Rosakirk

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Jasonnek nem kellett a véres dolgokat megérintenie, mert volt valaki, aki betette őket egy zsákba, így szerencsére csak a zsákot kellett cipelnie, így nem volt olyan gondja sem, hogy ezek kiesnek, leesnek és fel kell utólag szednie őket. A nagy gondok ellenére azért láthatóan ügyeltek arra, hogy minden a leginkább gördülékenyen és egyszerűen menjen. Amikor visszaért a gyógynövényekkel, még igyekezett a tanárát is felrázni, majd kisietett két tiszta zsák kötszerért.

Letudott menni és visszajönni két csomaggal, közben Layla megérkezett a nyílt sípcsonttöréseshez, akinek erősen folyt a vére a lábából, emellett próbálta letisztítani a seb környékét, de amint a lábhoz ért a férfi üvöltött a fájdalomtól. Ennek ellenére letudta tisztogatni, de az még mindig nagyon erősen vérzett. A férfi kiabálása és nyöszörgése abbamaradt, mire a kötözéshez jutott volna, meghalt. Layla ekkor vehette észre, hogy egy nagy tócsa vérben tocsog.

Elsősegélyből ekkor beugorhat neki, hogy a nyílt lábszártörés általában artériás vérzéssel jár, ehhez pedig kevés, ahogyan itt minden más beteghez is kevés. Ide képzett orvosok, sebészek kellenének, bárkihez nyúl hozzá, valószínűleg előbb öli meg, mintsem jót tenne. Hátulról ekkor ragadta meg valaki.

- Mit művelt mégis mi a fészkes fenét művel?! Ezt a lábat elszorítani kellett volna a combon, hogy ne vérezzen el és, hogy amputálhassuk, vagy kiégetni a sebet! Gratulálok! Megölte! – üvöltötte a férfi a nő képébe. – Ha olyan betegeket akar, akiket nem öl meg, húzzon le a város szélére, ott vannak a járni képesek betegek, akiknek karcolásaik vannak! Meg ne lássam itt még egyszer!

Jason erre az üvöltözére ért fel, a szétvágott kötszereket láthatta az ágy mellett, a földön a vértócsát, kesztyűben a tanárnőt és azt a beteget, akinek a lábszárán kikandikált a csontja, mert nyílt lábszártörése van és a kiabáló éppen most takarta le valamilyen vastagabb anyaggal.

---

- És neked? – kapta vissza a csípős kérdést George.

A visszakérdezés elég beszédes volt, hogy neki sem. Azon az ötleten, hogy be akar öltözni és elvegyülni George Mordred hangosan nevetett fel. egyébként nem nagyon volt olyan ruha, ami jó lett volna a férfira és nem is igazán voltak bent egyenruhák, szekrények igen, de ha kinyitotta őket, akkor inkább páncél alá vehető testpáncélok voltak – de ezek még használhatóak voltak külön páncélként is – azonban minden testhezálló.

Minden ruha tökéletesen a viselőjére szabott, nem volt az a kifejezetten nadrág, ing és kabát, vagy uniformis felső itt, ami az emberi katonákra olyan jellemző. Teljes más stílust és öltözködési módjuk volt a kree-knek, mint amire számítani lehetett. George emberi férfi magasságban is alacsonynak mondható a saját magasságával, de itt még a legkisebb ruha is nagyjábül 190 centis személyre készült, akik izmosak.

- Szerintem egybe kétszer is beleférnél, de hajrá, vedd fel, meg akarom nézni! – nevetett a férfi tovább. - Hacsak nem tudsz nagyjából 60-70 kg izmot növeszteni, nőni 20 centit és kékké válni nem fog menni a beolvadás.

A távolból ekkor némi robbanás zaját lehetett hallani és a hajó is megrázkódott.

- Szerintem Kapot és a dögös leszbi macát nem érdekli az álcázás – vonta meg a vállát.

Amúgy ott fent tényleg olyan betegek vannak, akikhez komplett műtő lehet, hogy kevés lenne, meg Serena is, aki tényleg orvos

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Jason szavai némileg csitítanak a dolgon, de a férfi még mindig nagyon dühös volt Layla-ra, bármit is tett, vagy nem tett, ezt Jason itt nem tudta, mert nem látta mi történt, csak a végkifejletet, bár a gondolatai elég helyesek a dologgal kapcsolatban. A férfi vett egy mélyebb levegőt mielőtt válaszolt volna.

- Akkor miért ide jelentkezett? – kérdezte a férfi. – Ide Lady Roma azokat küldi, akik azt mondják, hogy képesek ellátni a betegeket, orvosok, vagy képzett felcserek. Esetleg mint te, akik cipekedni jönnek. Az asszonyság talán hazudott az úrnőnek?! Nem érdekel, csak vidd innen mielőtt megöl valaki mást is!

Hajtotta el a párost, vagyis inkább Layla-t, a szavai dühe nem Jason-nek szóltak, mert rá nem haragudott. Jason-t nem zavarták el, az ő munkájával nem volt baj. Le is tudta kísérni a kissé sokkos állapotban levő Layla-t a lépcsőn és át a csarnokon ki a levegőre, ami már sokkalta kellemesebb hely volt a gyógynövények miatt. A csatát nem lehetett innen eltéveszteni, hogy hol is van, könnyedén el lehetett oda jutni.

- Fiatalember, gyere csak ide! – hívta oda magához közben hangosan a gyógyfüves Jason-t. – Lenne egy fontos feladatom a számodra. A vajákos asszony még nem ért ide, el kéne menni a házához, a külső gyűrűn van, közel a harcokhoz, aggódom, hogy történt vele valami, idős asszonyság már. Eltudnál menni oda és megnézni?

---

- Én úgy tudom, hogy a kisasszony jelzőt sem kedveli – mondta.

Mondjuk ez igaz volt, azt George is tudhatta a nőről, hogy katona a civil életben és nem kifejezetten rajong a kisasszony megjegyezésért. Ha mindenképp valami rangot, előjelzőt, vagy ilyesmit akart George, akkor korábban megkérte már, hogy századosként hivatkozzon rá. De ezt a kisasszony jelzőt felejtse el, ez olyan, mintha mondjuk „Britannia Kapitány úr” dolgot mondana a férfi.

A hangok a folyosó jobb oldaláról jöttek, így a páros arra indult a folyosó végén az ajtó nem akart kinyílni arra, hogy odaértek, mint az öltözőé, így Mordred rúnákat rajzolt a levegőbe, mire az ajtó egy hangos robbanással adta meg magát és csapódott arrafelé, amerre haladni akart a páros tovább. Az még látszott, hogy két kree állhatott az ajtóban, mert a kiszakadt/berobbant ajtó a másik folyosó – amelyiker ez nyílt – falára kente őket és most vér csordogált ki alóla.

Így látható volt, hogy az ajtó mögött a folyosó nem egyenesen haladt tovább, hanem jobbra és balra, ellenben a harcok szemből hallatszottak, szóval arra is volt folyosó, vagy helység, csak épp nem lehetett toronyiránt haladni. Ekkor, nehogy könnyebb dolga legyen a párosnak jobbról és balról is közeledő, futó lépteket lehetett hallani, ahogyan közeledtek feléjük.

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Jason kérdése után a gyógynövényes leírta az idős hölgyet a számára, ahogyan a házat is, hogy azaz egyetlen, amit telenőtt a borostyán és egyéb növények, amik még ott nőnek nála. Az útvonalat is elmagyarázta, szerencsére elég egyértelmű volt, nem lehetett eltéveszteni, bár jó kiadós séta volt mindez, mert a város széléig kellett kimenni, most pedig a közepén voltak.

Ez az irány pont arra vezetett, amerre Layla-nak is mennie kellett, így még egy ideig együtt tudtak haladni. Ahogyan egyre kijjebbi részekhez értek az épületek is egyre egyszerűbbek lettek, polgáriasabbak a benti előkelőkhöz képest. Itt már egyre több sérült is látszott szanaszét az utcán, főleg vágásokkal, zúzódásokkal, törésekkel. Ezek főleg civilek voltak, nem is katonák.

Jó pár perc séta után le is értek a város szélére, itt már néhány házzal később a magas fal következett. Itt már sérült katonák is voltak, ezeknek is voltak súlyosabb sebeik ugyan, de mind még képes volt járni, aki nem, azokat páran cipelték fel a gyengélkedőre. Úgy tűnt, hogy itt a sérült csak az volt, aki már nem volt magánál, vagy nem tudott járni. Layla itt lent elfoglalhatta magát könnyedén, több száz sérült volt.

Jason-nek itt kellett balra fordulnia és három házzal beljebb pedig ott volt a vajákos asszony háza is, ahova mennie kellett a fiúnak.

---

George gyorsan mérlegelt és a bal oldali folyosót három gránáttal el is zárta, ennyi kellett hozzá, mert azért széles és magas volt a folyosó. Így ezzel fel is készülhettek arra, hogy jobb oldalról fog az ellenség érkezni. Ami pillanatokon belül meg is történt. Két lőfegyverrel ellátott kree – olyan páncélban, amit az öltözőben is lehetett látni – jelent meg a folyosón.

Ezek azonnal emelték a lőfegyvereiket – sima lézepisztolyt – és már tüzet is nyitottak a párosra, akiktől úgy tíz-tizenkét méter választotta el őket. Mordred élből visszaugrott a folyosóra, hogy ne lássanak rá. George pedig egy roppant kellemetlen dolgot látott. A pókfonálból álló fal környékén.

Azt ugyanis földi körülményekre tervezték, arra nem, hogy a lézerlanylábokat bírjon ki. Valószínűleg nem kell túl sok lövés ahhoz, hogy áttudják törni a pókfalat, de talán egy, maximum két percet így is nyerhet vele George és Mordred. Közben a másik kettő, akik szemben voltak most George-al folyamatosan lőttek. Pillanatai vannak csak védekezni, vagy kitérni mielőtt a lövések eltalálják.

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Jason és Layla annál az utcasaroknál vált el egymástól, ahol a gyógyfüves, avagy a vajákos asszony is lakott. A fiú miután otthagyta Layla-t elindult futva az innen is látható házhoz, Layla pedig ment volna valamelyik beteghez. Azonban mindezt már nem tudták megtenni. alig indult el a páros a megfelelő helyre, ahova akart, az egész olyan érzés volt, mintha lelassult volna minden, pedig valójában nem ez történt.

Ekkor ugyanis egy hatalmas robbanás történt nem is olyan messze a külső falnál, ami befelé robbant. Előtte mind a ketten a szemük sarkából egy fényvillanást láthattak. Nem csak nekik, de mindenki másnak is kiszaladt a lába és több métert repültek, ami után Layla a macskaköves úton, Jason pedig az egyik ház bokrain landolt. Kisebb-nagyobb vágásokat és zúzódásokat, horzsolásokat szereztek csak, semmi komolyabb sérülést.

A fejük és fülük zúgott a robbanás miatt, és most ezek után hirtelen minden fel is gyorsult. A fal kisebb-nagyobb darabjai még szanaszét repkedtek, az egyik nagyobb pont a vajákos asszony házába csapódott bele, nagyon megrongálva azt. Emberek tucatjai, inkább százai feküdtek szanaszét az utcán, a házak udvarain. Nagyon sok ház megsérült, a falakon levő katonák is a földre kerültek. És volt ennél rosszabb, a berobbantott részen a kree-k elkezdtek bemasírozni a városba.

---

George ki tudta védeni a lövéseket a pajzzsal, majd kimondta a varázsszót. Ezek nem emberek voltak, azokat könnyedén lökte volna méterekkel hátrébb, de itt csak megakasztotta és pár lépés hátrálásra kényszerítette a mágikus erő a kree-ket. De már ez is elég volt ahhoz, hogy megtorpanjanak és abbahagyják a lövést. George ezt a pillantott választotta a teleportálásra és hátbatámadásra. A kardja miatt azonnal érezte, hogy ez nagyon dicstelen húzás volt a lovagi eszmék alapján, bár szerencsére az ereje épp a minimumon – 10 tonnán volt – így nem tudott tovább csökkenni.

Az egyiket sikerült megvágnia, bár érezhetően ellenálló volt mind a ruhája, mind pedig a bőre és húsa, így az egyébként halálos csapás, csak súlyosan sértette meg az illetőt már  csak amiatt is, mert teljes erőből csapott George, és így inkább ez kisebb vágás és falhozcsapás lett, a kard pedig teljes erőből állt bele a padlóba. A másik kree, amikor ez megtörtént, akkor közvetlen közelről lőtte mellkason a férfit, aki emiatt súlyosabb égési sebeket szerzett a találati helyen – másodfokú égési, azaz hólyagos, de közel sem halálos, inkább csak fájó – még azelőtt, hogy a kardját ki tudta volna a talajból szedni, vagy megemelni a pajzsot.

A másik, aki a falnak csapódott ugyan eléggé megsérült és agyrázkódást kaphatott, mert némileg tántorgott, de lassan igyekezett összekaparni magát. A másik pedig az előbbi lövés után most még azelőtt akar behúzni egyet George-nak, mielőtt az kitéphetné a kardot a talajból, vagy felemelhetné a pajzsot védekezésre.

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

A robbanás után nem volt nehéz sem Jasonnek, sem pedig Layla-nak összeszednie magát. ők azok közé tartoztak, akiknek mindez gyorsabban ment. A katonáknak, akik még itt voltak, ők is hamar, még náluk is hamarabb ment mindez, de a civileknek nagyon nem. A pánikkal teli sikolyaikat lehetett hallani, gyerekek, nők sírtak a félelmükben. Akik feltudtak állni azok nekiláttak segíteni azoknak, akik nem.

Nagyon sokan jöttek ki a házakból és kezdtek pánikolva menekülni. Jason-nek ezen emberek között kellett szembe mennie, Layla-nak pedig vigyáznia, hogy nehogy elsodorják és agyontapossák, ilyen esetben a regenerációja sem biztos, hogy megmentheti. Ahogyan körbenézett az út túloldalán meglátott két nagyon fiatal gyereket, szülők, vagy felügyelet nélkül. Egy kisfiút és egy kislányt, az egyik olyan négy év körül lehetett, a másik kettő, egymást ölelve sírtak, néhányan pedig a menekülés közben beléjük is rúgtak már véletlenül.

Eközben Jason a tömeggel szemben vágott át és érkezett meg a néni házához, ahova kellett. Ő előrébb volt, így látta, hogy a kree-k válogatás nélkül a menekülő civileket is lőtték. A házba sikerült bejutnia, ahol szerencsére nem kellett sokat keresgélnie. Noha kint kiabálások voltak, mégis meghallotta a néni nyöszörgését, akit egy szobával beljebb meg is talált. Beszorult egy gerenda alá, ami leszakadt a tetőről, amikor a faldarab a házba csapódott.

---

Azt George láthatta, hogy akit megvágott az egy embernél messze nem lenne harcképes, de a kree-knél ki tudja, hogy mi a helyzet. Azonban az, hogy a kardot nem engedte el az eléggé rossz húzásnak minősült. Emiatt nem igazán tudott jól mozogni, a kree pedig kitalálta, hogy mire készül, könnyedén mozdult félre a pajzs útjából, majd a kardot fogó kézre sújtott el, ami után egy hangos reccsenés hallatszott, ahogyan George alkarja minimum megrepedt, de lehet, hogy el is tört a halálpontos ütés után.

A meglepő talán az lehetett, hogy az ütés nem volt túl erős, sokkalta inkább egy harcművész mozdulathoz hasonlított, a pajzs ekkor szállt el a kree mellett, aki egy félkörös gyors mozdulattal került belharcba, konkrétan George elé pár centire és már készült volna valószínűleg bevégezni, amikor az előbbi égés mellett egy ütést érzett, de nem túl erősen. A kree arcára meglepetés ült ki, majd az ajkai között vér jelent meg, majd egy jó adag vérrel telibe hányta George-t és összeesett.

Mögötte Mordred állt, véres kézzel, amit most húzott hátra a fiatal férfi kezében pedig ott volt a kree szíve. A lent fekvő kree-ből ömlött még a vér, és látszott a lyuk, amit Mordred ütött rajta, aki végül unottan és némi fintorral a még néhányat verő szívet leejtette a földre és a bakancsával rálépett. A végén csettintet egyet és a kezéről, meg a cipőjéről is eltűnt a vér, ezalatt a falnál levő kree is összeesett eszméletlenül az elszenvedett sérülés miatt.

- Ne engedd közel, ezeket gyerek koruk óta katonának képzik. Nem csak katonai dolgokat, de harcművészetet is tanulnak, mint tapasztalhattad – vonta meg a vállát. - Ahogy nézem újra próbálkozhatsz…

Jegyezte meg egy vigyorral miközben besétált George mögé mert a másik két kree ekkor jutott át a pókfonallal elzárt részen…

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Jasonnek szerencséje volt, láthatta, hogy nem igazán sérült meg az idős hölgy alatta, csak elesett és már ez is önmagában az ő korában veszélyes lehet. igazából úgy tűnt, hogy a gerenda és az emeletre tartó lépcső fala közé szorult be, mert még egy szekrény és oda borult. Szerencsére a nő magánál volt és a válasz alapján a tudata is tiszta volt.

- Jól vagyok gyermekem, nem hiszem, hogy megsérültem a fejemen kívül – mondta. – Csak túl szoros minden, így nem tudok kimászni.

A néni fején tényleg volt egy vágás, de ezen felül valószínűleg semmi. Jason-nek így elég volt csak megpróbálnia felemelni egy nagyon kicsit a gerendát, vagy a szekrényt. Nem ment nagyon, mert nagyon nehéz volt, de azaz egy-két centi is nagyon sokat segített, amit meg tudott tenni, mert a vajákos asszony így is kitudott mászni.

- Van egy hátsó kijárat, amivel egy utcával feljebb kerülhetünk, mert ahogy hallom odakint már az utcákon tart a harc – ajánlotta fel.

---

Miután Layla-t otthagyta Jason ő maga igyekezett odajutni a gyerekekhez. Ezen idő alatt jó párszor belerúgtak, megütötték nem szándékosan, csak útban volt a menekülőknek. A fájdalmat ugyan nem érezte de magát a kontaktust igen. Főleg, amikor az egyik személy a szeme körül találta el és pár pillanatig homályosan látott. Mire megérkezett a gyerekekig addigra teljes testük sebes volt, sírtak, féltek.

A nő próbált megnyugtatóan beszélni hozzájuk, de a gyerekek láthatóan egyetlen szavát sem érették, vagy éppen hallották, mert az emberek sikolyai, kiáltozásai, a pánik és a lövések is túlságosan hangosak voltak. Ahogyan Layla leguggolt és nem védte magát, valaki ebben a pillanatban sodorta el, és nem csak Layla esett a földre, hanem egy férfi is, aki nekiment és átesett rajta. Layla járt jobban, ő az utca széle felé volt, de a férfit alig öt-tíz másodperc múlva eszméletlenre taposták a menekülők.

Layla feltudott állni, de a gyerekeket mindenképp vinnie kellett, mindkettőt, mert egyik sem tudott járni. Más kérdés, hogy velük még óvatosabbnak kellett lennie, mert nehéz lesz a tömegben haladni, plusz nehezek és egyetlen irány volt csak, arra, amerre mindenki más is haladt, a belváros, honnan ide érkeztek. Ki kellett gyorsan találnia, hogy miként tudnak úgy haladni, hogy kerüljenek az emberek lábai alá.

---

Most már, hogy nem volt neki és semmi útban könnyedén ki lehetett szedni a kardot, bár George keze nagyon fájt, de ez még ment, ahogyan az is, hogy a pajzsot visszaváltoztassa egyszerű tárggyá. Ekkor vette elő az íjat, amit a sérülés ellenére is könnyedén ki tudott feszíteni. Amint felbukkant az első kree a kivágott részen, akkor az íjjal azonnal meg is lőtte, a mágikus hatással. A kree abban a pillanatban meg is bénult és nem tudott mozogni. Ez tökéletesen működött rajtuk láthatóan.

George ekkor döntött úgy, hogy fedezéket keres, ami azonban nem volt olyan egyszerű. Ugyanis a folyosó teljesen üres volt, a távolban látszott egy ajtó, amin ki kellett majd menniük, de az jó negyven-ötven méterre volt – tekintve, hogy baromi nagy volt a hajó – ezeken felül csak akkor tudott mit tenni, ha visszament a leágazáshoz, ami pedig alig pár méterre van csak attól a résztől, amit leválasztott. Ha a válla felett elpillantott, akkor láthatta, hogy Mordred az ajtó felé tartott teljes nyugalommal.

De George fedezéket keresett, így előrerohant, vissza a folyosóhoz, ahonnan jöttek. Közben láthatta, hogy a lebénított kree-t a társa hátrarántotta, aki így hátrébb került és ismét szabad lett az a kijárat, amin így a másik – a nem bénított – neki is látott átmászni, hogy majd pillanatok múlva megérkezzen ahhoz a folyosóhoz, ahova George visszahúzódott.

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

A néni végtelenül hálás volt a segítségért, tényleg kellett is neki, hogy fel tudjon állni, de utána meglepően fiatalosan mozgott és nem kellett neki már segítség. A hátsó kijárathoz át kellett menni a konyhába, mert itt nem lehetett volna a ledőlt dolgokon átmászni. A konyha úgymond szerencsére beomlott félig, így azon keresztül meg lehetett kerülni a beomlott részt és kijutni a hátsó kertbe, aminek az ajtaja az itt futó utcára nyílt. Itt jócskán kevesebben voltak, mint a függőelegesen haladó utcán, mert ez vízszintesen haladt a városfalhoz képest.

Innen valamelyik irányban ki kellett jutni a főútra, amik egyenesen a város közepébe futottak, ha ezen maradtak volna végig, akkor körbe lehetett volna járni a várost, de beljebb jutni nem. Szerencsére azonban kree sem volt itt, így legalább most még az ellenség nem látta meg őket, és nem kellett tőlük tartani. A kérdésén a néni nem sokat gondolkodott, szerencsére tudott ilyen helyet mondani.

- A város központja – mondta. – De nem csak utcákon lehet oda jutni, vannak föld alatt járatok, csatornák, hála Roma úrnőnek.

A kezével a közelben levő a macskaköves úton megbújó ebbe a korba nem illő, modernszerű csatornafedélre, lejáróra mutatott.

---

Layla felvette a gyerekeket, akik szerencsére voltak annyira riadtak, hogy nem ellenkeztek. Egy biztos, hogy a két gyerek együtt nagyon nehéz volt, emiatt Layla-nak is nehéz volt haladni. Sajnos olyan nem volt, hogy nyílt tér, vagy kevesebb ember. Ahol igen az a sor végét jelentette és ott a kree-k már lőni tudták volna őket. A házak mellett haladva pedig nagyon lelassult volna, mert a tömegben legalább tolták és noszogatták hátulról, amivel tudta tartani a tempót.

Azonban, ha nem akarta ezt választani, akkor még, amikor körbenézett a lehetőségek után, akkor sikerült egy másik lehetőséget észrevennie. Nem is olyan messze magától volt az utcasarok, ahol párhuzamosan is futott egy utca ehhez képest, ott beljebb látott meglepő módon egy olyan dolgot, ami nem illett ide. Csatornafedelet, olyat, amilyen odahaza a Földön a modern korban is található.

Bármelyiket is választja, sietnie kell, mert lassanként elfogynak az emberek és utána már csak a kree-k vannak…

---

Tényleg nem lehetett tudni, hogy miért a bénító nyílvessző jelent meg ott, de ez talán még szerencsésebb is volt neki, mert a sima nyíl nem biztos, hogy az ellenálló kree-nek olyan nagy gondot okozott volna, hogy megállítsa. Így viszont George nyert egy kis időt és vissza tudott jutni a folyosóra. Itt egy újabb pókfonalat vett elő, és visszaosont a sarokig. Amikor hallotta, hogy a kree megérkezett, akkor dobta ki az illetőre.

A szerencse a férfi pártján volt részben. Ugyanis eddigre a kree már átért, igazából már akkor átért, amikor elérte a folyosót George, így még láthatta, hogy már indult felé. Szóval, amikor a kree közel ért a folyosó sarkához, akkor tudta arcon dobni a gránáttal, ami sikeresen elterült a sisakon, így a kree most már nem látott semmit. Viszont a kellemetlenség az volt, hogy a kree is ugyanarra gondolt, amire George. Ő is gránátozott.

Emiatt nem volt ideje a férfinak arra, hogy az íjat kihúzza, ugyanis a saját bombájának felrobbanásakor meghallotta, hogy a fémes padlón valami fém koccant és gurult. Nem sikerült jól dobni, így csak szinte kiesett a kezéből, de arra bőven elég volt, hogy a T folyosó közepére essen, nehogy véletlenül bármelyik irányban kényelmesen el lehessen bújni előle.