Hala, az űr

Hala, a kreek anyabolygója, most lakatlan és romos, egyetlen egy lilás kupolás épület van, ami csalogatóan ép állapotban van a többihez képest.

Az eredeti topic

#2 2009-03-31 23:21:35
DeAngelo
-Morsus a jó büdös ku...
A páncél azonnal eltünik, minden eltünik, semmi nincs... Itt nincsen belőlem semmi... Odadta annak a rohadt libának mindet...
-Haladjunk rohadt gyorsan! Ha nem ölök meg valakit kóros időn belül, titeket foglak...
Megőrülök... MEGŐRÜLÖK... Ha az nő megöleti magát, és nem én ölhetem meg MEGŐRÜLÖK... Menjünk! indulás!
-Indulás!
Elindulok a kupola felé... Nem érdekel semmi... Ami benn van megölöm... Egész testemben remegek... Kigyullad a polóm itt-ott... Csak pár szikra... A fájdalom most nem segít... Nem tud megállítani... Majdnem futva haladok a kupola felé... MEGŐRÜLÖK... NEM! Fejemhez kapok... Évek óta nem voltam ennyire ideges, de nem... Mi van, ha csapda? Nem érdekel... Megölöm őket... Az sem érdekel miért jöttünk ide... Egyre erősebb szikrák jelennek meg a testemen... Ha lenne elég anyag a levegőben, már égne a bolygó... Egy kis tű... Ez fog lehiggasztani? Működnie kell... Ha nem MEGŐRÜLÖK... Én ezt nem hiszem el... Bele a bal csonkomba... Bele a régóta elvágott idegbe, mely még érzi akkori fájdalmait, és a gyilkolási vágyat...
-ÁÁÁÁÁÁHHHHHHH!!!!!!!!!!!!
Térdre borulok... Szúrtak már apró tűt a balkezed fő idegrendszerébe?...
-Állj! Kell egy pár perc... Vagy fél óra...
Türelem... Vik merre lehet most? Rég emlékeztem a családra... A fájdalom őket juttatja eszembe... Édes apám... A félszemű vén idióta, kitől Vik mentett meg... Talán az egyetlen ember, aki kiállt értem, és már ez is rég volt... Ezek itt mögöttem mit érnek? Az egyik a nem normális srác... A piritós fejű haverja... Nem komplett... A másik meg... A sárgasztreccses alterja... Hasonló sikerekben reménykedhetek esetében is... Miért érzem úgy, hogy kibasztak velem?... Kifújom magam... A csonkom üvölt a fájdalomtól... Rossz emlék... Nem is túl közeli, de nem is elég messzi... Bal karom hiánya még mostanában is meglep néha... És a nő, aki tette... Jön nekem egy kézzel... Angelica... Elég anyagot hagytam ott neki, de nem bíznék benne senki helyében sem... Ha meghal, magával viszi a rohadékokat is... Keserű győzelem lesz az nekem... Csak a hulláikon táncolhatok, de meg nem ölhettem őket... Itt minnél gyorsabban végzünk, annál jobb, de most kell egy kis pihenő, és egy kis idő, hogy az anyag szétáradjon...


#3 2009-04-04 15:17:56
Őrszem
- Elnézést, mi az a ge...

Pukk. Hát, meg kell mondjam őszintén, erre azért nem számítottam. Eltűnök a francba. Most úgy őszintén, ezt hogy gondolták? Hol vagyok? És mi köze ennek az egésznek ahhoz, hogy háború van? Mintha nem is a Földön lennénk. Máshogy áll a nap. Más színű is. Ráadásul kettő is van belőle, ráadásul a Hold is furcsán kék, meg furcsán zöld, ráadásul az égbolt eltérő két pontján. Furcsa a levegő is. Nehéz... mintha sok nitrogén lenne a levegőben, vagy ózon, vagy ki tudja. Nem akarok meghalni. A laborköpenyembe temetem az arcom, ez igazából nem segít semmit a levegő ellen, ha mérgező, de legalább érezhetem azt narancsos öblítő szagot, és ez megnyugtat...

A másik srác már indulna is, úgy tűnik, itt is csak ketten vagyunk. Vagy hárman? Követem, mert mit tudnék tenni? Úgy tűnik, neki is baja van, csak nehezebben dolgozza fel.

- Veled vagyok tesó... bár én nem bírom ennyire a fájdalmat, de láttam már olyat, akinek ez segített. Mi az a geek, nem tudod? És tulajdonképp mit keresünk?

Kérdezem tőle a leghalálosabb nyugodt arcommal... tényleg, miért vagyunk itt?


#4 2009-04-04 16:02:50
Morsus
/Úgy vettem bementek az épületbe, hogy haladjunk/

Azért vagytok itt, hogy meggyőzetek engem.
halaltszik a sötét kékes falú épületben ahol holoképeken Nova katonák állnak büszkén és középen hatalmas fény árad be, ami azért meglepő, mert kint sötét volt. A fényből egy alak látszik kiformázódni.
Meghalt a végső nova. Spar-theen, a 666-os szektor őrzője. vezetőtök valószínűleg úgy véli rátud engem venni, hogy segítsek nektek megállítani az ellenséges hadakat, mert én vagyok az élő Világtudat. Én teremtettem a Nova Hadtestet.
Mondja az alak és a testét aranyló fény táncolja körbe miközben az egyik platformon egy új holokép jelenik meg: Spar-é. Az alak végre látható lesz.

Vezetőtök azt hiszi, mert valamikor ember voltam így megtudtok győzni a szövetségről, de Panglossnak már vége. Egyesült a Világtudattal. Végleg.


#5 2009-04-04 18:00:47
DeAngelo
Lábaim behoztak az épületbe... Magam sem tudom, s nem is értem miért... Miért teszem azt, amit mondanak? Hiszen elegem van az egészből... Ez a hely... Eza világ... Itt mindenki... Elkéne pusztítani... Főlösleges, hogy megmentsük... Nem éri meg... Vagy legalább valaki magyarázza el miért éri meg? A köpenyes barom hozzám beszél? Ez hozzám beszél...
-Fogd be a pofád!
Hangot hallok? Igyekszek körbenézni, de nem túl sok sikerrel... A fájdalom elhomályosít... Kihúzom a karomból a tűt... Ideje volt... Az érzékelés már kezdett kiveszni belőlem... Se időérzékem, se látásom... A hangok csak halványan jutnak el a fülembe, és csak annyit válaszolok rájuk.
-Te is fogd be a pofád!
Ennek ellenére tovább beszél... Forog körülöttem a világ... világ?... Világtudat? Mi? Azt hiszem az a barom mondta, akit lassan látni lehet... Lassan kezdenek eljutni a tudatomig a hangok...
-A Világ Tudata csak hülye lehet...
Szemembe csap a fény...
-Tisztár, mint Spielberg idióta ufófilmjeiben... Ez már azért túlzés...
Az alak mögött felemelek egy 10 méter magas fekete falat, hogy ne csapjon szemembe a fény...
-Mindjárt jobb...
Egyre több információ jut a tudatomba... Kezdek lehiggadni... A vezetőnk?... Osborn...
-Nah... Szóval azért jöttünk, ide, hogy meggyőzzünk segíts? lássuk csak... Én nem kértem a segítségedből... Osborn egy idióta... Embernek egy barom lehettél... Világtudatnak is az vagy, de mivel csak akkor juthatunk innen vissza, ha téged meggyőzünk, mindenképpen megpróbáljuk... És van egy álltalános tény minden létező lényre, minden létező, rohadt világban, mindenki befolyásolható... Most biztos mindjárt jönnek az ellenérveid, hogy mit, miért, hogyan, mikor,meg hogy ez téged nem érdekel... De lássuk csak! Te is ember voltál... A szülőhazád a Föld, amely most segítségre szorul, nem tudom, hogy ez mit jelent, de valamiben biztos tudsz segíteni, akkor nem lennénk itt... Vagyis gyere velünk! Illetve, ha a válaszod nemleges, akérdés így hangzik: Vagy velünk jössz, szépen, vagy itt döglesz meg, méghozzá álltalam, válassz!
Nem érdekel ki ez... Nem érdekel mit tud... De, ha nem tart velünk én megölöm, akármilyen világtudatról legyen szó... Nem hagyom, hogy idegesítsenek...


#6 2009-04-10 18:23:02
Morsus
Szándékaid nemesek.
Elemzi ezt a Világtudat.
Ám az elpusztításomra tett fogadalmad nagyon valótlannak tűnik. Maga vagyok a Nova hatalom, de igazad is van. A föld a szülő hazám és ifjan tán még sokat botlottam, de azt is tudom, hogy nem vagy az ész embere, aki tudásával győzne meg arról, hogy segítsek így még érdekesebb, hogy felesleges harcot kívánsz teremteni, de ez felveti a végső kérdésemet: Ha meghalok hogyan állítod meg a sereget, amiért eljöttél?


#7 2009-04-10 18:47:56
DeAngelo
Hallgatom a nagyágyút... Nem tetszik, amit mond... Ha valóban erősebb, mint az a dög, akit a csatamezőn láttam, akkor lehet, hogy tud valamit... Az már felettébb zavaró, hogy ostobának nevez... érdekes kérdés ez? Ki állítja meg a hadseregét?
-Először is, ha elvégezték a dolgukat, és mi végre elhúztunk innen a francba, nekem teljesen mindegy lesz, mi lesz a seregeddel a halálod után. Másodszor, ez a sereg egyszer már létezett, legalább is erre következtetek az elhangzottak alapján, vagyis már egyszer kiírtották őket, ergo szerintem lesznek itt, ebben a pocsék világban olyanok, aki képesek ellenük küzdeni, ha meg megint az kell, hogy másik, hasonlóan elcseszett világból jöjjenek ide emberek, hogy megállítsák őket, hát biztos találnak valami idiótát... A sereg egyszer már elpusztult, épp ezért nem is igazán értem, miért van rá szükség, én csak a dolgomat végzem... És az, hogy ostobának tartasz, pusztán annak tudható be, hogy egy jó ideje nem öltem meg senkit, és ez hanyaggá, értelmetlenné, frusztráltá, nem utolsó sorban pedig ostobává tesz.
Minek magyarázkodok ennek az idiótának? Ez nem én vagyok... Egy okoskodó f*sz? Komolyan mondom, hogy, ha a harc már elkezdődött, és Angelica meghalt már, nem állok jót magamért, akármilyen világban is vagyunk...
-A dologhoz még annyit fűznék hozzá, hogy ahhoz képest, hogy Világtudat vagy, szerintem igen csak ostoba, akárcsak én... Ez a világ lassan elpusztul, és vele együtt te is repülni fogsz... Ahogy látom, már most nincs értelme a létednek, ebben a világban... Meg is értem miért nem akarsz tenni semmit, bizonyos szempontból... Nehéz megfogalmazni, milyen célok vezetnének, mert egy világról van szó, ráadásul a tiédről... És ha te nem teszel semmit, az olyan mintha az agy csődöt mondana, egy ostoba agy... És ez így olyan, mint egy agyhalott, nem gondolod? Akinek nincs más dolga csak vegetál, míg a test tönkre megy... És a test már elkezdett tönkremenni, az agy meg még mindig vegetál, pedig a kómából már felébredt, csak nem ismeri el... Épp ezért te magad is egy idióta vagy... Döntsd el, hogy már most leírod magad, aláírva a végitéleted, vagy megkockáztatod, hogy az agy tud-e még működni... Siess, mert már igencsak visszamennék, és azt hiszem, az utazásunk kulcsa is te vagy, vagyis ne tartsuk fel egymás idejét, ilyen ostobaságokkal, mint egy világ sorsa, és dönts k*rva gyorsan!
Leülök törökülésben... 10 percet adok neki, aztán nekimegyek, lesz, ami lesz...


#8 2009-04-10 22:44:29
Stromboly
- Höh Világtudat... höhö nos a szülei jól kib*sztak magával ezzel a névvel Mr. Tudat. - mondom pár perc helyben alvás után- Nos vitassuk is meg miért van szükség a Nova hadtestre Mr. Tudat. Igazából nincs rá szükség, szerintem nem kell. Nincs már elég sok szuperhős idióta a világban?





- Nem gondolja, hogy kicsit elegünk van már ebből? Én nem fogom magát meggyőzni, mert nekem nincs szükségem egyáltalán a Nova hadtestre, hacsak nem fognak főzni mosogatni, mosni rám otthon és fekszenek be mellém az ágyba és azt suttogják a fülembe: Keményebben te férfi állat! Mire én elkezdem hangosabban olvasni a rút kiskacsát, megfelelő hangszínt adni egyes szereplőknek.


#9 2009-04-13 20:29:49
Morsus
Világtudat vállat von.
Ezzel kívántattok meggyőzni?
Kérdi lenézően majd lebegve a három férfire néz.
Remélem van még okotok, hogy figyeljek rátok vagy ezen a bolygón hagyjalak titeket.


#10 2009-04-14 10:55:58
DeAngelo
Stromboly vállába egy tüske furódik, át az izmon.
-Most vagy befogod a pofád, vagy kapsz még tüskét, te elmebeteg! Ha itt akarsz megdögleni, tehetünk róla, annyi szent!
Világ Tudat felé fordulok.
-Barátom - Nem hiszed el, mennyire nehéz volt ezt kimondani... - Eddig igyekeztem minden érvemet felsorolni, de egy egész Világ Tudatát nehéz meggyőzni. Elismerem az érveidet azt, hogy már semmi nem köt az emberekhez. Bizonyos szempontból, már engem se köt hozzájuk semmi, viszont, ami egyértelmű, az az, hogy mindkettőnk sorsa függ a jelenleg Földön történtektől. Azért jöttünk ide, egy másik világból, egy számunkra ismeretlen világba, hogy megmentsük azt. Szerinted részünkről, ennek mennyi értelme? És itt ugyanaz a helyzet... Mi értelmetlenül cselekszünk, egy számunkra teljesen lesz*rt világért, és erre kérünk téged is, a magunk részéről.
Egy kis hatásszünet...
-Ha jól tudom, a Nova Hadtest, azért volt megteremtve, hogy vigyázzanak a világodra, legalábbis eddig ezt szűrtem le, de most semmi nem vigyáz rátok... Csak olyan emberek, akik egy másik világból jöttek a segítségetekre, a segítségedre... Nekünk sincs okunk rá, de megtesszük... Igyekszünk kiszedni ezt a világot a szarból, de nem adsz túl sok esélyt nekünk, pedig mint már mondtam, ha mi itt most elbukunk, akkor buksz te is... És mi a végén elmondhatjuk, hogy igyekeztünk megtenni mindent, de mikor te jutsz a végére, milyen kérdést teszel fel magadnak? Mert a vajon megtettem-e mindent kérdés nem lesz túl helytálló, vagyis úgy mész majd a halálba, hogy nem tettél ellene semmit... Mondanám, hogy gyáva vagy, de valószinűleg süket fülekre találnék... Ha most nem segítesz, a Világodnak, és saját magadnak mondasz végitéletet...


#11 2009-04-14 19:19:44
Morsus
Ha nem segítek ellent mondok?
Pangloss megtorpan és egy helyben marad.
Hmmm... a szavaid logikát tükröznek.
Elemzi a Világtudat.
A létem célja a rend teremtés, de ahhoz, hogy rendet teremtsek...
Ekkor DeAngelora néz.
Szükségem lenne egy Hadtestre, ami már rég el bukta a küldetését. Van értelme újra kezdeni főleg, hogy még Hadtestem sincs?
Kérdi mérlegelve a kozmikus lény.


#12 2009-04-14 19:26:42
DeAngelo
-Van értelme bárminek is? Számomra már nincs... De egy olyan Világnak, amely már 50 éve küzd az elnyomás ellen, mindenképpen van... És szerintem ez a világ van, akkora, hogy összeszedjünk belőle egy Hadsereget... Bármelyik világ van akkora, hogy bármikor találjunk olyat, aki küzd érte...
Nah végre... Utálok logikus lenni... Csak úgy, kedvtellésből egy másik tüskét teremtek Sromboly másik vállába is... Így legalább van még bennem egy pici egyensúly...
-A Hadtested nem bukta el a küldetését. Ha a többi katonád is úgy küzdött, ahogy az utolsót láttam küzdeni, akkor a küldetés teljes volt...


#13 2009-04-15 20:57:03
Morsus
Világtudat a holoképre néz érdeklődve, ami Spar-theent ábrázolja.
Talán. Új hadsereg kell, de ahhoz olyan emberek kellenek, akik elégé kitudnak állni, mint Spar.
Mondja elgondolkodva a lény.
És egy vezére.
Néz DeAngelora Pangloss.


#14 2009-04-16 21:40:15
DeAngelo
-Én vezessem a sereged? Egy olyan ember, akinek nincs különösebb értelme? De most csak azért vagyok itt, hogy eltünjek innen, ezért elválalnám, de én nem vagyok a jóság híve... Áttarolok az ellenségen, legyen az bárki... Nem kegyelmezek, akármennyire is megérdemelné... Most elméletileg ezen az oldalon állok... Kitartok melette, de ez nem azt jelenti, hogy ha nem értek egyet valakivel, annak nem adok hangot... Vagyis valószinűleg nem egy szövetségesünk is kezem közt végezheti... Ezt jobb, ha tudod, mielőtt kezembe adod a sereged...
Összesűrítem a levegőt Stromboly nyelőcsövében... hagy köhögjön picit... Ez a sereges dolog, csak annyiban szolgálhatja az érdekemet, hogy esetleg hamarabb megyek haza... És ha ehhez az kell, hogy legyilkoljam a fél földet egy sereg élén, akkor még tetszik is a dolog...
-Nos, mikor indulhatunk?


#15 2009-04-17 20:37:54
Morsus
A cél megállítani a náci haderőt.
Mondja Pangloss
Ha mégis túlhasználnád az erőid visszatudom őket vonni. A kérdés nem az, hogy én bízok benned hanem, hogy te bízol e bennem, de a választ már tudom. Tehát...
A teremben sárgás fény foltok kezdenek repülni először csak a holoképekből és pont Pangloss kezébe, aki egy masszív lüktető fénygömböt teremt ezzel és ezt lassan lebegteti DeAngelo felé. Amikor a fénymellkason üti és égetni kezdi a tüdejét. A végtagjai remegni kezdenek majd fény árad a szájából és a szemeiből. Kékes bőr takarja be, ami egy testhezálló ruha, majd sárgás keményebb részek, ami a páncélt alkotják.

Üdvözöllek Gabriel DeAngelo, a Nova Prime!


#16 2009-04-18 11:27:30
DeAngelo
Egy fénygömb talál a mellkasomba... Belülről éget, majd hirtelen tör ki testemből a fény, mely lassan testet ölt... Testhez álló ruha, és az ahhoz tartozó páncél... Érdekes élmény annyi szent... Erősebbnek érzem magam... Az anyag egy pillanatra eltűnik, ahogy tudatomba ágyazódik a hatalom, de hamar visszatér... Nova Prime? Ez tetszik... De lenne itt pár kérdés, amik elsőre nem tudatosulnak bennem... Van-e újra balkarom? Ez így fontos szempont...
-Nos, köszönöm a bizalmad, de mire is vagyok így képes, az eddigieken felül?
Felrepülök, azt már tudom, hogy tudok repülni... Mindenképpen érdekes élmény...


#17 2009-04-19 21:28:18
Morsus
A férfinak ekkor egy kép jelenik meg az arca előtt, mint egy monitor mutatva a ruhát forgatva azt és oldalt az ő nyelvén írja le az információkat: Energia a kezekből, repülés, űrutazás, szupererő, sebezhetetlenség egy szintig.
Mától nem kell kérdezned, de indulnunk kell...
A tudós, a vérző Coke és Nova az égbe emelkednek egy sárgás aurában,a mit Pangloss generál és elkezdenek kirepülni a bolygó légköréből.
Ott kezdünk ahol a legnagyobb szükség van.
Mondja amikor már a légkörön kívül értek és már Nova maga is tud repülni ott ami meglepő, hogy nagyon könnyedén megy neki.
Készen állsz?
Kérdi a Világtudat.


#18 2009-04-19 23:20:32
DeAngelo
Ez fantasztikus... Az ürben repülni... Hogy nem kell levegő... Hogy gyors lehetek... Hatalmasabbnak érzem magam, mint valaha...
-Készen állok? Háborúra? Háborúra mindig... Csak siesünk már!
Érzem az energiát... Az anygot most nem... Nincs levegő, így nincs anyag sem... Elvész a semmiben... Aprócska hiányérzet... Ha még bárki is él azon a rohadt bolygón, és az ellenségemnek tartja magát, az meghal... Nem érdekel, hogy magávalvisz, de most én sem állok meg... Angelica... Remélem még soha nem érezted magad, ennyire halottnak...
-Hol kell segítség?
Hihetetlen... Az űr... Az, hogy az űrben repülök, pusztán akaratomból... Eszméletlen... Mégiscsak jó buli lesz ez...


#19 2009-04-21 22:01:40
Morsus
Pangloss nem válaszol már az űr végtelenjét kékes energia szakítja félbe ahogy a féregjárat létre jön és a négy alak áttör időn és téren.
A Földtől nem messze érkeznek meg és Pangloss lefele mutat a sisak azonnal közeli képeket mutatt az Ellenállás bázisáról ahova még ilyen távolból is látható sereg indul el.
A sereg az enyém, te véd az embereket.
Parancsolja a Világtudat.

Folytatás az ellenállásnál.


#20 2009-04-22 17:05:06
DeAngelo
-Máris...
Megropogtatom a kezem, a nyakam, és kinyújtózom...
-...Csak buli előtt nem árt a bemelegítés.
Zuhanó repülésbe kezdek. Ideje, hogy komoly dolgokból csináljunk jó bulit...

folyt köv, Ellenállás

//Én még szeretnék utánanézni magamnak, ha lehet. Bocsánat, hogy nem írtam előző körben, kicsit nehéz volt felvenni a fonalat Volt után, és elfelejtettem.   //

Szerencsére nem húzzuk az időt, miután megkapjuk a szükséges információkat, minden készen is áll arra, hogy elhagyjuk ezt az undorító rovarhajót, és elinduljunk Hala felé. Időközben megpróbálok információkat keresni az itteni önmagamról. Azt nehezen hiszem, hogy hordanék a testemhez tartozó páncélon kívül más ruhát, de ha igen, akkor azt is megnézem magamnak, de csak akkor veszem fel, amikor már megérkezünk. Igyekszem a térképet is memorizálni, hogy semmiképp ne lehessen gond. Arra nem építek, hogy Syr-Tox nagyon képben lenne a hellyel, inkább érjenek kellemes meglepetések, mint kellemetlenek.
Nem kell sok idő, hogy megérkezzünk a célállomás felé. Ha a landolás rendben zajlik, Nestor még kiosztja a kötelező bátorítást és emlékeztetőket, amire csak lekezelően elmosolyodom a maszk alatt.
- Ezzel nem lesz gond. Legalábbis részemről nem.
Ezzel jelentőségteljesen Syr-Toxra pillantok. Vannak kétségeim afelől, hogy menyire fog neki menni a méltóságteljes és félelmetes viselkedés. Abban bízom, hogy az őrök kisebb hibák esetén még nem mernek csalásra gyanakodni.
Amint kiszállunk a hajóból, határozottan elindulok a megfelelő irányba, remélhetőleg a kreevel a nyomomban.

// Én se tudtam írni, nettől mentes helyen tartózkodtam sokáig elnézést.   //

Amint felmentünk a hajóra én os magamra öltöttem az e világi énem ruháit. Az adatbázisba is belelestem, hogy a lényeges dolgokat meg találhassam magamról, mármint az evilági magamról, elvégre sok különbség kellett, hogy legyen köztünk mivel engem kapásból nem érdekelnek a rangok és a magas pozíciók sem. Az evilági Villám pedig ha ott szolgál ahol halottam akkor őt bizonyára érdekli.
Az adatok közt elsősorban a gesztusokra, jellemre és a közelmúltra, családi állapotra kerestem rá. Ha találtam néhány felvételt róla akkor azokon figyeltem meg a mozgását, de ha ilyen nem volt akkor a leírások és jellemzések alapján próbáltam meg belőni a karaktert, hogy jól el tudjam játszani magamat.
Mindezek után még egyszer utoljára átnéztem a hely rajzát, hogyha valami kis részletet elfelejtettem volna akkor azt kitöltsem.
Mielőtt befejezném a keresést még gyorsan rákeresek a képességeimre, mivel elég nagy buktató lehetne számomra, ha más képességekkel rendelkezne.

//   //

A gépről mikor leszállunk semmi gyanúsat nem észlelek, én senkit se aki előtt komolynak és ridegnek kellene mutatnom magam, mint gondolom az e világi énem általában.
Még meg sem indulunk, de máris megjelenik a kislány akiről szó volt, a mi kis beépített emberünk, hát külsőre cuki, de a viselkedése kicsit se illik csöpp testéhez. Rögtön fel is rója nekünk, hogy nem a valódiak vagyunk, na ennyit az álcáról, ha már egy kislány is leleplez minket, mit várjunk a többiektől.
Nestor kezeli a helyzetet, én pedig csak biccentek a kislány felé, mikor Nestor mondja, hogy minket fog vezetni majd a későbbiekben.

Ahogy kilépünk a hajóból, az őrök rögtön magunkra hagynak minket. Ez tetszik, remélem ilyen tiszteletet kapunk a továbbiakban is, és akkor nem lesz probléma. A belső emberünkre sem kell sokat várni. Az első gondolatom, amikor meglátom, hogy még szokatlanabb jelenség, mint ahogy elképzeltem. Valószínűleg a legtöbben, ha meglátnának egy gyermeket ilyen arckifejezéssel, megrémülnének, de én nem ilyen vagyok. Nem félelmetes számomra a ridegség és a szigorú céltudatosság, bár egy ilyen fiatal lányon látni ilyen mértékű érzelemmentességet még számomra is kissé nyugtalanító. Sokkal aggasztóbb azonban az a sebesség, amivel felméri, hogy mi nem az evilági énjeink vagyunk. Bár valószínűleg számított ránk, úgy tűnik, hogy ránézésre is talált jeleket, amik megkülönböztetnek az itteni verzióinktól. Vajon vannak itt mások is, akik ilyen könnyen átlátnak rajtunk vagy csak ennek a kislánynak az emberfeletti intelligenciája nyilatkozik meg. Akárhogy is, Nestor nem fejez ki aggodalmat, hanem már kezdené is az akciót. Ha a kislánynak nincs több mondanivalója, én is elindulok a többiekkel, majd amikor eljön az ideje, hogy szétváljunk, jelzek Syr-Toxnak, hogy induljunk a biztonsági központ felé.

Elég hamar elválunk, a tervnek megfelelően. Nestor és Villám a kislány nyomában indulnak a gyerekekért, amíg mi a föld alatt található biztonsági központ felé indulunk. Út közben találkozunk ugyan néhány kreevel, de a várakozásoknak megfelelően nem szólnak hozzánk, csak tisztelettudóan félrehúzódnak. Ennek megfelelően, felsőbbrendűségem teljes tudatában, magabiztosan haladok, és remélem Syr-Tox is így tesz. Mindössze néhány perc kell, hogy megérkezzünk a központba. Eddig minden teljesen problémamentes, de itt még nem is számítottam nehézségre. Az ajtó érzékeli, hogy belépésre jogosult személyek vagyunk, és ki is nyílik. Ahogy belépek, végignézek a termen, és gyorsan felmérem a helyzetet. A helyiség hatalmas, rengeteg gépezet, panel és monitor, illetve nagyjából egy tucat munkás tartózkodik bent. Én magam nem igazodom el a gépek között, de ez nem is az én dolgom lesz. Nem küldöm ki rögtön a munkásokat, hanem méltóságteljesen beljebb sétálok, és várom a reakciókat.Kíváncsi vagyok, hogy meglepődnek-e az érkezésünkön, vagy ez teljesen normálisnak számít a szemükben. Valószínűleg mi gyorsabban végzünk, mint Nestorék, szóval nem sietek nagyon.

A kislány valamiért nagyon természet ellenes számomra, oké, hogy örökkévaló meg minden, ezért nem lehet egy cuki kis hercegnő, de azért ez a mimika, viselkedés és járás. Kapásból én érezném magam gyereknek mellette ha úgy viselkedem, ahogyan szoktam.
A kis csapat mikor elindul Nestor felveszi a szerepéhhez leginkább illő mimikát és viselkedést, próbálok hasonlóan tenni és közben pedig a komor arc alatt próbálom nem elröhögni magam. Oké röhögni nem röhögnék, de egy halvány félmosolyt sem engedhetek meg magamnak, ebben a helyzetben.
A kislány mögött haladok Nestor mellett, ahogy megyünk a folyosókon kree-kel találkozunk, akik fej hajtva tűnnek el mellőlünk, az arcom se fordítom feléjük, nehogy kiessem ebből a számomra kissé idegen szerepből. Ahogy haladunk egyszer csak megérkezünk a szállásokhoz, ahova mint kiderült a kislány nem jöhet be velünk.
Nestor elkezdi a gyerekeket keresni én pedig el tartok, bár ezt a részt rá hagyom inkább csak figyelem a környezetünk, hogyha bármi gyanús történne akkor azt jelenthessem neki.

Amikor belépek, a bent dolgozók tiszteletteljesen biccentenek, majd folytatják. Ezek szerint nem számít rendkívüli dolognak, hogy a Birodalmi Gárda tagjai megjelennek itt. Az persze bizonyára nem történik meg minden másnap, hogy kizavarnak innen mindenkit, de bízom benne, hogy a tekintélyem elég alapot ad nekem erre, hogy ne kérdőjelezzék meg a döntésemet. Magabiztosan vonulok át a termen, majd nagyjából a közepére érve emelt hangon, határozottan megszólalok:
- Mindenki kifelé!
Nem kiabálok, egy olyan pozícióban levő ember, mint az itteni énem, nem érezné szükségét, csak azért emelem fel a hangom, hogy mindenki jól halljon.Tekintetemmel jelzem, hogy nem tűrök ellentmondást, alapvetően egész kiállásomból azt a magabiztosságot sugárzom, mint mindig, amihez még hozzátesz pozícióm tudata. Remélhetőleg ennek megfelelően engedelmeskednek is majd. Figyelem a reakciókat. Valószínűleg nem fogják nyíltan megkérdőjelezni az utasításaimat, mivel nincsenek olyan helyzetben, de nagyon fontos, hogy észrevegyem, hogy felmerül-e bennük bármilyen szintű gyanú a szándékaimmal kapcsolatban. Ha mind elhagyták a termet, és becsukódik az ajtó, Syr-Tox-hoz szórok:
- Láss munkához!

Ahogy haladunk, nem tűnik sok dolog fel, mindössze csak az, hogy baromi nagy a tér mindenütt, a másik pedig, hogy a szolgák továbbra is elhúznak fej lehajtva amint meglátnak minket. Továbbra sem esem ki a szerepemből, de mégis olyan idegen számomra ez az érzés, mondhatni, a szöges ellentéte vagyok az eljátszott karakternek.
Lassan megérkezünk a célunkhoz, ám akadályként két őrrel találkozunk, aki nem hagyják el helyüket, csak fejet hajtanak.
~ Na most itt mi lesz?
Nestor próbálkozásaihoz igazodva reagálok én is. Ha beengednek minket megyek a férfi után(ha pedig olyan széles az ajtó, hogy bőven bemegyünk ketten rajta, akkor mellette) Ha pedig nem engednek be minket, akkor egyelőre Nestorra hagyom a rögtönzést, de próbálok hozzá igazodni.

Ahogy kiadom az utasítást, a kreek kérdés és a legkisebb méltatlankodás vagy akár csodálkozás nélkül kivonulnak a helyiségből. Elégedetten nézem, ahogy sorjáznak kifelé.
~ Ezt már szeretem, valami ilyesmit várnék el a katonáimtól is. Mégis csak tudják ezek a kreek, hogy hol a helyük, Syr-Tox lehet a kellemetlen kivétel.
Ezzel oda is fordulok a társamhoz, és kiadom az utasítást, ám az élet közbeszól. A kree egyszer csak térdre esik és elhányja magát. Láthatóan nagyon szenved, pedig az előző másodpercben még úgy tűnt, hogy teljesen rendben van. Talán kicsit szokatlanul szótlan volt, de ennek inkább örültem, mint hogy gyanús lett volna. Végtére is a szerepe is ezt követelte meg.
Letérdelek mellé, és a szemébe nézek, ha képes felemelni a fejét. Olyan távol maradok tőle, hogy ne tudjon lehányni. Nem csak a mocsok miatt, hanem az esetleges fertőzésveszély miatt is.
- Gyerünk, szedd össze magad, katona! - mondom neki. - Még ki kell iktatnod a biztonsági rendszert.
Eszembe jut, hogy hívhatnék hozzá orvost, nem ellenkezne senki, de tudom, hogy nem tehetem. Ha bekerül egy gyengélkedőre, akkor sose hozzuk ki, ráadásul most itt van rá szükség. Az az egyetlen megoldás, hogy gyorsan végzünk, és visszavisszük Nepthys hajójára, hogy ott ellássák.
Ha nem képes összeszedni magát annyira, hogy felálljon, B tervhez folyamodom. Felállok és így szólok:
- Mondd, hogy hogy kell kikapcsolni a rendszert!
Így hosszabb ideig fog tartani, de ha legalább erre képes, még nincs minden veszve.

Sikeresen elmentünk az őrök mellett, mögöttünk pedig becsukódott az ajtó. Azonban nem az fogadott amire számítottam. Egy szobára számítottam nem egy aulára aminél ráadásul 4 emeletet is át kell nézni.
Én is kifújom magam ahogy Nestor, amit pedig mond az számomra nem újdonság, de azér bólintok.
- Menjünk.
Ahogy felmérjük a szinteket Nestor be is osztja köztünk a területet. tudtam, hogy néznek ki a gyereke, így ezzel nem lehetett gond, a saját realitásunkban is láttam már őket, és itt Nebo miatt is.
- Rendben.
Mondom röviden, majd megindulok a legfelső szint felé, hogy először azt nézzem át. Ha meglátok valakit, vagy csak épp bemenni készülök egy szobába azonnal felveszem a komoly álcát. Szobáról szobára haladok remélve, hogy előbb utóbb megtalálom őket, de ha meglátok egy szoba előtt néhány őrt, akkor kapásból azon az ajtón lépek be, hátha ott lesznek, remélem nem kell improvizálnom semmit.