Ly-4835

Adatok:

Név: Lyryana
Egyéb név(i): Ly-4835
Faj: Mesterséges létforma
Nem: egyik se, de a kinézete nőre hasonlít
Jellem: Mivel egy robot, így főként logikusan cselekszik vagy dönt helyzetekről, azonban létezésének egyik oka, hogy képes legyen tanulni, megérteni az emberi érzelmeket és azokat ténylegesen magáévá tenni. Ebben azonban még nem igazán mutatott fejlődést
Személyazonosság: Titkos
Születési helye és idő: New York, 2026
Kor: 2 év
Család: nincs
Foglalkozás: Biztonsági személyzet tagja
Magasság: 180 cm
Testsúlya: (kg) 140 kg
Szeme színe: Kék
Haja színe: Fekete
Bőre színe: Fehér
Különleges ismertetőjel: Kéken világító szemek.

Mesterséges létforma pontok:
Test vagy hordozó anyaga: - 3 : Különlegesen kezelt fémötvözetek a titániumig bezárólag. Már a közvetlen közelről leadott sorozatlövések 50-es kaliberű géppuska tűz is csak lassítani, akadályozni tudja, de megállítani nem. Egy-két rakétabecsapódást kibír, de sorozattűz alól már nem kerül ki épen.
Alapprogram szintje: - 3 : Komplex robot, ami adatokat gyűjt és feldolgoz, továbbít, ezen felül lehet még egy fizikai módosításokra szolgáló funkciója, pl. orvosrobot, rakétakezelő robot, egyszerű közlekedési módú szállító-hordozó robot. Program esetén: összetett program, ami már közelít az agyhoz. Kérdez, válaszol, következtet, adatokat feldolgoz és továbbít, intézkedéseket javasol. Parancsokat még nem tud úgy osztani, mint pl. Veszély, nem képes fizikai módosítást elérni. Ez az android kezdőszintje is! Minden android esetében legalább 3 pontot kell ide tenni, mert az már nagyon összetett lénynek számít érzékeléssel, gondolkodással és egy fizikai formával, robottesttel, azaz a szoftver és a robot kombinációja
Külső: - 3 : A forma, a külső bevonat és már a mozgás is teljesen hasonló egy emberéhez vagy más lényhez, aminek a mintájára készítették.

Erőkategória: - 3 : 20-as erőkategória.
Energiaellátás: - 1 : Egyszerű elektromos vezérlés
Érzékelés: - 3 : minden emberi érzékelés a normál humánnál magasabb szinten (max. erősség és hatótávolság négyszerese), plusz hőérzékelés, infra- és UV-tartományú érzékelés
Szárazföldi haladás (futás): - 3 : Maximális sebessége 100 km/h
Harcerő:
Szúró-, vágó, ütő- és egyéb fegyverek: 2: 1db 40cm-es penge, ami a job karján helyezkedi el. A pnege visszahúzható és a kimeneti nyílás a csuklónál található.
Harcstílusok ismerete: 2: 1 konkrét harci stílus ismerete haladó szinten (Muay Thai)
További opciók:
Nem mechanikus károk elleni védelem szintje: - 2 : Hőmérséklet bevonat. Szokványos, háztartási, vagy utcai körülmények között előforduló tűz ellen véd 1-2 órán keresztül. Folyékony nitrogén ellen is véd, egészen -80 Celsius fokig. 1 km-ig vízálló.
Tűzfal: - 3 : Távvezérlésű informatikai támadások ellen védett. Az egységre csatlakoztatni kell valamit, hogy sikerüljön belépni a rendszerébe. Ha ez megtörtént, van belső védelem, ami megpróbálja eltávolítani a rácsatlakozott egységet, zavaró jeladót, olvasó-módosító eszközt.
Védelem: - 3 : Magas szintű védőeszközök: pl. akár több személyt, max. a testet körbevevő 5 méteres körzetet is megvédő defenzív burok
Egyéb: 4:Beépített adó-vevő ami közvetlen a központba kapcsol. Ennek köszönhetően az Ly modell képes saját memóriáját 30 percenként átküldeni a központba, ami aztán mentésre kerül. Ezen felül folyamatos kapcsolatba van a megfigyelő tudósokkal, akik szükség szerint utasításokkal látják el és monitorozzák a funkcióit. Ennek köszönhetően folyamatos megfigyelés alatt áll.
Pontok 32 (16 alap+16 kerditekből)
Elhasznált pontok: 32
Fennmaradó pontok: 0

Életrajza:

Checking authorization...
Access granted
Opening file #4311 - History of Project Heart

Projekt Heart története a 2000-es évek közepe fele kezdődött. Akkor azonban teljesen más néven és más céllal futott. Az elképzelés olyan harci robot megalkotása volt, ami képes tanulni, önálló döntés meghozatalára, illetve alkalmazkodni az adott helyzethez. Ez a próbálkozás azonban hamar megbukott, aminek több különböző oka is volt. Elsősorban sokan nem nézték jó szemmel, hogy olyan gépeken dolgoznak, ami képes ennyire önállóvá válni és túl veszélyesnek ítélték a kutatásokat. A másik ok, hogy az eredmények nagyon lassan jöttek és azok is kicsik voltam, ellenben a kutatásra fordított összegek nagyok voltak. A cég, aki a csoportot finanszírozta pár év után leállította a programot. Pár évvel később egy másik cég vásárolta fel a kutatási adatokat, illetve pár tudóst is sikerült alkalmazniuk, akik eredetileg dolgoztak rajta. Itt már lényeges előrehaladást tudtak elérni. Bár itt is lassú volt a haladás, de sok kézzel fogható eredményt tudtak felmutatni, illetve a tesztek nagy része is pozitív irányba mutatott. A 2010-es évek közepe fele már szinte készen álltak, hogy piacra dobják a harci robotokat, amik elképzeléseik szerint teljesen megváltoztathatja a háborúkat. Azonban erre soha nem került sor. 2016-ban a kutatólaboratórium rejtélyes módon leégett. A tűz okát, vagy azt, hogy a tűzoltó rendszer miért nem kapcsolt be, soha nem sikerült kideríteni, azonban a kutatási adatok jelentős része odaveszett. Ezek után a cég hivatalosan leállította a programot azzal az indokkal, hogy a tűz okozta kár komoly anyagi problémákat okozott és képtelenek tovább finanszírozni azt. Sokak szerint ez azonban nem volt igaz. Azok számára, akik ott dolgoztak, nem volt titok, hogy a vezetőség nagyon megosztott állásponton volt a kutatással kapcsolatban. Sokan úgy vélekedtek, hogy az ellenző tábor lehetőséget látott abba, hogy leállíttassák a további kutatásokat és erről meggyőzték a többi vezető tagot is. A fennmaradt adatok egy része újra gazdát cserélt, amit ezúttal Dayen Robotics nevű cég vásárolt meg. A cég elsődlegesen robotok készítésével, illetve a technológia kutatásával foglalkozott. Ellentétben az előző cégekkel, nekik nem állt szándékukba harci gépezetek készítése. Sokkal inkább a civil piacot célozták meg. Ebből jött létre a Project Heart, ami azt tűzte ki célul, hogy olyan androidokat készítenek, amik képesek az emberi érzelmek megértésére és használatára. Tehát egy érző gépezetet szerettek volna készíteni, majd ezeket értékesíteni különböző formákba. Természetesen egy ekkora dolog nem ment könnyedén. Hála a megvásárolt adatoknak, könnyen képesek volt olyan gépeket készíteni, ami képesek voltak tanulni, döntéseket hozni és igazodni a kialakuló helyzetekhez, azonban az érzelmeket még csak imitálni se tudtak hihető módon. Hosszú évek munkáját jelentősen megnehezítette a világba beállt különböző katasztrófák és csapások is. A cég székhelye New Yorkban volt és a kutatásokat is itt végezték. 2019-ben történt katasztrófák, illetve a városra boruló mágikus köd több kutató életét, illetve a projekt ideiglenes leállítását is követelte. Az utána következő időszakokban is csak félgőzzel üzemelt, hisze a cég kimondottan nehéz időszakot élt meg és éppen, hogy el tudták kerülni a teljes csődöt. Dayen Robotics egészen 2025-ig bírta, mikorra már szinte teljesen ki lettek szorítva a piacról és kénytelenek voltak kapuikat bezárni. Silyer Electronics, egy nagyobb, elektronikus eszközökkel foglakozó cég vásárolta fel Dayen Robotics-ot a hozzájuk tartozó szinte teljes személyzettel együtt. Silyer Electronics egy olyan cég, ami az évek alatt nagy sikereket ért el a piacon. Elsődlegesen háztartási eszközökkel foglalkoztak, azonban később több más területre is áttértek. A robot technológia volt a legújabb ágazat, ahova be akartak törni. Nem is lehetett volna jobb lehetőségük ennél. Azonban az ő elképzelésük más volt, mint a Dayen Robotics-é. Ők szintén harci robotokat akartak készíteni és csak minimális figyelmet fordítani a civil szférába működő android kutatásra. Ez persze azt jelentette, hogy a Project Heart teljesen megszűnt volna létezni. A Dayen Robotics csapata, azonban megtett mindent, hogy ez ne így legyen. Hosszas tárgyalások után sikerült megállapodásra jutni. A Project Heart kutatás folytatódhatott, azonban egy kis módosítással. Olyan androidot kellet készítenünk, ami harci helyzetekbe is megállja magát. Ez az elképzelés sok embert rettentően megijesztett, hisze sokan nem tartották okos ötletnek, hogy egy gép, ami rendelkezhet érzelmekkel, fegyvert is fogjon. Azonban Silyer Electronics vezetősége hajthatatlan volt ez ügyeben.

Closing file...
Opening file #4312 - Project Heart and Fire
Project Heart and Fire, ez lett a neve az új kutatásnak, ami most már nem csak arra koncentrált, hogy képesek legyenek érzelmekkel ellátni egy robotot, de arra is, hogy ez a gép képes legyen harcolni ha szükséges. Ez az új irány a kutató csapatot is rendkívül megosztotta. Sokan egy részről örültek, hogy folytathatják azt amibe belekezdtek és újra esélyük lett hatalmas áttörést elérni a robot technológiában, azonban legtöbbjük elégedetlen volt az ötlettel, hogy hadászati célokra akarják felhasználni a találmányukat. Sokan ennek szót is adtak és rövid időn belül a Dayen Robotics-ból maradt kutatók nagy része ki is lépett a cégtől. Ez azonban nem állította le a kutatásokat. Az új irányvonal azonban még több munkát helyezett a kutatók vállára. Jelentős módosításokat kellett elvégezni az alap rendszerekbe és még több biztonsági protokollt kellet elhelyezni benne, hogy minimalizálják annak a lehetőségét, hogy elszabaduljon a gép ha esetlegesen sikeresen érzelmekre tesz szert. 2026 nyarán elkészült az első és mai napi egyetlen prototípus, ami LY-4835 nevet kapta. Későbbiekben a tudósok Lyryana névre keresztelték, ami utána hivatalossá is vált, de a legtöbbjük az egyszerűség kedvéért csak Ly-nek hívták. Az eredeti elképzelésekkel ellentétben sokkal erősebb vázat kapott, illetve több harci rendszert is beépítettek. Fegyverzetből azonban csak a jobb kezébe épített visszahúzható pengét kapta. Ennek oka, hogy komolyabb fegyverzettel ellátva nagyobb lenne a kockázat is. Azonban kapott harcművészeti képzést, illetve a különböző lőfegyverekkel való bánás is be lett táplálva. Ezen felül Ly volt az első modell, ami megkapta a Memory Transfer nevezetű modult is. A modul eredeti koncepciója még a Dayen Robotics-ból maradt hátra. A kutatóknak arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek személyisége leginkább az emlékeikből és tapasztalataikból jönnek. Úgy gondolták, hogy az emlékek megtartásával idővel egy gép is képes lehet saját személyiséget kialakítani. Azonban különböző módosítások elvégzésekor, vagy éppen egy új prototípus megalkotása során gyakori volt, hogy a modell memóriája sérült vagy éppen teljesen elveszett, bár akkoriban ennek nem tulajdonítottak sok jelentőséget. A modul lényegében képes távolról csatlakozni a kutató laboratórium rendszeréhez és bizonyos időközönként feltölti Ly memóriáját, így mindig van biztonsági mentés. Ez a szerkezet különösen fontosnak bizonyult, hisze harci szituációban nagy esélye van, hogy a modell megsérül és a memória is károsodik. Ezáltal képesek bármikor újra visszatölteni az emlékeit. Ezen felül a modult kicsit kiegészítették. Már nem csak memóriát, de élő adást is képes küldeni a laboratóriumba dolgozók számára, ezzel lehetővé téve, hogy folyamatos megfigyelés alatt tartsák, illetve képes jelet fogni is, így a kutatók utasításokat is küldhetnek az androidnak. A kemény fémötvözet tetejére külső borításként olyan anyagot raktak, ami kinézetben, illetve tapintásra is hasonló az emberihez. Külsőre pedig női alakot kapott. Ez nem volt soha követelmény, mindössze a vezető kutató hobbija, azonban a cég engedélyezte. Messziről nehéz megkülönböztetni egy átlag embertől, azonban közelebb érve látható jelei vannak. Az egyik ilyen a kéken világító szemei. 2028-ba Ly a legtöbb teszten már túlesett, így Silyer Electronics egy nagyobb kihívás elé akarta állítani az androidot. Azt a feladatot kapta, hogy a cég biztonsági személyzetének tagja legyen. Ez első hivatalos megbízatása. A kutató csapat szinte lélegzet visszafojtva várja, hogy mi lesz az eredménye.
Closing file...
Opening file #3532 - First activation
Négy ember állt fehér laborköpenybe. A szoba szinte üres volt leszámítva a másik végébe elhelyezett gépezetet, amihez rengeteg kábel volt hozzákötve. A gépezetbe állt egy leginkább mechanikus csontvázra hasonlító android. A négy tudós szinte pislogni is elfelejtettek, ahogy a teremtményüket figyelték. Mindegyikük kezébe egy tablet volt, ami adatok sokaságát mutatták. A csöndet végül a legfiatalabb férfi törte meg.
- Hé Robert, öt dolcsiba, hogy az első indításra összeomlik a rendszer.
Az egyik idősebb tudós arcán egy kis fintor jelent meg, míg a többiek tudomást se vettek róla.
- Ennyire becsülöd a munkád, Jacob? - vágott vissza gúnyosan.
- Hé hé, az én munkám a biztonsági protokollok megírásába volt. Abba biztos vagyok, hogy nem fog ránk támadni - jelentette ki büszkén.
Az idős férfi csak a fejét ingatta, miközben egy kis mosoly jelent meg az arcán. Mindannyian rendkívül idegesek voltak az Ly prototípus indítása miatt és jól tudta, hogy Jacob csak igyekszik oldani a feszültséget.
- Dr. Hayashi, indítsa el!
A mellette álló ázsiai férfi rögtön bólintott és a tabletjén kezdett el ügyködni. Pár pillanat múlva meg is kezdődött az indítási folyamat. Mindannyian lélegzet visszafojtva figyelték, ahogy a gépet. Dr. Robert Graham a project vezető tudósa számára ez nem az első alkalom volt. Ő még a Dayen Robotics-ba is dolgozott, ahol több prototípust is aktiváltak már, azonban nem számít hány robotot látott életre kelni, ilyenkor mindig elfogta az izgalom. Olyan volt, mint mikor a gyerek karácsonykor kibontja az ajándékát. Elmondat, hogy mit akar kapni, de nem biztos, hogy azt találja a dobozba. Az indítás mindössze egy percet vett igénybe, azonban a kutatók számára szinte örökkévalóságnak tűnt. Végül az android szemébe fény gyúlt, amit jelezte, hogy legalább az alap rendszerek elindultak.
- Úgy tűnik, hogy sikerült! Az operációs rendszer stabil, nincs jele bármilyen komoly hibának.
Dr. Hayasi hangja törte meg a csendet, miközben a tebletről olvasta az adatokat.
- Helyes, indítsa az első tesztet!
A férfi bólintott, majd pár gombnyomás után a robot megmozdult. Mindössze csak az ujjai mozogtak, azonban ennyi volt a cél.
- Úgy tűnik, hogy reagál a manuálisan bevitt adatokra. A rendszer stabil. Elindítsam a hangfelismerő programot?
Dr. Graham bólintott.
- Hang felismerés aktiválva.
- Ly, emeld fel a jobb kezed!
A vezető tudós rögtön ki is adta az első parancsot. A gép egy pár másodperc elteltével megemelte a jobb kezét. Az őszülő férfi szája mosolyra húzódott.
- Ugh, a reakcióideje szörnyű.
Jacob szájából ez az egy mondat csúszott ki.
- Ne aggódj, lesz ez még jobb. Van mit csiszolni még a rendszereken, de ez az első teszt, ami úgy tűnik, hogy sikeres. Ráadásul jössz nekem öt dollárral. A rendszer nem omlott össze.
- Hé, sose egyeztél bele a fogadásba, így nem kérheted rajtam számon!
Vágta rá gyorsan a fiatal kutató. Most, hogy nem volt akkor nyomás rajtuk a többi tudós, illetve Robert is felnevetett. Bár ez még nem volt egy hatalmas eredmény és rengeteg teszt állt előttünk, az első indítás mégis egy speciális élmény volt számukra.

Closing file...
Opening file #7621 - Combat test
Már majdnem egy év telt el az első indítás óta és számtalan teszten voltak túl. Az android jelentős mértékbe fejlődött ahhoz az állapotához képest. A cég már egy ideje nyomást gyakorolt a kutatókra, hogy csináljanak egy élő harci tesztet. Természetesen a tudósok tudták, hogy a modell még nem egészen állt készen egy ilyesfajta dologra. Még bőven volt mit javítani és csiszolni rajta. Azonban most hosszú idő után végre Dr. Graham engedélyt adott egy ilyen teszt lebonyolítására. Az Ly modell bizonyítottan képes volt lőfegyverek használatára, szinte emberfeletti pontossággal, ezen felül a harcművészeti program is kezdett jól alakulni. Robert egy ablak előtt állt, ami egyenest az alattuk elterülő "arénára" nézett. Ez egy nagy terem volt benne betonból készült akadályok és falak helyezkedtek el. Az egyik oldalán állt az Ly modell, míg a másik végében négy férfi. Mindenkinél egy-egy paintball fegyver.
- Dr. Graham, még mindig ellene vagyok ennek a tesztnek. Maga is jól tudja, hogy Ly még nem áll készen erre. A nem régibe végzett tesztek során többször is meghibásodás lépet fel, mikor magától kellett döntések sorozatát meghozni. Nem hiszem, hogy képes lesz végigcsinálni.
Egy 30-as éveibe lévő nő állt Robert mellett és próbálta az idős tudóst meggyőzni, azonban őt nem érdekelte túlzottan.
- A problémák nagy részét már megoldottuk. Hiszek abba, hogy sikeresen fogja venni ezt a tesztet.
A nő csak a fejét ingatta.
- Azok négyen képzett zsoldosok. Több csatamezőt is megjártak már. Mit gondol, mégis mennyi esélye van? kérdezte kissé dühösen.
- Az adatok alapján elég csekély. Azonban van esélye. Meg kell értenie, hogy mi mindannyian sok mindent feladtunk azért, hogy ezt a projektet véghezvihessük. Azonban néha komoly eredményeket kell felmutatni, hogy továbbra is szeretnénk támogatást kapni. Itt nem arról van szó, hogy nyer-e vagy sem. Mindössze egy jó show-t kell csinálni, hogy a cég vezetői lássák, hogy nem csak üldögélünk a pénzükön.
Robert válaszolt neki teljes nyugodtsággal. A nő arcán továbbra is látszott, hogy nem ért egyet a döntéssel, azonban nem szólt semmit.
- Jacob, megtetted az óvintézkedéseket?
A mellette álló fiatal férfihoz fordult.
- Meg! Hozzá adtam a rendszerhez néhány biztonsági protokollt, így nem fog megpróbálni közelharcba bocsátkozni. Nem fog a halálos kézfogás megismétlődni, vagy még rosszabb.
Robert kérdően pillantott a férfira.
- Tudja, ami Dr. Richardsal történt. A kézfogás erőssége rosszul volt kalibrálva és eltörte a kezét. Szegény csak pár hete szabadulhatott meg a gipsztől.
- Igen, olvastam a jelentéseket. Remélhetőleg Lyryana nem fog senkit se összetörni ma.
Pár perccel később a cég vezetősége lépett be a megfigyelő szobába. Egy gyors üdvözlés után mindenki elfoglalta a helyét az ablak előtt. Egy hang jelezte a teszt kezdetét. A négy zsoldos rögtön megindult, egyik fedezékből a másikba mozogtak. Látszott rajtuk, hogy tapasztaltak voltak. Számukra ez csak egy játék volt, amiért éppenséggel pénzt is kaptak. Az Ly modell azonban kissé később indult meg. Akkor is lassan sétált. Fedezékekkel nem is foglalkozott, az általa kiválasztott út közepén sétált, mintha csak a boltba ugrott volna le.
- Helyzet?
Kérdzete Robert. Jacob mellette rögtön a kezébe lévő tableten kezdett dolgozni.
- Rendszer funkciók normálisak. Audio szenzorok, hő szenzor rendbe. Optikai szenzorok.... minimális? Itt valami nem oké. Miért rontaná a látását?
Dr. Graham arcán egy kis mosoly jelent meg, mintha pontosan tudná, hogy az android mibe mesterkedik.
- Mert ismeri az aréna alaprajzát. A meccs előtt mindkét fél megkapta az alaprajzot. Ha megnézed az elrendezést, akkor láthatod, hogy bárhova állsz, nem fogsz messzebb látni olyan 10 méternél. Falak és az akadályok ennyire leszorítják a mozgás teret. Úgy vélem, hogy mivel nincs szüksége arra, hogy messzire lásson, így le vette az optikai szenzorokat és az ezzel felszabaduló erőforrásokat más rendszerekbe irányította. Bár ez csak egy tipp. Lehet, hogy valami elromlott.
Nehéz volt eldönteni, hogy vajon viccel-e. Eközben a két csapat biztosan haladt előre. A pálya maga 100 négyzetméteres volt, ráadásul a csapatok nem tudták, hogy honnan indult a másik fél. A négy férfi meglehetősen óvatosan, körültekintően közlekedett. A fémcsontváz, azonban még mindig tartotta a lassú, megfontolt tempóját, azonban egy ideje már megfigyelhető volt, hogy céltudatosan haladt az ellenfelei felé. Alig egy perc múlva pedig már csak pár méter választotta el őket. Egyszer csak kilépett az egyik akadály mögül, majd rögtön vissza is hátrált. Előző pozícióját több festék golyó célozta meg, azonban a mögötte lévő falat találták el.
- Honnan tudta? - kérdezte a cég egyik vezetője.
- Hang alapján. Már egy ideje a zsoldosok által keltett hangokat követte. Eleinte nehéz dolga volt a visszhang miatt, azonban láthatóan ezt a problémát sikerült leküzdenie. Azonban pontosan hang alapján nem tudta meghatározni a helyzetüket. Valószínűleg azért lépett ki a fedezék mögül, hogy vizuálisan is megerősítse a helyzetüket.
- Ez nem hangzik valami jó taktikának. Ha tudja, hogy hol vannak, akkor miért nem próbált meg mögéjük kerülni és meglepni őket?
- Sok taktikai alprogram még nem került telepítésre. Első körben a legfontosabb dolgokra fókuszáltunk. Őszintén azon is meglepődtem, hogy rögtön visszatért a fedezékbe és nem nyitott tüzet. Az ilyen dolgokat sajnos sok idő megcsinálni. Sokan a csapatomból nem voltak túlzottan meggyőzve, hogy Ly készen áll egy ilyen tesztre. Több szempontból is hátrányos a helyzete.
Robert válaszolt a felmerülő kérdésekre. Közbe a harcmező szinte mozdulatlan volt. Mindkét fél várt. Vagyis pontosabba a katonák vártak. Szinte lehetetlen volt megmondani, hogy Ly mit csinál. Mindössze állt a fal mögött mozdulatlanul. Egy kis idő elteltével, azonban a robot megmozdult és az eddiginél sokkal nagyobb sebességgel futott át a kis folyosón. Útközbe leadott egyetlen egy lövést, majd eltűnt a szemközti fal takarásába. A lövedék egyenest az egyik zsoldos arcába landolt, aki éppen a fedezék mögül próbált kilesni.
- Headshot! Oh, elnézést. - Jacob szokásához hűen nem tudta türtőztetni magát, azonban rögtön rájött, hogy most nem éppen a jól ismert munkatársak körébe van, így rögtön bocsánatot kért a hirtelen felkiáltása miatt.
A három megmaradt férfi nem tudta leplezni a meglepődöttségüket. Szinte nem is látták az ellenfelet, olyan gyorsan történt a dolog. Azonban hamar összeszedték magukat és próbáltak pozíciót váltani. Tudták, hogy hol lehet az ellenfél, így igyekeztek olyan helyre menni, ahonnan  rálátásuk lehet rá. Ly nem mozdult a fal mögül. Hamarosan a három férfiből kettő megpillantotta és rögtön tüzet nyitottak rá. Az androidnak éppen, hogy volt ideje kitérni a lövedékek elől és biztos helyre jutnia. Ha ez normális lőszer lett volna, akkor max a fényezését karcolta volna meg, azonban a teszt szabályai be lettek táplálva az adatbázisába, így tudta, hogy nem szabad egy találatot se kapnia, ráadásul az erőterét se használhatja. Egyetlen lehetősége, hogy meneküljön.
- Helyzet?
Kérdezte Robert.
- A rendszerek stabilak, bár kissé nehezére esik bármiféle használható stratégiát kitalálni. Az adatok azt mutatják, hogy egyesével próbálgatja a lehetőségeket végig, hogy melyik a legjobb megoldás, azonban ezt normál idő alatt teszi meg. Ezért álldogálhat annyit üresbe.
Dr. Graham bólintott, mikor hallotta Jacob szavait. Ő is tudta, hogy a modell még nincs teljesen kész egy ilyen tesztre, de nem volt más választása, mint belemenni. Ly már így is túlszárnyalta a várakozásait azzal, hogy egy embert kiszedett a négyből. A három férfi kissé felbátorodva, vagy éppen a csapattársuk "elvesztése" miatt kissé dühösen, üldözőbe vették az androidot, aki újra megállt egy fedezék mögött.
- Ki a franc tervezte ezt a rohadt labirintust? - kérdezte az egyik. Időközbe a harmadik férfi egy teljesen más irányból próbálta megközelíteni Ly-t. A robot gyorsan kilépett a fedezék mögül és leadott pár lövést. Ezek egyike se talált, mivel a két zsoldos, akik éppen abból az irányból jöttek még időben fedezék mögé húzódtak. Amint az össze lövedék becsapódott, újra előjöttek és újra tüzeltek. Azonban addigra Ly már nem volt ott. Hosszú idő után újra mozgásba lendült, ezúttal az egyedül lévő férfit vette célba.Hang alapján hamar bemérte a célt, majd az egyik fal mögül előlépve egyetlen lövéssel őt is kiejtette a játékból. Bár külső szemlélőként ez a meccs nem volt valami izgalma, azonban Robert minden pillanatát élvezte. Maga is meg volt lepődve, hogy a gép ennyi ideig bírta. Ha így folytatja, akkor még nyerhet is. Persze korai volt még az öröm. A két férfi még mindig együtt mozgott és láthatóan két ellenfél egyszerre egy kicsit sok volt Ly rendszereinek, vagy legalábbis nem tudott a jelen helyzetbe megfelelő tervvel előállni.
- A számok kezdenek veszélyessé válni. A diagnosztika és az 1-es szint rendben, azonban feljebb már vannak gondok.
Jacob a kijelzőt nézve beszélt.
- Amíg az 1-es rendben, addig nincs miért aggódni. Szerintem már így is remek eredményeket mutatott.
- Mi az az 1-es szint? - kérdezte az egyik férfi a terembe.
- Ly rendszereit úgy építettük fel, mint egy tornyot. Ha az alsóbb szintek megsérülnek, akkor borul az egész. Az 1-es szint tartalmazz bizonyos korlátozásokat, amik meggátolják abba, hogy megtámadjon másokat ok nélkül vagy, ha esetleg sikeresen ki alakít érzelmeket, akkor azok túlzottan átvegyék felette az uralmat és rossz dolgokat tegyen. Úgy lett megalkotva, hogy ha az egyes szint, akár kis mértékben is sérül, akkor az egész rendszere leáll. Ez egyfajta biztonsági kapcsoló. Eddig jól működött, de komoly helyzetekbe mindig különösen figyelünk rá, hogy megelőzhessünk esetleges baleseteket.
Dr. Grahem elmondat a gyors verziót. Ennél persze bonyolultabb a rendszer, de mivel tudta, hogy a férfi úgyse értené, így nem ment bele a részletekbe. A kissé kövér úr elégedetten bólintott, majd újra kitekintett az ablakon. Időközben Ly pár alkalommal szembe találta magát a két zsoldossal, akik szinte minden alkalommal tüzet nyitottak rá, miközben ő egy lövést se tudott leadni. Minden esetben csak egy hajszálon múlott a találat. A két férfi valószínűleg már elég ideges volt a helyzet miatt. A robot láthatóan nagyon nehezen hozott döntéseket. Egyre több időre állt tétlenül. Robert már azon gondolkozott magába, hogy vajon hány perc múlva áll le a rendszer. Az egyik férfi láthatóan megunta a macska egér játékot és nem törődve semmivel a gép után futott, aki épp az egyik sarkon tűnt el. A társának ideje se volt arra, hogy utána menjen. Egy lövés hangját hallotta, majd a társát látta egy hatalmas festékfolttal a mellkasán, ahogy elindult a kijárat felé. Tudta jól, hogy egyedül maradt.
- Dr. Graham. Úgy tűnik, hogy csökken a terhelés? Mindenesetre a számok mennek lefelé. Asszem az jó.
- Van egy terve.
Robert kíváncsian tekintett ki. Nem tudta, hogy mire számíthat. Azzal, hogy az ellenfelek száma 1-re csökkent láthatóan sokkal könnyebb volt döntéseket hozni. Ly rögtön meg is indult. A zsoldos kissé ideges volt, hogy egyedül maradt, de igyekezett megtartani a hidegvérét. Lassan haladt előre a folyosón. Egy pillanatra valamit látott elsuhanni tőle jobbra. Rögtön arra fordult, de nem látott semmit. Aztán léptek zaja törte meg a csendet. Most először hallotta a robot lépteit. Fura volt, de rögtön a hang irányába fordult. Rögtön Megpillantotta Ly-t és tüzelt párat. Egyik se talált. A gép megint eltűnt a látómezejéből. Ezt még eljátszotta párszor. Dr. Graham szája elé tette a kezét, mintha gondolkozna, azonban csak a mosolyát rejtette el. Volt egy sejtése, hogy mit csinál. Elég veszélyes ötlet volt, de kétség kívül hatásos. Egy perc múlva a férfi körül több helyen festékes volt a fal. Azóta szinte mozdulni se tudott. Ly gyors mozgással suhant egyik helyről a másikra, majd egy pillanatra mindig megállt. Ekkor a zsoldos lőtt, de azok egyszer se találtak. Az utolsó ilyen alkalom után, azonban az android nem haladt tovább. Újra megjelent ott, ahol az ellenfele utoljára látta. Egyenest felé haladt. Ráadásul sétálva, a fegyverét nem tartotta rá. A férfi természetesen rögtön rá rántotta a fegyvert és meghúzta a ravaszt. Semmi... A fegyver csövén mindössze levegő távozott, azonban lövedék nem. Robert hangos nevetésbe tört ki a kilátón, Ly szépen lass közel sétált a férfihoz, majd közvetlen közelről leadott egy lövés a mellkasára. Ezzel a teszt véget ért. A cég vezetői értetlenül néztek a pályára, majd Graham-re és vissza.
- Mi történt? - kérdezte az egyik.
Mikor végre a tudós abbahagyta a nevetést elkezdett válaszolni.
- Az emberünknek elfogyott a lőszere. Úgy tűnik, hogy Ly az utolsó személy ellen azt a taktikát ítélte a legjobban, hogy az kilője az összes golyót. Mindenkinek ugyan annyi lőszert adtunk, ráadásul különböző színűeket. Ly valószínűleg számolta, hogy ki hányat lőtt. Megmondom őszintén nem feltétlenül a legokosabb taktika, de bevált. Remélem élvezték a bemutatót.
- Hát, nem volt a legizgalmasabb, de meggyőző. Talán még egy kis bónuszt is be tudunk dobni.
Válaszolta az egyik. Pár perc beszélgetés után mindössze Robert és Jacob maradt a megfigyelő szobába.
- Te voltál az, aki ezt a kis extrát betetted a taktikai rendszerbe?
Robert kissé szúrós szemekkel nézett Jacobra.
- Lehet. Illetve lehet, hogy elsődleges taktikaként állítottam be arra az esetre, hogy ha csak egy ellenfél marad.
Mondta kissé félve. Graham a fejét ingatta.
- Jó vicc volt, de többet ilyet kérlek ne tegyél. Mindenesetre megnyerted nekünk ezt a tesztet. Valószínűleg ha nem lett volna elsődlegesként berakva, akkor a rendszerek összeomlottak volna. Mindenesetre sok a dolgunk még. Ez a teszt jól mutatja, hogy vannak még hibák rendesen.
Szája mosolyra húzódott majd kisétált a teremből. Jacob majdnem összeesett, ahogy a feszültség után hirtelen megnyugodott.

Closing file...
Openin file #8891 - The assignment
Ketten ültek egy kis szobába. A falak fehérek, mindössze két szék, egy kis asztal és egy ajtó volt itt. Az egyikük Dr. Graham a másik pedig Ly volt, aki mostanra már megkapta a külső borítását is megkapta. Ennek köszönhetően úgy nézett ki, mint egy emberi nő. Bár közelről meg lehetett mondani, hogy nem igazán emberi, de messziről egész jónak tűnt. Ez a döntés főként azért született, mert már biztos volt, hogy Ly megkapja az első komolyabb megbízatását, amihez most először el kell hagynia a létesítmény falait. Az utóbbi időkben már szabadon járhatott odabent. A tesztek eredményei is sok javulást mutattak.
- Hogy érzed magad ma Lyryana? - kérdezte az asztal egyik végénél ülő férfi.
- Pont mint az előző 231 alkalommal, mikor feltette ezt a kérdést. A rendszereim elfogatható paramétereken belül működnek. Kérdés, mi a mai beszélgetés témája?
Hangja is egészen emberszerű volt, mindössze egy kicsit tűnt gépiesnek. A beszélgetés alatt pedig azokra az eseményekre utalt, ami rendszeresen megestek közte és a dolgozók között. Általában különböző témákat próbáltak megvitatni vele ezáltal a látómezejét kissé kibővíteni. Az utóbbi időbe csak ezzel a módszerrel tápláltak be új információkat. A rendszereihez csak akkor nyúltak, ha valami gond volt.
- Áh, a mai egy kicsit más. Nem olyan régiben kaptuk meg az engedélyt, hogy egy újabb az eddigieknél komolyabb teszten vehess részt. Ezalatt te a cég biztonsági csapatának tagjaként fogsz dolgozni. A részleteket pontosan mi se tudjuk. Minden információt aznap kapsz majd meg tőlük, amikor kezdesz. Mi a véleményed? Menni fog?
- Információ hiányába nem áll módomba válaszolni erre a kérdésre.
- Sejtettem, hogy ezt mondod. Mindenesetre mi úgy gondoljuk, hogy jól megfogod állni a helyzetedet, de természetesen folyamatosan figyelni fogunk, esetleg javaslatokat, utasításokat adunk ha kell. A mai napra mindössze ennyit akartam mondani. Két napon belül lesz a kezdés. Addig a többiekkel átnézitek a fontosabb információkat.
Mondandója befejeztével felállt és kisétált a teremből.

Closing file...


Szakértelmei: Harcművészet ismerete (Muay Thai) Lőfegyverekkel való bánás, Jármű vezetés (jogosítványa természetesen nincs), Beszélt nyelvek: Angol, Francia, Német.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Nem

Megjegyzések: Nefi, ha kérhetem ne alázd a porba szegény kis előtörténetem XD

Észrevételként annyi, hogy szerintem esélye sem lett volna a 3 zsoldossal szemben és nem lepődnének meg ha veteránok. Meg a 100nm az 10x10 méter, nagyon kicsi...

Egyébként elfogadva, egy adatlapot írj, tegyél be egy avatart és mehetsz játszani.

Adatlap:

Név:Lyryana/Ly-4835
Lakás/Létesítmény: Silyer Electronics kutató laboratórium, New York
NJK: -
Foglalkozás:Biztonsági őr
Munkahely: Silyer Electronics
Pénz: - (csóró )
Bevétel/hét: -
Eszközök: -
Felszerelés/fegyverek: 9mm pisztoly
Vállalat:
Szövetség:-
Törzshely, ahol megtalálható:-
Ismertebb szövetséges:-
Ismertebb ellenség:-

Felhasznált kreditek: 4
Fennmaradó kreditek:0

A kvízen elért eredményed alapján megkapod, amit kértél jutalomnak, elkészítheted az új karaktert.

A karaktert a Kree Invázió 3 – Sok maffiózó kis helyen is elfér! kaland végén meghatározatlan időre deaktiválták nem megfelelő működés miatt.