Re: Romváros

by **Godlaw / Tao** Vas. 22 Jan. 2012, 10:02

Kicsit idegen az érzés, de lassan megszokom, hogy a testem egészen más, mint amilyen eddig volt. A szimuláció szerint most én vagyok Thanos, és győznöm kell. Ha Thanosból indulok ki, vereség esetén valószínűleg szörnyű, kínzó fájdalmakat kell majd átélnem, ezzel akarna ösztönözni, hogy többet ne bukjak el. Szóval jó lenne nem elbukni, de ennek nem sok esélyét látom.
A kamerákról sikerül felmérnem a helyzetet, és lassan be is tudom lőni, hogy mi történhet most. Ahányszor hallottam ezt a mesét, már könnyen össze tudom rakni, hogy mi fog következni ezután. Vérontóra nézek végül.
-Nem. Szükségem lesz az erőre, te már képtelen lennél megállítani őket, még a segítségemmel is - állapítom meg, aztán a kamerákra nézek.
Thor hamarosan be fog törni. Felállok, és készülök a fogadására, miközben... Hát a leghalványabb fogalmam sincs, hogyan tudnám irányítani az ultronokat, pedig Thanosnak biztosan ment valahogy. De igazából mindegy is, ha Thor párbajra hív, a többiek minden bizonnyal tisztelni fogják a párbaj szentségét, ha mégsem, Thor velük is végez, na meg Halla, Einar, Skurge és Laaksonen.
-Én fogok megharcolni velük. Pontosabban csak Thorral. Ha győzök, elmennek, ha veszítek... Az már úgyis mindegy.

by **Tyranis** Vas. 22 Jan. 2012, 18:10

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao

A holoképeken látszott, ahogyan az ultronsereg végül odakint teljesen megadta magát, nem bírták az ellenük felvonuló tömeget. Vérontó morogva valamit indult el kifelé, amikor az ajtó felől hatalmas csattanás hallatszik. Thor támadott a kapukra, majd még egyszer, de ez elég is volt.
A végső kapu mennydörgéssel robban be és a két fém ajtó Vérontó és Thanos lábához csúszik szikrázva. Thor dühösen egy orkánnal söpri szét a tömeget és berohan az épületbe.
Romváros - Page 2 463030-t__38__super

- Titán... ma a játékodnak vége. Akár az életednek.
Mondja az istenek egykori királya és a csatabárdot Thanos elé dobja.
- Használd egy férfi fegyverét. Egyszer, még az életedben.
Zyro-nak itt már fogalma sincs, hogy minek kellene következnie, révén a program már aszerint cselekedett, ahogyan ő tett és nem pedig Thanos emlékeiből építkezve. Valószínűleg a harcolók tudása és technikája jócskán ki volt elemezve, ahogyan az MI is tökéletesen adhatta őket, szóval így Zyro-nak valószínűleg arra kellett számolnia, hogy pontosan ugyanolyan nehéz ellenfeleket fog kapni, mint a valóságban lenne és teljesen élethűen. És a fiú tudta azt is, hogy a titán valószínűleg soha sem fogott volna ilyen fegyvert a kezébe, az számára túlságosan is lealacsonyítónak számított volna, de végül is most nem Thanos harcol, hanem Zyro maga.

by **Godlaw / Tao** Csüt. 26 Jan. 2012, 11:26

Amikor Thor betör a kapun, egy pillanatra átfut a gondolataim közt, hogy esélytelen ez a harc számomra, de aztán erőt veszek magamon. Most én vagyok Thanos, miért ne győzhetné le Thanos Thort? Egy titán egy isten ellen, a mitológia szerint ez eléggé ősi ellentét.
A bárdot meglátva arra gondolok, Thanos sosem harcolt ilyen fegyverekkel. Magamban mosolyodom csak el, majd lehajolok, és a bárdért nyúlok. Ez lehet az előnyöm, a program talán eléggé élethű, és ha a mesterséges intelligencia alaposan ki van dolgozva, akkor az ellenségeim Thanos viselkedési formáját várják el. Azaz össze tudom őket zavarni.
-Legyen, ahogy akarod, Thor. Harcoljunk meg, csak mi ketten. Ha te győzöl, tégy belátásod szerint. Ha viszont én győzöm, te és az összes barátod elmentek innen, békében hagytok engem, és sohasem tértek vissza. Úgy gondolom, ez tisztességes ajánlat, ha már férfiként akarsz küzdeni.
A szavak különösen hangzanak a számból, Thanos nem így beszél, de mégsem vagyok egészen önmagam, valahogy egy kicsit összemosódik a két szerep, és talán pont ez lesz a jó.
A bárdot erősen szorítom a kezemben, és várom, hogy Thor válaszoljon, és nekem támadjon, felkészülve a védekezésre, kitérésre.

by **Tyranis** Csüt. 26 Jan. 2012, 12:37

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao

- Legyen!
Thor bólintott Zyro szavaira és miközben felvette a fegyvert a földről láthatta, hogy mindenki más is megérkezett szépen a bejárathoz. Mindenki ott volt, aki csak ott élt a hősök és gonoszok közül a Csatabolygón. Egyedül a civilek maradtak távol, Thor az oldaláról a Mjölnirt vette le, aminek a képességeivel a fiú nagyon is tisztában volt. Alighogy felemelte a csatabárdot Zyro Thor már lendült is előre egy hangos üvöltéssel. A fiú igaz próbált kitérni, de kettejük közül Thor volt az, aki harcedzettebb és tapasztaltabb. A Mjölnir mellkason találta és ekkor kellett rájönnie, hogy közel sem rendelkezik olyan képességekkel, mint Thanos. Az ütésnek hála a falnak csapódott, amit át is szakított és odaát egy másik teremben tudott csak talpra állni. A mellkasa és a háta sajogott, a levegőt venni is nehéz volt, valószínűleg az ütésnek hála megrepedt egy-két bordája.
- Már fel is adtad Thanos? – lehetett a másik helységből hallani Thor hangját.

by **Godlaw / Tao** Vas. 29 Jan. 2012, 13:29

Ez így nem fair. Még csak Thanos képességeit sem kaptam meg. Hiába vagyok Thanos testében, olyan, mintha csak egy ruhát öltöttem volna magamra, semmi sem az enyém, ami az övé volt. Ugyanabban a veszett helyzetben vagyok, csak még sokkal rosszabb körülmények között.
Talán Thanos nem azért hozta létre ezt a szimulációt, hogy a nővérem megtanuljon harcolni, és legyőzze idővel a hősöket. Talán azért volt ez az egész, hogy Tyrannis megtanuljon vereséget szenvedni.
Köhögve kelek fel a földről, és újra megragadom a csatabárdot.
-Ugyan, mit számítana, ha feladnám a harcot, Thor? Talán akkor megkímélnél? - Kérdem, és a bárdot két kézzel szorítva előrelendülök, hogy gyors csapásokat mérhessek Thorra. Egyelőre nem akarom nagyon erős, széles mozdulattal vágni felé, túl nagy támadási felületet hagynék. Csak ki akarom tapasztalni a testem erejét, gyorsaságát, a fegyverem lehetőségeit, és persze eközben le kell foglalnom Thort.

by **Tyranis** Vas. 29 Jan. 2012, 15:55

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao

Zyro szavaira semmilyen válasz nem érkezett Thor részéről, és ahogyan felkelt kellett észrevennie, hogy immáron nem Thanos bőrében van, noha valószínűleg őt még mindig annak látják, hanem már saját maga az. Ugyanaz a halványkék bőr, haj, ruházat és minden, mint amiben a gépbe került. A rövid vágásokat Thor szinte teljesen egyhelyben védi ki, mozognia sem kell nagyon, eközben Zyro rájön, hogy az ereje, állóképessége, és mindene pontosan ugyanolyan, mint a sajátja. Most már teljesen biztos, egyedül a hasán levő sebet nem érzi, de minden más ugyanaz. A fejsze, amit szorongat pedig csak egy egyszerű fejsze, bármiféle képesség nélkül. Csakis a saját erejére, képességeire számíthat a küzdelem során. Valószínűleg hosszú kiképzőprogram lehetett, ha tényleg az a feladat, aminek látszott. Az egyik utolsó vágásba Thor már beletartotta a kezét, a fejsze nagyon pciit felvágta az alkarját, amivel megtámasztotta a pengét, abban tartotta a Mjölnirt is, majd a szabad kezével megragadta a fejsze markolatát és maga felé rántotta Zyro-val együtt és a könyökével már Zyro arca felé csapott.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 30 Jan. 2012, 12:04

A harc közben egy kissé megzavar, hogy átváltozik a külsőm, de láthatóan Thor rá sem hederít erre, talán ő még mindig azt látja, hogy Thanos vagyok. Akárhogy is, az esélyeim tovább zuhannak, és bár a hasamon lévő szúrás eltűnt, még így is vajmi kevés sanszot adnék a győzelmemnek.
A vágások közben látszik, hogy nem csak arról van szó, hogy Thor sokkal gyorsabb nálam, hanem pár száz év tapasztalat is áll a háta mögött. Emellett meg sem kottyan neki, mikor a karjába vágom a fejszét, úgy hárít, mintha legalább egy páncél lenne rajta. Nyilvánvalóan pillanatok alatt beforr a seb. Amikor megragadja a fejszét, és maga felé ránt, már látom előre, hogy az arcom felé akar sújtani. Ha ragaszkodom a fegyveremhez, akkorát kapok, amitől rögtön ki is feküdhetek, úgyhogy inkább elengedem a fejsze nyelét, mikor megrántja, és megpróbálok kipördülni a támadás elől. Már csak az a baj, hogy ha fejszével sem voltam képes megvágni, akkor mihez kezdhetnék puszta kézzel?
A kipördülést próbálom továbbvinni, és így mögé kerülni, igyekszem kihasználni azt, hogy kisebb vagyok, és így talán fürgébb is, legalábbis rövidtávon. Hátulról aztán megpróbálok egy viszonylag bonyolultabb fogást végrehajtani, két kezemmel az áll alá nyúlok be, és húzom felfelé a fejét, míg egyik térdemmel a gerincébe rúgok, másik lábammal pedig a térdhajlatába taposok. A kree-k által használt földreviteli technikák egyike, amit anyámtól tanultam, alapvető előnye, hogy a nálam erősebbet is leteríthetem vele, mert nem a fizikai erőre összpontosít, hanem több ponton visz be támadást és főleg ízületekre, csontokra koncentrál. Valamiért mégis kétlem, hogy Thor ellen működne. Túl... Kötött, talán ez a jó szó.

by **Tyranis** Hétf. 30 Jan. 2012, 15:04

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao

Zyro miután elengedte a fegyvert szerencsés volt, Thor könyöke pont ott zúgott el, ahol a fiú feje volt pillanatokkal korábban. Azonban kellett néhány pillanat, hogy Zyro újra megtalálja az egyensúlyát, mert Thor teljes erőből rántotta maga felé. A fiú próbált bejutni az Asgardi mögé, csak azzal a teljesen nyilvánvaló ténnyel nem számolt, ami számára azzal, hogy asgardiak között is nőtt fel, hogy ők gyorsabbak alapvetően, mint a kree-k, vagy az emberek. Az egyik oldalról próbált a viharisten háta mögé kerülni, de az is fordult, ráadásul nem abba az irányba, amerről Zyro próbált menni, hanem ellentétes irányba és a lábát lendítve pördült a saját tengelye körül. Így mire Zyro felkapaszkodhatott volna Thor hátára a férfi lába érkezett meg a fiú nyakának magasságában. A rúgás pedig telibe találta a fiút, aki ismét elszakadt a talajtól és a falon nyekkenve állt meg. Levegőt alig kapott, ahogyan a rúgás találta a torkát, először a háta csapódott be a falba, majd a feje és ekkor el is vesztette az eszméletét.

A következő másodpercben tért magához Zyro, újra ott ült a székben, ahol korábban, most ismét a saját alakjában volt, a szimbionta ebben a pillanatban kászálódott fel füstölögve a fal mellett.
- Thor!
Morogja dühösen Thanos Zyro szájával.
- Élnek, de hogy és miért?
Eközben odakint az ultronok nekiálltak az offenzívának a hősök előtt. Zyro szemei előtt pedig egy parancs villant fel. Győzz az ékkövek nélkül lányom!
A szimuláció újrakezdődött, csak a különbség az volt, hogy az előző csatában szerzett sérülések nem múltak el, hanem még mindig érezte Zyro azoknak a fájdalmait.

by **Godlaw / Tao** Szer. 01 Feb. 2012, 10:06

Ahogy Thor megpördül, már látom, hogy rossz ötlet volt megpróbálni ezt a támadást, csak lehunyom a szememet, és igyekszem túlélni, de a falnak csapódva elsötétül minden.
-Hogy mi? - Fut ki a számon, amikor újra a székben ülök, és a fejem hátsó részéhez kapok, ami még mindig sajog. A terem ép, és nincsenek még itt. Újraindul? Ha nem járok sikerrel, alapból újraindul a program? De ha nem múlnak el a sérülések, egyre kevesebb és kevesebb esélyem van, ennek így mi értelme? Hogyan lehet leállítani? Biztosan le lehet állítani valahogy a programot. De hogyan?
-Ultronokat leállítani, engedd be őket, Vérontó! - Adom ki a parancsot, és felállok a székből.
Akármit is teszek, az biztos, hogy az ultronok csak az időt húzzák, Thoron karcolást sem ejtenek, kiiktathatóak a rendszerből. Közben azon gondolkodom, hogyan állíthatnám le a programot.
-Szimuláció vége - mondom halkan, bár kétlem, hogy ez működne.

by **Tyranis** Szer. 01 Feb. 2012, 11:44

//Előzmény: Bolygó körüli űr//

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyranis

Zyro parancsára az ultronok leálltak, amire odakint a hősök némileg meglepetten álltak meg, erre egyáltalán nem számítottak, hogy ez fog történni. A kapuk is kinyíltak, majd ahogyan a fiú kimondta, hogy vége a szimulációnak az egész hely szertefoszlott. A következő pillanatban a szemei a gépben nyíltak már ki és a csövek is elengedték, amitől Zyro a földre rogyott fájdalmasan. A háta, a feje most is sajogott és mindene, ahol korábban a szimulációban sérülést szenvedett. Így még a lábán is igencsak nehézkes volt megállni és mindezeknek hála még a hasában a fájdalom is újra felerősödött és, ha lenézett a kötésre, akkor látható volt, hogy némileg átvérzett az. Lehetséges, hogy mozgott aközben is, hogy odabent volt, legalább is valamennyire. A gép ajtaja kinyílt, ennek köszönhetően ki lehetett tántorogni belőle, ha Zyro megtette az első egy-két lépést, akkor megláthatta, hogy a húga ebben a pillanatban lépett be a terembe, ahol ő maga is volt.
- A várható eredményt érted el, alulmaradtál – állapította meg.

by **Godlaw / Tao** Pént. 03 Feb. 2012, 11:16

Magam is meglepődöm rajta, mikor ez az egyértelműen egyszerű módszer működik, és tényleg véget ér a szimuláció. Ami utána következik, már várható volt, a fájdalom a valóságban is megvan, az agyam érzékelte, a tudatom teszi valóssá, így hiába nincs fizikai háttere, mégis elszenvedem a sérüléseket. A sebem pedig felszakadhatott egy kicsit, átvérzett a kötés. Ahogy lassan feltápászkodom a földről, a fájdalom kezd múlni, azt hiszem, a vérzés is hamar el fog állni, túl sokat nem mozoghattam abban a szűk tartályban.
A húgom hangjára felé fordulok.
-Neked hányadszorra sikerült? - Kérdem érdeklődve, aztán ellépek a géptől, és valami ülőhelyet keresek. Kigombolom az ingemet, és megnézem, mennyire vérzett át a kötés. Vajon mennyi idő telt el, amíg a szimulátorban voltam? Ugyan úgy telik az idő, mint a valóságban? Vagy ami ott percekig tart, az itt csak pillanat? Esetleg éppen fordítva?

by **Tyranis** Pént. 03 Feb. 2012, 13:06

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyranis

Zyro, ahogyan felnézett, láthatta, hogy odakint a nap fénye már csak narancssárga színes, azaz lefelé ment a nap, délután volt már. Így valószínűleg jó félnapot volt odabent a gépben, ahogyan ezt realizálja kell rájönnie, hogy cseppet sem szomjas és nem is éhes. Valószínűleg a gép bármeddig életben tartotta volna, ha ott marad, mert a csövek minden bizonnyal táplálásra szolgáltak és nem egyébre. Ahogyan Zyro megnézte a sebet, nem vérezte át túlságosan, de azért megtette. Szerencsére nem volt így sem halálos.
- Galactus hazatért – mondta a lány a válasz helyett. – A kree birodalom pedig az összeomlás szélén áll.
Néhány pillanatig még csöndben volt, majd továbbra is a teljes ridegségével, érzéketlenségével folytatta.
– Harminc körül, öngyilkosság leállni Thor-ral harcolni. Figyelve az ellenfeleket, logikusan kikövetkeztethető mindenki gyenge pontja. A fiát, lányát, vagy a menyét kellett volna megölnöd. Thor összeomlik és védekezni sem tud a halálos csapás ellen. A legerősebb láncszemmel kell kezdeni, hogy a többi összetörjön.
Mintha csak kioktatta volna a bátyját, hogy miként is kell egy hasonló helyzetben cselekedni.

by **Tyranis** Pént. 10 Feb. 2012, 11:34

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyranis

A lány továbbra is érzéketlenül nézett Zyro-ra, leginkább azt mérlegelte, hogy a fiú mit is fog tenni és hogyan fog lépni. Legalább megint egy tucat lehetőség száguldott végig az elméjében, köztük az is, hogy nem fog tudni mit felelni és láthatóan valóban mindez következett. Érdekesnek találta, hogy ennyire törékenyek és gyengék, mégis képesek voltak mindeddig életben maradni, ha nem lett volna olyan fontos a küldetése, talán még fel is boncolta volna a bátyját is, pusztán tényleg csak kíváncsiságból, hogy rájöjjön mitől olyan, amilyen. Az emberek gyengék voltak, ennyit nem kaphatott az apjától a fiú, akkor viszont a közös anyjuk volt az, aki tényleg remek választás volt mind a két esetben.
- Hazamész – mondta a lány. - Ennyit még kapsz tőlem, hogy utolsó napjaidat otthon töltheted.
Ezzel megragadta Zyro vállát, majd egy villanás után a páros az Empire State Building felülről harmadik kiugrójának erkélyén találta magát.

Romváros - Page 2 00120

Rájöttem, hogy nem kell írnod, mert anélkül is tudom folytatni, ez pedig úgyis az utolsó kör.

by **Tyranis** Csüt. 03 Május 2012, 12:35

//Előzmény: Hala (Nagy Magellán-felhő)//

A villanást követően a romváros közepén találta magát, körbenézett, az ultronok most is ott voltak mindenfelé, a romokat már elhordták ténylegesen, így már csak a megmaradt központi épület volt az, amelyiknél bármit is tároltak. Az épület nagy része így is a föld alatt volt, az apja nem kockáztatta meg, hogy a felszínen hagyja, hogy utána a többiek könnyedén megtalálhassák azt. Elég nagy energiát fogyasztott mindehhez és így volt a legbiztonságosabb. Meg igencsak fontos tényező volt, hogy Vérontó sem fért hozzá ezekhez így. Az őrült szimbionta, ez is egy igencsak remek tervnek tűnt. Ugyanis volt belőle, könnyedén tudta volna klónozni, ha akarja, mert az apja korábban szerzett tőle DNS-t és lefagyasztotta, tartósította, hogyha esetleg később szükség lesz rá, akkor még használni is lehessen. Saját magukról is volt itt DNS minta, de azokkal Tyranis nem ment semmire. Az apját felesleges lett volna klónozni, egy teljesen másik személyt kapott volna viszont, mert lehetséges, hogy a titán rendelkezett volna az emlékekkel és minden hasonlóval, de a lelke nem lett volna ugyanaz. És Tyranis szempontjából az lett volna a lényeg, míg a többi fizikai rész kevésbé. De most az apja lelke itt keringett valahol; megtorpant. Az örökkévalók összeállnak, ha a testük minden atomja összeáll és feltámadnak úgymond. Akkor, ha az apját klónozná, akkor a lélek visszavándorolna a testbe? Igazán jó kérdés volt, amire tudta, hogy tudományos választ nem fog kapni, mert az lehetett volna igen és nem is. Újra elindult az épület felé, ez igencsak érdekes volt így. Egy próbát pedig igazából még meg is érhetett, hogy sikerül-e vagy sem. Ha nem, az üres lelketlen testet még mindig elpusztíthatta.

by **Tyranis** Pént. 04 Május 2012, 13:49

Végül arra jutott, hogy mégsem kellene ezzel egyelőre kísérleteznie, mert lehet, hogy elhasználná az összes szövetmintáját, aztán később nem lesz semmije. Mert, ha a klónt akarod klónozni, az már gondokat okozhat a sejtek degradációja miatt. Minél többször klónozol egy klónt, annál nagyobb az esélye a szöveti károsodásnak, bármilyen tekintetben. Egy idő után pedig eljut oda, hogy az egyedben visszafordíthatatlan károsodások képződnek és el kell pusztítani. Ezt pedig nem akarta megkockáztatni, hogy elveszti az esetleges legkönnyebb utat arra, hogy az apját visszahozza. Méltatlannak vélte az egész halálát, főleg, hogy a lelke nem juthatott el a Halálhoz. A közös úrnőjükhöz, és a lány szemében ez volt az egyetlen ténylegesen megbocsáthatatlan bűn. A tényt elfogadta, hogy Thanos már nincs vele, csak az emléke és az öröksége. Közben beért a főépületbe és a szállása felé vette az irányt. Némi pihenésre volt szüksége és a korábbi sok gyógyulás és erőkifejtés miatt némi táplálék és víz sem ártott volna meg neki, hogy teljesen rendbe hozza magát. Ahogyan beért a szállására ledobta magáról a ruháját és abból kilépve haladt tovább a fürdőszoba irányába. Hosszú ideig állt a jéghideg víz alatt, számára nem volt túl sok különbség a meleg és a hideg között. Vizesen jött ki a zuhanyfülkéből, majd szótlanul bújt bele a tiszta ruhájába, miközben a közelben sürgölődő robotokra nézett. Sem az apjának sem pedig Vérontónak nem igen volt szüksége arra, hogy táplálék legyen a bázison, a robotoknak főleg nem, így ez mindig nehézkes volt. Noha tényleg hónapokig bírta nélkülük egy-egy komolyabb sérülés miatt szükséges volt számára az efféle élelembevitel. Szerencsére az apja jó időre előre elegendő élelmet tárolt el itt és vizet, így azokat előszedve le tudott ülni ebédelni. Vagyis uzsonnázni, mert errefelé éppen jócskán délutánra járt már az idő.

by **Tyranis** Pént. 04 Május 2012, 21:00

Miután befejezte az étkezést utána olvasott annak, amit elképzelt korábban. Roppant sajnálatos volt, hogy az, ahogyan elképzelte az kivitelezhetetlen volt. Ugyanis azok a tudások szerint, amikkel tisztában volt, azok szerint minden klónnak van lelke. Így hiba gyártana egy új testet felesleges lenne. Azonban! Itt támadt egy ötlete, igaz nem lenne végleges megoldás, de egy időre talán használható lehetne. Egy robot, vagy kiborg test, amibe az apja bele tudna költözni és ezzel visszajuthat a valódi világba is, ahonnan idekerültek. Ott a lelke pedig végre tényleg a Halálhoz jutna el. Vagy ha még nem akarná ezt megtenni, akkor addig is maradat a fémtestben, amíg a jelenlegi össze nem áll és abba költözhetne vissza. Mivel most itt volt, azt tudta. Nem nyugodhatott és arra várt, hogy a test újra összeálljon, amit pedig a támadók elégettek, így ez akár még évtizedeket is végbevehet. A robottest valóban jó ötlet volt, logikusan úgy számolt vele, hogy az apja is elégedett lesz, már csak a tényleges vége miatt is, hogy miket vihet majd így véghez. Kevesebbet, mint korábban, valószínűleg, de kijuthat erről a helyről és visszamehet oda, ahova tartozik. Vérontó pedig nem számított, annak a valaminek nem volt jelentősége, úgyis mindig az apja terhére volt, mert nem vitte véghez azt, amit elvártak tőle. A tervező számítógéphez lépett és holografikus felületet hozott be, hogy azon álljon neki annak, hogy megtervezze a testet. Mint mindig most is tökéleteset akart alkotni, nem adta volna lejjebb egy tökéletesnél, így sejtette, hogy igen sokat fog a tervezőasztal előtt ülni ahhoz, hogy olyat készítsen, amivel saját maga is megelégedne. Illetve, amivel az apja is. Ez túlságosan is fontos volt ahhoz, hogy bármit is elrontson. Ez most fontosabb feladatnak tűnt, mint amit a Halálnak ígért, igen. Hiszen a Halál is örülne annak, ha Thanos újra visszatérne, a régi, talán leghívebb szolgálja.

by **Tyranis** Vas. 06 Május 2012, 11:14

A következő néhány napot a laborban töltötte, hogy a leginkább megfelelő robottestet képes legyen megalkotni. A legkisebb gondokra is ügyelt, természetesen programozni nem kellett neki semmit, de azt meg kellett tennie, hogy úgy alkossa meg, hogy a gépnek legyenek képességei is. Mivel az apja valószínűleg csak egy testetlen lélek, így a képességeit sem lesz képes használni, amik a fajukból eredendően meglennének, hacsak nem azt teszi, hogy beleépít hasonló dolgokat a testbe. És persze még több mindent. Fontos szempont volt, hogy speciális ellenálló teret tudjon generálni maga köré, ami szinte minden elől védi egy ideig. Ez hasonlított ahhoz az energiamezőhöz, ami az örökkévalókat is körbeveszi, így ezek alapján igyekezett megtervezni és tette is meg végül. Tenyeréből képes legyen lézert és energiasugarakat lőni, akárcsak a szemeiből lézert. Ezek is örökkévaló képességek voltak, illetve az apja egyedi képessége, hiszen Tyranis még fiatal volt és egyelőre csak a kozmikus sugarakat tudta használni. Ezek után következhetett az, hogy magának a gépnek a memóriájába feltölteni az összes harci tudást, amit az apja Tyranis-ba töltött fel és így az apja számára is elérhetőek legyenek, ha belenéz a memóriába. A többi tudás nem volt fontos egyelőre, mert úgy számolt logikusan, hogy azokat Thanos még mindig birtokolja. A robot ereje hatalmas legyen, közelítse meg megint a 100 tonnás erőkaterógiát, mint amivel maga Thanos is tényleg rendelkezett, a fém felépítése hihetetlenül ellenálló legyen, ez is szükséges volt, nehogy könnyen elpusztíthassák. Memória, oda bármit fel lehessen tölteni és később lekérhetőek legyenek, nem mintha erre olyan nagyon szükség lett volna. A talpából engedett taszítósugárral legyen képes repülni. És még egy extra dolog, ami nem ártott a géptesthez. A tudatával képes legyen feltörni más elektromos gépeket és azoknak parancsolni. A paraméterek adottak voltak és a lány tudásával mindez nem is volt olyan bonyolult dolog, hogy megcsinálja ezt.

by **Tyranis** Hétf. 07 Május 2012, 10:12

Tyranis napokat ült a számítógép és a tervezőasztal előtt. A tervezés volt a nehéz, utána a robot legyártása már tényleg csak pár órát, esetleg egy napot vett igénybe, de többet semmilyen esetre sem. Az apja igencsak sok mindent felhalmozott itt az évek során. Ő sem számolt úgy, hogy itt maradnak, de amíg itt vannak, addig legyen meg mindenük. Soha sem lehetett tudni, hogy éppen mi jut az eszükbe, hogy mit is lehet feltalálni, amivel könnyedén hazamehetnek. És különben is a rengeteg ultron, amik itt voltak eredetileg is, azoknak a pótlására eredetileg is voltak anyagok. Igaz a város lakói igencsak sokat elvittek a saját építkezésükhöz, de ettől függetlenül még itt is maradt elég, illetve már a tervezés elején elküldte a saját gépeit vissza a városba, hogy minden használhatót hozzanak vissza. És meglehetősen sok mindennel tértek vissza. A tervezés pedig készen lett végül és ezek után el is küldte a gyártósorra az egyedi tervezetű és felszerelésű robottestet. Ha tudott volna félni és ismerte volna ezt az érzést, akkor a test félelmet váltott volna ki belőle, legalább is, ahogyan kinézett. A normális és átlagos lények ezt fogják érezni, amikor meglátják, az itt élő fiatalokról nem gondolta, révén, ahogyan tapasztalta ők sem ismerték ezt. Igaz ők nem azért, mert nem voltak érzéseik, hanem pusztán azon tényből, mert ostobák voltak és túlságosan vakmerőek. Pedig nem egy személy halt már meg közülük. Mikor a számítógép jelezte, hogy a gyártás készen van Tyranis átsétált abba a helységbe, ahol mindez történt. Először még nem látta meg a testet fizikai valójában, mert a füsttől nem lehetett, de végül, ahogyan a helység kiszellőzött a robot is láthatóvá ált előtte. Gyönyörű lett, kiváló munka, már csak egyetlen kérdés volt hátra, vajon beválik-e annak, aminek készítette és lehetséges-e az, amit akart vele.
Romváros - Page 2 Ultimate-ultron

by **Tyranis** Kedd 08 Május 2012, 11:01

Most már nem volt más hátra, mintsem várakozni, hogy mikor is fog megtörténni mindaz, amire a lány is számított és várt. Logikusan következtetve persze lehetséges, hogy semmi sem történik, de azért matematikailag volt rá esély és ez volt a legfontosabb Tyranis számára. Reménykedni nem reménykedett, az is érzelemnek minősült, így csak elfogadta, hogy megtörténhet és azt is, hogy nem. Ő mindent megtett, a lelkiismerete emiatt tökéletesen tiszta volt. Most már csak a tudományon és az örökkévalók fiziológiáján múlt, hogy sikerül-e megtenni, amit. Mivel nem tudnak meghalni csak akkor, ha még a molekuláik is megsemmisülnek vagy azok olyan hatalmas térben lesznek szétszórva, hogy sose tudnak egyesülni. ha nem ez történik, akkor képesek mondhatni a semmiből újra összeállni csak idő kérdése. De mindez nem történt meg, a bolygó légköre nem volt olyan hatalmas terület, és a molekuláik is megsemmisülnek. Itt egyik sem történt meg, egy nagy kupac hamu és csont maradt az apjából. Mit tudott összegyűjtött és most itt őrizte a laborban, a test ott regenerálódhatott és tette is. napról napra egyre több és több része állt össze. De így is tisztában volt vele, hogy évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy újra tökéletes legyen az a test. Egyik nap a laborban dolgozott, alig pár nap telt el ahhoz képest, hogy a robottestet megtervezte és legyártotta az apjának, amikor a számítógép mozgást és behatolást érzékelt onnan, ahol nem lett volna szabad, az pedig nem volt más hely, mint a labor, ahol a robottestet őrizte. Kezében a kardjával rohant le abba a helységbe. Amikor belépett az ajtón a robotot látta mozogni, lényegében élt. A biztonság kedvéért nem engedte le a fegyverét, csak a másikat figyelte. Az végül, ahogyan észlelte a lány beérkezését lassan fordult oda felé és végül megszólalt fémes hangon, bár hasonló volt némileg az eredetihez.
- Lányom!
Thanos, az őrült titán visszatért!

by **Tyranis** Szer. 09 Május 2012, 10:48

Tyranis leeresztette a kardját maga mellé, már nem volt rá szüksége. A terve, az ötlete úgy tűnt, hogy sikeres volt, jobban is, mint remélte. Az apja tényleg itt volt a testben és láthatóan barátkozott vele.
- Apám! – köszöntötte ő is.
- Mennyi idő telt el? – kérdezte a titán.
- Majdnem két év, amit akartál, terveztél annak a jelentős része végrehajtva.
- Jelentést akarok.
- Ahogy számoltunk vele a boszorkány a többi fiatalt küldte ellened és Vérontó ellen. A testedet elpusztították és a szimbiontát megölték. Miután ez megtörtént elvitték a gépet és beüzemelték. Hazatértek, én összegyűjtöttem a maradványaidat, egy szobával odébb van és regenerálódik tovább, utána végeztem a város teljes itt maradt populációjával és követtem őket abba a világba, ahonnan származtál.
- Érdekes, jól látom, hogy a kardod emblémája Úrnőmé és a kezeden azok a nega-bandázsok?
- Igen apám, miután a Földre értem elhagytam azt és az univerzum felé vettem az irányt. Nekiláttam a régi munkáidat, rejtekhelyeidet felkutatni, útközben, amíg ezt tettem az Úrnő is megtalált és a szolgálatába szegődtem. Mivel te halott voltál átvettem a helyedet az oldalán és mint a Halál Avatarja kezdtem bele a tervekbe, amiket ő bízott rám, és amiket te.
Itt elhallgatott egy kicsit, hogy az apja megemészthesse és feldolgozhassa, révén még nem tudta, hogy a géptest pozitronpályái mennyire gyorsan képesek mindezt elvégezni, az idő pedig úgysem volt fontos számukra.
- Folytasd!

by **Tyranis** Csüt. 10 Május 2012, 10:47

A lány bólintott az apja szavaira, majd igaz soha sem volt éppen bőbeszédű folytatta, amit kellett, a jelentését.
- Miután mindez megvolt visszatértem a Földre, révén az adataidból és az ott szerzettekből kiderült, hogy ez a hely okozott mindenkinek igencsak nagy fejfájást, jelentsen ez a szó így bármit is. sikerült találni egy skrull félvért lányt, akinek furcsa képessége van, minden embert mutánssá képes változtatni, a Földön pedig két olyan „uralkodó” is van, akik mutáns pártiak teljes mértékben. Az egyik halott volt, a másikat felkerestem, a világ összes embere mutáns lett, hála egy furcsa eseménynek. A számításaim és vizsgálataim alapján a Multiverzum semmisült meg és épült újra, ez okozta a nagy eredményességünket is. és ekkor tért vissza az élők sorába a másik mutáns is, Apokalipszis. Aki érdekes, évezredekkel korábban celestial technológia módosította a felépítését. De most, hogy mindenki mutáns a bolygón van egy vírusunk itt a Csatabolygón, amivel könnyedén megölhetőek egyszerre. Magneto nem tudja és teszi, amit mondok neki, mert ez kell ahhoz, hogy a hatalma és befolyása megmaradjon.
Itt ismét csöndben maradt azt az apjára nézett, Thanos csak intett a kezével, hogy folytassa a lány tovább.
- Szövetségre léptem egy lázadó csoport skrullal, akikből az egyik már elfoglalta Attilan és az embertelenek trónját, míg az igazi királynő Magnetonál raboskodik. Visszatértem ezek után ide és üzletet kötöttem Galactussal, rá is szüksége van a Halálnak és nekem is. Visszavittem a rendes világba, cserébe nekünk engedelmeskedik ezentúl. Mindezek után újra a Földre mentem, megkeresni a deviánsokat. Némi technológiáért cserébe elpusztítják az örökkévalókat, az egyetlen lényeket, akik megakadályozhatnának minket.

by **Tyranis** Csüt. 10 Május 2012, 10:55

Tyranis az apját figyelte, ahogyan az a régi megszokott mozdulatait intézte. Ahogyan a háta mögött fűzte össze a kezét, az annyira ismerős és nosztalgikus volt a lány számára.
- Lenyűgöző, hogy ilyen rövid idő alatt mennyi mindent elértél. Jól megtanultál mindent lányom.
- Mindez a te érdemed apám. – válaszolt a lány érzelemmentesen.
- De még mindig nem végeztél, folytasd!
Tyranis bólintott, majd újra belekezdett a jelentésbe, és továbbra is úgy hangzott mindez, mintha csak egy érzelemmentes számítógép beszélt volna.
- Az anyám fia visszajött ebbe a világba, haza akart térni, Zyro Tao. Felfedtem a kilétemet előtte, ha a számításaim nem helytelenek, akkor már mind tudják, hogy ki vagyok és mivel kell számolniuk, ez a Halál tervének része volt. Így az én figyelmem elvonja a figyelmüket arról, hogy mi is készül ténylegesen. A végső tervünk, hogy minden istent és hasonló entitást, mik a lelkekre igényt tarthatnak meghaljanak. És csak az úrnőnk maradjon egyedüli ilyen entitásként az univerzumban. A negatív-zóna is szóba került, emiatt mentem el a Hala-ra és öltem meg a bandázs tulajdonosát vettem el tőle. Ekkor derült ki, hogy náluk is van egy, mert te is tudod, hogy Tyler Jackson birtokolta az egyiket.
- Miért nem ölted meg őket még? Már lett volna rá lehetőséged. Úgy tanítottalak, hogy ne kegyelmezz.
- Nem teszem apám, az úrnő kérése volt, hogy maradjanak életben és végül a lelkük hozzá kerüljön és ne ahhoz, akihez kellene. Ha az én döntésem lett volna, már nem élnének, de úgy tanítottál, hogy a Halál szava előrébbvaló.

by **Tyranis** Pént. 11 Május 2012, 14:22

A titán végül bólintott, ezzel a ténnyel ő maga sem tudott vitatkozni, hiszen valóban a Halálnak is kellett engedelmeskedni és még nem látta át teljesen, hogy a lánya mit is akar kihozni mindebből, bár már ötletei voltak.
- Miután ez megtörtént Galactus felfalta a Kree-Lart. A kreeák ugyanis már veszélyesnek fogták fel a Földet amiatt, hogy mennyi képességgel rendelkező egyén van rajta. Most a fejüket keresik és nem ezzel foglalkoznak. Az igazi cél azonban nem ez, mindez csak elterelés a tervben.
- Mihez fog mindez vezetni, mi az igazi célozok az úrnővel?
Ha bárki másról lett volna szó, ahogyan felnézett a lány az apjára, itt mosolynak kellett volna megjelennie a lány arcán, de Tyranisé érzéketlen maradt.
- Van egy világ, amit úgy hívnak, hogy Elődök Földje, egy hatalmas és igen erős entitást zártak el oda az idők hajnalán. Mephisto és egy másik volt, akik elzárták és bebörtönözték. Abban a világban semmilyen képesség nem működik, így tartják fogva. Sikerült az egyik őrzőt onnan megnyernie Magneto-nak a bíztatásomra. Ha kiengedjük ezt a lényt, képes lesz arra, hogy minden istent elpusztítson a realitásban, minden vallásét. Míg végül csak az úrnő marad egyedül és minden lélekre csak ő tarthat igényt. Minden lélek az övé lesz és ekkor jön az, hogy nem kegyelmezünk senkinek és nem lesz egyetlen olyan lélek sem, ami nem a Halálé lenne.
- Lenyűgöző terv, én sem találhattam volna ki jobban, és mégis hogyan akarod megfékezni ezt az entitást, ha ilyen nagy a hatalma?
Igen az egyik legfontosabb kérdés ez volt, de a lánynak erre is volt válasza, és ezt volt az egészben a legnehezebb kitalálni, hogy ezt miként oldják meg.

by **Tyranis** Szomb. 12 Május 2012, 11:42

- Több lehetőség is felmerült és igen sokat ki kellett zárni. Sikerült kinyomoznom, hogy amikor ezen a világon a Túlontúli elvette tőled a Végtelen gyémántokat, akkor azok megszűntek létezni. Egy igencsak hatalmas entitás maradványai végleg megszűntek létezni. Többé nem valószínű, hogy helyreállíthatóak, így ez az eshetőség kiesett. Logikusan következve a másik megoldás a kozmikus kocka lenne, hogy azzal helyreállítani a gyémántokat is, de a nem tudni, hogy merre letet a kocka. És még ha meg is lenne…
- Sem biztos, hogy képes lenne helyreállítani a gyémántokat.
- Igen. Még logikus lépés lenne, hogy a kvantumzónába kellene bezárni, de a Kvantum-bandázs kiléte sem ismert, a Negatív zóna csak akkor lenne eredményes, ha mindkét bandázs a tulajdonunkban lenne, ez kivitelezhető, de onnan pedig meglehetősen egyszerű kitörni. Itt jött képbe, hogy ide elhozni, de ha tényleg akkora hatalma van, mint aminek tartják, akkor ez is felesleges lenne.
- Azaz nincs semmilyen terved még.
- Tévedsz apám, van. A Halál terve, ő maga fogja elpusztítani, amint az az entitás minden más istenséget elpusztított. Akkor minden lélek az úrnőnkhöz kerül és nagyobb hatalomra tesz szert, mint valaha is. Akkor logikus következtetések szerint és ő maga is erre jutott meglesz a hatalma ahhoz, hogy azt könnyedén elsöpörhesse. Mindenre gondoltunk és volt időnk arra, hogy megtervezzünk mindent, persze a te tapasztalatod és tudásod nagyban megfogja könnyíteni a dolgunkat. Az Ő dolgát, amennyiben kész vagy újra őt szolgálni és ezen nézeteid nem változtak. De ismerve, hogy miként érzel iránta úgy lenne logikus, hogy mindez nem változott. Igaz? – tette fel a kérdést is érzelemmentesen.

by **Tyranis** Vas. 13 Május 2012, 18:17

Az apjára emelte a tekintetét, hogy mit is fog válaszolni. Megszokta, hogy az embereknél ilyenkor érzelmeket várjon és még az apja is szokott ilyeneket mutatni, mosolyogni, bosszúságot mutatni, kegyetlenséget és még sorolhatta volna. Hozzá volt szokva, hogy az apja nem érzelemmentes, de most hiába várt bármit is a robottest nem volt alkalmas arra, hogy érzelmeket mutasson.
- Még mindig nem mutatsz semmilyen érzelmet.
- Valóban nem apám, még mindig nem. – válaszolta színtelenül.
- Mit éreztél, amikor meghaltam? – kérdezte.
A lány néhány pillanatra elgondolkodott, hogy miként is reagált. Visszaidézte, amikor megállt a szétégett tetem felett, életében először sírta el magát, noha semmit sem érzett.
- Nem éreztem semmit, elfogadtam, mert tudtam, hogy vissza fogsz előbb vagy utóbb jönni. Noha tudom, hogy a testem gyengeséget mutatott, mert könnyeztem.
A férfi ránézett a lányra, pontosan olyan volt, mint aminek tervezte és nevelte. Nem voltak érzései és mindent úgy tett, ahogyan tennie kellett. Ahogyan elvárta tőle, aminek szánta. A lány tudta, hogy az apja minek tekinti őt, egyszerű felhasználható tárgynak, ahogyan a Halál is annak tekintette őket. Csak az apja és közte az volt a különbség, hogy ő mindenáron ki akarta vívni a Halál szerelmét és mindent megtett volna azért, Tyranis csak tette a dolgát, az apjának voltak érzései, neki nem.
– Helyes. A választ pedig helyesen következtetted ki, mint mindig. A hűségem a Halálé.
Tyranis bólintott, akkor ezek szerint nem kellett csalódnia és annak ellenére, ami történt nem kell újra megölnie az apját.

by Ajánlott tartalom