Lázadók bázisa

A régi brooklyni csatornában lévő titkos atombunkerek egyike ahol egy tucatnyi szedett-vedett fegyveres készül megváltani a világot.

Az eredeti topic

Kyonshi
Lesek hátrafelé hogy észrevettek e mire majnem beleütközöm egy fura alakba aztán megint káoszba fordul a világ. Már bánom hogy eljöttem. Mi? Atombomba?! HE?! Az eddigieknél is sápadtabbá válik az arcom majd újabb fény, és a már elszenvedett hidegrázással egyesített belső láz. Sok fura fazon közt nyitom ki a szememet.
-Miért jöttem el otthonról?!
Tör ki rajtam a frász és hajamba túrva támasztom meg a fejem. A mázlista fajtámat. Felsóhajtok.
-Nah jó sok sok furcsa idegen...Elmondaná végre mi a franc folyik itt?


#3 2008-01-04 18:43:06
Őrszem
-Hol vagyok? Miért vagyok itt? Azonnal vissza kell mennünk segíteni az ottmaradottaknak!
Körülnézek, de nincs itt senki, csak pár szedett-vedett fazon. Megpróbálok lenyugodni, de nem megy, amíg máshol baj van. Segítenünk kell, hisz ez a jó, a fontos, meg minden. De tényleg. Ez így nem megy.
-Elmagyarázná végre valaki, hogy mi folyik itt, kik vannak velünk, kik az ellenségeink, és miért az ellenségeink?!?
A többiek felfoghatják, hogy lemaradtam az "Antifasiszta" szóról, Rorschach szájából, és egyébként sem nagyon értem a dolgot. Superman kis aggyal, ez a helyzet. Erre varrjatok gombot!


#4 2008-01-04 18:47:54
Revans
A felbukkant nácik ellen nem sokat tehettünk. Semmi perc alatt földre küldték a csapatunkat. Most nem tudom, hogy pontosan hol is lehetünk. A lázadók bázisán, az ok. De ennél bővebbet nem nagyon tudok. Ahogy azt sem, hogy a csapat többi fele hova került. Vagy, hogy egyáltalán élnek-e.
Jelenleg Egy kupola szerű helyen vagyunk a lázadókkal. A 3 világombeli közelében próbélok maradni. A zsaru, akit elkezdett gyepálni, Őrszem, meg még egy csendes magába forduló alak. Próbálok beszélgetni velük. Ismerkedni.
- Azt hiszem még nem ismerjük igazán egymást. Revans vagyok. És Ti?


#5 2008-01-04 18:56:27
Reno
Mi van? Antifasiszta? Jóhogy! Atombomba? Ne mááár!
Aztán hirtelen, megint máshol találom magam. Egy terem, tele idegennel. Nyilván lázadók, mert az "antifasiszta" kifejezésből megítélve, elnyomás van. Egy kicsit megviselt ez az utazás, de mi van ha csak álom? Bár ez túl komoly álomnak, utoljára egy jegesmedve ette meg ebéd közben a családomat álmomban. Körbenézek, kevesebben vagyunk. Eltűnt a nyilas nő, meg a farkas is...had lássam hol vannak...
*egy teremben, leláncolva, nem túl szimpatikus alakokkal*
- Nha jó, sose szerettem a Star Trekket, de most sajnálom őket a sok teleport miatt. Még egy ilyen és belepusztulok, legalább szóljatok előtte. De először is, azt javaslom mindenki mutatkozzon be, aztán te "segélykérő" fickó, tarthatnál egy felvilágosító órát, nem feltétlen a szexualitásról. A nevem Adam Crosswell, rendőrnyomozó...jha és még valami. Te ott *Revansra mutat*, javíts ki ha tévednék, de úgy vettem észre, ismered a farkast...nos, jobb lesz sietni, mert az odds-ok nem mellette szólnak...


#6 2008-01-04 19:08:50
Revans
A fickó le se tagadhatná, hogy zsaru...Őrszem kezd furcsa lenni számomra...A zárkózott srác végre megszólalt.
- Próbáljunk valami időrendi sorrendet tartani a válaszokban. Hogy mi a franc folyik itt? Ha eddig nem lenne világos: elhoztak minket a saját világunkból ide. Itt pedig mi lennénk a megváltók...Kik vannak velünk? Nagyon úgy tünik, hogy azok, akik itt vannak velünk ebben a bunkerben. Ez alapján nem túl jók a kilátásaink. És végül de nem utolsó sorban: Igen, ismerem őt, és hidd el tud magára vigyázni. Ez nem azt jelenti, hogy ráérnénk. Valóban sietnünk kellene. Valami ötlet?


#7 2008-01-04 20:06:41
Maguire
Öcsém, megint teljes a káosz. Egyik percben még itt vagyok, a másikban meg már ott. Na mindegy, én szép csendben sodródok az árral. Mindenki nekiáll kérdezősködni. Franc, megint elkéstem. Na, mindegy. Végighallgatom mit dumálnak, és végre énis kifakadok.
- Na jó, a nevem Maguire Bertram, és már rohadtul elegem van a pofátokból, meg abból, hogy az egyik percben itt vagyok, a másikban meg ott. Én szívesen segítenék bármiben, persze, ha Rambo végre leszedi rólam a bilincset, és megigéri, hogy nem csukat le, miután vége lesz ennek a kalamajkának.


#8 2008-01-05 12:17:42
Morsus
A segélykérő nehezen felül és egy fiatal sérült arcú kislány ad neki inni valót.
- Ez... köszönöm... - Mondja a lánykának és vissza adja a vízet - ... ez egy alternativ realitás és segítségre volt szükségünk. Egy túdós leírása után estem neki megfelelő mutánsok erőit lopását megtanulni. Velük sikerült a ti világotokba kerülni és így ott segítséget szerezni, de sajna az erőm túl gyenge volt és nem tudtam biztosra ott maradni és mindent elmagyarázni. Aztán a Wolfpack támadt ránk és póbáltalak menteni titeket. Sajnálom vándorok.


#9 2008-01-05 12:51:58
Revans
Tényleg, Maguire még mindig bilincsben van. Nagyon remélem, hogy a zsaru leveszi róla, mert így nem sok hasznát látjuk.
- Nézze Mr. Crosswell, nem tudom, hogy az úr mit követett el, de ilyen állapotban inkább teher, mint segítség. Mit gondol, hova szökhetne innen?
Ekkor mondja el a Segélykérő azt, amit gyakorlatilag az eddigi eseményekből már tudunk. Szerencsétlen ember...Iszonyatos érzés saját magamat így látni. Nem tudom, hogy Ő miken ment keresztül ebben a torz világban, talán még szörnyűbb dolgokon, mint én, de sajnálni kezdem magam. Mindkét érelemben. A társaimhoz fordulok:
- Nem tudom, hogy Ti mit gondoltok, de ha haza akarunk jutni segítenünk kell ezeknek a szerencsétleneknek.


#10 2008-01-05 13:52:59
Reno
A fickó csak annyit mond amennyi már nekem is leesett. Viszont a másik éne, intéz hozzám pár sort.:
- Figyelj haver, jó okom volt a bilincsre, ha elindulunk megmenteni a világot, mint a Justice League, a legjobb lenne ha itt hagynánk. Nem lehet benne megbízni, milliószor vert át, egy éjszaka alatt!
Amugy bunkó alak, be se mutatkozott...Újra megnézem mi a helyzet a farkasasszonnyal.
- Farkas szemet néztem...és a barátod nagyon nincs jó bőrben. Épp kínozzák, nem kicsit. Szabadulni képtelen, szóval segélykérő alak. Húzz bele a mondandódba...szerintem...


#11 2008-01-05 14:02:50
Maguire
Rambo sajna nem akar elengedni. Pfff, nem bízik bennem. De úgy látom a másik srác (Revans), szívén viseli sorsomat.
- Hát én szívesen segítenék ezeknek a nyomorultaknak, de sajna meg van kötve a kezem. Pedig jó hasznomat vennétek, nekem, és a képességeimnek.
Boci szemekkel Revansra pillantok.
- Légyszike, engedjetek eeeel.


#12 2008-01-05 15:59:43
Kyonshi
Szokásosan a kutyát nem érdeklek, én se őket. Feltápászkodom hogy körül nézhessek. Arcom kifejezéstelen, talán sokkot kaptam, már annyira nem érdekel az egész hogy ez nem normális. Végignézve a falakon a hely biztosnak tűnik de semmi kedvem ittmaradni. Nah meg Sue... Mi lehet vele egyáltalán? Remélem vigyáz rá a zöld béka. Fehér ujjak tapadnak az arcomra a sajátjaim, már fogom a fejem. Sajog akárcsak a tagjaim. A tört karom hiába gyógyult jobban megérzi ezeket a dolgokat. Ha nem tűnök fel senkinek elindulok körbenézni...


#13 2008-01-05 16:36:49
Őrszem
-Ne sajnáld, azért élünk közösségben mi, emberek, hogy segítsünk egymásnak. Viszont mi a taktikai helyzet? Vaktában azért még sem mehetünk ki harcolni sehová...
Érdekes. Alternatív realitás. Persze, mint szuperhősrajongó kiskoromból, végigkövettem Pókember, meg még mindenki más harcát különböző valóságokban, de igazán sohasem hittem ezek létezésében. Most meg itt vagyok egy nácik uralta világ kellős közepén, és most meg kéne menteni.
-Azt mondom, a kulcsfigurákat kéne leszedni. A jelképeket... az mindíg sokkoló hatással van minden rendszerre. Akkor talán ugrásszerűen megnőnek a lázadók száma is...


#14 2008-01-05 16:45:46
Morsus
Mivel a legtöbben tárgyalnak így Kyo érzékelheti először a tégla kupola résein átszivárgó fekete anyagot vagy dolgot, ami finoman átérve egy könnyed mozdulattal robbantja azt be. Void áll ott büszkén és fekete szemiből hasonlóan ében lézerek csapnak ki hangtalanul egy vonalban hasítva a lázadók közt és így nem egyet kivégezve. Mire azok fegvyereikért nyúlhatnának. Atombomba lép elő és rádióaktiv robbanásaival söpri el az első frontot. Sérültek és a hőseink maradnak csak ott.
Kyo az egyetlen, aki közel áll a Wolfpackhoz és mellette Tenam lebeg feketés, furcsa csápszerű közölgő csáppal érintve az arcát.
- Szóval ilyen az alternativám? Szánalmas.
Mondja a Führer démona.


#15 2008-01-05 16:56:28
Revans
Őrszem nem mondt hasztalan dolgot, ahhoz képest, hogy néha kicsit infantilis. Sajnos az ötletét nem tudjuk megvitatni. Igazából semmit nem tudunk megvitatni, mert a kupola egy része ránkrobban.
- Máris megtaláltak minket ? - kérdezem magamtól. Csak 3-an vannak. Mi 4-en. Elvileg az esélyeink jobbak. A kabátom-ból előkapok egy dobókést, és a Kyo előtt gusztustalankodó nyúlvány felé hajítom. Majd megpróbálok mellé futni, lévén, hogy ő van a legközelebb az ellenséghez, 3 az 1 ellen gyorsan vége lehet. Ezzel egy időben odaszólok Reno-nak. - Ha élve akarsz kijutni innen, vedd le a bilincset nagyon hamar, mert szükségünk lesz Maguire-ra.


#16 2008-01-05 17:12:26
Kyonshi
Az ember csak körbenéz és megpillantja a katasztrófát. Mintha Tenmát látnám, de ez nem ő... Karjaimmal védem magam a robbanás repeszei elől. Ez nem tetszik, nagyon nem. Mire újra látok káosz van a helységben és hullák. Tucatszámra. Valami undorító ér az arcomhoz, de ismerős.
"Szóval ilyen az alternativám? Szánalmas."
Arcomat düh fedi el, és mire észbekapok már dobókés szánt el mellettem.
-Mi anyád...
Dühöngök és szárnyaim kinyílnak a hátamon és hátrább repülök. Felveszem Tenma alakját így erősebb vagyok ha kell...


#17 2008-01-05 17:27:07
Őrszem
Hirtelen támadás veszi kezdetét spontán hősi zsövetségünk ellen, egy egész adag szuperlény támadott meg minket. A Hóhér, én, a Démon, MI?!?! Én támadok, és végzek ki embereket? Ezt azonnal meg kell állítanom! Mivel tudom, hogy nagyon okos vagyok, trükkel tudom csak legyőzni magam. Első gondolatra neki mennék csúcssebességgel és szupererővel, és erre készülnék fel magam helyében, ezért teljesen mást csinálok. Ajj, de zavaros... lényegében annyi, hogy trabant módon 1es, 2es, 3as, 4es, és R, mint Rocket sebességekből a Rocketbe kapcsolok, így nem túl lassan kerülve a démon mögé, szupererővel lefogva, és élő pajzsként magam előtt tartva. Lézer szemek? Na neeeee... nekem miért nincsenek ilyenek? Ez nem fair!

-Philipp -szólítom meg magam- csak nem hitted, hogy ennyivel elintézhetsz?
Majd az élő pajzsomat egyszerűen atombomba veszélyes sugarakat kieresztő páncélját betömjem vele, majd jöhetek én. Az Atomomba következik, függetlenül tömítési akciómtól, ha sikerült, akkor élő pajzsnak használva Kyo-val együtt, ha nem, akkor a veszélyes lukat alteregóm felé fordítva.
-Cuki a rucid! A férjedtől kaptad?
Szólalok fel, hisz tudom, hogy milyen forrófejű vagyok, és onnantól logikátlanul cselekszem...
//Egyenlőre csak ennyi cselekvést írok le, ez is zavaros úgy is//


#18 2008-01-05 18:11:45
Reno
B*sszameeeeg! Ránkrobbantották az egész placcot. Betámadott minket aaa...hát nem tom kik ezek, de valakiből megint kettő van. Remek. A bőrkabátos fickó azt tanácsolja engedjem el Maguire-t.
- Csak ha bármikor fejbe lőhetem!
Fegyvert fogok a hátul megbilincselt Maguire fejéhez.
- Nyomás!
Amíg ezek harcolnak oda megyünk a segélykérőhöz.
- Hé haver, te vagy aki tud válaszokat, azt mondom fussunk, bujjunk el, majd te mondod merre. Addig is pihenhetsz. Te pedig Maguire légy jó fiú akkor tán leveszem a karkötőd.
Felsegítem a segélykérőt és futásra invitálom...


#19 2008-01-05 18:41:08
Maguire
Most meg ránktámadtak. Három megalomániás ficsur... remek. Rambó meg fegyvert szorít a fejemhez, azt akarja, menjek vele. Elkísér ahhoz a fickóhoz, aki már az Island-en is ott volt, és azt mondja, ha jó fiú leszek, esetleg elenged. Egy frászt! Nem érdekelsz Rambo. Bunkó vagyok és szemét, és most bunkó és szemét leszek veled is! Mialatt Rambó a segélykérővel vacakol, átmegyek ACTION MAGUIRE-be!!! Térden rúgom Rambót, előbb az egyik, majd a másik lábán. Aztán mehet egy a gyomrába, és végül egy a kezére, amiben a pisztoly van. Miután elintéztem a csávót, segélykérőhöz fordulok.
- Hatalmas hibát követtél el ember! Ezek a mocskok...
Rambóra biccentek.
- ... nem tudnak neked segíteni! Csak a saját érdekeiket nézik! Én vagyok a megváltótok! Irányíthatom az embereket, így annyi szemétládát fordíthatok ezek ellen...
A Führer csicskásaira biccentek.
-... amennyit csak akarok! Tehát...
Közelebb hajolok a segélykérőhöz.
- ... szedd össze magad, és vigyél ki ebből a sz*rból!


#20 2008-01-05 19:08:24
Morsus
Tehát Segélykérő sérülten lassan indul el az egyik járat felé két emberrel, nomeg Reno és Maguire társaságában miközben Tenma, a démon árnykéseket lővel ki a testéből dühösen Revans felé és Kyo megérzi a testét érő zöldes sugárzást, ami lassan robbanásá fog fajulni ha nem mozdul el, mert úgy fest Atombomba őt vette célba. Void szótlanul hallgatja felelegesen szótcséplő verzióját majd egy hatalmas balhorgot ad neki és ettől az egész csatornarendszer megremeg.
- Egy meleg ruhás énem sérteget. Nevetséges.
majd szeméből sötét energia csap ki Őrszemre és az olyan fájdalamt kellt benne, amit még sosem érzett!


#21 2008-01-05 19:33:21
Revans
Nem sikerült odaérnem Kyo-hoz, mert az itteni alteregója kései kicsit lelassítanak. Futás közben amilyen gyorsan csak tudok ellépek balra, ki a kések útjából. Úgy tünik, hogy a kis játékszereimmel nem sokat érek ezek ellen a fickók ellen. Úgyhogy a mutáns erőmhöz nyúlok, és lemásolok egy képességet. Úgy tünik, hogy mindünk közül a legerősebb Őrszem. Lemásolom a képességét, és próbálom használni, de kétségbeesetten tapasztalom, hogy egyenlőre nem megyek vele semmire. Először nem igazán értem a dolgot, aztán az agyamba villan valahonnan, egy szó: "napfény". Ezt az egyetlen szót suttogja valami a tudatalattimban. Bár látom, hogy eléggé elfoglalt, és éppen üvölt a fájdalomtól, habozás nélkül odakiáltók Őrszemnek.
- Őrszem! Szükségem lenne némi napfényre! Gyújts egy kis fényt itt bent.


#22 2008-01-05 19:48:23
Kyonshi
Nah jól van így talán menni fog, ha a szökés nem is de a túlélés igen. Furcsa hőt érzek és meglátom az engem célzó Atomot.
-Anyádat baszogasd!!
Ordítok rá, majd egy kicsit "furfangosabb" repülési útvonalat követve pórbálom felrúgni a kis robbantót, hogy így lenyugodjon, majd valahogy kidobni innen, mert ha itt robbant... Nem csak nekem lesz kampec hanem mindenkinek. Megfogom a lábát egy kátrányszerű nyúlvánnyal, majd meglendítve megpróbáékozom a kihajításával a résen amit maguk készítettek.


#23 2008-01-07 17:26:24
Őrszem
Simán mennek a dolgok, a beszólásom is bejött, már nekiesnék Atombombának, mikor "csúnyán néz rám" a jégrevű-fellépőnek öltözött énem... szörnyű érzés, és kín, meg minden rossz... egyszerre felér egy atomtámadással, kevenc tévésorozatom megszűntetésével, és 20 perc sarokbanállással ez a fájdalom, amit átérzek. Azért még mielőtt elsírnám magam, kinyitom a szemem, és látom, hogy jégrevűs haverom sötétséget lövell a szeméből, ami ellen egy gyógyír van: a fény! Próbálom magamból kipumpálni a fényt, de ilyet még sosem csináltam... de azért sikerül világítanom egyre erősebben, már a napfény hőhatásait is lehet picit érezni... elképesztően jó érzés, ahogy a sötétséget legyűri a fényem... Nem tudom, hogy mit akart Revans a fénnyel, talán pont ezt, de most úgy szájon vágom Jégrevű Bá-t, hogy Hitler adja a másikat, vagy nem is tudom, de az sem lehet kellemes. Persze egy ütésnél nem állok le, sem akkor, ha kivédi, sem akkor, ha ő is képen töröl... a saját fényem ad nekem erőt, persze kell az utánpótlás fény tekintetében, amire csak egy megoldás van. Megpróbálom megragadni JB-t, és vele, vagy nélküle, de én istenbizony átszakítom a plafont, hogy süssön egy kicsit rám a nap.


#24 2008-01-07 19:18:05
Morsus
Őrszem fénye megzavarja a csatát, de csak pillanatokra. Mikor a hős észbe kap Tenma, a démon mászik a testére és ezzel elnyeli a fényét és őt is gyengíteni kezdi. A fénytől hátra tántorodott Void Revans hoz vágja a csatorna tetőnek azt a részét, amit az előbb szaggatott ki, hogy bejusson. Így szegény Revans hiába töltődött fel némi erővel azt most a védekezésre kell használnia. Kyo sem jár jobban meg a nyúlványát a Bomba feltölti és így a kátrányszerű anyag, ami a testét védi robbanva szakad le a karjáról egészen a válláig ezzel pokoli fájdalmat okozva neki. Mind e közben a szőke hősünk érzékelheti ahogy a fura kátrányos anyag nem csak betakarja, de lassan orr, fül és száj nyilásán is kezd beszivárogni.


#25 2008-01-07 20:05:48
Revans
Hát a tervem máshogy sült el, mint gondoltam. Sikerült némi energiát magamba szívni ugyan, de sajnos nem túl sokat. Ráadásul Őrszem-et megtámadta az a nyúlos valami.
- Talán a mi oldalunkon harcoló nyúlos valami le tudná róla szedni valahogy - gondolom magamban. - Ki kell találnunk valamit. Eléggé gyorsan. Éppen szólni akarok hallgatag barátunknak, de nagyjából eddig jutok a gondolataimban, amikor Őrszem itteni megfelelője megkínál egy csatornafedéllel.
Így legalább lesz alkalmam megnézni, hogy mit sikerült összekaparni Őrszemtől. A felém tartó csatornafedőt megpróbálom elkapni, és a repülő tárgy energiáját egy másodpercre sem megtörve, sőt a tengelyem körül megpördűlve, a parittya efektust kihasználva még nagyobb sebességgel és annyi erővel, amennyivel csak tudom, Atombombához vágni. Ha ez sikerül, akkor remélhetőleg a robbanó ellenfelünk eléggé messze kerül tőlünk ahhoz, hogy kicsit összeszedjük magunkat.

#26 2008-01-09 16:22:18
Őrszem
Már kezdene jó felé haladni a világítós tervem, te ez a démonszerű démon fölémrepül, és elkap, és meg akar fojtani, miközben én saját magammal verekszem. Unfair! Piros lapot neki! Persze mindenre van megoldás, ahogy erre is. Kezdek megfulladni, így leggyorsabb sebességemre kapcsolva kilövöm magam az ég felé. Vagy a sebesség, vagy a plafon, vagy ha magasabbra érünk, az egyre csökkenő légnyomás, vagy ha még magasabbra érünk, akkor maga az űr fogja leszedni rólam ezt az izét, persze én is besegítek: bekapcsolom az erőterem, pajzsom, energiamezőm, kinek hogyan tetszik, nehogy már befollyon az orromba-számba ez az izé... (igaz hős nem káromkodik), szóval ne follyon be. Ha fizikai erőm engedi, akkor csúnya dolgokat művelek vele...

(Persze ha az űrig nem jutok el vele, akkor a légkörben próbálom meg ezt tenni vele a többi akcióm kimenetelétől függetlenül, akár a bázison is)




#27 2008-01-09 18:11:47
Morsus
Kyonshi balszerencsésen elájult a robbanásotól és Atombombának neki csapódik Revans által meglendített rom és mivel ideje nincs ellene tenni valamit így azzal együt csapódik a falba és ott eszméletét vesztve rogy össze. Ez sajna még nem nyert ügy, mert így az ég felé induló már ekkor gyengülő Őrszem bokáját Void ragadja meg és a padlóba vágja őt. Tenma lekúszik róla és dölömgélve tántoroik hátra, mert a plafonba csapódás nem volt túl kellemes. Revans most érzékelheti, hogy baj van. A csatorna eme bunker részének teteje omladozik és a két Őrszem verzó most nem kicsi párharcra készül. Még nagyob gond, hogy Kyo eszméletlen így ha Rev logikusabn gondolkodik akkor inkább a csatornarendszer felé veszi az irányt az eszméletlen fiatalal, de sürgösen.


#28 2008-01-09 18:46:42
Revans
Úgy látszik ez nem az én napom. Valahogy nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy szeretném. Démonszerű, fekete anyagba burkolt társunk eszméletlenül fekszik a földön. Egyikünk kiütve. Viszont közülük az egyik legveszélyesebb is kiütve. Eddig az állás 1:1 ugyan, de a java még csak most jön.
Ugyanis, ha jól látom Őrszem sem áll valami jól. Tuti, hogy ezt a repüléses dolgot nem egészen így képzelte el. Eléggé csúnyán földhöz vágták. Bár nem hiszem, hogy komolyabban megsérült volna. Most talán az lenne a leglogikusabb, ha az ájult társamat a hónom alá fogva elindulnék a csatornarendszerbe, megkereseni Reno-t és Maguire-t. Aztán visszajönni és hülyére verni ezeket. Viszont, ha itt hagyom Őrszemet egyedül, nem biztos, hogy újra láthatjuk őt. Viszont, ha maradok ránkomlik a plafon.
- Az Istenit már! - szitkozódom magamban. - Rohadtul kezdem utálni ezeket a fazonokat!
Néhány pillanatig gondolkodom, mérlegelek. Végül döntök. Egy biztos: én senkit nem fogok cserben hagyni, még akkor sem, ha én magam is itthagyom a fogam. Amilyen gyorsan csak tudok, odarohanok eszméletét vesztett emberünkhöz, és bevonszolom a mozdulatlan testet a legközelebbi védett alagútba, ahol nem zuhanhat rá semmilyen törmelék, aztán visszamegyek és attól függően, hogy milyen látvány fogad fogok cselekedni. Ha Tenma még mindig tántorog, akkor Őrszem párharcában próbálok segíteni. Ha van szabad támadási felület Void-on, akkor a pengéimmel kicsit odakapok, lássuk mennyire sebezhetetlen. Ha Tenmára jobban kell figyelni, akkor nekirontok a nyúlos lénynek.


#29 2008-01-09 18:57:56
Őrszem
Kezdem kevésnek érezni a napfényt, hogy legyőzhessem saját magamat, így biztosítanom kell az utánpótlást. Nos nézzük, a csávónak van lézerszeme, meg minden, de lássuk mennyire gyors! Napfénytartalékaimat beizzítva (milyen találó megfogalmazás) a plafonon próbálok nagyméretű lyukakat ütni, hogy besüssön az éltető elem. Úgy tűnik, az épület hamarosan megadja magát, viszont alkalmi társam máris mentheti a menthetőt.

-Foglald le a démont, én szórakozok kicsit magammal!

Kiáltok fel, végülis ez lenne a legkézenfekvőbb megoldás. Egy az egy ellen. Ha Jégrevű Bá vissza akarna húzni, meg akarna állítani, vagy lassítani valahogy, akkor begyorsítok abba az irányba, amerre ő húz engem, így talán bele... hát... belecsaphatom a falba/padlóba, íggy nyerve időt a napfényutánpótlásnak. Ahogy elnézem JB nem bírja a napfényt, így ez kettős hason lenne. Majd gratulálok Revansnak, amiért megszabadított minket Atombombától, de égetőbb problémám van.


#30 2008-01-09 19:06:24
Morsus
Revans kései lepattognak Void bőréről és az nem is veszi észre, hogy megdobták. Vadul repül az ellenségének, és annak hatalmas ütést add, amibe beleremegnek a romok és akét szuperlény a tetőbe csapódva modhatni fúrja magát felfelé az égfelé. Őrszem valószínüleg próbál visszaütni, de meglepi mása nyers támadása, ami szinte átlöki a tonnányi téglán és betonon. Mikor kiérnek a felszínre akkor érzékeli, hogy bizony szürkés havat árasztó felhők takarják az életőt napot, és hogy a náci szuperember még nagyon nem végzett!
Revans viszont ott maradt a lassan össze omló bázison így az utolsó esélye az ha felkapjaa társát és menekül vele a csatorna rendszerbe ahol valószínüleg pont Ziltor mögött találja magát.

/Őrszemnek folytatás a White Rabbiten/


#31 2008-01-09 19:21:03
Revans
Na jó. Úgy látszik ezt dobta a gép... Esélyem sincs utánuk menni, mivel egyenlőre Őrszem erejével sem tudok repülni. Egy óriási törmelékdarab meg pont közém és Tenma közé esett. Bár Őrszem azt mondta, hogy foglalkozzak vele, a harc elmarad...egyenlőre. Viszont, ha itt maradok rám omlik ez az egész. Az öngyógyító képességemmel talán túlélném, de nincs kedvem itt fetrengeni egy teljes napig. Marad a visszavonulás. Élj ma, harcolj holnap...
- Sok sikert! - mondom magamban, Őrszemre gondolva. Elindulok az ájult társunkért, és miután a vállamra vettem, elindulok a csatornarendszerben, amerre az ösztöneim súgják. Szinte biztos vagyok benne, hogy jó irányba tartok. Állati ösztönök...
- Egy biztos - elmélkedem miközben egyre beljebb megyek a csatornrendszerben. - Ha megtalálom Maguire-t, és Reno-t, felelni fognak azért, mert cserben hagytak minket.