Re: Az űr

by **Thorhalla** Csüt. 29 Márc. 2012, 14:21

//Izé, ha valakinek a megszokott dolog nem volt világos, van rádiótok/fülesetek, ezt teljesen alapnak vettem, így lehet, hogy meg sem említettem korábban, de az van mindenkinél mindig.//

by **Quentine Constantine** Pént. 30 Márc. 2012, 12:19

//Szerk, akkor a fülesen szóltam a többieknek, végül is logikus.//

Érzékelek egy tudatot, de úgy tűnik, semmi köze az olyanokhoz, amiket ismerek, vagy nagyon védik. Mindenesetre nem asgardi, ember, mutáns vagy kree. Nem is meglepő, valószínűleg ebben a galaxisban azt sem tudják, mi az az ember, hacsak nem az F4 óta. Mikor meglátom, meglepődöm, hogy majdnem emberszabású egyénnel van dolgunk. Leszámítva talán a szárnyakat, de az nekem is van.
-Itt Rachel, kapcsolatba lépek egy idegennel - üzenem halkan az adóvevőbe.
~Várj itt és figyelj, megpróbálom felvenni vele a kapcsolatot, hátha barátságos. Ha nem jön be a dolog, segíts be!~ Üzenem meg Andrewnak, mikor meghallom Lorna üzenetét. Túl messze vagyunk egymástól, hogy segíteni tudjunk, majd Yusuf intézkedik.
Felröppenek, hogy jól láthasson a szárnyas nő, nehogy azt higgye, veszélyt jelentek. Kezeimet magam előtt tartom, jól látható helyen, hogy észrevegye, nem tartok rá fegyvert. Közelebb repülök, de olyan hat-nyolc méternél megállok.
-Üdv, érted a nyelvemet? - Kérdem tőle, de tartok attól, hogy nemleges lesz a válasz. Ha így van, akkor jön a B terv. A halántékomra mutatok, majd az ő feje felé, és megpróbálok vele kapcsolatba lépni. Valószínűleg megint nem fog sikerülni, de lehet, hogy mesterséges védelmet húzott az elméje köré, és talán megérzi, mivel próbálkozom, így beengedhet legalább annyira, hogy kommunikálhassunk.

by **Albert Shear** Pént. 30 Márc. 2012, 14:43

Yusuf arca nem rándult csak a szemei szűkültek össze rejtekhelyén pihenve. Társára tekint, aki valószínűleg mindent hallott. Egy percre se habozik, adni kezd.
- Lorna, itt Yusuf. Cselekedjetek parancs szerint és vonuljatok vissza felénk. - aztán vár pár másodpercet és újra adni kezd. - Rachel, itt Yusuf. Nyugtáztam. - aztán nagy levegőt vesz. Kifújja lassan és újra adni kezd.
- Yusuf mindenkinek. Folytassátok utasítás szerint. - tökéletesen tisztában van azzal, hogy az utasításai nem mindenkinek fognak tetszeni. Túl sok az érzelmi szál a csapat tagjai között. Az sem véletlen, hogy Manó és a lány egy csapatba került. De az előállt helyzet neki sincs ínyére. Kihajol a védelméül szolgáló mellvéden és kiszól a hátramaradó társának.
- Készüljünk fel. Ha Lornáék olyan jók, mint hiszik. Társaságunk lesz.

by **Steven** Pént. 30 Márc. 2012, 20:27

Nem értettem David-t, egyik pillanatban még helyesel, a következőben meg azt mondja, hogy nem jó a terv.
~Miért nem tudják azt mondani az emberek, amit mondani akarnak?~ gondolkodtam közben el azon amin azóta gondolkodom, hogy találkoztam a többiekkel, mert ezt mindenkinél észrevettem. Idő közben úgy néz ki, kiszúrtak minket a lények és az egyik el is indult felénk.
- Pontosan. Kábító fegyvert adtak nem pedig lőfegyvert azért, hogy megvédjük magunkat nem pedig, hogy ártsunk másoknak. Ez egy másik világ, lehet hogy itt ezek a rovarok a legintelligensebb életforma. Amíg nem adják agressziónak a jelét, addig nem kezelhetjük őket ellenségként csak ismeretlenként. Nem ok nélkül választották Yusuf-ot vezetőnek. Lehet hogy nem értünk egyet vele, de attól még követni kell a parancsot.– Válaszoltam David-nek és közben elő bújtam a szikla rejtekéből, hogy jól láthasson a lény amely közeledik. Lassan jött, így ha állat, akkor valószínűleg lassan reagál, ez pedig kihasználhatjuk. Davidnek vannak pengéi és talán az én pengém is van rá valamilyen hatással. A bénító fegyverek is leszedhetik, ez mind csak a lény felépítésétől, és a kree technikai leleményességétől függ, amiket mi nem ismerünk.
- Itt Daniel. Mi is találkoztunk élőlényekkel, de még kérdéses, hogy barátságos vagy ellenséges-e. – Szóltam a többieknek rádión, majd aztán minden figyelmemet a közeledő lényre szögeztem, bízva hogy David majd figyel mindkettőre, így nekem nem kell megosztanom a figyelmemet. Vártam, hogy a lény elég közel jöjjön hozzánk. Ha esetleg felgyorsította volna a mozgását és rám támadt volna, elrugaszkodom az aszteroidától a rendkívül nagy aszteroida felé, ami korábban elállta az utunkat, és közben ha követ, akkor az Eltérítést alkalmazom. Azonban ha nem támad hanem csak a közelembe jön, akkor a balkezemet köszönésre emelem és annyit mondok neki hogy:
- Hello.

by **Thorhalla** Szomb. 31 Márc. 2012, 11:18

2046. november 16. – Az űr, Negatív zóna
Résztvevők: Yusuf Azeem Omni és Zen Aian Khalil
A rádióösszeköttetés továbbra is áll, így rádióban mindenkivel lehet kommunikálni. A harcoknak és annak hála, hogy ki merre mozgott felülről már Aian sem látja senkit sem. Csak legvégül a Grigorij és Algernon párosát látja meg a fiú, ahogyan a páros hamarosan visszaér hozzájuk.

Az űr - Page 2 00120

Résztvevők: Lorna Howlett és Ethan Jackson
Lorna és Manó megkapták az üzenetet, hogy vonuljanak vissza és csalják a lényt vissza oda, ahonnan indultak. Manó sikeresen át tudott változni és a tűz hatással volt a teremtményre, az most őt csapta irdatlanul mellkason és ennek hála Manó is igencsak hátra került, így Lorna-nak már nem kellett elindulnia oda, hogy segítsen. Most a párosnak volt ideje arra, hogy meneküljön, ami igencsak sürgető volt, mert a lény kezdett előmászni a rejtekéből és utánuk indulni.

Az űr - Page 2 00120

Résztvevők: Andrew Ramirez és Rachel Wilcox
Andrew azonnal aktiválta a pajzsát és az pedig körbe is ölelte azonnal, majd a fiú Rachel-től kapott üzenetet, hogy maradjon a helyén. A lány felröppent és így most már meglátta őt az angyalszerű nő. Felvont szemöldökkel nézett rá, miközben kikapcsolta a szerkezetet, ami a kezében volt. A szavakra nem nézett furcsán, csak bólintott.
- Értelek gyermek – mondta. – Messze kerültél a Helix-ről, mi járatban vagy errefelé? – kérdezte békésen.
A karjait ő is leengedte, nem tűnt egyáltalán ellenségesnek, a mozdulatain, tartásán látszott mindaz, hogy nem akar támadni és nem agresszív.

Az űr - Page 2 00120

Résztvevők: David Ethan és Daniel Hamilton
David meglapult az egyik helyen, amíg Daniel megpróbálkozott a kapcsolatfelvétellel. David egyébként láthatta, hogy itt is nagyjából úgy működtek a dolgok, mint a rendes űrben, amit fizikából tanult, a két különbség az volt, hogy nem volt itt vákuum, azaz a hang terjedt és volt levegő. De minden más stimmelt a megszokotthoz. Daniel pedig végül kilépett, kilebegett a takarásból, és így tényleg azonnal felhívta magára annak a lények a figyelmét, ami elindult feléjük. Noha a fiú békésen próbálkozott a lény nem volt az, azonnal lőtt a fiú felé, lézerrel, ami szerencsére elkerülte és mellette csapódott be az aszteroidába. A következő lövésre nem maradt ideje, hála David gyors reakciójának, aki kettőt bele is lőtt a fura lénybe, ami ennek hála meg-megremegett. De ez már feltűnt a másik lények is, ami lézerrel kezdett a páros irányába lőni.

Az űr - Page 2 00120

Résztvevők: Grigorij Taylor és Hjuchia Algernon
A páros is megkapta a rádión az üzeneteket. Láthatóan mindenki elfelejtette, hogy ez is van. Yusuf is üzent, egyelőre csak az első páros volt, akik bajba ütköztek, a többiekről egyelőre nem lehetett mit tudni. Eközben a páros pedig elindult visszafelé, és igazából nem ütköznek ellenállásba, így végül vissza is érnek a Yusuf és Aian pároshoz minden nehézség vagy éppen fáradtság nélkül.

by **Sarah** Szomb. 31 Márc. 2012, 14:23

Daniel szavaira, ha most tudnám képen vágnám magam, de szerencsére ott van a maszkom, ami elég erősen meggátol ebben, s így képes vagyok továbbra is erősen fókuszálni, de továbbra is elképeszt a srác, és nem a pozitív értelemben.
- Narancs nehogy... - De már késő, mert a srác kilebeg, és így nyílt célpontot csinál magából, s jó elismerem, nem tudhatjuk hogy ellenségesek-e vagy sem, de akkor minek nyomták volna ezeket a fegyvereket a kezünkbe? Szóval pár pillanat múlva elszáguld egy lövedék... Egy lézer lövedék, teszem hozzá, a srác mellett, és úgy érzem nagy mázlija van, hogy nem sült ropogóssá itt a helyszínen.
- Te baszott nagy marha! - S ezzel a szöveggel sikerül két lövést bele eresztenem a rovarba, mielőtt az megpörkölhetné a srácot.
- Talán másik bolygóról jöttél? A Föld egyetlen tanítása, amit az emberek számára ad, az a tipikus " számíts mindig a legrosszabbra. " - Mondom, majd megpróbálom magam kilökni a szikla mögül, hogy rá lássak a másik rovarra ( ha onnan nem látok rá ), s eztán ugyan így le szerelni azt is, illetve ha a másikba kell, mert úgy tűnik hogy magához tér, akkor azt is meggyőzni még pár lövedékkel, hogy ajánlatosabb ha ott marad ahol van, és nem csinál semmi agresszívat. Nagyon remélem hogy ezt így sikerül gyorsan lerendezni, még mielőtt ez a két izé a nyakunkra hozna bármi más csúnyaságot, már ha képesek erre, de valószínűsítem hogy képesek, mert valamilyen szinten minden élőlény képes kommunikálni, de mondjuk ha ezek között is vannak ilyen félresikerült nyomorékok mint a narancs, na akkor már nem tartok tőlük. Ha ebből sikerül sérülés nélkül kijönni, ami talán felér egy kisebb csodával a számomra, vagy rá foghatom esetleg a szerencsémre hogy milyen profi vagyok... A lényeg hogy ha jól sikerül összehozni a dolgokat, akkor valószínűleg még rádión értesítem is a többieket hogy van itt valami rovarfaj ami meg akarja sütni az embereket, is vigyázzanak, de ezt amíg itt nem tiszták a dolgok, addig nem teszem meg, hiszen csak elvonnák a figyelmemet a csatározásról.

by **Quentine Constantine** Vas. 01 Ápr. 2012, 16:16

Egy pár pillanatig feszült vagyok, kíváncsian várom a nő reakcióit, de aztán fellélegezhetek,mert nem csak barátságosan, de angolul felel, ami tényleg nagyon meglepő. Egy pillanatra el is akad a szavam, és azon gondolkodom, vajon a Helix egy itteni hely, és azt gondolja, onnan származom, vagy így nevezik a mi világunkat. Aztán arra asszociálok, hogy talán ő jött a Helixről, és a szárnyaim miatt azt gondolja, ugyan ahhoz a néphez tartozunk. Mindegy, az biztos, hogy messze vagyok a Helixtől, ha ő mondja, és most nem ez a lényeg.
-Én és a barátom négy embert keresünk, akik nem ebből a világból származnak, eléggé feltűnőek - a barátom résznél Andrew felé mutatok, mivel a nő barátságos, nem kell titkolózni, azt hiszem. ~Integess, Andrew!~ Üzenem neki, aztán a nő felé fordulok újra.
-Három férfi, az egyik narancssárga kőből van, a másik megnyúlik, a harmadik lángra lobban, és egy nő, aki képes eltűnni. Valószínűleg együtt vannak. Láttad őket, vagy hallottál róluk? Esetleg van ötleted, hol érdemes keresni őket?

by **Bishop** Vas. 01 Ápr. 2012, 19:28

A pajzsom be is kapcsolom, közbe Rachel közelebb megy, én addig már készülök, mi lesz ha valamit felénk küld. De szerencsére nem így történt, sőt ez a humanoid intelligens.
~ Na ilyenkor érzem én magam paranoiásnak...
Kikapcsolom a pajzsom, nincs rá szükség és, egy aszteroidáról ellökve magam próbálok közelebb kerülni.
- Üdvözletem. -köszönök az idegennek-
~ Milyen szerencsénk van, rögtön egy barátságos létformát találunk...
Kíváncsian körbe tekintek, hátha van valami magyarázat, hogy miért van itt levegő, nyomás és antigravitáció egyszerre, vagy esetleg valami érdekes lebeg a sziklák között.

by **Steven** Kedd 03 Ápr. 2012, 16:14

Felkészültem arra, hogy esetleg egy vadállat lesz aki nekem támad, vagy egy békés élőlénnyel aki csak kíváncsiságból megvizsgál, és arra is hogy egy intelligens lénnyel van dolgunk. Arra azonban nem hogy egy intelligens lénnyel, ami azonnal ránk is támad. Bár persze még mindig lehet, hogy egy itteni őshonos állatról van szó, de kételkedem, hogy természetes úton kifejődhetett volna olyan szerve, amivel lézereket képes lőni. Bár persze a mutánsok között is vannak ilyenek. Ez viszont most nem fontos, ugyan is David gyors reagálásának hála sikerül kiütni az egyik lényt egy időre, de időközben a másik is elindult felénk. A megjegyzéseit elengedem a fejem mellet és miután bekapcsolom az idegenektől kapott pajzsot megpróbálok ismét fedezékbe húzódni. Azonban ezt a fedezéket nem arra felé keresem ahonnét jöttünk, nehogy kövessenek a lények és rá találjanak a többiekre, hanem inkább elindulok a relatív Déli irányba (Yusuf-tól Dél-Keletre).
- Használj engem csalinak. - Üzenem Davidnek rádión keresztül. Őt elméletileg most nem látják, így nem feltétlenül kell felfedni magát, amíg a másik lény biztos célpontot nem kínál neki, már pedig ha az lát engem, akkor biztos felém fog jönni és tüzelni is fog természetesen.

by **Ammon Einarson** Kedd 03 Ápr. 2012, 17:09

Nem pásztázás hanem inkább menjünk vissza és jelentsünk. Elég kevés, csak a látványt tudjuk elmondani és semmi többet, bár lehet így lesz ez jobb egyenlőre.
- Jolvan.
Egyezem bele, hogy menjünk vissza és mondjuk el mit is láttunk. Talán még így értelmesebb is. Nem hiszem, hogy ezek segítőkészek lennének igazából. Körbenézek még indulás előtt majd ellökve magam az aszteroidától szerzek egy kis haladási sebességet és indulok arra amerről jöttünk. Nem mentünk messzire így hamar sikerül visszaérnünk is a kiindulási pontunkra. Szerencse, hogy Aian vár ránk ott egyébként simán tovább mentem volna. Az új főnökét a csapatnak viszont nem látom, lehet rejtőzik valamerre vagy csak alrébb van.

Mindenki kikerül a látóteremből mostanra. A parancsnok kérése nyilvánvaló volt, felkészülten amennyire lehetek az vagyok, de készenlétben vagyok míg a küldetés tart így a kérése némileg felesleges is volt. A látótérben viszont feltűnik két alak. Az egyik csapat tér vissza felénk, Grigorij és Algernon az. A többi csapatból voltak kik találkoztak idegenekkel ám úgy tűnik ez a csapat nem találkozott szemtől szemben legalábbis senkivel. Ahogy közelednek a körülöttük lévő részt pásztázom, figyelem az aszteroidákat is annak eshetőségét kizárva, hogy követik őket tudtukon kívül.
- Találtatok valamit?
Kérdezem meg mikor odaér hozzám a páros majd csendben várom a válaszukat. Egyenlőre még várok azzal, hogy megmutassam merre van a parancsnok ahogy kérte.

by **Adam Taylor** Kedd 03 Ápr. 2012, 17:47

Grigorij öremmel hallja társa válaszát és indul el vele visszafelé. Ő is szikláról sziklára pattogva próbál minél gyorsabban haladni. Úgy gondolja, hogy a csapat biztonsága múlhat ezen. Közben a rádiót figyeli. Hátha kap valami információt Lornáéktól. Egyenlőre nem akar beleszólni a dologba. Aiant meglátva figyeli a férfit. A kérdésre csak legyint.
- Persze, hogy találtunk egy primitív hadsereget, akik épp vagy ostromra készülnek vagy gyülekeznek egy vár körül. Nem hinném, hogy ők fogva tudnák tartani a fantasztikus négyest. Bár jól jönne valaki aki ért a mágiához és kiszagolja, mert azzal lehet, hogy mégis sikerülne. Viszont technológiára utaló hőjeleket nem láttam. Algernon kihagytam valamit? - kérdezi a fiútól, ha az mond valamit megvárja. Ha nem akkor folytatja. - Valami hír a társainkról, hol a főnök? Jó lenne tudni, hogy esetleg valakinek kell-e erősítés. - mondja végül halkan. A főnök szót kicsit elégedetlen hangnemmel nyomja meg, de nem érdekli. Szerinte továbbra sem optimális döntésmetodikát alkalmaz a vezetőjük.

by **Serena Davidson** Kedd 03 Ápr. 2012, 21:00

Megkaptam Yusuf üzenetet és szerencsére a lény felém hajította Manót, így nem foglalkoztam azzal, hogy közelítsek felé, hanem próbáltam megragadni Manót és arrafelé lökni, amerről jöttünk. Hátha tudok én is elég nagyot lökni rajta, hogy haladjunk. A csápos valami meg közeledik. Hangosan mordultam fel, amikor az a valami elkezdett kimászni a sziklák mögül. Most így még rondább volt, mint csáposan, így
- Yusuf… pubi, megyünk vissza! – morogtam. – Jön utánunk az a…
Nem is tudom, hogy minek nézett ki, valami csápos dinoszaurusznak, vagy cápának, vagy nem is tudom.
- Az a valami! Remélhetőleg hamarosan visszaérünk!
Közben Manóra néztem, volt egy ötletem, hogy miként érhetünk gyorsabban vissza.
- Láncokkal ragadj meg sziklákat és húzz minket oda, úgy gyorsabbak lehetünk – mordultam fel.
Reméltem, hogy teszi, addig is próbáltam visszafelé jutni, és ha csáp ér oda hozzánk, akkor a karmaimmal igyekeztem levágni őket a tulajdonosról.

by **Albert Shear** Kedd 03 Ápr. 2012, 21:48

Yusuf felkészül a Lornáék által bevonzott szörnyszerű lény fogadására, amikor meglátja a visszafelé érkező Grigorijékat. Nagyot sóhajt és előbújik a védekező pozíciójából. Már-már meg akar szólalni, szinte egyszerre az orosszal, amikor Daniel küld üzenetet Davidnak. Yusuf még nagyobbat sóhajt. Kezdi úgy érezni, hogy a keze alá dolgozó csapat egyáltalán nem alkalmas nem hogy egyszerű parancsvégrehajtásra, de az életben maradásra sem feltétlenül. Gyorsan felemeli jobb kezét és annak kinyújtott mutatóujját, hogy Grigorij várjon egy percet. Ezt követően Yusuf egyből adni kezd a rádión.
- Daniel, hozzátok felénk ti is a rátok támadót. Lornáék is hoznak egyet...jó ez nekünk. - Majd befejezi az adást és leengedi a kezét. Türelmesen végig hallgatja a jelentést. Végig rezignált arckifejezéssel és szomorú, kiskutya nézéssel figyeli a férfi arcát. Aztán elnéz a nagydarab mellett és néhány másodpercre a fiatal fiút bámulja. Aztán visszatér a jelentést tevőre.
- Grigorij. Elindultatok, megláttatok néhány alakot, aztán nagyon bátran visszatértetek. Értem. Gondolom ez a te ötleted volt. Szép. Most akkor figyelj rám és rohadtul azt csináld, amire utasítalak. Jön két ismeretlen ellenfél. A célunk az, hogy egymást gyilkolják és ne minket. Tehát csak addig ütjük őket, persze képletesen, amíg nem kezdik lemészárolni egymást. Ha szövetségesek, pechünk van. Különben meg...divide et impera...felfogtad?...Készüljetek. Nagy hirig lesz.
A fiatalabb csapattag önállósodására egyelőre nem gyanakszik. A kéz embere volt és vélhetőleg tiszteli a japán tradíciókat. Ott pedig a szolgálat, szolgálatot jelent. Okosan, de a feladatot elvégezve...az oroszból ilyen fokú fegyelmezettséget már néz ki.

by **Thorhalla** Szer. 04 Ápr. 2012, 10:43

2046. november 16. – Az űr, Negatív zóna
Résztvevők: Yusuf Azeem Omni, Zen Aian Khalil, Lorna Howlett, Ethan Jackson, David Ethan, Daniel Hamilton, Grigorij Taylor és Hjuchia Algernon
Miközben a parancsokat osztogatta végre valahára Lorna és Manó is feltűntek, ahogyan visszaértek és valóban, ahogyan a rádióban a lány is mondta egy hatalmas csápos dínószerűség követte őket. (Lássátok legelső reag 3. képe). Kicsit távolabb pedig Daniel és David is harcoltak a lényükkel és valószínűleg ők is eleget tesznek a parancsnak, azaz elindulnak visszafelé, és mintha még a meglévő bogár is hallotta volna mindezt, mert támadást indított még David előtt, egy láthatatlan sugár csapta meg őket és repültek hátrafelé egy hatalmasat, legalább kétszáz métert. A lény támadása az aszteroidán is átment, ami mögött David lapult. Az álcázása pillanatokra meg-meg szűnt, így a csapattársai is láthatták. Ahogyan azt is, hogy a hatalmas testű bogár közeledik feléjük.
Középen volt az Aian, Yusuf, Al és Grigorij négyese. Balról közeledett Lorna és Manó a csápos dínóval, míg jobbról David és Daniel a bogarukkal.

Az űr - Page 2 00120

Résztvevők: Andrew Ramirez és Rachel Wilcox
Mikor Andrew előjött a nő kedvesen biccentett felé.
- Üdvözletem! – mondta ő is.
Mikor a fiú körbenézett, nem tudott rájönni, hogy itt mitől lehet ilyen az űr és miért vannak életben. A nő pedig elgondolkodott, amikor Rachel feltette a kérdéseit. Legalább fél percig gondolkodott, amikor végül a szemeiben megcsillant valami.
- Emlékszem rájuk – mondta. – Nem találkoztam velük, de a hírük nagy. Az ő segítségükkel lett Annihilus legyőzve, nekik hála most béke van a Negatív Zónában és Blastaar lett a királyunk. Úgy tudom, hogy most nála vendégeskednek a gyerekeikkel együtt.
Körbenézett, mintha kereste volna, hogy merre is lehettek éppen, majd elmutatott egy irányba, abban, amerről jött a páros.
- Arra van a kastélya a nagyúrnak. Nála kellene érdeklődnötök, én sajnos többet nem tudok.

Az űr - Page 2 00120

A félóra fele csak most telt le!

by **Quentine Constantine** Szer. 04 Ápr. 2012, 15:19

A nő nemcsak intelligens, de segítőkész is. Egy kicsit félek, hogy azt hiszi, mindketten szárnyasok vagyunk, és lebukunk, amikor Andrew közelebb jön, de nem így van. Talán a Helix tényleg a mi világunk itteni szóval. Azzal legalábbis tisztában van, hogy ez a Negatív Zóna, és azt is tudja, hol vannak az F4 tagjai, sőt, a gyerekeik. Nem semmi, elhozták a békét, és új uralkodót, Blastart. Ezek szerint már két világ hősei egyszerre. Akárhogy is mi azért vagyunk itt, hogy hazavigyük őket.
-Leköteleztél bennünket, igazán hálásak vagyunk a segítségért. Indulunk is, köszönjük, és minden jót!
Háh, tiszta agybaj, a saját világunkban milliók pályáznak a fejünkre, mindenki kinyírna csak a puszta élvezetért is, itt meg... Az első szembejövő mindenféle ellenszolgáltatás és ismeretség nélkül segít nekünk.
-Itt Rachel - szólok az adóvevőbe, már távolabb érve a nőtől. - Barátságos idegennel találkoztunk, információt kaptunk, az F4 nincs messze, egy kastélyban vendégeskedik, bizonyos Blastar nevű uralkodónál, akit ők juttattak trónra. Úgy tűnik, élnek, sőt, gyerekeik is vannak. Indulunk vissza a találkozási ponthoz. Úgy hallom, úgyis elkél a segítség...
Még egyszer visszanézek a nő irányába, aztán Andrewra mosolygok.
-Na menjünk, mielőtt a többiek kinyíratják magukat!

by **Bishop** Szer. 04 Ápr. 2012, 18:31

Úgy látszik segítőkész ez a valaki, én ennek örülök, ilyenkor nyerem vissza hitem a jóban, kiderül még, hogy az F4 itt is nagy hős lett, felmerül bennem a kérdés, nem lesz rossz ennek a világnak ha elvisszük innen őket? Nem terhel ezért felelősség? Végül csak rájövök, hogy odaát nagyobb szükség van rájuk.
~ Igen fura ez a hely. Érdekeltek mindig is ezek az alternatív univerzumok, itt állítólag lehetnek hasonlóak de mégis mások a fizika törvényei, egyszer majd utána járok!
- Köszönjük a segítséget. Elnézést, hogy zavartuk a köreit. Viszontlátásra.
Mondom udvariasan, nehogy rossz híre legyen itt az embereknek.
- Nagyon remélem azért tudnak magukra vigyázni... nélkülünk is. -mondom Rachelnek- De azért siessünk.
Gyorsan keresek egy nagyobb lebegő sziklát arról lököm magam el, egy másik felé és így tovább.

by **Tyler** Csüt. 05 Ápr. 2012, 16:13

-Most mond meg nekem miért mi kapjuk a csápos undormányokat?-
Kérdezem Lornát, mikor a lény hátra üt. Lorna ötletére csak bólintok, és lánccal a közeli kavicsokról kavicsokra haladunk, nyomunkban a csápos izével.
-Ez tök jó hír Rachel, már csak el kell kerülnünk hogy csápos izé és bogár eledel legyünk....Nem tudnád rávenni ezt a lényt vagy a bogarakat hogy egymást zabálják fel?-
Kérdezem tőle rádión, miközben gyorsan próbálok haladni, mielőtt a csápok elénének minket. Jobb lenne most nem leállni harcolni, hanem minél előbb az f4hez érni.

by **Adam Taylor** Csüt. 05 Ápr. 2012, 17:07

Grigorij figyeli a főnöke reakcióját.
- Uram nem néhány alakot találtunk hanem egy hadsereget. Pár ezer főt. Nem szívesen avatkoznék bele abba amiben ők is részt vesznek. Nem ennyi emberrel. - feleli rezignáltan a tervre csak bólint. - Vettem főnök. Akkor nem ártana fedezéket keresni. - Teszi még hozzá, majd megpróbál olyan helyre kerülni ahonnan látja a területet és őt lehetőleg nem látják. A puskát ellenőrzi aztán hőlátással keresi a célpontokat. Ha meglát valamit akkor is csak akkor lő ha a társait veszélyezteti. Ha a kábító fokozat nem hat akkor végszükség esetén a gyenge lézert használja. Ki volt az az idióta aki gyakorlatilag fegyvertelenül küldi őket egy háborús zónába. Az oké, hogy kapnak kábító fegyvert mert az akcióhoz szükséges. Viszont az, hogy még mezei puskáik sincsenek már baj. Ő szíve szerint még nehézfegyvereket is hozott volna a biztonság kedvéért. a fenébe is mégis miféle katonai egység az ilyen. Háborúba menni fegyvertelenül. Morgolódik várakozás közben. Ha egy társa veszélybe kerül gondosan céloz és próbál a sziklához közel maradni. Szükség esetén kapaszkodik is mivel az űrben a fegyver nem rúg vissza. A támadó lény csápját vagy láthatóan fontos részét próbálja eltalálni, hogy fegyver maximális hatást fejtsen ki.

by **Serena Davidson** Pént. 06 Ápr. 2012, 10:17

Ugrálás és haladás közben megvontam a vállamat Manó szavaira, ez egy igazán jó kérdés volt, hogy miért is mindig minket.
- Lehet, hogy odavannak érted pubi! – morogtam. – A láncaidat nézhetik csápoknak!
Miközben jöttünk visszafelé, még Rachel-t is hallani lehetett, remek! Legalább nem kellett a Fantasztikus Négyest tovább keresni, mert megvoltak. Vagyis remélhetőleg, elvileg itt a közelben egy kastélyban. Már csak az a jó kérdés, hogy melyik irányban és megtalálta-e valaki azt a kastélyt. Próbáltam én is ügyelni arra, hogy a csápok ne érjenek el, miközben a többiek már végre feltűntek nem is olyan messze előttünk. Reméltem, hogy erre jönnek és segíteni fognak, mert ha nem, akkor a csápokat az ő torkukon fogom lenyomni és addig nem megyünk innen, míg a sushival nem végeznek. És a távolban még a David és Daniel páros is közeledett, egy hatalmas bogárral a háta mögött. Mi volt ez a hely?! Ha sikerül odaérni a többiekhez végre, akkor védelmi állást veszek fel és, ha nincs egyéb parancs, akkor megtámadom a lényt.

by **Sarah** Szomb. 07 Ápr. 2012, 02:18

Mielőtt oda pörkölhetnék egy kellemeset ennek a nagyra nőtt csótánynak, najó ide fölösleges a körítés, gyorsabb volt én meg repültem egy jó nagyot, mire valami csoda folytán sikerült megállni, vagy legalább is lassulni, bár a parancsokat hallgatva lehet jobb lett volna ha egyenesen oda sodródunk vissza.
- Itt David... Összegezzük, ez egy rohadt nagy rovar, lézer fegyverrel és valamiféle... Sugárral amivel lökdösni tud, ha ugyan ilyen a tiétek akkor szarban vagyunk. - Mondom a rádióba kissé nehézkesen, hiszen úszni próbálok közben, és ahhoz meg rohadtul de nem vagyok hozzászokva, lehet hogy ilyen téren is edzeni kéne magamat valahogyan, a kérdés már csak az: Hogyan? Egyszerűen, csak még ki kell találni, de ezen meg nem most kéne leállni gondolkodni, hanem inkább a gyorsabb haladásra kéne koncentrálni, és azt hogy tudom elérni? Pattogás a sziklákon! Próbálok bízni az álcázómban, remélem nem adja be itt nekem a derekát, és hogy takar a lény elől, de ha nagyon nem akar működni, akkor megpróbálok szlalomozva haladni, és így elkerülni pár esetleges farpofapörkölő támadást, mert lássuk be, ha túl is élem, akkor még szagolhatom is a saját égett húsom szagát, ahhoz meg nagyon nincsen kedvem, de tényleg nincs, még ilyen kicsit sincs. Ha odaérünk a többiekhez, próbálok kitérni a két szörnyeteg útjából, és a másikat meglátva, realizálni azt hogy:
- Anyám, kozmikus godzilla. - Nem tudom mi lesz ebből, de ha sikerül elérni a többieket, és a két izé egymásnak megy, nos... Nem hiszem hogy bele akarok avatkozni abba a harcba, vagy várjunk csak... De, a titánok harcában is meg kell mutatni hogy ki a jani a háznál, vagyis a David az űrben, na de a lényeg hogy ha jól jön ki, egymásnak esnek, és kellőképpen lesérülnek, akkor nagy bátor módjára elkezdem sorozni mondjuk a... Godzillát, de csak ha biztosnak tűnik hogy nem harag ketté, mert lássuk be, még szükségem van a testem többi részére... Úgy... Hatvan, vagy talán ha nagyon szerencsés vagyok akkor nyolcvan évig, és így belegondolva te jó isten! Ez iszonyatosan sok... Túl sok.

by **Ammon Einarson** Szomb. 07 Ápr. 2012, 11:54

-Nap és zöldellő bolygó volt még a távolba.
Teszem még hozzá mikor Grigorij érdeklődik kihagyott-e valamit.
Két csapat is hoz egy-egy szörnyet felénk és nem tetszik, hogy pont középen mi állunk. Balról Lorna és Manó érkezett egy szép nagy döggel. Jobbról meg a másik páros. Hátrafelé kievickélek egy aszteroidához, hogy ott megvethessem a lábamat. Nem vagyok így középpontban és támadást is tudok indítani. És az a dög amekkora, bőven van hely rajta mit vagdosni.
Miután megvetem a lábamat mindkét kezemmel megragadom a katanáim markolatát és várok. Nem rántom elő őket még csak mozdulatlan gugolok az aszteroidán várva, hogy közelebb érjenek a dögök.

A jelentések szerint elég vegyes információkhoz jutottunk. Két csapat ellenséges lényekkel találkozott, egy csapat barátságos személlyel és egy egy sereget látott egy kastély körül. Elsődlegessé viszont a két visszatérő csapat szörnyei. Rávenni, hogy egymást likvidálják. Az egyikről csupán a látványa az információ, nagy, sok végtaggal rendelkezik és fizikális ereje is van. A másikról viszont tudjuk, hogy lézert illetve szemmel érzékelhetetlen lökést generál. Egyenlőre középen maradok és onnan kísérem figyelemmel a második érkező párost is. Egymásnak vezetni a két szörnyet, nem tudom mennyire lehet ez hatásos. Lehet ebben a világban nem szorult ennyi értelem sem ezekbe a torz lényekbe.

by **Thorhalla** Vas. 08 Ápr. 2012, 12:18

2046. november 16. – Az űr, Negatív zóna
Résztvevők: Yusuf Azeem Omni, Zen Aian Khalil, Lorna Howlett, Ethan Jackson, David Ethan, Daniel Hamilton, Grigorij Taylor, Hjuchia Algernon, Andrew Ramirez és Rachel Wilcox

Az érintett négyes végleg megérkezett és a két lény is, amit hoztak. Yusuf parancsa szerint mindenki széthúzódott és az aszteroidákon reménykedtek abban, hogy a csápos lény és a hatalmas bogár egymásnak fog esni és ők mehetnek tovább teljesen nyugodtan. Úgy tűnt, hogy mindez valóban bevált, mert ahogyan meglátták egymást a zsákmány máris hátrébb került a prioritásukban és nem is foglalkozva a csapat tagjaival egymásnak estek. Ekkor érkezett vissza Rachel és Andrew is, így most volt tökéletes időpont és lehetőség arra, hogy mindenki eltűnjön erről a helyről, mielőtt valamelyik lény nem győzedelmeskedik és a végén nem dönt úgy, hogy nem volt elég neki az, hogy egyvalami ellen győzzön. A leírás alapján pedig, amit Rachel mondott Algernon és Grigorij felismerhetik benne azt a kastélyt, amit ők láttak nem is olyan messze a csapattól. Révén ez volt az egyetlen ilyennemű épület a közelben.

by **Adam Taylor** Vas. 08 Ápr. 2012, 19:41

Grigorij látja, hogy a két lény egymásnak esik. A férfi szíve szerint elintézné őket, de nincs rá eszköze. Ezért követi a parancsot. A kastély leírására mogorva képet vág.
- Ha a szerencsénk így folytatódik éppen egy hadseregen kell, majd keresztül vágni magunkat, hogy eljussunk a célterületre. Egyetlen jó hír, hogy nem láttunk fejlett technológiára utaló jelet a vár körül. Szóval érdekes nap lesz. Esetleg valami értékes infó? Mondjuk a vár urának neve? - kérdezi végül elgondolkodva. Aztán csak a felszerelésükre néz. Kábító puskák és pisztolyok. Nem túl meggyőző arzenál valakik ellen akik állig fel vannak fegyverezve. Valamint azon gondolkodik, hogy mit kezdhetnének ezekkel. Igazából van pár ötlete inden esetre, de nem ő a főnök. Yusufra pillant és figyeli a férfit. Várja, hogy a csapatvezető döntést hozzon. Ő maga az óvatos megközelítés híve volna. Egy embert előre küldeni, és aztán fedezni. Lövész pozíciókból. Sajnos elég jó lövészük nincs. Ha lenne akkor elhitethetnék egy primitív néppel, hogy valaki varázsló vagy bármi hasonló. Bár erre itt van Manó is. Vagy éppen most már Aien. Aien gyorsabb itt szóval ő volna a logikus döntés.

by **Sarah** Hétf. 09 Ápr. 2012, 14:10

A két lény egymásnak esik, s ezt realizálva, pár röpke másodpercre amolyan törökülésbe vágom magam, és a térdemre könyökölve, fejemet azon karommal megtámasztva figyelni kezdem a műsort.
- A Földön persze ilyen jót sosem adnak, itt meg tessék, átjöttünk és első soros jegy a titánok harcába. - Mondom a többieknek elégedetten, majd ha elindulnak valamerre akkor megindulok én is utánuk, nem érdekel annyira igazából hogy merre megyünk, igazából azon gondolkodom amit a többiek mondanak, vagyis páran, primitív nép, és nézzük csak, ez a nagyra nőtt rovar is eléggé primitívnek tűnik, de mégis lézerfegyverrel lövöldözik ránk, meg valami izével lökdös távol, ha úgy tartja a kedve, úgyhogy azt hiszem, itt a látszat eléggé csalhat.
- Csak óvatosan, az a rovar is primitívnek tűnik, mégis lézerrel lövöldözik. - Mondom a többieknek menet közben, és igazából ennyi, folytatom az úszást, vagy ugrándozást, attól függ hogyan haladunk, meg figyelek, jah és mégsem ennyi, mert még a drága vezetőnknek szánok egy mondatot, csupán egyetlen egyet, ami pedig nem más mint:
- Tiszteletben tartom amúgy a döntéseidet, de legközelebb, ne egy öngyilkosjelölt, két lábon járó céltáblát állíts be mellém. - S itt el is mosolyodok, nem sértésnek szánom, legalább is nem neki, a sárga meg úgysem fogja felvenni, vagy fel se fogja, belőle kinézem, amennyi intelligenciával rendelkezik, komolyan mondom egy... Mit tudom én... Egy fürj is intelligensebb nála, pedig az csak egy madár, és az mit csinál? Megy, eszik meg sz@rik, azt ennyi.

by **Tyler** Hétf. 09 Ápr. 2012, 14:29

-Jó de régen nem voltak láncaim, mégis hülyébbnél hülyébb rossz fiúk akadtak ránk.....-
Mosolygok, mire visszaérünk a többiek is megérkeznek. A két őshonos akármicsoda meg rendesen egymásnak is esik. Legalább ezekkel nem kell foglalkoznunk.
-Jaj gyerekek, most mit kell állandóan morogni.... örüljünk, hogy ezek egymást tépik, nem pedig minket. Mellesleg merre van az a kastély? Mindenesetre menjünk kicsit távolabb, mielőtt újra észrevesznek minket ezek az izék....-
Ha valaki megmondja a kastély helyét rögtön, arrafelé igyekszek, remélhetőleg a többiekkel együtt, ha nem akkor a főnökre pillantok, helyeseli-e a távolságot kérő ötletemet. Egyenlőre sokkal jobban megy minden, mint a közelmúltban bármikor, bármelyik feladatunk. Nem vagyok elbizakodott, de talán végre valami jó is történik már végre velünk. Mellesleg kezdem kicsit úgy érezni végre visszatért kicsit a valós önmagam.

by Ajánlott tartalom