Utak

Go down

Utak Empty Utak

Témanyitás by Sandman on Hétf. 23 Okt. 2017, 20:23

New York állam útjai

_________________
A karmikus világlátás egyik alapgondolata, hogy az okok és következmények között pontosan meghatározott összefüggés létezik ~ Lhamo Donrup
Sandman
Sandman
Adminisztrátor

Hozzászólások száma : 802
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 43
Join date : 2012. Jan. 22.

Karakteradatok
Főkarakter: Sandman
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Little SW

Vissza az elejére Go down

Utak Empty Re: Utak

Témanyitás by Sandman on Hétf. 23 Okt. 2017, 20:24

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
Rés a pajzson - A börtön ablakában....
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Jelenlévők:
- Raven Brightmore
- Lucy Skatfield
- Őrök

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

~ Ismeretlen hely és idő ~

Senki sem mondja meg Ravennek, mennyi idő telt el azóta, hogy elkapták. Ahogy Lucy sem tudta hogyan és mikor verték ismét láncra. Egyikük sem tudta mérni az időt, mert látszólag véletlenszerűen jöttek be a cellájukba étkeztetni, orvosi vizsgálatot végezni vagy csak ellenőrizni. Önmagukon kívül egyetlen rabbal sem találkoztak. Az őrök száma viszont végtelennek tűnhetett. Arcukat maszk fedte, testalkatuk pedig teljesen egyforma volt. A cellájuk mindkettőjüknek kicsi volt. Egy egybe öntött acél viseblokk (WC, mosdókagyló), egy műanyag ágy, valamint egy egybe öntött acél asztal és szék. Állandóan nedves volt a környezetük, de ehhez egy idő után hozzá lehetett szokni. A nappalok és az éjszakák látszólag nem változtak, ugyanakkor volt olyan, hogy napokig sötétségben tartották őket. Vagy épp ellenkezőleg. Végeláthatatlan időkig égett náluk a reflektor. Egy napon, mindketten kiemelkedő ételt kaptak, majd jött egy őr aki átvezette őket egy olyan cellába aminek az egyik fala tejüveg volt. Amint becsukódott mögöttük az ajtó, a tejüveg átlátszóvá vált és felfedezhették egymást. Ha megszólaltak hallhatták a másikat...

_________________
A karmikus világlátás egyik alapgondolata, hogy az okok és következmények között pontosan meghatározott összefüggés létezik ~ Lhamo Donrup
Sandman
Sandman
Adminisztrátor

Hozzászólások száma : 802
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 43
Join date : 2012. Jan. 22.

Karakteradatok
Főkarakter: Sandman
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Little SW

Vissza az elejére Go down

Utak Empty Re: Utak

Témanyitás by Ashley Godwin on Hétf. 23 Okt. 2017, 21:21



Előtörténet: Link
Kaland neve: Rés a pajzson?!
Játékostárs(ak): Lucy Skatfield

Az emberek gyakran becsülik túl a saját képességeiket és adottságaikat, ez pedig általában kellemetlen helyzetbe keveri őket. Az érzelmek okozzák általában ezt, miattuk hiszik azt az emberek, hogy bármire képesek lehetnek. Ez lehet egy barátért, egy rokonért, egy szülőért, egy testvérért... vagy akár egy szeretőért. Raven azóta is többször megkérdezte magától, hogy vajon megérte-e ez az egész egy olyan lány miatt, akivel csak egyszer találkozott és akit szinte alig ismer. Ha jobban belegondolunk, nem is tud róla szinte semmit. Volt egy közös kellemes estéjük, ami akár még tovább is tarthatott volna... de csak ennyi. Nem is igazán fogta meg semmi sem a lányban, őt mindig is inkább a veszélyes és menőbb alakok ragadták meg, nem pedig a félénk kislányok. Azonban ha jobban belegondol, ez az egész nem Lucy miatt volt, sokkal mélyebb dolgok mozgolódtak a háttérben. Érzelmek, világképek, szabadulás az elvárások és törvények rabláncából. Raven azért cselekedett úgy, ahogy... mert túl akarta lépni a saját korlátait, mert nem akarta magát unalmas keretek közé szorítani, mert élni akart és bizonyítani. Félre ismerte saját magát, ő sosem volt egy világokat megmentő alkat, ő mindig is az individualizmus útján járt és csak akkor harcolt valakiért, ha az tényleg nagyon közel állt hozzá, mint például a testvére, Gwen. Az egész eddigi életében azt hitte, hogy azért akar erősebb és erősebb lenni, mert meg akarja védeni a gyengéket és a rászorulókat. Tévedett. Egyszerűen csak erősebb akart lenni, hogy letéphesse magáról azokat a láncokat, melyek a gyengeségei miatt voltak rajta. Ez az egész esemény pedig csak arra mutatott rá, hogy még a közelében sem volt annak az erőnek, amiről ő álmodozott. De ez nem vette el az egésztől a kedvét, inkább csak kinyitotta a szemét, hogy végre láthassa az igazi célját az életben és hogy miért is kell élnie.

Az utolsó emléke az volt, ahogyan megindult az italbár felé, de tompa puffanások következtével elkezdett forogni vele a világ. Egy hideg, húsba maró érzés követte, mely arra engedett következtetni, hogy egy csontszilánk átdöfte a bőrét valahol a hátán. Ez után elsötétült minden és a következő emléke már ebben a csodálatos cellából való volt. Nem tudja, hogy mióta tarthatták itt, valamint azt sem, hogy mi történhetett Lucyvel. A mindennapjai borzalmasak voltak, ahogyan egy börtöntölteléktől azt el is lehet várni. Először nehéz volt megszoknia azt, hogy nincs számára rendszeres étkezés; nem láthat senkit az őrökön kívül; nem tud semmit Gwenről; valamint az éjszakák és nappalok is egybefolytak számára. A cellájában egy wc, egy mosdókagyló, egy műanyag ágy, egy acél asztal és egy acél szék volt található. Az első napokban próbálta megszokni a helyzetét, de amikor rájött, hogy ez szinte lehetetlen... elfoglalta magát. Az étkezések és az alvások között folyamatosan edzett, minden lehetséges módon. Fekvőtámaszok, felülések, emelgetések... szerencsére a szék és az asztal is elősegítette az erősödését, mindent felhasznált amit csak lehetett. Ez egyrészt arra volt jó, hogy ne vesztegesse el az idejét és folyamatosan tudjon erősödni fizikailag, valamint arra is kiváló volt, hogy ne járjon az esze minden olyan dolgon, amivel most amúgy sem tudna mit kezdeni.

Egy napon megtörte az étel a mindennapos szürkeséget, hiszen sokkal bőségesebb és finomabb volt, mint korábbi társai. - Születésnapom van? Nyár lenne? - poénkodta el a helyzetet, de igazából nagyon örült annak, hogy végre valami olyan élelmiszerhez is jutott, aminek íze is van. Az étel elfogyasztása után egy őr átvezette egy olyan cellába, aminek az egyik fala tejüvegből állt. Úgy érezte eljött a kihallgatás ideje, vagy valami hasonló esemény a rabságának idején... de nem erről volt szó. Amint becsukódott a mögötte lévő ajtó, az eddig átláthatatlan üveg átlátható lett és a másik oldalon Lucy képe jelent meg. Nem hitt elsőre a szemének, de talán még másodiknak sem. Egyszerre lepődött meg és egyszerre fogta el egy különös érzés mely a nyugtalanságra hajazott. Nem volt abban biztos, hogy amit lát az valódi-e... de ezt nem is tudta volna sehogyan sem kideríteni. Feltett mindent egy lapra és megpróbálta úgy kezelni a helyzetet, mintha tényleg a valódi Lucy állt (vagy ült) volna előtte. - Szia Lucy. Hogy vagy? - törte meg a kínos csendet végül, majd odasétált az üveggel ellentétes oldalon lévő falhoz és nekidőlt. - Nem tudom mondták-e már, de engem jelöltek ki arra, hogy megmentselek a csúnya bácsiktól és néniktől. Én is ott voltam a hotelben, de sajnos túl gyenge voltam ahhoz, hogy meg tudjalak menteni... így mindketten idekerültünk. Remélem nem haragszol. - közli vele egyszerre minden mondanivalóját, majd elmosolyodik. - Talán legközelebb több szerencsénk lesz. Ha lesz legközelebb... - mondja gúnyosan. Nem vált ki belőle különösebb érzelmeket a lány látványa, talán inkább egy enyhe szégyenérzetet és idegességet, ezeket is inkább a hirtelen és váratlan fordulat miatt. A poénkodása is emiatt írható fel, nem igazán tudja, hogy még mit mondhatna neki. Igazából nem gondolta, hogy Lucy is idekerült... azt gondolta, hogy meghalt vagy valami ilyesmi. Szerencsére akkor erről nem volt szó, ez egy fokkal megkönnyíti számára a helyzetet. - Azt azért elmondod, hogy miért akartak megölni és miért kerültél Te is ide? Ha már megpróbáltalak megmenteni és miattad börtönben csücsülök, ennyi válasszal talán tartozol nekem... - pillant rá szúrósan, miközben reménykedik a nagy megváltó válaszban. Nem igazán tudja, hogy milyen válaszra is számít... talán drogkereskedő volt vagy ő is megölt valakit. Bár ezeket nem igazán nézni ki a lányból, ha csak nem kattant vagy nincs valami mentális hibája. Akkor már az egészet egyszerűbb lenne elfogadni. De neem... Lucy esetében biztos csak arról volt szó, hogy rosszkor volt rossz helyen. Igen, ez tűnt a legnormálisabb lehetőségnek. Közben az is elkezdte érdekelni, hogy vajon miért mutatták meg egymásnak a másikat. Minden bizonnyal az információszerzés miatt, amit bizonyos szinten Raven már el is kezdett megejteni. Nem zavartatta magát különösebben, elvégre neveket és konkrétumokat még nem mondott. Ebből még nem lehet baj, bár könnyebb lenne ha tudná hol vannak most pontosan.

felszereléslista:
-




_________________
Ashley Godwin - énekes, boszorkány; Raven Brightmore - ex-wand-ügynök; Gwendolyn Brightmore - x-diák
Ashley Godwin
Ashley Godwin
2. szint - 6 kredit

Singer
Witch
Hozzászólások száma : 105
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2016. Sep. 22.

Karakteradatok
Főkarakter: Ashley Godwin
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz

Vissza az elejére Go down

Utak Empty Re: Utak

Témanyitás by Phobia on Hétf. 23 Okt. 2017, 22:03

Lucy/Phobia


~ Lucy!
Nagyon félek...nem akarok...nem akarok itt lenni...félek...
~ Lucy...figyelj rám. Csak rám
Nem tudom, mikor, vagy miért kerültem ide...egyáltalán hova? Szabadságot ígértek...biztonságot...és mégis...cellát kaptam...
~ Átvertek téged. Becsaptak. Cserbenhagytak.
Nem tudom, mi történt...itt minden szörnyű...nedves...hideg...sötét...vagy világos..nem akarok itt lenni...
~ Mindenki, akit ismertél, hátat fordított neked. Mindenki.
Bár ne mentett volna meg Martin. Bár ne küldött volna a maffiához..Martin...
~ Eladott téged, mint valami cipőt. Semmit se jelentettél neki.
Dr. Larsen...ha elmondtam volna neki...mindent...akkor ő...segített volna...ő kedves volt velem. Ő..
~ A szemében csak egy újabb őrült vagy. Kedves? Ez a munkája. Hogy telebeszélje a fejed, kiszedjen belőled mindent. Semmit se jelentesz neki.
Raven...vajon te hol vagy? Te voltál az egyetlen...az egyetlen ember...aki..
~ Már rég elfelejtett. Találkozott valakivel, szerelembe esett, megházasodott...te a szemében csak egy részeg csók voltál. Semmi több..
Nem lehet....nem lehet, hogy mindenki...hogy senkim sincs...nem lehet. Az államügyész biztosan....
~ A halálodat akarták. Csak kiszedtek belőled mindent, aztán meg akartak szabadulni tőled...vagy rosszabb. Átvertek téged. Mindenki elhagyott. Senki se fog érted jönni. Se Martin, se Dr.Larsen, se Raven, se senki.
Nem lehet...ezt nem tudom elfogadni...nem akarom...félek...nagyon félek..
~ Félsz. Semmi gond, én itt vagyok. Mindig is itt voltam.
Phobia...te...tényleg mindig itt voltál...bántottál másokat...de mégis...vigyáztál rám...én..gyenge vagyok...
~ Ne félj. Csak rám van szükséged.
Csak...rád van...szükségem...Phobia..
~ Elfáradtál. Félsz. De nem kell szenvedj...nem kell tovább csinálnod.
Nem..akarom ezt...nem bírom tovább.
~ Aludj hát! Ne félj, csak pihenj. Fáradt vagy...aludj hát, Lucy.
Fáradt...vagyok...csak...pihenni kell...
~ Aludj hát! Én vigyázok rád...és ha eljön az idő...felkeltelek. Lucy...aludj szépen.
Phobia.....
....köszönöm...

Phobia/Lucy

Szegény, ostoba lány. Túl gyenge, túl tehetetlen ehhez a világhoz. Talán régebben szívből gyűlöltem ezért őt, de most...szinte sajnálom. Ahhoz is gyenge volt, hogy bárminemű ellenállást fejtsen ki, de ez így van rendjén. Lucy gyengesége az én erősségem, ehhez pedig csak pár fal, és a szomorú igazság kell.
Martin egy sz@rarc, nincs rá igazán szükség. A doktornő ostoba. A kis "átka" már nem ér sokat, hiszen most is csak megvédem a lányt attól, hogy szenvedjen. Az, hogy így én leszek a főnök, csupán a megérdemelt jutalmam. Atya pedig...jesszusom.
Én vagyok a legerősebb! Lucy születése óta létezem, és minél kétségbeesettebb a lány, én annál erősebb leszek. Ha félt, veszélyben volt, mindig engem hívott. Atya mindössze a dokinő áskálódása során jelent meg. Nem több, mint egy vénember. Az erőm túlnőtt rajta, nem csoda, hogy ő is ketrecbe került.
22 év várakozás után eljött az én időm.

A szokásos hulladék helyett érdekes módon ma normális kaját kapok. Nem is normálisat, hanem VIP kaját. De vajon miért? Ki akarnak végezni? Pff, kétlem. Jogaim azért még vannak. Talán valami tárgyalás jön, de akkor majd beadom a sírós Lucy szerepét, és beköltözöm a bíró szívébe. Mondjuk akkor talán diliházba küldenek, de az is jobb ennél.
Az őrök elvezetnek egy szobába, ahol az egyik fal tejüveg. Gondolom most valami vallatás lesz, ceruzanyakúakkal a túloldalon. Na, de akkor essünk is neki. Könnyek, pipa. Remegő kéz, pipa. Dadogás, pipa. Minden kész a Lucy szerephez.
Az üveg hirtelen átlátszóvá válik, és a túloldalon észreveszek egy csajt. Egy csajt, aki valahonnan ismerős, valaho...na b@zdmeg!
- Raven? - kérdezem Lucy stílusában, bár nem kis erőfeszítésembe tellik visszatartani a röhögésem.
Számítottam mindenkire...de RÁ nem.
A mondandóját végighallgatom, és ember..rendesen felhúz. Csúnya bácsik, hatévesnek nézel, vagy mi? Ezt a játékot azonban ketten játszák.
- Raven, én...esküszöm...se..semmit se tettem. - kezdek bele, majd elkezdem potyogtatni a könnyeimet - Én...sose te..tettem s..s..semmi rosszat...- mondom sírva, lehajtott fejjel, a fejemet az üvegnek nyomva. Na, de elég a bevezetésből.
- Vagyis...- kezdek bele halkan, majd felnézek, ezúttal már vigyorral a képemen -..igazából de. Megöltem pár embert, kémkedtem a maffiának, a szokásos cucc. - ezután egyenesen Raven szemébe nézek, és megnyalom az ajkaimat. - Azon az alkoholgőzös estén nem tudtad, kivel csókolózol...vagyis kikkel. - ezután hátralépek, és harsányan nevetni kezdek. Nevetek, mert talán a csaj dedós módon beszélt velem, de ő mindvégig semmit se tudott. Ez pedig mókás.
- De most én kérdezek. Ki vagy te? Igazából.

_________________
Utak EFhBZnX
Phobia
Phobia
5. szint - 12 kredit

Hozzászólások száma : 415
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 11
Join date : 2016. Aug. 29.
Tartózkodási hely : Somewhere in the middle of nowhere

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW

https://youtu.be/8KEcpz0IE3M

Vissza az elejére Go down

Utak Empty Re: Utak

Témanyitás by Sandman on Szer. 25 Okt. 2017, 15:22

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
Rés a pajzson - A börtön ablakában....
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Jelenlévők:
- Raven Brightmore
- Lucy Skatfield
- Őrök

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

A távolból a már megszokott tompa morajlás hallatszott csak, meg néhány rács csapódása, ahogy tompítás nélkül találkozott a nehéz, mozgó fém a betonba süllyesztett fémmel. Csak a szokásos börtön zajok, de senki sem töri meg Raven és Lucy beszélgetésének fonalát.

_________________
A karmikus világlátás egyik alapgondolata, hogy az okok és következmények között pontosan meghatározott összefüggés létezik ~ Lhamo Donrup
Sandman
Sandman
Adminisztrátor

Hozzászólások száma : 802
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 43
Join date : 2012. Jan. 22.

Karakteradatok
Főkarakter: Sandman
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Little SW

Vissza az elejére Go down

Utak Empty Re: Utak

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.