Elhagyott szurdok

Az új világ





Post-Esta, Vestar bolygó, Peremvidék (swhun-os Thrawn éra)

Idő: ABY 9 – Swhun-os Thrawn éra realitás, néhány héttel az Ares-i események után
Helyszín: Post-Esta városa, Vestar bolygó, Peremvidék


Néhány hét telt el az Ares-i esemény óta, ahol Exar Kun-t Kaylyn segítségével sikeresen kiűzték Luke Skywalkerből. Mindkét fél – mind a Új Köztársaság, mind a Birodalom – súlyosabb vereségeket szenvedett, így egyelőre nem egymást támadták, hanem a sebeiket nyalogatták. Éppen ezt az időt szemelte ki Thrawn főadmirális és Pellaeon admirális, hogy a Kacagókat, vagyis Kaylyn-t újabb, de ezúttal egy könnyebb feladatra küldték el a Vestar bolygóra. A feladata annyi volt, hogy egy informátorral kell felvennie a kapcsolatot, aki fontos információkat akart eljutatni a Chimaera-ra. A nő meg is érkezett a bolygóra, ahol azonban igencsak furcsa dolgokba ütközött. Ugyan ő nem tudta, de valamilyen oknál fogva az idővonal szórakozni kezdett és időnként a főváros Post-Esta azon része, ahol ő maga is volt át-át billent a régi Klón háborúk időszakába, azaz majdnem harminc évvel korábbra.
Eközben Kirageen, aki valószínűleg a Csillán elszenvedett sérülései miatt nem vett részt az Ares-i küzdelemben visszatért a Chimaera-ra, ahol tudomást is szerzett róla, hogy máris tovább kell állnia a Vestar-ra és az ott levő Rix-t elküldeni egy másik feladatra, mert az informátor elment a megbeszélt időpontra, de elküldte, hogy nem fog most kapcsolatba lépni a kontakttal, azaz Kaylyn-nel, és nincs kapcsolat a kiffar nővel, hogy visszarendeljék. Mivel egy bálra kellett továbbküldenie Kaylyn-t, így vagy adták, vagy ő maga vett még egy ruhát is a nőnek, majd ment a bolygóra.
A bolygón Kaylyn megtette, amit kértek tőle, feltűnést keltett, azonban a megbeszélt időre nem volt ott az informátor, az időanomália pedig már igencsak feltűnő volt, amit ő maga nem értett, így kisietett a kantinából, hogy ott is utána nézzen ennek, hogy vagy túl részeg lett-e egy Wookie nyáltól, vagy pedig tényleg gond van. Addig nem jutott el, hogy ezt megvizsgálja, mert valaki megragadta a karját, aki Kirageen volt, mert igencsak hamar és könnyedén találta meg a nőt. Mivel esélyesen hamar le akarta tudni az újbóli viszontlátást, így gyorsan a nő kezébe nyomta a datapadot, a csomagot, amiben a ruha volt és ismertette a feladatot, hogy élve kell elhoznia a célszemélyt Kaylynnek és ne rontsa el a feladatot!

//Akkor úgy találtam célszerűnek, hogy pont onnan folytassuk, ahol anno be lett fejezve, így az első KM reag az összefoglaló, és mint láthatod Kaylyn első reagja a félbevágás előtti utolsó A bolygót nem találtam meg, hogy eredetileg hova, így kerestem egy nagyon-nagyon outer rim bolygót és így lett Vsetar. //
//Egy felszereléslistát írj majd a reagod végébe kérlek //

Az új világ





Post-Esta, Vestar bolygó, Peremvidék (swhun-os Thrawn éra)

Kirageen igencsak ledöbbent azon, hogy Kaylyn megcsókolta, ennek köszönhetően a lány sikeresen le is tudott lépni a megdöbbent férfitól. Azonban a férfi is hamar összeszedte magát és egy hangos kiáltás után valóban többen utána néztek, hogy mégis miért hangoskodik. Amennyire látta a nő az indulásakor fordult be a legközelebbi sarkon. Futva tette meg a távot, szerencsére nem kellett tovább üldöznie Kaylynt, mert a kiffar ott állt pár lépésre a sarok után, hogy valamit meredt tekintettel bámul. Mielőtt azonban hozzászólhatott volna ő maga is észrevehette. Az egész tér meglehetősen furcsa volt, a levegő hull hullámzott, olyasmi volt, mint a nagyon forró sivatagban tenné, de itt nem volt se meleg, se sivatag. A környék pedig változni kezdett a hullámzás hatására, a fák kisebbek lettek, más fák jelentek meg, a régies, sérült épületek újnak hatottak, a téren a piaci bódék mások lettek, az emberek, idegenek ruhái a klónháborúkra jellemző kinézetet tükrözték, a Birodalmi lobogók helyett Köztársaságiak tűntek fel, a Klón háboúsak. Az embereknél a fegyverek is átváltottak arra az érára, a birodalmi katonák eltűntek, helyettük klónok tűntek fel és kezdték evakuálni az embereket. Még pár AT-TE lépegető is volt itt, a levegőben LAAT-ok és klón vadászgépek.
- Emberek, mindenki induljon az óvóhelyekre, vagy biztonságba, a szeparatista haderők perceken belül megérkeznek!
Mondta hangosbemondót használva az egyik klón.

Az új világ





Post-Esta, Vestar bolygó, Peremvidék (swhun-os Thrawn éra)

A látottak mindkét félben igencsak nagy döbbentet váltottak ki, ami azért talán annyira nem is volt meglepő. A döbbenet után Kirageen megragadta Kaylyn karját a szavaival közben és elkezdte húzni az egyik klón irányába. Volt vörös jelzésű százados közöttük, aki éppen nagyban osztogatta a parancsokat. A párosnak egyébként a piacról kiürülő tömeggel kellett szemben végigmennie, mert kettőjükön kívül mindenki betartotta, amit a klónok mondtak. De végül csak odaértek, ahol Kirageen egyből számon is kérte a századost, hogy mi a helyzet. Az végignézett a pároson és felsóhajtott.
- Komolyan most kell két fejvadásszal is bajlódnom? – kérdezte.
Ha a páros hallott olyan holofelvételt, ahol klónok beszéltek, akkor nos ez a hang pontosan ugyanolyan volt. Ezek után mondott volna még valamit, amikor az égen süvítés hallatszott és droid keselyűvadászok tűntek fel és kerültek tűzharcba a klón LAAT-okkal és vadászgépekkel. Több droidvadász a piactérre is becsapódott több lövedék, klónok tucatjait megölve, épületek, bódék robbantak fel, alig fél perc alatt rendes háborús körülmények alakultak ki.
- TŰNJENEK INNEN! – üvöltött rá a párosra a klón.

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

A klónkatonának nem volt már ideje arra, hogy válaszoljon, mert megkezdődött a támadás, de nem volt nehéz kitalálni, hogy olyasmit kérdezett volna, hogy miféle birodalomról hablatyol a férfi, aki szerinte fejvadász. A páros elindult, sikerült is a térről kijutnia, ott pedig Kirageen javaslatára el is tudtak indulni a hangárok felé. Mivel szerencsére annyira ez nem volt messze, így innen is látszott az épület. Egyrészt sem az utca, sem pedig az űrkikötő épülete nem hasonlított arra, amin nem sokkal korábban a páros végighaladt. Akkor még romos, lepukkant, félig elrohadt, elhasznált városka volt az egész hely. Most pedig minden a fénykorában, hibátlan épületek, az utak is azok, fák az út szélén, közel sem annyira sivatagos hely, mint a jelenben.
Az emberek szanaszét futottak, sikoltoztak, sok sérült feküdt az utcákon, ahol már ellenséges droidok is látszódtak, sima egyszerű B1-esek, illetve a komolyabb fenyegetést jelentő B2-es droidok is. Ezek szerencsére a civilekkel nem nagyon foglalkoztak a páros meg közöttük haladt, így velük sem. Már nagyjából csak egy háznyira lehettek, amikor a hangár felrobbant és letarolta a környéket. A párosnak már nem volt ideje félreugrani, a hőhullámot még érezték és azt, mintha valami mellkason csapta volna őket, majd mindent átvett a sötétség…

Idő: MU 3 – Little SW világa (Reneszánsz realitás)
Helyszín: Elhagyott szurdok, Tatooine, 16. szektor

Mikor mind a ketten kezdtek magukhoz térni a forróságot még mindig érezték, forró homokban feküdtek, a levegő száraz volt, az égen két nap látszott, nem messze tőlük valami hatalmas volt, a másik oldalon vályogház szerűség. Ha valaki ismerte a bolygót, akkor könnyedén rájöhetett, hogy a Tatooine-n van. Ha felálltak, ami kissé nehézkes volt a fájdalom miatt, akkor semmilyen életnek nem látták nyomát, vagy Kaylyn sem érezte az Erőn át. Minden felszerelésük megvolt, az egyelten jó kérdés az lehetett, hogy miként kerültek a galaxis másik felébe…

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

Kirageen végül sikeresen felmászott a hajó tetejére, ahonnan igencsak messzire is ellátott. A legnagyobb sajnálatára azonban mindenhol csak sziklák, hegyek és sivatag látszott, semerre sem volt életre, vagy pedig civilizációra utaló hely. Valahogyan egy igencsak kietlen környékre sikerült kerülni. Azonban itt volt néhány ház a hajó körül, amikben talán volt ellátmány, vagy a hajóban.
Miután beütötte a holoprojectorba a megfelelő vonal elérhetőségét elsőre valóban csak statikus zaj volt hallható, majd végül a létrejött a vonal, a holografikus képen pedig egy chiss nő tűnt fel. Több furcsaság is volt vele kapcsolatban, az első, hogy a nő bőre sokkal szürkésebb árnyalatú volt, mint amit Kirageen megszokhatott, másrészt nem birodalmi egyenruha volt a nőn, hanem chiss.

- Üdvözlöm IN-911021, Vommi'odel'iaci őrnagy vagyok a Chiss Fennhatóság alá tartozó Csilla-i bázisról. – mutatkozott be a nő. – Az egyszerűség kedvéért Miodelia őrnagy. A Birodalom és a Chiss Fennhatóság közötti kapcsolatokért felelős tiszt vagy. Megtudhatom, hogy Birodalmi tiszt révén miért minket hívott? Sajnálatos módon nincs engedélyünk, sem hozzáférésünk a birodalmi katonai adatbázishoz, így üzenetet sem tudunk továbbítani. Javasolnám hadnagy, hogy Dromund Kaas-t hívja fel, ott biztosan jobban tudnak önnek segíteni.
Valószínűleg e körül a kiakadás közben kiáltott volna le a férfi Kaylynnek is, a nőt láthatta, hogy éppen az egyik épület körül van, majd hirtelen mintha egy madár vijjogását hallotta volna, de az elméjében, Kaylyn fájdalmasan sikoltott fel, az egész teste megrázkódott, majd hirtelen vakító türkizkék fény ölelte körbe, ami olyan erős volt, hogy még a férfit is teljesen elvakította, a lány pedig eltűnt a fényben.

valami ilyesmi:

Olyan jó 10-15 másodpercig tartott mindez, majd még egyszer hallható volt a madár vijjogása, a fény megszűnt és Kaylyn eszméletlenül terült el a földön, lezuhanva a három-négy méter magasból, ahol eddig lebegett.
- Hadnagy, ott van még?! – kérdezte Miodelia. – Mi történt maguknál?!

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

Kirageen magában duzzogva és dühöngve ért fel a hajó tetejére, ahol sikerült Csillával kapcsolatot teremtenie, bár nem olyan jó eredménnyel, mint ő maga várta volna. Igazából már a Dromund Kaas is furcsa lehetett a férfinak, hiszen a legjobb tudomása szerint nem volt ilyen bolygó a Birodalomban, sem pedig az Új-Köztársaságban, bár ezt most hanyagolta és nem tette szóvá, csak azt, hogy oda nincsenek számai.
- Ez kicsit furcsa Birodalmi révén hadnagy, hogy a saját fővárosukat nem tudja elérni, de ha gondolja átküldhetem a megfelelő frekvenciát, vagy innen próbálhatok a minisztériummal, esetleg a főparancsnoksággal kapcsolatba lépni. Amelyik önnek a legjobban megfelel – mondta az őrnagy előzékenyen.
Nem sokkal ezek után történt az esemény Kaylynnel odalent és Miodelia őrnagy rá is kérdezett, hogy mi történt. Kirageen azonban most gyorsan elhajtotta és neki is látott annak, hogy lemásszon és megnézze mi történt a társnőjével. Valamit még hallott a komvonalból, mintha a nő azt mondta volna, hogy értesíti Dromund Kaas-t, de ebben nem lehetett biztos. A vonal nem szakadt meg, csak éppen a másik oldal jelenleg nem látott semmit, hiszen a hadnagy nem állt a kamera előtt így nem volt kép az ő oldaláról.
Lefelé természetesen sokkalta könnyebb volt a mászás, így alig két-három perc alatt lent is volt Kirageen felfelé legalább hét volt, így ez jócskán könnyebb volt. Meg is érkezett Kaylyn mellé, aki láthatóan életben volt, lélegzett egyenletesen, bár a teljes arcát kiverte a veríték, lázas volt és a pulzusa is szapora, de legalább erős és nem gyengülő. Semmilyen külső fizikai nyoma nem volt annak, ami az előbb történt, azt, hogy milyen egyéb károsodást okozott az egész vizsgálat nélkül nem lehetett megmondani.
Ekkor újra hallhatta Miodelia őrnagy hangját a holoprojectorból.
- Hadnagy, beszéltem a központjukkal, egy cirkálót küldenek magukért, néhány órán belül ott lesznek, addig tartsanak ki!

//Most értelemszerűen nem lesz Kaylyn reag, mert eszméletlen.//

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

 - Rendben, küldöm az adatokat – mondta még az őrnagy.
A fogadás megtörtént, de megnézni már nem volt az események miatt ideje megnéznie és felhívni azt a számot Kirageen-nek. A tanult módszer igencsak bejött, a fiatal férfi kellően határozottnak tűnt az őrnaggyal szemben, aki mindenben készséges volt, bár a folytatásra az rányomta a bélyegét, hogy valami igencsak kiütötte odalent Kaylyn-t. Ahogyan Kirageen körbenézett nem csak a házak voltak jó opciók, hogy hova lehet bebújni, a roncs hajó szélén is volt kellően széles sáv, ami árnyékos volt, hála annak, hogy a felső része úgy nyúlt le, hogy szép árnyékos sávot hagyott, bár itt kint a levegő melegebb volt.
- Rendben van hadnagy, sok sikert! – tette még hozzá az őrnagy.
Ezzel meg is szakadt az adás és a hadnagy is kikapcsolta az eszközt. Hiába próbálta Kaylyn-t felkelteni nem járt sikerrel, így be kellett húznia az egyik házba, ahol érezhetően hűvösebb volt, mint odakint. Amint nekilátott végignézni a házakat szerencsére talált ott ellátmányt, igaz némileg régebbieket, de még használhatóakat. Négy liter vizet, némi energiaszeletet, olyan ruhát, ami a sivatagban hűti az embert, két lámpát és egy orvosi csomagot. Most már nem volt más dolga, mintsem várni, hogy a társnője felébredjen és a birodalmiak megérkezzenek.

Néhány órával később:
Kaylyn még mindig nem tért magához, a láza is felszökött, de valamit motyogott álmában, kiffar nyelven, így abból a férfi nem sokat értett, bár néhányszor az ő neve, Mynar-é, Pellaeon-ét és Thrawn-é is elhangzott. Időközben odakint besötétedett és az idő is kellemesebb lett. Az utolsó adását, ami nagyjából fél órája volt már sikerült a Birodalmiaknak fogni, így meg is kérték, hogy ne kapcsolja is, hamarosan odaérnek hozzájuk, olyan 30-35 standard perc múlva. 32 perc után ismét hívták a holprojectoron, hogy pár kilométerre vannak csak, ha a férfi kiment, akkor meg is láthatta a siklót, amint közeledett és alig egy percen belül úgy kétszáz méterre a romos hajó orra előtt leszállt a földre. A sötétben csak az látszott, hogy többen is kiszálltak a járműből.


//Remélem nem gond, hogy ezt a pár órát átugrottam.//

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

Kaylyn-en egy top volt a mellvértje alatt, így olyan sokat nem kellett Kirageen-nek vetkőztetnie őt. Az átöltöztetés is sikeresen megvolt, közben pedig annyit nézelődhetett, amennyit akart. Ha mégis nézelődött, akkor láthatta, hogy jól kisportolt teste volt Kaylynnek, nem az a túl izmos, ami már férfias lenne, hanem igencsak nőiesen. Telt keblek, bár inkább átlagos méretűek, mintsem túl nagyok. Szóval igazából rámondható volt, hogy nagyon jó alakja van.
A több óra várakozás után a birodalmiak is megérkeztek, a távcsőn át a férfi láthatta, hogy a jóslata, hogy valami nem lesz rendben az egésszel beigazolódni látszott. Négy fekete páncélos alak jött ki a siklóból, a páncélokat könnyedén megismeri, a hírhedt Halálosztag tagjai voltak az illetők. Ami a furcsaság volt, hogy mind a siklón, mind a páncélokon nem a megszokott Galaktikus Birodalom szimbóluma volt, hanem egy módosult verzió. Ha Kirageen tanult régi történelmet, akkor felismerhette, hogy ez az archaikus Sith Birodalom zászlaja volt. Ami meg még furcsábbá tette a dolgokat, mert a lambda sikló pedig olyan, mint amit ő maga is ismert Thrawn uralma alatt. A kiáltásra visszakiabált az egyik.
- Igen, Csilláról – hallatszott a válasz. – Maga IN-911021?
Ha megerősítő választ ad Kirageen, ha nem, akkor is nagyjából ugyanaz a válasz érkezik, csak az együttműködés esetében valamivel barátságosabb.
- Maradjon ott, oda megyünk, a fegyvereit tegye le jól látható helyre mire odaérünk!
Nem is kellett olyan sokat várni, hogy megékezzenek, a homokban is bámulatosan profin és könnyedén haladtak, a fegyverüket maguk előtt tartva. Ha odaértek, akkor mutatta az egyik, hogy emelje fel a kezét Kirageen, ha megtette, akkor megmotozták, bilincs, vagy efféle nem került elő, csak sima motozás. Egy rajta tartotta a fegyverét, egy pedig motozta, a másik kettő a házba ment be.
- Az eszméletlen egy úrnő – mondta bentről a katona. – De neki is olyan furcsa a szimbóluma, mint a hadnagynak.
- Majd fent válaszolnak a hajón az inkvizítornak. Az úrnőt a megfelelő bánásmóddal kezeljék – ekkor fordult Kirageen-hez. – Évszázadok óta szinte senki sem használja ezt a szimbólumot a Birodalomban. Honnan kerültek maguk ide?
Közben a két katona is kijött, az egyik hozta a felszereléseket, páncélt, efféléket, a másik pedig az ölében Kaylyn-t. Az, aki láthatóan a parancsnok volt, intett a társának, hogy vegye fel Kirageen fegyvereit és a hadnagynak, hogy ő is induljon el a sikló felé.

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

- Az inkvizítor a Hírszerzésnél szolgáló erőhasználó tisztek megnevezése – mondta a katona. – A Birodalom majdnem tízezer éve áll és nagyon régóta nem volt az a szimbólum használva.
Így talán már annyira nem volt ijesztő az egész. Amint mindenki bekerült a siklóba, az be is zárta az ajtót és felemelkedett a levegőbe. Ahogyan a légkörben felfelé haladtak már innen is látszott, hogy egy újabb ismerős dolog felé repülnek, egy birodalmi könnyűcirkáló felé.

A megannyi kérdésre egyelőre nem feleltek a katonák, csak az, aki a legtöbbet beszélt eddig is, az szólalt meg.
- Mi vagyunk a Birodalom, mindig is az voltunk, de odafent minden kérdésére választ kap majd az úrnőtől.
Ettől kezdve csöndben ülték végig az utat, a hajón dokkolva TIE vadászokat és egyéb más általa korábban nem látott vadászgépeket is láthatott Kirageen, Kaylyn-hez orvosdroid érkezett, ami úgyszintén birodalmi szabvány volt és el is vitték a lányt. Őt magát pedig egy eligazítóba kísérték. Útközben megszokott rohamosztagosokat látott, E-11 és ehhez hasonló sugárfegyverekkel, a tisztek egyenruhája is megszokott birodalmi színű volt, a rangjelzések is. Embereken kívül semmit sem látott, csak a szimbólum volt más. Az eligazítóban nagyjából húsz-huszonöt standard percet kellett várakoznia, mire az ajtó kinyílt és egy szürke tiszti egyenruhás chiss-re roppantul hasonlító nő lépett be rajta, a rangjelzése szerint őrnagy volt, az oldalán pedig egy fénykardmarkolat volt. A kezével intett a férfinak, hogy maradjon ülve. Az asztal másik felére sétált és ő maga is leült.
- Üdvözlöm! – köszönt. – Lady Kaliasy vagyok. Igazán érdekelne, hogy kicsoda maga és hogyan jutott a személyi kódjához, ami egy háromszáz éve halott tiszté volt. Bár felteszem onnan, ahonnan az egyenruháján levő szimbólumhoz is, bár a ruha újnak tűnik. Kik maguk, honnan ismerték a szövetségeseink számát és mennyire érezték szórakoztatónak, hogy velünk játszanak? Játszunk olyat, hogy maga válaszol nekem, utána pedig felteheti a kérdéseit, kérdését, amire én válaszolok, aztán én kérdezek és újra maga felel.

A nő

//Kaylyn néhány körön belül visszacsatlakozik ^^ //

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

Kirageen sikeresen megtudta magát nyugtatni, bár a gondolkodás közben nem nagyon tudott mire jutni. A legvalószínűbbnek a holoregényekből és filmekből ismert esetleges párhuzamos univerzum volt, ami talán a leghihetőbb volt a gondolatmenetéből. Más magyarázatra ő maga sem nagyon akadt. A megérkezés után a nő figyelmesen hallgatta végig a férfit, hogy mit is mond. Az arcán maximum érdeklődés látszott, nem pedig az, hogy őrültnek nézné Disra-t. Nem szakította félbe, hanem hagyta, hogy végigmondja, amit akart, csak utána szólal meg.
- Nem vagyok chiss – mosolyodott el reagálva a legelső gondolatokra. – Sith, vagy urdrarr a fajom, ki így, ki úgy szeret minket hívni. Értem, amit mond és akkor szépen sorban válaszolok mindenre, amit mondott.
Itt még vett egy nagyobb levegőt aztán kezdett bele.
- A kódja, egy Vilm Jorad nevű tiszté volt, elég régi adat, így már nem biztos, hogy ki alá tartozott, de úgy néz ki, hogy elsőként vadászpilótaként szolgálta a Birodalmat, utána hajóparancsnokként, majd admirálisként és végül moffként fejezte be a pályafutását.
A férfi szavai közben a nő többször nézett le egy datapadra, Kirageen pont olyan szögben volt, hogy ne lássa mi van rajta.
- Érdekes – mondta. – Ez a klónok háborúja. Mifelénk nem terjedtek el sehol sem annyira, hogy hadsereget építsenek belőlük, bár tény, hogy megtalálhatóak. Az párhuzamos univerzum elméletet mi magunk is ismerjük, a tudósok megállapították, hogy létezik a multiverzum, de az önök érkezésééig nem volt számunkra semmilyen kézzel fogható bizonyítéka mindennek. Elhiszem, hogy igazat mond.
Komolyan is gondolta, legalább is a tesztbeszéde és a tekintete erről árulkodott.
- Megérkezés Után 3 elejét írjuk – mondta. – Ez önnek nem mond semmit, a Birodalom megalapulása utáni 10.803. esztendőben járunk. A császárunk neve Ta-Renn, ő uralkodik azóta, hogy létrehozta a Birodalmat. A kapcsolatunk a Birodalommal, mi vagyunk a Birodalom. A köztársaság roppant sajnálatos módon létezik, ha három éve egy esemény nem történik, akkor már csak múlt idő lennének. Ezen felül létezik a Mandaloriai birodalom, a Huttok bírnak nagy erővel, egy friss koalíció, a Független Rendszerek Szövetsége és az Örök Birodalom az, ami még nagyobb erőt képvisel és a Chiss Fennhatóság, felül már beszélt. Sajnálom, de egyik név sem mond semmit, utána nézek, hátha vannak ilyen nevű személyek, de a főadmirálisnak nem ez a neve, Rliro'cithe'lumirm, vagy egyszerűbben Cithe főadmirális. De a név alapján, mintha az önök főadmirálisa is chiss lenne.
Közben a datapadon begépelt pár dolgot, majd úgy egy perc múlva felnézett.
- Nincs a Birodalom kötelékében Gilad Pellaeon, Thrawn, Palpatine vagy
Wilhuff Tarkin nevű személy, sajnálom – mondta. – A társnője most indult el a gyengélkedőről, egy-két perc és ideérnek. Addig is mesélne a saját Birodalmukról?

Az új világ





Elhagyott szurdok, Tatooine

Ahogyan Kirageen a neveken gondolkodott és azon, hogy a sajátja a legjobb ugorhatott be, hogy ismerős neki az a név, amit a nő mondott. Az apja keresztnevét és az anyja családnevét viselte a férfi. Ezek után következhetett az, hogy kezdett kiakadni a férfi, ami az adott helyzetben és szituációban teljesen normális volt. Nem sűrűn esett meg mindez az emberrel, hogy másik valóságba kerül. Végül hangosan próbálta összefoglalni mindazt, amit hallott. A nő bólintott, hogy csak nyugodtan tegye meg. A nő többször bólintott megerősítésként, hogy a férfi jól látja a helyzetet. Amikor kérdés volt, akkor arra felelt is.
- Igen, jól érti – erősített meg. – Nem klónokat használ, más személyek testét szállja meg, egy erő-entitás. Igazából könnyedén túlélné anélkül is. Többet nem igen tudok, remek mítoszt emelt maga köré. Ezek azok, amiket tényleg tudunk róla. Nem, nem örökéletű faj tagja. Ami azt illeti mi az urdrarrok, avagy sith-ek részben abból a fajból származunk, mint ő. Egy hatalmas kiterjedésű csillagködben élünk, amit nem tudunk semmilyen módon elhagyni, annak idején kívülről egy űrhajó érkezett, a kree nevű faj tagjai. A sithek eredeti faját aiper-nek hívták, mi már itt voltunk akkor is, amikor a rakaták uralták a csillagködöt, túléltük őket, elűztük… Szóval megérkezett a hajójuk az anyavilágunkra, Korriban-ra. Később elkezdtek vegyülni velünk, szinte mindenki, aki a két faj kereszteződéséből született kék volt és kivétel nélkül erőérzékeny, a szemünk vörös. Mivel lényegében egy új faj jött létre, urdrarr-nak, vagy sith-nek kezdtük magunkat hívni. Így viszonylag új faj vagyunk.
A köztáraságra ismét bólintott, a Mandaloroknál azonban újra beleszólt.
- Igen, ugyanez, de ők az ön szavával élve most is az aranykorukat élik – mondta. – Több naprendszer feletti uralmuk van, mintegy húsz-harminc bolygóval. Legendás harcosok, akiket még senki sem tudott megódítani.
A huttok említésénél a nő arcára megvető undor kúszott fel és határozottan bólintott, hogy igen, pontosan azokról van szó, akiket Kirageen emlegetett. A nő figyelmesen hallgatta végig, amikor Disra elmondta, hogy mit lehet tudni a világáról.
- Roppant érdekes világuk van – állapította meg a nő. – A bolygóik neve egyezik, nálunk is van Naboo, a Köztársaság központja Coruscant. A droid hadsereg is egyezik, az FRSz itt is azt használ, olcsóbb fenntartani nekik, mint egy hadsereget. Itt fordítva volt, a Köztáraság jött később létre. Ez a Darth… ez valamilyen titulus? Eléggé olyannak hangzott. Mi ez a Halálcsillag? Mesélne róla még egy-két dolgot?
Az ajtó ekkor nyílt ki és lépett be rajta Kaylyn immáron a saját ruhájában. Noha még kissé sápadt volt, de semmi más baja nem volt láthatóan.

//Kövi körben már tényleg írok vele is //