Társalgó és tárgyaló

A hajó hatalmas társalgó és tárgyaló helysége. Itt megtalálható minden igazából, ami szabadidőben kellhet valakinek. Elektronikus könyvtár van itt, filmnézési lehetőségek, a hídon kívül innen a legkönnyebb elérni más hajókat és innen lehet a szubtéri jeladókat is aktiválni.

Jelly belépett a társalgóba, majd leült. Kifújta magát. Elég jól megismerte ezt a hajót ez alatt a pár hét alatt, ahogy a munkatársait is. Jelly az utóbbi időkben kezdett el rendszeresen edzeni.
Persze ebben társa is maradt.
- Nocsak Morrow. Akkor fáradt volna le, amikor visszabeszélt az uralkodónak.
- Az nem volt olyan fárasztó, amilyen iramot diktálsz.
A kree nő elmosolyodott:
- Mindjárt megsajnálom.
- Jó van.
Jelly meghúzta a kezében lévő vízes palackot. Jól esett neki.
- Szóval, mi is az első tervünk?
Jelly megrázta a fejét.
- Azt majd Nestorék megmondják. Remélem rámköszön, vagy nem tudom.

Nestor belépett a társalgóba. Jelly biccentett felé
Ta-Lenn elmosolyodott Nestor megjegyzésére.
- Első rangú személyi edzőm van - intett Ta-Lenn felé. A nő hátradőlt, a tarkója alatt összekulcsolta a kezeit. - És fogom folytatni az edzéseket. Mondták már páran, hogy nyomjam az edzéseket, hogy ne legyek puhány.
- Még van mit fejlődnie, de már egy óra után nem liheg olyan hangosan.
Jelly megint meghúzza a vízespalackot, majd felköhög.
- Kezdek már hozzászokni. Az ember genetikailag egy csupasz csimpánz. Csak annyi különbözteti meg a fajomat a majmoktól, hogy nekünk vannak városaink, kocsijaink meg más dolgaink.
- Meg visszamernek beszélni az uralkodónak...
- Kijött. Ennyi. Néha rám jönnek ilyen bátorságrohamok. Ja és nem dohányzom - mondja Nestornak.
Belépett a shi'ar, - hogy is hívják - Lar'syee.
Jelly látta, hogy nem valami beszédes, talán átment néhány dolgon.
- Helló - mondta Jelly.
Ta-Lenn felállt a helyéről, majd Lar'syee mellé ült.
- Látnod kellett volna Morrowot. Egy méterrel sikerült lefaragnia a hátrányát.
Jelly erre csak egy grimaszt vágott, majd Nestor felé fordult.
- Kicsit meghajt a csaj. Amúgy figyelj már... Van ez a Cosmo meg Rocket, azt hiszem. Jól láttom, hogy ez a két kis fickó egy kutya és egy mosómedve?

Syr-Tox a kitüntetése után közölte, hogy elhagyja a Kree hadsereget, mert a GV tagjaként szeretné tovább folytatni életét.
Az elmúlt napokat a szobájában töltötte leginkább, a virtuális lőtéren szórakozott naphosszat. A társalgóba lépett, amikor éppen Nestor beszélt az F4-ről. Én is hallottam róluk.
- Üdv mindenkinek. - köszönök, majd a shi'ar nő mellé állok és én is az űr végtelenjét nézem.
- Tudom nem ugyanaz, de valami hasonlót érzek én is mint te Lar'syee. Nekem a Fellegvár volt az otthonom, és uralkodónkat is elvesztettük. - a nő vállára teszi a kezét, majd lehajtja fejét, ezután ha pár másodperc múlva nem szól hozzá megfordul és leül az egyik székre.

Kissé unottan lépek be a társalgóba, a mai nap folyamán eddig nem igazán tudtam mit kezdeni magammal. Talán edzeni kéne egy kicsit, de most valahogy még ahhoz sincs kedvem, talán ellustultam volna? Nem, biztos hogy nem, pusztán bal lábbal keltem fel... Igen bizonyára. Örömmel tapasztalom hogy a társaság nagy része itt van a társalgóban, az már nem annyira tetszik hogy a fele gyászol, de meg tudom érteni őket.
- Jól látod Morrow, egy intergalaktikus kutya, és egy intergalaktikus mosómedve. - Ezzel lépek közelebb a két beszélgetőhöz, s kényelembe is helyezem magam az egyik ülésen, és egyenlőre csak hallgatok, végül is a dologhoz több hozáfűzni valóm nincs, mert sokat még én se igazán tudok róluk, majd egyszer jobban megismerkedek velük.

Látta, érezte, hogy a nő kissé viszolygott az érintésétől, ezért levette a válláról a kezét, úgy folytatta.
- Igen, azért mondtam, hogy nem ugyanaz a kettő. Nekem sincs senkim, és most a barátaim nagy részét, hacsak nem az összeset elvesztettem én is. Persze azt is tudom, hogy azért mert nekem is rossz, az nem feledteti a te problémáidat. Az uralkodóról pedig.. hát nem biztos, hogy jobb nekünk - mosolyodok el - Szóval csak annyit akartam mondani, hogy a világnak szüksége van ránk... rád.
Ezután Nestor felé fordulok.
- Nestor, megköszönném, ha mesélnél kicsit erről az Unspokenről. Úgy hiszem te többet tudsz róla mint itt bárki. Persze Nebo biztos jobban ismeri, de ő most nincs itt.

~ Milyen aranyos... ~Fut át a gondolat a fejemben ahogy végignézem a Shi'ar és a Kree műsorát az ablak mellett, természetesen abszolult nem rossz indulattal. Kicsit elkalandozik a fantáziám, azon gondolkodok hogy talán már nekem is keresni kéne valakit, bár lehet kissé necces lenne a dolog. Végül is nem lényeg, fiatal lévén időm mint a tenger, bár kinek mi számít fiatalnak. Ami vissza zökkent a valóságba az a nevem meghallása.
- Hogy mi? - Nézek a madárra, majd szép lassan eljut a tudatomig hogy mi a téma.
- Kicsit elgondolkodtam... És igen jól tudod. Unspoken, hát hol is kedjem. Sajnos el kell ismernem hogy attól függetlenül hogy egy érzelemmentes zsarnok, meglehetősen jó, keménykezű és tiszteletreméltó uralkodó. Nem igazán tűri meg ha nem az van amit ő mond, ezért lett anno száműzve, pontosabban azért mert feloszlatta a genetikai tanácsot, az egyetlen dolgot ami beleszólhat a döntésébe, miután az újra alapult száműzték. A szociális élete nem valami figyelemreméltó, jobban élvezi a gépek társaságát mint az élőlényekét. Nézzük mi van még... Áh igen! Ő az élő terrigen köd, a képességével nagyjából bármire képes. Nos így hirtelenjében ennyi jut az eszembe. Na meg hogy korilag talán már közelít a 200-hoz, azt már nem tudom pontosan hogy mennyi.- Azt hiszem elmondtam a lényeges dolgokat.
- Ha eszembe jut még valami elmondom. - Mondom miközben megvakargatom az államat.

Jelly lenyelte a shi'ar sértését, annak tudta be, hogy ő egy ember, pontosabban mutáns, de a tényen nem változtat. Ő egy űrutazást sem ismerő világból jött, hát persze, hogy lenézik.
- Akkor nem kell szemüveg - mondta mosolyogva. - Jól gondoltam.
Reptile felé fordul, aki elkezd mesélni az új királyról. Hát igen, semmi vészes. Ha nem lenne egy hataloméhes, potenciális tömeggyilkos, akkorr egész tűrhető uralkodó lenne. Legalábbis a plecsnit amit az ő nevében adtak át, Jelly a fiókjában tartotta.
- Az új uralkodó említette, hogy el fog jönni a Földre. - Elgondolkodva kocogtatta az asztalt. Nem akarta tudni a választ. - A fenébe is, nem lehet véletlen, hogy pont most nem tudok a bolygómra üzenni. - Aggódott. Az egész életét a Földön élte le, az volt a szülőbolygója. Ott éltek a barátai. Próbálta a lángoló X-sulit kizárni a gondolatai közül, de a következő pillanatban már az ostromlott Föld adta át neki a helyét.
- Találni kell valami más módot, hogy üzenhessek.
Ránézett Reptile-re.
- Te is a Földről származol?

Jellyt figyelem a beszéde közben, nem igazán lep meg amit mond, kivéve a végén a kérdés, azt hittem elég egyértelmű a dolog.
- Igen onnan. - Közben bólintok is, csak hog még érthetőbb legyen hogy igen.
- Az pedig hogy Unspoken a földre megy... Nem most lessz, mint hallhattad előtte be akarja szüntetni a háborút, ami nem kevés idő, hacsak nem áll elő valami nagyon frappáns lépéssel, amit pedig kétlek. Valamint azért menne vissza a Földre, hogy ismét átvegye a hatalmat az ott élő embertelenek felett, az emberekkel nem hiszem hogy különösebben foglalkozna, és azt se igazán hiszem hogy bármit is tenni tudnának ellene. - Ezen a ponton levegőt veszek, nem akarok jobban belemenni, egyrészt azért nem, mert szerencsétlennek így is elég pocsék lehet a kedve e miatt, másrészt meg rossz belegondolni hogy mi lessz ha eljön ennek az ideje, de mint mondtam, addig még van idő.

Syr-Tox nagyon zavarba jön, amikor megtudja, hogy a nő ha csak véletlenül is, de a fejében olvasott. Kissé el is húzódott tőle. Nem ismeri még olyan régen a nőt, hogy ne zavarja, hogy látja a gondolatait. Leginkább azért jött zavarba, mivel nem csak tiszta gondolatai voltak a nő irányába, férfi lévén elkerülhetetlenek "azok" a gondolatok, ha egy számára vonzó nőt lát. Ráadásul túl rég volt már része, egy kis gyengédségbe.
Amíg hallgatja Reptilet, folyamatosan próbálja elhessegetni ezeket a gondolatokat, de ahogy ez szokott lenni, minél jobban próbálja kiverni a fejéből ezeket a gondolatokat, annál erősebben vannak jelen.
- Köszönöm az információkat Reptile. - szólok felé.
Hangomban hallatszik, hogy kissé ingerült és zavart állapotba kerültem. Ezután hirtelen sarkon fordultam és a szobám felé vettem az irányt.
~ Ezt nem hiszem el. Ki vagyok én egy taknyos zöldfülű? Mert így érzem magam. Ennyire zavarba nem is emlékszem mikor voltam. Talán még ifjú katona koromban. Nem is értem magam, nem volt ennyire nagy dolog, hogy véletlenül meglátta egyik gondolatomat. Ezzel biztosan megsértettem az amúgy is labilis nőt. Ezt rendeznem kell majd vele mindenképpen, de most nem alkalmas, annyira ideges vagyok magamra, hogy nem lenne ajánlatos most beszélnem senkivel. ~ a szobámba megyek, és lefekszem az ágyamra. A plafont bámulom, miközben elmerülök a gondolataimban, és próbálom lenyugtatni magam.

Jelly kifújta a levegőt.
- Nem tudtam, hogy a Földröl származol te is - mondta Reptilenak. Hátradőlt. Szóval maradt ideje, itt kell elintézniük Unspokent. Itt és most, nem érdekelte, hogy hogyan, de valahogy megkellet állítani. - Csak olyan fura volt a külsőd, de már egyértelmű. Bár mit mondjak én...
Végigmutatott magán.
~Ki vagy te, hogy itt játszd a szuperhőst.~
Gondolta, majd lehajtotta a fejét. Soha ilyen tanácstalan még nem volt, egy idegen környezetben, elszakítva az otthonától.
Tha-lenn felállt, és elmosolyodott.
- Azt, hogy egy elég sovány és kis fejű humanoid vagy, akinek ráadásul ilyen sárgás a bőre.
Jelly erre csak pofát vágott.
- Úgy látszik más edzőpartnert kell keresnem.
Syr-tox felállt, és kiment a teremből. Jelly felsóhajtott. Kicsit feleslegesnek érezte magát a hajón, nem volt semmi amivel segíteni tudta volna a többieket. Nestor felé fordult.
- Azon gondolkodtam, hogy tervezek egy intelligens páncélt. Számítógépes programokkal, hajtóművekkel, nagy ellenállással. Még az a szerencse, hogy van velem egy kree kibernetikus.
Tha-Lenn felé fordul.
- Fel fog robbanni.
- A Földön több fickó is jár ilyenbe. Talán vagyunk olyan okosak mi ketten, hogy összedobjunk egy ilyet. Már csak egy fickó kell aki viseli. Nestor nem akarsz teszt alany lenni?

- Nyugi Nestor. Nem fog felrobbani, bármi majmok arról vagyunk ismertek, hogy felrobbantunk dolgokat - mondja Jelly mosolyogva. - Majmok Bolygója. "Rohadt szemetek, hát még is felrobbantottátok?" Tudod Charlton Heston a Szabadság szobor romjainál. Ha nem láttad nézd meg, nagy film. Amikor először láttam, kajakra azt hittem a majmokról, hogy igaziak.
Ta-lenn megdöbbenve nézett Jellyre, majd odafordult Reptile-hez.
- Fura a történelmük. Nem úgy volt, hogy nem robbantották fel a Szabadság szobrot?
Jelly felsóhajtott. Nestor akkor adta elő az ötletét. A srác most érezte át, hogy a többiekben milyen kérdések szabadultak fel, amikor előadta nekik a majmok bolygóját.
- Szóval mi egy olyan fickóval akarunk összehaverkodni, aki a Halálal randizik?
A randizni szót megnyomta.
- Nem ismerem ezt a Thanost, de szerintem jó ötlet.
Mondja miközben szorgosan bólogat.

Nyugalomban telik az elkövetkező pár hét, az időm nagy részét a szobámba töltöm a virtuális lőtéren. Kimozdulásképen többször "megsétáltatom" a cirkálónkat. Nem érzem még magaménak a hajót, nem találom a helyem. Talán azért mert egy shi'ar hajó, és nem kree, de ki tudja lehet egy kree hajón sem érezném magam jól. Túlságosan megszoktam a Fellegvárat, pedig azelőtt rengeteget utaztam, soha nem volt ilyen gondom. Lássuk be, a Fellegvár kicsit elpuhított.
Egy futárhajó érkezik hozzánk, a számítógép figyelmeztet, hogy a társalgóba menjek.
~ Végre valami történés ~ sóhajtok fel, majd elindulok a társalgóba.
- Üdvözletem - köszöntöm az újonnan érkezetteket, és egyúttal a csapattársakat is, ugyanis ma még nem nagyon találkoztam senkivel.
Egy veszélyes rabot szállít ez a futárhajó, ezért a segítségünket kéri, hogy kísérjük el őket amíg oda nem érnek. Rossz előérzetem támad, valahogy úgy érzem nem lesz egy sétarepülés az út.
~ Végülis a Galaxis Védelmezői vagyunk, nem azért tisztelnek minket mert egyszerű feladatokat oldunk meg. ~ fut át az agyamon.
- Természetesen segítünk, nem lesz gond a hajóján, ne aggódjon. - mondom neki nyugodtan. - Ohh bocsáss meg Nestor, te vagy a vezetőnk, tiéd a döntés - mondom neki viccesen, kis mosollyal a szám szélén.

- Nem tartom jó ötletnek hogy ide hívjuk, nincsenek öngyilkos hajlamaim. - Többet nem is igazán akarok hozzáfűzni a Thanosos témához, remélem a többiek is egyet értenek. Hamarosan meghallom a pilótánk hangját a hangosbemondóban, mivel amúgy is itt vagyok, nem igazán kell mozognom, max annyi hogy felállok onnan ahol eddig ültem, és úgy fogadom az érkezőket. Köszönésként csak biccentek nekik, majd átveszem a csomagot.
- Köszönöm. - Fűzöm még hozzá, majd távolabb húzódok a többiektől s kinyitom a dobozt.
~ Szóval kémkedni? Valahogy megoldom ~ Gondolkodás közben meg vakargatom a tarkóm, majd vissza zárom a dobozt, és ismét csatlakozok a többiekhez.
- Személy szerint szívesen segítek, mellékesen, kit szállítanak? - Igaz hogy már más is feltette a kérdést, de nem tudtam megállni hogy megkérdezzem.

Kirázom kicsit a tagjaim, csak könnyedén, befogom az egyik, majd a másik orrlyukam, észrevétlenül. Még utoljára megigazítom a zakómat, a nyakkendőt és feltolom a szemem elé a szemüveget, hogy majd lejjebb tolhassam, amint beértünk a Thanos fedélzetére. Még egyszer melegítek a kedélyes mosolyra, hogy azután válthassak komorra.

A folyosóról kiérve egy tárgyalóba érkezünk, közvetlen a kapitány jobbján lépek be. Nem akarok olyat tenni ami esetleg illetlenség lenne, de a feszengésem kimutatása még nagyobb tabu ebben a helyzetben.
Megvárom míg lefolyik a protokoll figyelem az arcokat, az apró üzeneteket és keresem az említett főnököt a hajón. Akarom mondani vezetőt, ha jól értettem bizonyos Nestor. ~Görög származású név, de a jelentését nem tudnám vissza idézni... Nem, semmi kép se. De amennyit róluk tudok. Ez lesz hivatalos megnevezése.~ Mikor elcsöndesedik a hangulat én is előre lépek, lecsúsztatom az orrom végébe a szemüveget és kinyújtom a kezem a legrangosabbnak tűnő egyén felé. Lehetőleg ez a bizonyos Nestor lenne, ha felfedi magát, viselkedésével vagy bemutatkozásával. Csak könnyedén szorítom meg, amennyire muszáj, nem ismerem a rangját, sem a szokását, de ha ő mégis erősebben próbálná én a magam nemében csak egy keveset versengnék erőben, majd hagynám, hogy győzzön, legyen erősebb vagy gyengébb fizikumú ez a bizonyos.
< Üdvözletem! > Köszönök először személyesen a célszemélynek az embertelenek nyelvén. Majd visszább lépek és folytatom.
- Örülök, hogy találkozhatunk, Galaxis Védelmezői. - Nyitok a többiek felé is jobb híján angolul.
- Nem akarok tolakodó lenni, de nagyon szeretnék az út hátra levő részén magukkal utazni és kihasználni a kiváltságos helyzetet, hogy a Védelmezők oldalán hajózhatok, lenne pár kérdésem is. - A mondandóm legeslegvégén hirtelen mosolyba rántom az arcom, majd visszább lépek. Várom a kapitány meglepődését, hirtelen kinyilatkoztatásom után és a védelmezők válaszát, miközben velük tartom a szemkontaktust.

A többiek nem válaszoltak még a Majmok Bolygójás poénjára, csak a shi'ar nőtöl kapott felvilágosítást Thanosról. Jelly akkor se emlékezett rá, akár milyen Galactus súlycsoportú gonosz teremtmény.
- Én is azt mondom, hogy inkább ne jöjjön ide. Szerintem nem lenne jó, hogy ha szétverne egy pezsgősüveget a hajó burkolatán.
Nem is válaszolhattak, mert Cosmo üzenete közbe szólt. A következő pillanatban két shi'ar és egy ember - egy igazi, földinek tűnő ember - lép be a társalgóba. Köszönti őket.
- Helló Carl Morrow vagyok - válaszolja a fickónak angolul. - És a Galaxis Védelmezőinek a tagja, szintén a Földröl.
Mondja mosolyogva.
Persze kiderült, hogy a shi'arok egy sorozatgyilkost szállítanak. A többiek megkérdezik, hogy ki a fickó vagy csaj.
Carl csak ennyit kérdez.
- Megkérdezhettem, hogy mit követett el pontosan? Csak, hogy tudjam, hogy mivel állunk szemben.
Reptile kapott egy dobozt, amiben ki tudja, hogy mi van.