Bejárat

Egy töbsszörösen biztosított, légmentesen zárt ajtó, amit ha felnyítnak akkor egy járat van mögötte, és egy lefelé vezető létra. Innen egy kisebb helyiségbe lehet jutni, aminek a falán fogasok vannak, valószínűleg a sugárvédelmi ruháknak és itt végezhették a sterilizálást.

Miután mindenki végzett, és Svarog kifizette a számlát kiléptek az étterem elé. Egy fekete terepjáró várta őket, aminek a volánjánál Jackson O'brien üldögélt és türelmetlenül kocogtatta a kormányt.
- Plusz pénzt számolok fel a várakozásért.
- Jó, fuvaroz el minket a megfelelő helyre, aztán utána javaslom Millernek, hogy ne rúgjon ki. - A többiek felé pillantott. - Jackson O'brien, a csapat tagja ő is. Akkor csapjunk a lovak közé.
A Redrose Village szélére érkeztek, egy üresnek tűnő telekre. A közepén egy bokor nőtt, a helyet pedig drót kerítés fogta körbe. Svarog kipattant a kocsiból, majd kinyította a telek kapuját és odasétált a telek közepén növő bokorhoz és egyszerűen kirántotta a helyéről.
A helyén egy kerek, vízszintes, korong alakú fémlemez tátongot. Svarog beütött egy kódot a rajta lévő számzárra.
- Na ez itt a bázis lejárata - felnyitotta, egy létra vezetett le.
Mintha még valakinek jönnie kellett volna.

- Fekete furgon egy rejtélyes titkos szervezetnek, ennél nagyobb klisét már nehéz lenne kitalálni. – jegyzi meg vigyorogva ahogy beszáll a terepjáró hátsó ülésére.
- A maszek fejlesztésről meg, hogy minden kategóriában van pár cuccom de először lássuk a helyet és egy listát arról amit a S.H.I.E.L.D. biztosít nekünk. – Mondja útközben Svarognak.
Rövid zötykölődés után egy terepjáró hátsó ülésén a csapat megérkezett a leendő főhadiszállásukhoz vagy legalábbis a tetejét borító gazzal benőtt területhez.
~ Ez pont úgy fest ahogy gondoltam: egy adag hidegháborús maradvány amire több mint 30 éve a kutya se nézett rá. ~ gondolja ahogy a napszemüvegét fölül kinézett a telekre és követi Borist a lejárathoz.
- Az építő csődbe vitte magát egy atombunkerrel és pont egy lépcsőn akart spórolni? – kérdezi fanyarul a bejáratot látva, nem mintha nehezére esett volna létrára mászni de ha tudja akkor nem öltönyben jött volna.
- Nah mindegy, gyerünk le mielőtt az egyikünk napszúrást kap.

- Én szerettem ezt a kocsit - mondja O'brien. - Szerettek ezzel embereket rabolni, akik kiszagolták a Páholy működését és hogy titokban mérgezzük az ivóvizet meg járványokat terjesztünk, ha érted mire gondolok. Hopp, haver ki kell hogy nyírjalak.
Jackson felkacag, majd vállon veregeti Ulyssest. Svarog lemászik a létrán ami elég strapabírónak tűnik, majd megérkezik az átkülönítőbe. Amikor mindenki leér, szembefordul a többiekkel.
- Lépcsőre úgy fest nem volt pénz. Ha atomháború tört volna ki, akkor itt fertőtlenítették le volna a felszínről visszatérőket, valamint itt tartották a sugárvédelmi ruhákat. Kérem, ne fényképezzenek. - Elvigyorodik. - Ez a bunker kibírt volna egy atomtámadást, szerintem az építője simán túlélte volna, hogy a Hurcsov bekattan Kubánál, de a csőd már neki is betett. Legalább van főhadiszállásunk.
Felnézz a plafonra.
- Ulysess, milyen technológiát tudnál ide elképzelni?
Csörögni kezdett a telefon, Svarog felvette. A képernyő szerint egy fülkés telefonból hívták. Svarog felvette, majd egy ismerős hang hallatszott belőle. Horatioé, Svarog erősebben kezdte szorítani a készüléket, a karján kidagadtak az erek.
- Aha. Horatio vagy. Meghaltál, vagy legalábbis akit imitálni próbált az halt meg. Kapott pár lövedéket. Hálás lennék ha megmondanád, hogy mégis ki a franc vagy.
- Én vagyok az Svarog. Emlékszem, hogy golyók repültek felém, de onnantól vége. Kérdezz olyat amit csak én tudhatok – mondta.
Svarog egy pillanatra eltakarta a telefont, majd többiek felé fordult.
- Van egy fontos telefonom, addig ti menjetek a közös terembe.
Svarog újra a füléhez emelte a telefont.
- Huuu, amilyet csak te tudhatsz. Mi a kedvenc vodkám
- Talán életedben ha egyszer ittál vodkát. Jobban utálod mint bármelyik más piát - jött a válasz.
- Na de orosz vagyok, minden orosz szereti a vodkát.
- De te valami csoda folytán gyűlölöd. Nem tudom miért, de ha csak az a pia lenne inkább szomjan halnál, minthogy meddig – bárhogy előkaparhatta ezt az információt.
- És mondd már el, hogy mi történt azzal az egy alkalommal mikor ittam.
- Ha jól emlékszem, akkor lángoló tűzgolyóként szállt el a fejemtől centire a vodka maradványa amit visszaköptél – válaszolta Horatio vagy legalábbis Horatio alteregója. Svarog még mindig nem bízott meg benne.
De a társai itt voltak, ha valami rosszra készült, akkor talán csapatban legyürhetik.
- Aha. Semmi hirtelen mozdulat mikor megérkezel. Még nem bízok benned. Láttam a hulládat, ahogy elszállították.
- Rendben. A bejáratnál találkozunk. Igyekszem - mondta a férfi, majd lerakta a telefont és odaszólt Tanknak.
- Egy pillanatra ide jönnél? - mikor a kommandós odalép Svarog megszólal. - Menj fel a bejárathoz és válj láthatatlanná. Vendégünk jön, ha valami gond van akkor lépj közbe. Okés?
Majd elindult felfele, hogy megvárja Horatiot vagy aki Horationak mondja magát.

Svarog remélte, hogy Tank időben elfoglalta a helyét. Ekkor fentről szárnycsapásokat hallott, majd felpillantott és egy különös lényt látott leérkezni. A mutáns hátrált egy lépést. A teremtménynek oroszlánteste volt, viszont ahogy közelebb ért látszott hogy a hátán szárnyak vannak, míg a feje egy sasé.
Egy griff.
A hátán egy ismerős alakkal. Horatiora hasonlított vagy ő volt az. Amikor landoltak Horatio azonnal leszállt különös hátasáról, majd kedélyesen köszöntötte Svarogot.
- Ez... ez... mi a franc folyik itt? Az Astoriánál meghaltál. Láttam a hulládat, erre itt vagy. Éppen és egészségesen. És veled van ez a valami. Ki a fene vagy? Egyáltalán Horatio vagy? És ha igen hol voltál két hónapig?
A kezei ökölbe szorulnak.
- Örülök hogy élsz, de arcon tudnálak vágni....

Előzmény itt: memento pizzéria

//Jó lett volna ha linkeli valaki hova írtok és nem várok a pizzázó topicot nézegetve.//
Fekete terepjáró várt ránk a pizzéria előtt, a sofőr pedig már türelmetlenül várt minket.
~ Titokzatosság megvan, sofőrről pedig szó sem volt.
Mikor Svarog bemutatja a sofőrt, aki a szervezetünk tagja lesz, intettem egyet a férfinak köszönésképpen.
A csapat beszállt a járműbe, majd elindultunk. Redrose Village szélére érkeztünk meg, ahol nem volt más látszatra csak egy üres telek.
~ A látszat néha csal, szerintem most is ez a mondás lép életbe.
Svarog, mikor megálltunk kipattant a járműből és a telek közepén lévő kis bokorhoz sétált, én pedig követtem őt és Aegist, aki időközben szintén kiszállt. Csodálkozva néztem, hogy mire is készül Svarog azzal a bokorral, de amikor elemelte a helyéről láthatóvá vált a bejárat egy fémlemez képében. Rajta volt valami zár, aminek a kombinációját Svarog be is ütötte, mire feltárult előttünk az "ajtó" és egy létrát pillantottunk meg, lépcső helyett.
- Valóban meleg van, menjünk.
Mondom, majd miután a két férfi leért én egy laza mozdulattal megfogtam a létra két oldalát, a lábaim, a két szélére helyeztem, majd lecsúsztam azon. Gyorsan és sérülés mentesen érkeztem le a helységbe, ahol Svarog szerint itt fertőtlenítették volna a nukleáris ruhákat.
- Egész érdekes ez a hely, bár ez még csak a bejárat volt. A többi helyiségre is kíváncsi vagyok. Bár szerintem mindenütt lehet korszerűsíteni. Unatkozni biztosan nem fogunk.
Ekkor Svarog hívást kapott és megkért miket, hogy menjünk át a közös terembe. Csak megvontam a vállam és megindultam a megadott irányba.
- Gyertek fiúk, nézzük meg a bázis többi részét is.
Mondtam, majd megindultam a szoba felé.

Folytatás itt: közösségi szoba.

A járműbe beszállva csendben hallgattam a többieket és töprengtem mire is fogunk számítani amint. Egy kiesebb utazást követően már el is értünk a kissé romos bunkerhez. Svagor lemászik a létrán én csak mögötte néztem a mélybe amint a lány is lecsúszott rajta követtem őket. Leérve a létrán egy kis viccelődés ostromolta a bunkert amin közben csak azt próbáltam nézni, hogy elég erős e a bunker nem temet e minket maga alá. Svagor egy igen fura telefon beszélgetést követve oda hív magához majd tisztázza, hogy vendéget várunk jó lenne ha felkészülnék rá. Bólintok és felek kérésére.
- Rendben van azonnal.
Majd futó lépésben elindultam az általa megadott pontra és láthatatlanná tettem magam lekúsztam a földre majd az eddig is láthatatlanul tartott lézer mesterlövészemet levettem a hátamról és kitámasztottam azt.
~ Még nem lőttem vele élő célpontra de a tesztbábukon és a erő mérő szerint még Aegis barátom páncéljába is szép lyukat csinálna...
Kis idő múlva az égen megjelent egy Griff madár ami végig szántotta az eget fegyveremmel rögtön célba is vettem és parancsra lelőttem volna a rajta utazó célpontot. Mikor arra jobban ráközelítettem már a feje tisztán kivehető volt.
~ Horatio Millvier ?! Miközben a kórházban a félszememmel gyakoroltam az olvasást és néztem utána mit ír a bulvár Astoriáról vagy 3 újságban olvastam és láttam a képét, hogy meghalt még a gyászjelentésekben is külön ki volt emelve több helyen is. Volt olyan újság ahol kétszer szerepelt emiatt biztos, hogy nem keverném össze a képét senkivel.
Amint leszállt és Svagorért ordított már a szívét célba is vettem mivel a feje az túl kicsit célpont lenne egy hirtelen mozdulattal még a végén kitérhetne és elvéteném. A ravaszon volt az ujjam de mint mindig biztosra mentem, hogy véletlenül se húzhassam azt meg ha nem akarnám. Vártam az eseményem kimenetelét. A beszélgetést csak félig hallottam de nem úgy tűnt, hogy szükség lenne egyenlőre rám. Persze amíg nem szól Svagor Horatio a célkereszt közepében lesz kivétel ha kitakarná őt egy öleléssel...

- Szóval Dormammu valamit összekutyult még utoljára. Téged meg elég durván halottnak hittünk. Ott voltunk a temetéseden. Azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hullád már a föld alatt porlad.
A griff madár ekkor fehéren felvillant, majd visszahúzódott Horatio vállába. Svarog felhúzta erre a szemöldökét, majd újra végignézett a barátján. Mert ez ő volt. Már akkor megölhette volna, mikor a griffmadárral megindult lefelé.
- Nem foglak megütni - válaszolta Svarog, majd megszólalt. - Tank, előjöhetsz már! Tank az Erőművek egyik tagja képes láthatatlanná válni és kiváló mesterlövész. Ott volt Astoriánál, neki a fél szeme bánta.
Ha Tank előjött, akkor Svarog elindul a bunker lejárata felé.
- Ja és ha valami hülyeséget csináltál volna, akkor a fejedbe ereszt egy golyót.

Miközben Horation volt a célkereszt elkezdtem gondolkozni, hogy ha tényleg ő az mi történt a holtestével... Vajon még ott van vagy már tényleg eltűnt és abba született újra bár, hogy is egy pillanatra sem vehetem le rólam a szemem. Mikor végeztem a gondolat menettel megmozdult a griff madár és egyenesen vissza szállt Millvier kezébe.
~ Mi a pokol történt ezzel a fazonnal lehet, hogy jobban járunk ha átlőném gyorsan egy tölténnyel még a végén valami pokoli démon lett és alkut kötött az ellenséggel.
Majd Svagor egyszer csak megszólal, hogy bízik benne és, hogy előjöhetek.
~ Ám legyen ha Svagor úgy dönt, hogy bízik benne mivel az ő barátja volt nem kérdőjelezem meg.
Vissza élesítettem a mesterlövész lézer puskámat majd ismét láthatóvá váltam. A fegyver kitámasztóját felvettem a földről miközben ezzel egy idővel kibújtam a célkereszt mögül. Majd szép lassan fel emelkedtem a földről és a hátamra pakoltam a fegyveremet. Ezt követően megindultam feléjük a coltomat készen létben tartva.
- Üdv.