Serena Davidson - F4
1 / 1 oldal • Megosztás
Serena Davidson - F4
by Serena Davidson Vas. 07 Aug. 2011, 04:07
Az eredeti topic
Név: Serena Amelia Davidson
Egyéb név: Serena F4, Világok gyógyítója, Multiverzum őrzője
Faj: mutáns/kozmikus
Nem: nő
Jellem: nyitott személyiség, mindenkivel egyformán kedves, nem ítélkezik hovatartozás alapján
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: 1999. december 28., Los Angeles, az F4 realitásban
Kor: immáron ismeretlen a sok utazás és a máshogy múló idő miatt
Család: egyedülálló
- Zacharias Waver-Davidson - fia, él
Foglalkozás: Multiverzum őrzője
Testmagassága: 170 cm
Testsúlya: 55 kg
Szeme színe: csillagokkal teli
Haja színe: ősz
Bőre színe: kékes
Különleges ismertetőjel: külső
Repülési sebesség: nincs
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges, betegsége nincs, hacsak nem a korai őszülés
Előtörténet:
Nézzük, hogy hol is kezdődött ez az egész, alig akartam elhinni, hogy már megint kér egy életrajzot a főiskola. Az egésztől akkor ment el a kedvem, amikor legutóbb is írtam egyet és nem kaptam meg a kollégiumi lakhelyet. Nem olyan az élettörténetem, amit mással megosztanék, de azért legyen, és akkor ez most nem is egy sima életrajt lesz, azt megírom holnap, ezt meg csak magamnak és a számítógépemnek. És talán majd egyszer valaki elolvassa, ha majd híres leszek. De addig nem igazán számít, csak úgy érzem, hogy ki kell adjam magamból. A fájdalom, amit érzek akkor is enyhül, még ha nem is beszélhetek róla senkinek sem, mert úgysem értenének meg. Az orvosok, csak bólogatnak, szedd ezt, azt, de akkor sem segít, a fájdalmon akkor sem enyhíthet. Pedig én csak jót akartam, mint mindig…
Tizenkilenc évvel ezelőtt láttam meg a napvilágot, három nappal az ezredforduló előtt Los Angeles egy nem épp túl kellemesnek mondható negyedében. Harmadik gyerek voltam a családban és egy újabb éhes száj a szegény családban. Apám, egy kaszinó biztonsági őre volt, amit lássuk be nem a legjobban fizető állás volt, emellett ha volt szabad ideje még napközben parkolókat őrzött, hogy a családjának jusson betevő falat az asztalára.
Anyám, ő egy egyéni faj volt, ha fogalmazhatunk így, nem dolgozott, mert négy gyerek mellett nem volt ideje. Soha sem értettem, hogy miként van arra ideje, hogy mosson, főzzön, gyereket neveljen, olvasson és egyéb elfoglaltságait a ház körül végezze. A mai napig tisztelettel és szeretettel gondolok rá ezért. Nem voltunk a legszegényebbek között, és szerencsére mindenre jutott pénz, ami kellett, igaz sok holmit használtan kellett megvenni, de ez mégis kit érdekelt akkoriban?
A három bátyám tíz évvel korábban született, mint én, a nem várt gyermek voltam a korai hármas ikrek után és én voltam az egyetlen, aki kilógott a családból is. A nem éppen túl kellemesnek mondható negyed másnak talán idill lehetett volna, de nekem nem volt az, egy lakópark, tele százszámra azonos kertes házakkal. A bátyámék szerették, én viszont börtönnek éreztem és nem volt a kedvenc időszakom eddigi rövidke életem során.
Barátaim nem voltak, egyetlen velem egykorú sem élt ezen a helyen, csak sokkal idősebbek, azok pedig nem akartak játszani a hozzám hasonló kis gyerekekkel, így én kénytelen voltam otthon maradni, rajzoltam, festettem, tv-t és internetet néztem, böngésztem és a plüss állataimmal játszottam.
Öt éves lehetettem, amikor egyik reggel csöngettek az ajtón, rohantam le az emeletről, hogy nyissam ki, mert apám jött haza a munkából, de tévedtem, két öltönyös férfi állt az ajtóban. Éjszaka támadás érte a kaszinót, ahol apám dolgozott és lelőtték, nem élte túl. Anyám behívta őket, majd még sok mindenről beszéltek, de nem értettem és nem akartam beletörődni, hogy apa nem jön haza többé. A következőkre nem nagyon emlékszem, csak arra, hogy fent voltam a szobámban és az egyik macim megmozdult, tett pár lépést és eldőlt. Először felsikítottam ettől, de megvigasztaltak, hogy biztosan csak álmodtam a sokktól.
De nem akartam elhinni és próbálkoztam, néztem és szuggeráltam, hogy mozduljon meg. Napokkal később újra megtette, ekkor már nem ijedtem meg, sőt örültem, hogy megtette. Ettől kezdve mindig ezt tettem, később rájöttem, hogy nem csak a maci képes erre, hanem mindegyik, de csak ritkán. Nem tudom menyi idő volt, de rájöttem, hogy azért mozognak, mert én akarom. Ettől kezdve nem voltam egyedül, még akkor sem, ha olyan ritkán tudtam megtenni és mozgásra bírni őket.
Az iskolában annak idején elkövettem azt a hibát, hogy megmutattam a többieknek, hogy mire is vagyok képes, ma már butaságnak tartom, de gyerek voltam, az egyik majom kulcstartó kelt életre és makogott és futott pár másodpercig. A többiek imádták, de sajnos valaki elmondta a szüleinek, másnap anyámat behívatták és tíz éves koromban voltam utoljára abban az iskolában, közölték, hogy mutánst nem hajlandók oktatni. Fogalmam sem volt, hogy miről beszélnek. Veszélyes lettem volna? Mikor csak azért tettem, amit tettem, hogy felvidítsam a lányt, mert a fiúk folyamatosan húzták a haját?
Ettől kezdve meg voltam bélyegezve. Magántanuló voltam, tizenkét éves voltam, amikor kénytelenek voltunk Los Angelest is elhagyni, mert édesanyám már nem volt képes fenntartani a házunkat és Alabamába költöztünk a nagyszüleim házába, akik nem sokkal korábban hunytak el. A képességemet most már titokban tartottam, nem akartam, hogy itt is megbélyegezzenek emiatt. Nem is nagyon jártam társaságba, bár itt az iskolában sikerült egy-két igen jó barátot szereznem.
A legtöbb időmet a képességem fejlesztésével töltöttem, rajztanárhoz jártam, mert igen jó tehetségem volt ebben, ekkor tájt kezdtem bábukat készíteni és plüssöket is varrni. Folyamatosan a konyhánál tébláboltam és lestem el a főzési praktikákat. Anyagilag kezdtünk jól állni, mert a bátyáim dolgozni kezdtek és támogattak minket. Elköltöztek és csak ketten maradtunk, mire tizenöt éves voltam.
Speciális magán iskolába kerültem, ahol képzőművészetet tanulhattam és idegen nyelveket. Itt tudtam végre először igazán beilleszkedni, tizenhat éves voltam, amikor első ízben sikerült valakit találnom, aki olyan volt, mint én. Hosszú időbe telt mire elmondta, hogy ő is mutáns, akárcsak én. Örültem, hogy végre nem vagyok egyedül, és mint lennie kell a mesékben is, beleszerettem Tom-ba. Ő általa ismertem meg másokat is Alabamában. Nem voltunk sokan, de ez a társaság sokkal összetartóbb volt, mint bármelyik, amelyikbe korábban belekerültem.
Ebben az évben tört ki lényegében a nagy mutáns ellenesség, hogy veszélyesek vagyunk, nem volt igaz. Ekkor tájt kezdtünk mutatványokkal fellépni, azokkal a bábokkal, figurákkal, amiket az iskolában készítettünk, képeink kerültek ki kiállításokra, minden csodásan haladt, amíg 2016-ban a vírus el nem érte Alabamát is.
Tom az egyike volt az áldozatoknak és ismét egyedül maradtam, lejártam a társaságba, de már nem volt az igazi nélküle, így ismét a tanulmányaimba fojtattam minden időmet és tehetségemet. Egy évvel később elfogadottak lettek a mutánsok és végre nekem sem kellett titkolnom többé, hogy mire vagyok képes. Remek előadásokat sikerült tartani a gyereknek, amikor az álaltok hangot adtak ki és mozogtak. Sokan robotoknak tartották őket, de ez mit sem vont le abból, hogy láttam a gyerkőcök arcán a vidámságot és örömöt, hogy tetszik nekik a produkció.
Tizennyolc éves voltam, még 17-ben és megszereztem az érettségit, felvételt nyertem New York-ba a Képző- és Iparművészeti Főiskolára. Ezt meg kellett ünnepelni és családostul a tengerpartra tartottunk, Los Angeles-be, egy kisbusszal. Egyik bátyám elaludhatott a volánnál, mert balesetet szenvedtünk. Anyám, a bátyáim és a családjaik mind meghaltak, csak én maradtam életben. Hónapokra kerültem kórházba, többszörös töréssel és egyéb bajokkal. Olvastam a zárójelentést, de semmit sem mondott, nem is érdekelt. Ismét egyedül voltam, de most ezen változtatni sem lehetett.
Egy évet csúsztam az iskolában, mert idegileg képtelen lettem volna arra, hogy iskolába járjak. Hónapokig jártam orvostól orvosig, mire végül azt mondták, hogy meggyógyultam, bár nem éreztem magam annak. Én akartam hazatérni Los Angeles-be, én győztem meg őket, hogy a kedvemért menjünk oda, látogassuk meg apa sírját. Csak jót akartam, de ez lett belőle. Alabamai lakást eladtam és nem messze az iskolától vettem egyet New York-ban. Egy új élet, egy új lehetőség… és hát itt vagyok.
Néhány hónapja kezdtem járni az iskolába, még senkit sem ismertem, idegen voltam és elveszve ebben a nagyvárosban. A fájdalom továbbra sem enyhült, de már képes voltam az emberekre mosolyogni és vidám lenni valamelyest. A munkám, az iskola, a plüss álatok átsegítettek ezen és ezekkel sem vagyok egyedül. Felsóhajtok és lenézek a laptopomra. Kezdenek összefolyni a betűk. Mondtam én, hogy nem a legvidámabb ez, ha valaki elolvassa, nem tudom, hogy mit gondol majd róla.
Most már nem voltam egyedül sem, az életre kelt állatkáim szinte mindig itt voltak, már amikor úgy akartam, hogy ne legyek egyedül. Bár lassacskán kezdtem úgy érezni, hogy ideje lenne itt is ismeretséget kötnöm, ha már az egész országban nem ismerek senkit és feltehetőleg jó ideig még itt maradok.
És az életrajt, nem tudom, ma már nincs kedvem megírni, holnap is lesz nap és órám úgysem, majd akkor. Lehet, hogy járok egyet, igen ez jó lesz esti kikapcsolódásnak…
Fél évvel később:
A szimbionták elszabadultak. A világ válságban. New York hősei elbuknak majd Amerikáé és lassan a világé. Ázsia magára lőtt hidrogénbombát, de ez nem ártott a szörny seregnek... ki tudja mikor lezs vége az emberiségnek? Kanada, Asztrália, Anglia, Közép-Európa és Wakanda még áll, de most nem ők a főszereplők. A bolygó utolsó hősei most egy kísérlet után térnek vissza.
A Projekt neve: Fantasztikus Remény
Az űrhajóval kilőtt osztagnak egy föld felé tartó energia hullámból kellett rakározniuk. Ez sajnos balul sült el. A sugár megmérgezte a legénységet. A földre érkezve mutálódtak, de az egyik új erőjük közös: immunisak a szimbiótákra. A föld erre a négy emberre bízza a sorsát, mert kiderült, hogy New York szívében van egy gépezett egy hangágyú, ami képes végezni a Föld összes szörnyetegével. Ők négyen... új erőket szereztek, a föld utolsó reményei, ők... Fantasztikusak, mert ők a Fantasztikus Négyes!
Serena volt az egyik, aki végül megmentette a világukat, néhány honappal később a saját világában ő találta meg a sérült és magatehetlen Saviour-t, amikor is a realitásutazó gyűrűje a lányt választotta ki arra, hogy ő legyen a hordozó. Ugyanis most már a haldokló Multiverzumnak nem harcosra volt szüksége, hanem egy őrzőre, egy gyógyítóra, és Serena lett a kiválasztott. A lány pedig így megkezdte útját a Multiverzum megannyi világa között.
Képességei: Képes a plüss álatokat feléleszteni egy rövid időre, hogy azok mozoghassanak, és egyebet cselekedjenek. Mindegyik lénynél olyan képességek jelentkeznek, mint ami a fajra vonatkozik, így feltételezhetően a gondolatai révén válnak olyanná, mint amilyenek a valóságban is lennének. Pár évesen jelentkezett ez nála először, akkor három másodpercre csupán és napokig nem tudta újra megtenni, azóta sikerült fejlesztenie, ma már fél percig képes ezt használni és csupán percek kérdése, hogy újra használni tudja ezt. Az állatkák számával az idő exponenciálisan csökken és az újra használat ideje is nő. Úgy érzi, hogy még mindig képes lenne tovább fejleszteni ezt, mert közel sem érte el azt a szintet, amire valójában is képes lenne.
F4 realitás másodlagos mutáció:
Regeneráció/gyógyítás, sokkal gyorsabban gyógyul a teste a sérülésekből és betegségekből, így még a halálos sérüléseket is képes túlélni. Hamar rájött, hogy ezt kombinálni tudja a plüss állatok életre keltésével, így képes a saját energiáit átadni másoknak és azzal meggyógyítani másokat, úgy, hogy ő maga szenvedi el azokat a sérüléseket, ami a másiknak volt és ezt a saját testén már képes regenerálni, amint azok teljes mértékben rajta jönnek ki. Egyszerre csak egy embert képes ezen az úton gyógyítani, és abban az esetben, ha saját magának még volt sérülése, akkor addig képtelen rá, míg a sajátja be nem gyógyul. A gyógyító faktora olyan, hogy minél súlyosabb a sérülése, annál gyorsabban regenerál, így lehetséges, hogy egy életveszélyes sérülésből akár 1 óra alatt is felgyógyul, de ha elvágja az ujját, az is ugyanannyi időbe telne.
Szakértelmei: Lényegében ahhoz ért, amivel foglalkozik, és aminek tanul. Rajzolás, ez alatt természetesen nem a műszaki rajzokat kell érteni, hanem szabásminták és egyéb rajzok, amikből aztán képes bábokat és egyéb állatokat készíteni a kreativitása szerint. Bábukészítés, amit az iskolában is tanul, ehhez párosul a varrás is, ruhákat készít, plüss állatokat és minden egyebet, amihez kedvet kap. Főzés, még annak idején az anyjától tanulta, remek ételeket tud készíteni, és amikor éppen pénz szűkében van, saját maga készítette süteményeket is árul. Művelt, sokat olvas, három nyelven beszél, angolul, németül és spanyolul.
Megjegyzés:
A karakter kozmikus sugárzásnak volt kitéve az űrben, így immúnis a szimbiontákra, amik nem tudják megszállni és átvenni felette az irányítást.
És alapképesség van neki, hiszen, amikor ez a karakter „készült” az eredeti még csak első szintű volt.
Külső
Név: Serena Amelia Davidson
Egyéb név: Serena F4, Világok gyógyítója, Multiverzum őrzője
Faj: mutáns/kozmikus
Nem: nő
Jellem: nyitott személyiség, mindenkivel egyformán kedves, nem ítélkezik hovatartozás alapján
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: 1999. december 28., Los Angeles, az F4 realitásban
Kor: immáron ismeretlen a sok utazás és a máshogy múló idő miatt
Család: egyedülálló
- Zacharias Waver-Davidson - fia, él
Foglalkozás: Multiverzum őrzője
Testmagassága: 170 cm
Testsúlya: 55 kg
Szeme színe: csillagokkal teli
Haja színe: ősz
Bőre színe: kékes
Különleges ismertetőjel: külső
Repülési sebesség: nincs
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges, betegsége nincs, hacsak nem a korai őszülés
Előtörténet:
Nézzük, hogy hol is kezdődött ez az egész, alig akartam elhinni, hogy már megint kér egy életrajzot a főiskola. Az egésztől akkor ment el a kedvem, amikor legutóbb is írtam egyet és nem kaptam meg a kollégiumi lakhelyet. Nem olyan az élettörténetem, amit mással megosztanék, de azért legyen, és akkor ez most nem is egy sima életrajt lesz, azt megírom holnap, ezt meg csak magamnak és a számítógépemnek. És talán majd egyszer valaki elolvassa, ha majd híres leszek. De addig nem igazán számít, csak úgy érzem, hogy ki kell adjam magamból. A fájdalom, amit érzek akkor is enyhül, még ha nem is beszélhetek róla senkinek sem, mert úgysem értenének meg. Az orvosok, csak bólogatnak, szedd ezt, azt, de akkor sem segít, a fájdalmon akkor sem enyhíthet. Pedig én csak jót akartam, mint mindig…
Tizenkilenc évvel ezelőtt láttam meg a napvilágot, három nappal az ezredforduló előtt Los Angeles egy nem épp túl kellemesnek mondható negyedében. Harmadik gyerek voltam a családban és egy újabb éhes száj a szegény családban. Apám, egy kaszinó biztonsági őre volt, amit lássuk be nem a legjobban fizető állás volt, emellett ha volt szabad ideje még napközben parkolókat őrzött, hogy a családjának jusson betevő falat az asztalára.
Anyám, ő egy egyéni faj volt, ha fogalmazhatunk így, nem dolgozott, mert négy gyerek mellett nem volt ideje. Soha sem értettem, hogy miként van arra ideje, hogy mosson, főzzön, gyereket neveljen, olvasson és egyéb elfoglaltságait a ház körül végezze. A mai napig tisztelettel és szeretettel gondolok rá ezért. Nem voltunk a legszegényebbek között, és szerencsére mindenre jutott pénz, ami kellett, igaz sok holmit használtan kellett megvenni, de ez mégis kit érdekelt akkoriban?
A három bátyám tíz évvel korábban született, mint én, a nem várt gyermek voltam a korai hármas ikrek után és én voltam az egyetlen, aki kilógott a családból is. A nem éppen túl kellemesnek mondható negyed másnak talán idill lehetett volna, de nekem nem volt az, egy lakópark, tele százszámra azonos kertes házakkal. A bátyámék szerették, én viszont börtönnek éreztem és nem volt a kedvenc időszakom eddigi rövidke életem során.
Barátaim nem voltak, egyetlen velem egykorú sem élt ezen a helyen, csak sokkal idősebbek, azok pedig nem akartak játszani a hozzám hasonló kis gyerekekkel, így én kénytelen voltam otthon maradni, rajzoltam, festettem, tv-t és internetet néztem, böngésztem és a plüss állataimmal játszottam.
Öt éves lehetettem, amikor egyik reggel csöngettek az ajtón, rohantam le az emeletről, hogy nyissam ki, mert apám jött haza a munkából, de tévedtem, két öltönyös férfi állt az ajtóban. Éjszaka támadás érte a kaszinót, ahol apám dolgozott és lelőtték, nem élte túl. Anyám behívta őket, majd még sok mindenről beszéltek, de nem értettem és nem akartam beletörődni, hogy apa nem jön haza többé. A következőkre nem nagyon emlékszem, csak arra, hogy fent voltam a szobámban és az egyik macim megmozdult, tett pár lépést és eldőlt. Először felsikítottam ettől, de megvigasztaltak, hogy biztosan csak álmodtam a sokktól.
De nem akartam elhinni és próbálkoztam, néztem és szuggeráltam, hogy mozduljon meg. Napokkal később újra megtette, ekkor már nem ijedtem meg, sőt örültem, hogy megtette. Ettől kezdve mindig ezt tettem, később rájöttem, hogy nem csak a maci képes erre, hanem mindegyik, de csak ritkán. Nem tudom menyi idő volt, de rájöttem, hogy azért mozognak, mert én akarom. Ettől kezdve nem voltam egyedül, még akkor sem, ha olyan ritkán tudtam megtenni és mozgásra bírni őket.
Az iskolában annak idején elkövettem azt a hibát, hogy megmutattam a többieknek, hogy mire is vagyok képes, ma már butaságnak tartom, de gyerek voltam, az egyik majom kulcstartó kelt életre és makogott és futott pár másodpercig. A többiek imádták, de sajnos valaki elmondta a szüleinek, másnap anyámat behívatták és tíz éves koromban voltam utoljára abban az iskolában, közölték, hogy mutánst nem hajlandók oktatni. Fogalmam sem volt, hogy miről beszélnek. Veszélyes lettem volna? Mikor csak azért tettem, amit tettem, hogy felvidítsam a lányt, mert a fiúk folyamatosan húzták a haját?
Ettől kezdve meg voltam bélyegezve. Magántanuló voltam, tizenkét éves voltam, amikor kénytelenek voltunk Los Angelest is elhagyni, mert édesanyám már nem volt képes fenntartani a házunkat és Alabamába költöztünk a nagyszüleim házába, akik nem sokkal korábban hunytak el. A képességemet most már titokban tartottam, nem akartam, hogy itt is megbélyegezzenek emiatt. Nem is nagyon jártam társaságba, bár itt az iskolában sikerült egy-két igen jó barátot szereznem.
A legtöbb időmet a képességem fejlesztésével töltöttem, rajztanárhoz jártam, mert igen jó tehetségem volt ebben, ekkor tájt kezdtem bábukat készíteni és plüssöket is varrni. Folyamatosan a konyhánál tébláboltam és lestem el a főzési praktikákat. Anyagilag kezdtünk jól állni, mert a bátyáim dolgozni kezdtek és támogattak minket. Elköltöztek és csak ketten maradtunk, mire tizenöt éves voltam.
Speciális magán iskolába kerültem, ahol képzőművészetet tanulhattam és idegen nyelveket. Itt tudtam végre először igazán beilleszkedni, tizenhat éves voltam, amikor első ízben sikerült valakit találnom, aki olyan volt, mint én. Hosszú időbe telt mire elmondta, hogy ő is mutáns, akárcsak én. Örültem, hogy végre nem vagyok egyedül, és mint lennie kell a mesékben is, beleszerettem Tom-ba. Ő általa ismertem meg másokat is Alabamában. Nem voltunk sokan, de ez a társaság sokkal összetartóbb volt, mint bármelyik, amelyikbe korábban belekerültem.
Ebben az évben tört ki lényegében a nagy mutáns ellenesség, hogy veszélyesek vagyunk, nem volt igaz. Ekkor tájt kezdtünk mutatványokkal fellépni, azokkal a bábokkal, figurákkal, amiket az iskolában készítettünk, képeink kerültek ki kiállításokra, minden csodásan haladt, amíg 2016-ban a vírus el nem érte Alabamát is.
Tom az egyike volt az áldozatoknak és ismét egyedül maradtam, lejártam a társaságba, de már nem volt az igazi nélküle, így ismét a tanulmányaimba fojtattam minden időmet és tehetségemet. Egy évvel később elfogadottak lettek a mutánsok és végre nekem sem kellett titkolnom többé, hogy mire vagyok képes. Remek előadásokat sikerült tartani a gyereknek, amikor az álaltok hangot adtak ki és mozogtak. Sokan robotoknak tartották őket, de ez mit sem vont le abból, hogy láttam a gyerkőcök arcán a vidámságot és örömöt, hogy tetszik nekik a produkció.
Tizennyolc éves voltam, még 17-ben és megszereztem az érettségit, felvételt nyertem New York-ba a Képző- és Iparművészeti Főiskolára. Ezt meg kellett ünnepelni és családostul a tengerpartra tartottunk, Los Angeles-be, egy kisbusszal. Egyik bátyám elaludhatott a volánnál, mert balesetet szenvedtünk. Anyám, a bátyáim és a családjaik mind meghaltak, csak én maradtam életben. Hónapokra kerültem kórházba, többszörös töréssel és egyéb bajokkal. Olvastam a zárójelentést, de semmit sem mondott, nem is érdekelt. Ismét egyedül voltam, de most ezen változtatni sem lehetett.
Egy évet csúsztam az iskolában, mert idegileg képtelen lettem volna arra, hogy iskolába járjak. Hónapokig jártam orvostól orvosig, mire végül azt mondták, hogy meggyógyultam, bár nem éreztem magam annak. Én akartam hazatérni Los Angeles-be, én győztem meg őket, hogy a kedvemért menjünk oda, látogassuk meg apa sírját. Csak jót akartam, de ez lett belőle. Alabamai lakást eladtam és nem messze az iskolától vettem egyet New York-ban. Egy új élet, egy új lehetőség… és hát itt vagyok.
Néhány hónapja kezdtem járni az iskolába, még senkit sem ismertem, idegen voltam és elveszve ebben a nagyvárosban. A fájdalom továbbra sem enyhült, de már képes voltam az emberekre mosolyogni és vidám lenni valamelyest. A munkám, az iskola, a plüss álatok átsegítettek ezen és ezekkel sem vagyok egyedül. Felsóhajtok és lenézek a laptopomra. Kezdenek összefolyni a betűk. Mondtam én, hogy nem a legvidámabb ez, ha valaki elolvassa, nem tudom, hogy mit gondol majd róla.
Most már nem voltam egyedül sem, az életre kelt állatkáim szinte mindig itt voltak, már amikor úgy akartam, hogy ne legyek egyedül. Bár lassacskán kezdtem úgy érezni, hogy ideje lenne itt is ismeretséget kötnöm, ha már az egész országban nem ismerek senkit és feltehetőleg jó ideig még itt maradok.
És az életrajt, nem tudom, ma már nincs kedvem megírni, holnap is lesz nap és órám úgysem, majd akkor. Lehet, hogy járok egyet, igen ez jó lesz esti kikapcsolódásnak…
Fél évvel később:
A szimbionták elszabadultak. A világ válságban. New York hősei elbuknak majd Amerikáé és lassan a világé. Ázsia magára lőtt hidrogénbombát, de ez nem ártott a szörny seregnek... ki tudja mikor lezs vége az emberiségnek? Kanada, Asztrália, Anglia, Közép-Európa és Wakanda még áll, de most nem ők a főszereplők. A bolygó utolsó hősei most egy kísérlet után térnek vissza.
A Projekt neve: Fantasztikus Remény
Az űrhajóval kilőtt osztagnak egy föld felé tartó energia hullámból kellett rakározniuk. Ez sajnos balul sült el. A sugár megmérgezte a legénységet. A földre érkezve mutálódtak, de az egyik új erőjük közös: immunisak a szimbiótákra. A föld erre a négy emberre bízza a sorsát, mert kiderült, hogy New York szívében van egy gépezett egy hangágyú, ami képes végezni a Föld összes szörnyetegével. Ők négyen... új erőket szereztek, a föld utolsó reményei, ők... Fantasztikusak, mert ők a Fantasztikus Négyes!
Serena volt az egyik, aki végül megmentette a világukat, néhány honappal később a saját világában ő találta meg a sérült és magatehetlen Saviour-t, amikor is a realitásutazó gyűrűje a lányt választotta ki arra, hogy ő legyen a hordozó. Ugyanis most már a haldokló Multiverzumnak nem harcosra volt szüksége, hanem egy őrzőre, egy gyógyítóra, és Serena lett a kiválasztott. A lány pedig így megkezdte útját a Multiverzum megannyi világa között.
Képességei: Képes a plüss álatokat feléleszteni egy rövid időre, hogy azok mozoghassanak, és egyebet cselekedjenek. Mindegyik lénynél olyan képességek jelentkeznek, mint ami a fajra vonatkozik, így feltételezhetően a gondolatai révén válnak olyanná, mint amilyenek a valóságban is lennének. Pár évesen jelentkezett ez nála először, akkor három másodpercre csupán és napokig nem tudta újra megtenni, azóta sikerült fejlesztenie, ma már fél percig képes ezt használni és csupán percek kérdése, hogy újra használni tudja ezt. Az állatkák számával az idő exponenciálisan csökken és az újra használat ideje is nő. Úgy érzi, hogy még mindig képes lenne tovább fejleszteni ezt, mert közel sem érte el azt a szintet, amire valójában is képes lenne.
F4 realitás másodlagos mutáció:
Regeneráció/gyógyítás, sokkal gyorsabban gyógyul a teste a sérülésekből és betegségekből, így még a halálos sérüléseket is képes túlélni. Hamar rájött, hogy ezt kombinálni tudja a plüss állatok életre keltésével, így képes a saját energiáit átadni másoknak és azzal meggyógyítani másokat, úgy, hogy ő maga szenvedi el azokat a sérüléseket, ami a másiknak volt és ezt a saját testén már képes regenerálni, amint azok teljes mértékben rajta jönnek ki. Egyszerre csak egy embert képes ezen az úton gyógyítani, és abban az esetben, ha saját magának még volt sérülése, akkor addig képtelen rá, míg a sajátja be nem gyógyul. A gyógyító faktora olyan, hogy minél súlyosabb a sérülése, annál gyorsabban regenerál, így lehetséges, hogy egy életveszélyes sérülésből akár 1 óra alatt is felgyógyul, de ha elvágja az ujját, az is ugyanannyi időbe telne.
Szakértelmei: Lényegében ahhoz ért, amivel foglalkozik, és aminek tanul. Rajzolás, ez alatt természetesen nem a műszaki rajzokat kell érteni, hanem szabásminták és egyéb rajzok, amikből aztán képes bábokat és egyéb állatokat készíteni a kreativitása szerint. Bábukészítés, amit az iskolában is tanul, ehhez párosul a varrás is, ruhákat készít, plüss állatokat és minden egyebet, amihez kedvet kap. Főzés, még annak idején az anyjától tanulta, remek ételeket tud készíteni, és amikor éppen pénz szűkében van, saját maga készítette süteményeket is árul. Művelt, sokat olvas, három nyelven beszél, angolul, németül és spanyolul.
Megjegyzés:
A karakter kozmikus sugárzásnak volt kitéve az űrben, így immúnis a szimbiontákra, amik nem tudják megszállni és átvenni felette az irányítást.
És alapképesség van neki, hiszen, amikor ez a karakter „készült” az eredeti még csak első szintű volt.
Külső
A hozzászólást Serena Davidson összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. 09 Jún. 2016, 12:48-kor.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders -
Re: Serena Davidson - F4
by Serena Davidson Vas. 07 Aug. 2011, 04:11
Kiegészítés Barokkhoz és a többi:
A gyűrűje a még létező realitásokat elbújtatta saját magában, és a Reneszánsz pusztulása után annak ellenére, hogy a lány nem a realitás része életben maradt. Ő az egyetlen, aki emlékszik arra az időre, ami az újra indulás előtt volt. Itt ragadt a világban és továbbra is őrzi a Multiverzumot. Jelen pillanatban is New Yorkban van és rejtőzködik, hogy életben maradjon és így védhesse a Multiverzumot is.
Amikor a Főnix szabadjára engedte a Kozmikus kockát Serena gyűrűje is feléledt és újra alkotta a Multiverzumot, kiengedte a realitásokat a gyűrűből, hogy azok újra visszatérjenek oda, ahova valók.
Serena ekkor a gyűrű hatása miatt teljesen új külsőt kapott.
,
A gyűrűje a még létező realitásokat elbújtatta saját magában, és a Reneszánsz pusztulása után annak ellenére, hogy a lány nem a realitás része életben maradt. Ő az egyetlen, aki emlékszik arra az időre, ami az újra indulás előtt volt. Itt ragadt a világban és továbbra is őrzi a Multiverzumot. Jelen pillanatban is New Yorkban van és rejtőzködik, hogy életben maradjon és így védhesse a Multiverzumot is.
Amikor a Főnix szabadjára engedte a Kozmikus kockát Serena gyűrűje is feléledt és újra alkotta a Multiverzumot, kiengedte a realitásokat a gyűrűből, hogy azok újra visszatérjenek oda, ahova valók.
Serena ekkor a gyűrű hatása miatt teljesen új külsőt kapott.
,_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders -
Re: Serena Davidson - F4
by Serena Davidson Pént. 30 Szept. 2011, 23:37
A gyűrűről:
A Marvel univerzumban (képregényben) tallus volt a neve. Itt annyiban módosult, hogy csak egy gyűrű, ami kékes fényben szokott izzani. A gyűrűvel képes realitások között utazni, van, hogy a gyűrű oda viszi, ahol a lányra szükség van, de van, hogy Serena is képes akarattal befolyásolni.
A gyűrű pedig időnként beszél a lányhoz és az adott világról ad információkat, ahol éppen tartózkodnak. Illetve néha tanácsokkal próbálja ellátni, körülbelül olyan szinten, mint a DC-ben a Fehér gyűrű Deadman-t. A gyűrűvel bármelyik realitás elérhető, akárcsak a Kristálypalota is.
A Marvel univerzumban (képregényben) tallus volt a neve. Itt annyiban módosult, hogy csak egy gyűrű, ami kékes fényben szokott izzani. A gyűrűvel képes realitások között utazni, van, hogy a gyűrű oda viszi, ahol a lányra szükség van, de van, hogy Serena is képes akarattal befolyásolni.
A gyűrű pedig időnként beszél a lányhoz és az adott világról ad információkat, ahol éppen tartózkodnak. Illetve néha tanácsokkal próbálja ellátni, körülbelül olyan szinten, mint a DC-ben a Fehér gyűrű Deadman-t. A gyűrűvel bármelyik realitás elérhető, akárcsak a Kristálypalota is.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders -
Re: Serena Davidson - F4
by Serena Davidson Kedd 03 Júl. 2012, 12:03
Ha már úgyis változott a foglalkozás/csoport leírás, akkor ehhez az új adatlap:
Név: Serena Amelia Davidson
Lakás/Létesítmény: Kristálypalota
Foglalkozás: Multiverzum őrzője és gyógyítója
Munkahely: Kristálypalota
Pénz: -
Bevétel/hét: -
Eszközök: Csak teljesen átlagos dolgai vannak
Felszerelés/fegyverek:
- Átlagos emberi dolgok
- Tallus, amivel képes a realitások között utazni
Vállalat: -
Szövetség/szervezet: Multiverzum őrzői
Törzshely: Kristálypalota
Ismertebb szövetséges: Reneszánsz világbéli SHIELD és Angyalok
Ismertebb ellenség: Marvel, Marvel követői
Csoporttagságokból járó előnyök és hátrányok:
- Előnyök:
- - Képes bármelyik realitásba utazni.
- Hátrányok:
- - Képes bármelyik realitásba utazni.
- - Sokan vadásznak rá a tallusáért
- - Időnként meg kell mentenie a multiverzumot
Név: Serena Amelia Davidson
Lakás/Létesítmény: Kristálypalota
Foglalkozás: Multiverzum őrzője és gyógyítója
Munkahely: Kristálypalota
Pénz: -
Bevétel/hét: -
Eszközök: Csak teljesen átlagos dolgai vannak
Felszerelés/fegyverek:
- Átlagos emberi dolgok
- Tallus, amivel képes a realitások között utazni
Vállalat: -
Szövetség/szervezet: Multiverzum őrzői
Törzshely: Kristálypalota
Ismertebb szövetséges: Reneszánsz világbéli SHIELD és Angyalok
Ismertebb ellenség: Marvel, Marvel követői
Csoporttagságokból járó előnyök és hátrányok:
- Előnyök:
- - Képes bármelyik realitásba utazni.
- Hátrányok:
- - Képes bármelyik realitásba utazni.
- - Sokan vadásznak rá a tallusáért
- - Időnként meg kell mentenie a multiverzumot
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders -
Re: Serena Davidson - F4
by Serena Davidson Csüt. 09 Jún. 2016, 12:56
Bővítés:
Serena eléggé sok helyen járt, még egyszer visszatért a Reneszánsz világba, ahonnan végül a Tallus vitte el, elég sok helyen járt, az utazásai során tudta meg, hogy a fia, aki még annak idején született életben van. A születése óta nem látta a gyermeket, mert a szimbionták akkor támadtak, pár órával a szülése után, nem találta meg őt. Így hosszú idő után hazatért a saját realitásába. Anya és fia végre találkozhattak. Zack nem akart itt maradni tovább, a hely nyomasztotta és nem találta a helyét, így Serena magával vitte, egy kis időt töltött a Kristálypalotában, illetve még jó néhány realitást is meglátogattak. Több mint fél évig voltak együtt, mire mindketten belátták, hogy a fiúnak otthon kell. Az anyja pedig egyetlen világot ismert, ahol biztonságban lehet és szerető családra lelhet, így oda, abba a világba vitte, ahol őt is mindig segítették, ahol ő is élt, kétszer, élt Gabe és Hood is, illetve Zack-nek még egy nővére is, a kort nézve húga, de a lány idősebb volt. Így esett a választás a Reneszánsz világra…
Ezek után Serena továbbra is a feladatát látta el, mígnem a Tallus újra abba a realitásba vitte, amelyiket a lány a legkevésbé szeretett lenni, Apokalipszis világába. Ez az utazás igencsak katasztrofálisra sikerült ezúttal, a realitás szétesett és Serena egy alternatív világban találta magát önmaga is kifordult, egy időre elfelejtette, hogy kicsoda és a Tallussal sem tudott kapcsolatba lépni. Ebben az időben az univerzum kapitánya jelmezt viselte, majd a Celestial technológiájú Hajó őt is megfertőzte, Apokalipszissé vált. Ahhoz, hogy az eredeti Apokalipszis világát megmenthesse el kellett azt pusztítania, amibe beleestek az eredeti realitás sérülései miatt. Így megtette, amit valószínűleg ha önmaga soha sem csinált volna meg. Amint ez megtörtént újra önmaga lett és egy furcsa helyen találta magát. A multiverzum szétszakadásának lehetett szemtanúja. A saját multiverzuma helyreállt, azonban egy másolat még egy jött létre, ahol ő maga egyesült a Talussal és megmentve amit lehet létrehozták a Csatavilágot. Ami a saját világát illette Serena sikeresen megmentette azzal, hogy azt a kis dimenziót/realitást megsemmisítette. Ettől ugyan nem érezte magát jobban, hosszabb időt töltött az otthonában a Kristálypalotában, amajd a következő időszakban is folyamatosan utazott, óvta és gyógyította a világokat, ahogyan azt tennie kellett.
Valamilyen ügy miatt most a Tallus a Gótika nevű világba hozta...
Serena eléggé sok helyen járt, még egyszer visszatért a Reneszánsz világba, ahonnan végül a Tallus vitte el, elég sok helyen járt, az utazásai során tudta meg, hogy a fia, aki még annak idején született életben van. A születése óta nem látta a gyermeket, mert a szimbionták akkor támadtak, pár órával a szülése után, nem találta meg őt. Így hosszú idő után hazatért a saját realitásába. Anya és fia végre találkozhattak. Zack nem akart itt maradni tovább, a hely nyomasztotta és nem találta a helyét, így Serena magával vitte, egy kis időt töltött a Kristálypalotában, illetve még jó néhány realitást is meglátogattak. Több mint fél évig voltak együtt, mire mindketten belátták, hogy a fiúnak otthon kell. Az anyja pedig egyetlen világot ismert, ahol biztonságban lehet és szerető családra lelhet, így oda, abba a világba vitte, ahol őt is mindig segítették, ahol ő is élt, kétszer, élt Gabe és Hood is, illetve Zack-nek még egy nővére is, a kort nézve húga, de a lány idősebb volt. Így esett a választás a Reneszánsz világra…
Ezek után Serena továbbra is a feladatát látta el, mígnem a Tallus újra abba a realitásba vitte, amelyiket a lány a legkevésbé szeretett lenni, Apokalipszis világába. Ez az utazás igencsak katasztrofálisra sikerült ezúttal, a realitás szétesett és Serena egy alternatív világban találta magát önmaga is kifordult, egy időre elfelejtette, hogy kicsoda és a Tallussal sem tudott kapcsolatba lépni. Ebben az időben az univerzum kapitánya jelmezt viselte, majd a Celestial technológiájú Hajó őt is megfertőzte, Apokalipszissé vált. Ahhoz, hogy az eredeti Apokalipszis világát megmenthesse el kellett azt pusztítania, amibe beleestek az eredeti realitás sérülései miatt. Így megtette, amit valószínűleg ha önmaga soha sem csinált volna meg. Amint ez megtörtént újra önmaga lett és egy furcsa helyen találta magát. A multiverzum szétszakadásának lehetett szemtanúja. A saját multiverzuma helyreállt, azonban egy másolat még egy jött létre, ahol ő maga egyesült a Talussal és megmentve amit lehet létrehozták a Csatavilágot. Ami a saját világát illette Serena sikeresen megmentette azzal, hogy azt a kis dimenziót/realitást megsemmisítette. Ettől ugyan nem érezte magát jobban, hosszabb időt töltött az otthonában a Kristálypalotában, amajd a következő időszakban is folyamatosan utazott, óvta és gyógyította a világokat, ahogyan azt tennie kellett.
Valamilyen ügy miatt most a Tallus a Gótika nevű világba hozta...
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders -
Similar topics» Serena Davidson
» Serena és Amelia Davidson
» Serena Amelia Davidson
» Serena Davidson lakása
» Serena szobája
» Serena és Amelia Davidson
» Serena Amelia Davidson
» Serena Davidson lakása
» Serena szobája
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.