Akva szobája

Sportos designú szoba. Könyvespolc helyett boxzsák, mászófal van, kisebb súlyzók, expander. A falakon baseball, kosárlabda csapatok poszterei, néhány mez. A bútorok kényelmesek, modernek, két puff és egy szék van, íróasztal a tankönyvekkel, ruhásszekrény, tévé állvánnyal, dvd lejátszóval, szemben az ágy. 

Brad, kéri tőlem, hogy szólitsam őt Akvának, mire én bólintok, hogy értettem. Majd kérdez tőlem, hogy tudom-e hogy miért ez a neve, mire én csak a fejemet rázom, hogy nem tudom. A frizurámra, kapok pár csep vizet, egyenesen az egyik újjából, mire én a zsebembe túrok, és elő veszek onnan pár Choko bonst, és Akva felé nyújtom.
- Tudom, hogy csak az erődet mutadtad meg, de tessék. - Mondom, aztán várom, hogy el vegye őket. Tisztában vagyok vele, hogy ezt húsvétkór szokás csinálni, de ez engem egyáltalán nem érdekel, én most még is meg teszem. Amint Akva int a fejével, hogy kövessem, én pedig követem is őt. Látom, hogy Akva nagyon el mélázik, majd ismét mond nekem valamit a szobájával kapcsolatban, majd egy kérdést is kapok, amin nem kell sokat gondolkoznom.
- Én, tórnás videókra tornázok, de a futást is szeretem, meg Szeptembertől járok úszásra is. Ha meg tetszik, lehet hivatásosan is fogom űzni a dolgot. A szobájához, hamar oda érünk, kinyitja az ajtót, és engem előre enged. Belépve, egy kissebb kondi terem fogad.
- Aztaaaaa. - Esik le az állam, mikor meg látom a szobáját.

Akva meglepődött az ajándékokon, de elfogadta őket.
~Édességet nem szoktam enni gyakran, csak néha, de ezeket majd oda adom egy lánynak. Ők szeretik az édességet-gondolta magában.
- Köszönöm! Mutathatok többet is, de még elfogynak a bonbonjaid
Megbeszélték, ki mit sozkott sportolni és hogyan.
- Én is szoktam videókat nézni és azokból tanulni. A világ mindne tájáról lehet így edzőktől, mesterektől tanulni, nagyon szeretem. A futást nem, csak gépen néha, de úszni szeretek.
Elsétáltak a szobájáig és a meglepődött lányon nevetett egyet.
- Nem tagadhatom le, hogy imádom a sportot. Most éppen pingpong meccs lesz, akarod nézni?
Ha a lány akarta, akkor Akva bekapcsolta a tévét és elindult a verseny.
- Foglalj helyet, ahol szeretnél!

Akva meg mutatja a képességét, mire én azt bonbonnal jutalmazom, majd mondja nekem, hogy tudna még mutatni, de akkor el fogynak a bonbonok.
- Akkor majd veszek, gondolom van itt büfé vagy valami hasonló. Vagy gondolom biztos mehetünk vásárolni magunknak, ha szeretnénk valamit venni. - Mondom, csak nem tudom, hogy tényleg így van-e, de most ez érdekel a leg kevésbé. Aztán, a sport kerül szóba, ami jó dolog. Már is meg tudtam pár dolgot, ami szerintem jó dolog.
- Én, edzésre használom, de tanulásra is jó valóban. - Amit a futásról mond, arra nem mondok neki semmit, mert szíve joga az, hogy ezt gondolja. De, a uszást ő is szereti. A szobájába lépve, esik le az állam, mikor meg látom, hogy a szobája, fel ér egy kisseb kondi teremmel, vagy tórna teremmel. Akva, fel nevet azon, hogy le esik az állam amint, meglátom a szobáját. Majd, egy kérdés is el hangzik, hogy megy valami pingpong meccs.
- Itt, még azt is adnak? Csak azért kérdem, mert én eddig amit láttas sport csatórnát, ott többnyire EUs focit, meg tenist, meg biciglis versenyt, meg amerikai futballt láttam, pingpongot még nem. - Mondom, bár lehet fel vétel egy korábbi meccséről.
- Rendben, nézzűk meg. Köszönöm. - Mondom, mikor helyel kinál, és bekapcsolja a Tv-t. Közben, én helyet foglalok.

- Nem tudom, hogy bonbont lehet-e venni. Én kijárok, ott szoktam, mer sokkal olcsóbb. Te hány éves vagy? Bizonyos korig még süzli engedély kell. Én már buktam eleget, hogy ne kelljen
Jót nevetett, de igazából bántotta a dolog. Egy szakácsnak, aminek készült mostanában, nem kellett nagy végzettség, jó eredmény, de ciki volt, hogy mindig ismételt.
- Értelek, értelek, csak úgy én nem tudnék edzeni, hogy közben egy képernyőt nézek. Lányoknak ez jobban megy.
Akva is leült az egyik puffra, nem túl messze Ritától. A távkapcsolóval gyorsan behozta azt a csatornát. Előtte még átpörgetett párat, felvillanó képek voltak hírekből, bulvárműsorokból és még egy természetfilmből is láttak egy rövid részt egy krokodillal.
- Mindent adnak a szumótól a sakkig. Egyik unokatestvérem pingpongos és ezen pont játszik. Majd meglátod. Ő nem olyan nagydarabb, vékony alkat és szőke. Hasonlít hozzád egy picit.
A versenyműsor már ment és a versenyzők között Akva meg is látta és megmutatta a rokonát.
- Üdítőt? Vannak gyümölcsleveim.
Ha rita kért, bontott egyet és poharat is adott hozá. Egyszerű műanagpoharat.

Végig hallgatom Akva mondandoját a vásárlással kapcsolatban, hogy ő kint szokott venni, mert ott olcsobb. Majd, a koromra kérdez rá, amin nekem nem is kell sokat gondolkodnom.
- Idén Augusztusban töltöttembe a tizen négyet, jövőre már tizen öt leszek. Miért kérded? - Kérdem, de ha nem akar rá válaszolni, hát nem erőltetem. Még a edzésre is mond valamit, amit egyenlőre csak hallgatom, de nem mondok rá semmit, vagy csak még nem mondok rá semmit. Majd, meg kérdi, hogy érdekelne e a pingpong, amire először csak kérdezek vissza, majd igennel felelek neki. Közben, az is kiderül, hogy Akva egyik uncsitesoja, pingpongozik és egy picit hasonlít rám. Amint be is kapcsolja a TV-t már láthatom is Akva uncsi tesoját, aki tényleg olyan, mint amilyennek Akva le írta nekem. Majd egy gyümölcs lével kinál meg, pontosabban kérdi, hogy kérek e gyümi levet.
- Igen, egy barack levet,el fogadnék. Köszönöm. - Mondom Akvának, gyorsan és gondolkodás nélkül, hisz szeretem a barack levet.
- De, ha nincs nem gond, akkor jó lesz az is ami van helyette. - Mondom neki, abban az esetben ha nincs neki barack leve. Végül is, nem fog össze dölni a világ, ha nem aszt iszok amit szeretnék, jó lesz nekem más is.

Akva nem értettea kérdést, aztán rájött, hogy a lány még új volt, elfelejtette vagy meg se tudta, hogy mi volt ez a szabály.
- Azért, hogy neked kell-e ég a szülők engedély, hogy kimehess. Ezek szerint kell. A szabályokat azért nézd át, itt szigorúan veszik. Kivéve, ha a bőröd alatt is pénz van, mert akkor megcsinálhatsz akármit, még tanár is lesz belőled.
Megtalálták maguknak a közös elfoglaltságot. A fiút a meccs tökéletesen lekötötte. Szurkolt a rokonának, ha nem lett volna ott a rokon, akkor is tág szemmel nézte volna a mozdulatokat és szorított volna annak, akit szimpatikusnak talált.
- Pont van. Tessék - kínálta mosolyogva a lányt, aztán megint a képernyőre meredt.
- Hogy kerültél ide, Rita? Mi a képességed, ami miatt a mutáns gimibe jelentkeztél? Én szétestem apró vízcseppekre és utána mindig féltem, hogy újra megtörténik. Itt tanították meg, hogy uraljam és borzasztóan jó ez az iskola!

Meg tudom az okát annak, hogy miért kérdezi aztán mond valamit a szabályal kapcsolatban, meg a bőr alatti pénzről is.
- Remek. - Mondom ki sötéten. - Ez az iskola sem kivétel, vannak az egyenlőek, és az egyenlőbbek. És még a tanárok is koruptak. Szuper jó tudni. - Mondom némi gúnyal a hangomban. Majd, le nyugszom mikor a tv elé ülök, hogy a pingpong ot nézzem. Közben, Akva gyümi lével kinál, mire én barack levet kére, már ha van és pont van is neki barack leve.
- Köszönöm, és bocs az elöbbiért, de sajnos a nagy betűs életben is ez a helyzet, hogy a gazdagok meg vehetnek bárkit. És álltalánositanom se kellet volna, mert nem biztos, hogy minden tanár tényleg az lenne, de ez akkor is igazságtalanság, hogy ők is itt vannak. Az ilyenek, miért nem nyitnak saját külön sulit? Mindjárt nem is lenne ezzel gond. - Kérek bocsánatot, de szerintem eléggé gyatrára sikeredet, ami engem illet. De, úgyis ő dönti el, hogy elfogadja vagy nem. Majd, meg kérdi, hogy mi a képességem.
- Marionette babákat keltek életre, úgy hogy marionette formájukban vannak, és nem lesz belőlük igazi élő teremtmény. Bár, az emberek többsége, toleráns a mutánsokkal, de a mostoha anyám, nem tartozik közéjük, így ide lettem száműzve, hogy a mostohámnak, ne kelljen egy levegőt szívnia velem. De, nem érdekel, mert ez már csak az ő baja. - Mondom, és mobdatom minden egyes szavát, komojan is gondolom.

Akva nem számított ilyen komoly és társadalom kritikus válaszra ettől a fiatal lánytól. Inkább mosolygott csak rá és nézte, hogy ezt komolyan gondolta-e.
- Nem túl nagy szavak ezek tőled? Nem olyan vészes a helyzet. Van pár tag, aki ilyen pénzeszsák, de lehet itt élni és tanulni. Én szeretem, de tudd, hogy van egy ilyen oldala is. Nagyon jó tanáraink vannak, majd megismered őket. Vagy ismered már valamelyiket?
Látásból, óráról sok tanárt kellett ismerni, de beszélgetni velük más volt. Akadtak keményebbek, lazábbak is, sőt még félénk tanáruk is volt. Attól, hogy mutáns, nem volt mind katona és harcos. Nem kellett általánsítani.
A sport megnyugtatta őket és az üdítő is. A lány bocsánatot kért és Akva megsimogatta a hátá.
- Nem baj. Én nem vagyok itt tanár, nem is nagyon leszek, nem sértettél meg. Reméljük, Szonár, az igazgatóelyettes nincs a környéken. Az ő képessége az extrém hallás. Mindent kifülel. Jó fej tanárok vannak, majd meg fogod látni, nem kell ilyen sötéten látni a világot.
A lány képessége emlékeztette valamire, amit az egyik gyakorlati órán láttak. Érdekes volt és vicces.
- Volt egy Veszélytermi óránk. A Veszélytermet ismered? Olyan, mintha élő lenne, de szimuláció. Ott volt egy ellenfelünk, a Bábos, aki mozgatta az embereket. Neked csak bábu jó? Várjál, van itt egy
Akva felpattant a puffról és az egyik polchoz ment. A könyvek elől levett egy figurát. Amerikai focistát ábrázolt, mezben, tizenkettes sorszámmal
- Ezt életre tudod kelteni? A Chelsea játékosa, Brenner után készült. Így van, nem a te bajod és megtalálhatod itt a saját életedet. Engem nem utáltak ki, hanem én akartam a többi hasonló közé jönni, mert segítség kellett. Itt megkaptam és te is meg fogod.

Akva szavaira el szégyellem magam, bár gondolom nem azért mondta, de ha még is akkor el érte a kívánt hatást. Akva kérdésére, csak a fejemet rázom, hogy egyik tanárt se ismerem, majd bocsánatot kérek. Mikor Akva az igazgató helyettesről beszél, teljesen el fehéredek, és mintha egy gombóc lenne a tórkomban.
- Mi... Mi... Ért talán ki... Ki... Rug? - Kérdem némi félelemmel a hangomban. Mondjuk, még mindig haza mehetek a nagyijékhoz, ha innen máris ki csapnak, de otthon nem hiszem, hogy van egy ugyan ilyen mutáns suli, ahol a fiatalok a képességeiket fejleszthetik, én legalább is nem tudok róla. Valamint, eléggé nagy szégyen lenne a számomra, ha innen kirugnának már most. Aztán, a képességekről is szó esik, ő elmondja a sajátját, majd én is az enyémet, majd egy veszélyes teremről beszél nekem. Aztán megint kérdez.
- Nem, nem ismerem, de a nevéből itélve remélem nem is kerűl rá sor. Veszélyes terem nem épp egy bizalom gerjesztő név egy magam fajtának. Miért nem inkább gyakorló terem, vagy képesség fejlesztő terem? - Kérdem kiváncsian. Meg aztán, mi érdekes van egy veszélyes teremben, ahol egyetlen figyelmetlenség elegendő ahoz, hogy mondjuk darabokban végezd. Majd elő veszi a akció figuráját, ami egy focistát ábrázol, hogy keltsem neki életre. Gondolom, bizonyiték kell neki, hogy tényleg az vagyok, akinek mondom magam, vagyis mutáns.
- Ok, rendben akkor lássuk a medvét. - Azzal, a bábu fölé hajolok, és koncentrálni kezdek rá.

Akva meglátta a lányon, hogy nem bírta az ilyen beszédet. Nem akarta megbántani. Viccesen próbált fogalmazni, de Rita nem volt elég erős, hogy megértse és ne sérüljön. Akva a lány vállaira tette a kezét, átölelte.
- Nem, dehogyis. Egy rossz szóért még senkit nem rúgtak ki. Én se úgy értettem, csak mondtam. Nehogy rád szóljanak, mert látom, azt nem viseled jól. Bocs, Rita!
Megrázta egy picit a lányt és utána nézte megint a tévét. Beszélgettek még a teremről, ahol gyakorolnak.
- Ez minden újnak ijesztő. Egy kezemen meg tudom számolni, hány újjal beszéltem, aki nem ijedt meg attól, hogy Veszélyterem, ú, á! Azt biztos tudod, hogy egy mesterséges intelligencia őrzi a birtokot. Veszélynek hívják, de pont a veszélyek ellen csinálták.
A lánynak tudnia kellett erről, mindenkinek elmondták, mikor felvették. A tanárok ezt sosem hagyták ki és működésben is kellett látnia a rendszert, ahogy kiléptet, beléptet és más védelmi mechanizmusokat hajt végre.
- Hívhatod gyakorlóteremnek, ha ez jobban esik. Én érteni fogom.
Akva nem azért akarta az életre keltést, mert nem hitte el, amit mondott a lány. Látni akarta, milyen. Elmondva nem olyan klassz, mint megmutatva. Ő is fröcskölt, nem csak elmesélte, hogy tud fröcskölni. Érdeklődve nézte, hogy mi lesz. A bábu lassan megmozdult. Elfordította a fejét és kihúzta magát. Akva elvigyorodott és kíváncsian nézte.
- Tök jó! Tudsz vele dekázni? Tudod, mikor a labdát rugdossák sokszor egymás után.

Akva mondatára, hogy nem leszek ki rugva, csak rám szól nak amit nem viselek jól, és sajnos van benne valami, ahogy ezt végig gondolom. Majd meg nyugtat, és tovább nézzük a tévét. Majd, a veszély teremről van szó, meg valami Veszélyről, ami egy program féle, ha jól értem Akva szavait.
- Tehát, ha jól értem van egy Veszélyterem, meg Veszély nevű program. Van még valami, aminek a nevében benne van a Veszély? - Kérdem, de nem bunkó módon, csak tényleg érdekel, hogy tudjam. Akva, elémrak egy focista akció figurát, hogy keltsem neki életre, aminek neki is veselkedem, és úgy fest sikerűlt, ami a leg jobban engem lep meg, mert ez egy akció figura, és nem pedig egy marionette baba, bár mind a kettővel lehet játszani. Az eredmény láttán, ajkaim fel emelkednek, pontosabban csak a szélei. Majd, Akva kéri, hogy az akció figura dekázon, amit a figura magától is meg tesz, én csak életre keltettem.
- Azt mondtad, hogy nekem engedélyre van szükségem, ha el kint akarok lenni az utcán. Ezt a engedély kérelmet, bármikor be lehet nyújtani, vagy van esetleg egy bizonyos határ idő, amikor le lehet adni? - Kérdem, mert a jövőhéten már jön a Nana sorozat új része, és szeretnék akkor ott lenni, hogy meg vegyem. Ezért is lenne jó, ha nem lenne határ idő, mert nem biztos, hogy marad akkora, mikor leg közelebb ki jutok. Mondjuk, meg kérhetném a kedvenc helyemen a eladót, hogy tegyen el egy példányt, míg érte megyek. Talán ezt is fogom tenni, ha jövőhéten még nem tudok ki menni.

Akva meg tudta nyugtatni a lányt, de maradt még valami. Látta rajta, hogy megsértődött, nyugtalan volt, valami ilyesmi.
~Tipikus tinilány. Aranyos, de mimóza lelkű
Gúnyosnak érezte a veszély szó körüljárását. Nem viszonozta. Inkább próbálta tovább nyugtanti Ritát, minthogy bosszanta.
- Nincs más. Csak ilyen veszélyek vannak.
Az ujját a lány felé irányította és lefröcskölte a kezét, ahogy ujjai végéből vízcseppeket eresztett ki. Nevetett, hogy oldja a hangulatot. A tévében jl haladt a meccs, de nem a rokona vezetett. A bábuval jól elvoltak, sikerült ddekáztatni. Akva bólogatott és mosolygott a trükkre.
- Jó képesség, tetszik. Harcba is tudsz ilyeneket küldeni, ha találsz babát, ugye? Vagy megírják helyetted a dogát. Minden bábuval működik?

Az egyik kérdésemre, választ kapok arra, hogy nincs több veszély nevü hely vagy bármi. Akva mondatára, bólintok, hogy értem. Majd, megint le fröcsköl, de ez úttal a kezemet, közben fel nevet, hogy oldja a feszűltséget, és én is vele nevetek. Közben a TV fölöslegesen megy mert épp Akva egyik focista akció figuráját keltettem életre, majd a srác kérésére dekázni kezd, majd Akva megint kérdez tőlem.
- Igen, tudok. Ha rájuk hagyom, hogy dogát írjanak, akkor őket osztályozzák, és nem engem. Én, eddig csak marionette babát keltettem életre, akció figurát még nem egészen mostanáig. - Mondom neki. Fel teszek neki egy másik kérdést is, de arra választ nem kapok, mert lehet nem figyelt oda, vagy nem is akar rá válaszolni, de most már mindegy, de nem teszem szóvá.

Akva most nagyokat mosolygott a lányra. Tetszett neki a trükk és az is, hogy nem akart visszaélni vele.
- Saját babáid vannak akkor, ugye? Nem hordod őket? Ez nagyon bejö9n nekem. Hívhatlak Bábosnak? Van valami más beceneved?
Ivott az üdítőből még egyet és ahogy nézte a meccset, csendben maradt, rájött, hogy valamire elfelejtett válaszolni.
- Huh, várjál, ezt nem tudom fejből. Megkeressük, jó? Gyere!
Odahívta a lányt a számítógéphez és a meccsel nem is törődve behozta az iskola belső leírását és azon belül a hűázirendet. Rákattintott és mutatta Ritának a leírást:
- A végzősök 17-18 évesek elhagyhatják az iskola és a birtok területét, amikor nincs tanítási idő, de hétközben 8-ra, hétvégén/szünetben éjfélre vissza kell érni. A fiatalabbak szülői engedéllyel tehetik mindezt, ha nincs ilyennel nem rendelkeznek, akkor tanári felügyelettel hagyhatják el az iskola területét, de nekik minden esetben hétközben és hétvégén is legkésőbb 8-ra vissza kell érniük. A fenében, itt nincs benne! Ha fontos, megkereshetjük Szonár tanárurat, ő szívesen segít ilyenekben.
Nézett a lányra, hogy mi legyen. A meccs is érdekelte, de ha kellett a segítség, hajlandó volt rá.

Jól láthatóan, Akvának tetszik a képességem, ahogy nekem is az övé. Majd, egy jó pár kérdést hozfel megint, mert jól láthatóan érdekli a dolog.
- Igen, van egy marionette babám, amit még az öcsémtől kaptam, mondjuk fél testvér, de nem ez a lényeg, és van egy jó pár manga anime akció figurám. Nem, valóban nem hordom magamnál. Pedig kéne? - Kérdem Akvától. Majd mikor mondja, hogy ez bejön neki, én válaszul csak mosolygok, és bólintok.
- Igen, nyugodtan nevez annak. Bár, ha jobban bele gondolok, a Bábos Lány jobb lenne. Becenevem, az nincs. - Mondom, majd mind a ketten a meccset figyeljük, és Akvának ekkor jut eszébe, hogy volt egy kérdésem, amire még nem válaszolt nekem, és a suli szabájait, amik a diákokra vonatkozik. De, a kérdésemre, a cálasz, nincs benne, így Akva fel hozza azt a ötletet, hogy Szonár tanár urat fel kereshet nénk a kérdésemmel.
- Ok, én benne vagyok, de elöbb még a meccset nézzük végig, mert mostmár kiváncsi lettem, hogy melyik csapat fog nyerni. Egyébként, ennek a csatórnának van TXT-je? Csak mert ha van, akkor majd a szobámban, tudok szumo tórnát nézni. ~ Kivéve, ha az nem ütközik valamelyik Kedvenc anime sorozatommal. - Az utolsót, már csak gondolatban teszem hozzá. Ha a meccs véget is ért, és a győztes csapatról is tudunk, akkor még gyorsan meg iszom a barack levemet, majd utánna, Akvára nézek.
- Akkor mehetünk? - Kérdem, s ha igen akkor hagyom, hogy Akva vezessen.