Re: Rocksolid

by **Miller lányok** Hétf. 03 Nov. 2014, 10:24

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid is örült, hogy sikerült végül is megbeszélniük azt, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van és senkinek sincs problémája azzal a kis flörttel. Mivel Ingrid figyelte Tubrokot, valószínűleg észrevette, hogy a férfi is örült annak, hogy a nőt nem zavarta mindez és tényleg így volt, azt pedig láthatta, hogy annak külön is örült, hogy így ő lehetett az első birodalmi nő Tubrok életében. Úgy érezte ettől, hogy ez még különlegesebbé teszi ezt az egészet, ami közöttük van. hiszen így mindent tényleg saját maga mutathatott meg, ismertethetett meg a párjával minden téren, amivel még nem találkozott, mert birodalmi lenne. Többek között a szeretkezésnek az extrém fajtái is ilyenek voltak, mármint az emberek számára extrém, míg a birodalmiaknak hétköznapi. Az őszinte mosoly is igencsak tetszett Ingridnek, hogy azt kapta és bólintott is a szavakra, hogy igen, valóban így van. A lágy és érzéki csók roppantul elnyerte a tetszését és amíg viszonozta gyengéden simított végig a férfi arcán is. A következő szavakra pedig kacéran mosolyodott el, hogy mennyire tetszett neki ismét az, hogy a férfi ennyire türelmetlen volt és szíve szerint azonnal akarta volna őt. Annak ellenére, hogy a korábbiak után már valószínűleg az is lehet, hogy az is ott volt benne, hogy ez a birodalmi nő is csak játszik vele, mint a korábbi. De most kivételesen ebben nem lett igaza.
< - Ugyan – legyintett Ingrid. – Csak másfél napot kellett várnod. Ha igazán gonosz vagyok a tárgyalásokat az utolsó napjáig húzom, minden nap megsemmisítelek titeket és csak utána engedtem volna meg neked bármit is. >
Továbbra is a kettejük közötti hangon beszélt ő maga is, várva, hogy erre mit is fog a párja felelni. Akkor kicsit csalódott lett, hogy végül semmilyen módon sem tudta előcsalni Tubrokból, amit szeretett volna hallani, hogy mi volt még az, amit a férfi mondott volna, de végül nem tette. Így jobb híján elkönyvelte az egészet úgy, hogy nem is fogja többé mindezt hallani már. A puszira kapott válasz puszi azonban már elnyerte a tetszését és elmosolyodott ismét. A következő játéknál játszotta Tubrok a sértődöttet, amit sikerült is nagyjából már megtörnie Ingridnek és elérni, hogy ne így legyen, állta a kihívó tekintetet, amit kapott, ahogyan a párja a szemébe nézett. Amint a férfi ujjai a mellbimbójához értek és azzal kezdtek játszani a nő nyelt egyet és néhány pillanatra lehunyta a szemét is, hogy kiélvezze azt, amit a párja tesz vele, utána nézett vissza a szemébe, hogy ismét felvegye a szemkontaktust. Direkt úgy mozdult, hogy a párja jobban hozzáférjen a melléhez és jobban tudjon vele foglalkozni. A széles vigyorból, amit kapott már tudta, hogy Tubrok is roppantul élvezi ezt, hogy ezúttal ő az, aki gonoszkodhat büntetlenül. Ingrid végigsimított a párja karján a kézfejtől egészen a vállig, majd most ő mosolyodott el szélesen.
< - Úgy tűnik, hogy a gonoszkodó kéz tulajdonosa te vagy – felelte kacéran ezalatt közelebb hajolt a férfihoz. – Tehát a sértettséged csak álca és mégis te teszed. >
Külsőre annyira egyelőre nem látszott, hogy mennyire élvezi a mellével való játékot Ingrid, de ha Tubrok még mindig szemkontaktust tartott fent, akkor láthatta, hogy már kezdett egy kicsit kitágulni a nő pupillája ettől, hiszen úgyis hihetetlenül érzékeny volt a melleinél. A következő válasznál Ingrid örömmel nyugtázta, hogy sikerült elérnie azt, amit szeretett volna, mert sikerült a párját meglepnie a megjátszott szomorú tekintettel, hogy tényleg az lett a szavakra. A válaszánál már úgyis kiderült, hogy nem volt erről szó, csupán megjátszotta az egészet. Csak az arcán és a szemein látszott, hogy győzött a kis színészkedéssel, de még a játék miatt nem mosolyodott el szélesen, a megkönnyebbült sóhaj után sem, amit a szeretett férfi adott ki, hogy mégsem rontotta el a párja kedvét. Ingrid a felvetett javaslaton elmosolyodott, amivel igazán letudta volna venni a lábáról Tubrokot azokat a fehérneműket otthon hagyta és nem hozta el a Rocksolidba. Nem számított rá, hogy ez lesz a vége és szükség lenne harisnyatartóra. De így legalább tudta, hogyha visszajön, akkor majd miket vegyen fel. Igazából nem volt ellenvetése arról, hogy fehérnemű bemutatót tartson a férfinak az itt levő darabokból.
< - Tárgyalási alapot képezhet, ugyanis van néhány igencsak szexi fehérneműm itt is, ami bizonyára elnyerné a tetszését felségednek. >
Kiérezte a férfi hangjából, hogy tényleg örülne ennek, akkor pedig nem szeretett volna semmi rossz elrontója lenni, főleg, hogy szégyellős sem volt és örömmel okozott örömet Tubroknak és derítette jobb kedvre. Egy pillanatra látta a képet a fejében, hogy mindig rá kell csapnia a férfi kezére, ha meg akarja érinteni, vagy lehúzni őt az ágyba, mert annyira tetszik neki a látvány. Az ő hangjából és mozdulataiból pedig kiolvashatta Tubrok, hogyha a férfi tényleg szeretné, akkor a legnagyobb örömmel megteszi neki bármikor, akár még a mai este folyamán, ha szeretné. A következő játék pedig már kezdett „komolyabb” hangszínt venni, főleg, amikor ledöntötte a férfit Ingrid az ágyra és a felgyorsulása után sikeresen lefogta. Amint nekiállt a párját kínozni nagyon hamar megérezte azt, hogy a férfi légzése kezdett felgyorsulni, ahogyan teljesen, vagyis az előzőeknél méginkább felizgult. Ingrid tudta, hogy most nem tudna már a szeretett férfi kiszabadulni, de láthatóan meg sem próbálta ezt megtenni, még csak ellenállni sem a nőnek. Nem hagyta az elején szóhoz sem jutni, mert akkor harapott bele lágyan a férfi alsóajkába. A többi pedig adta magát már a folytatásnál, ahogyan a nyelvével kezdte ingerelni a férfi mellbimbóját, pont úgy, ahogyan a férfi is szokott az nőével. A simogatások és izgatások is meghoztak a sikert az pedig már csak a kegyelemdöfés volt, hogy Ingrid a kezeivel a párja férfiasságához ért és azt is simogatni kezdte, nagyon lágyan, alig-alig érintve.
< - Úgy tűnik, hogy egyre jobb vagy ebben és egyre jobban élvezed az egészet – búgta még mindig. >
Az elején, még a siklóban érezte, hogy kissé volt ellenérzése a férfinak azt nézve, hogy teljesen tehetetlen, kiszolgáltatott legyen valakinek. Az egész egyébként is a bizalmon alapult és amint rájött, hogy Ingrid tényleg nem bántaná, csak gyönyört okozna neki, megnyílt és igencsak rákapott erre, mert minden alkalommal hihetetlenül élvezte a kiszolgáltatottságot. Legalább is az eddigiek alapján Ingrid maga így érzékelte a párja irányából mindezt tegnap este óta. A mostani eset is erre adott bizonyítékot. Érezte azt is, hogy mennyire szenvedett a férfi a kínzástól, de még többet akart, így hát tovább folytatta. Továbbra sem engedte el sem a kezét, sem pedig a lábait nem hagyta mozogni, a kezével tovább dolgozott odalent ugyanúgy folytatva az egészet, mint eddig, az ajkaival pedig lassan kínozta a férfi mellkasát, amíg el nem ért a másik mellbimbóig. Amint ez megtörtént, akkor azt vette kezelésbe, azt is izgatta a nyelvével, először csak a nyelve hegyével, majd erőteljesebben, mígnem az ajkaival körülzárta, akkor a nyelvével is körülfonta a mellbimbót, majd gyengéden megharapta, végül a nyelvével ölelte körbe és így folytatva annak ingerlését. A kezével közben továbbra is Tubrok férfiasságát kínozta, mialatt szépen lassan aljas módon a bal here mögötti erogén zónát is ingerelni kezdte, hogy ezzel is csak méginkább kínozza a párját. Véletlenül sem gyorsított, hanem mindent olyan lassan tett, hogy minél jobban Tubrok tűrőképességét feszegesse.
Már a zuhanyzóban Ingridnek roppant kellemes érzés volt, hogy Tubrok tartja a karjaiban, mert egyébként tényleg képtelen lett volna megállni. Tegnap este még ő mulatott azon, hogy annyira kikészítette a szeretett férfit, hogy az képtelen lett volna egyedül visszamászni az ágyba, most meg tessék, ő volt ugyanazon helyzetben, pedig egyáltalán nem számított arra, hogy ez megtörténhet vele. Az a végtelenül gyengéd tekintet, amit kapott nagyon, de nagyon tetszett neki, hogy ilyesmire is képes Tubrok, ez is nagyon jól állt neki, igazából kezdett rájönni Ingrid, hogy a férfi nem tudott olyan arcot vágni, ami ne nyerte volna el a tetszését. Az óvó és aggódó pillantásra mondta volna, hogy nem kell aggódni érte, nem történhet semmi baja, de ahhoz is fáradt és lusta volt, hogy ezt megtegye. A rövid és gyengéd csókot legalább képes volt kivitelezni, de ahogyan a párja mellkasára dőlt csak a szakadást észlelte. Számára pillanatokkal később sűrűn pislogva nyitotta csak ki a szemét, valószínűsítette, hogy elbóbiskolt. Ahogyan a férfi kimondta, hogy mennyire gyönyörűnek tartja őt Ingrid is elmosolyodott, ahogyan felnézett ekkor a fáradt tekintete ellenére is kiolvasható volt belőle, hogy arra gondol, hogy Tubrok sem panaszkodhat, ami a jóképűséget és szépséget illeti.
< - Bármi másra is tudjuk használni, majd kísérletezgetünk – felelte még mindig rekedten, alig hallhatóan. >
Ezek után sikerült végül nagyobb levegőket vennie, érezte az egész testében a bizsergést, ahogyan a regenerációja hatni kezdett. Ekkor érezte meg azt is, hogy mennyire kielégült és pillanatnyilag szemerkényi szexuális vágy, vagy efféle fűtöttség sincs benne. Most már úgy érezte, hogy képes lenne megállni és visszamenni a hálóig, de a kérdést roppant nagy örömmel fogadta. Lassanként bólintott, álmosnak és fáradtnak érezte magát, tudta, hogy most képes lenne elaludni, de a tárgyalás. Bár addig a szeretett férfi legalább minden egyéb biológiai szükségletén is túl tudna esni. Csak bólintott, hogy igen szeretné, a törölközés után pedig hagyta, hogy a visszamenjenek a hálóba. Amint a férfi letette az ágyra nyújtózott egyet lustán, majd ha Tubrok nem feküdt mellé, akkor lehúzta maga mellé, végül magukra húzta a takarót és hozzásimult oldalról a férfihoz, ha tudta, akkor a mellkasára döntötte a fejét a kezével pedig átölelte őt, ahogyan a combjával is a férfi lábát. Még gyengéden belecsókolt a párja nyakába, majd akkor szólalt meg.
< - Szeretlek – suttogta fáradtan és kielégülten. >
Ezzel máris szinte leragadtak a szemei és valószínűleg egy pillanattal később már aludt is.

by **Bishop** Kedd 04 Nov. 2014, 20:24

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid azzal hogy a gyengéd csók alatt végig is simít Tubrok arcán, még tovább fokozza az örömét és egy kicsit türelmetlenebbé is teszi a párját. Ragal magabiztosan mosolyodik el azon amit a nő mond neki. Még kissé rosszállóan meg is rázza a fejét mielőtt válaszolna.
< - De te ezt nem tetted volna meg soha Boszorka. Mert általában a jó megoldásokra törekedsz és szereted ha téged is becsben tartanak még az ellenfeleid is. Kölcsönösen jó megoldást kerestél volna. - kacsint Ingridre - Így hát nem várattál volna talán csak egy-két napot, amíg rád nem vetem magam. >
Most teljesen magabiztosan beszél, mintha tudná hogy tényleg ez történt volna akkor ha Ingrid tovább akarta váratni a férfit és a tárgyaláson is durvább lett volna. Majd ezután Ingridnek semmilyen módon nemsikerül kihúznia azt Tubrokból, amit a férfi nem mondott ki a gonoszkodás után, így ez kis csalódást okoz Millernek ugyan de a feledésbe merül. Az ezután jövő játék alatt Tubrok egy elégedett félmosolyt enged meg magának, amiatt mert Ingrid nyelt egyet, amint a mellbimbóját kezdte kényeztetni. Amikor végigsimít a férfi karján akkor a félmosoly teljessé válik és a szavakra Tubrok fogai is megvillannak. Néhány pillanatig a férfi kivár mielőtt válaszol, addig még erősebben kezdi a mellbimbóját morzsolgatni.
< - Szóval mégis én voltam... - kezdi a kettejük közötti hangon Tubrok - én teszem, de lehet sértődött is vagyok. Nem is tudom. >
Miután befejezi, Ingrid mellbimbóját is elenged, mielőtt túl érzékennyé tenné és mivel közel vannak egymáshoz egy csókot lehel a nő ajkaira. Ingrid valóban látja és érzi is azt a párján, hogy a férfi rettenetesen élvezi, hogy végre ő lehet a gonoszkodó fél a játék során és Ingrid a "szenvedő" alany. Az ezután következő játékot azonban Ingrid "nyeri" és ez látható is a szemében, majd később a mosolyában. Újabb csókot kap a győzelemért Tubroktól, amit sokáig élvezhet. A fehérneműkkel kapcsolatban Tubrok ismét elmosolyodik.
< - Bizonyára le tudna venni ezzel a lábamról Lady és ha akarja könnyen meg is teheti ezt. >
Válaszolja ugyanúgy, ahogy az előbb Ingrid felelt a felvetésre. A felszín alatt is tökéletesen olvas Ingridben Tubrok, ő maga pedig apró mozdulataival, testbeszédével és a hangjában is azt érezheti, hogy nagyon szívesen látná a bemutatót a nőtől, de akkor amikor Ingridnek jó, nem muszáj ma este. Ingrid nem sokkal később már Tubrokra veti magát a gonoszkodások után és kínozni kezdi a férfit, minél jobban felizgatva őt, ami tényleg kezd komolyabbá válni. Még mindig tökéletesen le tudja fogni Tubrokot, aki immár egy-egy izgatóbb mozdulat után megpróbál szabadulni, de ő is tudja hogy sikertelenül.
< - Igen, nagyon élvezem. - válaszol mély hangon. >
Ingrid nyelvével a férfi másik mellbimbóját is módszeresen izgatja és keménnyé is teszi. Úgy tűnik ez Tubrok esetében különösen ingerelhető pont. Annak is meg van az eredménye hogy az erogén zónákban simogatja őt. Ami pedig a legerőteljesebb hatást váltja ki, hogy a másik férfiasságát is nagyon lassú és kínzó mozdulatokkal veszi kezelésbe. Egy ideig még tűri Tubrok a jelenlegi helyzetet, de már kezd gyorsulni a légzése. Ingrid tökéletesen érzi, hallja ahogy a mellkas egyre több emelkedik meg és süllyed alá a fejénél és a szívdobogás is gyorsul. Ismét mély, elégedett hümmögés tör elő Tubrok torkából, a fejét felemeli végignézve saját magán és Ingriden hogy mit is művel vele a nő. A bal here mögötti simogatás most is rendkívül csiklandós érzés Tubroknak, ami valamennyivel könnyít a helyzetén, de ingerli is.
< - Hmmm... szeretsz kínozni? >
Tubrok hangja most rendkívül provokáló, érezhetően azt akarja elérni hogy Ingrid még több büntetésben részesítse, amit még jobban élvezhet. A fürdőben, a zuhany alatt történtek után Ingrid néhány percre elbóbiskol, de mintha mi sem történt volna felébred és beszélget tovább a szeretett férfival. A válaszára Tubrok gyengéden elmosolyodik.
< - Ahogy kettőnket ismerem, fogsz te még ott minden pózban hajlani és feszengeni. >
Ingrid még pár perc múlva sikerül nagyobb levegőket vennie, a regenerációja erősebbé válik ennek hatására, a testét elönti a kellemes bizsergés és már sokkal jobban van. Ugyanakkor Tubrok még mindig féltve tekint rá és nem teszi le őt két lábra, hátha mégsem tudna megállni. A férfin az is érezhető, hogy természetes, ösztönös neki hogy odafigyel a nőre és gondoskodó védelmező szerepet vesz fel ha ez szükséges. A lassú bólintást is azonnal megérti és elindul Ingriddel vissza a hálóba. A fürdő végén a szárítkozást forró levegőt befújó rendszerek végzik, de Tubrok is egy puha hófehér törölközőért nyúl, amivel elsősorban Ingrid arcát, haját és felsőtestét törli át, rendkívül gyengéden. Még néhány másodperc és Ingridet szépen végigcipeli a szeretett férfi a folyosókon, egészen be a hálóba, ott elhúzza a takarót és végtelenül óvatosan az ágyra teszi őt. Ingrid lusta nyújtózkodását elégedetten figyeli, majd eltávolodna, hogy a mellékhelyiségbe menjen, de ekkor Ingrid lerántja maga mellé. Nincs is szükség szóra, a mozdulatokból is tökéletesen megértik mi kell a másiknak. Tubrok kényelmesen elnyújtózva, háton fekve nyúlik el a takaró alatt és Ingrid oldalról teljesen hozzá tud simulni, fejét és egyik kezét a férfi mellkasára téve, másik kezével és combjával átölelve a másik fekvő testét. Azt még érzi, hogy Tubrok megpuszilja a feje tetejét, a hajába belepuszilva, és átöleli őt a derekánál. A nyakba csókolásra Ragal felnéz egyenesen a szeretett nőre.
< - Én is szeretlek. >
Még ez az utolsó amit Ingrid hall, majd elalszik. Fél órát alszik teljesen nyugodtan, utána lassan ébred fel. Amíg Ingrid alszik Tubrok gyengéden és lassan simogatja a párja testét, újra és újra felfedezve annak minden részét, kihasználva hogy a szinte forró bőrhöz érhet. Néha Ingrid hajtincseivel is játszik, amilyen mélyen alszik a nő, ez sem zavarja. Végül Ingrid nagyon lassan, szemeit alig-alig kinyitva ébred fel. Kell egy kis idő mire teljesen felébred, viszont akkor rendkívül kipihentnek és erősnek érzi magát újra. Mintha az előbbi szeretkezés és a kis alvás még jobban feldobta volna a kedvét. Tubrok türelmesen szemléli mit is csinál Miller.
< - Jó reggelt Boszorka. Minden rendben? >
Kérdezi halkan, érdeklődve és kíváncsian. Ha Ingrid választ ad a kérdésre, akkor nyugodtan elmosolyodik, de még nem kezd el felkelni, várja mit is akar a nő most tenni.

by **Miller lányok** Szer. 05 Nov. 2014, 11:02

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid a csók alatt, ahogyan végigsimított a párja arcán megérezte, hogy sikerült elérnie azt, amit szeretett volna, a férfi méginkább türelmetlen lett arra, hogy a nő kimondja végre a választ. Amint ez megtörtént látta Tubrokon a mosolyt és a fejrázást. A válaszon most Ingrid csóválta meg a fejét, azért ez így nem volt igaz, itt akart mindenképpen pozitív eredményt, mert a Rocksolid fontos volt neki, de a HPI-ban nem szerették őt, nagyon nem politikai ellenfélnek. Ott nem akart kölcsönösen jót, hanem volt, hogy csak tényelegesen megsemmisítően lesöpörni az ellenfeleit a pályáról, még akár úgyis, hogy az nagyon csúnya megalázásban ér véget. A párja mondata végén szélesen mosolyodott el és finoman megpaskolta a férfi orrát még azok előtt, hogy válaszolt volna a szavakra.
< - Túlságosan is optimista vagy – felelte gonoszan. – Ah nem, szeretem ha félnek tőlem az ellenfeleim, ha rettegnek attól, hogy velem kell tárgyalniuk, mert tudják, hogy mennyire kiállhatatlan és makacs vagyok, hogy úgyis alul maradnak velem szemben. Az, hogy a Rocksolid különleges nekem és fontos ez a hely, csak ezért törekedtem a kölcsönös megegyezésre. Lehet, hogy egy-két nap után rám vetetted volna magad, de egyvalamit elfelejtesz. Kettőnk közül én vagyok az ügyesebb, a szebb, a gyorsabb és az erősebb – itt felnevetett. – Könnyedén, fizikailag is kitehettelek volna a lakrészemből, mondjuk kicipellek, vagy megalázó módon a testőreimmel vezettetlek el. De még sok egyébből is lehetett volna válogatni. >
A hangjából kivehető volt, hogyha idáig fajult volna a dolog, akkor ő minden nehézség, vagy probléma nélkül meglépte volna, hogy így kísérteti ki a férfit. Noha szerencsére eddig nem jutottak el, vagyis ez úgy nagyjából időben most történt volna meg, ha a két nappal ezelőtti délutáni afférjuk nem történik meg. Annak ellenére mondta ezt, hogy az előbbi hangsúly alapján és a sorok közötti olvasás nyomán is tudta, hogyha tovább váratta volna Tubrokot, vagy tovább játszik vele, akkor lehet, hogy közel sem lett volna annyira könnyű dolga vele. Mindazonáltal nem aggódott, hogy abban az esetben gondok lettek volna, eléggé profinak vélte magát, hogy bármilyen helyzetet kezelni tudjon. A következő játéknál észrevette a nyelése után a teljesen kiszélesedő mosolyt, hogy mennyire tetszett Tubroknak, hogy ezúttal ő volt az, aki gonoszkodott a másikkal és nem pedig Ingrid. Ahogyan erősebben kezdte morzsolgatni Tubrok a nő mellbimbóját Ingrid ezúttal már hallhatóan nyögött fel a gyönyörtől, a férfinak úgyis tudnia kellett, hogy mennyire érzékeny a nő a mellbimbóinál és nagyon szereti, ha a párja azokat kényezteti, így a gonoszkodás jelen pillanatban nagyon is célba talált, hogyha ez volt a férfi feltett célja.
< - Mint mondtam te voltál, nem engedted volna, hogy más is hozzám érjen főleg nem az ágyadban – felelte kissé rekedten, de a kettejük közti hangon. – Én is lehetnék sértett… azt hiszem, hogy valahogyan később kompenzálnom kellene a sértettségedet. >
Ahogyan Tubrok a közelséget kihasználva lágy csókot lehelt az ajkaira Ingrid közelebb húzódott a szeretett férfihoz, annyira, hogyha mozdul a melleivel hozzá-hozzá érjen a párja bőréhez és a még mindig merev mellbimbót is érezhesse a másik. Természetesen rajta nem látszott, hogy ebből bármi is feltűnne neki, mintha teljesen véletlen lett volna az egész, de ezzel is provokálni akarta Tubrokot. Így vágott vissza azzal, hogy a férfi túlságosan is élvezte azt, hogy ezúttal ő lehet gonosz, Ingridnek feltett szándéka volt, hogy fordít ezen és eltűnteti azt a győzelmi vigyort a párja arcáról. Így legalább a férfi is láthatja, hogy Ingrid még vesztett helyzetben is küzdött és még ebben is teljes mellbedobással akart győzedelmeskedni a másik felett. A következő kis játékot azonban valóban ő nyerte meg és az újabb csókot ő maga is viszonozta, odaadóan, mégis szenvedélyesen. A fehérneműekkel kapcsolatban valóban most már nem csak a sorok között mondta ki Tubrok, hogy tetszene neki, bármikor, amikor Ingrid szeretné ezt megtenni. A szavakon elmosolyodott, a megfogalmazás nagyon tetszett neki, ez meg is látszott rajta. Egy pillanatra elgondolkodott, szerencsére ezer év alatt kellően kis apró praktikát össze tudott szedni, hogy szinte akár minden nap meglephesse a férfit nagyon-nagyon sokáig, így ezért is nem látta az értelmét annak, hogy ezt olyan sokáig húzzák.
< - Lordságodat bármivel le tudom venni a lábáról, amivel csak akarom – felelte magabiztosan. – Olyan könnyedén, mintha csak csettintetnék az ujjaimmal. >
Még megvárta, hogy milyen reakciót kap erre Tubroktól, majd utána szólalt meg ismét.
< - Mivel ma a tárgyalás után úgyis áthozunk néhány ruhát, amit el kell majd itt pakolni, így nem okoz gondot, ha ma mutogatom meg bennük magamat – felelte kedvesen. – Csupán összekötjük a kellemest a hasznossal és kihasználjuk az adott lehetőséget. >
A következő játék kezdett már komolyabb és „veszélyesebb” vizekre evezni, lassanként elérte Ingrid, hogy Tubrok már próbáljon egy-egy érintés, izgatás után kiszabadulni. Szerencsére Ingrid könnyedén megtudta akadályozni az ereje és az ügyessége miatt, hogy mindez megtörténhessen. A válasz után, hogy mennyire élvezi a férfi Ingrid egy sokatmondó mosollyal nézett fel, majd folytatta tovább a párja gyötrését és kínzását. Nem sokkal később már hallotta a sűrű levegővételt és érezte is, hogy a férfi szíve hevesebben kalapál a mellkasában. Hamar rájött, hogy ebben a helyzetben mi okozza a legnagyobb gyönyört és kínzást a férfinak, illetve arra is, hogy mi az, ami enyhít ezen. A következő kérdésnél egy pillanatra abbahagyta a másik gyötrését és felpillantott, majd ismételten a kezével Tubrok férfiasságán simított végig, végtelenül lassan, a felsőtestével feljebb húzódott egy kicsit és megcsókolta a párját, majd a füléhez hajolt, amíg továbbra is kínozta odalent.
< - De még mennyire – suttogta továbbra is búgó hangon. >
Ezek után tért rá arra, hogy tényleg teljes mértékben kikészítse a férfit, eddig csak bemelegített, de most teljesen rákapcsolt. A kezével odafent még mindig lefogta a párját, kezdetnek, mivel most épp a teljes felsőteste feljebb volt és nem kellett annyira kinyúlnia az ágyékával nekidörgölőzött Tubrok ágyékának és férfiasságának, miközben már a férfi nyakát csókolgatta, szívogatta tovább és a nyelvével is köröcskéket rajzolt, majd haladt szépen lefelé a kulcscsontra, és mellkasra. A szabad kezével pedig nekilátott végigingerelni Tubrok összes erogén zónáját és érzékeny pontját. Most nem fogta vissza magát, olyan szinten szándékozott felizgatni a másikat, hogy már egy-egy érintés is őrjítő legyen a számára, a párja érzékelő receptorait a maximálisan érzékennyé óhajtotta tenni, hogy a legkisebb érintés is a legnagyobb gyönyört válthass ki, hogy a férfi szinte kívánja, könyörögjön azért, hogy Ingrid újra és újra megérintse őt. A férfi teljes testén ezt igyekezett megtenni, amíg elért a keze, a hatás fokozására pedig többször a párja férfiasságánál is eljátszotta ugyanezt a kezével és a saját ágyékával is. Mindaddig, amíg végül el nem érte a kívánt hatást és nem sikerült azt kiváltania a párjából. A zuhanyzóban az elbóbiskolás után kimondott szavakra még választ is kapott, amin ismét elmosolyodott fáradtan, annak ellenére, hogy teljesen kielégült a párja szavaira beleképzelt abba, hogy miket is tehetnek majd ott mind a ketten, csak az volt most a különbség, hogy máskor felizgult volna erre. Most pedig annyira kész volt, hogy mindez teljesen közömbös volt neki szexuálisan, még akkor is, ha tudta, hogy mennyire jól fognak mind a ketten szórakozni, a lehetőségek száma majdnem végtelen volt, majd tanítgatja tovább Tubrokot ezen a téren is mindkettejük örömére.
< - Nem csak én, te is – felelte sokatmondóan. – Mindketten jókat fogunk szórakozni ott. >
Ennek ellenére nem volt túl provokatív mindez, ahhoz túlságosan is fáradt volt és totálisan kész. A levegővételek után már kicsit jobban érezte magát, bármilyen más esetben kellemetlenül érezte volna magát, hogy Tubrok ennyire vigyáz rá ösztönösen és próbálja őt védeni, de most kellemes érzés volt, hogy a függetlenségét kicsit félrehajította és hagyta, hogy tényleg annak a törékeny nőnek hasson, mint aminek ránézésre bárki mondaná. Ezenfelül nem szerette volna azt sem, hogy a párjának rosszul essen, hogy a védelmezőfeladatokat el akarja tőle venni. A forró levegő, ami szárította őket is kellemes volt, majd a még pluszban való törölközőnél besegített a párjának, hogy magát is törölte, hogy gyorsabban haladjanak. Hamarosan pedig megérkeztek a hálóba, Ingrid örült, hogy nem kellett szavakkal kérnie a férfit, hogy maradjon, hanem a lerántás után önként helyezkedett el. Érezte még azt, hogy átöleli a derekánál Tubrok, azt pedig már csak félálomban, hogy a simogatást és a puszit is kapott, majd a vallomására a választ, aztán következett a képszakadás és aludt el. Mikor felébredt, vagyis ébredezett tudta, hogy ötven percet, azaz fél órát sikerült aludnia, érezte, hogy Tubrok most is simogatja őt mindenhol, ahol csak éri. Amíg fel nem ébredt teljesen nem is mozdult, csak élvezte, hogy így törődik vele a férfi, majd mikor végül teljesen kinyílt a szeme nagyot nyújtózott és a rámosolygó férfira mosolygott. Az ébredés után, amint számított is rá, hihetetlenül kipihentnek és energiával telinek érezte magát. nem is csodálkozott, ma másfél órát aludt, és így is mióta itt van lényegében folyamatosan zabál. A módjával való étkezésen túl volt úgyis, amennyit evett. A kedve eddig is jó volt, de most méginkább az alvás és az a szeretkezés mintha méginkább feldobta volna, pedig nem hitte, hogy lehetséges lenne. Talán, úgy gondolta, hogy még a szerelem is dobott a kedvén, hiszen másokon is látta mindezt korábban már megannyiszor.
< - Jó reggelt másodszor is – felelte kedvesen. – A legnagyobb rendben. >
Ha Tubrok nem húzódott el, akkor közelebb húzódott hozzá és megcsókolta őt hosszan és szenvedélyesen. Miután elszakadtak egymástól húzódott kissé odébb a férfitól, hogy feltudjon kelni, ha ő is szeretne. Ingridben ekkor, vagyis kicsit korábban is már megfogalmazódott egy kérdés, túlságosan is jól tudta a férfi, hogy hol és hogyan kell őt izgatni, ennyire nem volt árulkodó az, hogy tudta a pontokat.
< - Mennyire voltál magadnál tegnap éjjel a szeretkezés közben? – kérdezte érdeklődve. >

by **Bishop** Szer. 05 Nov. 2014, 14:24

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Tubrokon látszik hogy még fokozza a kedvét az orrpaskolás, amit szívesen fogad és egy mosollyal hálál meg. A válaszra, amit kap még egyszer, de most már rosszállás nyoma nélkül rázza meg a fejét és még mindig magabiztosan néz Ingrid szemébe.
< - Te meg azt felejted el, hogy a második estén az utolsó pillanatban tértél észhez, mielőtt az egész huzavonát elrontottuk volna. Nem bírtad volna még két napig, főleg ha randevuzunk. >
Végig mosolyogva beszél és szinte elveszik Ingrid tekintetében ahogy próbálja a saját igazát bizonyítani. A hangjából az érezhető, hogyha Ingrid ki is vezette volna előbb-utóbb valamilyen módon elcsábította volna a nő, hogy megtörjön végre a jég. Természetesen Tubrok abból indul ki amit eddig látott Ingridből és nem a párja sokkal szigorúbb oldalából. Tubrok gonoszkodása után Ingrid mellbedobással adja vissza a kölcsönt. A még mindig merev mellbimbója többször végigsúrolja a párja mellkasát, és a közelség önmagában is izgató Ragal számár. Most ő nyel egyet mielőtt válaszol.
< - Kompenzálni? Hmm... valamilyen békülős dologra gondoltam. >
Mondja sejtelemesen Tubrok, aztán előrébb hajol és megcsókolja Ingridet, miközben úgy helyezkedik hogy a nő két melle nekinyomódjon a mellkasának és teljesen érezze azokat. Miután elhúzódik kíváncsian néz Millerre hogy mit is fog erre lépni. Az ezután jövő játékot azonban teljes egészében Ingrid nyeri meg, majd a fehérneműkre terelődik a szó a két szerelmes között.
< - Ebben biztos lehet Lady Ingrid. Mindig levesz a lábamról, talán még egy csettintéssel is. >
Itt láthatóan Tubrok elképzeli, hogy Ingrid módon és kisugárzással csettint, ami tényleg képes lenne őt megakasztani a helyzet forróságát tekintve. Így ezzel Ingrid választ is kap a ki nem mondott kérdésére, hogy mit szól ahhoz a kijelentéséhez a férfi. A továbbiakra Tubrok elégedetten elmosolyodik.
< - Úgy látom Lady Ingrid, az idő elteltével sokkal könnyedebben jutunk eredményre ha tárgyalunk. Korábban majdnem veszekedésbe fulladt egy-egy ilyen javaslatom. >
Szurkálódik kissé Tubrok, de érezhetően tényleg hálás lenne azért a bemutatóért, főleg amikor áthozzák a ruhákat, így azt megejthetnék Ingrid csarnokába is, ami most már a nőé. Az ezután jövő kínzás amiben Ingrid részesíti a párját valóban kezd különösen veszélyes lenni. A csók ugyan kissé ellazítja Tubrokot, de ami utána jön az már éppen ellenkezőleg. A búgó hangú válasz csak felizgatja a férfit, szívesen válaszolna rá, de mivel Ingrid továbbra is a férfiasságán dolgozik odalent a kezével csak egy halk elégedett mély hang hagyja el a torkát. A csókok amiket a nyakára kap még több ilyen mély hangot csalnak elő belőle, a kis körök amiket Ingrid a nyelvével rajzol és a bőr szívása pedig mélyíti és hangosítja ezeket a hangokat. Ahogyan Ingrid ágyékával Tubrok ágyékának és férfiasságának dörgölőzik, Ragal reflex szerűen felhúzza a két lábat, kissé behajlítva azokat megtámasztja magát az ágyon és csípőmozgásba kezd ő is, hogy még jobban Ingridhez dörgölőzhessen. Miller ha akarja a férfi két lábát is könnyedén le tudja fogni, csak ki kell nyújtania a lábát, tanult erre technikát is az Árnyhadseregnél. Az erogén zónák végigingerlése különösen jól megy Ingridnek, pillanatról pillanatra érzi ahogy Tubrok kezd teljesen felizgulni és egyre érzékenyebbé válik. Egy idő után folyamatos mély elégedett hümmögés hallatszik a férfiból, aki egyre többször próbál szökni, de nem tud. Tubrok minden idegszála mintha égne, egyre jobban kívánja az érintéseket. Végül Ingrid akkor éri el amit akar, ahogy ilyen állapotban kezelésbe veszi nem csak ágyékával hanem az ujjaival is Tubrok nemesebbik szervét. Az eddigi hümmögés lassan az elégedett férfias morgásra vált át. Még kell egy kis idő és a férfi valóban "könyörögni" kezd neki a folytatásért.
< - Még. - kéri halk, mély hangon. >
Ingrid érzi hogy teljesen sikerült kikészítenie Tubrokot, aki az érzéstől nem is tud magával igazán mit kezdeni, mint a legelső szeretkezéseik alkalmával is. Valószínűleg most mindent megtenni hogy Ingrid bármelyik részében érezhesse magát, de ezt az élvezettől végiggondolni sem képes. Még a zuhanyzóban a rendkívül szenvedélyes szeretkezés után Tubrok kíváncsian felpillant a plafonra, ahova a kapaszkodót fogják valahova vélhetően szerelni, mintha azt találgatná a párja szavai után mit is fog ő ott fent csinálni, a rendkívül nagy élvezetek átélés túl.
< - Igen mindketten. >
Válaszol mosolyogva. Ugyanakkor érezhető a hangjában a kis kíváncsiság hogy Ingrid milyen akrobatikus szeretkezési elemet is akar vele kipróbálni amihez neki kell majd ott kapaszkodnia vagy éppen kikötözve lennie. Mint Ingrid most Tubrok is rendkívül kielégült a korábbi után, főleg így "reggel" ezért a szexről való fantáziálás most őt sem izgatja fel különösebben, legalábbis egyelőre. Amit Ingrid érez a korábbiakon felül azaz hogy Tubroknak rendkívül jól esik, hogy nem veszi el tőle ezt és hagyja egy kicsit a férfit a védelmező szerepben és hagyja hogy a másik gondoskodjon róla mintha nem egy nagyon erős, független birodalmi nő lenne aki mindenben erősebb. A második érzést, amit nagyon erősen érez Tubrok felől, közvetlenül elalvás előtt hogy különösen nagy örömöt okoz a férfinak azzal hogy maga mellé húzza őt aludni. Főleg mert kezdetben Ingrid ettől idegenkedett, most pedig már örömmel teszi. Az ébredés után könnyen feljebb tud húzódni a párjához és egy hosszú csókban részesíteni a partnerét Ingrid, amit Ragal mint mindig rendkívül élvez.
< - Ennek kifejezetten örülök. - válaszolva mosolyogva. >
Mikor egy kis helyet enged Ingrid a másiknak, hogy felkelhessen, Tubrok kihasználva a helyzetet rögtön felül és már szinte ki is kel az ágyból hogy a mellékhelyiség felé iramodjon, de még meghallja Ingrid kérdését. Teljesen a nő felé fordul, elgondolkodik néhány pillanatra és csak lassan, zavartan válaszol.
< - Magamnál voltam minden pillanatban. - kezdi tényleg zavartan, mert megsejti hogy Ingrid miért is kérdezi - Csak annyira jól esett hogy képtelen voltam abbahagyni... és az egész a legerősebb orgazmusomban végződött... Mintha szétrobbant volna odalent minden részem. Miért kérdezed? >
Fordul kíváncsian Ingrid felé. Tubrok már sejti a választ hogy Ingridnek valószínűleg órák estek ki, de egyáltalán nem biztos benne és abban sem mit akar ezzel a nő mondani neki.

by **Miller lányok** Szer. 05 Nov. 2014, 19:15

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid tovább mosolygott, amikor meglátta, hogy az orrpaskolás is elnyerte a párja tetszését, főleg, hogy kivételesen ő maga sem különösebb gonoszkodásból adta. Figyelte Tubrokot, ahogyan a férfi a válasz után megrázta a fejét, de ezúttal semmilyen rosszallást nem kapott. Tetszett neki a válasz után a férfi naivitása, hogy mit is gondol róla. Igaz Tubrok nem ismerte azt, hogy milyen is volt, szokott lenni Ingrid valójában, ő maga csak ezt az oldalát ismerte és látta addig, amit a tárgyalóasztalnál tapasztalt az még csak bemelegítés volt igazából, mert noha volt a férfiaknak is tapasztalata diplomácia és tárgyalás terén és Ingrid sem tagadhatta, hogy Elofon mennyire ügyes, messze nem értek a nő nyomába. Így neki sem kellett mindent beleadnia. A válaszon sejtelmesen mosolyodott el, nem lett volna olyan naiv a következő alkalmakkor, hogy hagyja, hogy annyira közel kerüljenek egymáshoz, még randevú esetén sem, bőven elég volt egyszer, hogy majdnem elvesztette a fejét, nem lett volna erre második alkalom. Ha akart, akkor nagyon ellen tudott állni a csábításnak, bár azt nem tagadhatta, hogy Tubrok esetében mindez sokkalta nehezebb volt, mint bárki másnak az élete során. Még kivárt néhány pillanatot, közben hagyta, hogy elvesszen a tekintete a párjáéban és csak hosszú másodpercek után szólalt meg, de ő is mindvégit fenntartotta a szemkontaktust, mint Tubrok.
< - Még alig ismersz – felelte gyengéden. – A tárgyaláson bele sem lendültem, hogy milyen tudok lenni. Készültem volna arra, hogy nehéz ellenállnom neked, megtettem volna a megfelelő lépéseket, hogy ne történhessen meg újra, hogy annyira elcsavarod a fejemet. Te túl könnyen kaptál meg, valóban, mert én is akartam. De – itt felemelte a mutatóujját és a párja ajkaira helyezte, hogyha akarna, se szólaljon meg. – Okkal tartanak engem nehéz esetnek és nehezen kezelhetőnek. Majd előbb vagy utóbb meglátod te is. sajnálom, ha lelombozom az egódat, de ha akartam volna, ellenálltam volna neked és még mindig az ajtóm előtt toporognál, hogy engedjelek be és csinálnál bohócot magadból, hogy elérd, amit szeretnél. >
Ekkor vette csak el az ujját, azt tudta, hogy Tubrok is tudja, hogy Ingrid igencsak nehéz eset, csak azt nem még, hogy mennyire. Nem bántani akarta ezzel a férfit, és nem is tönkretenni a kis játékot, csak azért mondta, hogy a férfi tudja, hogy mire számítson Ingriddel kapcsolatban, hogyha valamikor úgy alakul, hogy nagyon kell vitázniuk, akkor igencsak képes arra, hogy megmakacsolja magát és abban az esetben valóban az elcsábítást sem hagyná. Azt azonban a mozdulatai és a mosolya is elárulta, hogy tetszett neki az, hogy Tubrok ennyire kitartó lett volna, hogy még ilyen esetben is próbálkozott volna, hogy valamilyen módon megtörje a jeget és elcsábítsa őt. végül gyengéden mosolyodott el, ezzel is mutatva, hogy tényleg nem bántani akarta a párját.
< - Akkor lehet, hogy most nem Boszorkának hívnál, hanem Jégkirálynőnek – mondta. >
A következő játékban a teljes mellbedobás úgy tűnt, hogy egyelőre sikeres volt, mert Tubrok nem tudott ellenállni, most neki kellett nyelnie egyet, miközben Ingrid úgy tett, mintha nem is tudná, hogy miről van szó és fel sem tűnt neki az, amit a párja csinált. A békülős dolog említésére a nő felvonta a szemöldökét és kérdőn pillantott a férfira így mutatva, hogy érdekli, hogy mire is gondolt Tubrok. A közelebb hajolásnál hagyta, hogy megcsókolja a férfi és a csók közben mosolyodott el, hogy a párja csak nem bírta ki és úgy mozdult, hogy Ingrid mellei mindenképpen a mellkasának nyomódjanak. A csók után még egyszer a nő is kérdőn nézett a férfira, hogy még mindig nem érti, hogy ez most mi volt. persze mindez csak megjátszva volt a kis játék miatt.
< - Békülős dolog? – kérdezte meglepetten. – Mit értesz békülés alatt? >
Néhány pillanatig elgondolkodott, hogy most közelebb húzódjon-e ismét és megcsókolja a párját, de végül úgy döntött, hogyha éppen sértettek, akkor az is maradjon, illetve mintha továbbra sem értené, hogy miről van szó. Mivel épp sértettet játszott X alakban fonta össze a kezeit a mellkasa előtt és fogta meg a melleit, mintha félénken takarná el magát, a jobb lábát is átemelte a bal felett hasonlóan X-et formázva, hogy az ágyékát is takarja és Tubrok ezt a félénk, és kissé prűd megjátszást lássa. A szemeit is zavartan sütötte le, ahogyan lejjebb hajtotta a fejét, majd csak onnan pillantott fel, részben kissé a haja alól és mint az előbb a szempilláit most is megrebegette így is mutatva, hogy tényleg nem ért semmit és miért is „dühös”, vagy mérges rá Tubrok. Gyönyörű színészi alakítással, valószínűleg a legtöbben megették volna a mutatványt, ha csak ennyit látnak, de így, hogy Tubrok itt volt végig biztos volt benne, hogy a férfi nem érti félre ezt és tudja, hogy csak játékra ment ki az egész. Ezen kis játék után következett a fehérneműs téma, Ingrid szélesen mosolyodott el, amikor meglátta a párján, hogy bele is gondolt a válasza után abba, hogy milyen lenne, amikor Ingrid egyetlen csettintéssel veszi le őt a lábáról. Néhány pillanatra a nő is belegondolt, hogy milyen vadító fehérnemű lenne rajta, akkor, vagy éppen milyen lenne a tartása, de ez csak néhány pillanatig tartott, így valószínűleg fel sem tűnt a férfinak, hogy ő is belegondolt. Csak a mosoly volt, ami árulkodott arról, hogy nagyon helyesnek tartja Ingrid, hogy Tubrok is pontosan úgy vélte, hogy képtelen lenne ellenállni neki.
< - Szerintem egyszer voltunk közel bármiféle veszekedéshez és ön akkor is csak megcsókolt volna – mosolygott és szurkálódott is egyben. – Vagy éppen kizavart volna a teremből, mikor pimasz módon visszaszóltam önnek az ezredesei és tábornokai előtt. >
Azaz egy volt, ami tényleg olyan volt, hogy túllépte vele a határt, de az szándékos is volt abban a helyzetben. ezek után következett az újabb játék, amikor végre valahára sikerült elérnie a férfinál, hogy olyan szintre kerüljön, mint amit szánt. Azt azonnal megérezte, hogy a búgó hang ismét főnyeremény volt, mert már csak a válaszra beindult a férfi újra, azonban válaszolni nem tudott, Ingrid itt először a csókkal ellazította Tubrokot, hogy ne tudja, hogy mi fog következni és utána kapcsolt rá. A csók után pedig azért nem kapott már Ingrid választ, mert amint a nyakkal és a férfiassággal kezdett foglakozni mindez belefojtotta Tubrokba a szót, ahogyan ezekkel foglalkozott egyre többször hallotta meg a mély hangot, ami a férfiból szakadt ki és hamarosan a mély morgást is, ami olyan nagyon tetszett neki. Mikor már nekidörgölőzött a párjának megérezte, hogy a férfi felhúzta a lábait is, hogy még többet akar. Ezt viszont Ingrid nem akarta hagyni neki, az Árnyékhadseregnél tanult módon lökte ki a lábakat és a sajátjait kinyújtotta, hogy ne hagyja mozogni a férfit. Remekül jöttek játékoknál is a gyilkolási módszerek ágyban tanóra leckéi. Ezeket örömmel gyakorolta még az Árnyékhadseregnél is óra után mikor kivel, soha sem volt panasza az „áldozat” részéről, hogy rosszul csinálná. Szóval ezt bevetve a lábait is lefogta Tubroknak, hogy semmilyen módon se tudjon mozogni, sem pedig szökni. Hamarosan pedig elérte azt az állapotot, amit már várt, hogy a férfi szinte könyörgött azért, hogy ne hagyja abba. Látta rajta, hogy főleg így, hogy mozogni sem tudott nem tudott mit kezdeni magával, csak tehetetlenül tűrni azt, hogy Ingrid mit is ügyködik rajta. A férfi ennyire kész az első lassú szeretkezésükkor volt kikészülve, mint most. Ingrid néhány pillanatig még ügyködött Tubrokon, egészen addig a pillanatig, amikor a „szenvedései” csúcsára ért a férfi és mindene feszül a gyönyörtől és a „szenvedéstől”, majd egyszerre hagyta abba az összes kínzást és kényeztetést, még mindig lefogva tartotta a szeretett férfit, de felhúzódott hozzá, a testét pedig a lábakat és a lefogott karokat kivéve elemelkedett tőle a fejével pedig egy vonalba húzódott a szeretett férfi tekintetével, hogy így nézhessen a szemeibe néhány centiről.
< - Nem, mert rossz fiú voltál – búgta még mindig. – Ez a büntetésed, hogy abbahagyom. >
Tubrokot figyelte ezek után, hogy miként reagál a párja azon felül, hogy nagyon, de nagyon szeretné, hogy a nő folytassa azt, amit eddig is tett. A zuhanyzóban, ha Ingrid nem lett volna olyan fáradt az orgazmusa után, akkor még fel is nevetett volna azon, hogy Tubrok a plafont nézi a nő szavai után. Még ennyire fáradtan is kitudta venni, hogy a férfi is pont most gondol bele abba, hogy miket is tehetnének majd ott. Azonban most ő sem érezte a párjától azt, hogy felizgult volna ettől. legalább elkönyvelhette magában, hogy szex után beszéljenek ilyesmikről, mert akkor nem lesz az a közvetlen következmény, hogy ismét egymásnak esnek. Már csak a fáradtságot kell majd valahogyan kiküszöbölni, mert ennyire kimerülten mindez nehézkesnek bizonyul. Amit azonban igencsak megérzett, hogy a párjának jól esett az, amire gondolt, hogy most hagyja őt érvényesülni és a nagy gondoskodó, óvó férfinak hagyja meg Tubrokot. Ez tényleg jól esett neki és ez is furcsa mód melegséggel töltötte el a nőt. Ahogyan az is, hogy kivételesen nem zavarta az, hogy ennyire kiszolgáltatottnak és gyengének tűnt. Mindenki más előtt zavarta volna, talán még Cal-nél is egy kicsit, bár ő már látta úgy közvetlen Greg megszületése után. A következő érzés, amit még érzett az már a szobában volt, ahogyan visszaértek és lehúzta magához a párját, ez nem lepte meg azok után, hogy előző este mit is beszéltek, hogy Ingrid nem kifejezetten azaz együttalvós típus, míg Tubrok igen. De most valahogyan ez volt a kényelmes Ingridnek, így olyan meghitt volt az egész és intim. A hosszú ébredés utáni csók, mint mindig most is ugyanolyan kellemes volt, mindkettejüknek. Tubrok szavaira elmosolyodott, majd tényleg felült. Azonnal látta, hogy a párja is így tesz és el is indult, mire kimondta a kérdést esett le neki, hogy hova is sietne a férfi. Ezt jellemzően olyan könnyedén eltudta felejteni, hogy a nem HPI-seknek tényleg kell az anyagcsere folyamataikkal is foglalkozni és nincs olyan könnyű dolguk, mint a Birodalmiaknak. A kérdésére zavart választ kapott, amin Ingrid már-már remekül mulatva mosolyodott el, ismét nagyon tetszett neki az, hogy Tubrokot zavartan látja.
< - Menj a mosdóba, utána elmondom – biztosította. >
Szóval végig magánál volt, akkor viszont tényleg volt ideje arra, hogy mindnet úgy tegyen, ahogyan Ingrid gondolta. Mással nem tudta magyarázni azt, hogy ennyire kiesett neki minden, mert csak akkor kezdődött, amikor teljesen érzékeny lett és hogyan máshogyan tudta volna úgy felizgatni a csók közben, hogy fel sem tűnt neki. Visszadőlt az ágyon és részben betakarózott, csak annyira, hogy a mellei és az ágyéka legyen betakarva, a vállai, combjai, lábai, karjai is kilátszottak, a lábait felhúzta magához és a hátával az ágyra feküdt félig. Így a felsőteste hanyatt volt az ágyon, míg deréktól lefelé féloldalasan, így várta meg a szeretett férfit, hogy visszaérkezzen.
< - Lelepleztem az „aljas” cselszövésedet – mondta. – Egész éjjel gyakorolnod kellett, hogy ma így el tudj csábítani. Ha ezt tudom, hogy vissza tudsz vágni, nem kínozlak meg annyira zuhanyzás előtt – folytatta megjátszott felháborodással, de a mozdulatain végtelen elégedettség volt kiolvasható. >

by **Bishop** Csüt. 06 Nov. 2014, 12:56

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Tubrok szó nélkül figyelmesen hallgatja Ingridet amikor a nő magáról beszél. Eszébe se jut megszólalni, de az amikor Miller a mutató ujját az ajkára teszi még jobban tudatosítja ezt benne. Végül amint Ingrid elveszi az ujját, Tubrok lassan és komolyan válaszol neki.
< - Valóban nem ismerlek még. >
Csak ennyit mond, de ebből már magában következik a válasz többi, kimondatlan része. Ingrid most ha próbálja sem tudja kiolvasni a férfiból az érzéseit, gondolatait, de ahogy eddig megismerte, valószínűleg nem bántotta ezzel. A mosolyra és Miller második válaszára már Tubrok is elmosolyodik.
< - Jégkirálynő... hmm... ez sem hangzik rosszul. >
A mozdulatain érződik, hogy ez a név is elnyeri a tetszését és tényleg szívesen hívná így Ingridet, ha másképp alakultak volna a dolgok. A kis játék alatt, ahol éppen mindketten sértettek voltak, Ingrid félénken takarja el magát, mindkét mellét és ágyékát Tubrok elől, majd megjátszott zavarral és értetlenkedéssel felel. A remek színészi játék láthatóan teljesen elnyeri Tubrok tetszését, kis mosollyal az arcán pillant végig néhányszor a magát takargató párján, utána már sejtelmes azonban még mindig kicsit sértett mosollyal néz egyenesen a zavart Ingridre. Néhány másodpercig ostromolja a tekintettel, aztán nagyon közel hajol hozzá, hogy ajkaik szinte súrolják egymást, a bal kezével pedig végigsimít és finoman meg is fogja Ingrid jobb arcát.
< - Hát, ha mindketten sértettek vagyunk a másik miatt. Akár közösen is kibékülhetnénk. >
Ezzel Tubrok még egy kicsit előre tolja magát és először végtelenül óvatosan majd egyre szenvedélyesebben és mélyebben csókolja meg Ingridet, ha a nő hagyja magát. A csók alatt már kezeivel elkezd fel-le járni Ingrid testén, először csak tényleg simogatva őt, majd a kezeit szépen lassan az érzékenyebb pontokra vezetve. Tubrok is színészkedik, mintha el kellene csábítani Ingridet egy valós sértődés után és mindent meg is tesz hogy jól alakítson. A fehérneműs témánál Ingrid is egy pillanatra elképzeli hogy milyen helyzetben tudná egy csettintéssel levenni Tubrokot a lábáról és úgy hiszi hogy ezt a férfi nem veszi észre rajta, de Ragal mosolyán már látja, hogy a párja meglátta a szemében a kis álmodozást és rögtön tudja mire gondolt. Nem szól semmit, csak a mosoly árulja el. Ingrid következő válasza után, Ragal, hasonlóan az előző játékhoz Ingrid melléhez nyúl, de most csak finoman megpöccinti a mellbimbót és nem ingerli hosszan, mielőtt/mialatt válaszol.
< - Most már tudom, hogy ki kellett volna zavarnom szemtelenséged. >
A hangján érződik, hogy nem gondolja komolyan, inkább megcsókolta volna ott helyben Ingridet, de már csak a szerep kedvéért is ezt "kell" mondania. Végül a közelség egy sokkal komolyabb játékba, kínzásba fullad. Ingrid a tanult technikával lefogja Tubrok lábait is, aki így majdnem teljesen tehetetlen, csípőből próbál még fel-le mozogni kihasználva az ágy rugalmasságát hogy a férfiasságát előre-hátra tolhassa Ingrid kezében, de ezt is alig tudja megtenni. Ingrid jól érzi, mint a lassú szeretkezésük kor most is az őrjítő lassúság miatt nem tud magával mit kezdeni a párja. A kínzást egészen addig folytatja Ingrid amíg Tubrok minden porcikája feszül és elárasztja őt az érzés. Ekkor minden izgatással felhagy. Tubrok hangosan felnyög és utána fellélegez az ingerhiány érzésétől. A levegőt még mindig sűrűn veszi, és próbál szabadulni de Ingrid továbbra is fogva tartja. Ingrid közelségére és szavaira néhány másodpercig lehunyja a szemét Ragal, majd mikor kinyitja előre kap és finoman megharapja Ingrid alsó ajkát, éreztetve ezzel hogy még nincs teljesen kikészülve.
< - Ezért még megfizetsz. - mondja játékosan, még mindig a levegővételek között. >
A reakciókból már érzi Miller, hogy tökéletesen elérte a férfinál ami a célja volt és valóban sikerült megbüntetnie azért mert rossz fiú volt. A hosszas büntetés és kínzás után Tubrok egyszerűen "elrabolja" Ingridet. A fürdőben ezután a forró zuhany alatt mindketten remekül érezhetik magukat az orális szeretkezés alatt. Ennek a végén ismét a hálóban kötnek ki ahol Ingrid egy kellemes fél órára elalszik. A lassú ébredés és a hosszú jóreggelt csók után ismét beszélgetni kezdenek. Arra, hogy Tubrok siessen a mosdóban a férfi kissé meglepetten pillant Ingridre.
< - Nem muszáj, kibírom. - itt hirtelen meggondolja magát - Áh, jó. >
Ingrid látja ahogy a férfi sietve elszalad, a mosdók felé. Ő addig kényelmesen el tud helyezkedni az ágyon, betakarva magát a prémes takaróba, ahogy szeretné. Egy kicsit tovább kell várnia mint gondolná, valószínűleg Tubroknak minden szükségletét ki kell végre elégítenie hogy jól érezhesse magát és ezt most mind egyszerre teszi meg. Hosszú percek múlva azonban visszaérkezik a férfi és mosolyogva pillant rajta végig. A nő szavaira a mosoly hihetetlenül sokat mondóvá és szélessé válik.
< - Mondtam, hogy még megfizetsz Boszorka. - kezdi játékosan, majd kissé komolyabbá válik a hangja - Maniac miatt minden pillanatot átéltem, az élvezésen kívül nem tudtam mást tenni mint a te testeddel foglalkozni és felfedezni. Kiismertem minden porcikád Ingrid. >
Meglehetősen elégedetten mondja a végét, közben közelebb sétálva Ingridhez.
< - Mit rejtegetsz a takaró alatt Boszorka? - kérdezi mosolyogva, amint az ágy mellé ért. >
A választ még megvárja aztán közelebb hajol és egy hosszú csókban részesíti Ingridet. A hosszú csók élvezetei között Ingrid egyszer csak azt érzi, hogy a képessége aktiválódik és mintha az elméje magára hagyná a testét.
A mostani alkalommal Ingrid rögtön tudja hogy látomása van és egészen tisztán látja és érzékeli azt. Még kis mértékben változtatni is tud rajta és magán, ha szeretné. Pontosabban egy egész látomássort lát most maga előtt Ingrid. Először ládákat lát, a ládákban valamilyen kék anyag van. Emberek pakolják le egy nagyobb teherszállító hátuljából. A személyzet mozgásán és az áruk óvatos kezelésén látszik, hogy illegális áruról, csempészetről lehet szó. Aztán látja a kék anyagot, ahogy személyek árulják az utcákon. Egy egész várost, egy egész országot. Máshol már láthatóan módon fegyvereket pakolnak át egyik raktárból a másikra, közben jön egy vevő és komoly összeget fizet készpénzben a helyi vezetőnek, aki rögtön át is nyújtja neki a rendkívül fejlett fegyvert. Máshol fiatal lányok sétálnak egy szép kivilágított utcán, valahol Európában lehet a feliratok és korlátozott reklámok alapján. Hirtelen felülről leereszkedik egy jármű, hat-hét zsoldos katona az összes lányt elkapja, a fejüket kábító gázt kibocsátó zsákba húzzák, aztán a tehetetlen testeket egymásra dobálják a járműben és mintha álcáznák magukat eltűnnek. A következő képen egy táblázatot lát Ingrid, amit egy fejlett program igazgat. A bevételeket és kiadásokat könyveli el. Ha Ingrid nem is figyel rá különösebben, igen feltűnő hogy a tisztára mosott pénzt milliárdos tételben listázza ki a rendszer. Ezután legális dolgokat lát Ingrid. Vexillium eladó boltokat, alkoholt, dohányt, mind a gyártását, szállítását eladását, ezek már sokkal tisztább képek, más típusú emberekkel. És mindez mint egy hálózat erei kötik össze a fejlett világ pontjait. Hirtelen Ingrid már egy másik helyet lát, az egésznek a fejét, egy szép luxuspalotát, benne egy medencét, amiben emberek fürdenek, azon mintha túlrepülne érkezik meg egy tárgyalóba ami sokkal hatalmasabb a rocksolidosnál, a tárgyaló egyik helyéről pedig Rip Sure fordul felé, kezével mutatva hogy foglaljon helyet és közben mosolyog.
A látomás itt mintha megszakadna, de mégsem újra képeket kezd el látni. Egy férfi életét követi nyomon, onnantól hogy a két szülő hazaviszi a kisbabát, az élete nagyobb állomásain át. Ahogy kisgyerekként játszik, majd kamaszként barátkozik és próbál nőt szerezni magának, az apját ahogy fegyverhasználatra és harcra tanítja, már fiatal felnőttként, komoly keresettel, látja a feleségét. Ami feltűnő, hogy nagy a biztonság és a gazdaság pedig érezhetően középrétegbe tartozó a család. Fegyverek mindenhol és katonai felszerelések, sokszor hangzik el vagy látja, hogy a klán biztosítja a biztonságot és a komoly anyagi támogatást. A férfinak is van egy barátja aki klántag és vigyáz rá, az esküvőn is tőle kapja az első járművét illetve ő vezeti fel kettejüket. Az egyik nap azonban a klán behívót küld, mert a klánért kell harcolni. A fiatal férfi valahol a sivatagban áll, kezében fegyverrel, rajta speciális páncélzat, igen fejlettnek tűnik. Ahogy oldalra néz meglát egy alakot. Egy férfi próbálja összerakni a fegyverét, de nem sikerül. Egy rövid tarajos, fiatal, vékony testalkatú és meglepően mosolygós Uvan Strupz ül oda mellé és segít neki összerakni a fegyvert. Utána egy nagyon kegyetlen és hosszú városi háborút lát Ingrid. Saroktól-sarokig tartó sok áldozatot és vért követelő háborút. Látja a férfit először ölni, ami egyáltalán nem esett jól neki és össze is törte. Mintha nem is a Pride-ot látná. Néhány év folyamatos vérfürdő telik el így, leperegve a szeme előtt. Után erős hang üti meg Ingrid fülét és már egy hatalmas színpadot lát vörös fényekkel, háttérben a Pride hatalmas logojóvál, Uvan Strupz áll az emelvénynél és rendkívül erős üzenettel söpri le verbálisan az ellenfeleit a saját tömege előtt a színpadról. "Isten hozott a Pride-ban!"
A harmadik kép amit Ingrid lát félbeszakítja az előzőt. Hideget érez, esőt és fémes ízt a szájában. Olyan megfoghatatlan érzés mintha a fejlettebb technológia benne lenne magában és azt érezné. Egy hosszú folyosón áll, valahol. Minden nagyon fejlettnek tűnik, mintha az Anyahajón lenne. A folyosó végéről három kompakt, lebegő sztázis kamra tart felé. Mindegyik kamra alul egy kisebb fém panel, amelyből a rezegő/remegő kékes energiamező emelkedik ki. A három kamrában személyek vannak, valamilyen fejlett szuperrovar technológiás katonai ruházatban. Az első alak sötétkékbe van öltöztetve, a sisakja alatt rövid barna haja van, nagyjából ennyit lát belőle Ingrid. A maszk amit visel teljesen az arcához idomul, azonban sima felszínű, csak vázlatosan vannak kiemelve az arcvonásai, teljesen átlagos emberi mintává téve ezzel, mintha csak egy gép lenne, az egész szürke színű. Ez az alak mintha ismerős lenne Ingridnek, de nem tudja honnan. A második alak egy furcsán színes hajú egyén, hasonló felszerelésben, másik típusú maszkban, amely a szemeken kívül minden feketén elfed. A harmadik személy birodalmihoz képest alacsony, a maszkja hófehér rajta fekete jelölésekkel, a haja fekete és hosszú, de a testalkata alapján férfi. Mindhárom sztázis kamra átlebeg a folyosón és Ingrid nem tudja őket követni. De az egész különös érzés. Ekkor a látomás teljesen szertefoszlik.
Ingrid újra feleszmél, ismét a hálóban van. A csók olyan hosszú hogy még mindig tart. Azonban Tubrok megérzi Ingrid testének tehetetlenségét és azt is hogy a nyelve sem mozdult a nőnek egy ideig. Ezért most óvatosan elhúzódik és kellemetlen érzéssel néz szembe Ingriddel.
< - Mi az? Nem esett jól? - kérdezi kissé aggódva. >
A pillantásból Ingrid azonnal tudja, hogy Tubrok valószínűleg félre érti a helyzetet és nem is sejti hogy a nőnek látomása volt ismét, hanem más okra gondol. Közben Ingrid azt is észreveszi, hogy a csók alatt Tubrok ügyesen ledobta róla a takarót, így a meztelen testeik ismét egymást súrolják.

by **Miller lányok** Csüt. 06 Nov. 2014, 20:39

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid elég hamar rájött arra, hogy mégsem volt szükség arra, hogy az ujjait a párja ajkaira helyezze, mert ezek nélkül sem szólalna meg Tubrok. A végén a férfi komolyan bólintott és válaszolt a nő szavaira. Ingrid most különösen szerette volna azt, hogy kitudja olvasni a másikból, hogy mire is gondolt ezzel kapcsolatban, de egyáltalán nem sikerült megtennie. Azonban abban tényleg biztos volt az eddigiek alapján, hogy nem bántotta meg a párját, csak a férfinak el kell magában rendeznie mindazt, amit hallott, néhány óra, maximum egy fél nap kell majd hozzá, de rendben lesz. Végül gyengéden még végigsimított Tubrok arcán a kezével, ha a párja hagyta, akkor közelebb hajolt és minden provokációtól mentesen homlokon csókolta a férfit, majd még egy puszit is adott az orrára, majd lágyan mosolyodott el, hogy ezzel is teljesen elűzhesse Tubrok komolyságát és visszahozza a játékosabb felét.
< - Lesz elég időd, hogy teljesen megismerj és kiismerj – mondta halkan. – Ettől a felemtől pedig nem kell tartanod, maximum, ha nagyon el szeretnék valamit érni nálad, egyébként pedig csak azoknak kell tartaniuk tőle, akik bántani és ártani akarnak nekünk. >
Úgy érezte, hogy mindezt még szükséges a teljes béke érdekében elmondania és remélte, hogy a szeretett férfi is megenyhül erre és már nem fogja látni a komolyságot rajta. A mondandójának második fele azonban láthatóan már elnyerte Tubrok tetszését és a mosollyal ezt ki is fejezte a férfi. Ebből is tudhatta Ingrid, hogy tényleg nem bántotta meg az előbb, mert akkor most erre sem úgy reagált volna, ahogyan. Így most már saját maga is némileg megkönnyebbült emiatt. Az pedig csak tetézte, hogy ezúttal már tényleg képes volt a párjában olvasni és könnyedén kilátta a mozdulatokból és kihallotta a szavak ízleléséből azt, hogy a Jégkirálynő név is roppantul elnyerte a Tubrok tetszését, és tényleg hívta volna így, ha a dolgok abban az irányban terelődtek volna tovább.
< - Közösen kibékülni? – kérdezte a játék miatt megjátszott meglepettséggel. – Mégis hogyan gondolod? >
A játéknál látta, hogy a saját színészkedése ismét elnyerte a párja tetszését, mivel remekül alakított színészi játék volt, amikor Tubrok próbált szemkontaktust Ingrid zavartan sütötte le a szemét, mintha még mindig tényleg ennyire félénk lenne és zavarba jött volna ettől. Megjátszva rezzent össze az érintésre, ahogyan pedig a férfi megfogta az arcát, a játékhoz mérten a nő arca a zavartól vörössé vélt, ahogyan némi koncentrációval elérte, hogy elpiruljon. A játék miatt kissé sűrűbben kezdte Ingrid a levegőt is venni, mintha valóban is zavarban lenne. Ahogyan az ajkaik végül összeértek Ingrid ismét összerezzent, az elején, ahogyan Tubrok próbálkozott a gyengéd csókokkal továbbra is fenntartva a szerepét gyengéden ellenállt, aztán ez megszűnt, ahogyan egyre inkább vált a férfi szenvedélyessé és ostromolta Ingridet. Az ellenállás végül abba ment át, hogy elkezdte viszonozni mindezt, de az elején ezt is úgy, mintha élete első csókjai lettek volna, félve, bátortalanul, majd egyre magabiztosabban, ahogyan az őt ért simogatások már izgatásba mentek át. Mivel mindeddig Ingrid is fenntartotta továbbra is a játékot Tubrok érezhette, hogy még mindig annak tartja az egészet és úgy véli a nő, hogy a férfi is remekül alakítja a szerepet. Mivel ez volt az ő szerepe, így Ingrid nem engedte el magát még, azonban, ha a folytatásban Tubrok teszi mindezt, hogy elhúzza a kezeit és a lábát, akkor kissé remegve, először nagyon kis ellenállást tanúsít, de végül megadja magát. A fehérneműs résznél, amint meglátta a szeretett férfi mosolyát, már egyből tudta, hogy lebukott a gondolattal, hogy elképzelte mindezt és mégsem volt arra képes, hogy elrejtse a gondolatát, bár láthatóan nem ő volt az egyetlen, aki odavolt ezért az ötletért. Ő maga is szélesen elmosolyodott, amiből Tubrok könnyedén kiolvashatta Tubrok, hogy azt sugallta, hogy „Ne akard, hogy kipróbáljam!”. A következő válasz után, amit a párja tett, hogy megpöckölte a mellbimbóját Ingrid igyekezett nem tudomást venni, nem kimutatni, hogy szeretné, hogy a férfi foglalkozzon a melleivel egy kicsit, inkább csak elmosolyodott és a válaszra frappánsan reagált.
< - Akkor még nagyobb botrány és megrökönyödés lett volna, főleg, ha megtagadom a terem elhagyását – felelte. >
A szavaiból és a mosolyából, ami látszott rajta, ebből Tubrok tudhatta, hogy tényleg ez lett volna, hogyha akkor megpróbálja kizavarni a szemtelenségéért a teremből. Mindazonáltal Ingrid remekül látta, hogy a párja szíve szerint megcsókolta volna abban a helyzetben, hogy ennyire szembe mert vele szállni mindenki előtt. azt, amit az előbb mondott pedig csak az újabb kis játékuk miatt mondta, valójában Ingrid kíváncsi lett volna, hogy mik lettek volna a reakciók erre. Még az is megfordult most a fejében, hogy lemodellezteti Maniac-el, hogy ki mit tett és reagált volna minderre. Legalább saját maga is szórakozott volna egy jót, ha meglátja az arcokat. Ezek után kezdődött Tubrok kínzása, Ingridnek tényleg könnyedén sikerült a férfi lefognia, aki így már semmiféle mozgásra sem volt képes a karjaival, sem pedig a lábaival, az, hogy a csípőjét próbálta mozgatni pedig nem volt elegendő, mivel csak az ágyra támaszkodhatott, hogy annak a rugózásával nyer lendületet. Ha pedig mégis sikerült megtennie, akkor Ingrid kompenzálta azt, hogy véletlenül se jöjjön össze, amit Tubrok szeretne. Amikor végül befejezte a kínzást és megállt a párja felett, akkor érezte még, hogy a férfi szabadulni akarna, de még mindig hagyta neki mindezt megtenni. Azt azonban már hagyta, hogy az alsó ajkát Tubrok megharaphassa és azt is engedte láttatni, hogy elgondolkodott, hogy ne kínozza-e tovább a férfit, amíg teljesen ki nem készül. Csak elégedetten mosolygott, főleg akkor, amikor a párja megfenyegette, hogy vissza fogja kapni.
< - Nem aggódom – felelte magabiztosan. – Semmid sincs, amivel így ki tudnál készíteni. >
Ezek után engedte csak azt, hogy Tubrok végre mozoghasson, elengedte a végtagjait, majd szállt le róla és ha a férfi felült, akkor hátulról ölelte át ezúttal már kedvesen és gondoskodóan, így volt képes őt a párja elrabolni és a zuhanyba vinni. Ott kellemesen foglalkoztak egymással, reggeli felvezetőnek, vagy épp levezetőnek, Ingrid pedig kénytelen volt rájönni, hogy a magabiztos szavai, hogy nem képes a szeretett férfi kikészíteni őt közel sem bizonyultak igaznak, mert de igen volt most már fegyvere a párjának is. Éppen ezért aludt el a következő fél órára úgy, hogy még szinte le sem tette a fejét, de már nem volt magánál, pedig ez sem nagyon fordult vele még soha sem elő élete, több mint ezer esztendeje alatt. Miután kivételesen könnyedén hagyta el az ágyat Tubrok a nő szavaira még egy pillanatra megtorpant, de Ingrid elzavarta őt és a férfi is meggondolta magát. Hacsak a férfi a zuhany alatt részben nem könnyített magán, akkor Ingrid bele sem mert gondolni abba, hogy megint mióta nem volt kint a mosódban. Igaz az, hogy mellette volt egész éjjel ez csökkenthette az igényt és késztetést erre, mert Ingrid szervezete némileg kompenzálhatta ezt, de természetesen nem teljesen. Türelmesen várta ki a nő, amíg a szeretett férfi visszaérkezik, addig is lustán feküdt és időnként nyújtózkodott, amikor mindez megtörtént és elmondta a vádakat Tubrok csak szélesen mosolyodott el. A válasz elején pedig a nő már pontosan tudta, hogy mi is volt a helyzet. Eddig nem lehetett biztos, hiszen soha sem használt a kommunikátort senkivel sem, nem volt rá szükség, akivel került olyan kapcsolatba, hogy érezzék egymást teljesen, az Ry volt és a férfi is képes volt arra, hogyha akar, akkor teljesen érzékeny legyen. Kissé meglepte, hogy ennyire magánál volt, főleg, hogy úgy élvezte, ahogyan, de örült annak, hogy élete legjobb szeretkezésén volt túl a párja. A válaszon végül bólintott és gonoszul mosolyodott el.
< - Akkor azt hiszem, hogy ezentúl kénytelen leszek bevetni a nehéztüzérséget ahhoz, hogy előbb fárasszalak ki a gonoszkodásommal, mintsem te bele tudnál kezdeni a sajátodba. >
Kihallotta a párja hangjából a végtelen elégedettséget, de saját maga is az volt, ezt pedig Tubrok érezhette ki az övéből. Örült annak, hogy végre, vagyis ennyire hamar ismerik azt, hogy a másiknak mi a tökéletes és mivel lehet a legnagyobb örömet okozni, így ez sokkalta tökéletesebbé teheti a kapcsolatukat és valószínűleg egymásra sem fognak unni egy hamar. Figyelte, ahogyan a szeretett férfi közelebb jött a kérdésen pedig ismét elmosolyodott. A felsőtestével is kissé oldalra fordult, a jobb kezével felkönyökölt az ágyon és az állát a kézfejére tette így nézett csábosan Tubrokra, a másik kezét pedig lágyan, végtelenül elegánsan és kecsesen helyezte a csípőjére a takaróra.
< - Ha idejössz és megpróbálod kideríteni megtudod – felelte búgó hangon. >
Mivel ez a hang eddig eléggé bevált a szeretett férfinál, így ezért használta mindezt. Ahogyan Tubrok közelebb hajolt Ingrid is feljebb ült egy picit, de mindvégig úgy, hogy a takaró még takarja a mozdulat ellenére is. A csókot ő maga is hosszan és szenvedélyesen viszonozta és már az első pillanattól kezdve az egyik kezét a párja tarkójára csúsztatta. Ebben az állapotban találta meg a következő látomás. Most azok után, hogy csókolózott az előbb egyből tudta, hogy látomása van. Elsőre ládákat látott, próbált úgy mozogni, ha képes volt rá, hogy jobban lássa az emberi alakokat. A módszert és azt, hogy miként cipelik őket, helyezik el azokat már tudta, hogy mit lát, persze, hogy tudta, hiszen saját maga is foglalkozott ilyesmivel, amíg a Milíciánál volt, illegális kereskedelem, csempészet. Próbálta felidézni magában, hogy mi is lehet ez a kék anyag, ha nem túl régi, akkor lehetséges, hogy még találkozott is vele az élete során, ezek után jöttek az utcák, ahogyan ezt a drogot, árut terítették a bűnözők. Az egész nem lepte meg, teljesen közömbös volt nála a Milícia alatt saját maga is adott ilyen utasításokat, parancsokat, hogy tegyék ezt az emberei, teljesen testhezálló volt neki eddig a látomás, ahogyan a folytatás is. fegyverek, nagy tételben, vásárlók, aztán emberkereskedelem, fiatal lányokat rabolnak el, ezek is mind-mind ismertek voltak a számára, teljesen hétköznapiak életének azon szakaszából. Csak az nem volt világos számára, hogy miért is látja ezeket. Mikor a számítógépes programot látta, akkor arra is ránézett, a hatalmas összegű pénzek nem döbbentették meg, azok alapján főleg, amiket eddig látott. Az, hogy az illegális hálózat a teljes világra kiterjed sem volt a múltjával olyan, amire ne számított volna. Utána nem meglepő módon a Vex következett, innen haladt tovább a felső rétegek felé és végül meglátta Rip Sure-t is. A fickó nem éppen azon személyek közé tartozott, akikről fantáziált volna Tubrokkal való csókolózás közepette. A férfi felé fordult és intett, itt még gyorsan próbált úgy mozdulni, vagy helyezkedni, hogy lássa, hogy épp kinek a bőrében van, aztán jött a váltás és az újabb képsorok.
Egy kisgyermekkel kezdődött, vagyis abban a szakaszban valakinek az élete, anyaként szép gyermeknek titulálta, aztán idősödött és cseperedett, lényegében egy személy életét látta gyorsított képekben. Játszik, kamaszodik, barátnőt próbált szerezni, harcolni tanult. Gazdagnak látta őket, de nem felső tízezer, vagy nemesi család votl, csak középosztály. Egy nőt, akivel összeházasodott, autót kapott, egy hűséges kitartó barátot, aki ott volt mellette. Az egész olyan idilli volt Ingrid számára is addig a pontig, hogy megkapta a katonai behívóját és mennie kellett harcolni. A klánért. Ez sokat elárult, Pride? A harc miatt arra tippelt volna, és hamarosan úgy tűnt, hogy igaza is lesz. A háborúról a képek, aztán a nagyon fiatal Strupz-ot is meglátta. Itt határozottan megdöbbent, Uvan sem volt azon személyek között, Sure-al együtt, akik ekkor az eszébe jutottak volna. A folytatás is meglepte, látta Strupz-ot először ölni és meglepő módon mindez összetörte a férfit. Soha sem gondolta, hogy ilyen lehetett ő korábban, már csak azért sem, mert furcsa volt, hogy ezek alapján kiválasztotta őt Zsarnok. Azt a háborút már Ingrid is ismerte, mert beleprogramozta a gyakorlóprogramjába, de így még soha sem látta belülről, csak adatokat róla. évekkel később, mire ennek vége lett Uvan Strupz és a Pride az volt, aminek ma ismerték már. Soha sem kedvelte a fickót különösebben, de most szánalmas érzett iránta, hogy egy háború így kifordította őt és olyanná tette, amilyennek lehet, hogy soha sem kellett volna lennie.
Ahogyan az első látomásnak ennek is vége lett, majd egy másik váltotta fel, fémes ízt érzett a szájában, mintha vérzett volna az, vagy az ínye. Egy kicsit öklendezni kezdett, de ez hamar elmúlt. Furcsán érezte magát, mintha lett volna önmagában valami, de nem tudta teljesen körülírni. Amint körbenézett fejlett környezetet látott, ismerős volt részben, mintha csak otthon az Anyahajón lett volna. Először körbenézett és meglátott három, felé közeledő sztázis kapszulát, azonnal indult feléjük és úgy helyezkedett, hogy belelásson ezekbe. Amint ezt megtette kékes fény volt az első, amit látott, aztán mindben egy-egy alakot. Szuperruha páncélzat volt rajtuk és szinte gépnek tűntek. Ez a két dolog volt, ami miatt valami beugrott neki. UP technológia? Ők voltak az egyetlenek, akik ilyesfajta öltözetet, páncélt viseltek könnyű páncélnak és ők voltak az egyetlenek a 20 UP2, akik gépnek tűntek az egykori emberi mivoltuk ellenére. Még akkor is, ha Ingrid a régi Zuhanás előtti férfiakat látta. Az első alak némileg ismerős volt neki, meg nem mondta volna, hogy honnan főleg így, hogy alig volt kivehető, hogy kit rejthetett a páncél. Ha vége volt a látomásnak, akkor majd Maniac-et megkérhette, hogy az arcon finomítson addig, amíg meg nem kapja az eredeti arcvonásokat, hogy kit rejtett a maszk. A második alak egy élénk színes hajú egyén, megint férfi, ő egyáltalán nem volt ismerős a számára, soha sem látott ilyen hajú személyt, a HPI-ban biztosan nem. A harmadik talán még furcsább volt, mint az első kettő, ő is férfinak tűnt, de hosszú hajú és túlságosan is alacsony. Ahogyan a kapszulák ellebegtek mellette és haladtak tovább Ingrid ment volna utánuk, hogy kövesse őket, de nem sikerült megtennie és a furcsa, különös látomásnak is vége szakadt.
Mikor magához tért még mindig a hálóban volt, a keze már csak Tubrok vállán pihent a tarkó simogatás helyett és még érezte a párja nyelvét a szájában. Fogalma sem volt, hogy mennyi idő telt el és mire feleszmélt a férfi el is húzódott tőle. Látta a kellemetlenséget és talán megbántottságot a párján, ahogyan odébb húzódott a kérdés után pedig az is ott volt, hogy félreértette a párja az egészet. Ezek szerint most nem reszketett, mint legutóbb. Addig a pontig nem is tudta, hogy milyen külső szemmel, ha látomása van, ezek szerint most szinte fel sem tűnhetett ez a szeretett férfinak. Néhány pillanatig még zavartan nézett Tuborkra, majd megrázta a fejét. ekkor tűnt csak fel neki, hogy már a takaró sincs rajta és teljesen közel vannak egymáshoz. Ha Tubrok engedte, akkor megsimogatta a férfi arcát és e közben felelt.
< - Sajnálom – mondta szabadkozva. – Egy újabb látomás, vagyis három egymás után… nem szerettem volna, ha félreérted, mert remek volt. >
Itt elhallgatott és Tubrokra nézett, hogy mit is fog felelni, ha rájön, hogy félreértette, akkor Ingrid elmosolyodik, majd a férfi arcánál levő kezét a párja tarkójára csúsztatja és közelebb hajol hozzá.
< - Ennyire remek! >
Itt még elmosolyodott egy pillanatra, majd szenvedélyesen csókolta meg a szeretett férfit és húzta le magához az ágyra, miközben visszafeküdt hanyatt rá.

by **Bishop** Pént. 07 Nov. 2014, 14:43

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid mindent megtesz, hogy Tubrok komolyságát újra játékosságba fordítsa. Ezt lassan fokozatosan el is éri, ahogy ostromolja a férfit. A lágy arcsimítás, a homlokra kapott csók és az orra kapott puszi mind ellazítják Tubrokot, de végül a mosoly az ami teljesen elkergeti a komolyságot a férfiből. Az érezhetően nagyon jól esik Ragalnak, hogy a nő már többes számban hivatkozik kettőjükre.
< - Remélem nem lesz szükség erre az oldaladra. >
Tubrok még mindig kissé komoly, de sokkal kevésbé mint előbb és emiatt már Ingrid is fellélegezhet, hogy mindez nem érintette rosszul a párját. A színészkedés, játék közben Miller valóban érzi, hogy ez az egész nagyon-nagyon elnyeri a párja tetszését, aki a szerepnek megfelelően ostromolja őt és kiélvezi hogy Ingrid a félénk prűd nőt játssza. Tubrok is tovább folytatja a saját szerepét, amikor Ingrid összerezzen vagy bátortalanul csinál valamit, rögtön bátorítóan kezdi el simogatni és ingerelni, érzékeltetve vele hogy de igen mindent jól csinál. Még néhány perc csókolózás után Tubrok elkezd Ingrid fölé helyezkedni és nem túl erőszakosan Ingridet lefelé az ágyra fektetni. Közben határozottan megragadja Ingrid két kezét a csuklójánál és lejjebb csúsztatja őket. A lábakat is óvatosan megfogja és széttolja az x alakból, hogy így Ingrid minden takargatni valója végre láthatóvá váljon. Folyamatosan tartja a szerepét Tubrok és minden mozdulatával csak lassan támadja a nőt. Végül a kezébe veszi Ingrid két mellét, masszírozni kezdi mindkettőt, egyenletes mozdulatokkal, majd néhány pillanatra megragadja mindkettőt. Egy idő után elengedi és nekilát a két mellbimbót morzsolgatni.
< - Valahogy így gondolom a közös kibékülést. - leheli két csók között. >
A fehérneműs téma után Ingridnek nem sikerül lepleznie a kis ábrándozását, a tekintet amit Tubrok kap láthatóan teljesen megérti és egy "Nem is akarom." pillantással felel rá. A visszavágáson Tubrok elmosolyodik. Mivel Ingrid úgy tett mintha észre sem vette volna a kis pöccintést, tartva a szemkontaktust jobban odanyúl és nekilát foglalkozni Ingrid mellével.
< - Berekesztettem volna a tárgyalást, ha megtagadod és akkor tényleg hatalmas botrány lett volna. >
Magabiztosan mosolyodik el erre, hogy ő is képes hasonlóan frappáns válaszokra mint Ingrid. Eközben pedig "észrevétlenül" egyre jobban kezd dolgozni Ingrid mellén is. Még Ingrid elgondolkozik rajta hogy később lemodellezteti azt ahogy Tubrok éppen kizavarja a teremből de ő nem megy, vagy ha a férfi nem bírja ki és ott helyben megcsókolja. Ami ezután jött az egészen komoly játékba végül kínzásba ment át. Tubrok még mindig lefogva már nem válaszol Ingridnek, csak sűrűn veszi a levegőt és próbál megnyugodni. Végül Ingrid is teljesen elengedi a szeretett férfit és hátulról kedvesen simul hozzá. Egyszer csak azt érzi, hogy a férfi keze a csuklóján és kezén csattan, majd a nő két kezét összefonja a saját mellkasa előtt. Tubrok egy pillanat alatt rabolja el őt és cipeli a zuhanyzóba. Az ott történtek mindkettejüknek egyaránt kielégítő reggeli szeretkezésben végződtek. És Ingrid valóban hatalmasat téved azzal kapcsolatban hogy Tubrok ne tudná őt pont annyira kikészíteni mint ahogy történt. A reggeli szeretkezést Ingrid részéről egy kellemes fél órás alvás és lusta ébredés követi. Ahogy szabaddá válik Tubrok elsiet a mosdóba ahonnan megkönnyebbülten tér vissza a szeretett nőhöz. Ingrid szavain most is elmosolyodik.
< - Vagy elhibázod és egyszerre fárasztjuk ki egymást Boszorka. - szurkálódik kicsit a férfi. >
A szavak ellenére mindketten rendkívül elégedettek azzal, hogy ennyire kiismerték a másik testét pár nap alatt és ezt érzik is a másikon. Mivel Ingrid a prémes takaróval takargatja magát, Tubrok odasétál az ágy mellé, a búgó hang csak felizgatja a férfit, de már nem válaszol, csak eredeti terve szerint egy rendkívül szenvedélyes és hosszú csókban részesíti Ingridet, ami alatt levarázsolja róla a takarót, hogy hozzáférhessen. A látomások így, csók közben törnek rá Ingridre.
Az első látomás végén Ingrid kimozdul és mintha a saját testéből lépne ki saját magát látja állni Rip Sure-el szemben, csak kívülről. A férfi éppen őt üdvözli egy kellemes intéssel és mosollyal. De egy pillanatra Ingrid mintha maga helyett a saját anyját látná, akihez megszólalásig hasonlít, csak éppen Stephnek valamiért rövid szőke haja van. A második látomásnál ahogy Ingrid visszaemlékszik ez lehetett az a háború, amit már hadvezérként irányítva, szimulációban is mindig szörnyű volt. Mintha az egységek egyszerűen beragadtak volna, és nem tudta őket soha jól mozgatni. Igazán csak a hatalmas veszteségekből tudott lefaragni. A harmadik látomás során maguk a sztázis kamrák nem is igazán kamrák, hanem egy összetettebb fém panel a lábrésznél, majd abból nyúlik ki a félig átlátszó, kékesen vibráló sztázis mező, kis interferenciát okozva maga körül olyan hatást kelt mintha az energiamezőt valamilyen "szél" fújná. Mindenesetre így Ingridnek nem kell belenéznie a kamrákba, mert önmagában az alakok teljes testét látja. Ettől még közelebb tud menni a kamrákhoz akarata szerint. Az elsőhöz minél közelebb megy, annál ismerősebbé válik az alak, de még mindig nem ismeri fel ki lehet az. A második alakhoz, amikor nagyon közel ér, a furcsán színes hajú férfi szemei a fekete maszk alatt kinyílnak. Arcát és fejét előre tolja, egészen közel Ingridhez és két kezével ököllel "rácsap" a mezőre, ami természetesen tökéletesen ellenáll. Ezután az alak nyugodtan visszahelyezkedik az addigi tartásába. A támadó mozdulat után néhány másodperccel Ingrid rájöhet, hogy ez nem rendes támadás volt, egyszerűen csak megpróbált ráijeszteni az alak, majd jól szórakozni rajta és ez már utalhat a jellemére. Végül azonban a látomás elmosódik és Ingrid a hálóban tér magához. Amint kimondja a látomás szót láthatja Tubrokon, hogy a férfiben azonnal összeáll a kép. Ragal hangosan fellélegez, hogy nem másról van szó és most ő pillant szabadkozva Ingridre.
< - Nem érettem félre, nézd el ha úgy tűnt. >
Még valószínűleg szabadkozna valamennyit és meggyőződne arról, hogy Ingrid teljesen jól van-e, de a rendkívül szenvedélyes csók közbeszól. Mint mindig most is rendkívül szenvedélyesen viszonozza, ugyanúgy ahogy kapja. Gyakorlatilag Ingrid visszafekszik háttal az ágyra és mivel kezét a párja tarkóján tartja, őt is magára húzza ebben a helyzetben. Tubrok kényelmesen betámaszt Ingrid felett és gondosan elhelyezkedik, követelőzően és mohón csókolva a párját. A kezei már nyaktól egészen belső combig járják Ingrid testét, mindenhol ingerelve, kényeztetve őt, gyakorta tévedve az érzékeny pontokra. A testével mindeközben egyre közelebb és közelebb húzódik, hogy súrolják egymást és a nő idomai neki nyomódjanak. Ingrid kezdi érezni, hogyha nem hagyják abba, akkor megint nem fognak tudni kikászálódni az ágyból egy időre.

by **Miller lányok** Szomb. 08 Nov. 2014, 11:51

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid nehezen, de végül sikeresen elérte, hogy Tubroknak ismét jobb kedve legyen és az előzőeket elfelejtse. Sajnos ettől függetlenül ott volt, hogy a nő ilyen is tudott, szokott lenni és ez elől nem futhatott el, maximum tényleg azzal próbálkozhatott, hogy megpróbálja azt az énjét elrejteni a párja elől, aztán kiderül, hogy mennyire is sikerül megtenni azon idő alatt, amíg együtt vannak. Valószínűsítette, hogy teljesen soha sem fog ez megtörténni, de azért majd igyekszik és mindent tőle telhetőt megtesz ezért. A simogatások, puszik, és csókok és végül a mosoly meghozta az eredményét és a párja is jobb kedvre derült. De ez is olyan volt, hogy mivel Ingrid ezer esztendő felett élt, még ha hatvanat hibernációban is, a jelleme sokkal összetettebb, mint Tubroké és sok apróság van benne, amiknek egy része teljesen eggyé vált vele, nem mintha a jelleme nem így tett volna, de voltak olyan részek, amiket ha akart volna sem tudott volna hátrahagyni. Most már tudta, hogy főleg a szüleitől való örökségek ilyenek, amiket saját maga vett fel az évek során, azokat sokkalta könnyebben tudná eltűntetni magából akarattal. Az igencsak könnyedén feltűnt neki, hogy a párja menyire megörült annak, amikor már kettejükként hivatkozott magukra, hogyha valaki ellenük akarna tenni, akkor annak lesz rossz. Márpedig egy ilyen már volt, azaz északi Ász, aki valószínűleg a Rocksolid ellen akar valamit tenni, az pedig egyenlő Tubrokkal, és így már Ingrid is érintett az ügyben. Még egyszer elmosolyodott, hogy teljesen megnyugtassa a férfit.
< - Remélem tudod, hogy téged soha sem bántanálak, nem okoznék soha sem szándékosan fájdalmat, csak azért, mert megtehetném – felelte lágyan ígéretként. >
A hangjából kivehető volt, hogy mindenféle fájdalomra gondolt, mind fizikaira, mind pedig lelki eredetűre, ebbe természetesen beletartozott, hogy megbántani sem tenné szándékosan Tubrokot, vagy olyan személyt, aki, ami miatt a párja rosszul érezné magát, hogy megtörténjen. Ingrid remélte, hogy ezzel most már tényleg sikerült majd a korábbi rosszkedvét elüldözni a férfinak és visszatérhetnek a kellemesebb dolgokhoz. A játéknál Ingrid tényleg érezte, hogy nagyon elnyerte ez az egész a tetszését, hogy a nő miként viselkedett. Így legalább az is nagyon sokat elárult a párja jelleméből. Már tudta, hogy korábban is, hogy az nagyon imponált Tubroknak, hogy Ingrid is irányító és szembe mer vele menni, ennek ellenére az is nagyon tetszik a férfinak, hogyha az ágyban csak ő irányíthat és övé teljes mértékben a domináns szerep, ahogyan mostanra hála Ingridnek pontosan az ellentétét is szerette. Mivel a szerep miatt még mindig magát takarta a csókok közben, így még nem simogatta őt, azonban az nagyon tetszett neki, hogy miként mutatja, jelzi számára a férfi, hogy mit és hogyan kell tennie. Legalább ezer, igazából több, mint ezer éve nem volt ilyenben része, utoljára akkor, amikor elvesztette a szüzességét. Ahogyan Tubrok elkezdte ledönteni az ágyra azt hagyta, de amikor a csuklóit ragadta meg a férfi, akkor érezhető volt az ellenállása a szerep szerint, hogy kissé aggódik és fél, de valószínűleg Tubrok úgyis meg akarja tenni, amit akar, így a csókok közben végül megadja a magát. mire az ágyra feküdt már egyik karja, vagy a lába sem takarta őt. Ha a férfi most nézett rá, akkor láthatta, hogy a szerepe szerint Ingrid most kissé meg van rémülve, olyan arckifejezése volt, ehhez pedig a teste is kissé megfeszült, ami azt sejttette, hogy nem igen tudja, hogy mit kezdjen a helyzetben, mintha még soha sem látta volna senki sem őt meztelenül. Mikor már az ágyon feküdt teljesen és Tubrok a melleivel kezdett foglalkozni, akkor a szerepet tovább fenntartva még mindig óvatosan és szándékosan kissé ügyetlenül kezdte simogatni a párját, mintha fogalma sem lenne arról, hogy hol vannak az érzékeny pontjai, vagy miként kell ilyen helyzetben felizgatni profin a másikat. Hangosan sóhajtott fel a csók közben, amikor Tubrok nekilátott a melleivel foglalkozni, a markolásnál megfeszült a test, majd a gyönyörtől nyögött fel halkan, ahogyan morzsolgatni kezdte a mellbimbókat a párja. A csók közben a légzése kezdett gyorsulni, de még tartotta a szerepet a simogatással és minden mással is és az egész jelenettel kapcsolatban.
< - Azt hiszem, hogy még mindig sértett vagyok – lehelte ő maga is a csókok közben. >
A fehérneműs résznél szélesen mosolyodott el, amikor meglátta Tubrok tekintetét, hogy az mit is sugallt a számára. A folytatásban, ahogyan kimondta Ingrid, hogy nem távozott volna most ő kapott széles mosolyt, és mivel nem törődött azzal, hogy miként kezdett a párja a melleivel játszani ezért érezte, hogy Tubrok jobban rákapcsolt minderre. Szándékosan fenntartotta a kapcsolatot és nem nézett le, akkor sem, amikor megérezte, hogy a szeretett férfi mivel kezdett foglalkozni. A visszavágáson elgondolkodott, hogy mit is mondjon ő, bár egyre nehezebben ment a gondolkodás amiatt, ahogyan a párja ingerelte őt. Amíg gondolkodott és még a modellezés is az eszébe jutott, akaratlanul is kiszakadt belőle egy hangosabb sóhaj és a gyomrában is megérezte ismét a kellemes görcsöt. Az ajkai is kicsit szétnyíltak a sóhajtól, de végül még mindig fenntartva a szemkontaktust hajolt közelebb a férfihoz annyira, hogy az ajkaik szinte súrolják egymást.
< - De csak azért tetted volna meg, hogy ott azonnal abban a percben letámadhass, mert az ellenkezésem olyan nagyon felizgatott volna téged – felelte elégedetten Ingrid. – Még azt is kinézem belőled, hogy ott akartál volna akkor magadévá tenni, mindenki előtt. >
A komolyabb „kínzásba” forduló játéknál Ingrid már választ nem kapott, inkább csak teljesen elégedetten szemlélte azt, hogy a szeretett férfi miként is próbált levegőhöz jutni és kiheverni azt, amin nem sokkal korábban átesett. Így ezek után elengedte, hogy úgy nyugodhasson meg, ahogyan szeretne, ezek után rabolta el Tubrok őt és a zuhanyzóban történtek meg, amire addig azt hitte, hogy nem lehetséges. Az ébredés után még mindig lassú és lusta volt, semmit sem akart elsietni, ezért és egyébként is hagyta volna, hogy Tubrok kimenjen a mosdóba, hiszen neki tényleg szüksége volt erre is, ahogyan a párja visszaért és szurkálódott Ingrid szélesen mosolyodott el. Egy pillanatra elképzelte, hogy milyen is, ha mindketten egyszerre fáradnak ki annyira, amennyire most ő tette és akkor egymás karjaiban aludhatnának el egy kis időre.
< - Annak is megvannak a gyönyörei – felelte kedvesen. – Egymás karjaiban elaludni többek között. >
Úgy tűnt Ingrid számára, hogy a búgó hang valóban meghozta a hatását és sikerült felizgatnia a párját vele, mivel ekkor kapta a hosszú és szenvedélyes csókot, amit ő maga is így viszonzott addig a pillanatig, amíg a látomások meg nem találták. Az első alatt végül sikerült kimozdulnia a személyből, aki volt, hogy megnézhesse, hogy kicsoda. Saját magát látta, majd utána néhány pillanatra valaki mást. Döbbenten meredt a magánál majd tizenöt centivel alacsonyabb nőre, akit azonnal felismert. Az anyja volt, a rövid haj szokatlan volt, de nem meglepő, bármikor levágathatta miután távozott a Birodalomból. Azon nem tudott meglepődni, hogy Sure és az anyja ismerik egymást, hiszen mind a ketten a Zuhanás előttről származnak, ismerik az akkori világot, így elég sok közös témájuk lehet. Ez még logikusnak is tűnt Ingrid számára, hogy efféle szövetségeseket keresett az anyja saját magának. A második látomásnál kezdett rémleni neki, hogy ez melyik háború is lehetett, gyűlölte már ott is, soha sem volt jó megoldás, az egységeket is alig lehetett mozgatni, csak a hatalmas veszteségeket lehetett némileg lejjebb vinni és csökkenteni. Így viszont már tényleg kezdte érteni, hogy Uvan miért is változott meg annyira, amennyire. De ez a felismerés sem változtatott azon, hogy szánta a férfit azon felül, hogy továbbra sem különösebben kedvelte őt. A harmadiknál annak ellenére, hogy látta a testeket mégis közelebb ment, az első egyre és egyre ismerősebb lett, de nem ismerte fel, nem tudta volna megmondani, hogy kicsoda, túlságosan sok embert ismert a HPI-ből ahhoz, hogy rátudja mondani erre az alakra, hogy igen ez teljes bizonyossággal ő. Tényleg marad majd az „ébredés” után az, hogy a maszkot Maniac-el tisztíttatja ki, teljesen felfedve a vonásokat, vagy pedig százalékos arányt kér, hogy ki lehet az az ismerősök közül testfelépítés, magasság és haj alapján az ismerősei közül. Elég sok lehetősége volt arra, hogy ezt megtudja. A második alak mintha érzékelte volna azt, hogy Ingrid ott van, mert amint a nő közelebb ért a színes hajú alak szemei felpattantak és az energiafalra csapott, majd visszafeküdt. Pillanatok kellett csak, hogy rájöjjön csak szórakozott a másik és nem ténylegesen támadt. Hogyan tudta, hogy Ingrid ott van? Vagy volt itt valaki más is a folyosón a múltban és arra reagált így? De még mindig ott volt, hogy mivel a látomás felfedte a férfi jellemét azért történt meg ez a kis közjáték, hogy az egész még hitelesebb legyen. Elég sok választási lehetőség volt, amíg ezek pillanatok alatt végigpörögtek a nő elméjén az egész látomás is szertefoszlott. Így újra Tubrok közvetlen közelében találta magát, miután kimondta a saját szabadkozását a férfinak már látta, hogy neki is összeállt a kép, hogy mit látott Ingrid és mi miatt hagyta abba a szenvedélyes csókot. Mikor a szeretett férfi kezdett szabadkozni csak mosolyogva rázta meg a fejét, szívesen kimondta volna hangosan, hogy Tubroknak nem minden nap van olyan barátnője, akit víziók zaklatnak, de nem tette meg, csak megcsókolta a párját és lehúzta az ágyra. Ahogyan a férfi elkezdte őt simogatni és izgatni ő maga is így tett a szenvedélyes csók alatt. Végig az egész testén nyaktól indulva combig, amíg elérte a párját, végig simítva, bele-belemarkolva az izmokba. Amint a párja a belsőcombját simította végig és érintette az érzékeny pontot Ingrid felnyögött a csókban a teste megfeszült, a csípője és ágyéka kissé megemelkedett ő pedig ebben a pillanatban markolt bele Tubrok fenekébe, ha a férfi erre ösztönösen mozdult, akkor valószínűleg az alsóbb test feleik is találkoznak ekkor. Végül egyébként is megérezte, hogy már kezdtek a testeik összesimulni, ekkor húzta fel a combját az egyik oldalon és támasztotta meg magát vele, míg Tubrokot szó szerint magára rántotta már, hogy ne kelljen a férfinak megtámaszkodni, hanem nyugodtan feküdjön rá. Továbbra is hevesen, követelőzve, szenvedélyesen csókolta és simogatta a másikat, majd már kissé levegő után kapkodva a csókok közt szólalt meg.
< - Ha nem megyünk most ebből vacsorás tárgyalás lesz – mondta szavanként a csókok között. >
Ha Tubrokot nem zavarta és nem hagyta abba a csókolást, izgatást, mert neki megfelelt a vacsorás időpont, akkor Ingrid hagyta, hogy az érzés és az egész helyzet magával ragadja, majd ténylegesen rákezdett a párja izgatására úgy, hogy célja volt, hogy teljesen elcsábítsa és levegye őt a lábáról már pusztán az érintésekkel, hogy Tubrok ismét úgy kívánja őt, ahogyan arra csak képes lehet.

by **Bishop** Szomb. 08 Nov. 2014, 15:18

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

A megnyugtató szavakra a korábbi komolysággal ellentétben most nyugodtan mosolyodik el Tubrok és végigsimít Ingrid kezén.
< - Tudom. - mondja őszintén. >
Lassan kezd teljesen eltűnni a férfi komolysága és így mindketten visszatérhetnek a sokkal kellemesebb témákhoz és eseményekhez. A kettejük között színészkedés és játék kezd komolyabb kényeztetésbe és ingerlésbe torkollani, miközben még mindig mindketten folyamatosan fenntartják az aktuálisan játszott szerepüket. Tubroknak különösen tetszik, hogy kis ellenállást fejt ki Ingrid, a karjaival és a lábaival, amit neki kell megtörni, ezt szépen fokozatosan meg is teszi. Végül Ingrid megadja magát és hátradőlve az ágyon már egyáltalán nem takarja magát. Tubrok elégedetten pillant rajta végig egy kis ideig, mivel látja a tökéletesen felvett kissé rémült arckifejezést is, ezért a következő csókja és mozdulatai már nyugalmat sugallnak Ingrid számára. A szándékosan ügyetlen simogatásnál kezeit Ragal Ingridére vezeti és így vezetgeti őt a saját testén hogy mi a jó és izgató számára. A szavakra Tubrok megjátszott kérdő tekintettel pillant rá, közben egy másodpercig sem abbahagyva a nő melleivel való foglalatoskodást.
< - Akkor mondd ki mivel engesztelhetnélek ki. >
Leheli a csókok között. Még megvárja a választ aztán eltávolodik Ingridtől, hogy a folyamatos csókok áradata megszakadjon. Az éppen szabad ajkait szinte azonnal Ingrid egyik mellbimbójára tapasztja, hogy azt kezdje el a szájával és nyelvével kényeztetni és így a szerep szerint megkezdeni a sértett Ingrid kiengesztelését. A következő szóváltás közben Tubrok megint Ingrid mellével kezd el foglalkozni. Ragal élvezi, hogy Ingrid még mindig tartja a szemkontaktust de egyre nehezebben jönnek a nő számára a szavak és az egyik pillanatban még egy sóhaj is kiszakad belőle. Ingrid a sóhaj alatt látja a párja mérhetetlenül elégedett mosolyát, a férfi megint túlságosan magabiztosnak látszik. Végül ő maga közelebb húzódik a szeretett férfihez, hogy az ajkaik szinte súrolják egymást. Az elhangzottakon Tubrok néhány másodpercig elgondolkozik aztán válaszol csak.
< - Ott helyben az asztalon. Mindenki előtt. - jelenti ki. >
Ezzel megcsókolja Ingridet, kihasználva ajkaik egymáshoz érését, rendkívül szenvedélyesen és követelőzően csókol most Tubrok, a szokásosnál is hevesebben, jelezve, hogy talán tényleg megtette volna azt amit kimondott. Ezután következett Tubrok kínzása Ingrid által, majd Tubrok "nőrablása" aminek végeztével ismét az ágyban kötnek ki mind a ketten, Ingrid egy pihentető fél órás alvás után. Az ötletre, hogy egymás karjaiban aludhatnak el Tubrok őszintén elmosolyodik és így pillant Ingridre.
< - Szeretek veled együtt aludni, jobban mint bárki mással valaha. - vallja be Tubrok - És örülök, hogy te is élvezed. >
Miután Tubrok visszatér a mosdóból a szóváltás is jóval szenvedélyesebb és hevesebb formában végződik, amit csak a látomások szakítanak meg. Azonban ez is csak egy kis idő, mire újra egymás karjaiba fonódnak és szenvedélyesen kezdik egymást csókolni. Kölcsönösen kezdik egymást simogatni nyaktól egészen belső combig. Ingrid bele-belemarkol Tubrok izmaiba, ami különösen jól esik a férfinak főleg hogy van rajta mit markolni mindenhol. Amint Ragal az érzékeny ponthoz ér Miller belső combján a nő teste megfeszül és ösztönösen markol bele a férfi fenekébe. Erre ösztönösen előre nyomja az ágyékát Tubrok és a férfiassága végigsúrlódik Ingrid ágyékán. Halk nyögés szakad ki Tubrokból jelezve, hogy ez jól esett neki. Ingrid felhúzza a combját és magára húzza Tubrokot, aki rögtön érti mit is akar a nő, teljesen abbahagyja saját magának támasztását és kényelmesen Ingridre fekszik teljes testével. A csók még mindig hihetetlenül szenvedélyesén kettejük között.
Ingrid szavaira Tubrok csak hümmög és folytatja tovább az egészet. Ingrid is egyre jobban ingerli a párját és a testiek lassan összefonódnak. Néhány hosszú másodperc után érezhetően már kívánja őt Tubrok. De pont ekkor szakadnak el az ajkaik egymástól, ahogy Ragal eltávolodik. Három bocsánat kérő csókot ad Ingrid nyakára, szépen egymás alá, aztán kitolja magát karból és Ingrid fölé helyezkedik támasztva magát. Szaporán veszi a levegőt, de még tud folyamatosan beszélni.
< - Mennünk kellene a tárgyalásra. Muszáj túlesnünk rajta, utána kárpótollak. - mondja ki nehezen. >
Ha Ingridet nem zavarja nagyon a döntése akkor Tubrok lassan és nehezen de kikel az ágyból és visszapillant a szeretett nőre.

by **Miller lányok** Szomb. 08 Nov. 2014, 18:10

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Tubrok utolsó szavai után Ingrid már tényleg megkönnyebbült és amiatt is, hogy a párja tudta, hogy tényleg nem akarna neki soha sem bántani. A kezén való végigsimítás is roppant kellemes és meggyőző volt, ő maga is rátette végül a kezét lágyan a férfiéra. Most már ő maga is elmosolyodott ezzel is jelezve, hogy örül annak, hogy ezt a kis nézeteltérést ennyire gyorsan és lényegében zökkenőmentesen letudták rendezni. Így, mivel a párja is már elmosolyodott, Ingrid sem fecsérelt erre több szót, felesleges lett volna. A következő, vagyis lényegében az első játékuk pedig kezdett egyre komolyabb lenni, ahogyan Tubrok is egyre követelőzőbb lett, Ingrid érezte, hogy az ismételt ellenállása újfent nagyon elnyerte a párja tetszését, sőt még azt is megmerte volna kockáztatni, hogy mindez fel is izgatta őt némileg. Erre abból következetett, hogy mennyire ismerte őt eddig, mert a szerep szerint viszont tényleg így volt. látta az elégedett tekintetet, amikor a párja végigmérte őt, akkor a szerepe szerint zavartan sütötte le a tekintetét, csak a csók után tudott némileg ellazulni, ahogyan erre próbálta Tubrok is rávenni a csókok, érintések között. A játék miatt hagyta, hogy Tubrok vezesse a kezét és a szerint simogatta a férfit, ahogyan az mutatta, hogy mit és hogyan tegyen. Ahogyan folyamatosan a melleivel játszott Tubrok most már egyre több és több halk sóhaj hagyta el az ajkait Ingridnek ezzel is mutatva, hogy tetszik neki az, amit a férfi csinál vele. A felvetésen elgondolkodott, noha látszott rajta, hogy egyre nehezebben megy a gondolkodás neki az ingerlés miatt, mert az elvonja a figyelmét a többi dologról, ennek ellenére nem esett ki a szerepéből és annak megfelelően el is pirult egy kissé a párja szavaira.
< - Én valami olyasmire gondoltam, hogy nyíltan bocsánatot kérhetnél tőlem, a médiában. >
Vetette fel kissé bátortalanul mindezt. Továbbra is a szerepét tartva kérdőn nézett a párja után, mikor kissé távolabb húzódott, hogy most vajon mire készülhet, és mit szeretne tenni. Alig volt szükség arra, hogy Tubrok az ajkaival és nyelvével érintse a mellbimbót Ingrid felnyögött és a háta is megfeszült az érzéstől, amit a férfi okozott neki a kényeztetéssel. Nem kellett sokat foglalkoznia Tubroknak Ingriddel, de azt érezhette most már, hogy a nő ennél többet szeretne és a bőre is forró lett, szinte perzselt, a kis játék meghozta az eredményét, Ingrid már vágyott a férfira, az érintésére, mindenére. Még mindig tartva a szerepét, továbbra is kissé bizonytalanul és ügyetlenül, az előbbiek végigmutogatása alapján simogatta a párját tovább.
< - Azt hiszem, hogy ezt is megfelelő bocsánatkérésnek érzem – lihegte néhány másodperc múlva. >
A következő játéknál, szóváltásnál főleg az előző kényeztetés után a mostani gonoszkodás valóban sokkalta erősebb reakciókat váltott ki Ingridből, éppen ezért is volt nehezebb neki fenntartani a szemkontaktust és belegondolni abba, hogy mit is mondjon ki hangosan. Az pedig már végképp roppant bonyolultnak lett nevezhető, hogy a szavait egyben mondja ki, hogy valamelyik sóhaj, vagy éppen nyelvbotlás ne zavarja meg. Továbbra is fenntartotta a szemkontaktust, de még benedvesítette az ajkait is a nyelvével gyorsan, mialatt közelebb húzódott. A szája is teljesen kiszáradt és, amikor megérkezett pár centire Tubroktól a férfi már érezhette a nő forró sűrűbb levegővételeit is, ami a ténykedésének volt köszönhető. A sóhaj közben látta a túl magabiztos mosolyt, de most nem volt abban a helyzetben főleg, amíg Tubrok „gyötörte” őt, hogy ezt a mosolyt eltűntesse a párja arcáról, mert saját maga állt vesztésre. Egy pillanatra elmosolyodott a válaszon, majd szólt volna vissza, de akkor kapta a nagyon heves és szenvedélyes csókot. Ennél már Ingrid tudta, hogy valahogyan meg kell majd torolnia azt, amit most Tubrok gonoszkodott, de most még nem volt képes annyira tisztán gondolkodni, így a csókolózás közben, ha Tubrok egy pillanatra abbahagyta a mellével való játékot, akkor ezt a pillanatot használta ki és gyors mozdulattal a csókot nem megszakítva próbált beleülni a párja ölébe lovagló ülésben. Átölelte a férfit és szorosan hozzásimult, hogy egymás minden porcikáját érezzék, minden rezdülésüket. Itt húzódott csak el egy nagyon kicsit.
< - És úgy véled, hogy ki tudtál volna bontani az egyenruhámból? – kérdezte provokatív hangon. >
A játék után jött Tubrok elrablása, majd abból következően a zuhanyzás és az, hogy újra itt voltak az ágyon egymás karjaiban. A párja szavaira elmosolyodott és felnézett a férfira, látszott rajta, hogy nagyon jól esett, hogy Tubrok így vélte, pedig a férfi nem kevés nővel aludhatott már eddig élete során.
< - Pedig elég sokat mocoroghatok, ha már úgysem alszom olyan sokat – felelte kedvesen. >
Ebből következett a szenvedélyes csók, amit a lehető legrosszabb pillanatban szakított meg a látomás, de miután hamar rendezte a páros a félreértést újra egymásnak estek. Újra egymást kezdték simogatni és ingerelni, érezte, hogy Tubroknak roppantul tetszett, ahogyan bele-bele markolt az izmaiba az egész testén, és ezért nem is hagyta abba. Ahogyan a csókokat sem, folyamatosan megállás nélkül egyre mélyítette a csókot és lett szenvedélyesebb, hevesebb. Amint ez megtörtént, a simogatásán, kényeztetésén is érezni lehetett mindezt, ahogyan az ágyékuk összeért a két ösztönös mozdulattól Ingrid is felnyögött, ezen súrlódás alatt lett igazán nedves a párja férfiasságától ezt Tubrok is érezhette a mozdulat közben. A mozdulatait a párja értette, így végre valahára teljesen ráfeküdt, mint eddig Ingridet most sem zavarta mindez, inkább átölelte teljesen Tubrokot és magához húzta a férfit, nem csak a karjaival, de a lábaival is megtette ugyanezt, így teljes egészében beengedte ismét a combjai közé a férfit. A csók még ekkor sem szakadt meg, így ezért volt a mondanivalóját szavanként kénytelen elmondani, mint legutóbb is hasonló esetben a hümmögést kapta válaszul, de mivel nem érezte, hogy a szeretett férfi el akarna húzódni, ezért kezdte jobban izgatni őt. A hatás pedig nem maradt el, megérezte azt, amit ekkor várt is, hogy nagyon vágyott már rá Tubrok, igaz eddigre ő maga is vágyott már a férfira. Az elején még reménykedett, hogy nem fajul el a dolog, hanem tényleg mennek, de az ellen sem volt kifogása, hogyha egymásban kötnek ki. Azonban az végül meglepte őt is, hogy a párja elhúzódott és feltolta magát. Egy pillanatra még elgondolkodott, hogy engedje-e ezt megtenni, de végül nem húzta vissza. Már saját maga is sűrűn kapkodta a levegőt, ahogyan felnézett, majd lassanként bólintott és elmosolyodott a levegő után való kapkodás közben.
< - Szavadon foglak – mondta. – Igen, mennünk kell… utána azonban már semmi sem zavarhat minket abban, amit igencsak szeretünk csinálni. >
Neki is nehezen jöttek a szavak, mostanra már saját maga is felizgult, nem csak Tubrok, így annak ellenére, hogy tudta, hogy menniük kell szívesen szeretkezett volna a párjával. Ahogyan Tubrok felkelt az ágyból ő maga is megtette, kicsúszott a szélére, majd egy ruganyos nagymacskaszerű mozgással kelt fel. Most azonban kissé gondban volt, azt tudta, látta, hogy a Rocksolidos nemesi ruhája hol is van a földön, ott, ahol tegnap este levette róla a szeretett férfi és a földre dobta. Azonban az egyenruháját ott hagyta abban a teremben az androidnak, ahol átöltözött. Gyanította, hogy ide hozta vissza az android, révén vendégszobát, vagy csarnokot nem kapott itt, mint az ágyasok, így csak ide hozhatta vissza, legalább is remélte. Vett néhány mélyebb levegőt, hogy a teste regenerálódjon és a szíve is visszalassuljon és ne kelljen levegő után kapkodnia.
< - Nem tudod, hogy a ruháimat, az egyenruhámat hova tehette az android? – kérdezte. >
Néhány pillanatra a férfira nézett, ha nem kapott választ, majd csípőre tett kézzel szólalt meg.
< - Mert azt ne reméld, hogy így fogok menni a tárgyalásra, maximum ábrándozhatsz róla! >

by **Bishop** Szomb. 08 Nov. 2014, 20:08

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Tubrok is ráteszi a kezét Ingridére, amikor a nő is megteszi mindezt. Lepillant a saját kezeikre, aztán fel Ingrid szemeibe és mosolyogva, gyengéden közelebb húzódik hozzá, közben lassan elhúzza a kezeit. Az egész mozgása azt üzeni a nő számára, hogy ő is lerendezettnek tekinti a kis nézeteltérést. Az első játékot ezután kezdik, ami percek alatt már egy sokkal közvetlenebb és intimebb közelségeb megy át. Tubrok örömmel hallja Ingrid sóhajait és nyögéseit. Először furcsállva tekint Ingridre - még mindig saját szerepét játszva - a nyilvános bocsánat kérés kapcsán, főleg hogy az eddigiekből "rá kellett volna jönni" a nőnek, hogy ő nagyon is kettesben akar bocsánatot kérni. Azonban a második mondat igazolja hogy jól végzi a dolgát. A szavak után szinte azonnal Tubrok elszakad a mellbimbótól és azonnal a másikra tér át, azt egy kis ideig a nyelvével ingerli azt, utána finoman megharapja, végül a nyelvével körülfonja és úgy kényezteti. Ha Ingrid ajkait újabb elégedett hangok hagyják el, egy kicsit tovább folytatja, de bizonyos idő után elhúzódik és kitolja magát Ingrid felett.
< - Mielőtt újra megsértelek és megégetlek abbahagyom. - mondja még mindig játszva. >
Ezután tényleg elhúzódik Ingridtől, de azért nem hagyja ott fekve, felhúzza maga mellé, hogy mégse legyenek olyan távol egymástól. Most kíváncsian várja Ingrid reakcióját.
Később Tubrok örömmel látja, hogy kellően ki tudja zökkenti Ingridet a morzsolgatással és éppen ezért esze ágában sincs ezt egy pillanatra se abbahagyni, főleg hogy Miller így nem képes visszavágni neki szóban. Mégis a csók alatt egy pillanatra megteszi ezt. Az alkalmat azonnal kihasználja Ingrid és beleül Tubrok ölébe, ezt könnyen meg is tudja tenni. Már eltelt azóta egy nagyobb időintervallum hogy ennyire közel voltak egymáshoz ezért most rendkívül jól esik, hogy minden egyes rezdülését érzik a másiknak. Ingrid átöleli Tubrokot és teljesen a karjaiba simul, Tubrok pedig hátul, deréknál öleli körbe Ingridet és húzza magára, az ölébe.
< - Csak reméltem volna, hogy kibontod magad mert felizgat a férfias törtetésem és nem hagytad volna hogy egyedül meztelenkedjek. >
Válaszolja még mindig mosolyogva, de most már a közelség miatt. A hangja mint eddig is rendkívül határozott és túlzottan magabiztos. A gyötrés és a zuhanyzóban történtek után Ingrid és Tubrok ismét a hálóban, az ágyon kötnek ki egymás karjaiban.
< - Nem zavar ha mocorogsz, legalább érezlek. >
A szóváltásnak egy rendkívül szenvedélyes csókban lesz vége, amit teljesen félbeszakít a látomás, de ez sem jelent nagyobb gondot, kis idő múlva megint az ajkak ősi játékába kezdenek. A folyamatos izgatás, csókok, elsuttogott szavak, a testeik egymáshoz nyomódása és a bőrön súrlódó bőr nem csak Ingridet, de Tubrokot is vágyba hozza. Ingrid már érzi a párja mozdulatain, hogy hasonló állapotban van odalent is, legszívesebben már benne lenne, főleg hogy izomba való belemarkolást, ami annyira jól esik Ragalnak a tovább folytatja. Ebből a helyzetből kissé kellemetlenül és nehezen ugyan, de a tárgyalás miatt szétszakadnak. Ingrid most is látja a férfin, hogy hozzá hasonló érzései vannak, számára is rosszul esik hogy most abbahagyják, még ha ő is mondta hogy így legyen. A válaszra értően bólint.
< - Én is erre gondoltam. Túl kell esnünk rajta. - itt kajánul elmosolyodik - Ajánlom is hogy a szavamon fogj. - kacsint Ingridre. >
Véletlenül mindketten ugyanabban a pillanatban kelnek fel teljesen az ágyból és állnak fel. Ingrid a nagymacskaszerű mozdulatsor után néhány nagyobb levegővel teljesen lenyugtatja magát, a párjával ellentétben. A kérdésre Ragal segítőkészen fordul Ingrid felé és karjával kedvesen az egyik falban lévő tárgyalóra mutat, pontosan arra amiben már tegnap este is volt Ingrid egyenruhája.
< - Ott van abban a tárolóban. Összehajtva, egymásra téve. >
Ha Ingrid odamegy és megnézi valóban pont ugyanúgy mint korábban ott van az egyenruhája és fehérneműje, csak magára kell öltenie. A második mondaton Tubrok rendkívül jól szórakozik, szélesen mosolyodik el és végigméri a meztelen Ingridet, most is tetszik neki a csípőre tett kézzel felvett póz.
< - Ó, éppen erről ábrándoztam. Mi az csak nem szégyenlős vagy? - kérdezi szemtelenül. >
Tubrok még megvárja Ingrid válaszát, majd kissé elfordul, az egyik saját tárolójához megy és egy teljesen új, elegánsabb, hivatalosabb viseletet kezd felvenni. Persze most is a saját stílusa szerint és gondosan több rétegben. Minden egyes ruhadarab teljes új, mivel az esti viseletét Ingrid darabokra szaggatta annyira akarta már a másikat. Ahogy ezt felfogja Tubrok halkan felnevet.
< - Nincsenek ruháim Boszorka. - mondja mély hangon nevetve. >

by **Miller lányok** Vas. 09 Nov. 2014, 10:33

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid mosolyogva figyelte, ahogyan Tubrok is megfogta az ő kezét, majd közelebb ült. Amikor egymás szemébe néztek, akkor már tényleg meglátta, hogy a férfi is túlvan ezen az előbbi kellemetlen dolgon, nézeteltérésen és újra visszazökkenhetnek a rendes kerékvágásba itt ezen a remek „reggelen”. Ingrid pedig tényleg csak annyit tudott tenni ezek után, amit nem sokkal korábban is gondolt, hogy próbálja meg elkerülni azt, hogy ezt lássa rajta a párja. De az meg az egész kapcsolatot helyezné hazugságra, ha nem saját maga lenne. Olykor bánta, hogy ennyire komplex és bonyolult személyiség nem pedig olyan egyszerű, mint az olcsó libák tudtak. Bár, akkor meg lehet, hogy a személyes varázsa is odalenne. Végeredményben majd igyekszik most is valamilyen arany középutat találni, ahogyan mindezt mindennel az egész élete során is tette. Mindezek után következett az első játék, ami talán kettejüket nézve nem is olyan meglepő, hogy egészen más irányt vett, mint amit az várható lett volna. Tubrok továbbra sem hagyta abba azt, amit elkezdett, és ahogyan kérdőn nézett Ingridre, aki úgyszintén továbbra is fenntartotta a szerepét a nő zavartan sütötte le a tekintetét, mintha valami rosszat mondott volna. A szerep miatt látszott rajta, hogy tapasztalatlan nőként egy pillanatra sem gondolta, hogy személyes bocsánatkérésen gondolkodik és erre törekszik a férfi, bár a testének reakciói alapján roppant elégedett volt így is ezzel. Valóban a tapasztalatlansága miatt nem jött rá arra, ami Tubrok szerint teljesen triviális volt és meg bárki rájött volna. Azonban Ingrid ezt a zavart és bűnbánó tekintetet csak a következő sóhajig tudta fenntartani, mert utána ismét átadta magát az élvezeteknek. A szerep szerint továbbra is fenntartotta azt, hogy elpirult és nagyon picit túljátszotta a pihegést is, ennyire nem vette sűrűn a levegőt valójában, a teste azonban ösztönösen feszült meg a párja alatt kissé elemelkedve az ágytól és így a mellkasa megemelkedett egy picit, amikor Tubrok gyengéden harapott a mellbimbójába, láthatóan ez igencsak elnyerte a tetszését. Ha a férfi ekkor felnézett rá, még mindig játszotta Ingrid a szerepet, éppen emiatt látszott rajta valami minimális szégyenérzet is, hogy így reagál a teste, mintha nem tudná, hogy ez a természetes és a zavar, hogy mindezt Tubrok érte el. A ténykedés közben továbbra is fel-fel sóhajtott, lassanként pedig kezdte túlságosan is élvezni mindezt, éppen ezért hagyta abba a férfi és ült fel, felhúzva Ingridet is. A szerepet továbbra is tartva még mindig pirult volt az arca, és próbálta a lélegzetét is rendezni, hogy normálisan tudjon lélegezni, de egyelőre nem sok sikerrel.
< - Ön remekül ért a bocsánatkérésekhez – mondta, mivel a magázás sokkal jobban hangzott ebben a helyzetben, így áttért erre. – De… de ilyesmit nem tehet egy tisztességes nővel, attól, hogy uralkodó, nem önkényúr… nem kaphat meg mindent és mindenkit, akit csak akar. Ki akar majd ezek után engem, hogy ön szinte mindent megtett, hogy megbecstelenítsen? >
A hangja a szavai végére már remegni kezdett és ha Tubrok a nő szemébe nézett, akkor még mindig tartva a szerepet könnyektől fátyolosak lettek a kék lélektükrök, mintha az egész tényleg ennyire rosszul érintette volna őt. mindezek után ő nézett ismét Tubrokra, és noha ki nem mutatta a szerepe miatt, hogy roppant kíváncsi a válaszra, szinte kézzelfogható volt, hogy így van. A másik játéknál Ingrid hamar rájött, hogy most már azért sem fogja a mellbimbójának morzsolgatását abbahagyni a párja, mert így képes volt a szavakat a nőbe fojtani és Ingrid képtelen volt bármivel is visszavágni szavakkal a párjának. Azonban saját módszert alkalmazott erre, azt az egyetlen egy pillanatot, amikor a csók alatt lett lehetősége ki is használta és beleült a párja ölébe. Azt azonnal megérezte, hogy Tubroknak nagyon jól esett, hogy ennyire közel vannak egymáshoz, mert a mai nap folyamán még nem voltak, hacsak nem az alvást számították, és utána azt az egy csókot, amivel Ingrid köszöntötte a párját. Ő maga is örült annak, hogy a férfi átölelte teljesen, azt pedig hagyta, hogy teljesen az ölébe húzza a férfi. A válaszra Ingrid is elmosolyodott, még mindig túlságosan is magabiztos volt a férfi és egyébként is aljas, gonosz szándékkal került ilyen közel hozzá, így ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy elkezdje a hadműveletet. Mivel most úgyis mindenhol érintkeztek a csípőjével és ágyékával kezdett nagyon, nagyon lassan mozogni. Óvatosan, úgy, hogy szabad szemmel ne is legyen látható és Tubrok, ha még mindig a derekánál öleli őt, ott se érezze meg, ellenben a mozgás miatt kezdjen majd felizgulni, mert odalent viszont minimálisan érezheti, bár igyekezett úgy, hogy először még a párja se tudja, hogy amiatt van-e, hogy ennyire közel vannak egymáshoz, vagy másért. E közben szólalt meg mosolyogva Ingrid is.
< - Ha nagyon gyorsan megtudtál volna győzni, hogy nem csak a testem érdekel, hanem én is, akkor esélyed is lett volna arra, hogy ne egyedül meztelenkedj – felelte magabiztosan. – Ha nem, akkor roppant sajnálatos módon hatalmas kellemetlenség lett volna a vége. >
Már csak azért is, mert ez még az első napon volt, még csak egyszer beszéltek előtte, akkor még Tubrok csókot sem kapott és nem is tudta, hogy Ingrid nem adta volna magát neki oda, hogyha nem tudja, hogy nem komolyak a szándékok. Csak azon az estén mondta el ezt neki, hogy ezúttal nem egyéjszakás kapcsolatot keres, hanem komolyabbat. Így ezek miatt most különösen kíváncsi volt a válaszra, miközben az észrevehetetlen mozgást és ingerlést sem hagyta abba egyetlen pillanatra sem. Ezen játék után pedig felgyorsultak az események, amiknek lényegében az vetett véget, hogy a fél órás alvás, szunyókálás után Ingrid ismét felébredt. A párja válaszán elmosolyodott, hogy nem zavarja a férfit, hogyha mocorog egy kicsit.
< - Még úgyis jobban szeretsz, hogy a második közös éjjelünkön kétszer ébredtem rémálomra és nem hagytalak aludni emiatt? – kérdezte kissé bűnbánóan. >
A mozdulatai is arról árulkodtak, hogy zavarta, hogy most „éjjel” kétszer is felkeltette a párját, a másodiknál pedig még zokogott is és meg kellett nyugtatni őt. érezhető volt, hogy nem szeretne ezek miatt Tubrok terhére lenni. A beszéd végén gabalyodtak egymásba és ahogyan saját magán is érezte Ingrid, hogy szeretné magában tudni a párját rajta is megérezte, hogy ugyanez a véleménye, hogy Tubrok is szeretne már Ingridben lenni. Ezért is helyezkedett a következő mozdulattal úgy a nő, hogy a férfi mindezt könnyedén megtudja tenni, hogyha szeretné, de végül mégsem ez lett a vége. Ahogyan a keserű érzés átjárta a testét és látható lett rajta, hogy nem örül ennek a végkifejlettnek, még akkor sem, ha ezt a választ várta Tubrotól, mert a tárgyalás az elsődleges és a legfontosabb, nem pedig a személyes vágyaik, ekkor látta meg a szeretett férfin is, hogy ugyanúgy vélekedik minderről, mint saját maga. Nem lenne túl hosszú, de akár öt perc alatt is letudhatnák főleg, hogy ennyire felizgult állapotban vannak. Végül mégis erőt vett saját magán és a jól bevált módszereivel nyugtatta le magát, a korábbi napok együttlétei és a mai remek orgazmusa miatt is minimális frusztráció maradt benne csak, ami meg sem közelítette azt, ami akkor volt benne, mikor még csak játszottak egymással. Így ez őt magát semmiben sem befolyásolta addig, amíg újra nem eshetnek egymásnak. A válaszon szélesen mosolyodott el Ingrid, hogy el is várja tőle a párja, hogy emlékeztesse a kárpótlásra. Úgy tűnt, hogy mégiscsak itt lesznek a ruhái és nem kell az android után rohangászni, így még mielőtt elindult volna tette csípőre a kezét és szólalt meg. Örült, hogy mindez ennyire elnyerte a párja tetszését az, amit mondott és az is, ahogyan áll. A válasz után megjátszottan szúrós szemmel nézett a férfira és még mindig nem vette el a kezét a csípőjéről.
< - Nem is tudom, hogy ki mondta nem is olyan régen, hogy nem akarja, hogy más is meztelenül lásson, mert még túlságosan is csorgatnák a nyálukat arra, ami most az övé. De ha a féltékenykedésedet félre tudod tenni és nem zavar, ha a hadvezéreid a bájaimban gyönyörködnek… engem nem zavar, ha így megyek. >
A hangjából és a rezdüléséből kiderült, hogy tényleg képes lenne megcsinálni és minimális szégyenérzet sem lenne benne, sőt talán még ő maga szórakozna a legjobban az egészen. Végül ő is odament a tárolóhoz. A földről előtte még felvette a bugyiját és belebújt, a szekrénynél először a topot vette fel, utána pedig következett az egyenruha, majd a zokni és a cipő is. Most már saját maga tényleg abban az állapotban volt, hogyha nem kegyelmez meg a párjának, akkor Tubrok nem kaphatja meg őt, mert nem tudja levenni az egyenruhát. Egyelőre nem nézett a párjára, csak a szavaknál és a nevetésnél. Egy pillanatra nem is tudta, hogy miről beszél a férfi, aztán beugrott neki is, hogy minden ruhát szétszaggatott mire felértek ide. Ingrid is szélesen mosolyodott el, majd ismét csípőre tette a kezét, csak ezúttal már nyakig felöltözve.
< - Csak azt tudom mondani, hogy remélem nem a kedvenc ruhád volt – kezdte. – És, ha máskor is olyan aljas módon egész este izgatsz egy kommunikátoros éjszakáért, hát ne csodálkozzon felséged, ha több ruhája is hasonlóképpen fogja végezni a csatatéren. Attól pedig nem féltem, hogy elfogynak a ruhái, amennyire láttam van még bőven mit felvennie. >
Szurkálódott, miközben végig őt is a nevetés környékezte ezzel kapcsolatban.

by **Bishop** Vas. 09 Nov. 2014, 12:02

+18
~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

A kis kitérő után valóban minden helyre zökken Ingrid és Tubrok között a mostani kellemes percek alatt. Az első játékuk alatt Tubrokot kissé meglepi, hogy máris ilyen erős reakciókat vált ki Ingridből ahogy vele foglalkozik, de amint felpillant rájön, hogy ez is csak a szerep része. Természetesen a férfi is tartja tovább a szerepét. Végül eltávolodik Ingridtől és utána maga mellé húzza ülő helyzetben az ágyon. Kíváncsian és a szerep szerint kissé értetlenül figyeli Ingrid reakcióját. Amikor már Ingrid fátyolos szemeibe pillant, mintha az eddig nagyon magabiztos és túlzottan uralkodói szerepében megenyhülne. Kedvesen simít végig Ingrid arcán és bizalmasan néz a szemeibe.
< - Önnek is jó érzés volt Lady, nincs ezzel semmi gond, élvezte és akarta ön is. Ez természetes. - itt egy pillanatra megáll és várja, hogy Ingrid megértette-e amit ezzel mond neki - Na és ki ne akarná önt ezek után? Gyönyörű és elbűvölő mint eddig. Ez semmin nem változtat. >
Próbálja nem csak a szavaival hanem a hangjával és mozdulataival is meggyőzni Ingridet Tubrok arról, hogy ez egyáltalán nem rossz dolog. A következő játékuk alatt Ingrid könnyen beleül Tubrok ölébe, teljesen közel kerülnek egymáshoz és át is ölelik egymást. Egy kis felkészülési idő ugyan kell Ingridnek, hiszen ebben a helyzetben a másik minden egyes mozdulatát érzik és figyelnie kell Tubrokra, de bele tud kezdeni az aljas tervébe. Az ágyéka észrevétlen mozgásával kezdi Ingerelni Tubrokot. A férfi meglepően gyorsan felizgul erre és bár ő maga nem tudja miért de teljesen kimerevedik amit Ingrid is közvetlenül érez. A nő szavaira Ragal is elmosolyodik.
< - Ó, biztosan meg tudtalak volna győzni, hogy mindened érdekel. Főleg hogy te is ezt akartad végig. - válaszolja még mindig magabiztosan. >
Néhány másodpercig még türelmesen figyeli Ingridet Tubrok, aztán lepillant magára, hogy mi is történik odalent, ami miatt teljesen merev lett. Ezek után történt a rövid kínzás, a közös zuhany és visszaérve az alvás, ami már mind csak történelem kettejük között. Az együtt alvással kapcsolatban Tubrok nagyon finoman megrázza a fejét.
< - Nem számít. Kialudtam magam. Melletted teljesen más érzés aludni, és reggel melletted ébredni is más, sokkal jobb. Ezt nem cserélném el másra, még ha éjjel fel is keltesz. - mondja ki őszintén amit gondol és érez. >
Az apró mozdulataival próbálja érzékeltetni Tubrok, hogy Ingridnek egyáltalán nem kell rosszul éreznie magát amiatt hogy felkeltette őt, és azért meg főleg nem hogy zokogott is. Neki ez természetes, hogy akkor megnyugtatta a nőt. A közös beszélgetés ismét sokkal komolyabb dologba fullad kettejük között. Az utolsó másodpercekben, amikor Ingrid úgy helyezkedik, hogy a férfi könnyen belé hatolhasson, érzi hogy Tubrok a legszívesebben megtenné, azonban miután kinyomja magát mégis máshogy dönt. Az ágyból felkelés után már mindketten meg tudják magukat nyugtatni kellő mértékben. Tubroknak még mindig nagyon tetszik ahogy Ingrid csípőre tett kézzel, teljesen meztelenül áll előtte és szúrós szemmel, szigorúan néz rá. A férfi tekintete egyre többször téved Ingrid melleire.
< - Ha tényleg megteszed, félreteszem az utolsó csepp féltékenységem is. Hadd gyönyörködjenek benned, ha téged nem zavar. - válaszolja továbbra is szemtelenül Tubrok, ezzel is fokozva Ingrid szúrós tekintetének okát. >
Mindketten öltözni kezdenek. Ingrid könnyen megtalálja a toppját és a bugyiját is, felveszi magára, az egyenruha pedig teljesen természetes és kényelmes érzéssel simul a bőréhez. Mintha rá öntötték volna, mindenhol idomul és egy kicsit olyan érzés is mintha Ingrid még mindig meztelen lenne. Ezalatt Tubrok is egészen fel tud öltözni, amíg rá nem jön hogy hová lettek az esti ruhái. És ezt szóvá is teszi. A válaszon amit kap Ingridtől nem tudja megállni, hogy ne mosolyogjon továbbra is szélesen. Őt is a nevetés környékezi.
< - Szóval még neked áll feljebb, azok után amit tőlem kaptál éjszaka. - kezdi komolytalanul Tubrok - Jól van, legközelebb hozzád sem fogok érni, hátha akkor maradnak ruháim. - itt egy pillanatra megáll és mintha meggondolná magát sejtelmesen pillant Ingridre - Bár azt hiszem, van annyi ruhám hogy jó néhányszor megismételjük. >
Ezután kíváncsian figyeli, hogy milyen választ is fog erre a nő adni. Lassan mindketten teljesen felöltöznek, időközben az android is megjelenik és elkezd rendet rakni. Tubrok lassan Ingrid elé sétál és komolyan néz a szeretett nőre.
< - Akkor indulunk a tárgyalásra? - kérdezi komolyan. >

by **Miller lányok** Vas. 09 Nov. 2014, 14:15

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid pontosan elérte, amit szeretett volna a játékkal kapcsolatban, ahogyan Tubrokra pillantott meglátta, hogy a párja is éppen felnézett és megértette, hogy mindez is csak a szerep miatt volt, hogy ennyire erősen reagált minderre. Engedte, hogy felhúzza Tubrok és odaültesse mellé, Ingrid a megjátszott felháborodás ellenére is kissé közelebb húzódott a férfihoz, mintha fázna, hogyha távol lenne a párja testmelegétől. Az enyhülést látta a férfi szemeiben és noha ez is csak a szerep volt, nagyon tetszett neki. A arcsimítás közben ugyan kissé összerezdült, de a fátyolos szemei kezdtek tisztábbak lenni és már csak szipogott néhányat, amit az előbbi „sírás közeli” állapot eredményezett. Az érintések és a testbeszéd is, ahogyan nyugalmat árasztott felé Tubrok hatásosak voltak, mivel a szerep szerint Ingrid is kezdett megnyugodni egy kicsit. Még néhány másodpercig szipogott, majd ő maga is megszólalt, most már könnyebben beszélt, mint pár pillanattal korábban, azaz Tubrok válasza előtt. De azért még mindig érezhető volt, hogy zavarban van a saját szerepe szerint és mindez kicsit zavarja.
< - Senki, aki jóérzésű férfinak vallja magát – felelte, majd megköszörülte a torkát, hogy jelezze, hogy ezzel a részéről most a szerepnek vége. – Régen, jócskán a Zuhanás előtt, a korábban is említett keresztény vallás volt az, amelyik úgy vélte, hogy egy pár nem szeretkezhet, csak házasság után, mivel különben bűnösök lesznek és a pokolban égnek el. Nagyon sok nőt ítéltek máglya általi halálra, mert házasságtörésen kapták őket. Akkoriban voltak nagyon elterjedtek a nemesség körében a politikai házasságok. Természetesen egy férfi mindig csalhatta a nejét, gyakran szeretői is voltak, még nyíltan is, de egy nő ilyet nem tehetett. Szeretted volna azt kort – mosolygott a férfira. – Az uralkodóknak, és hűbéruraknak volt egy olyan joguk, hogy a tartományukban, saját birtokukon, ha valaki házasodott, akkor a nászéjszaka előtt elölthetett egy éjszakát az újdonsült arával. Szóval, ha ezt a szabályt nézzük, a bocsánatkéréseddel máris bűnbe vittél. >
Pöckölte meg pajkosan a párja orrát jelezve ezzel is, hogy egy pillanatra sem gondolta komolyan azt, hogy bűnbe esett volna azért, mert Tubrokkal játszanak. Nem mintha valaha is érdekelte volna a kereszténység attól eltekintve sem, hogy végig a skandináv istenek „körében” nőtt fel. De azért az anyja történelemóráiból pontosan ismerte ezt is, illetve a vikingek körében teljesen mások voltak a szokások is. A következő játék során, amikor már egymás ölében ültek Ingridnek kellett egy kis koncentráció, meg ügyesség, de végül ki tudta vitelezni, amit szeretett volna és hamarosan meg is érezte azt, hogy a párja milyen keményen nyomódik hozzá. Egyelőre azonban a férfi nem mutatta jelét annak, hogy mindezt furcsállná. Ingrid elmosolyodott a válaszra, igencsak szélesen.
< - Lelepleztél, igen, azt szerettem volna, hogy belém szeress és azért tettem meg mindent, hogy tényleg így történjen mindez. és sikerült – felelte suttogva a végét. >
Ezek után, ahogyan Tubrok lepillantott, hogy mitől is izgulhatott fel ennyire Ingrid gyorsan abbahagyta az észrevehetetlen mozgást is, hogy véletlenül se tűnjön fel a párjának, hogy egy ilyen alattomos és gonosz támadás részese lett. Ingrid kérdőn pillantott a szeretett férfira, mintha nem is értené, hogy miért van ez a nézés tőle. Magában remekül szórakozott, de kívül nem látszott semmi ebből és ki sem lehetett olvasni belőle, hogy tudja, hogy mi folyik itt.
< - Hízelgő, hogy ilyen nagyon felizgulsz a közelemben – felelte miközben közelebb hajolt a férfihoz, mintha fogalma sem lenne róla, hogy mitől történt. – >
Belül már a nevetés környékezte, de roppant kíváncsi volt arra, hogy a férfi mit is fog erre felelni, persze ennek sem mutatta a jelét, mert akkor az egészet elrontotta volna. Kíváncsi volt, hogy a férfi kis hazugságot mond-e, hogy tényleg Ingrid közelsége az ok, vagy pedig beismeri, hogy fogalma sincs, hogy mitől volt ez ilyen nagyon, ennyire hirtelen. Jócskán később, már Ingrid ébredése után éppen az alvásról beszéltek, a válaszon Ingrid tekintete is megenyhült és lágyan mosolyodott el. Látható volt rajta és érezhető is, hogy nagyon jól esett neki, hogy Tubrok így vélekedett, hogy tényleg jó mellette aludni, még akkor is, ha ténylegesen nem kifejezetten alvásról van szó a nő részéről, inkább csak várakozásról, mert neki nem szükséges az olyan hosszú alvás. Azon pedig megkönnyebbült, hogy tényleg nem zavarta a szeretett férfit, hogy még amikor aludt is, az sem volt éppen a legbékésebb. Azon felül, hogy arckifejezéssel és testbeszéddel éreztette a párjával a háláját, nem is tudott szóban erre mit mondani, minden más sokkalta jobban kifejezte azt, amit érez. Így még egy puszit is adott a férfi arcára, ha Tubrok engedte ezt. A folyatás azonban már teljesen máshogyan alakult és mind a kettejüktől hatalmas akaraterőre volt szükség, hogy be is tudják mindazt fejezni. Ingrid továbbra is csípőre tett kézzel állt meztelenül és úgy nézte a párját, nem tudta nem elkerülni a figyelmét, hogy a férfi szemei egyre inkább, egyre többször a melleire tévednek és még mindig vigyorog, mint a vadalma és roppantul tetszik neki ez a látvány, még azzal is, amilyen szúrós szemmel nézett rá Ingrid. A válaszra a nő megrázta a fejét, ebben igencsak kételkedett, most így persze egyszerű volt ezt mondani, Ingridet tényleg nem zavarta volna, tudta magáról, hogy bárkit képes lenyűgözni, vagy elérni azt, hogy beleszeressen, ha akar. Elég sok ideje volt arra, hogy mindezt tökélyre vigye az élete során, a szépsége és kisugárzása is megvolt hozzá.
< - Félreteszed, mi? – kérdezte provokatívan. – Akkor is, ha meglátod, hogy Elofon miként csorgatja utánam a nyálát? Hiszen hallottuk Mordaen-től, hogy mennyire oda van értem. Vagy csupán abban reménykedsz, hogy az irántad való tisztelet miatt nem néznének oda, és akkor máris nem kell attól tartanod, hogy valakire féltékeny legyél. Amennyire megismertelek, soha sem bírnád ki, hogy engem bámuljanak – felelte elégedetten.>
Az öltözködés gyorsan ment, a földön levő néhány ruháját is megtalálta ott, ahol nagyjából lennie kellett, a Rocksolidos nemesi ruháját is felvette a földről és azt betette a kivett egyenruhája helyére. Az, mint mindig kényelmesen idomult hozzá, szerette, noha tudta, hogy a vendégcsarnokban még úgyis kénytelen lesz levetkőzni és új, tiszta fehérneműt ölteni magára. Szélesen mosolyogva fordult vissza a szavak után Tubrok irányába.
< - Még szép, hogy nekem áll feljebb, én vagyok a Birodalmi, ez származási előjogom – válaszolta csípősen, de csak játékból, mert ő is közel állt a nevetéshez. – Helyes! Én is így gondoltam, hogy van még pár ruhád, csak majd a kedvencedet zárd el előlem. >
Kacérkodott a végén, ezzel is jelezve, hogy egyáltalán nem bánta, hogy ennyire felizgatta az előző este őt Tubrok és élvezte minden egyes percét. A szeretkezésről való véleményét pedig úgyis ismerte a férfi már. Amikor az android belépett Ingrid nem is figyelt rá, hanem az elé lépő párjára nézett. A komoly kérdés után kissé oldalra döntötte a fejét, majd már a megszokott távolságtartóbb hivatalosabb hangnemet vette fel.
< - Te a tárgyalásra mész, én vissza a szállásomra – mondta. – Aztán majd elkülditek az kezdés dátumát, a Birodalmi követ pedig meggondolja, hogy sértésnek vegye-e az ilyen kései időpontot és hajlandó legyen-e megjelenni ott, vagy pedig közölje, hogy holnap reggel folytatjátok, és nem pedig most. >
Úgy mondta, hogy nem lehetett eldönteni, hogy komolyan gondolja-e, vagy pedig csak szórakozott most is, bár mivel felöltötte a hivatalos Birodalmi kinézetét, ezt már csak pusztán hivatalból is meg kellett említenie. Még megvárta, hogy erre mit is reagál Tubrok, utána szólalt meg.
< - És úgyis tudod, hogy még össze kell pakolnom a tárgyalás előtt, hogy már csak a ruhákért menjünk vissza oda a tárgyalás után – itt elmosolyodott egy kicsit. – Szóval, amint kiléptünk a csarnokodból két irányba megyünk egy kicsit tovább. >
Ezzel ha Tubrok sem ellenkezett, akkor kézen fogta a férfit és elindult vele le a főbejárat irányába, már ha a párja nem siklóval megy a helyszínre. Ingrid úgy azt tervezte, hogy kilép innen és lefutja a távot. Legyen bármelyik is majd a kivitelezés elváláskor még hosszan megcsókolja a párját, majd megy a saját útján a vendégcsarnok irányába.

by **Bishop** Vas. 09 Nov. 2014, 21:08

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Az első játékuk a szerelmeseknek lassan véget ér. Tubrok még kiélvezi, ahogy Ingrid közelebb húzódik hozzá mintha fázna a testhője nélkül. Azonban a nő szavaira már meglepetté változik a tekintete és az egyik szemöldökét is felhúzza, láthatóan nem érti miért mondja ezt Ingrid a szerepében.
< - Hmmm? >
A magyarázatot csendben és érdeklődve hallgatja. Az látszik az arcán hogy nem teljesen tetszik neki a rendszer amit hall, de végül elmosolyodik az orrpöckölésen.
< - Nem tudtam milyen korban játszunk szerepet. Furcsa világ lehetett, de mint férfi biztosan élveztem volna. - mondja kissé komolytalanul - Azért azt kétlem, hogy a Zuhanás előtt közvetlenül ilyen lett volna a világ. Ha a fele olyan volt mint most a Vex - kacsint Ingridre. >
Folytatja tovább ő is a játékos szurkálódást, ami annyira jellemző kettejükre. A következő játék után már egymás ölében ülnek. Az óvatos manővert mindvégig folyamatosan tudja csinálni Ingrid, így a már Tubrok teljesen kimerevedett férfiasságát is tovább tudja ingerelni. A válaszkor Ragal is közelebb hajol és Ingrid fülébe suttog.
< - Igen, tudom. Legbelül én is ezt akartam, hogy szeress. >
A kis vallomás után Tubrok elhúzódik és lepillant magára, hogy mi is történik a férfiasságával. Ingrid pont az utolsó pillanatban tudja abbahagyni az észrevétlen mozgást, így a viselkedése egyáltalán nem tűnik fel Tubroknak. A férfi a kérdésre oldalra biccenti kissé a fejét, aztán megfogja a férfiasságát és néhányszor lassan meghúzogatja, így "megvizsgálva" a helyzetet.
< - Nem tudom mitől áll ennyire a zászló. - vallja be - Talán valami csúnyára gondolhattam... hmm... - mosolyodik el. >
A hangjában azonban benne van, hogy őszintén fogalma sincs mi ennek az oka, de ha már így van szívesen képzel most el mocskosabbnál mocskosabb dolgokat Ingriddel és saját magával. Mindez alatt Ingrid remekül szórakozhat. Jóval később, már a zuhanyzóban történtek az alvás és az ébredés után Ingrid és Tubrok megbeszélik mennyire is szeretnek egymással aludni. A végén már szavakra sincs szükségük, tökéletesen értik egymás apró rezdüléseit. Tubrok örömmel látja a párja elégedett mozdulatait és természetesen engedi a puszit, amit rendkívül kellemesen fogad. Viszonzásként Ingrid is kap egy puszit az orra hegyére, és ha már ott "jár" az orrát is kis időre bekapja Tubrok. Már az öltözködés előtt/alatt, Ragal továbbra is elégedetten szemléli és gyönyörködik Ingrid testében, főleg hogy a nő szigorú tartást vesz fel. Most már szinte csak a melleit nézi és alig bírja fenntartani a szemkontaktust, amikor megszólal.
< - Nem, nem bírnám ki. De kiküldhetem őket a teremből, én vagyok a törzsfő. A végtelenek meg a te embereid nem érdekelnek. - mondja tovább keresve a kifogásokat. >
Maga az öltözködés rendkívül gyorsan megy mindkettejüknek. Még arra is jut idejük, hogy megbeszéljék mi történt Tubrok ruháival. Ingrid szavaira Tubrok is csípősen és szemtelenül válaszol, de hasonlóan komolytalanul mint Ingrid, nehogy rossz érzést keltsen benne.
< - Vigyázz a nyelvedre Boszorka, még a végén sokat kell várnod még egy ilyen ruhaszaggatásra! - "fenyegeti" meg Millert. >
Az android szobába való belépést Ingrid végül nem is veszi észre, mivel az éppen elé álló párjára figyel. Ismét felveszi a hidegebb, távolság tartóbb hangot, majd elmondja Tubroknak amit szeretne. Azonban most szinte tapinthatóan látja a párján, aki ugyan próbálja ezt leplezni, de Ingrid elől nehezen, hogy a szavak nem nyerték el a tetszését. Talán azért mert nem tudja, hogy ezt Miller most tényleg komolyan gondolta-e. Végül komolyan válaszol rá.
< - Rendben van. Már előre elküldtem az időpontokat. >
A második mondat után azonban hangosan kifújja a levegőt és bólint Ingridnek.
< - Tudom. Nekem még beszélnem kell a vezéreimmel és meg kell őket győznöm... Mindenről veled kapcsolatban. Lehet várnod is kell emiatt. Kérlek nézd el. >
A végét már valóban szabadkozva és kérően mondja. A rövid megbeszélés után Ingridnek sikerül rendesen meglepnie Tubrokot azzal, hogy kézen ragadja és vezeti őt, de a férfinak ez nagyon jól esik és mosolyogva követi a szeretett nőt. A lépcsőkön lefelé menet a fokokat és sok helyen a korlátot is letépett, félbeszakított és cafatokra szedett férfi ruhadarabok borítják, az éjszaka nyomaiként. Ragal amint meglátja ezeket fürkészve és szélesen mosolyogva pillant Ingridre. Végül mindketten a főbejáratnál távoznák. Itt két őr áll. Egy csókkal válnak el még indulás előtt. A csókot Tubrok elnyújtja és egyik kezével óvatosan magához húzza Ingridet, hogy a nő legalább kis ideig a mellkasának támaszkodjon és így is jobban érezze.
< - Szia. - köszön el a rövid időre Tubrok. >
A búcsúcsók után valóban ketté kell válniuk. Tubrok jobbra megy, amíg a táblák szerint Ingridnek jobbra van a megfelelő irány. Elkezd futni, ami alatt a teste ösztönösen is folyamatosan gyorsul. A szint alatti széles járatokon én utakon percek alatt jut el a vendégcsarnokba, aminek a lépcsője felett jön fel ha a lenti úton halad. A távot a csarnokba már könnyen meg tudja tenni, az már semmiség. Odakint már a saját katonái várják, legalábbis egy részük aki éppen őrködik.

by **Miller lányok** Hétf. 10 Nov. 2014, 11:18

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid elmosolyodott azon, hogy a párja élvezte, hogy hozzábújt, mintha tényleg fázott volna. Ez így még számára is mókás volt, hogy most éppen azt játssza, mintha hideg lenne számára az itteni környezet, miközben két éjszakája pont, hogy ő maga volt, aki odafent a forrásnál meztelenül meditált egy órát és így tudta le azt az egy órás alvását, ami átlagos a Birodalmiaknak. Azt, hogy Tubrok nem értette, hogy miről is beszél a nő azon Ingrid nem csodálkozott, eléggé biztos volt abban, hogy Tyr ilyesmiről nem beszélt, mivel ez már túlságosan is sok információ lett volna arra nézve, hogy nem csak rúnákból és fordításokból ismeri a Zuhanás előtti időket, hanem ő maga is látta azokat. Meg hát a kereszténység felbukkanása volt az, ami tönkrezúzta a skandináv isteneknek a hitét és szépen lassanként az összes viking is áttért keresztény vallásra és a viking korszaknak is vége lett ezáltal. Ingrid jó párszor eljátszott a gondolattal, hogy vajon milyen eredménye lett volna annak, ha akkor mindez nem történik meg, vajon a Zuhanás ideje környékén is még mindig a régi viking jegyek domináltak volna arrafelé, illetve milyen lett volna a világ képe úgy, ha ők még mindig léteztek volna. Azon ismét elmosolyodott, hogy az orrpöckölés tetszett a férfinak, azt pedig könnyedén észrevette, hogy nem különösebben tetszett a férfinak az, hogy miket hallott a világról, persze férfiként tetszett volna neki, megannyi harc, nők, persze. Azt már viszont nem tette hozzá Ingrid, hogy abban a korban a kellemes zuhanyról azonban le kellett volna mondani, mert olyasmi nem létezett.
< - Nem – megrázta a fejét. – Ezek így legalább egy évszázaddal a Zuhanás előtt véget értek, de előtte jó kétszáz évig érvényben voltak. nem hiába hívták azt a kort sötét középkornak. A Zuhanás előtt nagyjából olyasmi volt, mint manapság, az emberek már nyitottak voltak mindenre, többek közt homoszexualitásra is. Csak épp a fejlett országokban a többnejűség volt elfogadhatatlan, de több más vallású országban az is megszokott volt. Hozzád hasonló háremet pedig nagyjából csak a híres és gazdag személyek tartottak, mint néhány színész, rock zenész, esetleg olyan kultúrából származó uralkodók. Ennek már legújabb kor volt a neve. Ha majd érdekel, arról is tudok mesélni, hogy a vikingek hogyan éltek, bár most már Tyr-t is ki tudod erről faggatni. >
A Vex-es megjegyzésen már csak elmosolyodott, de nem ahhoz nem fűzött már semmit sem. A következő játéknál Ingrid tovább folytatta Tubrok gyötrését és izgatását anélkül, hogy ez feltűnne a párjának, az pedig őszintén meglepte és ki is mutatta, hogy meglepődött azon, hogy titkon Tubrok is azt szerette volna, hogyha Ingrid beleszeret. Ezt akkor még nem várta tőle, főleg nem az egész elején, hanem csak úgy vélte, hogy remek trófea lenne a férfinak, főleg, hogyha kiderül, hogy mennyire magas körökből származik. Azon felül, hogy érezhető volt a meglepettsége azt is érezhette Tubrok, hogy nagyon jól esett Ingridnek, hogy ezt mondta. A nő még homlokon is csókolta a férfit.
< - Ez egy roppant kellemes meglepetés tőled – mondta ki hangosan. – Nem is gondoltam volna korábban, hogy ezt szeretted volna a kis flörtölések alatt. >
Úgy mondta, hogy érezhető volt, hogy tényleg komolyan gondolta és kellemesen esett neki az, amit hallott. Ezek után nézett le a férfi kettejük közé, Ingrid pedig gyorsan abbahagyta azt, amit eddig csinált, hogy ne tűnjön fel a férfinak mindez. Láthatóan Tuborknak fogalma sem volt a dolgokról, Ingrid pedig továbbra is roppant jól szórakozott magában. Kissé odébb mozdult, hogy a párja megvizsgálhassa magát. Ahogyan a férfi válaszolt abban is benne volt, hogy nem tudta, hogy mi lehet a „gond”. Ingrid megjátszottan kissé sértett arckifejezést vett fel, hogy nem ő az ok annak, hogy ennyire merev volt a férfi, hanem más. Azonban azt igencsak értékelte, hogy nem hazudott a párja, hanem a valóságot mondta, mert tényleg nem tudhatta, ügyelt rá, hogy így legyen. A mondat második felén szélesen mosolyodott el, ahogyan a piszkos gondolatok kerültek szóba. Még jó néhány másodpercig figyelte a párját és kiélvezte azt, hogy mennyire nem tudja, hogy milyen is a helyzet jelenleg, majd ismét nagyon óvatosan kezdett el mozogni, majd egyre erősebben és észlelhetőbben, hogy Tubrok is megérezze. Kacér mosollyal nézett végig a párja szemébe és most direkt tett olyan mozdulatokat is pluszban, hogy minél jobban felizgassa a férfit, hogy az alig legyen képes ellenállni neki.
< - Nem lehet, hogy ehhez van egy nagyon kicsit köze? – kérdezte szemtelenül. >
Azonban még mielőtt a férfi válaszolhatott volna hevesen és szenvedélyesen csókolta meg és simul hozzá ismét.
A sok kis közjáték után, már jócskán délután, ahogyan az együtt alvásról beszéltek a végén már tényleg nem kellettek szavak sem, a mozdulatok is elegek voltak közöttük. Ingrid elmosolyodott a viszonzott puszin és fel is kacagott, ahogyan Tubrok bekapta ismét az orrát is. Az öltözködés előtt, közben Ingrid végig figyelte továbbra is csípőre tett kézzel, ahogyan a párja továbbra is őt nézte, de már egyre kevésbé a szemét és az arcát, hanem szinte végig melleit. A válasznál is látta, hogy mennyire küszköd a párja, magában jót mulatott ezen is, de kifelé még mindig a szigorú arcot és tekintetet mutatta.
< - Khm! – köszörülte meg Ingrid a torkát. – A szemeim idefent vannak! – mutatott a szemeire. – Ez pedig úgy már nem tárgyalás, hogyha kiküldöd őket. Szóval azt hiszem, hogy mégis kénytelen leszek felvenni a ruháimat. >
Erős késztetést érzett, hogy most odamenjen a férfihoz és megcsókolja őt, amíg még nincsen saját magán ruha, de végül is leküzdötte és nem tette meg. Az öltözés közben újabb szócsatába keveredtek, ezúttal a ruhatépés közben. A válaszon majdnem felnevetett Ingrid, amit kapott Tubroktól a saját szavaira, de végül ezt is leküzdötte, az egész kis játék értelmét vesztette volna azzal, hogyha mindez megtörténik. Egy pillanatra sem keltett rossz érzést a válasz a nőben, ez látszott is rajta, hogy roppantul élvezi ezt is, ami most zajlik kettejük között. Hasonlóképpen válaszolt, mint eddig is.
< - Akkor pedig én is meggondolom, hogy mikor vallatlak ki legközelebb, vagy mikor próbálom a siklóban való utazásodat kellemesebbé tenni – vágott vissza. >
A komolyabb válasz után, direkt nem engedte, hogy Tubrok olvasni tudjon benne, ennek pedig meg is lett az eredménye, hogy a férfi nem tudta eldönteni, hogy akkor ez most mi akart lenni. Egyet Ingrid biztosra tudott, hogy nem igazán nyerték el a szavai a párja tetszését, de ezt akkor is ki kellett így mondania. A választ megvárta, még mindig komoly arckifejezéssel, majd egy kissé oldalra biccentette a fejét és így nézett fel Tubrok szemeibe. Végül azonban a tekintete megenyhült és elmosolyodott a komoly válaszon.
< - Hmm, szóval elküldettem saját magamnak az időpontot – nevetett fel. – Emlékeim szerint akkor éppen nagyon ki voltál készülve és az ágyra nem nagyon tudtál volna felmenni és a beszéddel is gondok voltak, annyira szét voltál esve. >
Szurkálódott, ezzel is kimutatva az előbbi komolyság után, hogy nem gondolta olyan komolyan azt, hogy meggondolja azt, hogy elmenjen-e a kései időpontra. A második mondatra csak bólintott, hogy megérti, hogyha várakoznia kell, mert sejtette, hogy nem lesz túl könnyű menet megemésztetni a hadvezérekkel az egész ügyet, főleg nem azt, amelyik őt is érinti. Bár az este hallottakból Elofon talán a legkönnyebb dió lesz, Diederik pedig talán a legnehezebb, hiszen ő még óvná is Tubrokot, mint a fiát. Főleg egy olyan gonosz nőtől, mint Ingrid. Még az volt a szerencse, hogy Nava nem lesz ott, mert akkor még két egység múlva is arra várnának, hogy Tubrok meggyőzhesse őket. Csak éppen kétegységnyi idejük nem volt. ezek után indultak el kéz a kézben lefelé. Ingid érezte, hogy meglepte a párját ezzel, de el is nyerte a tetszését, hogy így haladhattak. Ő maga is látta a ruhadarabokat, azon meglepődött, hogy az android még nem szedte őket össze. Ahogyan a párja vigyorgott ő maga is szélesen elmosolyodott.
< - Azt kell, hogy mondjam, könnyebb dolgom volt, mint egy HPI-s ruhával – felelte mosolyogva. >
Odalent a búcsúcsóknál Ingrid nem bánta, hogy Tubrok elnyújtotta azt, hagyta, hogy a férfi magához húzza és a kezeivel valóban megtámaszkodott a szeretett férfi mellkasán. Az elköszönés után újra elmosolyodott.
< - Aztán a munkában vigyázz a Birodalmi hárpiával – felelte vidáman a nő. >
Még megvárta az esetleges választ, majd tényleg sarkon fordult és rohanni kezdett. A teste is felgyorsult, így már valószínűleg mindenki csak egy zöldes csíkot látott belőle, ha más emberekbe is belefutott. Pár perc múlva pedig vissza is ért a vendégcsarnokba. Ott elsőként a parancsnokot kereste meg és kiadta, hogy az emberek álljanak készen, akik jönnek a tárgyalásra. Amint ez megvolt felsietett a saját szállására és ott megnézte a saját maga által elküldött időpontot, hogy az android milyen időpontot küldött neki. Ha még volt idejük, akkor szépen lazán, lassan öltözött át, vett fel szexi fehérneműt az egyenruha alá, hogy majd ezzel is kedveskedjen Tubroknak. Ezen esetben, ha volt ideje, akkor még be is pakolt az elhozott ruhákból jó adagot egy bőröndbe, vagy tárolóba, amit át tudnak vinni, még az indulás előtt. majd amint végzett indult el lefele és adta ki a parancsot a kapitányának, hogy induljanak és a tárgyalóig meg sem állt. Ha nem volt idő már, mivel elkésni nem akart akkor sem, ha tudta, hogy várnia kell sietve öltözött át, a pakolást kihagyta és úgy indult el az embereivel valószínűleg a már megszokott helyre.

by **Bishop** Kedd 11 Nov. 2014, 23:16

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Tubrok a Zuhanás előtti világról tartott kis elbeszélést szívesen és érdeklődve hallgatja. Valószínűleg tényleg érdekli a téma, ahogy azt korábban is mondta és utalt rá. Miután Ingrid befejezi még egy értő bólintást is kap minderre a párjától.
< - Természetesen érdekel és meghallgatnék tőled egy hosszabb beszámolót. Ha... nem lesz semmilyen következménye rád nézve. Tyrt is meg fogom kérni, hogy tanítson, ha van rá módja. - válaszol őszinte hangon. >
A mosoly amit a Vex-el kapcsolatban kap Ingridtől tetszik neki és sejti is Ragal, hogy miért kapta ezt a nőtől. Ezután már egymás ölében ülnek. Még mielőtt Tubrok komolyabban lenyúlna megvizsgálni magát látja, hogy Ingridnek mennyire jól esnek a szavai. Ingrid a csókkal meglepi Tubrokot, aki őszinte tekintettel pillant a szemeibe és elmosolyodik.
< - Legbelül szerettem volna, de magamnak sem mertem bevallani. Utólag már könnyű. - vallja be ezt is >
Majd ténylegesen végigsimít néhányszor a merev férfiasságán és próbál rájönni, hogy Ingrid közelségén túl mi is lehet rá ennyire erős hatással. Ezalatt Ingrid végig roppantul jól szórakozhat, mivel a párja nem gyanít semmit. Még megvárja Miller hogy kiszórakozhassa magát, aztán először óvatosan majd gyorsabban és érezhetőbben kezd el mozogni ágyékkal és csípővel. Tubrok meglepetten pillant rá.
< - T... >
Elakad a férfi szava mert a hirtelen felismerés és meglepettség után Ingrid egy másodpercet sem hagy neki, hogy válaszoljon, azonnal megcsókolja. Tubrok a csókban elmerülve óvatosan megfogja Ingrid nyakát és tarkóját és egyre csak húzza magához. Nagyon sokáig elnyújtja a csókot Ragal. Végül miután elszakadnak egy kis ideig gondolkodnia kell, hogy mit is akart az előbb mondani.
< - Te és a mocskos kis trükkjeid. Imádlak Boszorka. >
Nyomatékosítva a tetszését a kezeivel még rá is segít Ingridnek a mozgásra odalent. Még jó néhány kisebb, igen közeli kisebb közjáték lezajlik közöttük, mire ténylegesen ki tudnak valahogy szállni az ágyból és elkezdhetnek öltözködni. Még az öltözködés közben Ingrid a párja nagy örömére továbbra is tartja a szerepét és szigorú lenni vele. A torok köszörülésre és a felszólításra Tubrok összeszedi magát és egy ideig Ingrid szemét nézi. De a tekintete egy hosszabb idő után megint "leesik" és ismét csak a melleit nézi.
< - Ne kérlek ne vedd! - válaszolja Tubrok megjátszott "kétségbeeséssel" - Legfeljebb megparancsolom, hogy nézzenek el és betartják vagy nem. >
Ad egy "utolsó lehetőséget" Tubrok. Itt már érezhető hogy ő is alig tudja elfojtani a nevetését, ami elő akar törni belőle a helyzet miatt. Az öltözködés alatt még egyszer szóváltásba keverednek egymással. A fenyegetésen ezúttal Tubrok hosszasan elgondolkozik mire válaszol Ingridnek.
< - Legyen. Adok neked alkalmat, hogy ki duzzogd magad. Meglátod mennyire fog mindkettőnknek hiányozni a másik az ágyban. >
Természetesen Tubrok is megjátssza magát Ingrid irányába, hogy a nő lássa, az utolsó dolog lenne valójában az hogy ilyet tegyen kettejükkel. Még a csarnokból kifelé indulás előtt Ingrid komolyabb szavakat intéz a párjához. Ez meg is lepi Tubrokot és nem is tudja hova tenni az egészet, egészen addig amíg Ingrid nem vált hangot és érzékelteti hogy a korábbi sem volt komoly a részéről. Erre hangosan fújja ki a levegőt Ragal a megkönnyebbüléstől.
< - Valami rémlik. Nos úgy tűnik tényleg magadnak kellett elküldened az időpontokat. >
Tubrok nem akarja szóban tárgyalni hogy mennyire kész volt a szeretkezés után, de a széles mosolya pontosan elárulja mennyire élvezte és mennyire megismételné és hogy minden másodperce jó volt neki. Még ha utána Ingridnek is kellett támogatnia és alig emlékszik utána. Mindenesetre az előbbi komoly hangulatot Ingridnek remekül sikerül feloszlatnia. Később már kéz a kézben mennek le a lépcsőn. A megjegyzésre amit Tubrok kap a ruhadarabokkal kapcsolatban hangosan nem válaszol de rendkívül sejtelmesen pillant hátra Ingridre, jelezve hogy értette a célzást. Lent az ajtó előtt állva a búcsúcsók valóban hosszúra nyúlik, de ez egyikőjüket se zavarta. Az utolsó szavakon Tubrok is elmosolyodik a köszönés után.
< - Úgy lesz. - ígéri meg. >
A búcsú után mindketten ellenkező irányba fordulnak és Ingrid már rohanni is kezd. A hangokra Tubrok hátrafordul és még látja a zöldes csík látványaként rohanó Ingridet. Ezen is elmosolyodik, aztán rosszállóan megrázza a fejét, de ezt Ingrid már nem láthatja. Visszaérve a saját csarnokába minden a lehető legnagyobb rendben várja. Az embereinek a parancsnoka természetesen készen várja.
- Igenis Lady Ingrid!
A megfelelő létszámú kíséret fel is sorakozik, hogy kísérjék. Ingrid ahogy az órára és az időpontra pillant rájön, hogy van ugyan elég ideje, hogy mindent megtegyen, de kicsit sietnie és rohannia kell. Ha ezt nem teszi és kényelmesen halad, akkor valószínűleg elkésik, ha viszont csökkenti a feladatainak számát, sokat kellhet várnia a végén. Mindenesetre mindent meg tud tenni amit akar. A pakolás közben rájön, hogy a kommunikátorát elhagyta, az Tubrok hálójában maradt valahol. Egy másik, tartalék kommunikátor természetesen a rendelkezésére áll ebben az esetben, de ettől függetlenül kicsit kényelmetlen érzés lehet.
Ingrid időben vissza tud indulni, immáron kíséretével az eddigi tárgyaló teremben is. A két szárnyas ajtó azonban most nem nyílik ki előtte azonnal. Egy rövid lézeres üzenet fogadja, amiben Tubrok az elnézését kéri és közli hogy késéssel fog indulni a tárgyalás. Az ajtó még percekig nem nyílik ki.

by **Miller lányok** Szer. 12 Nov. 2014, 11:33

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Látta, hogy a párja figyelmesen hallgatta, amíg a régi világról mesélt neki. gyengéden elmosolyodott arra, hogy így aggódik érte Tubrok, hogy csak akkor tegye meg mindezt, hogyha nem lesz következménye. Igazából Ingrid Tubrokért vállalta volna a Fekete Sziklát is, mert elmondott egy két olyan dolgot, amit úgyis megtudhatna Tyr-től, de való igaz, hogy az egykori hadistent sokkal kevésbé kötötték a szabályok, mint Ingridet. Viszont ehhez Lerontis-sal kellett volna ismét hadakozni, mert ő volt az, aki könnyedén odaküldhette őt, amikor csak akarta, vagy éppen már nem volt szüksége a nőre. Minden más koholt vád lett volna, ez viszont nem, és tölthetett volna a börtönben annyit, hogy soha többé ne lássa viszont Tubrokot, mert több ideig van bezárva, mint amíg él a férfi. Már ez a puszta gondolat kétségbe ejtette, hogy megtörténhet. Ezt pedig nem akarta, kellett lennie valamilyen köztes járható útnak ebben az egészben.
< - Majd igyekszem óvatos lenni – ígérte. – Gregnek megvan az engedélye, hogy ezeket tudja, a származása miatt Eyjolfnak is meglesz. Azonfelül nem nagyon hiszem, hogy tudnék olyasmit mondani, amit Tyr ne tudna elmondani neked. >
Ez volt az egyetlen, amiben nem szerette, hogy meg van kötve a keze, noha nem is találkozott eddig olyan férfival, akinek erről mesélhetne. A legtöbb szeretője úgyis nála idősebb volt az ezer év során, és azok is szinte mind emlékeztek a Zuhanás előtti világra, így ezekben az esetekben nem volt ilyen gond. Cal tudhatott róla az apja révén, utána pedig akikkel csak egy-egy éjszakát töltött és nem volt kapcsolata, azoknál efféle dolog nem volt. eddig erre nem is gondolt soha sem, hogy lényegében szinte csak idősebekkel volt tényleges hosszabb kapcsolata. Ezen magában mosolyodott el, ez annyira Zuhanás előtti szokás volt, Tubrok pedig egy hatalmas kivétel lett, de ő úgyis minden tekintetben különleges volt Ingrid számára. Amikor már egymás ölében ültek és Tubrok kimondta, hogy szerette volna, hogyha Ingrid belészeretne az továbbra is igencsak jól esett a nőnek. Megértően bólintott a következő szavakra, hogy valóban félelmetes lehetett bevallani a párjának mindezt, hiszen azért tényleg az lehetett, ezt még Ingridnek is be kellett látnia, főleg azok után, hogy az a Flottás nő csak játszott vele.
< - Ennyire félelmetes volt, hogy én Birodalmi vagyok, míg te „csak” a Rocksolid uralkodója? – kérdezte gyengéden. – Vagy ennyire azért nem volt nagy az egód? >
A második mondat már inkább a kettejük közötti hangon ment, mivel mostanra Ingrid biztos volt benne, hogy már bármikor felmerülne ez a férfiban, ha egy Ingridhez hasonló HPI-s nővel hozná össze a sors, főleg, hogy már volt tapasztalata és semmilyen téren nem mondott csődöt egy Birodalmi nővel szemben sem. Ezek után következett, ahogyan Tubrok próbált rájönni, hogy mitől is izgult fel ennyire, de nem sikerült neki megtennie. Éppen ezért minden egyes pillanatot Ingrid kihasznált, hogy jót mulasson az értetlen párján. Ahogyan kimondta a szavakat és egyre érezhetőbb volt az, hogy mivel is foglalatoskodik meglátta a meglepettséget Tubrok arcán. Majdnem felnevetett, mert olyan jól szórakozott, de végül csak megcsókolta a férfit, amikor az éppen megszólalt volna. Már a csóknál megérezte, hogy a férfi nem is nagyon akarja őt elengedni, mert a kezével húzza oda magához. Ebben a pozícióban Ingrid Tubrok hátát és oldalát kezdte simogatni és nem is próbált elhúzódni addig, amíg a férfi be nem fejezte a csókot. A csók után még a mozgásban is segítette a párja a nőt, pedig nem lett volna szükség erre, ment ez Ingridnek magától is. A válaszon csak szélesen mosolyodott el ő maga is, örült annak, hogy ezt a választ kapta.
< - Ez csak a bemelegítés volt – búgta a férfi fülébe. >
Ezzel a mozdulattal rántotta le őt az ágyra és fogta le, és kezdődhetett meg a kínzás. Miután ezeken túllettek és végre eljutottak közel két és fél órával később addig, hogy végre induljanak is. Az öltözködés közben Ingrid továbbra is igyekezett fenntartani a szerepét és megjátszani a szigorú nőt, amit ebben a helyzetben még mindig nehéz volt és továbbra is a nevetés környékezte ezzel kapcsolatban. Főleg, hogy Tubrok továbbra sem volt képes arra, hogy sokáig a szemébe nézzen, hiába tett meg mindent azért, hogy így legyen. Továbbra is szigorúan nézett és megcsóválta a fejét, hogy nem lesz ez így jó, ahogyan a dolgok most állnak kettejük között; mindez elfogadatlan a számára.
< - Nem voltál meggyőző – mondta megjátszott lesajnálással. – Tehát kénytelen vagyok ruhát ölteni, hogy úgy tárgyalhassak, hogy a másik oldal képviselőinek a szemébe nézek és nem arra várok, hogy végre megtiszteljenek azzal, hogy a melleim, esetleg a szemérmemet helyett a szemembe nézzenek. >
Zárt le a vitát mindezzel. Amint kimondta a szavakat már felnevetett ő is és nekilátott a gyors felöltözésnek. Amíg ezt tették, egy újabb „szóváltás”, kisebb játék is kialakult közöttük. Tubrok válaszára pedig szinte gondolkodás nélkül válaszolt ismét, teljesen rutinosan.
< - Nekem nem kell nélkülöznöm semmit – felelte megjátszottan duzzogva. – Még mindig megkérhetem Maniac-et, hogy energiamezővel feszítsen ki téged, hogy mozogni sem tudsz és utána megerőszakolhatlak, amíg ebben az állapotban vagy. >
Válaszolta továbbra is megjátszva, frappánsan, majd az alsóajkába harapva állt meg.
< - Csak egyetlen „hátránya” van, valószínűleg még te is élveznéd, és akkor az egész sajnos nem ért semmit. >
Természetesen kiérezte a párja szavaiból, hogy soha sem menne el a férfi eddig, de attól függetlenül úgy válaszolt, mintha nem tűnt volna fel neki az, hogy miként gondolta az egészet Tubrok. Ezt a férfi is kiolvashatta belőle, nem szerette volna Ingrid, hogy sértődés legyen ebből, ezért hagyta, hogy ennél könnyedén olvasson belőle a férfi. Ahogyan komolyabban szólalt meg akkor látta, hogy nem értette Tubrok az egészet, de amikor másodjára felelt, már nem olyan komolyan, akkor örült, hogy a párja is megkönnyebbült, hogy megértette, hogy szó sem volt arról, hogy hivatalból megsértődne, hanem csak játszott ismét. Ingrid is elmosolyodott, ahogyan a párja is, amikor azt említette, hogy mennyire készen volt a szeretkezés után. Igaz ezt már nem róhatta fel nagyon, hiszen már nála is elérte Tubrok, hogy hasonló állapotban legyen, bár a nagyobb levegők után ő maga tudott volna a lábán is közlekedni. De az tényleg mulattatta, hogy saját magának küldte el az időpontokat. Amiatt örült, hogy a komolyabb, feszültebb hangulatot sikerült a szavaival végül is feloldania és ez nem rontja meg percekre sem a kettejük közötti légkört. Ahogyan haladtak lefelé a ruhadarabok között, akkor még elkapta Tubrok sejtelmes mosolyát, amit hasonlóan viszonzott.
< - Ha nem vigyáz lordságod, legközelebbi alaklommal a hálócsarnokodig sem jutunk el – kacsintott rá. >
Nagyon kevés dolog rémlett neki arról, hogy miként jutottak fel, be a hálóig, de az rémlett neki, hogy odakint a siklóból visszafelé már kint a hóban szerette volna, ha ott szeretkeznek. Igaz azt Tubrok nem bírta volna, de a lépcsőkön, vagy odalent már semmi sem akadályozhatta őket, maximum a kemény padló. A búcsú után lefutotta a távot a saját vendégszállásáig, ahol a parancsnok már válaszolt is a szavaira. A csomagolással és készülődéssel kapcsolatban, hogy mindent pontosan időre hajtson végre azzal rövidítette meg, hogy a ruháit csak bedobálta egy bőröndbe és nem hajtogatta őket össze. Attól úgysem kellett félnie, hogy összegyűrődnének. Amikor pakolt kezdte keresni a kommunikátorát, hangosan mondott el egy adag svéd és régi angol káromkodást, amikor rájött, hogy sikeresen otthagyta Tubrok háló csarnokában, az ágyon. Így kénytelen volt egy másikat előkaparni és majd azt összeszedni, amikor visszamegy a tárgyalás utána párjához. De ettől függetlenül minden megvolt és el is indulhattak. A megadott időre megérkeztek, de ahogyan Tubrok szólt is már előre, hogy valószínűleg később fognak kezdeni és valóban így lett. Ingrid hangosan sóhajtott fel, hogy tényleg várakoznia kell, csak azért, mert nem volt hajlandó elkésni. Mivel sejtette, hogy úgyis elég sokat kell várnia, révén Tubroknak mindkettejükről is meg kell, hogy győzze a vezetőket, Elofon győzelem volt, de a többieket nem tudta egyelőre, így lehet, hogy még fél óra múlva is itt fognak várni. Tekintve, hogy nem telt el sok azóta, hogy különváltak a párjától. Így jobb híján szöveges üzenetet küldött a címlistájában szereplő Árnyékhadseregeseknek, akikkel még mindig közelebbi, baráti kapcsolatban volt, és volt egy pár ilyen személy:
”Fiúk, kinek van kedve sakkozni egyet? És roppantul sajnálom, de most épp nincs időm kiugrani hozzátok személyesen. Ingrid.”
Sejtette, hogy nem sok mindennel foglalkozhatnak maximum gyakorolnak. Ha végül mégsem ért rá senki, akkor Maniac-n keresztül a hálóra csatlakozik fel, hogy valamelyik általa is játszott stratégiai játékon alázzon meg néhány ellenfelet, amíg még várakozik.
~ Maniac, ne merészelj figyelmezetni arról, hogy a Birodalom érdekeit tartsam szem előtt a személyes érdekeim helyett. Tökéletesen tisztában vagyok vele! ~ üzente a Mesterséges Intelligenciánal, mielőtt az szólhatott volna neki erről. ~

by **Bishop** Szer. 12 Nov. 2014, 21:38

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Az információ átadással kapcsolatban Ingrid tudhatja, hogy ha nem elég óvatos akkor annak lehetnek következményei, de majd ha már flottás tiszt lesz, akkor már jobban tájékoztathatja Tubrokot erről a rangja miatt. A válaszra Tubrok most is értően bólint.
< - Óvatos leszek én is és nem kérdezgetlek. Annyira ez nem is fontos, tanulok Tyrtől. >
Láthatóan nem csak kimondja a szavakat de úgy is gondolja, hogy ez egy egyszerűbb módja az egésznek. Miután Ingrid belegondol, hogy eddig csak nála idősebb párja és szeretője volt és, hogy Tubrok milyen nagy kivétel ebből a szempontból, máris a férfi ölében ül visszavágásként a férfi gonoszkodására. A komolyabb kérdésen Tubrok elgondolkozik.
< - Csak attól féltem, ha nem leszek elég ügyes és még szeretni is akarlak, csalódnom kell. - majd ő is elmosolyodik - Na meg az egóm is hullámzott. - válik szélessé a mosolya. >
Ingrid érzi mind a komolytalanságot mind a mögötte lévő mély érzéseit és gondolatait Tubroknak, de mivel a férfi ezeket már mondta neki korábban, most nem akarja még egyszer kifejteni, mert tudja Ingrid is pontosan tisztában van azzal, hogy kissé ingatag volt korábban még ha nem is mutatta ki. Mindez után Ingrid végrehajtja az aljas manőverét felizgatva Tubrokot, aki nem is érzi mitől lehet ez. Mire hagyja a férfinek hogy felismerje, máris visszavágna Tubrok, de még ezt sem engedi meg neki, mert rögtön megcsókolja. Végül nekiugrok és nekilát a férfi gyötrésének, amivel teljesen kikészíti a férfit. Ezután az őt elrabolja, majd következnek a zuhanyzóban történtek és a fél órás alvás. De ezek már mind csak kellemes emlékek Ingrid számára. Mindezzel a több mint másfél órás történéssel érezhetően Tubrok is nagyon elégedett. Már az öltözködés közben Ingrid szavaira Tubrok hirtelen felkapja a szemeit a nő melleire és felveszi a szemkontaktust. A szavakra végtelenül sajnálva a dolgot, de értően bólint.
< - Tehát ez az Ön döntése Lady Ingrid. Akkor hát így lesz. - erősíti meg ő is. >
Mindazonáltal amíg nem kezd el öltözködni Ingrid, a szemeit, kicsit még mindig játszva a nő idomain tartja. Az öltözködés közben is egy kisebb szócsatába keverednek a szerelmesek. A válaszra és Ingrid egész reakciójára, élen az ajakba harapással Tubrok egy nagyon meglepett arcot vág, de nem kellemetlenül hanem kellemes módon. Érzi Ingrid hangjában a nem komoly hangszínt mégis mintha elgondolkozna azon hogy Ingrid megerőszakolná őt, csak hogy megkapja.
< - Hmm... - gondolkozik el ő is - Valószínűleg tényleg élvezném. >
Természetesen ő is játékosan felel, tudva hogy ez szóba se jöhet, de azért nagyon furcsállja hogy Ingrid ezzel huzakodott elő. Mindenesetre az hogy Ingrid hagyja magában a párját tisztán olvasni, segít elkerülni egy kellemetlenebb gondolatot a férfi részéről. A teljes felöltözés után kézen fogva indulnak el, a lépcsőkön kezdenek el "szembe jönni" Tubrok széttépett ruháinak darabjai. A szavakra Ragal most is elmosolyodik, majd kissé kihúzza magát és úgy válaszol.
< - Már tapasztalhatta Lady, a heves vérmérsékletem megkívánja hogy ne csak a hálóban, de a padlón is magamévá tegyem alkalmanként. >
Ad "hivatalos" választ ezzel Ingrid szavaira, a mozdulataiból is az látszik, ha nem érnek el a hálóig, azt is rettentően élvezni fogja akár itt a lépcsőn is vagy az egyik teraszon. Gondolkodás közben Ingridnek eszébe juthat, hogy máskor akár kint a hóban is megoldható lenne egy együttlét Tubrokkal. Csak egy kevés hőmérséklet szabályzásra van szükség, hogy ne legyen olyan alacsony a hőmérséklet de a hó mégis megmaradjon és egy birodalmi tapaszra amit Tubrok magára rakhatna és akkor kényelmesen mozoghatna, nem érintené a hideg. De ez csak egy pillanatra ugrik be neki. A búcsú és szétválás után Ingrid futva percek alatt megérkezik a csarnokába, ott gyorsan átveszi a fehérneműjét a sokkal erotikusabbra, összepakol, elővesz egy új kommunikátort, a kísérete csatlakozik hozzá és időre átmegy a tárgyalóteremhez. Az ajtót zárva találja egy üzenettel. Ingrid türelmesen vár, csak sóhajt egyet, tudva milyen nehéz dolga lehet a párjának a saját vezéreivel. A szöveges üzenetére meglepően gyorsan kap választ.
" - Ráérek egy virtuális játékra. - N471"
N471-ről tudja Ingrid, hogy az egyik legjobban sakkozó Árnyékhadsereg tag, a legtöbb és az első emléke is az a férfiról, hogy teljes felszerelésben egy régi Zuhanás előtti táblán játszik éppen egy másik Árnnyal. A sakk maga egyébként is jellemző a szervezetre, a régi jelképük is egy bástya köré épült, a koponya mellett. Ha a meghívást elfogadja Ingrid akkor kivetül elé - csak a retinájára - egy sakktábla, felállítva és mögött az Árnyékhadsereges, ülő helyzetben mellkastól felfelé.
" - Fehér vagy fekete. Válassz. - N471"
Bármit is választ Ingrid, a férfinek az jó, ha akar kezdhet is. Maniac az üzenetre és felszólításra azonban szokásos módon reagál.
~ Negatív. Program felülírása nem lehetséges.
Így tehát tudja Ingrid, hogy bármit is tesz, amint belép a tárgyalóba úgyis figyelmeztetést fog kapni a Mesterséges Intelligenciától.

by **Miller lányok** Csüt. 13 Nov. 2014, 11:53

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid belegondolt abba, hogy mik is a lehetőségei azzal kapcsolatban, amit szívesen, nagyon szívesen megosztana a Tubrokkal, végül is neki a Zuhanás előtti világ is az élete része volt. Ha pedig most a férfi úgyis nagyon sokáig a párja lesz és még közös gyermekük is lesz, akkor ezt is nagyon szívesen megosztaná vele, mert ha nem tudja, az olyasmi lenne, minta titkolózna előtte. Ezt pedig nem akarta megtenni, révén egy ember mit fog tenni a Zuhanás előtti tudással? Semmit, maximum a kíváncsiságát elégítheti ki vele. Még olyan pozícióban is van, mint Tubrok Ragal. Annak ellenére, hogy érezte azt a párja szavaiból, hogy komolyan gondolta, hogy nem olyan fontos mindez, Ingrid tudta, hogy Tubrok igenis kíváncsi ezekre a dolgokra és örült volna annak, hogyha ő lett volna az, aki mesélhetett volna, annak ellenére, hogy saját maga is csak hallotta, tanulta az anyjától, míg Tyr tényleg élt is azokban az időkben. Ahogyan ezen gondolkodott beugrott neki valami, ha Flottás lesz, talán kap engedélyt arra, hogy ezekről beszélhessen, hiszen más tisztek is vannak, akik ennél jócskán extrémebb dolgokra kapnak engedélyt. Örömtelien mosolyodott el ennek a gondolatára, hogy mégiscsak van remény minderre.
< - Csak ki kell várnunk, amíg Flottás leszek – mondta boldogan. – Akkor több mindent mondhatok el és még kérvényezni is fogom, ha szükséges, hogy erről beszélhessek veled. Ha más tisztek arra kapnak engedélyt, hogy földönkívüli fajokból tartsanak szeretőket és ezeket az Anyahajóra hozzák és ott legyenek, akkor ehhez képest néhány információ a Zuhanás előttről, főleg, amikkel kezdeni sem tudsz semmit és megszerezhetnéd máshonnan, semmiség. Legalább is szerintem. >
Most emiatt igencsak lelkes lett, hogy talált egy kiskaput és remélte, hogy a párjának is elfogja mindez nyerni a tetszését, főleg, hogy Ingrid lesz az, aki mesélhet majd neki így. Miután már az ölében ült a párjának rákérdezett arra a komolyabb kérdésre is, majd türelmesen várta végig, amíg elgondolkodott a férfi, majd a válaszon elmosolyodott. Roppant jól rejtette el azt eddig a férfi, hogy kételkedett, mert ebből semmit sem észlelt Ingrid. Végig tökéletesen magabiztosnak és határozottnak tűnt Tubrok. Gyengéden mosolyodott el és csókolta homlokon a másikat, ha az engedte mindezt. Nem is kellett többet mondania a férfinak, korábban megbeszélték és ennyiből is megértette volna Ingrid, ha elsőként hallja. De akkor is jól esett neki az egész, sokkalta jobban, mint mástól, amikor hallotta ugyanezt.
< - Kapsz még egy piros pontot is tőlem – abban az esetben, ha itt más színnel mondják a dicséretet, akkor értelemszerűen azzal mondta. – Ha nem említed meg, hogy nem voltál magabiztos, soha sem jöttem volna rá erre. Végig annak tűntél, túlzottan is. >
Így már logikusnak találta, hogy az is egy szerep volt, amit a párja remekül játszott akkor, hogy levegye őt a lábáról és részben ez is közrejátszott ebben. Ezek után következtek a komolyabb játékok, amik végül orális szeretkezésbe fordultak, majd pedig az alvás és végül pedig az öltözködés és az indulás a tárgyalásra. Az öltözködés közben, amikor végül is Ingrid megtagadta azt, hogy meztelenül menjen a tárgyalásra, mert megvoltak az indokok, hogy miért is nem figyelne senki a szavaira végre ezzel elérte azt, hogy a párja a szemeibe nézzen és a melleit bámulja mindvégig. A sajnálkozó tekintetre már-már megenyhült, de végül csak fenntartotta a szerepét és így a szigorú tekintetet is. Tubrok szavai után kissé oldalra is biccentette a fejét, majd így válaszolt a párjának.
< - Igen, ez a döntésem – mondta még mindig a megjátszott szigorúsággal. – De ha később, idővel ön levedli, kinövi a gyermeteg féltékenységét és úgy alakul, hogy ismét tárgyalnunk kell, bármilyen formában, akkor örömmel megyek ruha nélkül. Úgyis az egyenruhámban úgy érzem magam, mintha nem lenne rajtam semmilyen öltözék, most, hogy már tudod neked is könnyebb lesz elképzelni ezt és találgathatsz, hogy milyen fehérnemű van rajtam. Nem fogsz unatkozni. – kacsintott rá itt már komolytalanul, megtörve itt már a korábbi játékot és a komolyságot, főleg, hogy ez roppant nagy gonoszság volt tőle. >
Ezek után Ingrid még megvárta, hogy a szeretett férfi elég sokáig legeltethesse rajta a szemeit, majd utána kezdett tényleg már öltözni, amin gyorsan túl is esett. Ezen idő alatt következett a következő szócsata, amit mint eddig is láthatóan mind a ketten nagyon is élveztek. A szavai után látta azt, hogy a párja mennyire meglepődött azon, amit mondott, valószínűleg erre nem igen számított, azonfelül nem nagyon volt elterjedt, hogy egy nő erőszakoljon meg egy férfit, mivel ha ezt megtudja tenni a másik általában már eléggé fel lehet izgulva és máris nem beszélhettek erőszakról. Azt még látta, és érezte a férfi felől, hogy örömmel vette ezúttal, hogy Ingrid hagyta, hogy olvasson benne a párja, így valószínűleg egy kellemetlen gondolattól, félreértéstől mentette meg magukat. A válasz pedig, hogy kapott is a szavaira az Ingridet lepte meg láthatóan, érezhetően, főleg az, amit mondott még hozzá Tubrok, hogy élvezné is. A nő rosszallóan csóválta meg a fejét, mégis valahogyan furcsa elégedettség volt a mozdulataiban és a mosolyban, ami az ajkaira ült ki.
< - Most már kijelenthetjük, hogy tényleg, hivatalosan is megrontottalak – felelte mosolyogva. – És el is rontottalak, nem csak meg. >
Eddig csak szurkálódva mondták mindezt, most ezt komolyan is gondolta Ingrid, de mégsem úgy, hogy rosszallóan, sokkalta inkább örült annak, hogy Tubrok nem viszolygott az ő furcsa perverzióitól és elfogadja azt, sőt még élvezi is, hogyha le van fogva és ki van szolgáltatva. Most Tubrok láthatta Ingriden, hogy tényleg aggódott a nő, hogy a párja nem fogja tolerálni ezt, sem a szadizmusát, már csak azért sem, mert uralkodó és hozzá van szokva, hogy ő irányít, így mindez roppant kellemes csalódás volt Ingridnek és ezzel Tubrok nagyon boldoggá tette őt. ahogyan haladtak le a lépcsőn a csarnokba. Amit itt mondott Tubrok, hogy időnként máshol is örömmel teszi magáévá Ingridet láthatóan igencsak elnyerte a nő tetszését és egyáltalán nem bánta, hogy mindezt igényli a partnere. Az már úgyis kiderült, hogy ő maga is roppant vállalkozó szellemű és kedvű személyiség és nem igazán van baja a medence szélével, vagy éppen a kerttel sem.
< - Mindezt egyáltalán nem bánom nagyuram – felelte. – Szeretem a spontaneitást, és erről jut eszembe. Meg fogjuk tudni oldani, hogy kint a hóban is szeretkezzünk, ha a szabad ég alatt való együttlét nem zavar. >
Kacsintott sokatmondóan a párjára, szerencsére beugrott neki a kiskapu, ahogyan erről beszéltek és belegondolt, hogy miként tudná megoldani, hogy csak kicsit kell magasabbnak lennie a hőmérsékletnek és egy tapasz, ami lényegében megtartja a hőt és nem elzárja a testet a hidegtől, mindezt Tubrokra és ettől a pillanattól kezdve már a hó sem lenne akadály kettejük számára. noha mindez kisebb szervezést igényelt és nem tudták volna most megtenni, de mivel már az eszébe jutott, így legközelebb, ha visszajön, akkor már tud készülni és tud ilyen tapaszt is hozni minden egyében kívül, amire még szükségük lehet, vagy neki, amikor majd itt tartózkodik. A csarnokba való visszaérkezés után mindent megtudott tenni, majd a kíséretével együtt megérkezett a tárgyalóhoz. Ott mivel még várakoznia kellett, ki tudta, hogy meddig, remélte, hogy nem túl sokáig, de a várakozás idejére tett egy próbát az Árnyékhadsereges srácoknál, hátha valakinek lenne kedve. A gyors válasz, hogy kapott egyet igencsak meglepte, nem számított ennyire gyors válaszra. Mikor meglátta a „nevet”, vagyis az azonosítót az üzenet végén elmosolyodott. Azaz egy igazi kihívás, emlékezett N471-re, mindig szinte teljes menetfelszerelésben volt és az ősrégi mostanra triplán múzeumi darab sakktáblával játszott. Meg is jelent a kép a retinájára vetítve, fehér, vagy fekete. A meccs már így is kihívás volt és volt egy olyan érzése, hogyha végig is tudják játszani, akkor is legalább 60-40% az esélye a mérkőzésnek N471 javára, bár lehet, hogy 65-35. Ígyis-úgyis hátrányban volt és Ingrid amúgy is szerette a kihívásokat, így ezek alapján döntött a színről.
” - Legyen a fekete – Ingrid”
Így egyelőre megvárta, hogy a férfi mit is fog lépni, utána teszi majd meg ő maga is a sajátját. Közben Maniac is reagált arra, amit mondott neki. Megtagadta a kérését, Ingrid felsóhajtott, azaz ugyanúgy értesíteni fogja, amint belép a terembe, Ingrid pedig szívhatja a fogát, hogy ez az ostoba gép olyan, amilyen. Pedig tökéletesen tisztában volt ezzel, nem kellett volna a megtennie, a program epdig lehetne rugalmas erre, főleg, hogy a célszemély tisztában van vele. Egyelőre azonban csak várakozott a lépéssel kapcsolatban, hogy N471 mit lép, és közben figyelte az ajtót is, hogy mikor fog kinyílni, bár még legalább tíz-tizenöt percet tippelt volna legalább, hogy minimum ennyi idő Tubroknak, hogy mindenkivel mindent megbeszél és próbál rájuk hatni.

by **Bishop** Pént. 14 Nov. 2014, 00:11

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

A boldog válasz Tubrokból is egy vidám mosolyt csal elő és érdeklődve hallgatja mi is jár a párja fejében, ha már a Zuhanás előttről akarnak beszélni.
< - Nem is rossz ötlet. - válaszol mosolyogva. >
Ingrid lelkesedése a férfira is átragad, aki képtelen abbahagyni a mosolygást, és azt hogy elvesszen Ingrid szemeiben. Amikor már Ingrid Tubrok ölében ül a gyengéd szavak rendkívül jól esnek neki, a hálából kapott második csókot is jól fogadja Tubrok és ugyanúgy elmosolyodik, ahogy korábban. A pirospont is elnyeri a tetszését.
< - Ó, én mindig az vagyok. - feleli mosolyogva a magabiztosságra. >
Még fürkészve figyeli Tubrok mit is szól Ingrid a szavainak és saját gondolatainak ellentmondó egoista válaszon. Majd ezután következett a már sokkal veszélyesebb játék, majd "kínzás" ami a szeretkezésbe torkollott és ismét az ágyban kötöttek ki emiatt. Az első kisebb szóváltásukat Tubrok már elkönyvelte vereségnek és veszteségnek a maga részéről, ezért meg is lepi amikor az eddig szigorú pillantású, vele ellenkező Ingrid megenged és ajánlatot tesz neki. Különösen hogy ez meg is töri a játékot.
< - Erre nem számítottam. - vallja be - A végén még tényleg kénytelen leszek találgatni mi bújik meg az egyenruhád alatt. >
Tubrok még vissza is kacsint Ingridre, jelezve ezzel, hogy elfogadta a "kihívást" ami a fehérneműt illeti. Ezzel Miller igencsak megnehezíti a dolgát azzal kapcsolatban hogy a férfi ne gondoljon csak rá még a tárgyalás alatt is. A második szóváltás során is Ingrid képes meglepni a másikat, ahogy felemlegeti az erőszakolást. Tubrok figyeli Ingrid különösen elégedett mosolyát és fejcsóválását. A szavakon halkan, elégedetten felnevet. Ha Ingrid engedi közelebb lép hozzá, végigsimít a két karján, magához húzza majd kissé lehajol és megcsókolja Ingridet.
< - Úgy tűnik tényleg elrontottál. Ha megrontanod nem is kellett. - fejezi be sejtelmesen. >
Ha Ingridnek az előző jó esett a szavak után kap még egy csókot a férfitől, ezután húzódik csak el tőle Tubrok. A válasza őszinte volt, ezt a részt már ő sem tekinti játéknak. A nő perverzió pedig egyáltalán nem zavarják, hiszen megvannak a saját fétisei, amelyeket Ingrid fogad el neki. Ahogyan Tubrok láthatja Ingridben hogy milyen kellemes csalódás és megkönnyebbülés volt a számára a férfi szexuális ízlése, úgy Ingrid is pontosan látja a párjában, hogy a férfinak szintén hatalmas pozitív csalódás volt ő maga és minden amit kettejük között művel. A következő bejelentésével Ingrid - már a lépcsőzés közben - igencsak meglepi Tubrokot.
< - Megoldható? - kérdez vissza kaján mosollyal - Úgy hiszem ezt számon kéred rajtam Boszorka. >
A tekintetén látszik, hogy máris elkalandozik a gondolattal, hogy ők ketten, odakint a hóban szeretkeznek ugyanolyan hevesen mint bent az ágyban vagy a fürdőben szoktak. Leérve a lépcsőn kilépnek az ajtón, búcsúcsókkal és szavakkal elköszönnek, majd Ingrid sarkon fordul és elrohan. A csarnokában könnyen és gyorsan végez saját dolgaival majd már kísérettel érkezik vissza a tárgyalóhoz, ahol várnia kell. Várakozás közben egy játékot kezd az egyik Árnyékhadseregessel, N471-el. A maszk és a felszerelés miatt nem sok érzelmet tud leolvasni a mellkastól felfelé holografikusan kivetített férfiról, de már kellően jól ismeri az Árnyékhadseregnél töltött idő miatt. Ingrid végül a sötét bábukat választja.
"- Világos. Gyalog előre."
Szükségtelen mondania, de N471 megteszi, mire kiejti az utolsó betűt a szélső gyalogja kettőt lép előre. Ezután Ingrid jön. Bármit léphet, amit jónak lát, ez még a játék eleje. Még néhány lépést ugyanilyen könnyen és gyorsan le tudnak játszani, majd N471 újra megszólal.
"- Sakk, matt."
És valóban, ha Ingrid letekint a táblára, már nem tud semmit lépni. Úgy tűnik az Árnyékhadsereges rövid idő alatt megverte. Az ajtó egyelőre még nem nyílik és a panelen sem látható semmilyen jelzés/változás. Tubrok nyilván még egyeztet a vezéreivel a megállapodásról és megpróbálja pozitívan kezelni a helyzetet.

by **Miller lányok** Pént. 14 Nov. 2014, 13:08

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid igencsak megörült annak, hogy a lelkesedése átragadt a párjára a meséléssel kapcsolatban. Olyan kellemesen meghitt volt a fejében, szemében, hogyha egymás karjaiban fekszenek, vagy éppen elmentek valahova, valamit megnézni, esetleg, ha rávehető volt Tubrok, akkor tavasszal, melegebb időben kirándulni, vagy esetleg vacsora, egyéb étkezés közben és akkor is tudna mesélni. Cal annyira nem volt vevő ezekre, mert neki csak mesék voltak, Greg-nek pedig mesélt, de őt gyakorta a hálózaton való játékok jobban lekötötték, mint ezek. De itt volt Tubrok, neki pedig mesélhetett és ez olyan kellemes volt. annak is roppantul örült, hogy az öltet Tubroknak is tetszett, már csak abban reménykedett, hogy a Flotta nem fogja a lelkesedését keresztbe törni és engedni fogja mindezt, nem lesz belőle majd a későbbiekben sem semmilyen baja. Saját maga is a lelkesen, boldogan mosolygott és Tubrokhoz hasonlóan elveszett a párja szemeiben. Már nagyjából össze is állt a fejében, hogy miként történhet ez a felvilágosítás, akkor minden gond nélkül mutathatná meg az anyja történetét is, amit a skandináv istenekről írt, talán pont az lenne az, ami a legjobban érdekelné a férfit, hiszen itt élnek, ez a vallásuk. Olyan dolgokat is megtudhatna, hogy miként látták a Zuhanás előtt a skandináv isteneket az emberek és még sorolhatta volna nagyon sokáig, hiszen olyan sok minden történt a Zuhanás előtt az embereket nézve. Csak a civilizáció hajnala Zuhanás előtt nagyjából háromezer-háromszáz évvel azelőtt kezdődött és azért előtte is voltak dolgok, bronzkor, ősemberek, az emberi faj kialakulása és sorolhatta volna. Évekig, évtizedekig tudott volna Tubroknak mesélni. Mikor már egymás ölében ültek, a kölcsönös vallomás a mind a kettejüknek nagyon jól esett, amit mondtak a másiknak. Itt is végig mind a ketten mosolyogtak és minden egyes szó, megmozdulás remekül esett a párosnak. Nem csak Tubroknak, de Ingridnek is. A párja szavai után csak egyetlen pillanatot várt a válasszal, aztán már ki is mondta azt.
< - Tudom, ezért is szeretlek – felelte és egy puszit nyomott még a férfi orrára. >
Tényleg nagyon szerette, hogy a férfi ennyire magabiztos, ahogyan most is a szavaival, pedig a korábbiak után, a bevallásnál, hogy mégsem így volt, nem lehetett teljesen az a férfi. De mégis ezt mutatta és ez igencsak elnyerte a tetszését Ingridnek, még imponált is. Ezt Tubrok érezhette és láthatta is a nőn, hogy nagyon jól beletrafált abba, hogy direkt kissé nagyképűen válaszolt és reagált.
Mindezek után már az öltözködés közben Ingrid igencsak meglepte a férfit, amikor ajánlatott tett végül és mégsem mért rá Tubrokra megsemmisítő választ, pedig nem volt nehéz leolvasni a párjáról, hogy a férfi már elkönyvelte, hogy kikapott. Szélesen mosolyodott el, ahogyan a férfi kimondta, hogy erre nem számított, ez egy aprócska győzelem volt Ingridnek, amit sokkalta jobban élvezett jelenleg, mintsem, hogy a ruha nélküli tárgyalásos dologban is a párja fölé kerekedett. Különösen a folytatás nyerte el a tetszését, hogy a kimondott szavak után teljesen biztos volt abban, hogy noha úgysem látszik, de a párja egészen biztosan fogja figyelni őt, hátha kiderülhet egy megmozdulás során, vagy véletlenül áttetsző lesz az egyenruha, sorolhatta volna. De természetesen semmi ilyesmi nem történhet meg, így kénytelen lesz a férfi addig ötletelni, amíg vissza nem érnek ide a csarnokba, mert noha Ingrid tervezte, hogy átöltözik, amikor mennek a ruháiért, de ott nem akarta megmutatni még, húzni akarta a párja idegeit, amíg csak tudta. A kacsintással pedig tudta, hogy Tubrok tényleg belement a kis játékba és találgatni fog. Ekkor néhány pillanatra győzelmi mosoly jelent meg az ajkain és könnyedén kiolvasható volt belőle, hogy mennyire elégedett a válasszal és a helyzettel.
< - Nagyszerű – mondta elégedetten. – Mind a ketten remekül fogunk így szórakozni. >
Tette még hozzá sokatmondóan. A következő kis szóváltásban is meglepte Tubrokot, ma „reggel” láthatóan igencsak élvezte Ingrid azt, hogy szinte mindennel képes a párját meglepni, de a szavai elnyerték a férfi tetszését. Ingrid örült, hogy ismét hallhatta a párját nevetni, engedte, hogy Tubrok közelebb lépjen, a simogatás nagyon kellemes volt neki és örült neki, felpillantott közben a párjára és rá is mosolygott szerelmesen. A csóknál belekarolt a férfi nyakába és viszonozta azt, ezen idő alatt pedig teljesen hozzá is simult, illetve lábujjhegyre állt, hogy megkönnyítse a férfi dolgát és ne kelljen olyan mélyre hajolnia miatta. A szavakra is fenntartotta a mosolyát, majd viszonozta az újabb csókot is. Ezek után engedte csak ő is el a párját, hogy hátrébb húzódjon, csak utána válaszolt.
< - Igaz, már nélkülem is meg voltál rontva – felelte. >
Érezhető volt, hogy mindez persze őt nem zavarta, talán még örült is annak, hogy nem neki kellett ezt megtennie. Annak pedig kifejezetten örült, hogy a párja is pozitívnak véli azt, hogy Ingrid is elfogad minden fétist és perverziót, amivel Tubrok rendelkezik. Most kezdte a nő megérteni, hogy miért is jó a szerelem, főleg, hogy a fájdalmat, amit akkor fent a hegyen érzett, hogy elveszheti a férfit azért, mert aki, csak akkor érezte. Azt a kis rossz dolgot leszámítva az egész olyan volt, mintha rózsaszín ködben járna. Már megértette a szófordulatot is, hogy miért nevezik ennek és nem bánta, hogy ezer év tapasztalatával sem képes ennek ellenállni. Nem mintha a szándékában állt volna mindezt megtenni. A lépcsőn lefelé, ahogyan megemlítette, hogy mégiscsak megoldható, hogy a hóban is tudjanak szeretkezni ismét meglepte Tubrokot, most már kézzelfogható volt, hogy mennyire élvezte mindezt. A kaján mosolynál látta már, hogy mennyire tetszett a férfinak maga az ötlet. Azonnal ki tudta olvasni, hogy elkalandozott a párja képzelete, hogy elképzelte kettejüket a hóban, ha már felhozta Ingrid. Eddig úgy vette ki, hogy Tubrok igencsak vizuális típus, ezt pedig eddig is kihasználta és később is tervbe volt véve a részéről.
< - Számon bizony – mondta gonoszul, miközben nadrágon kívül megmarkolta a párja férfiasságát. – Megoldható igen, ha visszajövök, akkor ígérem, ezt kipróbáljuk. >
Az ígéret szó különösen komolyra sikerült, hatalmas ígéretnek, hogy tényleg befogja hajtani a párján mindezt. Ezek után indult tovább lefelé, azt pedig, hogy mit is csinált a párja férfiasságával, mintha meg sem történt volna, csak pusztán gonoszkodás volt az egész és azt a célt szolgálta, hogy méginkább provokálja a másikat. Főleg azért is, mert szegény Tubrok jelenleg nem is tudott semmivel visszavágni, az egyenruha tökéletes volt arra, hogy minden ilyesmit megakadályozzon. Lent ezek, és a hosszú búcsúcsók után váltak el. Nem sokkal később Ingrid pedig már ott szobrozott a tárgyaló előtti bejárónál. A sakk közben nem is várta, hogy ellenfele arcáról bármit is letud majd olvasni, mivel mint mindig most is teljes menetfelszerelésben volt, így az arcán is maszk. Ha jól emlékezett nem is nagyon látta soha sem az arcát, legalább is ilyen alkalmakkor nem nagyon, pedig nem kevés időt töltött ott a fiúknál. Mivel az ellenfele is hangosan tette meg az utasításokat, Ingrid is így tett. Azonban, pontosan, ahogyan maga is várta, kikapott pár perc alatt. A sakk matt kimondása után Ingrid a táblára nézett, valóban be lett szorítva, így a holotáblán feldöntötte a királyát jelezve, hogy elismert a saját vereségét és feladta a meccset.
” - Hogy csinálod? Közel nyolcszáz év alatt lényegében te vagy az egyetlen, akit soha sem tudtam megverni sakkban” – küldte el az üzenetet N471-nek.
Igazából főleg csak költői kérdés volt, nem is reménykedett abban, hogy választ kap majd erre a kérdésére, egy győztes soha sem mondja el a trükkjeit, főleg nem ha Árnyékhadsereges, ő maga sem mondta el soha sem, hogy miként és hogyan tette, főleg nem azokat, amiket tőlük tanult. Az ajtó továbbra sem nyílt ki, Ingrid tudta, hogyha valamelyik vezető makacskodik, főleg Diederik, akkor ez még nagyon, de nagyon sokáig elhúzódhat és még az is lehetséges, hogy saját maga is itt őszül meg várakozásban, élve a Zuhanás előtti frappáns közmondással, ami a véleménye szerint remekül illett a mostani helyzethez.
” - Visszavágó? Úgy tűnik még egy ideig ráérek.” – érdeklődött.
Ha N471 benne van abban, hogy visszavágózzanak, akkor ennek értelmében jelenleg Ingrid kapta meg a fehér színű leosztást, és az első lépése pedig az volt, hogy a királynő előtti gyaloggal lépett előrébb, utána pedig várta, hogy ellenfele miként is fog reagálni és lépni. Most azonban jobban szándékozott figyelni és próbálta minél jobban megszorongatni az Árnyékhadseregest, hogy a férfinak is kihívás legyen a legyőzése és ne néhány lépésig tartson csak a mérkőzés. Most nem akarta olcsón adni a bőrét ebben a meccsben, az nem vallott volna rá az előbbi megsemmisítő vereség után.

by **Bishop** Pént. 14 Nov. 2014, 21:27

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid elmereng a gondolaton, hogy mit hogyan és mennyi mindent mesélhetne Tubroknak a Zuhanás előttről ha megkapná erre az engedélyt és ez még jobban növeli az így is kicsattanó jókedvét. Tubrok is ugyanolyan lelkes mint ő, de most nem látja meg Ingriden hogy miről is gondolkozik a nő. Amikor már Ingrid Tubrok ölében ül, rendkívül jól esik neki amit a másiktól hall, ezért Tubrok a korábbi két csókon felül még egy puszit kap az orrára. Most is kellemesen mosolyodik el az érzésre.
< - Jól esik hallani tőled. - válaszolja még mindig mosolyogva. >
Tubrok mozdulataiból kiérezhető, hogy ő maga is szereti a saját magabiztosságát és hogy ennyire kézben tudja tartani a helyzeteket és ennek az érzetét is, mégsem teljesen öntelt. Most ezt csak még jobban fokozza az hogy ezzel Ingridnél is bevágódott. Már az öltözködés közben Ingrid sikeresen arat több kisebb "győzelmet" a férfi fölött. Minden egyes mondatával vagy meglepi vagy olyan érzést vált ki Tubrokból amilyet előre eltervezett. A győzelmi mosoly a nő ajkain most egyáltalán nem zavarja Ragalt, sőt most örül is hogy ezt látja a szeretett nőn.
< - Abban biztos vagyok. - erősíti meg ő is, hogy mindketten nagyon is jól fognak szórakozni. >
A második szóváltás egy csókban végződik. Tubroknak jól esik hogy a csók alatt Ingrid átkarolja a nyakánál és neki simul, így teljesen érezheti őt, ráadásul le sem kell olyan nagyon hajolnia, mivel Ingrid lábujjhegyre áll. Ebben a kényelmes helyzetben úgy dönt elhúzza egy időre a csókot, hátulról deréknál karolja át Ingridet és húzza magához, egészen addig elnyújtva a csókot amíg Ingridnek jól esik. Miután ajkaik hosszas idő után elszakadnak egymástól, teljesen elengedi Tubrok a párját és hátrébb is lép. A váltott csókok, őszinte szavak és egyszerűen az egymáshoz való közelség közben Ingrid most is kézzelfoghatóan tapintja mennyire jó a szerelem és hogy eddig nélkülözte ezt a kellemes érzést. A lépcsőn lefele menet megállnak a ruhadarabok miatt, hogy néhány szót váltsanak. Ingrid válaszára Tubrok már számít, ez nem lepi meg, azonban ahogy érzi, hogy a ruhán keresztül Ingrid végigsimít a férfiasságán egy pillanatra lepillant magára. Közben úgy mozdul hogy a fegyvere még jobban Ingrid kezébe csússzon, de ezt úgy teszi mintha véletlen lenne.
< - Szavadon foglak. - kacsint Ingridre Tubrok a válasz mellé. >
A hatalmas ígéretet Tubrok érezhetően kihallja Ingrid szavaiból és rendkívül örül is neki. A kis közjáték után lemennek a lépcsőn, ki a főkapun, elbúcsúznak egymástól, Ingrid futva visszaér a vendégcsarnokba ott összekészül és indul is a tárgyalásra. Azonban az ajtó előtt kénytelen várakozni. Várakozás közben sakk játszmába kezd és az első kört pár perc után el is veszti. Ingrid gondolataival ellentétben kap választ a feltett kérdésére.
"- Ezer éve játszom. - N471."
Még ha Ingrid nem is őszül meg a várakozásra, egyelőre nem kap jelt arra hogy hamarosan beengednék. A kíséretének tagjai addig laza, helyzettartó formációt vesznek fel.
"- Visszavágó. Sötét bábuk felállítva."
Ezzel a táblának a másik oldala fel is áll. Ezt Ingrid is meg tudja tenni a saját részével. Ingrid nyit most kezdő lépéssel. Egyelőre N471 lemásolja a lépését, majd később is igyekszik hasonlóan lépni, csak arra figyel, hogy Ingridnek ne legyen lehetősége cselre és gyors mattra ezzel visszavágva és ellene használva a korábbi taktikáját. Az óvatosabb játékkal Ingrid most tovább húzza a küzdelmét. A játék még a felénél tart, amikor az ajtón lévő panel sötét narancsos színből sárgává vált és megjelenik rajta egy egyértelmű jelzés. Ingrid nagyjából öt perc múlva beléphet a tárgyalóba.

by **Miller lányok** Szomb. 15 Nov. 2014, 11:50

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Most valóban lefoglalta Ingridet a saját lelkesedése, így elfelejtette azt, hogy a párja tudjon benne olvasni. Igaz ez részben a saját ösztönös és berögzült viselkedése volt, ami kialakult az elmúlt ezer esztendőben. Most nem figyelte azt, hogy Tubrok szeretett volna-e benne olvasni, mert múltkor látta, hogy valaminél nem akarta, így akkor sem mutatott meg semmit neki, de most valóban nem figyelte, így a megszokottnál maradt. Fel sem tűnt neki jelenleg, hogy a férfi szerette volna-e a tudni, bár azért eléggé sejthető volt, hogy éppen azon gondolkodott el, hogy mikor és milyen helyzetben tudna mesélni a párjának. Mikor már a férfi ölében ült Ingrid elmosolyodott azon, hogy milyen jól esett a párjának az, amit csinált vele és az is, amit mondott. Azon különösen kellemeset derült, ahogyan azt is kitudta olvasni a férfiból, hogy mennyire örült a párja annak, hogy a magabiztossága is nyerő volt a nőnél. Azt nem kellett észrevennie sem, hogy mennyire szerette Tubrok kézben tartani a dolgokat és tényleg mindig magabiztosnak tűni, ezt pontosan tudta már lényegében az első pillanattól kezdve, hogy meglátták egymást és az első néhány szót váltották még az első közös étkezésnél, közvetlenül Ingrid megérkezése után.
Már az öltözködésnél Ingrid folyamatosan halmozta a kis győzelmeket, kis sikereket, amik csak mégjobban feldobták a kedvét, nem mintha nem lett volna egyébként is nagyon az. Annak is örült, hogy ezúttal Tubrok sem bánta azt, hogy ezt látta Ingriden, hogy örül a győzelmeknek és a magabiztosságnak is. Saját maga pedig roppant jól szórakozott, hogy lényegében a spontaneitása révén határozottan szinte mindennel meglepte a szeretett férfit, aki újra és újra meglepődött a nem várt reakcióktól. Remélte Ingrid, hogy ez jó sokáig megmarad, mivel szerette, ha ezt érzi, látja a férfin, hogy ilyeneket tudott lépni. Határozottan élvezte ezt a mai napot, ebben pedig nagyban közrejátszott Tubrok szerepe is, amit ő okozott, nem volt elég, hogy majd kicsattant az energiáktól, de ezenfelül roppant jó kedve is volt. Szinte már-már sajnálta, hogy a tárgyaláson úgyis ösztönösen lesz rideg, hogy azzal kell ezt az egészet elrontania, de a jó oldalát nézte, hogyha azzal végeznek, akkor már nem lesz most több tárgyalás, hivatalosan vége lesz a világháborúnak, egy másik a küszöbön, és végre senki sem róhatja fel neki, hogy etikátlan lenne azért, mert Tubrokkal van együtt. Szélesen mosolyodott el, már majdnem vigyorgott a párja szavain.
< - Én pedig garantálom, hogy így lesz – kontrázott. >
A második szóváltásból csókolózás lett, már a csók alatt érezte Ingrid, hogy mennyire elnyerte a szeretett férfi tetszését és, hogy hozzásimult és átkarolta a nyakát, a lábujjhegyre állásról nem is beszélve, hogy így könnyítse meg Tubrok dolgát. annak pedig saját maga örült, hogy végül elnyújtott a férfi a csókot, amit Ingrid végig szenvedélyesen és követelőzően viszonzott, egészen addig, amíg a párja meg nem szakította. Ha Tubrok tényleg kivárta, hogy Ingrid szakítsa meg előbb, akkor legalább jó tíz percet kellett várnia és a nő akkor is csak azért tette meg, hogy a párja levegőhöz is jusson, annak hála, hogy milyen helyzetből szakadtak ki a hálócsarnokban és indultak el igénye volt Ingridnek a hosszú csókra és tovább is ment volna, hogyha lett volna idejük és lehetőségük ebben a helyzetben. A ruhadaraboknál, amikor ott tettek megjegyzéseket, Ingrid érezte, hogy a párja férfiassága jobban a kezeibe csúszik nadrágon keresztül, amire így mégjobban rámarkolt és masszírozni kezdte ekkor. Csak néhány pillanatig, megvárva, amíg megérzi, hogy a párja felizgult az érintések nyomán, utána elengedte és úgy nézett Tubrokra, mintha nem is történt volna semmi, vagy nem tudna arról, hogy mindez megtörtént, vagy miképp történhetett. A válaszra és a kacsintásra kacéran mosolyodott el. Arra, hogy mit is ígért Tubroknak megérezte, hogy a férfi örült ennek.
< - Nem is vártam volna mást, mintsem emlékeztess erre – felelte. >
Utána már tényleg leértek és nem sokkal később Ingrid már a tárgyalóterem előtt toporgott az őrségével, kísértével együtt. Közben pedig sakkozott N471-el, a férfi pedig elsőre igencsak hamar, alig pár kör alatt meg is verte őt. azt, amikor választ kapott a kérdésére, hogy miként győz mindig a férfi meglepte, hogy választ kapott, de amikor meglátta, meghallotta, hogy mit a legszívesebben lefejelte volna a falat, vagy a kezeibe temette volna az arcát. Azonban ez kívülről nem látszott, csak a szemeit forgatta képzeletben, a tipikus nesze neked fogd meg jól a semmit válasz volt mindez, amit most kapott.
” - De mindez nem válasz. Mások is játszanak ezer éve és mégis mindig kikapnak tőled. Vagy ezer éve katonáskodom férfiak között. Hivatalosan mégsem vagyok katona, és férfi főleg nem – Ingrid” – ment vissza a válasz.
A visszavágót pedig elfogadta a férfi, így ennek neki is álltak, Ingrid most ügyelt arra, hogy ne fusson bele megalázó vereségbe, így óvatosabban taktikázott, ami eddig beválni látszott, bár az ellenfele sem erőltette meg magát, hanem csak főleg egyelőre Ingrid lépéseire reagált. Már éppen lépett volna újra, amikor végre valahára megvolt a jelzés, hogy öt perc múlva bemehetnek. Már éppen ideje volt, legalább is így érezte, mivel ha nem lett volna ennyire közeli kapcsolatban Tubrokkal, régen sarkon fordult volna és távozott volna. Egyáltalán nem volt hozzászokva, hogy várassák, pont őt. Arra már felkészült, hogy Maniac újra megszólal majd és figyelmezteti, pedig nem lenne rá szükség. Bármelyik másik esetben tovább folytatta volna a sakkot, de ez most fontos tárgyalás volt neki, ezen múlt a jövője, a Hídon az állás nem akarta elszalasztani, vagy elrontani azt, így most is a legjobbat akarta nyújtani.
” - Mennem kell, kezdődik a tárgyalás, ezt később befejezzük, ha jónak látod – Ingrid.”
Ha N471 beleegyezik, akkor a nő menti az állást, még elköszön, majd bontja a kapcsolatot. Amint az öt perc letelik és kinyílik az ajtó, akkor belép a terembe. Ekkor már ösztönösen is a megszokott birodalmi sztereotípia látszott rajta, a magabiztos, rideg, kissé megfoghatatlan, embertől távoli merevség és ridegség. Amint belép a teremben végignézi, hogy kik is vannak ott, majd alig észrevehetően mér végig mindenkit a teremben próbálva kiolvasni belőlük, hogy most mit is gondolnak róla, mi a véleményük a fennálló helyzettel és az aktuális lelkiállapotuk mi lehet.
~ Szinkronizáld a saját kommunikátoromat azzal, ami most nálam van, elsődlegesen a tárgyalási adatokat másold át ~ adta ki az utasítást Maniac-nek. ~
< - Uraim! – mondta köszönésképpen. – Ha már készen állnak, akkor akár azonnal kezdhetjük is. >
Vágott egyből a közepébe az egésznek, éreztetve, hogy nem akarja tovább húzni, halasztani ezt.

by Ajánlott tartalom