Beatrice Mortimer szobája

by **Serena Davidson** Vas. 17 Jún. 2012, 15:22

Egy nagyobb szoba, hozzá nagy erkéllyel, ami a belső kertbe néz. A szoba teljesen afrikai stílusban van berendezve.
Beatrice Mortimer szobája 103640

by **Serena Davidson** Kedd 19 Jún. 2012, 14:35

A földrengésre riadt fel, majd utána a hangosbemondóra, még mindig nem volt hozzászokva ahhoz, hogy itt más időzónában vannak, mint amit megszokott egész életében. Kinézett a viharra, számára annyira nem volt ijesztő, egyetlen egy vihar volt, amitől tényleg félt is, és azt maga Thor Odinson keltette Wakanda felett. Betakarózott, vagyis takaróban ült fel, lehetséges, hogy nyár volt itt is New Yorkban, de ez számára jócskán hideg volt, ő a szavannai hőséghez volt hozzászokva, ahhoz képest itt olyan idő volt, mint otthon télen. Végül takaróval kelt ki az ágyból és ment a ruháihoz, hogy becipelje azokat a szobájából nyíló zuhanyzóba. Forró zuhanyt vett, majd törölközés után hosszú farmert vett fel, egy topot és még arra kapucnis pulóvert. Így már sokkal jobban érezte magát. Laptopja szerencsére volt, annak ellenére, hogy sok időt töltött a vadonban az ilyen luxuscikkek, legalább is számára azért még elérhetőek voltak, az anyja és az apja is használtak, otthon is volt gép és mikor ideköltözött kapott egyet magának és telefont is. mire kiért az ég is tisztulni kezdett, az igazgató már ott volt kint, az égen lebegett. Őt már ismerte és látta, így remélte, hogy már semmilyen baj nem lesz. Mivel másokat még nem, nem tudta, hogy kihez mehetne át ebben a helyzetben, így a géppel visszaköltözött az ágyba és megpróbált videó hívást kezdeményezni haza, hogy tudjon beszélni a szüleivel, esetleg még Elzával, az oroszlánjával is.

by **Cardas** Szomb. 04 Aug. 2012, 07:59

Még csak egy napja érkeztem az iskolába, nem igazán ismerek itt senkit, még a helyet is nagyban szoknom kell. Van pár fura alak, meg is bámultam néhányukat. Órák után - amik egy kissé furák voltak számomra, tényleg nem szokványos suli, és ez minden értelemben igaz rá - vissza is készülök vonulni a szobámba, hogy megemésszem ezt a tömény újdonságot. Elég bizonytalan vagyok ezt az egészet illetően. Nincs mihez viszonyítanom a helyzetem, mintha egy másik világba csöppentem volna.
De legalább van egy szobám, ahol kidőlve az ágyon mindezt kifújhatom magamból. Csak azt tudnám, hogy itt jobbra, vagy balra kell-e fordulni. Eléggé nagy a hely. Emlékeimben bízva fordultam le a folyosón, és léptem azt ajtóm elé. Huhh, végre egy kis magány, elszigetelve a világtól! Könnyebbültem meg, mikor elfordítottam a kilincset, és beléptem a szobába (ha az ajtó nem volt bezárva).
Azonban rá kellett jönnöm, hogy minden bizonnyal eltévesztettem a szobát, erről árulkodott annak különös stílusa. Mintha egy bennszülött sátorba léptem volna be, volt az első benyomásom.
Zavaromban megvakarom a tarkómat, és ha megpillantok valakit odabent, mentegetőzni kezdek.
- Ó, bocsánat. Úgy tűnik, rossz irányba fordultam a folyosón... tudod, új vagyok, és... nehéz még kiigazodnom... - a végén felemelem hangsúlyom, hogy soroljam tovább többi érvemet, mikor rájövök, hogy kifogytam belőlük. Így csak beleharapok ajkamba.

by **Serena Davidson** Vas. 05 Aug. 2012, 08:12

A skype hívást befejezte az otthoniakkal, amikorra feltűnt neki, hogy odakint már nem esett az eső, sőt az ég is újra a régi volt. Azt nem nézte meg, hogy mi is okozta mindezt, valószínűleg úgysem nagyon engednék meg azt sem, hogy kimenjen az erkélyre ebben az időben. A gépét letette az ágyra és felkelt, hogy az asztalon levő nasihoz menjen, ahol jó pár gyümölcs volt éppen. Ekkor nyílt ki az ajtó. Meglepetten nézett a bejárathoz, ahol egy fiú volt és rögtön elkezdett szabadkozni, hogy eltévedt. Bea kicsit kellemetlenül nevetett fel a szavaira.
- Akkor nem én vagyok az egyetlen, aki eltévedt ezen a helyen – mondta kissé elpirulva. – Ha már itt vagy, gyere beljebb nyugodtan, szerintem úgysem örülnek odakint, ha kísérgetni kell minket. Bea vagyok – mutatkozott be.
Gyorsan körbenézett, majd az egyik fotelről lepakolt két dobozt, ami még tele volt ruhákkal és könyvekkel.
- Ülj le nyugodtan, én is új vagyok még itt, a démonok előtt érkeztem egy nappal, azaz nem igen volt lehetőségem arra, hogy körbenézzek ezen a helyen – felelte kissé szomorkásan.

by **Cardas** Vas. 05 Aug. 2012, 11:47

- Engem Aaronnak hívnak – mutatkozom be, de még mindig az ajtóban állok. - Tényleg nem zavarok? – kérdezem, de mikor látom, hogy Bea éppen ülőhelyet készít nekem a fotelon, bemerészkedek a lakásba.
Nem csak én evezek akkor az újoncok csónakjában, gondolom, és a zavarodottságom kicsit csillapodik. Abból, hogy máris hellyel kínál, és azt mondja, nyugodtan maradhatok, azt vonom le, örülne egy kis társaságnak. Viszont én éppen az elől készültem volna bezárkózni a szobámba. Nem baj, arra később is ráérek, jó lenne barátokat szerezni. Bár komor tekintetemmel eddig nem sikerült sokakat megnyernem. Leülök a fotelra, amit Bea ajánlott fel, közben szemeimmel felfedezem a szoba sajátosságait.
- Nagyon szépen berendezted a helyet. Az enyém ehhez képest egy üres szobával ér fel! – mondom elismerően. – Csak nem Afrikából jöttél? – kérdem kicsit viccelődve, tekintettel arra, hogy a lány külseje egyáltalán nem erre utal.

by **Serena Davidson** Vas. 05 Aug. 2012, 18:12

- Nem zavarsz, tulajdonképpen azt hiszem, hogy te vagy a első személy, akivel itt beszélek – mondta.
Megvárta, amíg Aaron leült és utána ő maga is leült az egyik fotelbe. Ő maga is kissé felnevetett a fiú kérdésén, úgy tűnt neki, hogy nem gondolja azt, hogy oda valósi, pedig tökéletesen eltalálta. Nem nagyon hitte volna, hogy pusztán fanatizumusból így berendezte volna a szobát.
- Köszönöm, így nem hiányzik annyira az otthonom – felelte a dicséretre. – Ráhibáztál. Wakandában születtem, de egyébként apa Londoni, anya pedig Írországból származik. Wakandában találkoztak, apa ott vadász és hivatásos vadőr még a korábbi Wakandai király megbízásából… hála az angliai nemesi vadászklubnak. Anya pedig botanikus. Ott maradtak a birtokunkon a házasság után és én is ott éltem, igaz sokat jártam Angliában is… bocsánat ha sokat beszélek, nem igen vagyok az efféle iskolákhoz és társaságokhoz szokva – pirult el egy picit ismét. – És te? Hova valósi vagy? És hogyan kerültél ide az iskolába?

Beatrice Mortimer szobája 00120

És egy megjegyzés, Bea beszédét a karid úgy hallja, mintha a te saját anyanyelvedet beszélné tökéletesen, bármiféle tájszólás és akcentus nélkül.

by **Cardas** Vas. 05 Aug. 2012, 22:06

- Hát, ha az órán való bemutatkozásomat nem tekintem beszélgetésnek, akkor én is elmondhatom ugyanezt rólad – mondom.
Úgy tűnik, hogy az eredetileg viccnek szánt kérdés mégis telitalálat, amitől meg is lepődöm.
- Wakanda? Hű… szóval tényleg a világ minden tájáról jönnek ide diákok.
Mikor rólam kérdez, kicsit elgondolkodom. Valamit azért szépíteni kéne a történetemen, nem elmesélni szóról szóra. Végül úgy döntök, nem szépítek, hanem inkább csak kihagyok pár dolgot. Közben fészkelődök a fotelben, de amikor beszélni kezdek, abbahagyom:
- Eredetileg Angilában éltem, később pedig New Jersey-be költöztünk. Ott… jelentkezett a képességem. Ezért öltözünk New Yorkba, hogy ide járhassak, és megtanuljam irányítani. Tudod, a hangulatommal tudom szabályozni magam körül a hőmérsékletet… vagyis csak képes vagyok rá, tudni azt még nem. Szóval, ha lehűlne kicsit a levegő, akkor bocsi, az azért van, mert zavarba vagyok, vagy ilyesmi… - mosolygok, és én is elpirulok. Pár másodpercnyi hallgatás után megint megszólalok. – És veled mi a helyzet, mi szél fújt ide az X-Suliba?

by **Serena Davidson** Hétf. 06 Aug. 2012, 09:26

Bea némileg megkönnyebbült, hogy tényleg nem ő az egyetlen, aki a démonoknak hála még nem ismert senkit ezen a helyen. Egy picit még amiatt is aggódott, hogy ő a legújabb diák és mindenki emiatt rá fog mutogatni. A fiú is angol, akkor ezek szerint még lényegében egy nemzetiségből is származtak.
- Örülök, hogy pont egy másik angolt ismertem meg először – mosolygott. – Igen mi is így hallottuk, amikor a szüleim felhívták az iskolát akkor mondták, hogy vannak itt más Európaiak is és még Ázsiából is vannak diákok.
A fiú képessége érdekes volt számára, de a zavarban levő résznél ő nevetett fel zavartan és mosolyogva szólalt meg.
- Akkor kérlek próbálj meg nem zavarban lenni, itt New Yorkban úgyis szörnyen hideg van Afrikához képes – mondta ezt a nyári hőség ellenére.
Hogyan is került ide? Ez egy igencsak jó és érdekes kérdés volt.
- Soha sem jártam iskolába – mondta. – Nem azért, mert nincsenek jó iskolák otthon, sőt, az egyetemünk is világhírű, csak keveset vagyunk otthon, apa szafarikat vezet és így nem tudtam suliba járni, hanem anyáék tanítottak. De lassan, úgy másfél év múlva érettségiznem kell és azt magántanulóként nem szeretik Wakandában, így mivel mutáns vagyok felvették a kapcsolatot az iskolával és itt vagyok. Noha nekem nem igen lehet szabályozni a képességemet, passzív. Minden nyelvet, amit beszélnek megértek a saját anyanyelvemen azaz angolul, és ha én beszélek mindenki más is az anyanyelvén hallja mindezt.

by **Cardas** Hétf. 06 Aug. 2012, 13:13

- Jó, akkor valami boldog dologra gondolok, attól meleg lesz – felelek vidáman. – New Yorkban hideg, nyáron? Úgy tűnik, nem ugyanazt értjük hőség alatt.
Hagyom, hogy erőt vegyen a jókedv rajtam, és ezzel arányosan a hőmérséklet is lassan megemelkedik. Örülök neki, hogy valakit végre nem zavar, ha én is jól érzem magam.
- Ha most beleképzelem magam a helyedbe, Afrika, Wakanda, vadászat meg szafari. Kalandos élet lehet. Ahhoz képest, ez az „egyszerű” iskolás, tanuló élet, nem tartod túl… egyhangúnak?
Miután elmondja a képességét, elgondolom, milyen is lehet ezzel az adottsággal élni.
- Ez nagyon hasznos! – mondom lelkesen. – Bárhova elutazhatsz, a világon mindenhova, és meg tudod értetni magad mindenkivel. Akkor nem is kell itt nyelvet tanulnod, igaz?

by **Serena Davidson** Hétf. 06 Aug. 2012, 15:53

- Köszönöm! – mondta lelkesen a lány. – A szavannán nyáron úgy 40, de időnként 44-45 fok is szokott lenni, télen pedig 28-30 körül. Így ez itt most olyan, mintha tél lenne számomra.
Picit szomorkásan bólintott, valóban zavarta kissé a bezártság és feszélyezte, ezért is választott ilyen szép nagy erkélyű szobát magának a kertre nézve, hogy legalább némileg otthon érezze magát. igaz a hőmérséklet rendre betett annak, hogy mindez így legyen.
- Igen, nagyon más, mint itt – mondta. – Bár ez is tud unalmas lenni, amikor csak növényeket gyűjtöttünk. – De picit unalmas, és hiányzik. Főleg Elza, az oroszlánom, őt nem engedték, hogy magammal hozzam háziállatnak. Úgy vélték, hogy nem igen illik ide az iskolába, de nem tudom miért… már láttam egy élő oroszlánt sétálni itt a folyosókon, de mire utána mentem volna, hogy megkérdezzem ki ő és hogyan került ide már eltűnt.
Elmosolyodott kissé, legalább volt, akinek tetszett a képessége, otthon az egyik barátja szerint nem volt túl jó, csak meg kellett nézni az Angyalokat, vagy az X-ment és nos igen, az övé nem volt látványos, de hasznosnak hasznos.
- Mielőtt jelentkezett volna a képességem megtanultam írül, angolul és wakandai nyelven, ezeket beszélem tökéletesen. De kell tanulnom nyelvet, ugyanis, ha olvasom a szöveget, akkor ugyanolyan kínai, mint bárkinek. Hallanom kell, hogy megértsem őket és másnak is hallania engem. Máshogy nem működik a képességem. De a tied sem rossz, gondolj bele, valamikor képes lehetsz majd jégoszlopokat, vagy tűzoszlopokat emelni magad köré – mosolygott. – Illetve nem lesz soha meleged, vagy nem fogsz fázni. Ez is hasznos képesség.
Tetszett neki, tényleg, látott benne fantáziát.
- Neked Anglia nem hiányzik? – érdeklődött.

by **Cardas** Kedd 07 Aug. 2012, 09:28

- Nekem a 33 fok az már elviselhetetlen melegnek számít itt, és muszáj volna bekapcsolni a légkondit. Szóval ez olyan neked, mintha én az Északi Sarkra költöznék? Akkor majd gyakrabban jövök át afrikai időjárást varázsolni – kacsintok barátian.
- Van egy igaz oroszlánod? - kérdezem meglepődve. Nagyon fura lehet Wakandában az élet. – Hát igen, az nem igazán szokásos háziállat errefelé, sokan tartanának tőle, bevallom, én is megtartanám a tisztes távolságot. Mi inkább leragadtunk a házimacskáknál. Bár azok nem oroszlánok, de azért mégis rokonok. Majd nyitva tartom a szemem, hátha belebotlok abba az oroszlánba. – ígérem. – És megkérdezted volna, hogy ki ő? Szóval, akkor állatokkal is tudsz beszélgetni?
Ahogy elmagyarázza a lépességét Bea, azt szűröm le, valami telepatikus dologról lehet szó. Őszintén, örülök neki, hogy nálam nem kell használnia, jobb úgy beszélgetni valakivel, hogy tudod, a te nyelveden beszél. Valahogy, mégis csak közvetlenebb.
- Ilyenekre nem is gondoltam, hogy őszinte legyek – mondom, mikor a képességemet említi meg. - Csak azon járt az eszem, hogy senkit ne zavarjak. De tényleg, talán végül elég jó dolog is kisülhet belőle.
Tűzoszlopok…. azért nem lenne semmi.
- Hogy Anglia? Nem igazán kötődnek hozzá szép emlékek. Meg, tíz éves voltam, mikor átköltöztünk az Államokba, azóta sok idő eltelt. Eleinte volt honvágyam, de az mostanra elmúlt. Igazából, nem is tudnám elképzelni, hogy ismét ott éljek. Valahogy ez a new yorki élet jobban tetszik, magába szippantott. Szerintem te is meg fogod kedvelni, még a mi borzasztó időjárásunk ellenére is! – felelek biztatóan.

by **Serena Davidson** Kedd 07 Aug. 2012, 11:02

- Köszönöm – nevetett fel az ajánlatra. – A végén még szavadon foglak. Igen, valami olyasmi, bár, ami azt illeti, havat még soha sem láttam.
Másnak valószínűleg mindez igencsak furcsa lehet, hogy így van, de ő amikor Angliában volt, csak esőt látott, havat soha sem. Nem utaztak télen arrafelé, Wakandában pedig nem igen volt ilyesmi. Mosolyogva bólintott a kérdésre.
- Régen kutyám volt, meg egy afrikai macska – mondta. – De sok állatot fogadtunk be időlegesen, amíg sérültek voltak, egy kúriánk van otthon, és hozzá majdnem tízhektáros birtok. Ott sok állat megfordul és több visszajár, így azokat is sajátnak lehet mondani. Egyszer apát kihívták egy oroszlánhoz, amit ki kellett lőni, mert emberekre támadt. Utólag derült ki, hogy a kölykét védte csak és azért támadott. A picit hazavittük, mivel ekkor már megvolt a képességem könnyű volt nevelni. Szelíd lett, otthon elfért, így nem küldtük állatkertbe, hanem az enyém lett. És igen, az állatokkal is tudok beszélni. Sőt, velük beszéltem először, amikor a képességem előjött. Ha érdekel elmesélhetem.
Figyelmesen hallgatta, szóval jó az itteni élet, legalább is ezt mondja Aaron. Majd kiderül, furcsa volt, hogy nem voltak szökőkutak mindenfelé, nem voltak vízesések az épülteken, és persze, hogy minden olyan más volt.
- Itt New Yorkban mikor autóval jöttünk befelé láttam kevésbé elegáns házakat és nincsteleneket az út szélén rongyos ruhában – mondta kissé zavartan. – A szegénység itt a városban általános? Még… soha sem láttam ilyet – fűzte hozzá kissé elpirulva.

by **Cardas** Kedd 07 Aug. 2012, 23:19

- Pedig nagyon szép. Én egy évet el se tudnék képzelni hó nélkül, mondhatni, szükségszerű. Persze, mikor ide ér a tél, akkor mindenki panaszkodik, hogy milyen hideg van, sokat kell fűteni, meg hasonlók, de nyáron meg amiatt panaszkodnak, hogy hőség van, szóval nálunk elég szélsőséges az időjárás, Wakandához képest.
Van egy kúriájuk? Tette fel magának a kérdést Aaron, miközben Bea mesélt. Wakandában bizonyára ez a természetes. Ők ahhoz képest itt középkori körülmények közt élhetnek.
- Szóval az állatkert itt nem nagyon hozna izgalomba – mondom. – Hiszen ott Afrikában egy egész vadaspark vesz körül! És hogy még az állatokkal is tudsz beszélni… Tudod, anyum állatorvos, elég jó, és én eddig a pillanatig azt hittem, hogy ő érti legjobban az állatok nyelvét. Ha anyunak ezt elmesélném, első dolga lenne asszisztensnek felkérni téged! – nevetek.
- Nyugodtan meséld el, érdekel – mondom, mikor megkérdi, elmesélje-e történetét. - Az enyém nem annyira egyedi, meg nem is olyan vidám, szeretem hallatni, ha másoknak valami jó vagy izgalmas emlékeik vannak erről.
Közben a folyamatos feszültség már csak az arcomon marad fent, kissé enyhülve, amúgy belül teljesen felszabadult vagyok. Ez érezhető is körülöttem a levegőben. Talán még sem volt annyira rossz ötlet, hogy anyu beíratott ide.
- Hát igen, sajnos ez az általános – felelek Bea kérdésére a várost illetően. – Ez, hát, a nyugati világ egyik sötét oldala. Van, akiknek nagyon jól megy, és van, akiknek nem. Az ember bármikor elveszítheti a munkáját, és ha nem talál újat, akkor, kikerülhet az utcára. A szülők mindig ezzel ijesztgetik a gyereküket, hogy ha nem tanul, akkor vele is ez történhet. De ezek olyan általánosak, hogy nem nagyon tűnnek fel már. Viszont vannak segélyszervezetek, meg ilyesmik, és azok próbálnak segíteni a szerencsétleneken meg hajléktalanakon. Tudtommal Afrikában is vannak olyan országok, ahol nem olyan magas az életszínvonal. Lehet, hogy Wakandában ez nem megszokott, de szinte az egész világban igen. Szomorú. De jobb, ha egy kicsit kevésbé szomorúbb témára terelem a témát, a végén még hűvösre váltom itt az időjárást. Wakandában milyen az élet? Úgy halottam, hogy nagyon fejlett, tudod, high-tech, és közben mégis mindent dzsungelt borít. Tényleg igaz, hogy ennyire megfér egymás mellett a kettő?

by **Serena Davidson** Szer. 08 Aug. 2012, 12:11

A lány a hideg és a hó említésére megborzongott, részéről még belegondolni is rossz volt. Főleg, hogy feléjük még nagy hegyek sem voltak, hogy annak a tetején ilyesmi legyen, mint Kenyában például.
- Végül is angol és ír vagyok – mondta nem túl magabiztosan. – A rossz időjáráshoz kötelességem alkalmazkodni.
Az állatkertet említve felkelt és az egyik polchoz lépett, ahonnan levett egy nagyobb fotóalbumot, odavitte Aaron-hoz és ott nyitotta ki. Lapozott néhányat, amíg egy háznál állapodott meg.
Beatrice Mortimer szobája Giraffe-manor-kenya-18

Beatrice Mortimer szobája Giraffe-manor-kenya-18

- A házunk, a zsiráf, Jack pedig visszatérő vendégünk – mosolyodott el. – Állatorvos? Nagyon szép foglalkozása van anyukádnak. Állatkertre visszatérve, csak afrikai állatok vannak a környéken, mosómedvét például csak képeken láttam, pedig úgy tudom, hogy errefelé elterjedtek, ugyanez igaz a többi kontinens állatairól. Ez meg egy kép a fővárosunkról, bár a palota nem látszik rajta.
Beatrice Mortimer szobája 1253620-the_big_w

Beatrice Mortimer szobája 1253620-the_big_w

- Akkor a képességemhez visszatérve, nem igazán mókás, de talán izgalmas. Apa egy nagyobb szafarit vezetett, anya és én is elkísértük, legalább nyolc kocsiból álló konvojjal mentünk, majdnem harminc fő, Japán társaság volt. Volt még egy olyan idős kamasz is ott, mint én. Nem igen beszéltek angolul, a fiú pedig, aki velem volt egy idős kiszökött, csak én vettem észre, így gondoltam visszahozom és utána mentem. Megtaláltam jó pár perc után, de addigra már jócskán benne volt a pácban. Két oroszlán volt ott a közelben és szorították be, én pedig ismerem ezeket az állatokat, így megpróbáltam elcsalni őket a fiútól. A sötétben nem látottam rendesen és elesettem egy gyökérben, a két oroszlán pedig már ott volt nagyok közel hozzám. Életemben nem féltem annyira, mint akkor, már csak méterekre voltak csak, amikor meghallottam a szavaikat, ahogyan egymással beszéltek, vagyis addig csak morgást hallottam, de utána mintha angolul beszélgettek volna. Jobb híján, mit tud tenni az ember ilyenkor, hangosan kezdtem kérlelni őket, hogy hagyjanak békén. A legnagyobb megdöbbenésemre a két állat megállt, továbbra is hallottam a szavaikat, ők is megvoltak lepődve, talán jobban, mint én, mire végül egy lövés zavarta el őket. Apa volt az, ő vitt vissza mindkettőnket a táborba, ahol a japánokat is megértettem, és azok engem is, pedig eddig nagy kommunikációs gondjaink voltak. igazából ott derült ki, hogy „gond” van, hogy amikor beszéltem anya írül hallotta, apa angolul.
Mit is mondhatna az utolsó kérdésekre, ezen el kellett egy picit gondolkodnia.
- Mára jellemzően nincs éhezés sehol Afrikában szerencsére – mondta. – Az utóbbi években sokat tanultak és fejlesztettek az országok a földművelésen és az öntözésen. Igen, Wakanda nagyon gazdag, a törzsi hagyományok és a high-tech egymás mellett megfér. Az uralkodók nagyon törekedtek erre, hogy így legyen. Apokalipszis ugyan nem, ő sokat fejlesztett, de a környezettel nem foglalkozott, azt a bukása után helyre kellett hozni. Mindenki vigyáz arra, hogy a szavanna és a dzsungel is megmaradjon, az állatok természetes élőhelye. Az orvvadászatot és a környezetszennyezést súlyosan büntetik. Az egyensúly törékeny, de sikerül fenntartani és éppen ez ad egy mesés országot a világnak.

by **Cardas** Csüt. 09 Aug. 2012, 12:53

- Itt azért nem annyira borús az idő, mint Angliában, szerencsére. Sokkal többet süt a nap, és kevesebbet is esik. Könnyebb ezt megszokni, mint a brit időjárást.
Ezután Bea felkel, és idehoz egy albumot. Bizonyára a honvágyát próbálja a képgyűjteménnyel csillapítani. Hát, igen, egy ilyen hely esetében nem csoda, ha hiányzik neki. Még azokban is megtelepedhet a honvágy érzése, akik csak egyszer jártak arra.
- Milyen szép! – mondom. – Sokkal békésebb helynek tűnik, mint New York. Itt folyton rohan az élet, és nincs megállás. Mások nyaralni járnak ilyen helyekre, te pedig ott laksz. Nagyon szerencsés vagy.
- Hát igen, a mosómedvék – felelem. – Nem igazán népszerű egy társaság, kártevőkként tartják számon. Szóval, az állatkertet illetően, akkor mégiscsak találsz valami érdekességet ott. Voltál már az itteniben?
Továbblapozva egy képet látok a wakandai fővárosról.
- Szinte olyan – öntöm szavakba a véleményem -, mintha egy science-fiction világ ábráját mutatnák. Ilyeneket nem nagyon lehet látni az Államokban. Mondjuk ez a suli pont egy kivétel – mosolyodom el. – Még nem nagyon jártam itt felfedezőutakra, csak abból gondolom, amiket eddig sikerül szemügyre vegyek. Már jártál a veszélyteremben? – kérdem kíváncsian, mert nekem még nem volt lehetőségem bekukkantani oda.
Mikor a történetét meséli, úgy érzem, mintha egy kalandtörténet hallgatnék. Milyen izgalmas is lehet, ha mutáns az ember. Nem csak rossz érheti, másban is része lehet.
- Tényleg izgalmas egy képesség felfedezés. Egy könyvben is olvashatnám akár. Én rögtön elmentem volna tolmácsnak vagy fordítónak ezután, nem is foglalkoznék a tanulmányaimmal. Na, ebből is látszik, melyikünk az érettebb típus – pirulok el.
- Legalább van egy ország, ami példát tud mutatni a világ többi országának – mondom végül, más nem jut eszembe.

by **Serena Davidson** Csüt. 09 Aug. 2012, 15:18

- Azért néhány éve itt sem volt túl szép minden – mondta. – Az AIM gyárakat építtetett az országba, nagy volt a környezetszennyezés. A gyilkosságok is napi szinten fordultak elő, mert akkoriban Apokalipszis uralkodott. A régi törvények akkor mit sem értek, csak az övéi, aki erős és életképes életben marad, aki nem, az meghal… ilyen esetben a gyilkosság nem volt bűntett, csak arra ment, hogy bizonyítsd a rátermettséged.
Kissé megborzongott, még elég fiatal volt akkoriban, így nem is igen fogta fel, hogy mik is zajlottak arra, de a félelmet egy gyerek is megérzi a levegőben és látja a szülein. Így ha akkor nem is értette, hogy mik történtek, de attól még félt.
- De vége lett, amikor megölték Apokalipszist a Bosszú Angyalok, akkor még Thor vezetésével. Amióta meg új párducunk, azaz királyunk van minden a régi szerencsére – ezen már ő is elmosolyodott. – Örülök neki, hogy ott élhetek, bár sokan nem biztos, hogy szeretnének.
Megcsóválta a fejét a kérdésen.
- Nem volt szerencsém még – mondta. – Örömmel mentem volna, csak akkor jöttek a démonok, ha egyszer megszabadulunk tőlük, remélem eltudok menni az itteni állatkertbe. Úgy hallottam, hogy szép nagy és nagyon sok állat is van. Az iskolát sem tudtam sajnos nagyon megnézni, csak a prospektusban otthon. De remélem mihamarabb feloldják azt, hogy nem lehet sehova menni. Akkor elmegyünk felfedezni az egészet? – kérdezte lelkesen.
Legalább nem kell majd egyedül mennie, hanem mehet mással és nem olyan lesz, aki már látta az iskolát, hanem együtt fedezhetik fel minden kis szegét-zugát. Ő is kissé elpirult.
- Én is vadász, illetve vadőr szeretnék lenni majd – mondta zavartan. – Így tudnék harcolni azért, hogy a Afrika vadvilága megmaradhasson és ne okozzanak benne kárt az orvvadászok. Egyébként nem igen szeretik a Wakandaiakat a tavalyi ENSZ ülés óta, mert a Párduc nem akart verbániumot exportálni senkinek sem, mert tudja, hogy csak fegyverkezésre használnák.
Néhány pillanatra elgondolkodott majd újra megszólalt.
- És a te képességedre miként jöttél rá? – érdeklődött.

by **Cardas** Csüt. 09 Aug. 2012, 19:56

- Rettenetes - mondom, mikor a sok borzalomról mesél. Azért itt is történtek szörnyűségek, de azokat már nem akarom felhozni, bőven elég ennyit hallani a témáról, nem kell rátenni még egy lapáttal. – Hát igen, a Bosszú Angyalai. Még belegondolni is rossz, mi lenne a világban, ha ők nem lennének. Még élőben sosem láttam őket. Meg, igazából egy szuperhőst sem. Te igen?
- Igen, nagyon sokszínű egy hely a New Yorki Állatkert. Csak egyszer jártam ott, akkor éppen nem volt folyamatban semmi űrlény vagy démon invázió. Azóta nem sok lehetőség lett volna újra elmenni – ingatom a fejem.
- Igen, képeket én is sokat nézegettem a suliról, de azért azok nem nagyon tudják felkészíteni arra az embert, ami itt vár rá, meg visszaadni azt a hatást. Valahogy olyan ez a hely, nem is tudom… mint valami mutáns szentély. Tudod, ha belép ide valaki, akkor áhítattal néz körbe. Vagyis velem ez volt, nem tudom, belőled milyen érzést váltott ki átlépni a kaput. Már én is várom, hogy szabadon mozoghassunk. Persze hogy elmegyünk! - felelem mosolyogva Beának. – Együtt sokkal izgalmasabb. Meg ha eltévednénk, akkor legalább ott leszünk egymásnak!
Aaron már rég nem érezte magát ilyen jól. Mikor is beszélgetett utoljára valakivel, úgy igazából – vagy barátkozott? Már nagyon rég, és bánta az elvesztegetett éveket. Ha már évekkel ezelőtt ide iratkozott volna… De mindegy. Most már itt van, és úgy tűnik, hogy még egy barátra is lelt, alig hogy ideért.
- Végül is a vadőr is vadász. Csak nem állatokat, hanem orvvadászokat ejt el – nevetek. – Szóval járni a szavannát egy terepjáróval, és távcsővel kémlelni a látóhatárt? Jó lehet. Nem vagy bezárva egy szűk kis irodába, a főnökökkel sem lehet nagy gond. És úgy, hogy társaloghatsz is az állatokkal, egészen izgalmas munkának hangzik. Kicsit detektíves is, hogy úgy tudsz majd az orvvadászok nyomára bukkanni, hogy kihallgatod a zebrákat és oroszlánokat – mondom.
- Hát, azért nem mindenki lett Wakanda-ellenes, itt vagyok élő bizonyítékként én – tárom szét a karjaimat, viccesen jelezve, hogy nincs semmi rejtegetni valóm. – meg még azért rajtam kívül is vannak. De ha engem kérdezel, leginkább a politikusok, meg a hadsereg orrolt meg a dologra. És aztán az ő szemszögükből kerül bele a médiába az eset. A hétköznapi embereket nem nagyon érintik az ilyen dolgok, legfeljebb ők is a tévéből értesülnek róla. De nálatok gondolom nincs efféle „hírferdítés”, mert ott király van, aki azért rendben tartja az ilyesmiket.
- Hogy az én képességem? Hát, az nem annyira izgalmas. Szép lassan jelentkezett. Eleinte csak egy-két fok változás állt be a hőmérsékletben körülöttem, sokáig nem is tűnt fel. Aztán már kezdett különös lenni, de hogy ez amiatt volna, hogy mutáns vagyok, eszembe se jutott. Majd, egyszer láttam valami ismeretterjesztő szerűséget, és akkor kezdtem el gyanakodni. De még mindig nem esett le. Viszont az képességem egyre erősödött, és végül már foglalkoznom kellett vele. Nem akartam, hogy bárki is rájöjjön, de hogy miért, azt nem tudom. Lehet, hogy valami belém vésődött félelem hatása gyerekkoromból, mikor a nagy mutánsgyűlölet volt. Utána próbáltam felügyelet alatt tartani az érzelmeimet. Átváltottam komorságba, hogy a képességeimet elhallgattassam. Utána ennek meg is lettek a következményei. Az egyik, hogy azóta mindig ilyen feszült a tekintetem, gondolom, már észrevetted. Aztán, nem olyan rég, volt egy vérvizsgálatom, és abból jöttek rá a mutánslétemre. Anyum pedig úgy döntött, hogy beírat ide, nehogy az egész életemet búkomorságba töltsem el. Bevallom, most már tényleg jó ötletnek tartom, hogy idejöttem. Évek óta nem beszélgettem el senkivel olyan jól, mint most veled. Na, most már tudod, miért szeretem hallani, ha másoknak jó élményük van a dologról – mondom kissé fanyar mosollyal.

by **Serena Davidson** Pént. 10 Aug. 2012, 11:44

Már majdnem rávágta, hogy tudja, hogy ami otthon volt neki az semmiség ahhoz képest, amiket New York átélt, de Aaron ekkor váltott a szuperhősös témára. Szélesen mosolyodott el és jókedvűen bólintott.
- Még két éve, Einar ott volt Wakandában a fővárosban – mondta. – Láttam néhány pillanatra, nagyon messziről. De csak ennyi sajnos. De úgy tudom, hogy itt a tanárok többsége X-men, illetve a Bosszú Angyalainak nagy része is tart órákat, akárcsak a SHIELD ezredese is. Legalább is akikkel anyáék beszélték ezt mondták. Így van esélyünk, hogy megismerjük őket és talán még autogramot is adnak majd, nem csak az ellenőrzőbe – nevetett fel. – De nekem, amikor jöttem sajnos nem X-men volt, aki bekísért és a szobámat megmutatta, csak egy itt lakó. Így még senki mást nem láttam.
De most legalább ott volt, hogy fognak később és ez némileg feldobta. Bólintott, valóban így érezte ő is, mintha valami szentélybe lépett volna be, annyira egyedi és speciális volt ez a hely, így tökéletesen át tudta érezni, amit a fiú.
- Ismerős, én is így voltam vele – értett egyet. – Te korábban is ide jártál, vagy csak azóta, hogy kollégista lettél? Úgy hallottam, hogy vannak olyan diákok is itt, akik csak órákra járnak, de nem élnek itt. Eltévedünk – nevetett fel. – A dzsungelben és a szavannán nem tudok, de a ebben az iskolában elég nagy az esélye, hogy megfog történni.
Boldog volt, hogy a fiú is belement abba, hogy felfedezzék az iskolát, izgalmasabb volt úgy, hogy egyikőjük sem ismerte a helyet, így megvolt a különleges varázsa az egésznek. Elgondolkodott a lehetőségen, ez nem is jutott még az eszébe, hogy az állatok segítsenek neki.
- Remek ötlet! – mondta. – Nekem még nem jutott eszembe, hogy így könnyítsem meg a munkát. Mintha valamilyen nyomozó lennék a rendőrségen, vagy a SHIELD-nél. Nagyon régen… úgy emlékszem, hogy az archívumban láttam valami ilyesmi vígjátékot, ahol a doktor tudott beszélgetni az állatokkal. De nem vagyok benne biztos.
Bólintott a hírferdítés dologra.
- Bár nem csak a Párduc dönt, hanem még ott van alatta a törzsi, vagy vének tanácsa, afféle parlamentként. Csak úgy mint másik otthon, Nagy Britanniában. De meg kell valljam a legtöbbeket, a helyi őslakosokat nem is igen érdekli a politika, őket az érdekli, hogy a Párduc, Wakanda istenének kedvében járjanak. A bevándorlók azok, mint mi is, akiket leginkább érdekel a külpolitika.
Most el kellett gondolkodnia, hogy miként is próbálja felvidítani a fiút.
- Nézd a jó oldalát, téged legalább nem evett meg majdnem két oroszlán – mosolygott. – Nem tűnsz annyira mogorvának, legalább is most sokat mosolyogtál és nevettél. Ha már itt vagyunk a sulinál, milyen tárgyakat vettél fel szabadon választhatóak közül? Hátha lesz olyan óra, amire együtt tudunk járni.

by **Cardas** Szomb. 11 Aug. 2012, 10:22

- De mázlista vagy, hogy láttál egy asgardit! Talán nekem is szerencsém lesz ilyesmihez, itt New Yorkban. Végül is, mondhatni, ez a világ szíve, főleg ha szuperhősökről van szó. Igen, hallottam én is, hogy különleges vendégek is jönnek ide, de hogy a SHIELD ezredes, erről még nem is tudtam. Engem se X-Men kísért be, pedig előtte azon jártak a gondolataim, hogy na, melyikük lesz az. Hát végül egyikük sem. Neked van kedvenced közülük, mármint, valami példakép X-Men, vagy hasonló? – kérdem.
- Csak nem rég költöztünk ide New Yorkba, azelőtt New Jersey-ben jártam iskolába – felelem. – Én pedig épp hogy a betondzsungelben nem tévedek el – nevetek -, de ez a hely lehet, hogy rajtam is kifog majd! Térképet kéne beszerezni róla, vagy úgy már nem volna annyira izgalmas?
- Milyen hasznos dolgokat tudunk mi tanácsolni a másiknak – mosolygok, amikor látom, hogy Beának tetszik az ötletem. – Igen, van ilyen film, szerintem a Dr. Dolittle-re gondolsz, az a leghíresebb a témában. Vígjátékokat elég rég néztem, különben szaunát nyithattunk volna a házunkba – nevetek megint.
- Nálunk sem a politika érdekli legjobban az embereket, hanem leginkább saját maguk, a saját boldogulásuk. Lehet, azért is fejlettebb és gazdagabb Wakanda, mert ott az embereknek van közös céljuk, míg itt mindenki a saját feje után megy – közlöm véleményemet a nyugati társadalomról.
- Igen, most jó kedvem van kivételesen, hála neked. Hogy milyen tárgyak? Várj… - gondolkodom, hogy egyben felsorolhassam őket. – Harcismeretesekre jelentkeztem, önvédelem, harc művészete, meg még valami, otthoni dolgok használata fegyverként, azt hiszem. Eddig nem is nagyon érdekelt az efféle, de ezt ki kell használni. Meg azért x-menekkel tanulni elég érdekes. Még jelentkeztem filozófiára meg vallásismeretre. A vallásismeret mellé asgardit kezdek tanulni. Szó szerint idegen nyelv! Nem sok hasznát venném szerintem, de érdekes. Meg még spanyolt tanulok… és archeológia szakkörre is megyek. A szombatom pedig teljesen szabad. Nagyon spéci dolgokra nem igazán jelentkeztem, mondjuk alternatív világok látogatására. Te igen?

by **Serena Davidson** Szomb. 11 Aug. 2012, 15:36

- Ugyan, csak egy pillanat volt és az is jó kétszáz méterről – mondta. – Ha jól emlékszem a repülő autók és motorok vezetésének óráját tartja ő, valahol olvastam, hogy eredetileg vadászpilóta volt, így ez passzol is a munkakörbe.
Kedvenc szuperhős? Ezen igazából még soha sem gondolkodott, szíve szerint az apját vágta volna rá, de ő mégsem minősült annak. Régen, amikor a Párduc még szuperősködött, vagyis a fia, aki úgyszintén meghalt, talán ő lett volna. De egyébként nem igen tudott volna kit mondani.
- Nem vagyok nagy szuperhős rajongó – ismerte be végül elpirulva. – Nem igazán van kedvencem, de ha választani kell… nemrég volt a médiában, hogy Angliában feltűnt egy Britannia Kapitány nevű alak. Ha már választani kell, akkor legyen a másik otthoni. És neked?
Kíváncsi volt, ha már a fiú felhozta ezt a témát, akkor neki ki lehet a kedvence. Annak ellenére, hogy nem volt nagy rajongó mégis izgalommal töltötte el, hogy ilyen alakok, személyek fogják őket tanítani. Ah! Szóval a fiú annak ellenére, hogy itt élt Amerikában, nem New Yorki volt, csak a szomszédos állambeli. Néhány pillanatra elgondolkodott és felnevetett végül.
- Térképpel nem izgalmas – nevetett tovább. – Ó igen, arra gondoltam, csak a neve nem jutott eszembe!
Örült, hogy a fiúnak jó a kedve, nem lett volna kellemes egy búskomor egyénnel társalogni. Amikor rákerült a sor elő kellett halásznia az órarendjét, hogy megnézze az órákat, mert nem tudta fejből.
- Ó, tévedtem – ismerte be. – Mivel négy nyelven beszélek kaptam felmentést nyelvórákra. Amiket felvettem azok: Jövő történelem, Túlélés a távoli űrben és idegen kultúrák, ez olyan jól hangzott, mint az előző. Mutáns és emberi filozófia, mindig is érdekelt az ilyesmi, így ez azért került a listára. A harc művészete harccal és anélkül, mágikus tanok, hogyan használd az otthoni dolgokat fegyverként, etika és végül önvédelem. Illetve van még jó pár szakkör is, mint a vadászklub, nem én lennék, ha nem jelentkeztem volna. Alternatív dimenziókat felfedező klub. Boksz club, végre lenne lehetőségem az apától tanultakat tovább fejleszteni. Vívó szakkör, lövészet szakkör és archeológiai szakkör. Akkor lesznek közös óráink – felelte boldogan. – Illetve még bejelöltem az Erasmust Wakandába, ha lehetőség lesz rá. Úgyis az ottani egyetemre szerettem volna majd idővel felvételizni.

by **Cardas** Vas. 12 Aug. 2012, 19:07

- Akkor én, úgy látszik, nem fogok vele összefutni, mert repülős órára nem jelentkeztem – mondom. – De sok mással biztosan. Logan tanár úrral például. Na arra nagyon kíváncsi vagyok!
- Nekem Thor a kedvencem – felelem – azért is lelkesedtem annyira, mikor mondtad, hogy láttál egy asgardit. Britannia Kapitányról én csak annyit hallottam, hogy felbukkant. Tudod, az amerikai események valahogy jobban lekötnek, pergősebbek az események. Nem, mintha a más országokban történtekre nem figyelnék – mondom, utalva rá, hogy azért Bea otthonáról is szoktam olvasni.
- Oké, akkor vaktában indulunk majd útnak – mosolygok. – Engem a veszélyterem érdekel a legjobban. Milyen gépek lehetnek odabent! Neked van itt valami, amit nagyon szeretnél látni? – kérdem.
- Szóval akkor nyelvórákon nem találkozunk. De akkor van pár, amin igen. Látom, te is jelentkeztél minden harci témájú dologra – nevetek. – Bár én vívásra meg bokszra nem. Az már túl sok lett volna. Meg, az ilyen kozmikus dolgok is. Kicsit, hát, megijedtem tőlük. Lehet, hogy később megbánom, hogy nem vettem fel őket. Valamire én is jelentkeztem, ami Wakandával kapcsolatos. Kirándulás, azt hiszem… igen, régészeti. Én még nem is tudom, mi akarok lenni igazából. Pedig már tényleg itt az ideje kitalálni – mondom, mikor a lány az egyetemet említi. – A szuperhős szakma az meg nem nekem való azt hiszem – nevetek. – Jó neked, hogy tudod, merre akarsz továbbmenni.

by **Serena Davidson** Vas. 12 Aug. 2012, 19:26

- Thor? – kérdezett vissza, majd büszkén mosolyodott el. – Őt pont tudom, hogy 2019. április 25-n volt utoljára a Földön, amikor megölte Apokalipszist és ennek hála szabadult fel Wakanda. De ő nem is volt előtte sem, sem utána, ez a tette ennyire meghatározó volt számodra?
Örült ennek, mivel mást nem nagyon tudott elképzelni, hogy más lett volna az oka, révén nem sokkal utána érkezett Einar és azóta ő volt az, akit mindenki ismert. Hogy hova is akar menni és mit megnézni? Igazából nem nagyon tudta, bár volt egy-két ötlete, amit szívesen megnézett volna.
- Mr. McCoy laborjai, a tudományos tantermek – mondta végül. – És a botanikai kertet is szívesen megnézném. A veszélyteremről csak hallottam, tényleg igaz, hogy olyan szimulációkat hoz létre, amik teljesen életszerűek?
Boldog volt, hogy jó néhány közös órájuk is lesz, azonban nagyon picit kellemetlennek érezte, hogy ő vesz fel több harci órát, mintsem a fiú, akivel beszélget. De ebben valószínűleg közrejátszott az is, hogy milyen körülmények között nőttek fel eddig.
- Boksz nálunk hagyomány, vívás pedig, mindig is érdekelt – magyarázta. – Kozmikus dolgok… amióta a kree-k és a skrullok jártak New Yorkban még évekkel ezelőtt, a Bosszú Angyaloknál ott van Ko-Rel, aki kree. Úgy véltem, hogy nem árt az ilyesmi, ha esetleg valaki úgy döntene, hogy megtámad minket odakintről, jó ha tudjuk, hogy kik és mik azok.
A továbbtanulásnál kissé elpirult.
- Azaz igazság, hogy nem igen volt választásom – mondta. – Angliából köteleztek erre, hogy legalább botanikát végezzek, mert milyen ha a család egy Lady előtagú tagjának nincs valamilyen tudományos, vagy bölcsész diplomája. Én nem akartam tanulni, de Lord Mortimer, a nagyapám ragaszkodott hozzá. Emiatt én irigyellek téged, hogy nincs kötöttséged.

by **Cardas** Csüt. 16 Aug. 2012, 20:12

- Hát, igazából, azért, mert ő a kedvenc mitológiai alakom – felelek. – Így, mióta a Földön felbukkant, ő lett a kedvenc hősöm is. Korábban pedig inkább az X-Men jött be. Persze most is, csak Thor megelőzte őket.
- Igen, azt hallottam – válaszolok a veszélytermes kérdésre. – Az edzéseket nagyon feldobhatja a dolog. Kíváncsi vagyok, milyen helyzeteket fognak teremteni. Neked van valami, amit szívesen átélnél a szimulátorral? Mondjuk egy középkori kisvárosban sétálni vagy hasonló?
Mikor magyarázza, miért vette a galaktikus témával foglalkozó szakkört, bár minden érvét helyesnek érzem, nem igazán értem, miért vesz fel ennyi mindent. Lehet, hogy neki ez a természetes?
- Én úgy vagyok vele, hogy megpróbálok minél természetesebben élni, mondhatni, normálisan. Annak ellenére, hogy körülöttünk semmi sem az. Ezért nem is vettem fel az efféle tantárgyakat és szakköröket - többnyire. Lehet, hogy ez kissé lázadó szerűségnek hangzik. Talán példát kéne vennem rólad e téren – mondom, de leginkább csak hangosan gondolkodom, azonban mikor Bea folytatja, már figyelek is.
- Á, nem kell engem irigyelni – emelem fel a kezeimet. – Nekem is tanulni kell, hogy valamiből megélhessek… ööm… bármi is lesz az. Anyum is folyton ezzel jön. Szóval, lehet, hogy más miatt, de mindkettőnknek muszáj a tanulás. Ha így nézed, akkor bajtársak vagyunk – mosolygok.

by **Serena Davidson** Pént. 17 Aug. 2012, 11:00

- Akkor sajnálhatod, hogy többé nem fogod látni Thor-t – mondta a lány. – Kedvenc mitológiai alak Merlin, ha kell választani, de talán még Bastet is érdekes. A skandinávok soha sem vonzottak, talán a rossz emlék, hogy Britonhont is támadták korábban – mosolygott.
Elgondolkodott, hogy hol lenne szívesen veszélytermi órán, hogy hova menne. Ez az egész egyvalamire emlékeztette, a Star Trekből a holofedélzetre. Legalább fél percig kellett gondolkodnia, mire végül rájött, hogy mit is nézne meg szíve szerint, hogy mi lehetne az, amit átélne.
- Azt hiszem, hogy megnézném a Bosszú Angyalok miként győzték le Apokalipszist – mondta kissé elpirulva. – És te?
A középkorias város az annyira nem vonzotta, ott volt Wakanda, ami egyszerre volt az és futurisztikus is. De ókori egyiptomi romokat például szívesen megnézett volna még eredeti állapotában. Kissé zavartan nézett fel, erre nem tudott mit mondani.
- Én igazából nem tudom, hogy milyen is a rendszer egy iskolában – mondta. – Hogy mi a megszokott, hány tantárgy, milyen tárgyak, így aminek szimpatikus volt a neve azokat vettem fel.
Meg ami olyasmit sejtetett, ami érdekesen hangzott. Az etika pedig nos az olyan volt, hogy ezt muszáj volt neki, kötelezően, ezt kikötötték otthon. Mikor Aaron említette, hogy sorstársak, akkor felnevetett.
- Én még azt hittem, hogy csak otthon erőltetik ezt a tanulj, mert nem lesz belőled semmi szentbeszédet, de ezek szerint ez mindenhol teljesen általános. És elképzelésed van, hogy mi szeretnél lenni? Miben vagy jó, mit szeretsz csinálni? – érdeklődött.

by **Thorhalla** Csüt. 23 Aug. 2012, 09:31

A hangosbemondóban ekkor hallani lehetett Veszély hangját.
- Diákok és felügyelő tanárok figyelem! Az elhúzódó kinti helyzetre – immáron lassan három hónapja – való tekintettel a diákoknak és itt lakóknak lehetőségük van, hogy amíg a démonok a városban vannak iskolán kívül, egy biztonságos helyen töltsék az idejüket. Staten Island-en az ifjúsági táborban, és azok után jöhetnének vissza, hogy a veszély elült. Aki menni akar, az pakoljon be magának és jelentkezzen a folyosón a vigyázó tanároknál, hogy kivihessék az érintetteket.

Beatrice Mortimer szobája 00120

Játéktechnikailag felzárkóztunk augusztus végére, azaz június elseje óta van a bezártság állapota a suliban.
Aki menni akar, akkor az írjon egy üzit még oda, ahol van, majd a következőt már a tengerparti táborba. A többi szabály ott lesz.

by Ajánlott tartalom

Beatrice Mortimer szobája

Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája

Re: Beatrice Mortimer szobája