Newark Katonai Komplexum (Sussex)

Sokkal kevésbé komfortos elhelyezésre számítottam, talán valami emeletes ágyas megoldásra, mint a katonaságnál. Ismét meglepetést okozott a Testvériség, talán ideje felülvizsgálni az elvárásaimat vagy kellemetlen meglepetések is érhetnek. Nem töltök sok időt azonban benn, hiszen várnak a feladatok.
Figyelmesen hallgatom Leilát. Tehát, mint az várható volt, ő a lehetőségek miatt választotta a Testvériséget, ahogy rajta kívül még sokan mások is. Nehéz magamban tartanom legalább egy mosolyt annak hallatán, hogy polgárjogi ügyvédnek tanul. Ez valahogy olyan abszurdnak tűnik, hogy már vicces. Ebben a diktatúrában szükség van egyáltalán ilyenekre? Hagyom Samet beszélni, de nem egészen azt hallom, amire számítok. Arról nem volt szó, hogy ennyire nevetséges lesz. Biztos, hogy ezzel képes lesz elérni, amit akar? "Annyira kifinomult"?! Komolyan? Pár pillanat múlva azonban valami eltereli a figyelmemet Sam ripacskodásáról. Egy házat megkerülve ugyanis egy készülő űrsiklót pillanthatunk meg. Hát ilyennel is foglalkoznak itt. Mit akar vajon ezzel Magneto? Nem hiszem, hogy a költözéshez akarja használni. Várok egy kicsit, hogy esetleg A lány magától kezdjen el beszélni az űrhajóról, ám ha nem teszi, felteszem a kérdést:
- Mit lehet tudni erről az űrsiklóról? Úgy értem, mi célra készül?
Most legalább kiderülhet, hogy mennyire bánnak bőkezűen az információkkal.

A marsi kolónia, hát persze. Gondolhattam volna rá. Tehát itt is készítenek hajókat és nyilván egyéb eszközöket is űrkutatási célra. Ezt jó ha megjegyzem magamnak, mert köze lehet ahhoz, ami után nyomozunk. Általában az űrből nem jó dolgok érkeznek. Ezután tovább is haladunk, miközben újra Sam veszi kezelésbe a lányt. Én csak hallgatom a beszélgetést, és fejben jegyzetelek. Leila gyorsan viszonylag sok információt elejt magáról, bár nem valószínű, hogy ezeknek tényleg hasznát vesszük. Arzenál rám vonatkozó megjegyzésre csak félvállról válaszolok:
- Ne próbálkozz, Tommy, még mindig nincs humorod.
Eléggé zsigerből jön neki az idegesítő p*cs szerepe, valószínűleg eddig sem volt idegen neki. Úgy tűnik én csak a jobbik arcát láttam.
Leila szerint a következő programpont az edzés és az erőfelmérés. Ez nem tűnik túl komolynak, viszont megfelelő alaklom lehet arra, hogy elkezdjük kiépíteni az itteni kapcsolatainkat. Remélem most már ténylegesen el tudunk indulni valamerre.

Meglep, hogy a lánynak nem esett le Sam "poénja", de nem foglalkozom különösebben a dologgal, csak ennyit fűzök hozzá:
- Tommy a maga primitív módján azzal próbálta kifejezni a férfiasságát, hogy az enyémet kétségbe vonja. Semmi olyan, amivel valóban értelme lenne foglalkozni.
Ezután hamarosan be is lépünk a célépületbe. A folyosókon elhaladva tantermeket, látunk, ahol épp óra folyik. Minden bizonnyal ez a testnevelési főiskola épülete. Hamarosan a sportcsarnokba érkezünk. Itt fog zajlani nyilván az erőfelmérés. Miután Sam mutáns képességnek beállítva elmondta, hogy mit tud, én következem.
- Az én képességem is elég hasonló. Nem tudom pontosan mekkora eséllyel, de időnként a dolgok, amiknek el kéne találniuk, célt tévesztenek. Úgy nagyjából 25% lehet, de nem vagyok biztos benne. Szintén automatikusan működik, nem tudok hatni rá.
Nem részletezem túl a dolgot, és nem is kérdezek vissza, főleg mert Arzenál rögtön meg is teszi. Hagyom, hogy ő ripacskodjon, én inkább megfigyelek.

Körülnézve a teremben látom, hogy az itt levő fiatalok egyszerűbb feladatokat végeznek, illetve folyik egypár laza küzdelem is, így arra számítok, hogy mi is valami ilyesmit kapunk majd feladataként, de Leila meglep. Rögtön hat diákot hív, hogy felmérje a képességeinket. Nem értem a dolog logikáját. Hatalmas túlerő, ez nem igazán már fel bármit. Csak azt, hogy gyakorlott harcosok vagyunk-e! Az a legnagyobb nehézség, hogy a teljesítményünk alátámassza a fedősztorinkat. Könnyen lehet, hogy még el is bánnánk mindükkel, ha teljes erőbedobással küzdhetnénk, de most erről szó sem lehet. Ugyanakkor reménytelenül ügyetlennek sem tűnhetünk, meg kell találnunk valamiféle középutat. Sam igyekszik a körön kívül kerülni, és valószínűleg nekem is ezt kell tennem. Ő a kőbőrű srác irányába indul, így nekem másikat kell választanom. Valószínűleg tényleg csak felmérésről van szó, így nem aggódom az életemért, de egy rossz mozdulat és elég ronda sérüléseket szedhetünk össze, úgyhogy vigyáznom kell. Először a kitérésre megyek, és úgy próbálok helyezkedni, hogy egy jó mozdulattal kicsusszanhassak a körből. Azt is próbálom kihasználni, hogy néhányan Samre figyelnek, és így helyet hagyhatnak nekem. Ha kell, akkor persze ellentámadással is próbálkozom, egyszerű ütésekkel és rúgásokkal. Sajnos kicsit jobban kell koncentrálnom ezekre, mivel az X kiképzés alatt eléggé berögződtek a harcművészeti mozdulatok, amiket nem annyira kéne ismernem a fedősztori szerint. Nyilván egy pár ilyen "hiba" belefér, mivel elvileg gyakorolhattam küzdősportot, de nem tűnhet úgy, hogy egész gyerekkoromban képeztek.

Ezt mondhatta volna az elején is. Nem tudom mire lehetett volna még következtetni abból, hogy hatan körbevesznek minket, mint hogy meg fognak támadni. Na mindegy, így biztosan egyszerűbb a helyzet. Gyorsan kiválasztom hát azt a srácot, akinek még nem ismerem a képességét. Ő még operálhat lövedékekkel, és én azok ellen vagyok igazán jó. Ha pedig nem, akkor megpróbálok alkalmazkodni a helyzethez. Támadó helyzetet veszek fel, biccentéssel jelzek ellenfelemnek, hogy készen állok, majd egy pillanattal később elindulok felé. Nem bonyolítom túl a dolgot, egyszerű jobb egyenessel indítok, ha eljutok odáig. Persze figyelem a mozdulatait és a képességhasználat jeleit. Fontos, hogy minél hamarabb leszűrjem, hogy mi a képessége és képes legyek arra reagálni. Ha odaérek hozzá, de hárít, rögtön ballal próbálkozom, míg ha ellentámadásba megy át, gyorsan eltávolodom tőle. Valódi harcban Damian Long nem így tenne, inkább hárítana és próbálná visszaszerezni a támadás lehetőségét, de most Tyson Davis vagyok, aki sokkal kevésbé járatos a harcművészetben. Ha a képessége miatt már megközelíteni sem tudom, akkor is védekezve és távol maradva gondolom át a helyzetet.

Hamar rájövök, hogy ez szinte véletlenszerű ellenfélválasztás meglehetősen amatőr húzás volt. Csak az vigasztal egy kicsit, hogy a szerepemnek megfelelő, de kínos, hogy komolyan gondoltam. Na most mindegy, először ki kell találnom valami életképes módszert ez ellen a srác ellen, mert túlzásba sem kéne vinni a szerencsétlenkedést. Az biztos, hogy csapatban nem a leghatékonyabb, de ez most nem szempont, azt pedig nem tudom, hogy ő maga átlát-e a fényességen. Az, hogy eddig nem talált el, erre enged következtetni, bár ez lehet a képességem miatt is. Azonban ha őt is akadályozza a fény, akkor nem tarthatja fent a végtelenségig, és ezt kell kihasználnom. Egy lépést hátraugrom, és egy kicsit balra helyezkedem, közben behunyom és eltakarom a szemem, hogy ne vakítson annyira a fény. Azt még így is érzékelnem kell, ha visszaállnak a normális fényviszonyok, akkor kinyitom a szemem (remélhetőleg már kiheverve a túl erős fény hatását), és neki ugrom az ellenfelemnek egy jobb horoggal. Ha káprázik még a szemem, akkor védekező állásba helyezkedem, és amint visszanyerem a látásom, támadok. Ha kimozdult a látóteremből, megkeresem, és védekezésre készülök, mert lépéselőnyben van. Ha képessége használata közben támad, akkor nem védhetem ki, még ha meg is hallom előre. Csak tompítani igyekszem az ütést, de a teljes kivédés Tysonnak már túl nagy feladat lenne.