hogy halkan, s az egy kezem, és a benne lepuló tőrt alakítom fél-árnyékká, úgy, hogy a fegyver hegye a nő nyaka alatt legyen, majd azt a mit sem sejtő ellenfelem kisagyán keresztül felvezetem halkan a központi agykéreg irányába, majd miután végeztem vele, akkor a másik fegyveres kezemet is átalakítom, és újra a földre tapadva egyszerre vágom át mindkét Achilles-inát az, immár halott nőt védelmező férfinak. Ezután gyorsan arrébbsiklok, miközben újra árnyéktestet veszek fel - nem ölöm meg, még nem. Vele terveim vannak...


#48 2009-04-14 19:44:40
Morsus
A két őrszem haldoklik, mert a sűrű növényzet lassan a testükbe kerül.
Sárga Démon terve egyszerűen őrület, de sajna nem csak az ellenséget, de a hősöket is súlyosan megsebesíti velük. Angelica, Lara Miller, Póknő, Kerrigen súlyosan megsérülnek. Damient a vértje, Ügynököt a pajzsa, Ólmot, Plutot a képességeik védik meg.
Halloween megtalálja a két őrszemet, de a növényeket nehéz vágni, mert állandóan vissza nőnek. Úgy fest ez tovább fog tartani, mint hitte.
Diamen vértje sérült így Ólom hatalmas ütést visz be neki.
- Nesze te szerencsétlen!
A vért teljes védelme nélkül pár ütés után Damien a földre kerül.
Póknő remegve emelkedik fel, rengeteg sebből vérzik enyhe alig érezhető méregcsapásokat lő a felé vadként rohamozó Ördögre.
Pluto Angelicához lép mosolyogva.
- Ezt élvezni fogom.
Mondja közönnyel miközben SS Ügynök a holtakhoz lép és látja Kerrigen már kezd is gyógyulni, de azért beszól az adó-vevőjén:
- Donald told ki a pofádat! Gyerünk! Az őrszemeknek idő kell nekünk meg befejezni ezt minél több áldozat nélkül!
Válasz nem érkezik a gépből.

Thunderbolts: SS Ügynök, Ólom, Pluto, Póknő, Kerrigen (sérült), MVP (elhunyt), Cloud (halott), Lara Miller (elhunyt)
Ellenállás: Halloween, Angelica, Zöld Ördög, Michael (eltűnt), Damien (eszméletlen), Őrszem (mozgásképtelen), Őrszem (Regina/mozgásképtelen), Sárga Démon (elhunyt), Toaster Man (elhunyt)


#49 2009-04-15 06:39:03
Zöld Ördög
Zöld Ördög:

-Grááááááááááá Démon! -Ordít fel hangosan, Démon halála után. Loholásával célba vette a Póknőt. Futása közben, nem érez semmit, a benne túl tengő adrenalin miatt, ami bombaként robban szervezetében. Sérthetetlennek érzi magát, és rombolás, gyilkolás kedve egyre csak nő. Főleg, mikor meglátja a rengeteg sérűltat.
- ÁáÁÁ drága élet, most halálhozók vagyunk a mutánsok számára! -szólal fel ismét, és nem törődik ki van elötte, "barát", vagy ellenség. Aki a Póknő és az ő utjában áll, azokat hatalmas kézcsapásaival próbálja elütni, minden erejét beleadva a suhintásba, amit rájuk irányit.


#50 2009-04-15 15:21:43
Halloween
A füst nagyon jó segítség, még csak nem is oszlik el egykönnyen, bár már kicsit gyengébb, mint korábban. A növényzet az irányító halálával remélhetőleg nem nő tovább, és időt nyer azoknak, akik belegabalyodtak. Az Ördög mindenáron ki akarja iktatni a Póknőt, de ez sehogy sem akar sikerülni neki... Így a szokásos trükkömel oda surranok mellé, és felállva, gyorsan előre nyúlva egy kecses mozdulattal átmetszem a nő nyakát. Na, most már nem lesz oka annak a baromnak arra, hogy a Póknővel foglalkozzon. A többi ellen egyedül SS ügynök lehetne a célpontom, így rá is sort kerítek, lehetőleg hátulról a tőreimet felfelé irányítva átszúrom tőreimet a hónaljain, és ezzel együtt a vállízületeit is, ezáltal teljesen megbénítva a karjait. Ezután lenyúlom egyrészt a pajzsát, amit az előbbi cselekedetem miatt mindenképp kiejtett a kezei közül, és mellékesen élő pajzsként lököm Ólom vagy Pluto képébe, amikor legközelebb megpróbálkozik bármelyikük is a szeméből való lődözésével - hogy melyikük elé, az attól függ, hogy melyikük próbálkozik előbb a támadással. Remélem ezalatt Ördög is magához tér, és keres valakit a saját súlycsoportjából, lehetőleg sikeresebb eredménnyel.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Empty Re: Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Témanyitás by Thorhalla Csüt. 28 Júl. 2011, 13:15

#51 2009-04-15 21:30:46
Morsus
Az ördög felökleli Póknőt, aki ezek után már csak a csoda tart életben, pillanatokon belül meghal. persze ezek után Póknő nyakát Hallo átmetszi és ezzel befejezi a játszmát.
SS Ügynök ekkor állatként üvöltve ugrik az ördögnek a pajzsával képen törölve és az egyik kését a mellkasába döfve.
- Dögölj meg te csökevény!
Hallo szúrása az ügynök ellen már nem sikerül, mert ismét mellkason lövik a fekete lézerekkel. Pluto beteges mosollyal a képén lebeg felé az ujjait tördelve.
- A kis csaj nem bírta sokáig... remélem te jól állod addigra megérkezik az erősítés. Az egész hadsereg.
Ólom is elindul Hallo felé mikor a hátába robbannak valamik és a földre kerül pillanatokra. Morsus lép elő.
- Robbanó töltetek. Nehezen találtam meg őket.
Mondja büszkén és neki ugrik Kerrigen vagdosva őt.
- Donald told ki a segged most!
Parancsolja SS ügynök, a de repülőben az alak nyugodtan sörözik tovább.
A föld megremeg, robbanva felnyílik és újabb szereplő jelenik meg kacagva:
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Norman_Osborn_(Earth-1298)

Zöld Manó?
Thunderbolts: SS Ügynök, Ólom, Pluto, Kerrigen , Póknő (elhunyt), MVP (elhunyt), Cloud (halott), Lara Miller (elhunyt)
Ellenállás: Halloween, Zöld Ördög, Michael, Angelica (súlyos állapotban...), Damien (eszméletlen), Őrszem (mozgásképtelen), Őrszem (Regina/mozgásképtelen), Sárga Démon (elhunyt), Toaster Man (elhunyt)


#52 2009-04-16 00:37:53
Halloween
Hehh, Pluto sötét lézerei ugyan hátralöknek, mint amikor valaki véletlenül és váratlanul nekemjön, de mivel fekete a lézer, jóformán azonos az engem felépítő negítív fénnyel, ezért gyakorlatilag annyit ér el vele, mintha megütne egy átlagember, miközben az eredeti állapotomban vagyok. Ólom már teljesen más kategória a koncentrált vörös szemlézereivel, de mázlim van, Michael hátbalövi, amitől elterül. Egyelőe megúsztam... Először Angelicához kúszom, és megpróbálok beadni neki egy, a nálam lévő utolsó AIM-os gyógyszérumot, majd gyorsan a fegyveres asztalhoz sietek, ami csak félig omlott össze, legalábbis eddig. Itt amilyen sebesen csak képes vagyok rá -ami árnyékformámban bőven meghaladja az emberi maximumot -, keresek valami savfélét, lehetőleg erőset, mert ezek a legtöbb fémmel elbánnak. Ezzel letudnám Ólom gondjait is a vállamról, azáltal, hogy amint megvan, mögé surranva s a nyakára öntve egy részét szétmaratnám a nyakszirtjét pár centi mélyen, azaz a gerincoszlopát az agyával összekötő részt, ha szükséges, úgy több részletben. Amitől lebénulna a fejét kivéve, ez pedig egy igencsak csúnya fulladásos halálhoz vezetne... De nem felejtek el közben a hátam mögé nézni, semmilyen meglepetést nem akarok senkitől. Osborne is megjelenik, aki eddig velünk volt, de most már ő a ZÖLD MANÓ, és ilyenkor a mi világunkban elveszítette az önkontrollját, tehát reá nézve fokozott a figyelem, de nem annyira, hogy ez a többiek, avagy a keresés felé irányuló figyelés rovására menjen. Ha nem lelek semmit, akkor elkezdek keresni valami elektromos erőforrás-félét. Ahogy elnéztem, Kerrigen rendelkezik valamiféle fémötvözettel a szervezetében, és elég jó a regenerációs ereje, mint Rozsomáknak. Kis mázlival a fém mágnesezhető, és ha megölni nem is tudom, egy extraerős elektronmágnessel mozgásképtelenné tehetem. Talán még Ólomra is hatna... És akkor már csak Pluto és SS ügynök lennének az ellenfelek. Akik ugyan könnyedén szétbarmolnák a mágnest, de mivel itt amúgy is sok minden fémből van, hidraulikus prés lenne az eredmény. És hiába tartják fennt az erőiket akármeddig, levegőre nekik is szükségük van, ami jópár tonna fém alatt nehezen beszerezhető, még úgy is, ha öt perc alatt kivágják magukat. Ugyanis különleges gyakorlás nélkül az ember nem bírja tovább kb. négy percnél oxigén nélkül. Ezzel csak annyi a baj, hogy a bekapcsolás előtt szólni kellene mindenkinek, hogy kotródjanak, és mindezt úgy kéne megejteni, hogy ellenfeleink közben itt maradnak...


#53 2009-04-16 06:41:00
Zöld Ördög
-Ringyó!! grrrr... -elégedett mosoly ül az arcára a Halálnak. Ám SS ügynük támadásait továbbra sem érzi. Bár sérülést okoz, ám a Halálban túltengő adrenalin miatt jelképesen sérthetetlen.
-Itt fogsz elvérezni! -szólal fel ismét. Majd a kést, mi mellkasába fúródott kihúzza és a Póknő felé hajítja élével.

SS Ügynökre pillant. -Grrrrr....... Most te jösz! - majd megpillantja a megérgezett Goblint.
- OSBORN???!!!! -ordít fel. -Most meg h..sz....- halkul el a mondat vége felé, mikor a benne lévő Ördög most felszólal és nyugalomra inti.
- Akkor csak most kezdődik az igazi móka!!!!!!
Halál eszeveszett tempóban rohan SS Ügynök felé, miközben ökle össze szorúl és irdalmatlan tempót diktálva támad neki csapásaival. Ha azok nem sikerűlnek neki, lábát próbálja megragadni, majd megpörgetni és égbe halyítani az ügynököt.


#54 2009-04-17 20:18:45
Morsus
A thunderbolts repülőjéről egy alak emelkedik ki és a kezéből egy sörös üveg zuhan le a csatatérre.
- Francba... - morogja a férfi.
- Nyírd már őket ki te szerencsétlen!
Üvölti a támadás elől ellépni készülő SS ügynök majd a lebegő alak int a kezével és Halloween, Zöld Halál, Zöld Manó és Michael Morsus a falnak csapódik. Az érzés olyan mintha valami robban a mellkasuknál egy gránát, de minden tűz nélkül csak a nyomást érzik.
- Francba Donald mi a fene tartott eddig? Ezek kivégezték a csapatot!
- Úgy se kedveltem őket...
Mondja a fickó majd a pólójára mutat.
- És a nevem Halál.
http://media.comicvine.com/uploads/0/77/125126-44784-hardball_super.jpg
- Persze Miller csak intézd el a őket végre...
A játékosokat a telenetikus erő legyenek bármilyen formában is egyszerűen a falba nyomja hatalmas kínokat okozva. Void pedig a lassan megfulladó Őrszemekhez lép és a szeméből az ében sugár kivégzi a két alakot. Csak a perzselt növények maradnak meg. Kerrigen zúgásra lesz figyelme és északra néz.
- Megjött az Őrsereg...
Nem messze több ezer őrszem robot repül a bázis felé.

Zöld Manó?
Thunderbolts: SS Ügynök, Ólom, Pluto, Kerrigen , Póknő (elhunyt), MVP (elhunyt), Cloud (halott), Lara Miller (elhunyt)
Ellenállás: Halloween, Zöld Ördög, Michael, Angelica (súlyos állapotban...), Damien (eszméletlen), Őrszem (elhunyt), Őrszem (Regina/elhunyt), Sárga Démon (elhunyt), Toaster Man (elhunyt)


#55 2009-04-18 09:02:45
Zöld Ördög
Halál falhoz csapódik, és már a tultengó adrenalin sem nyomja el a mostani erős nyomást, ami mellkasára nehezedik. A Levegő után kicsit erősebben kapkod, majd végig nézi a történéseket. Halál....
- Hé!!! Te kis girnyó! Eresz le innen és állj elém, ha mersz. Még, hogy halál... ez a név védett! Öcskös. Az egyetlen halál, csak is a ZÖLD HALÁL!!!! -ordítja, majd egy oroszlán üvöltést hallat.
Ellenálása egyre erőseb és izmai is megfeszűlnek. Mocorgása nagyobb és nagyobb ellenálást fejt ki és minden erejével azon van, hogy a telepatikus erőteret "leszedje" magáról.
Majd megpillantja a messziből érkező őrszemeket. Arcán sátáni vigyor jelenik meg. Szemei megmerevednek és csak egy szót szól.
- Vége... -amint kimondja láthatóan nagy izmaiból veszít. Rohamosan csökken le, bőre visszaváltozik, csak úgy mint az arca. Pár másodperc és ujra ember. Már amennyire ember lehet egy ilyen...

Ádám kosztüm található rajta, csupán egy kis gatyamaradék takarja el, amit kell.


#56 2009-04-18 13:22:53
Halloween
Sikertelen a keresésem, mert bár találtam egy félig leszakadt tetejű ládát, de csak lőszert tartalmaz. Pár pillanattal később egy Donald Miller nevű alak jóformán a falba paszíroz. A cucaim szerencsére még épek, csak meglehetősen nyomorultul érzem magam. Nem csoda, hisz árnyékalakomban voltam, így nem számítottam arra, hogy hatással legyen rám, ez elméletben lehetetlen - csakhogy a telekinetikus erő mindent elsodort, a füstöt is, meg a tárgyakat is, így a nap fénye újra elért, és emberi formámra viszont nagyon is hatással van eme trükk. Majdhogynem megrázó élmény volt, de szerencsére elkerültem pár centivel a falból előbukkanó, szétszakadt kábellel történő érintkezést. Úgy hiszem, hogy itt és most nem az ellenállás a megoldás, hanem ha úszom az árral... És némi szerencsével, takarásba kerülök a tető által, eme esetben pedig visszaváltozom árnyékba, mert így a fal repedésein keresztül, amit a telekinetikus erő hozott létre, mélyebbre szökhetek az épület belsejében, a kábelek mentén elnyúlva, amelyek még nincsenek eltépve, s a padló felé navigálok, remélve, hogy végül annál a lyuknál fogok kikötni, amelyen át Norman Osborne, mint Zöld Manó tért vissza. Jut eszembe, amióta visszaért, még semmit sem csinált... Mindenesetre megpróbálok elmenni arra, ahonnan jött, hátha találok valamit, bármit, ami hasznunkra válhat. Esetleg valamennyit a szérumból, ami átváltoztatta őt. Na persze, nem magamnak, hanem annak a másik szörnynek, Zöld Ördögnek, aki némi hasonlóságot mutat Osborne-nal. Mielőtt eltűntem, még nagyon erőlködött az erőtér ellen, remélhetőleg feltartja addig, míg viszaérek, és senkinek nem tűnik fel, hogy az árnyék lekopott a falról. Vagy, ami még jobb lenne, ha azt hinnék, hogy velem végre sikerült végezniük...

// Végső változat. //


#57 2009-04-19 21:12:05
Morsus
/Hallo: JÉZUSOM! MI jön még? A fekete lézert felül írtad, hogy gyógyít rajtad a szavam ellenére ééés úgy, hogy egyszer már kijátszva kárt tett benned, most a lökés előtt dobozokat találtál és magad határoztad meg mi van benne! Nem csak, hogy kiszabadultál Halál fogásából, de már ellentámadásba indultál minden feltételes módú írás nélkül! Ez lesz az első és utolsó figyelmeztetésem! Én mondom meg mi hogyan hat rád te max privátban szólsz, hogy miért nem értesz egyet és HA igazad van javítok, én mondom meg mit találsz te csak kereshetsz a reagodban! Még egy ilyen és kinyírlak. A mostani körödet nem veszem figyelembe./

Halál békésen repül le kicsit imbolyogva Zöld Ördöghöz.
- Nagy a szád kis ember. Ne akard, hogy megleckéztesselek.
SS Ügynök már rohanna is oda, hogy a késével elvágja a torkát, de Kerrigen elkapja és lefogja, még így is állandóan tesz lépéseket előre.
- Parancsnok le kell őket szállítanunk!
- Dögöljön meg! Ez a korcs és a másik megölték a társainkat! Kibelezem a disznót!
- Gabe nyugodj meg!
Ólom Halloweenhez lép, aki még árnyalakjában is a falhoz van nyomva és elkezd lézert lőni rá lassan égetve meg az árnylényt.
Morsus csak nevet Plutora.
- Mit röhögsz? Most vesztettél? - majd a közeledő őrszemek felé néz. - Mindjárt itt a hadseregünk.
- Hehhe...hehehe... heee.... a miénk is.
Mondja mosolyogva Morsus miközben a kezében valamit forgat lassan.


#58 2009-04-20 19:00:24
Zöld Ördög
- Mvavavavavahaha! -nevet // úgy nevet, mint Ace Vantura 0:42-nél xD és úgy is grimaszól... https://www.youtube.com/watch?v=Cj1wcs7SZj0 //
-Te nekem nem tudsz ártani. Felizgulok rá! Szadista és mazoista is vagyok. Tehát csak tesség. -szólal meg és csábos mosolyt ad. Majd SS Ügynökre néz. -De szép volt a vére annak a szukának... (Póknő) - mélyen a szemébe néz közben.
...
Majd Morsus nevetése után az Ördög rákontráz. El kezd nevetni, mint még senki. Már már talán mások is azon mosolyognak, ahogy ő nevet. Hogy min? Azt csak ő tudja.
~ Ó... de jó. Istenem... nem bírom abba hagyni a nevetést.~.


#59 2009-04-21 22:15:03
Morsus
Az ég berobban és sárgás hullámokat tör ahogy megérkezik a Világtudat és a három küldönc.
Morsus rávigyorog Plutora majd a kezében fogatot fém mobilszerű tárgyat dobja.
- Mi a...
A következő pillanatban a fémtárgy robban hatalmas aranyfénnyal és a férfiről leperzseli a bőrt is elégé.
- Spec fénygránát, csak neked Osborntól. Tetszik?
Damien ekkor lilás fénnyel teleportál a sötét világ Azareus elé és lángba borítja a férfit, de az védi a telenetikus mezője. Viszont Damien tenyeréből még erősebb és újabb lángcsóvák rontanak a férfira így az kénytelen minden erejével védekezni elengedve a többieket a fogásból.
SS Ügynök az égre nézett és látta a gépeket.
- Már nyertünk.
- Még neeeeeeem!
Mondta énekelve Zöld Manó és hatalmas bal horgot adott neki majd elkapták egymás kezét és elkezdték nyomni a másikat teljes erőből. A manó ahogy egyre inkább a romok szélére került nevetni kezdett.
- Mi olyan vicces dilinyós?
- Csak ismerős a helyzet...
Majd SS ügynök mögött megjelent a goblin deszkája és annak az éléből egy tüske ugrott elő ami sebesen a hátának repült és felnyársalta a katonát. Manó simán a vízbe lökte a testét a férfinak és a deszkára mászott.
- Hihi...

Az őrszem sereg már méterekre van amikor a Világtudat megékezik és kitárva a karjait aranyszínű áramot vezet a gépseregbe, ami pár pillanatnyi rázkódás után egyszerre zuhan a vízbe.

Végső pillanatban megérkezik a Pentagoni csapat Amerika Kapitányával.
- Mondjátok, hogy hiányoztunk!
Mondja Zack és örömtelien kitárja a karjait így véletlenül elengedve Ivánt, aki pofával zuhan a földre.
- Bocs...


#60 2009-04-22 06:52:38
Zöld Ördög
Zöld Ördög és Fegyver:

Ördög, csak figyeli az ellentámadást, miközben halkan viháncolni kez, mikor leesik az a kis maradék ruhadarab ..khöm... onnan. Lenéz és vigyorogni kez még erősebben.
- Nézzétek srácok és lányok! - kihált fel, majd kitör a röhögés belőle.
E közben az ellentámadás gyorsan pereg le szeme előtt. A vége felé ismét felszólal.
- Valaki nem szedné le rólam ezt a telekinetikus humbugumukut? Ugyanis fel szeretnék öltözni... -mondja fájdalmasan és keserves hangon. Elméje egyre elborultabb lesz. Hangulatváltozások, perverz megnyilvánulás, mazoista, szadista, skizofrém és még ki tudja mi rejtőzik benne.
~ Drága barátom... látom eléggé hűvös az idő~ -szólal fel a Halál fejében.

Ekkor érkezik meg Fegyver és a csapat többi tagja. Fegyver, Ghost-ot keresi, de hirtelen abba is hadja, mikor meg lát egy férfit meztelenűl a falhoz nyomva. Arca kissé hasonlít az övére. Mint ha testvérek lennének.
~ Talán az lenne az egyik alternatívám?? és ilyen meleg lenne~
Majd a körülötte lévő ellenséges alakokra tekint, és energiapajzsát azonnal felölti magára, és mindenki másra is, aki kéri.
Fegyverét elő veszi és tüzet nyit arra, aki fenyegető mozdulatot tenne felé.


#61 2009-04-22 16:42:29
Halloween
Ólom támadása kellemetlen, de hatalmas erőfeszítéssel sikerül árnyékalakban megmaradnom, míg elszököm előle. Ellenben ez azzal jár, hogy egy darabig csak pihenek itt a falban, lapulok, és hallgatom az eseményeket. Úgy tűnik társaságot kaptunk, legalábbis az egyik fickó önelégült hangjából erre tippelnék, de valami más is történik... Valami erős fény, ami még a falon át is érződik. Ez szívás... de meglehetősen jó helyzetben voltam ahhoz, hogy túléljem, mert amint elkezdtem visszaváltozni, még félárnyék alakban szétfeszítettem azt a vékony sávot, ami elválasztott a szabad levegőtől, így nem roppantott össze, mikor újra emberként kerültem a többiek elé. Poros, tépett, és holtfáradt emberként ugyan, de ami fontos, hogy élő, és mozogni - csak éppen, hogy - képes emberként. A padlón elnyúlva várom, hogy mi lesz, mikor megérkezik az erősítés.

- Jöttünk láttunk... És lehet, hogy jobban jártunk volna, ha vissza sem térünk... - állapítom meg hangosan, mikor tekintetem egy Ádám-kosztümös alakra esik. Nem rémített meg, mikor Halloween kitépte emberek tüdejét, az sem, mikor cafatokra robbantotta őket, és soha sem inogtam meg, bármily véres és undorító volt a feladat... De EZ kibillentette a mérleget.
~ Amíg minket megpróbáltak kicsinálni, ezek perverz játékokkal múlatták az időt. Ellenben mutattak némi hajlamot a lakberendezés irányába, minthogy "tökéletes" tetőabalakot sikerült összehozniuk... ~ gondolom magamban, gúnyos félmosollyal nyugtázva a berobbantott felső szintet, és a szerteszét heverő romokat. Majdnem olyan, mintha az én munkám lenne! Mindenre készen még most sem engedem el a kezemben szorongatott félautomatát. Hátha "jó lesz még valamire".
Itt vagyok csendben, figyelek, és próbálok gyógyulni, de rájövök, hogy mégsem olyan tökéletes ötlet volt korábbi énembe elrejtőzni. Kiment a fejemből, hogy a különválásunk némileg "kilúgozta". Nemcsak árnyéka nincs, de még a fogorvosnak se lenne gondja a szájában turkálni... Valami halvány derengés van benne, amióta elveszítette minden sötétségét, és ez nem a legjobb nekem. Hamar keresek egy kevesebb fénnyel bíró személyt ehhez a dologhoz. Az az ájult fazon ( Ivan ) pont megteszi egy időre...


#62 2009-04-22 17:21:20
DeAngelo
Zuhanórepülésbe kezdek... Még mindig nem érzem az anyagot... Talán Angelica elhasználta mind? Vagy csak meghalt, és az anyag simán elfoszlott... Öklömben érzem az energiát... Csak nyugalom... Lazán érek földet. Sokan vagyunk, de ellenség már koránt sincs annyi, úgy látom... Egy H betűs idióta, egy éget fejű, feketébe öltözött idióta, és egy fém idióta... Fejbecsap az anyag jelenléte... Angelica hol? A földön... Megsérült, de innen érzem, hogy él... Jó ideje lehet ilyen állapotban, mert rengeteg kihasználatlan anyagot érzek... A csaj, míg itt fetrengett, sérülten, nem tudott mást tenni, csak termelni az anyagot... De melyik tette?
-Melyik volt ez?!?!?!!
Most vesztem el a fejem... Két adamantium penge jelenik meg a karomon //kis off: Gabriel még nem tudja, hogy adamantium keménységű az ereje, de a haragtól ez könnyen előtérbe kerül// , Jelenleg nem érdekelnek a többiek... A hozzám legközelebb eső... A fekete ruhás...
-Te voltál?!?! TE VOLTÁL?!?!?!?! TE VETTED EL AZ ÖRÖMÖM?!?!?!?!
Égett a bőre... Sérült... Szétfeszít az ideg... Nem tudom mennyire képes most ellenem, de nem is érdekel... Mellé állok...
-TE TETTED?!?!?!!?!
Minden erőm... Minden erőm ebbe a mozdulatba... Levágom a fejét, egy ében fekete, adamantium keménységű kardal... Vajon kibírja-e?

-GHOST? HOL VAN GHOST? KERÍTSÉTEK ELŐ!!
Úgy néz ki, az öreg, ott fenn, ezúttal rosszul döntött... Félsz tőem igaz, Istenem? Félsz bármelyikőnktől is... Legyen szó akárkiről... Sokan lettünk... Mégiscsak volt teleport... Ez némiképp kiragad az őrületből, de új kérdéseket is fel vet... Ki az áruló, ha nem Ghost? Túl hirtelen volt a haragom... Lehet, hogy nem Ghst tette? Mert, ha nem ő volt, akkor lehet, hogy nagyobb bajban vagyunk, mint az elsőre gondoltuk... Miért érzem úgy, hogy a pillanatnyi előnyünk nem tart túl sokáig?


#63 2009-04-22 21:22:22
Morsus
Pluto feje a földre érkezik és a test élettelenül omlik össze. Halál és Damien csatája még tart és a szőke férfi nevetni kezd.
- Azt hiszed egy kis tűz megállíthat engem? Én vagyok a leghatalmasabb telenetikus erőkkel megáldot lény ezen a tetves bolygón anyabasz...
- És tudsz úszni? - szakítja félbe a mágus.
- Mi?
- Kíváncsi vagyok mit kezdesz az erőddel az óceán mélyén.
Majd Azareus testét lilás fény veszi köre és eltűnik ezzel mindenki megszabadul a telenetikus nyomástól.
Morsus azonnal az utolsó Mennydörgő felé rohan a két pisztolyát ráfogva. Kerrigen meg sem rezzen a kezéből ki pattannak a karmok és a férfi felé rohan a romos szélén majd akkor lassít amikor a testét többször meglövik. A nő elmosolyodva néz Michaelre.
- Öngyógyító. Baromarcú.
- Robbanótöltény. Ribanc.
Felleli Morsusus majd a nő teste szétrobbanva zuhan alá. Elrakja a fegyvereit és végig néz a csapaton majd Gabrielre néz.
- És én azt hittem béna vagy. Nem rossz öregem.
Ólom már lézereivel támadna a többiekre, amikor két tökbomba landol a lábához. Az egyikből gáz jön és a férfi lassan emberi formát vesz tőle fel, a második ezek után felrobban.
- Korai az öröm...
Mondja keservesen Zöld Manó és felsegíti a Segélykérőt.
- Se fegyverünk se felszerelésünk.
Ghost ekkor érkezik meg a semmiből és az égen lebegő jetre mutat.
- De a vendégek itt hagytak egyet nekünk a felszerelései alapján gyógyszer, munició és pót egyenruhákkal.


#64 2009-04-22 22:29:38
Halloween
Úgy tűnik itt végeztünk, de némi problémát okoz néhány dolog hiánya... De csak egy darabig, mert jön egy fura ruhás alak - a férfin postásruha van, a lábfején meg szárnyas saru, de a fején megmaradt az az agyonklórozott Darth Vader-maszk -, aki mindent hozott, ami kell. Még többet is.
- Hogy? Egyenruhákkal?! - a fejemben megjelenő képtől közben majdhogynem elröhögöm magam.
- És van elég mindenkinek, vagy valaki vállalja a fogoly szerepét? - az új információ adta ötlet annyi adrenalint szabadított fel bennem hogy csak mikor megpróbálok felpattanni, és fájdalom nyilall a lábamba, jövök rá, hogy igen, én megsérültem. Ezzel viszont ráérek foglalkozni, nem súlyos, majd út közben rendbe leszek rakva. És hogy a többieknek halvány fogalma sincs arról, hogy mi is pontosan a tervem? Az engem már hol érdekeljen? Ha valamit tudni akarnak, majd csak rákérdeznek!

A végjátékra értünk mi is ide, ami tökéletes. Szépen leülök egy kőre, majd miután körbenézek a társaságon felteszek pár, lényegretörő kérdést.
- Ghost, azon gépen van kaja, pia, és mosdóhelyiség is? Mert nem tudom, hogy te miképp vagy vele, de személy szerint mindhármat örömmel fogadnám... - minek kerülgessem a forró kását, hogyha egyszer folyton megéhezem és megszomjazom a nagyobb mértékű regenerációs folyamatoktól? A másik pedig, hogyha a Természet szólít, akkor legfeljebb elodázhatod egy darabig, de el nem kerülheted a sorsodat. Ha nincs WC-vel felszerelve az sem gond, ahogy elnézem csak egy élő nő van itt, az sem olyan állapotban, hogy leselkedni akarjon, és különben sem vagyok szégyenlős, legfeljebb egy nagyobb rom mögé lépek arra az időre.
Ejtőzöm még egy darabig, nekem a legjobb gyógyszer a sötétség. Legközelebb akkor bújok elő, ha már a gépen leszünk, keresek egy baromi sötét zugot magamnak, és folytatom azt, amit most is csinálok éppen - az erőgyűjtést a következő feladathoz.


#65 2009-04-23 13:35:22
Zöld Ördög
Zöld Ördög és Fegyver:

Fegyver innentől kezdve, energiapajzsával együtt elvonúl és nem zavar sok vizet. Lehuppan az egyik falhoz, ami nincs annyira szem előtt. Csupán akkor pattan fel, ha probléma, vagy menni kéne.

Az Ördög röhécsel magában még egy sort a meztelensége miatt. A fejében lévő Halál eléggé elhalkúlt és már nem igazán beszélteti Morison-t.
Nem tudni, hogy csak elfáradt, vagy mi van vele. Viszont az Ördögöt a falhoz paszírozó erő egyre inkább aggasztja, bár nem látszik rajta. A harcot, ami szeme elött folyik, kuncogással figyeli végig.
Nem sokára fellélegzik, mivel az energia, ami visszatartotta megszünt.
-Hhhhhhhhhöö -szívja be a mély levegőt, majd egy szem pillantás alatt, felölti a megmaradtt tartalék jelmezét. Megigazítja, majd a fal mellett kuporgó Fegyverre néz. Ekkor tűnik fel Ghost.

Fegyver előkapja a fegyverét, és egyenesen Ghostra céloz.
- GHOST!!! -üvölt rá. -Azonnali válaszokat követelek, hová ténferegsz el, mikor szükség lenne rád!!! Azonnal magyarázd meg, vagy az lesz az utolsó cselekedeted, hogy levegőt veszel!! -parancsol rá, és közben a fegyverét rá tartja, illetve szemét le se veszi róla. Továbbá az energiapajzs is rajta van.

-Nocsak-nocsak! -szólal fel az Ördög. -Hát még is hasonlítunk? -folytatja. -Utálom a mutáns génhibás korcsokat!!!! -ordítja el magát. Már nem bírja tűrtőztetni magát. A Manó-ra tekint és rá mutat. -De téged, mindenkinél jobban gyűlőllek!!


#66 2009-04-23 16:01:50
DeAngelo
A srác feje repül... Ez igencsak feldobott... Akkor legyen már itt mégegy hulla... Morsus szólt hozzám.
-Jah, kössz...
Nem állok meg Angelicáig... Most nem állítanak meg... Már fölötte állok...
-Bevégezted, kiscsaj... Kár, hogy nem énálltalam, de a munkát még így is befejezem...
Mellkasába döföm az ébenpengét... Nem jó ez így... Ez sehogy se jó... Meg akartam kínozni... Azt akartam, hogy szenvedjen... Csak magamon akartam elégtételt venni, és nem sikerült... Ritkán van ilyen rossz szájízem gyilkolás után... Magamat akartam feloldozni azzal, hogy megölöm "magam"... A gondolat, hogy meghaltam, és még szenvedtem is elötte... Igencsak vonzó... De mindig is én akartam kimondani "magamra" a végitéletet... Nem jött össze... Még várnom kell...
-Szedjétek össze a cuccokat, és menjünk! Nem érzem biztonságosnak a terepet, és még szerintem dolgunk is akad...

Fegyver mellé lépek.
-Igazából, Ghost a dolog egyszerű... Hajlamos voltam azt hinni, hogy te vagy az áruló, de a küldetésünk, valamilyen szinten sikeres volt... Még mindig nem bízok benned, de nem kifejezetten feltételezem, hogy te lennél az áruló... Mindenesetre a magyarázat nekem is jólesne, igen...
Viszont akkor ki? Kik lehettek, egyáltalán? Az alternatívák nem hiszem... Osborn? Ő kockázatos, bizony... Főleg, hogy most elbújt az álarca alá... Morsus? Ő nem evilági... Nem lenne oka rá... Így elsősorban két tippem maradt, elsősorban azok közül, akik ezen világhoz tartoznak... Az asgardi csaj, vagy a veres, szőrös csaj... Elgondolkodtató, főleg, hogy ők még nem végeztek... A Zöld manóhoz fordulok.
-Osborn! Hogy áll az utolsó csapat, akik még nincsenek itt?


#67 2009-04-24 22:02:28
Morsus
Morsus lecsapja fegyver pisztolyát.
- Befejeznéd?
- Ne... - szól rá Ghost. - Jogos a bizalmatlanságuk, de nem vagyok mutáns és már ember sem, csak egy szellem... egy lidérc. Bocsánat az eltávozásomért, de gondoltam lekapcsolom a fegyvereket és vészjelzőket. Sajnálatos módon már felfedezték, hogy képes vagyok vezérelni a szervereiket így felülírták a kódokat.
Az égen a repülő elkezd közeledni. Hatalmas port és füstöt kavarva. Morsus kihasználja, hogy Frederico mellé lépjen.
- Van egy áruló itt?
Kérdezi katonás szigorral.
Manó kilép a repülőből és elkezdi besegíteni a többieket.
- Nem álcázzuk magunkat. Csak a rongált ruhák és kevlárokat cseréljük le. Oda megyünk és harcolunk. Az Asgard osztag eltűnt nyomtalanul... azonnal ide hozom őket.
Mondja és kapcsolgatni kezd.

Shadowa két Thorhalla, Démona és az eszméletlen Herkules azonnal megjelenik mellettük.

- Hölgyeim. - köszön Zöld Manó. - Hol van Mister Halloween? És ki az úriember?
Kérdi érdeklődve.
- Miközben társalgunk kit és mennyire szeret addig szépen intézzétek el a természetes ügyeiteket és menjetek a repülőbe! Ott van gyógyszer, étel és ital. Persze muníció meg ruha is van!
Parancsolja Morsus és a két DeAbeglo és fegyver közelében megáll.
- Maradjatok a közelemben. Mostantól csak bennettek bízok meg.


#68 2009-04-24 22:32:05
Halloween
- Szóval kaja van, de budi nincs. Akkor kérem a hölgyeket elfordulni... - ezzel elvonulok egy alkalmas méretű, meglehetősen még egyben lévő romhalmaz mögé, és kiengedem a fáradt vizet. A többiek közben nekilátnak felszállni a gépre, legalábbis remélem, mert akkor így is hasznosan töltik az időt. Közben megpróbálom felkutatni Halloween gondolatait, de mivel ezek tompa szűrőn átérkező, töredékes és zagyva képek voltak csupán, kikövetkeztetem, hogy társam ama ritka pillanatokat éli át, mikor tényleg a végletekig kifárad, és ezért álomba zuhant. Az előzmények ellenére "szépeket" álmodik, azaz jelentős túlerővel néz farkasszemet, úgy éjféltájban, miközben már most térdig gázol a vérben. Néha elgondolkodom, hogy kinek lenne rosszabb rémálma akkor, ha egyszer kicserélnénk egy tízéves gyerek, és Halloween legkedvesebb álmát...

- Én itt vagyok, de a Mistert nyugodtan elhagyhatja, uram, szerintem én vagyok a fiatalabb... - jegyzem meg bátortalanul, csurom véresen, de csak kisebb sérülések látszódnak. Ez természetes, hisz legalább a kilencven százalékának más az, immáron megboldogult tulajdonosa. Majd, némileg tántorgó léptekkel közelebb megyek Yukihoz, majd elé állva a filmekből ismert módon vigyázzba vágom magam. Mivel elfelejtettem a küzdelem alatt használt fegyvert eltenni, kis híján belevágtam a fülembe, de fáradtságom miatt nem tudtam rendes sebességgel végrehajtani a mozdulatot, így volt időm észrevenni, és korrigálni azt. Még így is csak pár centire kerültem el az öncsonkítást.
- Jelentem a parancsnak eleget téve egyben vagyok, asszonyom! - mosolygok rá, majd az arckifejezését észrevéve, ami komorabb a megszokottnál, rákérdezek.
- Csak nem történt valami? - kérdem halkabban, komolyabb vonásokat véve fel, és míg a válaszára várok, a szemét fürkészem.


#69 2009-04-25 00:47:25
Thorhalla
//Előzmény: Három lábú kecske, Athén, Görögország//

… eltűntem Loki kastélyából és arra az idióta hajóra kerültem. Jellemző, most is itt voltak ezek az átkozott halandók. undorodva pillantottam végig a jelenlevőkön, most muszáj volt megszakítani, amit akartunk? Megöltük volna mindkettőt és mennyivel könnyebb lett volna a helyzet ebben az esetben. Akkor csak hazudni kellett volna, hogy hova is tűntek, de így… majd mindegy, itt voltunk és akkor sem lesz annyira könnyű dolguk. Zöld Manóra pillantottam, majd pedig kitártam a karomat ártatlanul és úgy néztem rá.
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Halla2_www.kepfeltoltes.hu_
- Mr. Halloween halott – mondtam. – Az úriember pedig nem más, mint Herkules! Remélem így már nem kell bemutatni, hogy ki is.
Morusra pillantottam és végignéztem rajta, most is ugyanaz, ami korábban. Ha azt hiszi, hogy azt fogom tenni, amit parancsol, hát nagyon téved. Nem kellet nekem Pretyakov ahhoz, hogy megvédjem magam, bár akkor a lábtörlőt lehetett volna előre küldeni. De így is jó lesz, ha saját magamnak kellett magamért kiállni. Nem először fog megtörténni és még akkor is, ha saját magammal kellett szembe néznem, majd kiderül, hogy melyikünk is a jobb. Egy repülő, teljesen kizárt volt, hogy ekkora baklövést nem fogok elkövetni, annyi biztos. Lehajtottam a fejemet egy pillanatra, majd dühtől csillogó szemekkel néztem Morsus-ra.
- Hogy egy repülőre? – kérdeztem. – Kizárt, ezt el is felejtheted Morsus! Előbb válaszokat akarok attól a két libától! Először is Thorhalla édesem hogyan és miért pusztítottad el Asgardot és mivel játszottad ki azt, hogy a Mjölnirt képes vagy forgatni. Második Démona édes, hogyan is kerültél vissza erre a világra a démonoktól? Talán ide küldtek, hogy kémkedj, mindenkinek bevágódj és kiélvezd, hogy mennyire szeretnek? Ugyanis ki gondolna egy gyermekre… és utána döfd őket hátba és szabadítsd a világra a démonokat? Mit akartok ti ketten ettől a helytől?
Ha nem is igaz, akkor is fog történni valami, de ha igen, akkor is. Szóval most nem volt más lehetőség, hogy megtegyem. Egyelőre fegyverért sem nyúltam csak álltam és a tekintemet a két nőn tartottam. Lehet, hogy Herkit ki kellett volna onnan hozni, nehogy megöljék, de nem tettem. Ha meghal, hát meghal, nem érdekel különösebben. Ha szétrombolom ezzel a világot, hát édeseim, az sem érdekelne…

//Bocsi, azt a képet muszáj volt betennem ebben a szituban//


#70 2009-04-25 02:59:38
Shadow
//előzmény: Háromlábú kecske, Athén, Görögország//

Hallara néztem, míg beszélt, de nem mondtam rá semmit. Legalábbis elsőre nem, mert nem akartam.
- De nem tudom annak tekinteni Halla! Ha trükk akkor kiváló, mert az ösztöneim nem engedik. Hiába képzelem bárminek, míg nem ront rám képtelen lennék meghúzni a ravaszt. Jamessel is végeznék gondolkozás nélkül, hiába kínozna utána ez a fájdalom, de a saját véremmel, még ha csak hamis is és ösztöneimet veri át, akkor se vagyok képes végezni. - minden erőmmel azon vagyok, hogy ne emeljem fel nagyon a hangom, hiszen nem akartam, hogy hallgatózhassanak a többiek.
- Két célzott lövés, értem... Fel se fogja fogni, hogy mi történt vele. - mondom csendesen.
- Jártam helyeken, hivatalosan sohase történt meg, ahogy én nem is létezem sehol se. Ezért vett fel az AIM olyan könnyen, mert hasonló könnyedséggel meg is szabadulhatnak tőlem, de ezzel se foglalkozok. Láttam sok mindent, amit nem szabadott volna sohase, ha minden rendesen menne, de sajnos nem olyan világban él egyikünk se, hogy minden rendesen menjen. Istennőnek mondod magad, pedig leszokhatnál róla. Ez okozza egyszer a veszted Halla, hisz az előbb mondtad milyen könnyű kiiktatni végleg. Egy harcos vagy, azaz egy mágus. Fölénk emel az erő, mely benned lakozik és a hosszú élet, ami alatt több tapasztalatot szerezhetsz. De ennyi. Mi csupán játékszerek vagyunk nektek, de ezért kerülhetett veszélybe Asgardod, mert nem láttok bennünk valós veszélyt. Ne nézz le minket Halla, mert nem akarom, hogy elbukj. A többi társad sorsa nem érdekel, de ha arra kerül a sor az egyike leszek az elsőknek, akik letérdelnek eléd és örök hűséget fogadok. - szavaim csendesek,, miközben végig a nő szemébe nézek.
- De ez az idő még nem most jön el, mert nem egy idegen földön szeretném megtenni. - indulni készülök, de furcsa fény leng körbe, majd az eddig látott világ eltűnik.

Hirtelen jelenünk meg a bázison ahonnét elindultunk, s köszönés, kérdés áradat és parancsolgatás fogad minket azonnal, mire egy hangos dörrenés a válasz. A golyót szándékosan nem célzott volt, de Morsus felé ment, de jócskán mellé.
- Kuss Morsus, vagy a következő már célzott lesz! k-rva szar kis túrán vagyunk túl és a legkevésbé azt akarom hallani, hogy a pofád nem bírod befogni és parancsolgatsz! Az a Halloween aki velünk jött halott, és a túra végére lett egy részeges balfékünk, alias Herkules. Ezen felül rohadtul örülnék, ha nem teleportálgatna mindenki ahogy a kedve tartja, mert a kövi ilyen esetnél az illető minden végtagját ellövöm és önmagam szórakoztatására töröm porrá az összes csontját! E mellett kösz, de Én nem fogok repülgetni, ahogy a banda se, amíg nem kapok választ, hogy mi folyik itt, mert qurvára szemet szúr, hogy itt valami nagyon bűzlik. - a hátamra rakom apuskát, azonban hamar rámarkolok a két pisztolyra. Jamesre pillantok.
- Szedd össze magad, mert itt még lesz dolgunk és nem AIM miatt. Leszarom mit akar az AIM, az érdekel, hogy ki az a rohadék aki szórakozik velünk és te Morsus – ezzel ráfogom az egyik pisztolyt – te leszel az aki elsőre elregéli a storyt, s ha valami nem tetszik, akkor azt úgy is megérzed! És a többiek se féljenek, mert mindenki sorra fog kerülni. - közelebb lépek Hallahoz, hogy legalább onnét fedezve legyek. Nem kétséges, hogy a humorérzékem, ha volt is, akkor is az most valahol nagyon elveszett, s emellett igen paprikás is a hangulatom. Ráadásul lehet még a gépre se leszek hajlandó önként felszállni, sőt ha erőszakkal próbálnak, akkor a gépre célzok egyenesen, azaz a motorokra. Halla közben itteni énjét és a lányomat vonja kérdőre. Élvezetes buli lesz itt hamarosan érzem.


#71 2009-04-25 09:28:55
DeAngelo
-Igen Morsus, van egy áruló... Először azt hittem Ghost az, és hogy őszinte legyek, most sem bízok benne...
De mi van akkor, ha tényleg Morsus az? Ő szervezte az egészet a rasta sráccal... Tudott a tervről... Ő küldte szét az embereket... A konkrét veszteségek ellenére is, sikerültek a küldetések, mindegyik, és ez meglepő...
-Hát igyekszek melletted maradni...
Gabriel hol van?

A hullát figyelem... Nem kell fel... Angelica már nem kell fel, és én nem tudom úgy megölni, ahogy szerettem volna... Minden porcikám azt kívánja, hogy szenvedjen... De nem szenvedett... Angelica teste kigyullad, fekete tűzzel ég hamuvá... Elfordulok, s megyek másik, még élő énem felé... Itt-ott rajtam is szikrák jelennek meg... Felőröl az ideg... A pengék leesnek karjaimról... Fredericora nézek...
-Vedd le a maszkot! Mutasd magad!

Gabriel elém jön... Látszik, hogy ideges... Leveszem a maszkot... Most először törődök vele, mennyire hasonlítunk... Most, hogy a szemébe nézek... Istenem ez egy vicc...
-Gabriel figyelj!

Egy az egyben, mintha tükörbe néznék, csak sokkal fiatalabb... A srác maximum 25 éves...
-Mi tartson vissza attól, hogy téged ne öljelek meg?

-Mi? Gabriel! Gondolkodj! Kevesen vagyunk, és egyre kevesebben! Figyelj rám! Áruló van köztünk! És mivel, jelelnleg úgy tűnik, hogy most neked igen jó esélyed van a túlélésre, mindenképpen fontos meghallgatnod!
Először érzem azt, hogy meg akarom ölni Gabrielt... És ezzel együtt érkezik a tehetetlenség is... Semmi esélyem ellene...
-Kérlek, menjünk olyan helyre, ahol csak te hallasz!

-Áruló... 2 perced van...
Megfogom, és felrepülünk, nagyjából 50 méter magasságig.

Bedugult a fülem... Megszédültem a nyomásváltozástól...
-Az Istenért, Gabriel...
Rendezem a gondolataim...
-Figyelj! Először, a Pentagonban, azt hittem Ghost az, de a küldetés sikeresnek volt mondható, annak ellenére is, hogy Ghost gyanúba keverődött... Mikor visszatértünk, hallhattuk Ghost magyarázatát, ami azért meggyőző. Így mások kerültek a listámra. Az első Osborn volt, de szerintem nem ő az, túl egyértelmű lenne, de ő már átélt ezt-azt, és nem hiszem, hogy ez a világ a jövőben, ilyen formában, kelleni fog neki... Még plusz két jelölt, akik a harmadig csapattal tartottak, az asgardi csaj, és a vörös, szőrös, csaj... Őket még meg kéne figyelni... Az utolsó jelőltem, Morsus... Az egyik főszervező... Mindenről tudott... És mégis, most túl sok kérdése van... Ráadásul azoknak szavazott csak bizalmat, akik eddig az árulóval foglalkoztak... Lehet, hogy csak azért akar a közelükben lenni, hogy a kellő pillanatban megállítson minket, mint potenciális veszélyforrás... Nem azt mondom, hogy élből támadjuk meg, de figyeljünk rá, mindenképpen, és a két csajra is...

-Rendben, észben tartom... De most, hogy ezt tudom, mi gátol meg abban, hogy elengedjelek?


#72 2009-04-25 09:47:51
Zöld Ördög
Fegyver és Zöld Ördög:

Fegyver válaszokat követel Ghost-tol, de Morsus kicsapja kezéből a puskát. Nem szól rá semmit, csupán a kérdőre vonás nézését veszi fel. De hibá nincs kezében a fegyver, a válaszokat meg kapja. Szerencsére Fredeico is mellé állt. Ghost higgadtt válasza elfogadható, de nem teljesen biztos, hogy még helyesli. A pajzsát leszedi magáról, majd ott hadja az áruló csanús halottat. Morsus-ra vállat vonva és egy "ostoba" szót bök neki.

Zöld Ördög e közben vígan szögdécselve pattog a hajóra és nem törődik senkivel, mind addig, míg meg nem jelenik az Asgardi csapat. Köztük Thorhalla és Shadow. Meg valami böhöm tesztoszteron, de azzal nem foglalkozik.
-Ohh... lányok-lányok. Még sem tudtatok elhagyni? -mondja Thorhalla-nak és Shadow-nak, miközben arcán széles mosoly jelenik meg.

Fegyver Morsus-nak egy undort tükröző bólintást ad. Puskáját el teszi, majd le űl a gépre. Mindenkit gyanúsan méreget, többek között a most vissza érkezett csapatot is.


#73 2009-04-25 17:41:02
Morsus
Shadow lövésére Morsus a kezeibe temeti az arcát.
- Mi lesz még lökdösődni kezdünk? Most öltük le a Mennydörgést tényleg verekedni akartok? Ez a legjobb tervetek? Fáradt vagyok... nekem ma még meg kell védenem a realitásotokat...
Mondja Morsus és felszáll a gépre a legtöbbekkel.

Thorhalla és Démona döbbenten néznek.
- Mi közöd van hozzá hogyan jutottam vissza a pokolból?
Kérdi idegesen a démoni lányka és Halla fogja vissza.
- Honnan jött neked, hogy a Mjölnirt nem irányítom? Már akkor a tulajdonomban volt amikor ifjan Thenával szálltam szembe.
Mondja a nő és feleslegesnek érzi a magyarázkodást így a repülő felé indul.
- Csak mi tudunk haza vinni titeket és a sziget lassan elsüllyed szóval a ti dolgotok, hogy jöttök e vagy sem.
Démona ettől megrémül, de Halla szigorára csak beviszi Herkulest a gépre és próbál nem ránézni az anyja és a mostoha anyja kifordult másaira.

Ha bárki a gépre lőne Amerika Kapitánya pajzsa hárítaná a lövést majd kiütné a kezéből a fegyvert.

Az égre Pangloss érkezik DeAngeloékhoz.
Felesleges likvidálnod őt. Még szükségünk lehet rá a harc során. Ne pazarolj erődből.
Majd az égre nézve látja az érkező Őrszem seregeket és a Világtudat Gabrielre néz.
Megkel semmisíteni a seregeket, hogy helye legyen a repülőnknek. Készen állsz?
Ha Fredericot ledobná a világtudat akkor is energia mezővel elkapja és finoman leteszi.


#74 2009-04-25 18:01:40
DeAngelo
Elengedem Frederichot... Világtudat elkapja...
-Rendben... Legyen a hasznunkra...
Arra nézek, ahova Világtudat. Hm...
-Erre mindig kész vagyok...
Szabadjára engedem az energiát...
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget AnnihilationNOVA
Érzem az erőt... Érzem, hogy most nem egy senki vagyok, mégha annak is kéne lennem... Most csak az hajt előre, hogy pusztítsak... Nincs értelme semmi másnak... Kiélem magam, s nincs mi visszatartson...
-Akár indulhatnánk is, nem?!

Gabriel elengedett... De a Nagypofa megmentett... Csak nem akarsz velem találkozni, mi? Próbálod elodázni, amíg lehet? Ezek szerint félsz tőlem, Istenem... És ez a gondolat hihetetlen boldogsággal tölt el... Megannyiszor meghalhattam volna eddig, de nem hagytad... Csak a magad érdekében tudsz jó döntést hozni?... Felszállok a gépre... Igyekszek keresni valamit, amivel el tudom látni sérült lábamat, majd leülök Fegyver mellé...
-Jó ember vagy, s jó katona, de ha mégegyszer kinyalod valaki seggét, leütlek.
Mosolyogva mondom neki, mégha egy kis komolyság van is benne... Visszarakom a maszkom, s várom mi történik... Közben igyekszek elaludni, remélhetőleg a maszkom mögött senki nem jön rá, hogy most, épp lehunyom a szemem, és szunyálok...


#75 2009-04-25 18:09:37
Thorhalla
- Még egy megjegyzés és sültbékát ehetnek a cápák – vicsorogtam Zöld Ördög felé.
Amikor Morsus és mindenki más elindult a gép felé, akkor néztem vissza Thorhalla és Démona fel. Még hogy mi közöm van hozzá? Mekkora nagy szája lett hírtelen az eddig oly ártatlannak tűnő kis lánykának.
- Onnan, hogy vissza fix, hogy nem engedtek, elszökni nem tudtál, mert ahhoz túlságosan gyereknek adod ki magad… ha pedig a társaid szabadítottak ki, akkor nem mondta volna Thorhalla, hogy visszamegy megbosszulni, ah és igen, ha mégis elszöktél, akkor elengedtek és figyelnek és gyönyörűen áruló vagy – vontam meg a vállam és gúnyosan mosolyodtam el. – Jobban is megtanulhatnál hazudni, vagy mesét kitalálni… Túlságosan lelkes miközben a világa mindjárt elveszik, nem passzol a kettő.
Gúnyosan kacagtam fel Thorhalla szavai után, ennyire ostoba ez is? Azt hiszi, hogy nem fogok arra emlékezni, amit idejövetelünkkor mondott és utána Asgardon ő és Démona? Van egy olyan érzésem, hogy túlságosan is alábecsültek minket, amikor a részletekről volt szó. Szoktam ezekre figyelni, milyen jól is jött, amikor Loki-nak kémkedetem odahaza és igen, akkor minden kis információ kellett, hogy megjegyezzek, minden apró részlet, amit hallottam. Nem csoda, hogy ezt is megjegyeztem. Vettem egy mély levegőt és még mindig mosolyogtam, kezdett egyre érdekesebb lenni…
- Igen már ifjan persze kedvesem, persze – mondtam. – Mintha az ideérkezésünkkor nem azt mondtátok volna, hogy akkor kaptad meg a Mjölnir felett az irányítást, amikor nem csaptad agyon Loki-t – néztem a szemébe. – És ez pedig most volt a közelmúltban édesem. És most pedig azt mondod, hogy már annak idején is megvolt. Mikor hazudsz drágaságom? Főleg, hogy azt mered hazudni, hogy Thenával harcoltál… ugye tudod, hogy Thor és Amora lánya? Megölted a saját nevelőapád lányát? Gratulálok! Komolyan rosszabb vagy, mint én pedig már kezdtem reménykedni, hogy én nyerek kegyetlenkedésben, de úgy tűnik, hogy mindenki alábecsült téged még én is – néztem rá megvetően. – És te lennél Asgard úrnője, sajnálom a népünket, hogy ilyen vezetője van, mint te!
Igen, és ez a szerencséd, hogy még élsz, hogy ti tudtok minket hazaküldeni. Ne aggódj már nem élnél, ha nem így lenne. Közvetlen mellette mentem el, ha nem lép félre, akkor még neki is mentem félvállal a nőnek, majd egy újabb megvető pillantással néztem rá, ahogyan elhaladtam mellette, majd pedig nem voltam hajlandó tovább rá energiát áldozni. Szándékosan nem Asgardul mondtam az egészet, hátha más is megérti, hogy mit akarok, igaz halandók, nem reménykedtem benne, hogy így lesz. szívességet tettek volna, ha már most visszaküldtke volna minket a saját realitásunkba, de úgysem fogják megtenni a nyomorult átkozottak!
- Shadow gyere, majd utána lerendezzük az egészet – szóltam még hátra a nőnek.
Nem vártam be, csak visszafordultam és én magam is csatlakoztam a többiekhez a repülőn.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Empty Re: Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Témanyitás by Thorhalla Csüt. 28 Júl. 2011, 13:23

#76 2009-04-25 18:55:58
Shadow
- Morsus! - Kiáltok utána dühösen – Ennyivel egy taknyos kölyköt lerázhatsz, de engem nem! Válaszokat akarok itt és most! - nézem ahogy felmegy a gépre, rá célzok, de Thorhalla szavai megállítanak. Gyűlölettel nézek rá.
- Egy percig se kértem,hogy idehozzatok és parancsolgassatok nekem. Egyedül aki megteheti az Halla, több okból is. De ha annyira nem tetszik a jelen létem akkor küldjetek vissza most! Van minden bizonnyal elég dolgom otthon is, mint bámulni egy olyan világot amiről teljesen lemondtatok! Nem is olyan rég harcoltam egy Asgardért, megláttam, hogy az ottaniak a kis esélyek ellenére se mondtak le róla. De itt? Fogad egy elpusztult és pont te vagy az Thorhalla, aki a legjobban lemondott róla! Ezek után tettünk egy teljesen fölösleges Görögországi kiruccanást, aminek eredménye egy részeg isten lett. Meg az, hogy elvesztettem a pasim egyik alternatíváját, ami szintén olyan nagyon jól esett. És most újra itt vagyunk, s menekülhetünk. Nem érdekel, vagy válaszokat akarok, vagy egy utat haza! - egyre jobban nincs jobb kedvem, miközben ott állok a pisztolyokkal a kezemben, amiket elrakok.
Halla szavaira is nagyjából figyeltem, majd mikor mondja, hogy menjek ökölbe szorul a kezem, s lassan megindulok utána. Nem szólok vissza, nem ellenkezek. Jól látszik, hogy követem a „parancsait”. Megindulok a gép felé, majd felszállok rá. Morsusra nézek amint meglátom, de nem teszek semmit. Végig csörtetek a gép hátuljába, s ott állok csak meg. Nem ülök le, s nincs is szándékomban.
~ Remek kis gép, akár egy túlméretezett csapda. Halla és James akik érdekelnek, más senki. ~ gondolom magamban. Majd a padlóra leülök a hátamat falnak vetve, s a puskám kezembe veszem. A puskatust lassan a padlóra támasztom, s úgy várok, miközben lehunyom a szememet. Ha bármi gond van, akkor az első gyanús jelre, az ajtóhoz megyek és ugrok.


#77 2009-04-25 22:53:10
Morsus
Morsus csak mosolyog Shadowra.
- Hű, de félek...
Majd felszáll a gépre és előre ülve morogni kezd.
- Az én jövőmben a világot elpusztította az AIM, ezek a szerencsétlenek esélyt kapnak, hogy harcoljanak a világvége ellen,d e csak azért is vagánykodnak és mártírkodnak. Nem kényszer volt jönni, de vagy ez vagy ez a rohadt világ kiirtotta volna az otthonukat és még nekik áll feljebb! Hogy a picsáéba bírja ezt Bárd? A legszívesebben kinyírnám az egész bandát! De ők szegények kényszerből jöttek... ja persze... megkel védeniük az otthonukat, de rossz is nekik...

Világtudat és DeAngelo indulnak az ég felé, hogy az őrszem robotokat irtsák ki. A csapásaiktól megremeg a levegő.

Az égből villámok csapnak az óceánba és az egyik mellkason találja Thorhallát. Az égbe emeli és nagy távolságba a vízbe löki. Thorhalla áll még a repülő ajtajában dühösen.
- Eddig tűrtem egy magadfajta ármánykodó szajhát a közelemben... Jó úszást...
Normanra néz, aki beletörődik társa ítéletébe. A villám Shadow előtt is becsap.
- Vagy befejezed a műsort és jössz megmenteni a tetves világodat vagy itt maradsz és úszhatsz a drágalátos istennőddel!

//Shadow ha felszáll ha nem a repülő elmegy és a játék itt folytatódik//

Thorhalla mellkasa nagyon fáj a ruhájának felsőrésze nagyon emgégett és nehéz a levegő vétel.


#78 2009-04-25 23:24:13
Thorhalla
Tovább már nem jutottam Thorhallán, mert ekkor mennydörgést hallottam. Szóval válaszadás helyett eddig bírtad türtőztetni magad. Éreztem a fájdalmat a mellkasomban, de összeszorítottam a számat és nem kiáltottam fel. A következő pillanatban pedig a víz felületének csapódtam és elmerültem a vízben. Amint felértem a felszínre köhögve néztem a sziget felé. Átkozott ribanc! Szóval még csak nem is fair küzdelemben akarna véget vetni az egésznek, viharok, villámok, nekem meg tűz. Mintha Thor vs. Loki-t játszanának, csak itt éppen a vihar istennője nem játszik fairül. Milyen világ már ez. Ismét köhögtem, fájt a mellkasom és a sós víz sem tett jót az égési sebnek. Elkezdtem úszni a sziget felé, úgyis itt hagynak. Felnevettem, de megint fájdalmasan szisszentem fel. Ügyes, szóval mégsem vagy jobb nálam. A morális győzelem így is az enyém volt. Pihennem kellett volna, hogy be tudjam regenerálni a sérülést, de itt a vízben nem tudtam megtenni. Úszni kezdtem a part felé, nehezen ment, oké. Már tudom, hogy miért fogok Thorral óvatosabban bánni, ha egyszer vele kerülök szembe. Levegő után kapkodtam, de ez csak rosszabb volt, mert így is sajogott az egész. Harcolok a világáért és ez a hála… szándékosan provokáltam, így megérdemeltem, de jogosan is kapta a legtöbbet, amit kapott. Úsztam, a sziget iszonyúan lassan kezdett közeledni, de megkönnyebbültem, amikor végre kiértem annyira, hogy már leért a lábam. Kivánszorogtam a partra, majd pedig lefeküdtem a hátamra és lehunytam a szemem.
< - Legalább azt megmondhattátok volna, ha itt halok meg Hela még életben van-e és hozzá kerülök… - morogtam. >
Csak jussak ki innen, akkor fejetlenül végzed drágaságom. Nehéz volt levegőt venni, és fájt, ennek ellenére megfordultam úgy, hogy le tudjam a kardomat venni a hátamról és magam mellé tettem. A legalább a fenekemig érő hajamat is oldalra dobtam, mert legalább ne azon feküdjek. Oké, akkor most már csak meg kell várni, amíg a sziget elsüllyed és lehet tovább úszni, vagy pedig reménykedni, hogy valaki megjelenik és kiment és hazaküld végre! Lecsuktam a szemem és hagytam, hogy a szervezetem regenerálja önmagát, szükségem volt az erőmre az elkövetkezőkben.
< - Csak jussak ki innen és drága Thorhalla halott leszel… - suttogtam halkan. – A szörnyszülött féreggel együtt… >


#79 2009-04-25 23:44:55
Shadow
A tervek változnak, ahogy a helyzet is. Két villámlás az egyik telibe kapja Hallat, míg a másik előttem csap le.
- Látom nehéz a felfogásod Thorhalla, de elmondom lassan neked, hogy felfogd: Engem nem érdekel egyik világ sorsa se. Talán egyedül az én világom Asgardjáé, amiért küzdöttem. Tudom Asgard neked semmit se jelent, így fel se foghatod miért harcoltam. - karmaim a bal tenyerembe vájom, s benyúlva a gép falára törlöm. - Ha mégis, akkor majd keress meg! - Ha James kiakar szállni, akkor kemény lökéssel vagy rúgással tessékelem vissza, majd zárom be az ajtót.
- Minden jót szerelmem, ne feledj el. - mondom tenyerem az ajtóra téve, majd hátat fordítok, s futva indulok meg a géptől, miközben a fegyvereimet tartó szíjakat átállítom, s nem állok meg egészen a vízig, ahol keresni kezdtem a tekintetemmel Hallat. Meg láttam egy idő után, s addig is míg úszott körbe néztem, hogy mit is hagytak itt. Nem nagyon érdekelt, hogy mit tesznek, csak az, hogy ettől függetlenül haza kellett jutni. Egy idő után kimentem a partra újra, s megláttam Hallat ahogy fekszik, s valamit mond.
- Bocs, de elfelejtettem eme szép nyelvet amint a mágia elmúlt, s még nem volt időm újra tanulni. De ahogy nézem most se lesz túl sok. - a tengert nézem és nem Hallat miközben leguggolok, majd szemem sarkából pillantok rá.
- Hiányzott volna a társaságod meg a jó poénjaid, ja meg a halandó gyűlölet. Na de ezt is ráérünk később megbeszélni, hiszen nem sokára fellázad a banda egy kis része a gépen, s nem akarom azt az örömet megadni nekik, hogy itt ücsörgünk és a nagy kegyelmükre várunk. - hangom nyugodt, majd felkelek és Halla mellé lépek és felé nyújtom a jobb kezem.
- Tudom menne egyedül is, de talán most az egyszer kibírod. - teszem hozzá, s rá mosolygok. - Ha egyetértesz velem, akkor nézzünk körbe mit hagytak itt, aztán menjünk innen. - Amint Halla talpra állt megindulok körbenézni újra, s tervezgetni.


#80 2009-04-26 01:06:06
Morsus
A sziget fémes nyikordulásokkal kvázi halál sikolyokkal kezd el süllyedni az óceánba. Sehol semmi mást nem látni. Csak romok mindenfelé.


#81 2009-04-26 03:00:39
Shadow
Nem találok semmit, s még a sziget is kezdi jobban megadni magát. Nincs vesztegetni való időnk és úszni se lehet érdemes most. Leveszem a fegyvereimet miközben Hallahoz rohanok, s a kezébe nyomom mind.
- Nincs sok időnk, kérlek légy ember, mert így nem foglak elbírni, s egy kis repüléssel talán kijutunk, vagy ha nem is kevesebbet kell úsznunk... - hadarom gyorsan, miközben kicsit eltávolodok a nőtől, s remélem, hogy megteszi msot a mire kérem. Nincs időnk vitatkozni, nagyon nincs. Ő az embereket nem szereti én meg sosem akartam túlzottan hátas szintere súlyedni, de msot muszáj megtennem, hogy nagyobb esélyünk legyen túlélni a dolgot.
Alakot váltok, de a lehető leg optimálisabban választom meg a súlyt és a méretet ezáltal. Nyolcvan kilós sárkány ként állok Halla előtt nem sokkal később. Ugyan olyan vörös, mnt Asgardon mikor ott jártunk, de jóval kisebben. Hallara nézek.
- Kérlek ülj fel rám, helyezkedj el, s utána a lehető leg kevesebbet mozogj. Nem árulok el nagy újságot, hogy ha a part túl messze van, csak a csodában reménykedhetünk, de meg kell próbálnunk. - hangom csendes, majd még hozzá teszem. - Ebből azonban nem csinálunk rendszert ha nem gond – teszem hozzá.
Amint Halla a hátamon van és kényelmesen elhelyezkedett el is rugaszkodok és arra indulok meg amerre a szárazföd van. A víz felett a leg optimálisabb magasságot kersem, lehetőleg úgy, hogy az emelkedésben segítsenek a felfelé haladó légáramlatok és a lehető legtovább tudjak rajtuk vitorlázni, s ezzel is a lehető legkevesebb erőt használjam fel a repüléshez. Elsődleges cél most, hogy parot érjünk. Legalábbis elsődlegesen erre figyelek most, s próbálok nem energiát fordítani olyan dolgokra mint a beszéd, ha nem muszáj.


#82 2009-04-26 03:06:59
Thorhalla
Hallottam a lépéseket, de nem nyitottam ki egyelőre a szememet. Ki volt az az idióta, aki itt maradt? Ivan, hát persze, nem hagyna itt, de furcsa, hiszen nem is hallottam a hangját. Csak akkor nyitottam ki a szememet, amikor meghallottam Shadow hangját, ostoba nőszemély, menned kellett volna, amíg megtehetted. Dehogynem, vagyis valóban nem, mert nem fogom megtanítani a nyelvet neked. De ezt nem mondtam ki hangosan.
- Az a liba fog meghalni, nem mi – mosolyodtam el gúnyosan. – Egy isteni csoda kellene ide és nem magamra gondoltam ezen esetben. Bízom benne, hogy azok, akik megtámadták ezt a helyet, a nácik feltűnnek, ha megneszelik, hogy a sziget süllyed. És utána járnak, akkor megvan az utunk hazáig. Amúgy ostoba vagy, hazamehettél volna esetleg, nem te itt maradsz ezen a helyen.
Hogy a jó poénjaim, emberellenségem? Nekem csak egyvalami egy kényelemes ágy Loki kastélyának félhomályában. Esetlegesen egy szerető, de az már tényleg a luxus kategóriában futott volna. Szóval egy kis pihenés, amit már igazán megérdemeltem. De most még nem jött el az ideje, itt voltam egy süllyedő szigeten, egy másik világon, először még haza kellett mennem, és majd csak egy kellemes családias beszélgetés megejtése után pihenhetek. Végigfuttattam a körmömet a Skymningen tokján, majd mosolyogva néztem Shadow-ra.
- A kegyelmükre? – nevettem fel. – Itt hagytak meghalni, nem fognak visszajönni. Én sem tenném, senkit sem érdekelünk… igaz szerintem minket sem ők. Így legalább nem kell azt a ribancot elviselni, de tudtunkra adta, hogy pontosan olyan, mint én. A morális győzelem az enyém, sőt megteszem neki azt a szívességet, hogy nem döglöm meg itt, hanem én leszek a hóhérja.
Kivételesen hagytam, hogy felsegítsen a nő, felvettem a kardomat a földről és visszatettem a helyére, ismét a hátamon volt. Legalább a családi kard velem maradt, amit még Magnus, the Hyrrokkin kapott Bor szolgálata alatt. Régen volt, ős öreg ereklye… elgondolkodtam, majd pedig a tengerre nézve megszólaltam.
- Tudtam, hogy térmágiát kellett volna tanulnom – morogtam. – Anyám abban is járatos volt, és mint kiderült az apám is az. De tehetek én arról, hogy a tüzet ösztönösen kezdtem el használni, egy meggyulladt pajta, tucatnyi asgardi ló bánta. Három vagy négy voltam és megijedtem, mire automatikusan tűzmágiát használtam és minden porig égett. Miért nem tudtam magam el teleportálni valahova, annak most hasznát vennénk… térmágia… Asgard, Biforst! Ha szerencsénk van, akkor még egyben van a szivárványhíd, és képesek leszünk odamenni.
A sziget pusztult, úszni kellett volna, ha sikerülne, akkor egyszerűbben megoldhattuk volna a kimenekülést. Bár nem, ha lenne még Bifrost, akkor felesleges lett volna az, hogy itt hagynak. Megpróbáltam, de semmi sem történt, a sziget tovább süllyedt, de nem jelent meg a híd.
< - Asgardra! Ennyire nem lehet… - morogtam. – Mi lenne Hela ha, megjelennél és valami feladatért cserébe kijuttatnál minket innen, ó mindenség és holtak úrnője! – kiáltottam hangosan, egy próbát megért alapon. >
- Nem, nincs Bifrost! – mondtam. – Valami más terv és nem az úszás? Mert nincs kedvem sültcápákat hagyni magunk mögött…
Fintorogva vettem tudomásul, hogy mégis mit talált ki. De nem volt más választásom, egyetlen gondolat elég volt. Nem szerettem ezt az alakomat, de muszáj volt használnom. Így legalább cirka nyolcvan kilóval voltam könnyebb és majd másfél fejjel kisebb is, mint eredeti alakomban. Végül belementem és felmásztam a nő, vagyis most már sárkány hátára és próbáltam elhelyezkedni, hogy kényelmes is legyen, bár inkább úgy, hogy a lehető legnagyobb területen egyenletesen nehezedjem, hogy ne érezzen meg annyira.
- Egyetértek, én sem akarom az életrajzomba felírni, hogy egy haladót használtam sárkánynak – mondtam. – Felejtsük el ha lehetséges.
Végül elrugaszkodott, és akkor most már ha szerencsénk van eljutunk valameddig, na nem, akkor úszunk.


#83 2009-04-26 08:43:16
Zöld Ördög
Zöld Ördög és Fegyver:

Zöld Ördög deszkája hiányában nem tesz semmit, csupán üldögél és nézi az események sorozatát egynelőre. Közben epekedő tekinteteket vet a két lányra. Szája szélét nyalogtja és szemeivel dülledve nézi őket. Vigan fügyürészik és mit sem tesz a zavaró körülmények ellen.

Fegyver az Ördögtől távol helyezkedette el. Pihenni kezd a Pentagoni kiruccanás neki be tett. Gondolatait rendezni kell. Vajon ki az áruló.


#84 2009-04-26 22:13:07
Morsus
Repülésbe kezdenek, de sehol sem látnak partokat. Közben a szigetből már csak keveset látnak a felszínen és az is tűnik el a távolban.


#85 2009-04-26 22:38:39
Shadow
A sziget mögöttünk elsüllyedt, de ez érdekelt legkevésbé most. Az irány meg volt, csak azt kellett figyelnem, hogy hogyan tudok a legjobban spórolni az erőmmel, hogy lehetőleg minél lassabban merüljek ki. Halla jelenlegi formája jócskán könnyebb volt, mint az asgardi, s ennek nagy hasznát vehettük. Ezen felül a hátamhoz lapulva elég egyenletesen osztotta el a súlyát, s kisebb légellenállást is jelentett aminek külön is örültem. Mindez tökéletes volt kezdetnek. Főleg a felszálló áramlatokat meglovagolva emelkedtem egyre magasabbra, hogy aztán a következőig a lehető legkisebb erőkifejtést használjam. Elég egyhangú volt a környezet, ami később gondot is okozhat, főleg ha leszáll az est, de akkor is csak a magasság tartás miatt. Tájékozódási pontnak a csillagképek tökéletesek lesznek akkor. De addig is tekintetem az előttem lévő távolt fürkészik, esetleges szárazföld után, vagy esetlegesen kialakulóban lévő viharok után kutatva. Nincs kellő felszerelésünk, hogy a vihar fölé emelkedjek, ráadásul a fent uralkodó hideg is elég nagy gondot tudna okozni. Későbbi probléma az esetleges pihenő hely volt, hiszen a vízre való landolás oké, sőt mivel Halla most pihenhet is, ezért akkor a felszínen tud tartani, míg pihenek, azonban a felszállás már nehezebb feladat lesz onnét vizesen. Bár jobban az a része, hogy jelenlegi egyetlen társamat kihalásszam a vízből felszállás után, de valahogy csak megoldjuk.
Néha elnéztem mindkét irányba és magam mögé is ellenséges erőket keresve. Nem volt kedvem lőtt sebbel vízbe csapódni, mert ilyen magasságból hasonlóan kellemes élmény lett volna, mint a beton, ha fel is gyorsulok közben jobban, mint kéne.
- Halla, pihenj kérlek, ha le kell szállnunk, akkor aludnom kell az erő gyűjtéshez. - nézek hátra a nőre, majd vissza előre, miközben folytatjuk az utunkat.


#86 2009-04-26 22:55:36
Thorhalla
- Pihenjek? – nevettem fel. – Ez nem ilyen egyszerű Shadow! Bár az lenne. Gondolom láttad, hogy ebben az alakban nem okozott gondot a mozgás, semmi fájdalom, semmi ilyen. Az az igazi alakomban megvan, lehet, hogy most ebben az alakban vagyok, de ha visszaváltozom, akkor a sérülésem megmarad, nem gyógyul, amíg halandó testben vagyok. Az csak akkor fog elkezdeni, ha visszaváltoztam abba az alakba, amiben születtem. Ez kicsit bonyolult, az egyik legnagyobb erősségünk a legnagyobb gyengénk is. Ha halandó alakban beteg vagyok, vagy sérült, akkor nem vagyok képes felvenni az asgardi alakomat sem. És fordítva, ha sérült vagyok úgy, akkor nem tudok halandóvá válni, csak igen magas regenációval, így most meglepődtem, hogy sikerült. Eddig nem voltam rá egyszer sem képes… úgy tűnik, hogy erősebb lettem és akkor halandóból is képes leszek visszavenni az eredetit, mert megvan ez a képességem. De bármelyik alakban is vagyok a másiknak az állapota nem változik, ha egyikben haldokoltam és alakot váltottam, az lehet, hogy egészséges, de ha visszaváltozom újra ugyanúgy leszek, mint korábban. Így most hiába is pihenek, ebben a testben nem leszek képes téged menteni, vagy bármit is kezdeni veled. Muszáj lesz visszaalakulnom, de nem tudom, hogy mennyi idő kéne abban, hogy teljesen rendbe jöjjek – feleltem. – Ezt szerintem halandó nem is tudja rólunk… két élet, amit élünk egyszerre. Egy halandót és egy istenit. Amúgy azt hiszem, hogy most már kevés lenne ellenem a fejlövés, amit korábban mondtam. A gyengébbek ellen működik, de Loki-t, Thor-t, vagy más idősebb asgardit meg sem sebezne a lőfegyvered. Biztosra akarsz menni, hogy mindkét alak megsemmisüljön? Vágd le a fejét. Fogalmam sincs, hogy miért mondom el ezt neked…
Az égre néztem, majd pedig lecsuktam a szemem és hallgattam a szél zúgását. Hátra pillantottam végül, a sziget teljesen eltűnt, akkor most már csak az óceán vett minket körbe minden irányból. Vettem egy mély levegőt, majd körbe-körbepillantottam, hátha sikerül valahol bármit is észrevenni, ami megmenthet minket. Meg fogom ölni, a feje a lábaim előtt fog heverni, egy ilyen cselekedett után ez volt a legkevesebb, amit megérdemelt…


#87 2009-04-26 23:41:34
Shadow
Némán hallgatom azt amit Halla mond, s egyetlen reakcióm elsőre egy hatalmas sóhaj volt. A problémák sokasodtak és éreztem, hogy ennek lesznek még komoly mellék hatásai is később, ugyanis, a pihenésem több órát is igénybe vehet, amíg szabad préda leszek bárkinek. Jól tudtam, hogy ez a helyzet nagy kockázat lesz, ha vizet, ha partot érünk. Ha kimerülésig repülök, akkor azzal nem lesz gond, hogy elaludjak, mert lehet a becsapódást se fogom már fel, de akkor lényegesen több időre lesz szükségem, a talpra álláshoz is. A leszállás kockázatán már rágódtam, hogy esetleg kisebb távonként megállni, de a a felszállás nem egyszerű, ráadásul a vizes ruhák komoly többlet súllyá is válhatnak, s egy betegség se lenne az ami most kellene nekünk.
- Talán azért, mert valahol képes vagy bennem bízni, ha másban nem is a halandók közül. - szólalok meg végül, s hátra pillantok. - Egymás kezébe helyezzük az életünket, s talán pont ezért leszünk képesek túlélni. Félre dobtuk a büszkeségünket most is, hogy túléljük ezt – tekintetem újra az előttünk lévő óceánra siklik, s úgy teszem még hozzá. - Ha erőseb lennék, akkor szívesen mondanám, hogy változz át és gyógyulj, míg viszlek, de ölésre képeztek ki, s nem arra, hogy nálam nehezebb személyeket vagy tárgyakat cipeljek hosszú távon. Bár ha lesz rá egyszer időm, akkor erősítek, hogy későbbiekben ilyen probléma ne legyen. - a szám félre húzom – Bár máskor, ha még egyszer csak úgy elteleportál valaki és nem te vagy az illető, akkor abba lehet egy tárat eresztek bele és azután kérdem meg, hogy mit is akart.. - morgom.
Halla emberi alakja megbetegedhet, a vizes ruhákban még könnyebben. Az én testem hamar megszárítja a szél is, de a hideg víz probléma. Főleg este. Bár Halla talán képes lenne tűzzel melegen tartani minket annyira, hogy a kihűlés se fenyegessen. Mindezek mellett akár egy cellának is jobban örültem volna most, mint ennek a helyzetnek, de ez volt, ezt kellett szeretni, vagy gyűlölni, de ez meg mellékes volt. Túlélésre játszottunk most, s minden más mellékes amíg ez nincs meg. Lepillantottam a tengerre, ahogy suhantunk felette némán hangtalanul, néhány erősebb szárnycsapással, majd újabb hosszabb vitorlázással. Mindketten figyeltük a tájat, s a környeztet. Az idő múlását is érezhettük, láthattuk ahogy haladt a nap. Amíg meleg van addig nincs gond, csak le ne égjen Halla emberi teste a hátamon.
Víz....víz....víz.... és még több víz... azonban elég jól haladunk, s csak lesz part is valahol.


#88 2009-04-27 09:03:03
Thorhalla
figyeltem, amit Shadow válaszolt, tényleg nem tudtam, hogy miért teszem, a kezébe helyeztem azt is, hogy megölhet bármikor. Bár akkor nem maradt volna itt, ha ez lett volna a célja. Ennyire nagy benyomást tett volna ténylegesen rá, hogy miként küzdöttem a hazámért? Furcsa, mindenki más megvetett érte a halandók közül, Ivan-t nem, de az meg teljesen más dolog, mint ez a lány. A távolba pillantottam és megigazítottam a szőke hajamat, kisöpörtem az arcomból. Ha ismertünk volna valakit, akivel kapcsolatba tudtunk volna lépni, akkor az hatalmas segítség lett volna, de senki ilyet nem ismertünk. Csak a mieink, de semmilyen dolog nem volt nálunk, amivel ez megoldható lett volna. összesen egy táska, az irataim és a Stephany által készülő könyv egyik vázlata volt nálam, hiszen annak idején ezekkel mentem a Landraf toronyhoz. Bár a helyzet jelenleg valamilyen szinten mókás is volt a megalázón kívül, hiszen kevesen mondhatták el, hogy sárkány hátasuk volt, talán nem is ismertem ilyen személyt.
- Talán, mert más vagy, mint a többi – vontam meg a vállamat. – Annyival nem lennél erősebb, hogy elbírj engem, így negyven környékén járok, plusz mínusz néhány kiló, igen a másik háromszor ennyi, és lássuk be, könnyű asgardinak mondhatom magamat. Belegondolva szerencsés is vagyok, hogy csak ennyi főleg, hogy mint kiderült félig jégóriás vagyok… ha arra kényszerülünk, hogy landolni kell, visszaváltozom, lehet, hogy úgy sérült vagyok, de mégis jobban bírom az egészet, mint ebben a törékeny testben, közben tudnék gyógyulni is, és téged is megtartani. És igen a legfontosabb tulajdonság, semmilyen betegséget nem kapok el az eredeti alakomban. De ezen akkor sem változtat semmit, hogy néhány napon belül szomjan halunk, hacsak nem jutunk ki innen. Vajon szerinted fizikailag is jelen van Loki az AIM-nál vagy háttérből irányítja az egészet? – kérdeztem. – Te vagy járatos arra, ki lehet?
Kissé talán hideg volt így Shadow hátán repkedve, nah igen ez a testem tudott ilyet is, hogy mennyire gyűlöltem. Körbenéztem a tájon, hátha valami feltűnik, a tengeren, hogy merre van áramlás, valami hajót, repülőt kerestem a tekintetemmel, de legfőképpen szárazföldet. Ott fel lehetne tölteni a tartalékokat, meggyógyulhatnék és a lány is pihenhetett volna egy keveset, meg talán azt is ki tudtuk volna következtetni, hogy merre lehetünk és merre kellene tovább menni, hogy kijussunk innen. Azt, hogy merre haladtunk a napból még most is meg lehetett állapítani, hiszen az haladt és másoknak is működött mindig is.
- És ne aggódj, ha kijutunk innen lesz alkalmad ölni, de még mennyire, hogy lesz – mondtam gúnyosan. - A többiek még meg fogják bánni, hogy úgy hagytak minket hátra, hogy nem öltek meg, óriási hiba volt részükről.


#89 2009-04-27 11:29:11
Halloween

Még meglehetősen kába vagyok a falban történt átalakulás miatt, s mielőtt bármit tehetnék, vagy egyáltalán értelmes válaszopkat adna a kérdésemre, Shadow máris a gépbe vezet. Ezzel még nem lenne gondom, csakhogy nem akar velem tartani, ami nem tetszik, de az ő feladata láthatólag kevésbé merítette ki, mint az enyém engemet, így könnyedén bezár a repülőbe, amely hamarosan el is indul. Miután kényszeredetten helyet foglaltam, és kinéztem az ablakon, még látom, ahogy a "sziget" magába roskad...

//Bocsi a késői reagért, de egy darabig most nem tudok többet írni heti 3-4 reagnál, úgy hiszem.//


#90 2009-04-27 12:36:54
Shadow
Repülünk, s még mindig semmi, de legalább, jól telik az út, s kihasználjuk az időt. Volt miről beszélnünk, bár tudtam, hogy kicsik az esélyeink, de legalább levegőben vagyunk, s gyorsabb, mint úszni. Főleg, hogy akkor egyszerre fáradunk ki teljesen, s vége. Így több az esélyünk, jóval több. Néha-néha pillantgattam hátra, míg Halla beszélt, de jórészt az előttünk lévő területet figyeltem. Végül mikor a hosszúra vett monológot befejezte, akkor egy kis szünet után szólalok meg ismét.
- Talán, mert azok neveltek fel, akik bár emberek, de démonok gonoszságával felvehetnék sikeresen a versenyt. De talán most is jól jön, amit belém vertek. Az ivás valóban probléma, amit esőben talán tudnánk orvosolni, azonban ha valami balul üt ki, akkor nem lesz elég erőm, hogy kijussunk a viharból, s az is lehet, hogy elveszítjük egymást. Egyenlőre tűrnünk kell, s reménykedni, hogy találunk akár csak egy hajót is. Meg kell tartanom a jó tájékozódási képességem, vagy sose érünk partot. Ha leszállunk a vízbe, akkor kérlek melegíts egy kicsit, mert a kihűlés nem olyan ami most majd előnyös lenne nekünk. - nem nézek most hátra egyenlőre, legalábbis eddig amíg beszéltem, addig nem tettem, de mikor az AIM kerül szóba ránézek, majd magam elé, s nagyot sóhajtok. Feljebb emelkedek, s kitárt szárnyakkal vitorlázok.
- Nem vagyok olyan régóta AIM-os, de ha tippelnem kéne, akkor Gabrielre tippelnék. Ő az aki engem is bevett, s szerintem mindenkit. Ő volt az aki ellátott fegyverekkel ő az akitől kaptam anyagot a célszemélyekről. Az ő kezében futnak össze a szálak, s ha nem is ő Loki, de ő a jobbkeze szerintem. Minden esetre, ha visszakerülünk, akkor lesz egy nagyon kellemetlen beszélgetésem a vezetőséggel. Nem fognak örülni, hogy eltűntünk csak úgy egy időre. Arra nem számítok, hogy megértik, hogy nem önként vagyok itt most. - megrázom a fejem. - ha ennek vége akkor minden vágyam egy pár órás alvás, s lehetőleg nem egy cellában. Aztán meg szívesen lennék máshol, csak a Midgardon ne kelljen. Olyan helyen akarok lenni, ahol nem vagyok az AIM szeme előtt, mert akkor tuti kiküldenek valahova megint. - az előttünk lévő vízfelületet nézem.
- A többieket váratlanul fogja érni, hogy lesből állok neki leszedegetni őket. Szépen sorban, egyesével. Meguntam, hogy ők hoztak ide, az akaratom ellenére, s nem fogták fel szerintem most se amit nekik mondtam, hogy egyedül a mi világunk Asgardjának sorsa érdekel, amiért harcoltam. Ha Midgard elpusztul, az engem nem érdekel. Egyáltalán nem. De ha az kell, a felfogásukhoz, hogy eme világ elvesszen, akkor legyen. Csak a hazajutásunk érdekel, az ár már nem annyira. - tekintetemből kivesznek az érzelmek, egy pár pillanatra, majd csendesen szólalok meg újra.
- Csak abban reménykedek, hogy Jamesnek megjön az esze, s időben lelép, vagy ellen áll. Ha nem, akkor egy töltény hüvelyre a könnyeim kerülnek, miután meghúztam a ravaszt... - nem nézek hátra, csak néhány újabb szárnycsapás, hogy gyorsítsam a röptünk, s kitárt szárnyakkal suhanjunk tovább.
Egy halász, vagy teherhajót keres a tekintetem a szárazföld mellett, meg repülőket is keresek, hogy lehetőleg ne lephessenek meg minket.


#91 2009-04-27 13:38:57
Thorhalla
Egy vihar, már ha lesz vihar egyáltalán errefelé. A távolba pillantottam ismét, végig körbe az egész horizonton, hogy hátha sikerül valamit meglátnom, esetleg az égen vihar, vagy csillag, esetleg bármit, ami a segítségünkre lehet. A neveltetéstől függene? Nem, ebben nem hittem, hiszen saját példámból tudtam, hogy nem így van. A véredben van a gonoszság, abban, hogy kitől, kiktől is származol. Bár ki tudja, halandót nagyon sokáig, máig nem öltem, igaz lenézésből és nem egyébből. Egyelőre nem válaszoltam, csak gondolkodtam, hogy mit is mondhatnék.
- Nem így van – kacagtam fel. – Szerintem nem a neveléstől függ, vagyis eléggé biztosan nem. Loki-t Odin nevelte fel együtt Thor-ral és nos, tudod a különbséget. Az anyám és az apám jók voltak, hűségesek a barátjukhoz. Akárcsak a barátaim, mind jók, bár nem relatív és ezek között nőttem fel. Ha ebből indulunk ki nekem nem itt kellene csücsülnöm és nem akként, aki vagyok, hanem még mindig hűséges Thor párti kutyaként gazdám nyomában csaholva – mondtam. – Így inkább úgy hiszem, hogy tényleg valamilyen szinten származás függő is az egész. A viharra ne is gondoljunk, nem lenne szerencsés egy ilyen helyen, szerintem bőven elég az éjszaka hidege, de ha van valamerre egy meleg áramlat, akkor a felett neked is könnyebb a repülés, hiszen feláramló meleg levegő, és így még a repülésben is segít, az állatok is ki szokták használni. Nem hittem volna, hogy még emlékszem arra, amit iskolában fizika vagy földrajz órán tanítottak… és nekem ilyeneken kellett részt vennem, bár néha jól jönnek. Nem tudom, hogy megérzed-e az ilyet, de keresni kéne egyet, partok közelébe szoktak haladni, így ez jó támpont lehet.
Érdeklődve figyeltem, hogy mit mondott az AIM-ról, én csak annyit tudtam róluk, amennyit a tévében és interneten olvashattam. Ha tudtam volna, vagy legalább a lehető legkisebb gyanúm is meglett volna, hogy Loki mozgatja ott a szálakat, akkor elmentem volna oda munkáért, csak feltűnt volna neki, hogy ott vagyok. És akkor nem kellett volna olyan sokáig várnom arra, hogy megtaláljam, vagy kapcsolatba léphessek a sajátjaimmal. De mit mondtam volna… ha azt mondom, hogy Asgardi vagyok lehet, hogy kiröhögnek és alakváltónak skatulyáznak be, vagy pedig úgy jártam volna, mint Fandral, hogy a véréből klónoztak valakit, Landri-t jelen esetben. Bár tény, hogy velem sokkal jobban jártak volna vérszomj terén.
- A „vezetőségnek” az én hiányom is feltűnt bizonyára – morogtam. – Téged maximum kirúgnak, de láttad, hogy Amora annak idején miként járt, szerintem én is úgy fogok… láttam már dühösen Loki-t és nem akarom még egyszer, bár fogom, mert amit tőlem kap, ha hazaértem, azért, mert elhallgatta az igazságot előlem fogom. Az AIM embereit meg bízd csak rám, végül is a főfőnük lánya lennék, nem igaz? – vigyorodtam el. – Szóval reménykedjük, ha megnézi az emlékeimet látni fogja, hogy nem önként vagyunk itt…
Elgondolkodtam, puskák, annyira modern és nem szép megoldás, Skurge nem tudom, hogy miért rajongott ezért, de végül is Amora hagyta neki, így ki tudja… ennek ellenére tetszett az elgondolás, még csak mágiát sem kellett használni és így állt teljesen az én oldalamra, lehet, hogy mindenkin kellett volna mágiát használni, majd legközelebb.
- Kétlem, hogy megtűrnének ott téged. Még Thor maga dobott ki titeket páros lábbal Asgardról – nevettem fel gúnyosan. – És könnyedén túl könnyedén, csupán néhány szó kellett hozzá, hogy megtegye. Loki válaszát meg hallottátok amúgy is, ő sem akar halandót látni Asgardon. Az ár engem sem érdekel, szívesen elpusztítom akár a náciknak ezt a világot, az ellenállást, bárkit, csak küldjenek haza… őket fogjuk megkeresni, ha kijutunk innen.
Ezt nem gondolta komolyan ugye?
- Nem hiszem, hogy képes lenne rá, vagyis, hogy megfordulna a fejében, még Pretyakovnak sem… Talán Amora-nak volt igaza abban, hogy egy csak női társadalom mennyivel jobb, mint a vegyes…


#92 2009-04-27 15:17:56
Shadow
Sóhajtottam, s kicsit lehajtottam a fejem.
- Ha úgy vesszük én teremtett lény vagyok, hiszen szüleimet úgy készítették, így aztán nem tudom, hogy az én születésem mennyire is nevezhető természetesnek. Így a génjeimben is sok minden benne van, de lehet, ha nem így bánnak velem, akkor nem jön elő ennyire. De ezen kár is gondolkodni, hogy mi lett volna ha, hiszen múlton nem tudunk változtatni. - ezután egy kis ideig némán hallgatok, miközben tekintetem a messzeségbe mered.
- Igen, tudom, s ezeket próbálom kihasználni, hogy a lehető legtovább jussunk a lehető legkevesebb energia befektetéssel. S talán épp ezért találkozunk halász hajóval, vagy más hajóval, amiknek hála lesz helyünk leszállni, s pihenni. Vagy talán partot érni. - majd az AIM jön szóba, hogy engem max kirúgnak. Megrázom a fejem.
- Halla, én hivatalosan nem létezek. Meg se születtem, ahogy a szüleim se. Ráadásul nekik nem kell egy újabb ellenség, így eltüntetnek, s senkinek se fogok hiányozni. Pótolhatók vagyunk mindannyian, kik az AIM-nak dolgozunk. Nekik teljesen mindegy, hogy egy mutáns életéért kinek fizetnek, csak a célt valósítsák meg, hogy csak regisztráltak legyenek, akiket tudnak figyelni, követni, s megölni. Belém is tettek valamit, mikor önként regisztráltam amit vérvételnek álcáztak,s azóta is ott van, vagy vannak inkább a véremben. Túl jól tudják, hogy merre járunk, s mivel nem olt más beavatkozás rajtunk, ezért csak akkor adhatták be. Így, ha egyszer visszajutunk, ne engedd, hogy bármit beadjanak neked. - nézek hátra Halla szemébe, majd magam elé, s az egyhangú tájat figyeltem tovább.
- És, hogy Loki lánya van, nem jelent ott sokaknak semmit. Hiszen nem tudják, hogy Loki áll a háttérben, de ha mégis, akkor az életem fogod megmenteni vele. - egy csendes sóhajt hagyja el a számat, majd fújok egyet.
- Nem érdekel, hogy kinek tetszik és kinek nem. A véremet, s életem adtam volna Asgardotokért, vagy ez csak addig jelentett nekik valamit, amíg harcolni kellett? Tudom, hogy csak egy halandó vagyok, s abból is csak egy mutáns, de a saját világomért nem tennék meg ennyit. Pedig elvileg oda tartozok. - egy ideig gondolkozóan elhallgatok, majd hátra nézek Hallara elgondolkozva.
- Hogy állna neked a náci egyenruha? - pillantok rá kérdően. - elég kimerült leszek egy ideig, azaz nem kísérlek meg majd alakváltást, ha partot értünk, vagy hajót. Az eredeti külsőmben leszek, hogy rendesen kipihenhessem magam... – mondom csendesen – ...így rólam nem hiszik el, hogy közéjük tartozok, de rólad elhihetik, s ha más nem, mint foglyot kísérsz be. Bent meg improvizálunk. Cél a haza jutás, s bármi áron. - hátnem egy bomba biztos terv, de a haza jutáshoz bőven elég, azaz reméltem, hogy bőven elég lesz. Halla utolsó megjegyzésére csak ezután válaszolok.
- Talán valóban nem lenne rájuk szükségünk... de van amihez nagyon is kellenek...


#93 2009-04-27 16:31:21
Thorhalla
- Ne kezd te is ezt a maszlagot, mint Landraf annak idején… - mordultam fel dühösen. – Mindketten az élet ajándékát kaptátok, így inkább becsüljétek meg, mintsem siránkoztok a múlton. Leráztad azokat a láncokat, ahogyan ő is megtette az AIM-mal… ó, hogy az a… - nyögtem fel. – Ez így nem lesz jó, ha tudja, márpedig tudja, hogy… Asgardra!
Ez így nem volt jó, nagyon nem tetszett. A lehető legrosszabbkor történt az egész, hogy ide kerültünk. Az egész… haza kell jutnom ráadásul most azonnal! Lehet, hogy tényleg meg kellett volna ölnöm az első pillanatban, amikor kimondta, hogy Thor, vagy sírni kezdett Valhalla romjai alatt… felkaptam a fejemet Shadow következő mondataira.
- Lehet, hogy így van, de ki tudja… nem olyan régen jöttünk erre a világra, egy rövid kimaradást nem olyan nehéz megmagyarázni – vontam meg a vállam. – Ne aggódj, nem fogom hagyni, hogy bármit is beadjanak.
Hmm, ez nem így működött, hanem sokkal, de sokkal szebben és könnyebben. Máshogy nézett ki, hogy olyan tudja meg az információt, akinek tényleg szánod is. Lehet, hogy sokan nem értenek belőle semmit, de a célszemély fog, nagyon is sokat.
- Alábecsülsz kedvesem – mosolyogtam gúnyosan. – Ki mondta, hogy megmondom nekik ki vagyok és ki az AIM tényleges vezetője? Sokat kell még tanulnod, egy-két elejtett szó, egy-két utalás vagy apró információ és egyértelmű, hogy a fejesek fülébe fog jutni, hogy van valaki, aki ilyenekről tud, és akkor máris meglesz Loki. Vagy, mint mondottam, ha bemegyünk az épületbe és ott van, akkor tudni fogja, hogy megérkezett egy Asgardi. De én még azt is kinézném belőle, hogy mágiahasználó révén, a mágiámat felismeri és azt is tudni fogja, hogy én mentem oda.
Amikor szóba került ismét Asgard és az, hogy ennyit jelentett-e minden, magam elé képzeltem a képet, amikor feltámadt és megtudta, hogy igen Amora, Sif és Thena is halott, a fájdalom az arcán, a könnycsepp mikor átadta a kardomat nekem. Csodálatos, csodálatos, végre egy igazán jó napom volt.
- Szegény vérzőszívű viharisten – nevettem fel. – Bár látnám a képét most is… Loki-nak és azoknak, akik az oldalán vagyunk, röviden és tömören: igen, ennyit. Nekem is csak ennyit… te kivétel vagy, de csak te. Hogy Thor-nak és a többieknek, egy halandó miatt lett az Asgarddal, ami… oké Loki is benne volt, de kétlem, hogy a saját halálával számolt volna. Szóval szerintem jó pár Thor párti részéről is, igen ennyit. És most kéne toborozni köztük Thor ellen. De hogy magának a hirtelenharagú szöszinek? Nem tudom, szerintem elveszi az eszét a gyász és nem fog veletek foglalkozni, szóval részéről talán igen, talán nem.
Improvizálás, improvizálás igen, de még mással kellett törődni, hogy találjunk valakit, vagy valamit, aminél ezt el lehetett volna sütni.
- Fogalmam sincs – mondtam. – De egyelőre ezzel még ne számoljunk, bőven elég az, hogy eljussunk valameddig. Azzal, hogy kikre találunk bőven ráér foglalkozni akkor, amikor megvannak. Improvizálni meg tudunk és maximum mágiát is használok, ha nagyon muszáj. De ne tervezzünk, soha sem úgy sülnek el a dolgok, ahogyan elképzelted, ebben biztos lehetsz.
Egy ideig nélkülük is el lehet lenni, főleg istennőként, de valóban valamire ők is kellenek, de csak arra. Amúgy meg jók rabszolgának és ennyi. Ismét körbenéztem a tájon, hátha már látszik valami.


#94 2009-04-28 00:09:32
Shadow
- Igazad van Halla, szabadulnom kell a múlttól, s élvezni az éltet, amikor csak lehet. - fejem lehajtóm, s hátra pillantok a hasam alatt, de senkit és semmit se látok, ahogy egyenlőre a többi irányba se, bár nincs időm most körbenézni, mert a fejem felkapva nézek Hallara.
- Landraf szerinted tudja, hogy Loki lánya vagy? - pillantásom kérdővé válik, majd újra előre nézek. Némán hallgatok, bár úgy érzem egy gondolat van bennünk: Mielőbb hazajutni. Némán hallgatom amiket mond, de most nem válaszolok, csak tekintetem a vizet pásztázza, s próbálom rajta meglátni bármit, ami most segíthet rajtunk. Egy kis lélekvesztő halászhajó, vagy egy nagy teherszállító. Egyenlőre azonban csak a hullámokat látom.
- Ebben az eltorzult világban se lenne nyugtom, ahogy a miénkben se. Ha haza térünk akkor megpróbálok egy kicsit pihenni. Aztán utána nézek, hogy miről maradtunk le ez idő alatt, ami fontos lehet számunkra is. Bár remélem, hogy csak napok teltek el. Elsőre is Taoval kéne beszélnem, talán tud olyat ami aztán segíthet, hogy néhány alakkal beszéljek. Ne kell más, csak gy jó doki, aki megvizsgál. Meg Reflexx-et is meglátogatom a sitten, hogy kicsit csevegjek vele Asgardon történtek matt. - mondom kicsit elmerengve. Egy kis szél is segíti az utunkat közben, ahogy haladunk tovább. Nekem elég kellemes, de aggódva nézek hátra Hallara. Biztosan fázik eme alakban.
- Hát ami a terveket illeti, azért jó ha van egy-két vázlatos, mert ha valami történik, akkor jó ha hasonlóval állunk elő, mert akkor még el is hiszik. Legalábbis talán jobban, mint különben. - Mintha valamit meglátnék közben a távolban, de nem tudom mit.
- Halla előttünk kicsit balra van valami, de még elég messze van. Szerinted megnézzük? - teszem fel a kérdést, bár az is lehet, hogy csak a víz csillogása játszik velem csupán.


#95 2009-04-28 00:39:47
Thorhalla
– Tudom, ez a bagoly mondja verébnek tökéletes esete, mert én sem vagyok képes elszabadulni tőle – mondtam. – Thornak abban az egyben igaza volt, hogy bennem a sebek túl mélyek, a sérelmek túl komolyak… és ezt soha sem fogom tudni elfelejteni, sem megbocsátani.
Az életet élvezni? A kegyetlenkedésen és azon kívül, hogy egymásnak uszítjuk az embereket és isteneket mi másról szólhatna? Nem is tudtam igazából, az életem mindig is harcokból állt, először Loki, majd Thor ellen. Vettem egy mély levegőt és megdermedtem, amikor felvetette, hogy tudja-e Landri, hogy ki is vagyok. Nem lett volna szerencsés nekem, ha ezt tudta volna. Igazából így is szinte mindenki tudta, hogy ki vagyok, az, akit elkaptak Loki oldaláról és száműztek, egy köpönyegforgató bajkeverő. Nem, nem kellett nekik tudniuk, hogy Loki lánya és ezáltal Asgard egyik trónörököse. Akkor nem száműzni akarnának, hanem egyenesen a fejemre pályáznának. Nyeltem egyet. Bár lehet, hogy éppen ez lenne az életbiztosításom, ugyanis tényleg nem maradtunk sokan.
- Tudja-e? – kérdeztem. – Kizártnak tartom, ha tudná, Hela-tól kellene tudnia, ő pedig nem tűzvarázsló jelzőt használta volna rám. És még azt is elképzeltem volna, hogy szándékosan öl meg, amikor Loki nem engedte, hogy én áldozzam fel az életemet érte, Thorért és Asgardért. Ez az információ, hogy ki vagyok, nem hiszem, hogy túlságosan közismert tény lenne és lássuk be Landraf meg naiv, nem látja át a dolgokat, vagy hogyan is mondjam, nincsen elég élettapasztalata. Remélem, hogy nem tudja, neki nagyon nem kellene ezt tudni…
Bár, ha számon kérem Loki-n és elismer, akkor úgyis nyilvánosságra kerülne, hogy ki vagyok, és megtudná…
De ez maradjon minél tovább rejtély. Kevesen mondták amúgy is ki, hogy nem hasonlítom a családomra, a régi csoportból felvetették, de ennyi. Soha senki sem kötött hozzá semmilyen esetben sem, remélhetőleg mások is voltak annyira vakok, mint én. Hallgattam tovább Shadow-t. nem lehettem ott a saját világom helyreállításánál, harcolni akartam, hogy minden szörnyet elűzzek onnan, de megtagadták tőlem azzal, hogy idehoztak. Egy ilyen sivár és érzéketlen világra. Összeszorult a kezem ökölbe, nálunk legalább a hazafiasság nem halt ki az istenekből és istennőkből, úgy, mint itt. Nyomorultak, talán meg is érdemelték volna, ha egyszerűen kihalnak.
- Tao igen… neki is köszönettel tartozom, hogy segített – morogtam. – Ó Reflexx, az a fekete bőrű féreg, ugye? Igen, kár, hogy Thor nem csapta agyon, amikor szidta Asgardot, én késztetést éreztem rá, és ahogyan láttam a viharisten is. de mindig annyira lágyszívű a halandókkal, hogy az rémes. Majd én törlesztek helyette is, amiért csak nem tett semmit – mosolyodtam el kajánul.
A terves részen elgondolkodtam, neki nem volt itteni énje, nekem viszont igen. Ami meg nem jó, író lehet itt is, és akkor valamelyest közismert is, mint én odahaza. Hmm, szóval rólam tudhatják, hogy az Ellenállás egyik tagja vagyok, szuper, még ha külsőre nem is ugyanúgy nézünk ki.
- Jogos – ismertem be. – De velem gondok lesznek, pontosabban egy átkozott némber miatt, aki a nevemet meri magán viselni… ha ellenségekbe botlunk mégis hogyan adjuk be, hogy én nem ő vagyok? Igaz, közéjük csapok egy tűzlabdát és már látszik is, hogy nem vagyok az Ellenállás egyik tagja. Így elég nehéz lesz bármit is elhitetni velük, de ha van terved örömmel hallgatom.
Arra néztem, amerre a nő mondta, de semmit sem láttam.
- Nem hiszem, hogy van ott bármi is, de rád bízom, ha azt mondod, nézzük – mondtam végül.


#96 2009-04-28 11:57:05
Shadow
Sóhajtok egyet.
- Landraf is teremtett lény. Kitudja, hogy mi rejlik benne. Lehetséges, hogy a síró kisfiú nagyon is felnőtt Hela mellett és tudhat még meglepetéseket okozni mindenkinek. Bár az tény, hogy az első találkozásnál elég szánalmas látványt nyújtott, de Asgardi ottlétünk vége felé, már nagyon másabb volt. - jegyzem meg csupán csendesen, s tekintetem azt a pontot figyeli, amit kiszúrtam.
- Igen Reflexx a néger srác, akit letartóztattak miután Asgardról haza értünk. - gonoszan elvigyorgok – Biztos élvezte, mikor a többiek szabadon távoztak az ő kezeire meg bilincs került. Aztán Jamessel teleportáltunk, csak nem oda kerültünk ahova akartunk. De ha végezni akarsz vele, akkor elintézem, hogy a kezeid közt végezze – pillantok hátra mosolyogva, majd tekintetem visszasiklik a tájra magunk előtt. Csak hallgatok egy ideig, s gondolkozok.
- Lehetsz a tesója is, de egy teljesen más személy is. Sajnos, ha itt éltem is, akkor meghaltam, vagy nem is voltam hivatalosan elő. Így nekem nem fognak hinni, de a külsőd miatt te vagy az esélyesebb, hogy egyáltalán szóba is állnak veled. Bár a véremben lévő nanorobotokat csak tudják keresni és akkor meg lesz a repülő amivel leléptek. Azaz csak ennyit tudunk felajánlani és, hogy segítünk esetleg nekik. Hogy mekkora sikerünk lesz, az más kérdés. - kicsit gyorsítok, hogy az amit láttam közelebb kerüljön.
- Akkor közelebb repülök, hogy lássuk mi is az. Nagyon rossz lenne, ha hallucinálnék. - Jól tudtam, hogy már idejét se tudom, hogy mikor pihentem utoljára, csak azt, hogy újra lettünk töltve, de az se tart örökké.
- Ha hajó, éjszaka utolérjük és fellógunk rá. Aztán viszont ételre lenne szükségem is valami italra, meg pihenésre. - hátra nézek Hallara. - Ha nincs ott semmi, akkor repülök ameddig csak bírok, s a lehető legpuhábban próbálok leszállni a vízre. Legyen bármelyik eset is kicsit vigyáznod kell rám, amíg erőre kapok. - Halla szemébe nézek, majd pedig vissza előre, s tartva a magasságot repülök egy ideig, majd kitárt szárnyakkal vitorlázok tovább.


#97 2009-04-28 12:44:22
Thorhalla
- Egyike volt a Halál Angyalainak… nem ismerem Fandralt sem, hogy meg tudjam mondani, hogy ő mire képes és abból következtetést lehessen levonni arra, hogy Landri mit tud. Igazából nem tudom, hogy mit tudhat egy klón, de az biztos valóban, hogy amikor odamentünk még nem tudott mágiát használni, amikor találkoztunk már igen. De a szavai, naiv ettől függetlenül. Reménykedem, hogy könnyen befolyásolható, ha még nem intézte el Loki az árulásért – mosolyodtam el. – Majd, utána járok ennek is, ha egyszer hazaértünk. Jelen állás szerint, amit ő maga mondott, én térítettem észhez, és kreáltam az AIM-nak ellenséget… ha tudtam volna, akkor már a torony előtt holtan végezte volna, vagyis pontosabban a jégóriásokkal szemben, mert ha Balder-ék ott lettek volna a Szivárványhídnál Landraf segítsége nélkül soha sem jutottam volna vissza Asgardra.
Letarzótatták igen, bár sokkal jobb dolgot is el tudtam volna képzelni vele kapcsolatban, de így is megtette. Mondjuk valamelyik asgardi kínzókamra, vagy börtöncella, onnan garantáltan nem jutna ki és „barátságosabbak” is, mint a földi börtöncellák. Igaz nem mintha olyan sokat tudtam volna a midgardi igazságszolgáltatás helyeiről. Stephany törvénytisztelő állampolgár volt, szomorú, de muszáj volt.
- Hogy végezni vele? – kérdeztem gúnyosan. – Ó, nem! Mint mondtam lealacsonyítom olyan mélységekbe, mint Pretyakovot, csakhogy ezen esetben a személy nem önszántából lesz hozzám láncolva, hanem mágia által. Kellenek a lábtörlők és a kutyák… valahogyan sokkal egyszerűbb az élet, ha mások ugranak minden óhajod szerint és ők dolgoznak helyetted. Nem, a halál megváltás lenne annak a féregnek, az én módszerem kegyetlenebb és jobb.
Vissza arra, ha találunk valakit kinek is adjam ki magamat. Nehéz kérdés roppantul és kényes is. Kár, hogy az a szajha életben volt, így még mindig úgy éreztem, hogy ezzel gondok lesznek, de majd csak akkor foglalkozom ezzel, amikor odajutunk is valaha… addig lényegtelen volt és felesleges idegesíteni magunkat ezzel.
- Lehet, hogy éppen azért nem fognak szóba állni, mert hasonlítunk – morogtam. – De ne menjünk bele találgatásokba, mert csak ronthat az esélyeinken, hogy az ilyeneken aggódunk.
Elnéztem a távolba és vettem egy mély levegőt.
- Rendben, úgyis te vagy a „pilóta” jelenleg – mondtam még a nőnek. – Ha a dolgok úgy alakulnak, akkor majd megvédelek…


#98 2009-04-29 21:04:24
Morsus
A repülés közben valamik megjelenek az égen kellemetlen zajt okozva. Őrszemek azok, amik a vizet fésülik át túlélőkért.
- Találtunk még. Kamera mód bekapcsolva.
Az őrszem egy holoképet kezd el sugározni Vörös Koponyáról.
- Üdvözletem hölgyeim. Ajánlatom van önöknek. Egy egészen új ajánlat. Tudtom, hogy Asgardot akarják és a világuk AIM-jának a bukását. Én megadhatom. Cserébe a végső ütközetben álljanak mellém. Ha beleegyeznek az őrszemek elhozzák önöket hozzám most azonnal. Gondoljanak bele... szükségük van egy ilyen nagy hatalmú szövetségesre, hogy teljesüljenek az álmaik. Hogy döntenek?


#99 2009-04-29 21:44:44
Shadow
- Naivság olyan tulajdonság, ami nem rossz, ha nekünk kedvez – mondom csendesen, s félre húzom a számat. - Egy Klón, vagy annyit, vagy többet, mint az eredeti, de akár kevesebbet is. Ez csak attól függ, hogy ki is volt az aki megalkotta. - ezután elhallgattam, s kicsit lehunytam a szemeimet. Azonban tovább figyeltem, arra, hogy mit is mond Halla közben.
- Kellenek akik a piszkos munkát végzik, de olyanokból kell jó pár, akik önként vannak melletted, hiszen azokra építhetsz biztosan, mert ha kikeveredik a mágia hatása alól az illető, akkor az nem a legjobb dolog, főleg, ha nem tűnik fel idejében. - jegyzem meg csendesen. Repülésem egy kicsit bizonytalanná válik közbe. Szemeim kinyitom, majd megrázom a fejem. Nem az alak megtartása merít ennyire, hanem az alvás hiánya, s hogy fogalmam sincs, hogy mikor is ettem utoljára bármit is.
- Igazad van, ez a kisebbik gondunk. - suttogom hátra – most főleg. Kapaszkodj kicsit erősebben. - s próbálok kicsit gyorsítani, meg koncentrálni a stabil repülésre. Az amit eddig figyeltem egyszerűen eltűnt... lehet csak képzelődtem, nem tudom. Azonban zajt hallok, s meglátom azt amiket nem a legnagyobb örömmel látok itt: Őrszemeket. Lefékezek és egy helyben lebegek. Nincs esélyem lehagyni ekkora alakban ezeket a gépeket, ráadásul eme magasságban egy képesség blokkolásnak is halálos következményei lennének. Igaz, hogy fizikai erőm nem veszteném el, de az alakváltás képessége ami miatt képes vagyok repülni eme formában. Van egy olyan tippem, hogy Hallara egyáltalán nem hatna, de a becsapódást ő se úszná meg épp bőrrel. Hátra nézek rá.
- Nincs értelme menekülni, mert ekkora formában nem rázom le őket, kisebben meg nem bírlak megtartani – mondom csendesen, majd az oda érkezett túlméretezett bádogdobozokat figyelem. Figyelem a kivetített képet, s lehajtom a fejem egy pár pillanatra lehunyt szemekkel, majd megszólalok.
- Üdv! Szép ajánlat meg kell hagyni, ha megfelezzük, akkor kiválónak is mondható. Nekem nem kell Asgard, de a társamnak igen. Őt nem érdekli az AIM bukása, engem igen. A részemről rábólintok, ha a társam ugyan ezt teszi. Ha nem, akkor is vele tartok, vigyen minket bármilyen úton is a sorsunk a halálba. A döntés az övé! Eddig is az életem a kezébe adtam, s most se lesz másképpen. - hangom csendes, s nyugodt, miközben kinyitom a szemeimet, s felnézek a kivetített alakra. Utána végig nézek az őrszemeken, s reménykedek, hogy Halla jól dönt, de még előtte megszólalok.
- Egy erős szövetséges mindig nagy előny lehet egy harcban...


#100 2009-04-29 22:15:51
Thorhalla
- Igen, és a naivságra még akár rá is tudok segíteni – mosolyogtam még mindig gúnyosan. – Majd kiderül, hogy mit tud, majd kiderül. Foglalkozom vele, amint hazaértem, fel fogom kutatni, akármennyi időmbe is telik. Ha lesz elég időm, akkor még Fandral-t is meg fogom keresni, hogy össze lehessen a kettőt hasonlítani, bár valamennyire hasonlítanak, hiszen Thor is Fandralnak nézte Landri-t. Hela-nal tanult, az teljesen biztos, de mit a fontos kérdés. Főleg, hogy emberi alakban is képes varázsolni, erre én sem vagyok képes és fogalmam sincs, hogy képes lennék-e ha tanulnám akkor sem. Hogy ki alkotta? Szerinted? – kérdeztem. – AIM-os, az pedig Loki kezében van… csak azt furcsállom, hogy miért nem mágiával teremtett valakit, arra is képes. Élettelenből élőt örökre, akárcsak fordítva. Miért pont klónozás? Mágiával még azt is kiküszöbölhette volna, hogy esetlegesen ellene forduljon, ah! Nem biztos, hiszen akkor volt halott, amikor Landrafot észhez térítettem… tettük…
Ez így semmilyen esetben nem volt jó, egyelőre még mindig nem volt itt az ideje, nagyon nem. A vizet néztem, nem akart fogyni, lesz vajon innen kiút? Lesz segítségünk vagy isteni csoda a közelünkben, hogy kijussunk innen? Megdörzsöltem a karjaimat, óvatosan, nehogy lezuhanjak Shadow hátáról, kezdtem fázni, nem csoda, hogy gyűlöltem ezt az alakot. A másikban meg sem éreztem volna ezt a szelet és hűvöset, messze volt attól, ami zavart volna, de így. Csont és bőr, semmi izom, csak a hajam adhat némi meleget.
- Vannak, vagyis voltak – mondtam. – Csak fogalmam sincs, hogy még életben vannak-e, és ha igen hol. Asgardon, vagy Midgardon. Hallottad Loki mit mondott, hogy egyedüli maradtam, ami pedig azt jelentheti, hogy nem maradt senki, aki megtenné ezt. Itt vagy remélem te és ott van Pretyakov. Sajnálom, de az az igazság, hogy rajtad keresztül akármennyire is gyűlöl James is az, mert neked ugrik. És itt mágiát csak kínzásra használtam semmi másra. Szóval majd kezdhetek mindent előröl odahaza.
Meg kellett kapaszkodnom egy hirtelen kilengés után. Ugye nem fogunk lezuhanni itt a semmi közepén? Megrázta a fejét a lány, Asgardon is kimerült az alakja felvétele után, és az is sárkány volt, remélhetőleg még húzza egy ideig. Muszáj volt! valami furcsa zaj ütötte meg a fülemet ekkor, és Shadow is ebben a pillanatban szólalt meg. Hátrakaptam a fejemet, nocsak, akiket vártunk, vagy pedig az Ellenállás és akkor nekünk annyi!
- Igen, én is úgy hiszem, hogy kinek is adjuk ki magunkat terv most bukott meg! – mondtam.
Ennek ellenére a nő megállt és csak egyhelyben lebegtünk. Ah igen, rá hatással voltak ezek a monstrumok, míg engem nem zavartak. Milyen jó, hogy nem mutáns génből éltünk, hanem tényleg mágiából. Lesújtóan sóhajtottam a szavaira. A francba, hogy itt lesz vége az egésznek, hogy most lelőnek! Azonban kellemeset csalódtam, érdeklődve vontam fel a szemöldökömet, amikor egy kép jelent meg előttünk és beszélni kezdett. Nocsak, nocsak! Gúnyosan mosolyodtam el, ezek is a lehető legjobbkor érkeztek. Vajon honnan tudta? Soha egyetlen szóval nem mondtam és csak azok után találtam ki az egészet, hogy itt kiderült, hogy én magam is jogot formálhatnék Thor „koronájára” és Asgardra. Ezenfelül a családi vállalkozást tényleg nem akartam romba dönteni. De a terv tetszett, legalább tényleg megfizethet Thorhalla, nagyon is.
- Látom többet tud rólunk, mint amennyit illene főleg, hogy nem e realitásból származunk. Figyelemre méltó uram! Ennyi, amit kér összesen? – kérdeztem kimérten. – Csak, hogy harcoljunk maga mellett? Remélem a részleteket megbeszélhetjük személyesen is. és ahogyan a halandó mondta roppant remekül valóban mindkettőnket csak az egyik-egyik rész érdekel. De legyen, segítünk magának!
Valahol volt buktató, de azzal majd ott, csak tűnjünk el innen egyszer és mindenkorra! Egyelőre ez megteszi és majd később majd kiderül, hogy mi is fog történni…

//Folytatás: Novadim, Berlin, Németország//

Az őrszemek ekkor megfagynak és a holokép eltűnik.
- Azonnal indulnunk kell.
A két nőt egy-egy őrszem kapja az ölébe miközben egy mellettük repülve gyógyszert add be nekik, ami nagyon hasonlít az AIM gyógyszerére. Rögtön jobban lesznek és tettre készek.
- A hármas fáziskezdetét veszi...
Mondják a gépek és gyorsabban kezdenek repülni.

Folytatás:
http://xmenreneszansz.portbb.com/viewtopic.php?pid=35503#p35503
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t312-novadim-berlin-nemetorszag

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

 Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget Empty Re: Az Ellenállás bázisa, az Atlanti-óceánon egy sziget

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

- Similar topics
 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.