Megszoksz, vagy megszöksz

---

Jonah mindennapos teendőivel már végzett az irodájában, így úgy döntött, hogy kimegy a parkba, hiszen gyakran szokott effélét tenni, ha már az övé volt, akkor egyetlen pillanatot sem szalasztott el, hogy kiélvezze a saját szórakoztató parkja lehetőségét. Amennyire tudta most éppen egy New Jersey-i iskola volt az, akik itt lehettek a jó fejségének köszönhetően. Ő maga is be szokta tartani a park szabályzatát – talán a saját maga által hozottak az egyetlenek – így megfelelő, korhű ruházatot vett és olyan fegyvereket is, amik csak az androidoknak ártanak, de élő személynek nem. Ezekkel ment ki arra a helyre, ahol a személyes kis külön részét tartja, a parknak azon részét, ahova elvileg csak ő tud bemenni és senki más nem. Itt tartotta a Rozsomák kinézetű androidokat, hogy legalább legálisan lövöldözhesse őket. Nem mintha a volt tanárát képes lett volna megölni, ha le is lövi, de az akkor sem volt túl legális. Itt pedig teljesen. Igaz, ezt jellemzően addig tudja majd folytatni rendesen, amíg a férfi rá nem jön, hogy a volt tanítványa mit is művel a háttérben. Bár, nem kellett félnie attól, hogy az X-ek, vagy a Bosszú Angyalok eltalálnak erre a kis eldugott részre. Anaheim városának szélén egy kis kocsma volt a hely, amit választott és felépített erre. Mivel a tapasztalatok alapján erre nem sűrűn jött vendég, így hát külön el lett kerítve és csak ő használta. Így minden tökéletes volt. A kocsmában a vendégek, azok is androidok természetesen éppen menekülőre fogták, ahogyan egy lövés dördült és a James Howlett mintájára készült android egy fejlövést követően dőlt el a padlón.
- Kocsmáros! Whiskeyt! – mondta lelkesen.
Ám eddigre már a kocsmáros sem volt bent, így felsóhajtott és átugrott a pulton, hogy a titkos tárolóból alkoholt töltsön magának, végtére is éppen az alkohol tilalom idején voltak, így máshogy nem lehetett megoldani, hogy a vendég ilyenhez jusson.

felszerelés/egyebek:

---

Jonah nem is élvezhette sokáig azt, hogy egyedül van, mert kinyílt az ajtó és valaki bejött rajta. Itt felvonta a szemöldökét, ahogyan meglátta a nagyon alacsony alkot. Erre a helyre az androidok nem jöhettek, benne volt a programozásukban, így csakis vendég lehetett. Az pedig hogy talált ide a teljesen kihalt vidékre? Lehet, hogy inkább ki a sivatagba kellett volna tennie a székhelyét, ott bizonyosan nem zavarta volna meg senki sem. A másik magasságából és a kabátban levő kinézete alapján meglehetősen fiatalnak gondolta a másikat. A kalap miatt nem látta teljesen jól, így pontos évet nem mert tippelni, nem is tudott volna. Na jó, egészen pontosan nem akart, annyira nem érdekelte az egész. amikor lehuppant oda a közelébe a másik és közölte, hogy ugyanazt kér, akkor a hangja alapján már megvolt mondható, hogy egy gyerekről volt szó. Jonah felnevetetett.
- Felejtsd el kölyök! Majd úgy hét-nyolc év múlva – mondta. - Maximum bambit kaphatsz.
Az egy dolog, hogy ő rendszeresen ivott alkoholt a Xavier iskolában kijátszva a rendszert, de ebben nagy segítségére volt a képessége, hogy realitámanipulátor és ebből következett passzívan neki a szerencséje is, így az üdítőket is vodkává tudta változtatni. Azzal pedig rémesen visszaélt, hogy úgysem rúgták ki, mert az apja túl sokat fizetett az iskolának adományként, hogy oda járjon. Happy end! Ezzel előhúzott egy üveg szénsavas üdítőt és odatolta az üveget a lány elé. Az egy dolog, hogy ő mit csinált, de azt, hogy bezárják a szórakoztatóközpontját azért, mert egy fiatalkorú alkoholt iszik az nem volt menő és abba soha sem ment volna bele. Hogy ő megtett dolgokat nem jelentette azt, hogy más is megtehet. Még oda lenne az érdeme.
- Ugye tudsz róla, hogy ez lezárt terület és nem lehetnél itt? – kérdezte.
Érdekelte, hogy miként juthatott be ide a másik, közben néhány jégkockát is beledobott az italába, majd belekortyolt a whiskybe és várta, hogy a fiatal lány válaszoljon a kérdésére.

felszerelés/egyebek:

---

- Egy pohár jég rendel – vigyorodott el Jonah.
A szavaival egyszerre bólintott a pohárra és egy whiskys poharat vett elő, majd pakolt bele némi jeget és úgy csúsztatta oda a lánynak azt, hogy a bambiját, vagyis üdítőitalát abba tudja tölteni magának. Arra, amikor a lány megjegyezte, hogy szereti a határokat feszegetni, akkor elvigyorodott. Ebben a másik olyan volt, mint ő, bár saját maga gyakran, szinte mindig át is lépte, nem hiába tartottak örömünnepet a Xavier iskolában, amikor annak idején elment onnan, mert befejezte a középiskolát. A kézfogást elfogadta és viszonozta is.
- Jonah Wright – mutatkozott be.
Most szívesen használta volna a Guy nevét, de mivel eléggé feltűnő jelenség volt, még a képessége mellett is egyenlő volt a nullával az esélye, hogy ne ismerje meg a másik, így teljesen feleslegesen érezte azt, hogy álnéven, vagy hasonlón mutatkozzon be. Úgyis szeretett felvágni azzal, hogy kicsoda. Talán még autogramot és közös fotót is fog a gyerek kérni vele, ami tovább növeli a reputációját!
- Igen, azért volt a tábla – felelte hűvösen.
A következő részre pedig nagyban bólogatott, hogy bizony volt része abban, hogy kabátban kerítést mászni. Többször is. Nagyon is sokszor.
- Ami azt illeti igen, amikor Rozsomák próbált kibelezni az iskolában, mert az egyik ajándékom után rózsaszínebb lett a haja, mint nekem az adamantium karmai helyett pedig virágok lettek – vigyorodott el szélesen.
Megforgatta a szemeit Gwen szavaira, amikor arra kérdezett, hogy miért volt itt. Krokodilok, cápák… a következő ötlet az lesz, hogy négylábú szárazföldi cápákat hozasson ide, hogy védje ezt a helyet. cápák… lehet, hogy túl sok Sharknado-t nézett a gyerek. Nézheti egyáltalán? Hirtelen túlságosan is öregnek érezte magát.
- Jonah Wright! Ez pedig a Wrightworld! Oda megyek, ahova akarok, ez pedig a privát Rozsomákölő helyem, ha már a valóságban börtönbe küldenének, mert megszabadítanám a világot egy morgó vénembertől, aki az iskolásokat terrorizálja! – fejtette ki.
Beleivott a poharába, majd lehúzta egyszerre az egészet és töltött újat magának.
- Te pedig mit keresel itt? Nem tűnsz kifejezetten milliomos csemetének, tehát egy iskolai csapattal vagy itt… – kezdte.

felszerelés/egyebek:

---

Az ő dirijük, vagyis egészen pontosan a jövőbeli énje nem volt rossz bőr, szóval érte kár lett volna, de Rozsomákért soha, már csak amiatt sem, mert nem egyszer próbálta megkeseríteni az életét. Valószínűleg fordítva többet sikerült, de mindaz már történelem volt. ugyan időnként besegített az X-mennek, ha kellően sokat könyörögtek érte, vagy ha úgy látta, hogy valami nagyon, de nagyon jó móka lesz, de egyébként már nem terrorizálta a diákokat a Veszélyteremben, pedig mennyire jó móka volt az. Még akkor is, ha csak büntetésnek indult azért, mert elárasztotta az iskolát lila habbal. Soha sem fogja elfelejteni, és már a gondolatra is elvigyorodott.
- Ha meghalna, akivel ki lehet tolni, vagy eltennénk láb alól, akkor nagyon, de nagyon hamar rohadt unalmas lenne a világ – mondta.
Arra, hogy a folyamatos kiabálás az szuperképesség-e, csak megvonta a vállát, ha igen akkor mindenki, aki vele foglalkozott és kiborított azzal rendelkezett. Mert nem sok olyan felnőttel találkozott gyerek és kamaszévei során, aki sokáig elviselte volna. kedvelte azokat, akik nem szeretik betartani a szabályokat, kivéve, ha azok az ő parkjában bukkantak fel, azt nem, mert bármi baja lesz a másiknak, őt fogják elővenni.
- Rendszer, értesítsd az azonosítója alapján azt felnőttet, akihez tartozik, hogy hol található a gyerek – mondta hangosan.
- Értesítés megtörtént – hallatszott a semmiből egy kellemes női hang.
- Kedvelem azokat, akik szeretik a határokat fenyegetni, de nem itt! Itt ha bármi bajod lesz az én parkomat zárják be, a szüleid pedig több milliós pert akasztanak a nyakamba, aminek a végén ők lennének mindenből kiforgatva és mehetnél nevelőotthonba, mert a gyámügy elvesz tőlük. Szóval javaslom, hogy itt tartsd be őket – mondta.
Ebben a témában nem különösebben érdekelte, hogy s*ggfejnek gondolja a másik, a park volt a mindene, a saját „gyereke”, szóval itt nem ismert semmilyen vicceskedést, vagy ehhez kapcsolódó dolog.
- De ezt a valódi Rozsomákkal is ellehet játszani, úgyis feltámad – vigyorgott. – Melyik iskolába jársz? Nem a Xavier iskolába, ők múlt héten voltak itt…

felszerelés/egyebek:

---

Jonah elvigyorodott, amikor a lány rákérdezett arra, hogy most tényleg feldobta-e. Igazából nem mintha saját maga nem pontosan azt tette volna, amit a lány tett, de a helyzet más volt. Amikor ilyesmi jutott az eszébe határozottan azt érezte, hogy öregszik. Nagyon, de nagyon. Kellett volna, hogy valakinek legyen hasonló volumenű parkja, mint neki és akkor elmehetett volna oda kitombolni magát és hazavágni mindent. Az már más kérdés, hogy szinte biztosan kitiltották volna onnan, nem is beszélve a perekkel, amit a nyakába akasztottak volna, de akkor is fun lenne.
- Naná! – mondta még mindig vigyorogva. - Mondtam az én tulajdonom területén felül oda szöksz, ahova akarsz, de itt nem!
Úgy tűnt a számára, hogy a lány kissé nehéz felfogású, és utálta ismételni magát, így ha nem érti meg és csinál valamit, akkor majd abból, ha nevelőszülőkhöz kerül.
- Ha így lenne, akkor nem engednének el sehova, te becsülöd túl őket – mondta.
Majdnem rákérdezett, hogy a szülei fizettek-e csak azért több, mint húszmillió dollárt, hogy ne rúgják ki egy suliból amiatt, amit tett. Volt egy olyan érzése, hogyha lenne pénzük sem tennék meg.
- Kergetőzni, agyonlőni és ehhez hasonlókat szabad az androidokkal – bólogatott. – Milyen torta volt az?
Vigyorodott el ismét egy pillanatra. Az, hogy ki miként néz ki, bárki járhatott a Xavier iskolába, nem kellett oda szuperhősnek lenni. Ezért fel is vonta a szemöldökét, tekintve, hogy a diákok 99,99%-nak soha sem volt és lesz köze az X-ekhez, mert az érettségi után úgyis tovább mennek és tanulnak máshol nem néznek vissza.
- Abba a suliba nem csak szuperhősök járnak, vagy akiket ez érdekel… Egyébként az X-menbe manapság bárki bekerülhet, mondjuk én! Bár csodálatos vagyok, remek képeséggeim vannak, a modorom a legjobb arrafelé és sorolhatnám. Ezeken felül én terrorizálhatom a diákokat a veszélyteremben – vigyorgott.
A következőn el kellett gondolkodnia, de nem nagyon rémlett neki, hogy lett volna azokkal gond.
- Soha, mindig úgy nézett ki a tábla, ahogyan akartam, ha nem, akkor meg csukott szemmel is eltaláltam a közepét – vonta meg a vállát. - Semmi, célra tartasz és lősz… de tartsd a fegyvert, mert van hátrarúgása, ez a filmekből valahogy mindig kimarad.

felszerelés/egyebek:

---

- Elvégre szórakozni vagytok itt, hacsak nem olyan savanyú alak, mint Howlett, akkor bizonyára elenged kaszinót rabolni – mondta és kiitta a poharát.
Töltött magának még egyet és eszébe jutottak a régi szép emlékek, amikor az üdítőt változtatta vodkává, vagy whiskyvé az iskolában és nem tudtak semmit sem tenni ellene, mert ő nem csempészett be italt, más kérdés, hogy hoppá micsoda szerencséje lett és a víz borrá… töménnyé változott. Lehet, hogy vallást kellett volna alapítania. A szerénységen elvigyorodott.
- A szerénység a harmadik nevem – értett egyet.
Végtére is mindig is híres volt róla, hogy az. A felvágástól nem volt lenyűgözve, valahogyan mindig jobban hangzott, hogyha ő vág fel, ha más, az kevésbé volt az számára. Inkább csak leült az egyik székre és figyelte, hogy a másik lőni kezd. Először a golyó eléggé félrement köszönhetően annak, hogy gellert kapott, de végül betalált abba a pontba, amit valószínűleg a lány kinézett magának. Ez és az, hogy mit mondott, plusz az, hogy efféle dolgot csak magánál látott korábban eléggé egyértelművé tette, hogy hasonló képessége lehet a lánynak, mint neki.
- Fogadni mernék, hogy általában sikerül, amit akarsz – mondta. - A képességed nélkül sosem találnád el. ha gondolod kipróbálhatjuk. Csak szerencséd van, vagy egyébre is képes vagy?
Saját magának az a része passzív volt, a tényleges az, hogy a valóság olyat tett, amit akart, ami létrejöhetett és olyat is, ami nem. Ami azt illeti imádta a képességét, hogy lényegében bármit megtehet akár azt is, hogy a lánynak a szerencséje örökös balszerencsévé változzon. Nah EZ tényleg vicces lett volna! Ez vajon kiskorú megrontásának számított volna, ha kiforgatja a lány mutációját? Vagy egyáltalán bárki betudta volna bizonyítani, hogy ő csinálta. Nem, ennyire senki sem jó, és még a saját képességével el is felejthette volna. még a kisördög is „megjelent” a vállán és bíztatta, hogy tegye meg, a másik oldalon meg a kisangyal, hogy ne…

felszerelés/egyebek: