Stephanie Miller
X-Men Reneszánsz :: Alternatív síkok :: Alternatív világok :: Mutáns Világ / House of M :: Előtörténetek
1 / 1 oldal • Megosztás
Stephanie Miller
Az eredeti topic
Név: Stephanie Miller (született: Stephanie Smith)
Becenév: Steph
Faj: Mutáns
Nem: Nő
Kinézet: 170 cm magas, ehhez 56 kg párosul. Hosszú fekete haja van és kék szeme, kaukázusi bőrszín. Ruganyos teste van, egyáltalán nem látszik rajta, hogy korábban már szült volna, ráadásul egy ikerpárt. A közkedvelt ruha színei, amiket hord, zöld-fekete, és a lila-arannyal. Az egyetlen igazán különleges ismertetőjele, egy tetoválás a jobb tenyerén.
Képességek: Telekinézis, a képességének lilás fénye van, a képességével képes 100kg-os súlyig tárgyakat lebegtetni és mozgatni. Erőteret képezni maga köré, amivel folyamatos koncentráció mellett a kis kaliberű pisztolyok lövését még képes kivédeni, de ezt csupán fél percig képes még fenntartani és utána annyira kimerül, hogy képességét órákon át képtelen használni. A képességével tud repülni 50 kilométer/óra sebességgel és telekinetikus csapásokat tud mérni az ellenfeleire ezáltal hátralökve őket, vagy ha egy pontba koncentrálja az erejét, akkor a feszítő hatásnak köszönhetően sebeket is képes okozni az ellenfelén.
Csapat: Mutáns Milícia
Előtörténet:
1980. szeptember 8. Stockholm, Svédország. Egy igencsak esős és hűvös nap volt ez a fővárosban, amikor az esti szürkületben egy síró csecsemőt találtak az egyik központi árvahát lépcsőjén. Hamarosan a kislányt el is nevezték Stephanie-nak az egyik ott dolgozó nővér után, aki megtalálta. Alig volt fél éves, amikor a gyermeket örökbe adták egy családhoz, akik nevelték. Rendes gyermekkora volt, semmi sem utalt később sem arra, hogy bármi gond lenne a gyermekkel. Intelligens volt, roppant fogékony a világ dolgaira és mégis szelíd és visszahúzódó teremtés. Sok barátja volt, az iskolát remek eredménnyel végezte, több idegen nyelvet is megtanult, amik igazából nem voltak meglepőek abból a szempontból, hogy hasonlítanak is egymásra. Ami igen hamar kiderült róla az azonban az volt, hogy nem mindennapi a gyermek. Rendkívül értelmes és intelligens gyermek volt, szerencséjére semmilyen különleges képessége nem volt. Itt a Szovjetunió szomszédságában ez igen veszélyes lett volna ekkoriban főleg. Mivel okos és értelmes volt és ennek köszönhetően igen könnyen tanult több osztályt végzett el egy időben és 1997-ben, még tizenhét éves sem volt, mikor leérettségizett. Közel tizennyolc éves volt 1998-ban, amikor és nyaralni tartott a nevelőszüleivel, és ekkor autóbalesetet szenvedtek és a kocsi megcsúszott a vizes úton és a korlátot átszakítva a tengerbe zuhant, a szülőket és az autót sem találták meg többé.
Egy tengerparti városban a tenger egy gazdagabb amerikai család nyaralójánál egy szép fiatal lányt vetett a partra. Zavart volt, fogalma sem, hogy miként került oda, szinte semmire sem emlékezett a múltjából, csak néhány apró részletre, de azzal nem ment túl sokra. A Smith család egyszerű, de jót tett lelkek voltak, kerestették a szülőket, rendőrséggel és minden szervvel, de nem jutottak semmire. Idősek voltak és nem volt gyermekük, a sajátjuk évekkel korábban halt meg egy autóbalesetben, így mikor kiderült, hogy a lányról semmit sem lehet tudni és valószínűleg egy intézetbe kerülne és teljesen a nulláról kéne mindent elkezdenie, mert a korábbi családja igen elszegényedett volt befogadták a lányt és a hónapokon át tartó procedúrák után örökbe is fogadták és a nevükre vették. A korábbi család adósságait kifizették és a hónapok alatt megbarátkoztak lánnyal. Igaz Stephanie korábbi emlékei nem tértek vissza, csak azt tudta, amit a korábbi barátai és az új szülei elmeséltek neki, és végül úgy döntött, hogy velük tart Amerikába, hogy mindent hátrahagyhasson maga mögött és teljesen új éltet kezdhessen, ahol a múlt rémképei nem üldözik többé. A lány jelleme egyelőre semmit sem változott és a régi képességei, fogékonysága is megmaradtak. Stephanie roppant értelmesnek mutatkozott továbbra is, kedves volt és bájos mindenkivel és igen fogékony volt az írásra, erre például nem is emlékezett. Főleg régi mitológia szereplőkkel kapcsolatban szeretett irkálni verseket, novellákat, ez nem csak a skandinávra, hanem mindenre vonatkozott. A család a hosszúra nyúlt nyaralás után visszautazott New Yorkba, ahol a lány beíratták az egyik iskolába, hogy tanuljon és visszaszerezze azt a tudást, amit a baleset során elvesztett. A szülők időközben kiderítették, hogy a lányban jelen van az X-gén, ami mostanság kezdett a mutánsokkal együtt előtérbe kerülni, de úgy gondolták, hogy a legjobb az lesz, ha erről nem szólnak a lánynak, hiszen semmilyen képessége nem jelentkezett, pedig elméletileg már kellett volna, legkésőbb a baleset során. Bár azt nem tudták, hogy előtte volt-e, mert a régebbi barátai semmit sem tudtak erről mondani nekik. Steph viszonylag gyorsan szedte össze magát az emlékei elvesztése után. Gyorsan tanult és itt is írási képességeivel tűnt ki a többiek közül. A tanárai bízatására versenyeken is részt vett, amiken elég szép eredményeket ért el és írói karrierje is beindult. Az emlékei igaz még nem kezdtek visszatérni az életével kapcsolatban, de azokra a dolgokra, amiket tanult emlékezni kezdett és ez jócskán megkönnyítette az életét, főleg a tanulás terén. kicsivel több, mint tizennyolc évesen 1998-ban újra leérettségizet ezúttal már New Yorkban, a régi emlékei pedig ezek után kezdtek szépen lassan visszatérni. Az előző szülei, a Svédországi élet, az otthona, a baleset és az, hogy a Smith szülők magukhoz vették és gondoskodtak róla, miközben nem kellett volna nekik.
Miután leérettségizett felvették az egyik állami egyetemre, ahol irodalmat és történelmet tanult. 2001-ben ismerte meg a későbbi férjét is Jonathan Miller-t. A lányt az egyik barátnője vette rá arra, hogy a bölcsészkaron levő katonai kiállítása menjenek el, mert a lány bátyja is ott volt. illetve be akarta mutatni valakinek Steph-et. Mint kiderült ő a bátyjával akarta a lányt összehozni, de nem sikerült ez, Jon tűnt fel neki és viszont is. . Néhány találkozás után, ahogyan lennie kell egymásba szerettek, noha a lányt egyáltalán nem érdekelte akkoriban a katonaság, sem pedig a harcok, ennek ellenére mindenben bíztatta Jonathan-t. A férfi többször is megfordult az évek során a háborús zónákban, ahova kivezényelték aktív szolgálatra. Steph ezeket igen nehezen viselte, mert féltette a férfit és iszonyúan aggódott, nehéz volt otthon egyedül lenni, míg tudta, hogy a barátja valahol a fronton harcol és ki tudja, hogy mikor lövik le, vagy milyen sérülést szerez. Időközben saját maga is lediplomázott, ezt 2003-ra sikerült megtennie és utána elhelyezkedett a New Yorki szépművészeti múzeumban és írói karrierjét is pátyolgatni kezdett. A szülei a felső tízezer tagjai voltak, így igazából otthon is maradhatott volna az írással, de ő dolgozni szeretett volna. A mutánskérdés, akárcsak a barátját őt magát sem érdekelte, nem félt tőlük csak kissé tartott a hatalmuktól, de úgy vélte ekkoriban, hogy ők is csak túlélni próbálnak és az nem megoldás, amit tesznek az emberek. 2004 december közepét írták, amikor Jonnal közösen sétáltak és vásároltak az egyik bevásárlóközpontban – és ekkor csináltatták meg a tetoválást is a tenyerükre – karácsonyra készültek nagy erőkkel, hiszen ezt meg kellett tenni, mert teljesen közös családi vacsora készült, és ezen alkalommal akarták azt is bejelenteni, hogy össze szándékoznak házasodni. A lány maga ragaszkodott hozzá, hogy ezúttal ne a bejárónő és a szakács készítse az ünnepi ebédet, hanem saját maga akarta mind a két családot meglepni. Az ételeken kívül még ajándékokat is vásároltak hiszen ki tudta, hogy mikor lesz erre idejük, főleg, hogy így is túlságosan sokáig halasztották mindezt. A bevásárlóközpontban egy ideig minden rendben volt, azonban az egyik ékszerbolt előtt haladhattak el, amikor bentről egy fegyveres alak rontott ki és lövöldözni kezdett. Jon remekül kezelte a helyzetet, azonban a Steph bepánikolt. Menekülni próbált volna, de a lábai leblokkoltak, képtelen volt mozdulni, csak állt pár méterre a férfitól, aki viszont tényleg menekülni akart. Jon akarta félrerántani őt, de eddigre késő volt a férfi feléjük fordult és a lányra lőtt. Steph sikoltott és védekezően emelte a karjait maga elé, amikor is lilás védőpajzs vette körbe és az felfogta a lövedéket. Itt ekkor derült ki, hogy telekinetikus képességei vannak és ez az itteni sokk hozta ki.
Természetesen ez hatalmas felháborodást keltett még a családon belül is. A lány nem akart regisztrálni, sem pedig alávetni magát a gyógymódnak, inkább ő is úgy tett, mint a mutánsok többsége a Csendes háborúban, fejlesztette a képességét és próbálta leplezni, hogy saját maga is az. A munkahelyéről igaz nem rúgták ki, de igen sok barátja fordult el tőle mássága miatt, betegnek gondolták, akit meg kéne gyógyítani, mert így nem tartozhat a civilizált közösségbe. Ekkoriban kezdett el félelmet érezni az emberektől, akik ahelyett, hogy kiálltak volna mellette csak belerúgtak egyet azért, ami. Mindezek azonban a vőlegényét nem zavarták és nem hagyta el, sőt egy évvel később 2005-ben feleségül is vette a lányt. További egy év telt el és 2006-ban meg is született a két gyermekük Donald és Jane. A kisfiúban mint már ekkor kiderült egy vizsgálattal jelen volt a szunnyadó X-gén, míg a kislányban nem. Ez sem könnyítette meg a férfi és a család helyzetét. Ugyanebben az évben történt az Alcatraz-i események, aminek végén legalább úgy tűnt, hogy a világ elfogadta a mutánsok létezését. Stephanie ezek után még mindig rettegett az emberektől, de lassanként muszáj volt megtanulnia, hogy miként rejtse el mindezt és miként mutassa a régi arcát mindenkinek. Lassan csak odahaza a családja körében mert úgy viselkedni, mint korábban. Nem nagyon követte már ekkoriban a híreket, a gyermekei lekötötték minden idejét és amíg velük volt az emberek közé sem kellett mennie. West elnököt választották meg, mások, saját maga nem szavazott a leginkább rasszistának és hozzá hasonlóan rettegő embernek tartott férfira. Ekkortájt alapult meg a S.H.I.E.L.D., akik a férjét is alkalmazták. Ennek saját maga nem örült, többször is veszekedtek miatta, de végül be kellett látnia, hogy ez egy remek pont, hogy a kormány szeme előtt észrevétlenek tudjanak maradni, mert Jon fedezni tudta őket. Odahaza volt és gyereket nevelt, miközben írt és tanult tovább. Mostanra érte el azt a szintet, hogy az utcán csakis svédül volt hajlandó beszélni a férjével és a gyermekeivel, hiszen nem tudhatta, hogy kik hallgatják ki és mit tesznek, ha megértik, hogy mit beszél. Igen sokat olvasott számítógépen, tanult rajta, illetve végre talált egy mutáns pszichológust is, akihez hetente többször eljárt.
Igen sokat köszönhetett a nőnek, aki segített levetkőznie Stephanie rettegését és lassan képes volt teljesen visszaszokni az emberek közé. Igaz még mindig tartott tőlük, de a régi rettegés teljesen elmúlt. Végre megértette, hogy miért is féltek tőlük, így igaz mutáns volt, de nem reklámozta mindezt. Szinte megrökönyödve hallotta a férjétől, hogy létrehozták az Őrszem programot, a mutáns áldozatok száma pedig már a hírekben is benne voltak, ahogyan lemészárolták őket ezek a robotok nem figyelve arra, hogy milyenek is az életben, csak azt nézve, hogy mutánsok. A hírekben látta, hogy Xavier iskolájánál mi történt most már áldott a sorsot, hogy végül mégsem ment oda el, pedig többször megfordult a fejében. Egyre nagyobb és nagyobb gyűlölet kezdett benne felgyűlni az emberek ellen. Szinte fel sem fogta, hogy mi történik, csak sodródott az árral, miközben Magneto teljesen átvette az uralmat és az emberek ellen tört. Több mutáns is az embereket védte a férfival szemben, de Steph eddig eljutott addig, hogy teljesen egyetértett velük. Ekkor kellett búcsút vennie Jon-tól és a lányától, mert a férfi nem volt hajlandó regisztrálni és azt sem akarta, hogy a lányuknak így kelljen megbélyegezve élnie, így a búcsú után bujdosni kezdtek. Ekkor látta a lányát és a férjét szinte utoljára, saját maga még mindig sodródott a tömeggel, hamarosan az tűnt fel neki, hogy hűséget esküdött a rendszernek és bevonult a Mutáns Milíciához. Ott jöttek elő a képességei, hogy remekül tud színészkedni, noha a gyilkosság nem volt az eszköze és nem igazán vált volna be katonának, de más módon remekül lehetett használni. Folyamatosan járt továbbra is a pszichiáterhez és lassan teljesen levetkőzte a félelmet, akkor jött elő nála, hogy színésznek remekül lenne, a paranoiája is jó pont volt az életbennmaradáshoz. Így ekkoriban kezdték el kémnek használni. A jó memóriája és kombinációkéssége jó jött ehhez. Igen sokat gyakorolt különböző szituációkban, hogy tökéletesen tudjon bármilyen szerepet eljátszani, ami szükséges. A munkájának megfelelően a külsejét igen gyakran kezdte változtatni, megtanult rendesen hazudni és az évek alatt igen jól bele tudott illeszkedni ebbe a kém szerepbe. Igen sok Ellenállót sikerült már lebuktatnia, hogy elcsábította őket, beépült közéjük és kiadta őket végül a kormánynak. Ha nagyon szükséges volt, akkor természetesen ölt is embert, mutánst, de inkább maradt a finomabb módszereknél, hogy megkínozza őket és megzsarolja, hogy így szedjen ki belőlük információkat. Egy idő után megtudta, hogy a férje micsoda az ellenállás köreiben, ettől kezdve mégjobban belevetette magát a munkába és keményebben dolgozott, nehogy bárkinek is a legkisebb gyanúja is felmerüljön, hogy bármilyen köze is van az ellenállás egyik tagjához, akit az eltelt idő ellenére is ugyanúgy szeretett, mint korábban.
Név: Stephanie Miller (született: Stephanie Smith)
Becenév: Steph
Faj: Mutáns
Nem: Nő
Kinézet: 170 cm magas, ehhez 56 kg párosul. Hosszú fekete haja van és kék szeme, kaukázusi bőrszín. Ruganyos teste van, egyáltalán nem látszik rajta, hogy korábban már szült volna, ráadásul egy ikerpárt. A közkedvelt ruha színei, amiket hord, zöld-fekete, és a lila-arannyal. Az egyetlen igazán különleges ismertetőjele, egy tetoválás a jobb tenyerén.
Képességek: Telekinézis, a képességének lilás fénye van, a képességével képes 100kg-os súlyig tárgyakat lebegtetni és mozgatni. Erőteret képezni maga köré, amivel folyamatos koncentráció mellett a kis kaliberű pisztolyok lövését még képes kivédeni, de ezt csupán fél percig képes még fenntartani és utána annyira kimerül, hogy képességét órákon át képtelen használni. A képességével tud repülni 50 kilométer/óra sebességgel és telekinetikus csapásokat tud mérni az ellenfeleire ezáltal hátralökve őket, vagy ha egy pontba koncentrálja az erejét, akkor a feszítő hatásnak köszönhetően sebeket is képes okozni az ellenfelén.
Csapat: Mutáns Milícia
Előtörténet:
1980. szeptember 8. Stockholm, Svédország. Egy igencsak esős és hűvös nap volt ez a fővárosban, amikor az esti szürkületben egy síró csecsemőt találtak az egyik központi árvahát lépcsőjén. Hamarosan a kislányt el is nevezték Stephanie-nak az egyik ott dolgozó nővér után, aki megtalálta. Alig volt fél éves, amikor a gyermeket örökbe adták egy családhoz, akik nevelték. Rendes gyermekkora volt, semmi sem utalt később sem arra, hogy bármi gond lenne a gyermekkel. Intelligens volt, roppant fogékony a világ dolgaira és mégis szelíd és visszahúzódó teremtés. Sok barátja volt, az iskolát remek eredménnyel végezte, több idegen nyelvet is megtanult, amik igazából nem voltak meglepőek abból a szempontból, hogy hasonlítanak is egymásra. Ami igen hamar kiderült róla az azonban az volt, hogy nem mindennapi a gyermek. Rendkívül értelmes és intelligens gyermek volt, szerencséjére semmilyen különleges képessége nem volt. Itt a Szovjetunió szomszédságában ez igen veszélyes lett volna ekkoriban főleg. Mivel okos és értelmes volt és ennek köszönhetően igen könnyen tanult több osztályt végzett el egy időben és 1997-ben, még tizenhét éves sem volt, mikor leérettségizett. Közel tizennyolc éves volt 1998-ban, amikor és nyaralni tartott a nevelőszüleivel, és ekkor autóbalesetet szenvedtek és a kocsi megcsúszott a vizes úton és a korlátot átszakítva a tengerbe zuhant, a szülőket és az autót sem találták meg többé.
Egy tengerparti városban a tenger egy gazdagabb amerikai család nyaralójánál egy szép fiatal lányt vetett a partra. Zavart volt, fogalma sem, hogy miként került oda, szinte semmire sem emlékezett a múltjából, csak néhány apró részletre, de azzal nem ment túl sokra. A Smith család egyszerű, de jót tett lelkek voltak, kerestették a szülőket, rendőrséggel és minden szervvel, de nem jutottak semmire. Idősek voltak és nem volt gyermekük, a sajátjuk évekkel korábban halt meg egy autóbalesetben, így mikor kiderült, hogy a lányról semmit sem lehet tudni és valószínűleg egy intézetbe kerülne és teljesen a nulláról kéne mindent elkezdenie, mert a korábbi családja igen elszegényedett volt befogadták a lányt és a hónapokon át tartó procedúrák után örökbe is fogadták és a nevükre vették. A korábbi család adósságait kifizették és a hónapok alatt megbarátkoztak lánnyal. Igaz Stephanie korábbi emlékei nem tértek vissza, csak azt tudta, amit a korábbi barátai és az új szülei elmeséltek neki, és végül úgy döntött, hogy velük tart Amerikába, hogy mindent hátrahagyhasson maga mögött és teljesen új éltet kezdhessen, ahol a múlt rémképei nem üldözik többé. A lány jelleme egyelőre semmit sem változott és a régi képességei, fogékonysága is megmaradtak. Stephanie roppant értelmesnek mutatkozott továbbra is, kedves volt és bájos mindenkivel és igen fogékony volt az írásra, erre például nem is emlékezett. Főleg régi mitológia szereplőkkel kapcsolatban szeretett irkálni verseket, novellákat, ez nem csak a skandinávra, hanem mindenre vonatkozott. A család a hosszúra nyúlt nyaralás után visszautazott New Yorkba, ahol a lány beíratták az egyik iskolába, hogy tanuljon és visszaszerezze azt a tudást, amit a baleset során elvesztett. A szülők időközben kiderítették, hogy a lányban jelen van az X-gén, ami mostanság kezdett a mutánsokkal együtt előtérbe kerülni, de úgy gondolták, hogy a legjobb az lesz, ha erről nem szólnak a lánynak, hiszen semmilyen képessége nem jelentkezett, pedig elméletileg már kellett volna, legkésőbb a baleset során. Bár azt nem tudták, hogy előtte volt-e, mert a régebbi barátai semmit sem tudtak erről mondani nekik. Steph viszonylag gyorsan szedte össze magát az emlékei elvesztése után. Gyorsan tanult és itt is írási képességeivel tűnt ki a többiek közül. A tanárai bízatására versenyeken is részt vett, amiken elég szép eredményeket ért el és írói karrierje is beindult. Az emlékei igaz még nem kezdtek visszatérni az életével kapcsolatban, de azokra a dolgokra, amiket tanult emlékezni kezdett és ez jócskán megkönnyítette az életét, főleg a tanulás terén. kicsivel több, mint tizennyolc évesen 1998-ban újra leérettségizet ezúttal már New Yorkban, a régi emlékei pedig ezek után kezdtek szépen lassan visszatérni. Az előző szülei, a Svédországi élet, az otthona, a baleset és az, hogy a Smith szülők magukhoz vették és gondoskodtak róla, miközben nem kellett volna nekik.
Miután leérettségizett felvették az egyik állami egyetemre, ahol irodalmat és történelmet tanult. 2001-ben ismerte meg a későbbi férjét is Jonathan Miller-t. A lányt az egyik barátnője vette rá arra, hogy a bölcsészkaron levő katonai kiállítása menjenek el, mert a lány bátyja is ott volt. illetve be akarta mutatni valakinek Steph-et. Mint kiderült ő a bátyjával akarta a lányt összehozni, de nem sikerült ez, Jon tűnt fel neki és viszont is. . Néhány találkozás után, ahogyan lennie kell egymásba szerettek, noha a lányt egyáltalán nem érdekelte akkoriban a katonaság, sem pedig a harcok, ennek ellenére mindenben bíztatta Jonathan-t. A férfi többször is megfordult az évek során a háborús zónákban, ahova kivezényelték aktív szolgálatra. Steph ezeket igen nehezen viselte, mert féltette a férfit és iszonyúan aggódott, nehéz volt otthon egyedül lenni, míg tudta, hogy a barátja valahol a fronton harcol és ki tudja, hogy mikor lövik le, vagy milyen sérülést szerez. Időközben saját maga is lediplomázott, ezt 2003-ra sikerült megtennie és utána elhelyezkedett a New Yorki szépművészeti múzeumban és írói karrierjét is pátyolgatni kezdett. A szülei a felső tízezer tagjai voltak, így igazából otthon is maradhatott volna az írással, de ő dolgozni szeretett volna. A mutánskérdés, akárcsak a barátját őt magát sem érdekelte, nem félt tőlük csak kissé tartott a hatalmuktól, de úgy vélte ekkoriban, hogy ők is csak túlélni próbálnak és az nem megoldás, amit tesznek az emberek. 2004 december közepét írták, amikor Jonnal közösen sétáltak és vásároltak az egyik bevásárlóközpontban – és ekkor csináltatták meg a tetoválást is a tenyerükre – karácsonyra készültek nagy erőkkel, hiszen ezt meg kellett tenni, mert teljesen közös családi vacsora készült, és ezen alkalommal akarták azt is bejelenteni, hogy össze szándékoznak házasodni. A lány maga ragaszkodott hozzá, hogy ezúttal ne a bejárónő és a szakács készítse az ünnepi ebédet, hanem saját maga akarta mind a két családot meglepni. Az ételeken kívül még ajándékokat is vásároltak hiszen ki tudta, hogy mikor lesz erre idejük, főleg, hogy így is túlságosan sokáig halasztották mindezt. A bevásárlóközpontban egy ideig minden rendben volt, azonban az egyik ékszerbolt előtt haladhattak el, amikor bentről egy fegyveres alak rontott ki és lövöldözni kezdett. Jon remekül kezelte a helyzetet, azonban a Steph bepánikolt. Menekülni próbált volna, de a lábai leblokkoltak, képtelen volt mozdulni, csak állt pár méterre a férfitól, aki viszont tényleg menekülni akart. Jon akarta félrerántani őt, de eddigre késő volt a férfi feléjük fordult és a lányra lőtt. Steph sikoltott és védekezően emelte a karjait maga elé, amikor is lilás védőpajzs vette körbe és az felfogta a lövedéket. Itt ekkor derült ki, hogy telekinetikus képességei vannak és ez az itteni sokk hozta ki.
Természetesen ez hatalmas felháborodást keltett még a családon belül is. A lány nem akart regisztrálni, sem pedig alávetni magát a gyógymódnak, inkább ő is úgy tett, mint a mutánsok többsége a Csendes háborúban, fejlesztette a képességét és próbálta leplezni, hogy saját maga is az. A munkahelyéről igaz nem rúgták ki, de igen sok barátja fordult el tőle mássága miatt, betegnek gondolták, akit meg kéne gyógyítani, mert így nem tartozhat a civilizált közösségbe. Ekkoriban kezdett el félelmet érezni az emberektől, akik ahelyett, hogy kiálltak volna mellette csak belerúgtak egyet azért, ami. Mindezek azonban a vőlegényét nem zavarták és nem hagyta el, sőt egy évvel később 2005-ben feleségül is vette a lányt. További egy év telt el és 2006-ban meg is született a két gyermekük Donald és Jane. A kisfiúban mint már ekkor kiderült egy vizsgálattal jelen volt a szunnyadó X-gén, míg a kislányban nem. Ez sem könnyítette meg a férfi és a család helyzetét. Ugyanebben az évben történt az Alcatraz-i események, aminek végén legalább úgy tűnt, hogy a világ elfogadta a mutánsok létezését. Stephanie ezek után még mindig rettegett az emberektől, de lassanként muszáj volt megtanulnia, hogy miként rejtse el mindezt és miként mutassa a régi arcát mindenkinek. Lassan csak odahaza a családja körében mert úgy viselkedni, mint korábban. Nem nagyon követte már ekkoriban a híreket, a gyermekei lekötötték minden idejét és amíg velük volt az emberek közé sem kellett mennie. West elnököt választották meg, mások, saját maga nem szavazott a leginkább rasszistának és hozzá hasonlóan rettegő embernek tartott férfira. Ekkortájt alapult meg a S.H.I.E.L.D., akik a férjét is alkalmazták. Ennek saját maga nem örült, többször is veszekedtek miatta, de végül be kellett látnia, hogy ez egy remek pont, hogy a kormány szeme előtt észrevétlenek tudjanak maradni, mert Jon fedezni tudta őket. Odahaza volt és gyereket nevelt, miközben írt és tanult tovább. Mostanra érte el azt a szintet, hogy az utcán csakis svédül volt hajlandó beszélni a férjével és a gyermekeivel, hiszen nem tudhatta, hogy kik hallgatják ki és mit tesznek, ha megértik, hogy mit beszél. Igen sokat olvasott számítógépen, tanult rajta, illetve végre talált egy mutáns pszichológust is, akihez hetente többször eljárt.
Igen sokat köszönhetett a nőnek, aki segített levetkőznie Stephanie rettegését és lassan képes volt teljesen visszaszokni az emberek közé. Igaz még mindig tartott tőlük, de a régi rettegés teljesen elmúlt. Végre megértette, hogy miért is féltek tőlük, így igaz mutáns volt, de nem reklámozta mindezt. Szinte megrökönyödve hallotta a férjétől, hogy létrehozták az Őrszem programot, a mutáns áldozatok száma pedig már a hírekben is benne voltak, ahogyan lemészárolták őket ezek a robotok nem figyelve arra, hogy milyenek is az életben, csak azt nézve, hogy mutánsok. A hírekben látta, hogy Xavier iskolájánál mi történt most már áldott a sorsot, hogy végül mégsem ment oda el, pedig többször megfordult a fejében. Egyre nagyobb és nagyobb gyűlölet kezdett benne felgyűlni az emberek ellen. Szinte fel sem fogta, hogy mi történik, csak sodródott az árral, miközben Magneto teljesen átvette az uralmat és az emberek ellen tört. Több mutáns is az embereket védte a férfival szemben, de Steph eddig eljutott addig, hogy teljesen egyetértett velük. Ekkor kellett búcsút vennie Jon-tól és a lányától, mert a férfi nem volt hajlandó regisztrálni és azt sem akarta, hogy a lányuknak így kelljen megbélyegezve élnie, így a búcsú után bujdosni kezdtek. Ekkor látta a lányát és a férjét szinte utoljára, saját maga még mindig sodródott a tömeggel, hamarosan az tűnt fel neki, hogy hűséget esküdött a rendszernek és bevonult a Mutáns Milíciához. Ott jöttek elő a képességei, hogy remekül tud színészkedni, noha a gyilkosság nem volt az eszköze és nem igazán vált volna be katonának, de más módon remekül lehetett használni. Folyamatosan járt továbbra is a pszichiáterhez és lassan teljesen levetkőzte a félelmet, akkor jött elő nála, hogy színésznek remekül lenne, a paranoiája is jó pont volt az életbennmaradáshoz. Így ekkoriban kezdték el kémnek használni. A jó memóriája és kombinációkéssége jó jött ehhez. Igen sokat gyakorolt különböző szituációkban, hogy tökéletesen tudjon bármilyen szerepet eljátszani, ami szükséges. A munkájának megfelelően a külsejét igen gyakran kezdte változtatni, megtanult rendesen hazudni és az évek alatt igen jól bele tudott illeszkedni ebbe a kém szerepbe. Igen sok Ellenállót sikerült már lebuktatnia, hogy elcsábította őket, beépült közéjük és kiadta őket végül a kormánynak. Ha nagyon szükséges volt, akkor természetesen ölt is embert, mutánst, de inkább maradt a finomabb módszereknél, hogy megkínozza őket és megzsarolja, hogy így szedjen ki belőlük információkat. Egy idő után megtudta, hogy a férje micsoda az ellenállás köreiben, ettől kezdve mégjobban belevetette magát a munkába és keményebben dolgozott, nehogy bárkinek is a legkisebb gyanúja is felmerüljön, hogy bármilyen köze is van az ellenállás egyik tagjához, akit az eltelt idő ellenére is ugyanúgy szeretett, mint korábban.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Stephanie Miller
Adatlap
Név: Stephanie Miller (születési név: Stephanie Smith)
Becenév: Steph
Faj: Mutáns
Nem: nő
Kor: 30 év
Származás: Svédország
Idegen nyelv: angol, svéd, dán, norvég (ezek mind anyanyelvi szint), izlandi, feröer (felsőfok)
Szakértelmek/Foglalkozás: egykor történész, író és muzeológus, ma orvgyilkos/kém az embervadászok között. Történelmi tudása kiváló legyen szó bármelyik korról és kultúráról. Remek színész is lehetett volna belőle, ha annak megy, így ezt kihasználva a Mutáns milícia beépülő ügynöknek, azaz kémnek is szokta használni.
Felszerelések: telefon, számítógép/laptop, kém felszerelések (adóvevők, jelzavarók, lehallgató készülék, stb.)
Anyagi javak: egy családi ház New Yorkban, telefon, számítógép
Család: Az eredeti szülők ismeretlen, házas
- George Smith – nevelőapja, halott
- Elizabeth Smith – nevelőanyja, halott
-Jonathan Miller – férj, él
- - Donald Miller – fia, él
- - Jane Miller – lánya, él
Kreditek: 4
Elköltött: 4 (1 kredit, Donald Miller – njk, 3 kredit, egy ház New York-ban)
Fennmaradó: 0
Külső:
A tetoválás:
Név: Stephanie Miller (születési név: Stephanie Smith)
Becenév: Steph
Faj: Mutáns
Nem: nő
Kor: 30 év
Származás: Svédország
Idegen nyelv: angol, svéd, dán, norvég (ezek mind anyanyelvi szint), izlandi, feröer (felsőfok)
Szakértelmek/Foglalkozás: egykor történész, író és muzeológus, ma orvgyilkos/kém az embervadászok között. Történelmi tudása kiváló legyen szó bármelyik korról és kultúráról. Remek színész is lehetett volna belőle, ha annak megy, így ezt kihasználva a Mutáns milícia beépülő ügynöknek, azaz kémnek is szokta használni.
Felszerelések: telefon, számítógép/laptop, kém felszerelések (adóvevők, jelzavarók, lehallgató készülék, stb.)
Anyagi javak: egy családi ház New Yorkban, telefon, számítógép
Család: Az eredeti szülők ismeretlen, házas
- George Smith – nevelőapja, halott
- Elizabeth Smith – nevelőanyja, halott
-Jonathan Miller – férj, él
- - Donald Miller – fia, él
- - Jane Miller – lánya, él
Kreditek: 4
Elköltött: 4 (1 kredit, Donald Miller – njk, 3 kredit, egy ház New York-ban)
Fennmaradó: 0
Külső:
A tetoválás:
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
X-Men Reneszánsz :: Alternatív síkok :: Alternatív világok :: Mutáns Világ / House of M :: Előtörténetek
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.