Fűszerbányák

A galaxisban ismert és sokat használt fűszer csak ezen a bolygón található, a bányákban és feldolgozókban rabszolgák és a börtön rabjai dolgoznak.

Heinsenberg

Ha valaha az életben azt mondom, hogy volt már rosszabb, akkor erre fogok gondolni. Persze ezt jobbára magamnak köszönhetem, elvégre a békés mentalitás egy kree-nek nem a legjobb választás. Így visszagondolva, talán az lett volna a legbölcsebb, ha a szám jártatása helyett inkább a lelket is kiverem abból a pszichopata csajból. Talán megsérültem volna, esetleg egy karom bánja, de legalább ő halott lenne, én szabad, és még a fegyverét is a magaménak mondhatnám. Ehelyett a kree katonai kiképzésemet megszégyenítő módon szinte hagytam, hogy levágja mindkét karomat, és végül itt végeztem.
A fűszerbányában, ahol rabként dolgozom, az élet számomra maga a pokol. A munka szörnyű, a robotkezeimet még mindig nem szoktam meg, talán nem is fogom, senki se érti, amit mondok, és vice versa. De a legrosszabb az a levegő. Itt ugyanis nincs elég nitrogén, így nehezen kapok levegőt, de ez ellen senki se tett semmit. Rosszabb, mint a viszkető ujjaim.
A hangos sípolás felriaszt a fullasztó álmomból, és egyenest átdob a fullasztó ébrenlétbe, ami persze kicsit se jobb. A cellám szar, a rabokat nem értem, az őrök pedig rendesen fel vannak szerelve. Kijutni így persze közel lehetetlen, főleg a nyakörv miatt, amit, ha nem rázna meg akárhányszor megérintem, már rég megberheltem volna. Szóval a helyzet szar, de nem tervezek itt maradni. Vár a bosszúm.
A cellatársaimat követve magam is mennék ki, de az őrök az utamat állják. Persze meg is mondják, miért, bár számomra csak értelmetlen karattyolás az egész. A nevetésük azonban nem jelent sok jót, ezért magamban felkészülök a legrosszabbra.
Talán kivégezni visznek, esetleg elvezetnek egy üres folyosóra, hogy összeverjenek. Én persze követni fogom őket, de közben felkészülök a harcra is.
Páncéljuk van, igaz, de vajon ellenáll az egy másfél tonnás rúgásnak? Kötve hiszem.

Képességek/Szakértelmek:

Lett volna mára tervem, amit készültem volna végezni, viszon egy éles szúró fájdalmat érzek a nyakamnál. Elsőre rovar félének gondolom, s oda kapok, hogy le csapjam csak valami nagyon nem stimmel mert ami megszúrt, nem egy rovar hanem egy tű. Lassacskán érzem, hogy mindenem el nehezül s a földön kötök ki, majd minden el sötétül elöttem, s se kép se hang egy ideig. Mikor legközelebb magamhoz térek, a szemem ugyan nem tudom kinyitni, s mozogni se nagyon, csak hang foszlányok ütik meg a fülemet, amit nem hallgatok végi, hisz megint elvesztem az eszméletemet. Tudatomba ismét akkor kerülök, mikor valami hideg dologra löktek. Még mindig nem voltam totál jól, még most is csak hangfoszlányokat hallok, ami idővel javul mikor valamit fel tettek rám, s egy kattanást hallok. Mikor végre kitudtam nyitni a szemem, az első dolog amit meglátok, az a Kessel hideg kemény talaja, majd fejemet fel emelve afűszer bányát is megpillantom. Hallom amint valaki rám parancsol, majd oldalba rúg. Elsőnek a kardomért nyúlnék, de annak csak a hült helyét találom, de a ruha amiben vagyok sem az amit induláskor hordtam, hanem egy szakadt valami. Valamint kiegészitőként, egy nehezebb fém nyakörv. Az illető kérésére fel kelek a földről, majd a kezeimet is próbálom megemelni, s egy Erő lökést bevinni, bár nem biztos, hogy sokra mennék vele.

Képességek/Szakértelmek:

[/quote]

A fel állással nincs gond, mint ahogyan a kéz felemeléssel sem, viszont az Erő lökésem nem úgy szuperál mint ahogyan kéne, s a lökés helyet csak ködarabokat repítek felé, aminek az a eredménye, hogy vissza kézből kapok, s valami sós ízt valamint egy fog darabot érzek, majd hallom amint hozzám beszél. A beszéd után, nem mondok egyenlőre semmit, révén valami frappánson gondolkodom, majd megragad s magaután húz engem, én pedig a magam tempójában követem.
- Hé, eresszen maga híg agyu, szőrös talpu, FÖLD KÓROS! Egyedül is tudok menni. - Mondom, miközben megteszünk néhány métert a legközelebbi épülethez, kinyitja az ajtót, s belök úgy, hogy én a földön kötök ki megint. Fel állva, körbe nézek, s ekkor fedezem fel, hogy egy kicsi helyen vagyok ahol egy padszerűség, s szekrények is vannak, valamint egy helyes urdrarr lány, aki a kezembe nyom egy ocsmány ruhát, csizmát, és kesztyűt is. Ezen el fintorodom, s ledobom a földre.
- Kösz de, kösz de nem. Én csak a Skywalker márkáju ruhát, és a hozzá passzoló Solo márkáju csizmákat szeretem. - Kamuzok, hisz ilyen márkák a tuttommal még nincsenek, vagy csak én nem tudom.

Heisenberg


Az őrök szavait bár nem értem, a kezükben tartott sokkoló botok és a nyakörvemet irányító kapcsoló láttán inkább jobbnak látom kussban elindulni arra, amerre akarják. Nagyképű őrök, csak mert a kezükben van a hatalom...jelenleg. Ha rendesen kapnák levegőt és nem lenne fémből a kezem, már rég letéptem volna a nyakörvemet, és feldugtam volna a seggükbe a kis botjaikat. Megtehetném, kree létemre valószínűleg gyerekjáték lenne letépni a nyakörvet, valamint kibírni a sokkhatást addig. Jelen helyzetben, kevés levegővel, rokkantan azonban a nyugton maradás a legbölcsebb megoldás.
Az őrök egy ismerős folyosón vezetnek, legalábbis annyira ismerős, hogy láttam errefelé pár dolgot. Néha elvisznek erre valakit, de az esetek többségében a rab már nem tér vissza. Első tippem a kivégzés, de a nagyon ritka visszatérések miatt ennek alacsony az esélye, ahogy a tárgyalásnak is, szóval erre valami nagyon halálos, de túlélhető dolog lehet. Akárhogy is, én készen állok.
Az őrök egy kétszárnyú ajtó melletti kisebb ajtó felé vezetnek, ahová belépve valami öltözőszerűséget veszek észre. Védőruhákkal, minden méretben. Tehát erről van szó.
A kétszárnyú ajtó mögött minden bizonnyal egy olyan része lehet a bányának, ami életveszélyes, de valakit muszáj kiküldeni. Ez esetben engem.
Ha más utasítást, vagy ellenutasítást nem kapok, akkor megkeresék egy méretben megfelelő védőruhát, majd magamra ölteném.
Ha szerencsém van, akkor valami nagyon radioaktív helyre kell menjek, mert ott a sugárzás pozitív hatása talán ellensúlyozná a fulladással járó gondokat. És talán még menekülési esélyt is adhat...talán.

Úgyan el szégyelem magamat, hisz csak tanácsot adott én pedig makacskodom. A ruhát magamhoz veszem, scsak a bakancsba bújok be gyorsan, mikor is ketten jöttek s utasitást adnak, és én is szónélkül indulok, de azért gondolatban megvan a véleményem ezekről az őrökről. Utunk tovább vezet a lifthez, ami levisz egyenesen a föld alá. Közben az urdarr lány megint mond valamit, amin el csodálkozom s nem értem a szavait.
~ Úgy is csak egy-két hópapig maradok, addig tudok jó lány lenni.
- Köszi. - Mondom a lánynak, aki csak jó tanáccsal lát el engem. Bár meglehet, hogy csapda az egész, s csak a közelembe akar férközni, hogy tervezek-e szökést, s aztán meg majd jól elmondja ezeknek a rancor agyuaknak, de az is megtörténhet, hogy tévedek.
~ De jó, nem elég, hogy innen kéne valahogyan megszöknöm, de még egy új fénykardot is kell csinálnom, mert egészen biztos vagyok benne, hogy nállam volt mikor elraboltak. Ha csak az a drága jó mesterem ki nem nyír, mert elvesztettem. Hányszór hallottam már, hogy ez a fénykard az életem, s legyen mindig nállam, s még is elvesztettem, s ha meg próbálnám vissza szerezni, akkor ide kerülnék vissza, tehát akkor inkább újat csinálok. Kösz ti Bantha ürülékek.

Heisenberg


Mivel senki se mond semmit se, így elkezdek keresni egy méretben megfelelő öltözetet, majd magamra öltöm. Nem tudom, hogy viseltem-e ilyet korábban, de szerencsémre minden bonyodalom nélkül fel tudom venni. Na, de az egymillió rados kérdés, hogy minek? Látásból nem tudom elmondani, hogy mitől is védhet. Az első tippem valami mérges gáz lehet, ami mondjuk csak rontana az amúgy is nehéz légzésemen, kivéve ha nitrogénről van szó. Ha az, vagy radioaktív sugárzás, akkor mázlim van. Ha nem, akkor...kiderül, de nincs jó előérzetem ezzel kapcsolatban.
A ruha felöltése után megint felbukkan az őr, aki egy járműhöz vezet. És nem vagyok egyedül, mert valami nagy és szőrös lény is ül benne.
- Gondolom te se érted, amit mondok, ugye? - mondom az utazótársamnak, miután elfoglaltam egy helyet mellette. A bilincsek miatt úgyse tudna megfojtani, mondjuk ha úgy adódik, én le tudom tépni a láncokat. Elkél egy erős szövetséges, ha a helyzet úgy hozza.

Miután meg köszönöm a jó tanácsot, utánna nem beszélünk többet, de az őreink is csendben vannak. Le érve a legalsó szintre, ki parancsolnak minket, s erre csak fintorgok egyet. Míg várunk, kihasználom a lehetőséget s kibújok a csizmából s öltözni kezdek, közben egy jármű is megérkezik s egy őr kiszállva a volánból, hogy valakit ki engedjen, majd el is huz. Amint végzek az öltözéssel, s vissza veszem a csizmát, utána megindulok a lift felé, s ellenőrzöm, hogy van-e gomb. Ha találok, megnyomom de ha nincs, egyenlőre nincs más ötletem, vagy legalább is még nem tervezem a szökést, de az igazat megvalva ki tudnám használni, hogy nincs a közelben egy őr sem. Ez helyett, inkább le ülök a földre, s meditálásba kezdek, jobb ötletem nem lévén. A szökésen rá érek gondolkodni, biztos találok valamit, s hát ha az Erő mutat valamit a jövőből, hogy még is miként tudnék meg lógni innen, minden gond nélkül. De azzal is tisztában vagyok, hogy révén mert a jövő mindig mozgásban van, s mindig változhat, így nem kéne arra hagyatkozni, de abból nem lehet gond, ha egy kicsit bele lesek egy kis ötletért. Vagy esetleg tényleg kikéne használni, hogy nem vigyázz ránk senki? Ez végül is érthető, hisz csak a leg ostovábbak tennének ilyen vakmerő tettet, hogy eszetlenül neki vágjanak.

Az átöltözést követően, szomorúan konstatálom, hogy nincs gomb és nincs útmutatás az Erőtől, hogy még is hogy kezdjek bele a szökésbe. Mintha az Erő is azt szeretné, hogy itt érjen a halál, hogy ne tudjak megszökni. Csalódtam az Erőben, mej eddig mindig mellettem volt, s most a legnagyobb szükségben, mikor igazán szükségem volna rá már másodjára hagy cserben. Meghallom az urdarr lány sohaját, mire kinyitom a szemem s csak azt látom, hogy őmár szerszámmal a kezében megy az egyik irányba.
- Az Erő legyen veled. - Mondom neki, miközben fel állok a hideg földről, mert arany eren kivül mást most nem fogok kapni, ha tovább maradok ülve. Magam is el veszek egy olyan szerszámot, és én is indulok dolgozni, bár nem örülök neki, hogy itt vagyok.
- Te nem jösz? Az ez esetben az Erő legyen veled. - Mondom az idegennek, majd indulok is. Nyílván nem egy járatba vagy mibe megyünk, így ildomos elköszönni tőlük. Bár nem tudom, hogy azurdarr lánynak van-e bármiterve, de ha lenne azt meghallgatnám szívesen. Anno sokat hallottam e szót mind a nagybátyámtól, és mind más jeditől, s én is kezdtem mondani, bár én inkább a szürkékhez tartozom, mint ahogyan drága nagybátyám is. Hogy az urdarr lány meiket is választja, nem tudom minden esetre, amennyiben nem akarja, hogy együtlegyünk, az esetben én a lift aknához közelit választom, s arra indulok.

Heisenberg

Kib*szott levegő, hogy nincs benne elég nitrogén. A kocsiból való kiszállást követően egy pillanatra teljesen lefagytam. Se kép, se hang, csak egyhelyben való álldogálás. Én mondom, ez így nem lesz jó.
Lassan elindulok a többiek felé, ugyanis nem egyedül vagyok. Két nő is itt tartózkodik, de gondolom egyikük se érti amit mondok, és vice versa.
- Valami ötlet? Miért is vagyunk itt? Akármi? - kérdezem csak úgy, megszokásból. Elvégre hiába mondanának bármit, max elmutogatják, de az is lényegtelen. Lényegtelen, mert nem a munka, hanem a helyzet előnyei járnak a fejemben. Hogyan is lehetne megszökni.
Se nitrogén, se sugázás, így a láncletépős módszer nem igazán jön be, de talán az egyik lézerrel kezdhetek valamit. Talán...
Mialatt gondolkodom elveszek egy lézert, már ha senki se szól bele, és követem a csipet csapatot.
- Heisenberg. - mondom a korábban engem megszólító lánynak, és magamra mutatok. Hátha megérti.

//Lévén Phobia jelezte, hogy meghatározatlan ideig nem lesz, Mara pedig nem írt, így nem tudok most kört váltani. Következő körváltás: 2017.11.29 (Szerda) //

Hallom az idegen mond vagy kérdez valamit, csak egy szót sem értek az egészből. Ezt követően az urdarr lány is mond valamit ugyan azon a idegen nyelven, s ezen mondatokat sem értem, s még csak nem is beszélem. Bár kiváncsi lennék, hogy miről diskuráltak, de azért annyira azért még sem. El veszem az egyik szerszámot, s az idegen is így tesz, majd kérdezek tőle, mire az idegen magára mutat, s mond valamit, mond egy szót, ami talán a neve lehet, majd a urdarr lány is bemutatkozik.
- Örvendek nektek, én pedig Mara Darklighter. - Mondom neki őszintén, majd eszembe jut valami.
- Rendben, akkor van valami terved is, vagy azzal még várni kell? - Kérdezem, és csak remélni tudom, hogy esetleg van valami ötlet, de ha még nincs ötlete, az se baj hisz idő az még van bőven remélhetőleg, mire kitalál valamit, hogy idő elött.
(Bocsi, hogy csak most írok, csak nem volt ihletem.)

Heisenberg


Verjetek hátba és ne adjatok rumot! Az egyik hölgyemény, bár tördelve, de beszéli a nyelvemet. Ez a mai nap legjobb, vagy talán legrosszabb híre, a nő gondolatmenetétől függően. Mondjuk nem igazán néz ki kree-nek, de hála a múlt eseteinek, nem is nagyon emlékszem, hogy néz ki egy kree. Én magam mondjuk szénné égtem, de mivel ő látszólag nem fulladozik, minden bizonnyal nem kree. Azaz hogy hol áll, még nem tudom.
~ Köszönöm, miss. Nyílvánvaló, ezt eddig nem is tudtam. ~ gondolom magamban a börtönre tett megjegyzése után.
A lézert könnyedén meg tudom szerezni, ahogy a másik, nyelvemet nem beszélő lány is. Ezután mindannyian elindulunk az alagútba, aminek sötétsége, csendessége némileg megnyugtató. Ha behunynám a szemem, nem is lenne olyan rossz a helyzet.
- Nagyon örülök. Valami ötleted, terved van esetleg? Nekem sincs túl sok kedvem itt rothadni, plusz van egy elintézetlen ügyem valakivel. - mondom Jashinak, majd megmutatom az egyik robotkaromat - Szemet szemért.
A másik lányról egyenlőre semmit se tudok, de látszólag Jashi az ő nyelvét is beszéli, így talán össze tudnánk dobni valamit. Mivel ő is rab, kétlem hogy ellenezne egy szökést, de vajon Jashinak mi járhat a fejében? Van valami konkrét szökési terve, vagy csak a szája jár? Kiderül előbb vagy utóbb.

Mint ahogyan az kiderül, van terv a kijutáshoz, illetve azt is, hogy volt valami egyeztetés és el érte, lentebb helyezzék el s nem az egyik felsöbb szinten. No már most velem lehet a hiba, mert ezt nem nagyon értem. Viszont az is megtörténhet, hogy az egész egy csapda, illetve próba tétel féleség, hogy vajon rá harap e valaki, de az is megeshet, hogy tévedek. Az egyik járatban mászkálunk, mikor is valami földrengés féleség véget a földön kötök ki. Talán mind aföldön kötünk ki, de ezt nem tudhatom biztosra, hisz az idegen gondolom nincs a látó teremben, így csak kettönkről tudom biztosan, hogy a földön vagyunk, de Jashi már fel is pattan, amit jó magam is meg teszek. Ezt követően, egy hangot lehet hallani, amit aztán egy trappoló hang követett, majd ahogyan közeledett az illető, így meg lehetett nézni az illetőt aki Jashinak dob valamit, s tovább is áll. Fogalmam sincs, hogy az a valami fel lett e véve, amit neki lett dobva, de nem is nagyon érdekel. Ez helyett én követem, egyenesen vissza oda ahonnan jöttünk. Nem tudom, hogy afickó vagy srác vagy akárki követ e, de visszafordulok, s ha nem látom, hogy jönne az esetben egykéz mozdulattal jelzek neki, majd ezt követően gyorsan tovább megyek.

Heisenberg

Jashi válasza, akármennyire is töri a nyelvemet, egyszerre megnyugtató és nyugtalanító. Jó pont hogy konkrét tervvel jött ide, és hogy van egy kimentő csapata, de vajon a barátai engem...minket is kivisznek innen? Mert semmi kedvem itt maradni, de ahhoz sincs kedvem, hogy kicsináljanak, mondván "szemtanúk".
Mialatt Jashi beszél, megteszünk egy kis távot a járatban, ami legalább egy kicsit békés. A csend, a halovány fények remek összhangban vannak, mindössze pár gépzúgás kellene a tökéletességhez. Ezt azonban nem tapasztalhatom, de egy hatalmas földrengést, ami a földre taszít, már igen. Fasza, már csak ez hiányzott.
A földről, ahogy tudok, felkelek, majd miután megjelenik egy ritka ronda fickó, akinek futását eléggé "bizalomgerjesztő" hangok követik, futni kezdek utánna. Akármi is jön utánnunk, sok van belőle, nekem meg nincs kedvem velük társalogni.

Heisenberg


A futás, ebben a fuldoklós állapotomban, nem épp a legkönnyebb dolog. Ettől függetlenül rohanok, mint az állat, mert akármi is jön utánnunk, nem tűnik túl barátságosnak. A gond azonban mégis az, hogy most pont az ellenkező irányba futunk, így a kijutás nem igazán lesz egyszerű. Arról nem is beszélve, hogy vajon mi lesz, ha zsákutcába futunk, azok az izék meg beérnek minket.
Futok Jashi után, miközben a nemrég csatlakozott barátunk lehagy minket, bár ezt a saját kárára teszi. Ugyanis rövidesen belefutunk valami ellenőrzőpontba, ahol az őrök már nagyban lőnek az áthaladó idegenre, ez szerencsére a hasznunkra válik.
Könnyedén bevetődöm az egyik fémlemez mögé, ahova Jashi is ugrik, majd igyekszem minél halkabban fuldokolni.
- Nem...mondod... - nyögöm ki két fulladás között - Bármi...ötlet? - kérdezem, mert a reflektorok pont abba a járatba világítanak, ahonnét jöttünk. Semmi kedvem sincs ahhoz, hogy elkapjanak, de itt se maradhatunk, az már biztos. Főleg, mert azok az izék most már minden bizonnyal beérnek minket, nekem pedig semmi erőm sincs küzdeni.

Felszerelés/ismererek:

Négyen kezdünk vissza rohanni, mert történt valami valahol ott, ahova menni készültünk, hogy dolgozzunk. Utunk abba az alagútba vagy járatba vagy mibe vezet, ahonnan nem rég még egy jármű hozta ide az idegen barátunkat, aki nagyon úgy fest nem ismeri a galaktikus közöst, így azon nem tudnék vele kommunikálni, de talán egy másik nyelven, de azt talán máskor. A másik idegen férfi, nagyobb sebességre kapcsol, ezzel hármasunkat hátra hagyva. Nem haladunk valami sokat, mikor is elérünk egy kapu féléhez, legalább is nekem valami olyasmire emlékeztet, a két oldalt lévő fél embernyi vastag ajtó, vagy inkább fémlemez, s közötte az uttal, ami az első igazoló pont féléig vezet, ahol is két őr nekünk háttal áll, s lőnek. Eléggé egyértelmü, hogy ki a célpontjuk, révén az elöl haladó férfi nagyon lehagyott minket. Erre Jashi szól nekünk, hogy fedezékbe menjünk, s ha nekem is van ott hely, akkor én is ott keresek menedéket, ahol ők. Jashi következő mondatára, csak bólintok neki ezzel jelezve, hogy értem. Az idegen barátunk, feltételezésem szerint kérdezett valamit, sgondolom értelmesebb lenne meg várni, hogy Jashi ismertesse a tervét, s utána cselekedni.

Képességek/Szakértelmek:

[/quote]