Kirageen Disra

by **Kirageen Disra** Szomb. 28 Okt. 2017, 18:23

Adatok

Kirageen Disra 66464a381bb6a088abf9518922e6fe62

Név: Kirageen Disra
Egyéb nevek: -
Faj: Ember
Nem: Férfi
Jellem: Enyhén szólva(?) rasszista a non-humán fajokkal szemben
Személyazonosság: (titkos vagy nyílt)Nyílt
Születési helye és idő: Eriadu, Emperor's Might Hospital, BBY 18 (ME 25)
Kor: 27 év
Család:

Apa: Vilim Disra, Moff a Braxant-szektorban (Állandó tartózkodási hely: Sartinaynian/Bastion)
Anya: Wilhelmina Jorad, Taktikai Elemző Részleg Vezetője, Eriadu-i Főbázis
Apai ági nagyapja: Ermond Disra, néhai Kancellár, visszavonult
Apai ági nagyanyja: Kristen Urn-may, Braxantian Trading Guild vezetője
Anyai ági nagyapja: Irid Jorad, nyugdíjazott sorhajókapitány
Anyai ági nagyanyja: (elhalálozott)

Foglalkozás: Birodalmi Tengerészgyalogság, 1. Szárazföldi Légió 1. ezredének hadnagya
Testmagassága: (cm)182
Testsúlya: (kg)85
Szeme színe:Barna
Haja színe:Sötét barna
Bőre színe:Fehér
Különleges ismertetőjel: -
Egészségi állapot/ betegségek:Az egészséges étkezésnek, a folyamatos erőnléti edzéseknek (mind a kötelezi Birodalmi rutin, mind a személyes edzések) köszönhetően remek egészségi állapotnak örvend, bár ez, ha a Birodalmi Tengerészgyalogság standard-jét nézzük, teljesen átlagosnak mondható el. Ismert betegségei, allergiái (a non-humanoidokon kívül) nincs; kivéve, ha hozzávesszük az addikciókat, mint a kellően "elegáns" italok fogyasztását kulturált környezetben.

Életrajza

Altaremere, ISD-II Csillagromboló parancsnoki fedélezet
Braxant-szektor, Sartinaynian körüli orbitális pálya
Yavin-i csata után 8 évvel

Csizmás lépteim hangosan kopogtak a csillagromboló parancsnoki fedélzetének duracél padlózatán. A süllyesztett harci állásokban helyet foglaló lőelemzők, taktikai koordinátorok, radar kezelők és egyéb személyzetisek csak egy gyors pillantást vetettek irányomba, megnézve, hogy ki is érkezett a fedélzetre, és egy egyszerű biccentéssel nyugtázták jelenlétemet. A mindenkori katonai protokollnak eleget téve nem hagyták abba munkájukat holmi felesleges tisztelgés miatt, aminek kifejezetten örültem, a francnak sem volt kedve visszatisztelegni nekik. Egyszerű kis "kubikusok" voltak hozzám képest, akik még egy rendes tiszti iskolát sem tudtak elvégezni, hanem úgy gondolták, hogy majd alulról küzdik fel magukat. Drága barátaim, aki a süllyesztett harcállásokba kerül, az ott is marad karrierje és élete végéig. Az igazán biztos helyek a ténylegesen harcoló alakulatok és a tiszti egyetemet végzettek között van. Ti...ti csak az alsó osztályt képviselitek, ennek megfelelően túl sok tiszteletre tőlem ne számítsatok, egészen addig, míg szükségem nem lesz rátok.
Gondolatmenetem végére megérkeztem a kapitányi vezérlőközpontig, ami körül fontoskodó alakok rohangáltak és mindenféle felesleges információval látták el Arden kapitányt. Az ötvenes évei végében járó, már teljesen ősz, és néhol kopaszodó férfi széles mellkasával még mindig tiszteletet parancsoló jelenség volt, magas homloka intelligenciáról árulkodott...arckifejezése pedig unalomról. Az Altaremere három hónapja állomásozott a Sartinaynian körüli orbitális pályán, ahol még egy jó kis rajtaütésre se számíthatott az ember, és a beosztottjai unaloműzés gyanánt a legkisebb információkat is lepasszolták a kapitánynak, csak hogy legyen valami dolguk. Az egyetlen értelmes, amit viszont ma csináltak, az volt, hogy eljuttattak hozzám egy üzenetet, miszerint Arden kapitány magához hivatott. Rohadjon meg, éppen pihenésemet töltöttem a családi rezidencián. Bár, őszintén megvallva, szívesen szabadultam meg, hisz apám megint a moffi teendőivel traktált engem. Szóval eléggé vegyes érzelmekkel álldogáltam a tiszt előtt.
- Kirageen hadnagy!-biccentett felém.
- Arden kapitány!
- Tudja, hogy mi ez a kezemben?
Villantott fel egy egyszerű adathordozót, mely évtizedek óta megmaradt a katonai körökben, és igazából fejlesztéseken se esett át, mert teljesen felesleges volt. Mindegyik egységnek hatalmas tárolókapacitása volt, amelyre akár egy sorhajó kapitány egész karrierjének összes jelentése ráfért. Csak a fejemet csóváltam, hisz nem tudtam, hogy milyen információt tartalmaz az adathordozó, amely releváns lenne rám vagy az adott helyzetre nézve.
- Az ön apjának ajánlása, miszerint vezényeljük át magát a Eriadu-i egységekhez, pontosabban az 1. Szárazföldi Légió 1. ezredéhez, közismertebb nevükön a Hoover-ezredhez.
- Nem is tudtam, hogy apám ilyen hamar megakar szabadulni tőlem és ilyen magasra nyúlnak a csápjai. Tehát: mikor helyeznek át?
- Ez egyedül rajtam múlik. Az itt töltött hónapok során figyelemmel követtem a tevékenységét, és bár az aktája nyilvános, én a saját fülemmel szeretném hallani a történetét és azt, hogy maga szerint miért is kéne bevennünk magát - vagy miért engednénk apja nyomásának - az elitbe?
Egy pillanatra lefagytam. Hogy merészeli ezt tenni? Az apám UTASÍTÁST adott neki, még hogy ha udvariasan megfogalmazva csak egy "javaslatot tett". Már pedig, amit az apám mond, az általában úgy is szokott lenni, legalábbis eddigi életem során ezt szoktam meg. Neki köszönhetően jutottam be a tiszti akadémiára jelentős hátszéllel és ívelt ilyen szépen a karrierem. Azonban Arden kapitány igen is nagy hírnévnek örvendett a Haditengerészet kötelékeiben. Fehér uniformisán számtalan plecsni díszelgett, és az agya úgy vágott, mint még keveseké. Állítólag párszor már elő akarták léptetni őt, de nem akarta ott hagyni hőn szeretett Altaremere-jét, és az embereit. Rövid hezitálás után biccentettem.
- Az átkozott Yavin-i csata előtt 18 évvel születtem Eriadu-n...
- Nem azt várom el magától, hogy valami bemagolt szöveget adjon elő hadnagy! Ezekkel tisztában vagyok, itt van leírva minden szépen és tisztán, rendszerezve! Azt akarom, hogy a TÖRTÉNETÉT mesélje el, nem pedig a biográfiáját szajkózza, mint valami betanított droid. Tehát, ismét...
- Ahogy a katonai adatlapom is mutatja, 27 évvel ezelőtt születtem Eriadu-n. Már kora gyerekkorom óta viszonylagosan nagy nyomás alatt nevelkedtem, állandóan nagyok voltak az elvárások, amiket irántam támasztottak a szüleim és a nagyszüleim is, amely egy határozott kiállású karakterisztikát adott nekem, melyet később jól tudtam kamatoztatni a haditengerészet kötelékeiben. Apám és anyám akkor helyezkedtek el az újonnan megalakult Birodalom hierarchiájában. Apám nemsokára Moff lett, anyám pedig taktikai elemző. Nagyszüleim részéről szintúgy nagy elvárás nehezkedett rám, hisz már a Köztársasági időkben is fontos szerepeket töltöttek be, és ez kitartott a Birodalmi korszakban is. A minimum korhatár elérésekor rögtön be is nyomtak a Troyna Akadémiába, ahol elkezdődött a kiképzésem. Szigorú kiképző őrmesterünk itt verte fejünkbe a birodalmi doktrinákat és azt, hogy egy igazi katona hogy is viselkedik. A családi hátteremnek köszönhetően - bár én ennek nem köszönök semmit - némileg elnézőbbek voltak velem és megpróbálták könnyíteni a helyzetemet, amelyet már akkor is elutasítottam és ugyanolyan keményen képeztem magam, mint a többiek.
- Ha azt várja el, hadnagy, hogy ettől meghatódjak, nem nagyon éri el a célját.
- Nem a meghatottságára akarok alapozni, Arden kapitány. Csupán szeretném kiemelni, hogy számomra az előtörténetemből fakadó kiváltságok nem jelentenek semmit, mivel így is neveltek, ami a kiképzésem alatt siklott csak félre. Folyamatos bizonyítási vágyban égtem, hogy megmutassam a világnak, nem csak Disra Moff és Jirad Főelemző gyermeke vagyok, hanem egy ambíciókkal és kötelességtudattal rendelkező individualitás. Nem voltam se kiemelkedő, se lemaradó katona, hoztam a mindenkori átlagot, amely egy birodalmi katonától elvárható. Néminemű affinitást mutattam a hajók elvezetésében, de erősségeim leginkább a mesterlövészetben és a közelharci tudásban mutatkozott meg. A kiképzésem végén szintúgy apai nyomásnak megfelelően bekerültem a Haditengerészeti Tiszti Akadémiára...
- Nagyon sablonos történet. Mik voltak az érzései? A behatásai?
- Megpróbáltak droidokat csinálni belőlünk, Uram. Maga is ismeri a rendszert. Belénk verik a doktrinákat, a szabályokat és az elvárásokat, a személyes gondolatokat megpróbálják belőlünk kiírtani. Leginkább azért, hogy a feljebbvalók ezzel tudjanak takarózni. Ha bárki is saját ötlettel áll elő, és emiatt valami baleset történik, netán kockára teszi a küldetés sikerét, elmondhatják, hogy nem az Ő hibájuk, hisz ha a tanultak szerint viselkedett volna az adott tiszt, mindez nem történhetett volna meg. Azonban a szabályok és a keret túlságosan is rideg és nem ad megfelelő mozgásteret. Már az akadémián is emiatt kerültem állandóan bajba. Hűséges vagyok a Császár és a Birodalom iránt, azonban azt is tudom, hogy a szabályok csak egyfajta iránymutatások, nem pedig kőbe vésett tanok - legalábbis nem kéne annak lenniük. A történelem legnagyobb stratégái és vezetői mindig arról váltak híressé, hogy képesek voltak improvizálni és tovább fejlődni, ami miatt állandóan összetűzésbe keveredtek a feljebbvalóikkal, egészen addig, míg Ők nem lettek a feljebbvalók.
- Tehát vezető pozíciót szeretne elérni?
- Szeretném a Birodalmat és a Császárt szolgálni a legjobb képességeim szerint, szeretnék kibontakozni. Az Akadémiai éveim alatti tanulóidőkben bejáratott eljárás, hogy az újoncokat terepre vezénylik ki, egy őrnagy irányítása alatt. Kisebb lázongások, és ilyenek, néha napján fegyveres összetűzések a frontvonal mentén a Köztársasággal. Az itteni éveim alatt tudatosult egyre jobban bennem, hogy a non-humanoid fajok mennyire is alantasak. Igen, az emberek között is vannak undorító férgek - gondoljunk csak a Köztársaságiakra, vagy akkor még csak Lázadókra - de ezek a "lények"...
- Rasszista lenne tán?
- Túl erős szó. Nem rasszista, realista. A Birodalom...igen, néha kemények az uralkodási módszereink, de jogosan. Azonban ezek az alakok a leginkább hajlamosak rebellióra és állandó ellenállásra. Hiszik - talán jogosan, talán nem - hogy lejjebb vannak a "ranglétrán", mint a tiszta vérű emberek, és ez az állandó nyomás rajtuk egyfajta állandó elégedetlenséghez vezet. Gyengék. Felül kell emelkedni a hátrányokon és erőt kovácsolni belőle. Ők képtelenek erre. Ezért is élnek viszonylagos elnyomásban. Rengeteg problémánk volt velük, és amennyiben a Császár a Birodalom ellenségeinek nyilvánította őket, örömmel nézegettem a fejüket távcsövemen keresztül, mielőtt meghúztam volna a ravaszt.
- Nem tudom, hogy a Birodalom iránti elragadtatása miatt lett "rasszista", vagy éppen ezen irányú érzelmei miatt lett annyira birodalmi hű.
- A lényeg az, hogy teljes szívvel és lélekkel a Császár mellett állok, ahogy a családom generációk óta. Az akadémia végeztével különféle erőkhöz irányítottak át, ahol kamatoztathattam tudásomat. Kisebb egységek vezetőjeként szerepeltem, vagy pedig magán küldetéseken vettem részt, amelyek során tovább fejleszthettem mind mesterlövészi képzettségeimet, mind pedig irányítói és vezetői kvalifitásaimat. Megtanultam úgy játszani a szabályokkal, hogy ne kerüljek bajba, de még is eredményes lehessek.
- Meddig menne el a szabályok kijátszásában, hadnagy?
- Addig, ameddig kell, míg biztosan tudhatom, hogy a Császár érdekeit képviselem.
- Már mint a Birodalomét.
- Nem, a Császárét. A kettő néha nem kapcsolódik olyan szorosan egymáshoz, mint képzelnénk. Bár a Császár a Birodalom egyeduralkodója, az arca, a képviselője és irányítója, de van, hogy a népek nem értenek egyet egyes döntéseivel. A Birodalom az itteni lakosok, szektorok, bolygók és csoportok halmaza. Amennyiben egy császári döntés ellent mond azzal, amit a lakosok elvárhatnának, elmondhatjuk, hogy a Birodalomnak más érdekei vannak, mint a Császárnak. Azonban a Császárnak mindig igaza van. Ez az első számú szabály, így hát a császári érdekek ellentmondanak a birodalmi érdekeknek, amiatt, mert a lakosok nem látják be, hogy mindez az Ő javukat szolgálják. Így hát kijelentem, hogy a Császár érdekeit képviselem és csak örülök, ha ez megegyezik a birodalmi érdekekkel.
- Érdekes eszmefuttatás, hadnagy.
- Mint mondottam, nem hagytam, hogy a vaskalapos barmok - már elnézést, Uram, de gyakran ténylegesen azok - gondolkodásra képtelen droidot faragjanak belőlem. A helyzetek akkoriban kezdtek egyre komolyabbá válni, ahogy a Lázadók egyre nagyobb teret szereztek maguknak. Emlékszem, hogy két hónapra voltam attól, hogy áthelyezzenek a Halál Csillagra, amikor megtörtént a Yavin-i csata és elpusztították a szuperfegyvert. Az eset sokakat megrázott, és egy időre megingott jó pár társam bizalma mind a Birodalomban, mind a Császárban, szintúgy Lord Vader-ben, Tarkin Moff-ban vagy a többi vezetőben. A katonák csüggedté váltak. Én, hogy legyőzzem a frusztrációmat, csak még jobban belevetettem magam a kiképzésembe. Álladóan a stratégiát elemezgettem és azt, hogy miképp lehetett volna elkerülni a tratégiát. Azonban egy egyszerű katona véleménye nem sokat számított.
- Az évek teltek és nemsokára, két évvel a Yavin-i csata után, ahogy aktám is mutatta, előléptettek hadnaggyá, ahogy egyre nagyobb igény támadt a friss, még energiával teli, ambíciózus tisztek után. Ez az előléptetés hízelgett a hiúságomnak és megakartam mutatni mindenkinek, hogy a belém vetett bizalom bizony nem alaptalan. Egységeimmel harcoltunk mind a Lázadók, mind a különféle alvilági férgek ellen. Akármennyire is igyekeztem, azonban sokáig csak egy teljesen átlagos tisztecske maradtam.
- Ez frusztrálta magát? Miképp hatott ki magára?
- Persze, hogy frusztrált. Azonban megértettem végül, hogy az igazi tisztet az évek és a tapasztalatok teszik. Talán túlságosan is rágörcsöltem pár dologra, ezért történhetett meg az aktámban szereplő három incidens: a Sullust-i , Bespin-i és nemsokkal rá a Manaan-i incidens. Ez nagyjából három és fél évvel a Yavin-i csata után történhetett, és a sorozatos kudarcok miatt katonai parkolópályára tettek. Huszadrangú bolygók katonai előőrsén láttam el szolgálatot, mint egy fajta büntetést. Itt értesültem az Endor-i catáról és az akkor ismert Birodalom széthullásáról. A helyi lakosokhoz is eljutott a hír, és fellázadtak. A lázadást olyan véresen fojtottuk el, ahogy a Lázadókkal kellett volna tenni, akik Új Köztársaság néven kezdték el magukat emlegetni. Embereimmel a még mindig Birodalomhoz hű régiókba utaztunk el, hogy felvegyük a kapcsolatot a Maradványokkal, és hogy értesüljünk arról, hogy hadurak marakodnak a régi területeken.
- Elhagyta az őrhelyét, amikor nem kapott erre parancsot.
- Tekintve, hogy az, aki a parancsot és büntetést szabta ki, Chirenau admirális, meghalt, amikor az Executor is megsemmisült, vele együtt számos olyan tiszttel és leendő tiszttel, akiket maga Lord Vader választott ki. A Maradványok külső peremének egyik bolygóján értesültünk arról, hogy Gilad Pellaeon kapitány vette át az irányítást és rendelte el a visszavonulót. Hónapokkal később találtunk rá a Chimaera-ra és Pellaeon kapitányra, akivel hosszas elbeszélgetésem volt és végül beosztott a hajóára. Négy évet szolgáltam a hajóján, amely során végre ismét feltámadt bennem a remény. A hadurakat szépen lassan háttérbe szorítottuk, a Moff-ok uralma ismét megerősödött és a Chimaera fedélzete, ha nem is ért fel az Executor-hoz, de legalábbis hasonlítani kezdett rá minőségben. A legjobb tisztek kerültek ide. Aztán minden megváltozott nyolc évvel a Yavin-i veszteség után, amikor visszatért Thrawn Admirális...úgy egészen pontosan, talán két hónappal ezelőtt. Ez lenne hát az eddigi történetem, Uram!
- Pellaeon kapitány még mindig számít a szolgálataira, ahogy Thrawn admirális. Az áthelyezése már rég el van intézve fiam...csupán kíváncsi voltam a történetére. Legalább valami elszórakoztatott engem, amíg meg nem érkezik a komp. De nézze...! Itt is van!
Dühösen meredtem a kapitányra, akinek sarkában komisz kis vigyor lapult meg, aztán a tekintetem a parancsnoki képernyőre tévedt, ahol megjelent az érkező komp útvonala.
- A kompon megtalálja az iratokat a hivatalos áthelyezéséről. Gratulálok fiam, ezentúl az Eriadu-n fog szolgálni. Pellaeon kapitány megmarad közvetlen felettesének. Remélem, hogy ki fogja élvezni az ottani tartózkodását, ha már én itt halálra unom magam. Esküszöm, néha már azt kívánom, bár csak ilyen mélyre behatolnának a Köztársaságiak. Hiányzik már egy kis csata!
Haragosan fordultam sarkon, hogy magára hagyjam a révedező, igen csak szemétül viselkedő kapitányt, és szinte már rohantam a dokkok irányába. Amikor percekkel később megérkeztem a komphoz, mindenféle magyarázat nélkül viharzottam fel a leeresztett rámpán és huppantam be az ülésbe. Akkor hát...irány az Eriadu!

Eriadu, Veteran's Hope Hospital
Seswenna-szektor
Yavin-i csata után 9 évvel

Eriadu. A Császár szikkadt hátsójára mondom, ha tudtam volna, hogy mibe keveredek itt, ott helyben pofán röhögtem volna Arden kapitányt, középső ujjam megmutatásával jeleztem volna mind Pellaeon kapitánynak, mint Thrawn Admirálisnak a véleményemet mindezzel kapcsolatban, aztán elviseltem volna a hadbíróság herce hurcáját és talán a kivégzést is, vagy száműzetést. Minden jobb lett volna, mint az a csapás, ami ott a nyakamba szakadt, nem is olyan sokkal az áthelyezésem után. Azóta is depressziós vagyok és próbálom elfeledni a történeteket. Az egész baj akkor kezdődött, amikor elfogtak valakit az őrök, és nekem kellett elkísérnem a kétl ábon járó isten csapását a cellákba. Ha nevet is kell adnom legnagyobb rémálmomnak, akkor a Kaylyn Rix nevet kéne használni. De már csak a neve kiejtése...Te jó ég. Mivel érdemeltem én ki őt? Szóval Pellaeon kapitány parancsára a cellákba kellett vezetnem az állandóan kérdezősködő, idegesítő alakot és akárhányszor leteremtettem, csak pofázott és pofázott és pofázott. Egészen addig nyugis életem volt Eriadu-n. Igazából tök nyugis volt. Mynar-ral össze haverkodtam, kezdtem beleszokni végre ismét a normális hadnagyi teendőkbe, minden csodálatos volt. Továbbra is Pellaeon-tól kaptam az utasításokat, és ez teljesen jó volt számomra. Ezt az utasítást is tőle kaptam. Mynar azóta is röhögő görcsöt kap, ha visszaemlékszik rá. Rémálmaim így hát 9 évvel a yavin-i csata után kezdődtek, amikor elfogtuk Kaylyn Rix-et, én bevittem a börtönbe és elvesztettem az uralmamat. Pellaeon kapitány nem nagyon örült ennek. A nő viszont még tovább hergelt engem akkor is, amikor alaposan helyben hagytam. MIBŐL VAN EZ A NŐ?!
Sok mindent elmondhatnék amúgy még az Eriadu-i tartózkodásomról saját magamnak, hogy az idegeimet nyugtassam. De...most önmarcangoló hangulatomban vagyok és folyton ez a nő ugrik az eszembe, vegyes érzelmekkel. NA NEM OLYANOKKAL! Bár...mondjuk az alakja elég jó, de akkor se ember, hanem valami átkozott keverék. De nem is ez a lényeg. Hanem azok, amik itt, Eriadu-n, vagy éppen a Csilla-n történtek. Az unalmas időszakoknak búcsút mondhattunk. Harcok, vérengzések, és egyéb finomságok, amelyek tovább karcolgatták az emlékeimet és az ép eszemet. Nem akarok visszaemlékezni ezekre az időkre! Nagyon nem! A legutolsó, ami a fejemben van, az Csilla ostroma. A...a sérülésem, amely részben még mindig ködös számomra. Lehet, hogy túlságosan sokkoló lenne visszaemlékezni rá? Nem tudom. De az erőm legalább már visszatért, és épp a minap kaptam meg az engedélyt arra, hogy visszatérjek az aktív szolgálatba. Csak ne lebegne állandóan a szemem előtt a közelmúlt összes rémálmának képe. Na de mindegy is, Kirageen Disra hadnagy készen áll arra, hogy ismét megmutathassa a világnak, hogy milyen tökös legény is Ő! Reszkessenek a Birodalom ellenségei! Legalább annyira, mint az én lábaim. Francba! Mikor fog ez elmúlni?

Szakértelmek

Mesterlövészet
Közelharci képzés
A Birodalom által használt fegyverek általános ismerete
Vadászgépek, korvettek elvezetése
Beszélt nyelvek: Galaktikus Standard, pár szót felismer a Birodalom területén fellelhető nagyobb nyelvekből, de egyiket se beszéli
Kisebb katonai egységek (osztagok, rajok) irányítása
Stratégiai és taktikai képzettség, szituáció elemzés
Alapvető pszichológiai képzettség (tisztek számára kötelező képzés keretén belül)
Legerősebb képesség: Kaylyn Rix elviselése akár három percig anélkül, hogy idegbajt kapna

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Nem

Megjegyzések:-

by **Rhyssa Edaara Quillan** Szomb. 28 Okt. 2017, 18:27

Kaylyn kedvenc Balfasz Hadnagya temészetesen elfogadva wub

Adatlap és avatar, aztán még este/éjjel el is kezdem a játékukat ^^

by **Kirageen Disra** Szomb. 28 Okt. 2017, 19:48

ADATLAP

Név: Kirageen Disra
Lakás/Létesítmény: Eriadu-i Főhadiszállás kirendelt lakosztálya
NJK: -
Foglalkozás: Katona, hadnagy
Munkahely: Birodalmi Haditengerészet
Pénz:
Bevétel/hét:
Eszközök:
Felszerelés/fegyverek:

Felszerelések:

Vállalat: -
Szövetség: -
Törzshely, ahol megtalálható: Dormund Kaas, saját lakosztály
Ismertebb szövetséges: Kaylyn Rix
Ismertebb ellenség: -

Kapott kreditek: 10,500 kredit
Felhasznált kreditek: 8,700kredit

500 kredit: Mozgásérzékelő szenzor páncélhoz
3000 kredit: közepes harci páncél
500 kredit: mozgásérzékelő
500 kredit: oxigén szenzor
50 kredit: indikátor mozgásérzékelőhöz
50 kredit: oxigén minőség kijelző
50 kredit: hőmérő
500 kredit: páncélba épített pisztoly (jobb kéz)
250 kredit: páncélba épített huzalpuska (bal kéz)
700 kredit: háti rakéta
800 kredit: Elsősegély kiegészítés páncélhoz
900 kredit: közepes energiapajzs
200 kredit: 4 db. repeszgránát
200 kredit: 4 db. villanó gránát
200 kredit: 4 db. gáz gránát
300 kredit: 2 darab fagyasztó gránát

Fennmaradó kreditek: 1,800 kredit

Felhaszált pontok: 12

1,5 pont: E-5s mesterlövész puska
2 pont (2*1): EC-17 könnyű pisztoly
2 pont: könnyű harci páncél
3 pont: elsősegély kiegészítés páncélhoz
3 pont: Harci implant

Fennmaradó pontok: 0

by **Kirageen Disra** Szomb. 10 Márc. 2018, 22:45

Karakter neve: Kirageen Disra
Kaland címe: Új Világ
Játékostárs(ak) neve(i): Kaylyn Rix, Erő-érzékeny fejvadász
Kalandmester: Rhyssa Edaara Quillan
Kezdő reag: Mélyűr --> Tattoine --> Elhagyatott szurdok
Záró reag: Birodalom területe --> Dormund Kaas --> Kaylyn és Kirageen lakása

Kaland tartalma:
Ha valaha is arra vetemednék, hogy vissza tekintsek erre az időszakra, valaki legyen szíves és csapjon fejbe engem, lehetőleg úgy, hogy elveszítsem az eszméletemet és az emlékeimet. Érdekes, hogy működik a Sors, vagy mi a frász...mindennek egyszerűnek kellett volna lennie. Én utolérem Kaylyn-t valami Császár háta mögötti bolygón - aminek még a nevét se jegyeztem meg - átadok neki pár báli ruhát, én elkísérem őt, Ő elvégzi a feladatát, mi meg megyünk vissza Csilla-ra, megünnepeljük, hogy sikerült túlélnünk anélkül, hogy kinyírtuk volna egymást, aztán megint nem látjuk egymást jó ideig. Tervnek jó volt...
...azonban amikor megérkeztem a bolygóra és megtaláltam Kaylyn-t, minden rosszul sült el - és most kivételesen nem a lány hibájából. Amit akkor nem akartam elhinni, pedig sajnos úgy tűnt, hogy a valóság volt, az az, hogy valamiféle "Erő-anomáliába" keveredtünk - jobb szót azóta se találtam rá. A korok össze mosódtak, egyszerre voltunk az Endori katasztrófa utáni években és a Klón Háborúk alatt. Ez akkor vált mondjuk tök nyílvánvalóvá, amikor rohadt Szeparatista keselyűdroidok harcoltak klónokkal és egyéb ilyen hülyeségek. Na itt már szerintem kijelenthetjük, hogy volt értelme a taktikai visszavonulásnak - egyesek menekülésnek mondanák, de a kettő között van különbség!
Most jönne a gyermekeknek való esti mese. A két hős megmenekült, elhagyta a bolygót és boldogan szívták egymás vérét, míg meg nem öregedtek. A nagy francokat! Mesék nincsenek...így aztán nem is menekültünk el, hanem egy rohadt robbanás ledöntött a lábunkról. Nem vagyok épp a legszerencsésebb faszi, azt már meg kell vallani.

Amikor felébredtünk, sivatagban találtuk magunkat. Ami nem stimmelt. Mert az a bolygó, igaz, hogy lelakott volt és undorító, de nem sivatagos. Ez viszont igen. Na ez már valahogy nem akart össszeférni a fejemben. Aztán Kaylyn valami Tetűinről kezdett el papolni - szegényke csúnyán beütötte a fejét - és a Skywalker-ekről magyarázott. Nagyon erős volt az az agyrázkódás. Miközben Ő a seggét meresztette és meditált, a munka rancor részét rám hagyta - ennyit a női egyenjogúságról! Én felcaplattam egy elhagyott fregattra, Ő meg hümmögött és ücsörgött. Én nekem a tököm is bepállt a forróságtól, Ő meg ha tehette volna, issza a jéghideg koktélját. Nők...sose fogjuk megérteni őket.
És itt meg is mutatkozik a férfiak felsőbbrendűsége! Én persze kapcsolatot tudtam létesíteni a birodalmiakkal! Hah...na mondjuk nem azokkal, akikre számítottam. Valami nagyon nem stimmelt. Kay meg madárcsicsergések közepette előbb felemelkedett a magasba, aztán lezuhant. Azt hiszem, hogy a "madarakat lehet vele fogatni" kifejezést Ő szó szerint értelmezte. A hős férfi ismét tettre kényszerült és közben még a haza jutásukat is elintézi, míg mások az igazak álmát aludják. Hogy rövidre fogjam a szót: én megmentettem Kay-t (rövidke megjegyzés: amikor át kellett öltöztetnem, ismét megállapíthattam, hogy egész formás alakja van...), fuvart intéztem és a többi.

Na de a fuvarról: az meg is érkezett, miközben én már az agyamat szétuntam. Valami nagyon nem stimmelt velük és amikor végül felvittek a cirkálójukra, és alkalmam volt a helyi főcsajszival beszélgetni (most komolyan, ki pakolja a nőket vezetői beosztásba??). Na itt már kezdett bennem tudatosulni és be kellett látnom, hogy átkerültünk egy párhuzamos valóságba. Cuki, nem igaz? Végül a drága barátosném is betoppant - kissé megviselve, de legalább már felkelt. Na itt a csaj - a nevét soha se fogom megjegyezni - felajánlotta, hogy csatlakozzunk az Ő Birodalmukhoz - nem mint ha lett volna sok választásunk. Kénytelen-kelletlen bólintottam rá, ahogy Kay is, aztán már iramodtunk is a kiutalt lakórészbe. Némi vérszívás és egymás szapulása, hogy lenyugtassuk magunkat, aztán én félre vonultam és boldog piálás közepette vártam, míg megérkezzünk az itteni fővárosba: Dormund Kaas-ra. Amint alkalmam volt, elhagytam a hajót, az orvosi vizsgálatra ekkor még nem került sor a túlzott alkoholizálás miatt, úgy hogy kapásból a házunkba mentem, amit hozzánk vágtak. Hát, legalább azt meg kell vallani, hogy ezek nem szórakoznak: olyan puccos volt, hogy még egy admirális is megirigyelte volna...

Bővítés:
A hetek és a hónapok teltek. Nem hagytuk el végül Dormund Kaas-t, nem is nagyon engedték volna szerintem. Még mindig ugyanazon a lakáson osztozunk Kaylyn-nel és a kezdeti megrázkódtatások után úgy döntöttem, hogy a saját kezembe veszem a sorsom irányítását - valahogy meg kell békélnem az új helyzettel. A rangomat megtarthattam, azonban csúnyán le voltam maradva. Így hát gyakran késő estig kinn maradtam, a könyvtárat bújva, vagy a katonai bázisokra járkálva. Új személyazonosságot kaptam, a háttértörténetem is teljesen egyszerű volt: állítólag eltűntem egy titkos küldetésen, gyakorlatilag meg az egész megjátszott volt. Évekig egy Köztársasági csoportba épültem be, folyamatosan infóval látva el a Birodalmat, aztán vissza rendeltek - így adódik, hogy senki sem ismer engem. Amikor megnyitottam a Birodalmi adatbázist, már ott díszelgett az én aktám is. A feletteseimmel - akiket beavattak - alaposan átrágtunk mindent és közösen dolgoztuk ki a részleteket. Hivatalosan is az itteni Birodalom állampolgára és a Flotta hadnagya lettem.
Folyton bombáztak engem - és szerintem Kayt is - állásajánlatokkal. Ahogy a chiss nő is megemlítette, a tudósok kíváncsiak voltak rám, a másik realitásból érkezett csodabogárra. Zaklattak azzal, hogy meséljek el mindent...vagy éppen próbáltak rávenni, hogy a tudományos részlegen helyezkedjek el és segítsem nekik kidolgozni azokat a fegyvereket és technológiákat, amelyek a mi világunkban léteztek. A Halálcsillagok nagyon felkeltették a figyelmüket.
Őszintén megvallva, nem tudom, hogy Kaylyn mit tett ebben az időben. Ritkán beszéltünk egymással, valahogy mindig elkerültük egymást. Tudom mondjuk, hogy sok időt töltött azzal, hogy megismerje ezt az új világot, ahogy én is, és hogy párszor elment a közeli cantina-ba. Az egyik ilyen kiruccanása után ismertettem meg vele Mynar-t, a vornrsk kölyköt, amit egy helyi tenyésztőtől vettem. Nem szerette az Erő-használókat, így már rögtön jó barátság alakult ki közöttünk. Kay-nek nem tetszett a név választás, a macskájának meg Mynar nem, így a nők ismét perlekedtek a férfiakkal - milyen meglepetés! Amire Kay nem gondolt, hogy nem az Ő basztatására neveztem el így őt...hanem mert Mynar a barátom volt, talán az egyetlen, és így legalább egy kicsit velem volt, ha már máshogy nem lehetett...
...de amíg Kay az ivókban részegedett le és kockázott, meg pazaak-ozott, én végül tanácsadóként tevékenykedtem a techlaborokban, s amíg itt voltam, igyekeztem minél többet tanulni. Egyrészt hogy lekösse a figyelmemet, másrészt pedig minél többet tanultam, annál értékesebb lettem és annál kisebb lett az esélye annak, hogy elsüllyesztenek egy pöcegödörben. Számos új technológiával találkoztam, amelyek csak kis mértékben tértek el attól, amit "otthon" már megszokhattam és könnyen belerázkódtam az új helyzetbe.
De nem csak a tudományos terület érdekelt. Az adatbázis rengeteg információt tartalmazott, és én igyekeztem mindent megtudni. Első sorban a katonai felépítés és hierarchia érdekelt, illetve ennek az új realitásnak a történelme. A Köztársaság, a mandalórok, az FRSZ, a Huttok - egyszóval minden! Az újonnan jött tudásszomj engem is megijesztett, de legalább tényleg lekötött. Annyira, hogy szinte észre se vettem a minden napos esőzéseket. Amikor nem éppen a techlaborban voltam, vagy a katonai támaszponton lebzselve próbáltam a környezetemet megszokni - vagy éppen nem orvosi kivizsgálásokra járkáltam - új hobbik után néztem. Valami hasznosra koncentráltam...katonai megszokás: mindig hozd ki az adott helyzetből a lehető legjobbat. A hobbim pedig a közelharc lett...persze, nem a hivatalos. Mert gyarló voltam és esendő, na meg a helyi alkoholisták csoportjának újdonsült tagja, így hamar megtaláltam azokat a sötét zugokat, ahol utcai bunyókat rendeztek. A birodalmi egyenruhától megszabadulva, segg részegre íva magamat szálltam ringbe néha napján, vagy éppen a harcoló feleket néztem. És közben szinte észre se vettem, de eltelt közel négy és fél hónap. Érdekes, hogy az idő hogyan száll, nem igaz?

Tanult képességek / Tudástár bővítése

Alapvető technológiai ismeretek (fegyverek, hajó technológia [hajtóművek, navikomputerek, stb.])
Galaktikus történelem (a helyi viszonyok felmérése)
Galaktikus politikai viszonyok feltérképezése
A Birodalom főbb helyszíneinek ismerete
"Piszkos harc" - kötetlen utcai bunyó

by **Rhyssa Edaara Quillan** Vas. 11 Márc. 2018, 00:00

Elfogadva. Akkor amint beértem... vagyis kiszenvedtem magam folytatom a mesélést.

by Ajánlott tartalom

Kirageen Disra

Kirageen Disra

Re: Kirageen Disra

Re: Kirageen Disra

Re: Kirageen Disra

Re: Kirageen Disra

Re: Kirageen Disra