Rhys és Claye (MU 3. event)

Rhyssa Edaara Quillan-E'ron és Claye Jaro játéka.

Van-e jobb hely a csillagködben Claye-nek a szórakozásra? A Világjáró kapitány, aki a hajóját is kártyán nyerte? Lehet, de jelenleg itt is tökéletesen megfelel neki. Egyik kezében kockát csörgetve sétál be a bárba. Koréliai whiskey-t kér és mikor megkapja jóízűt belekortyol.
~Kocka, kártya, pia már csak a nők hiányoznak.~
Vigyorodik el a gondolaton. Ő igazán szeret élni és sokakkal ellentétben élvezi is az életét. A legtöbben csak a munkájukkal vagy azzal törődnek, hogy senki nagyhalnak még csak a szeme elé se kerüljenek, aki megrághatja és kiköpheti őket. Amennyire tudja Claye is kerüli a veszélyt vagy, hogy bárkinek a lábára ne lépjen, de emellett mikor van pénze akkor nem felejti el, hogy miért is szokott gürizni és mi okból hajtja a nagy pénzeket. Természetesen azért, hogy elverje és akkorát mulasson amekkorát még soha. Hogy bajba keveredjen mert részegen valami hülyeséget mondott vagy bármi mást tegyen amitől továbbra is folyik az élet. Ilyen az élete Claye Jaro-nak a Világjárónak. A bárban szétnézve észreveszi, hogy asztalhoz már nem tud leülni. Kellemetlen, de nem zavarja. Kiszúr egy vörös nőcit akivel ha a tekintetük összetalálkozik akkor vet felé egy mosolyt és emeli a poharát köszöntésre. Hogy miért nem tudja. Talán csak a nő hajszíne az oka.

A nő tekintete könnyedén továbbsiklik Claye-en. Megesik az ilyesmi. Nem esett akkora csorba a Világjáró büszkeségén, hogy úgy vélje ennek köze lehet hozzá. Főleg, hogy a nő tekintete visszatér rá és végül magához is inti. Ez érdekesnek tűnik. Az asztalhoz élve el is terül a nővel szemközti széken. Nem is igazán ül hanem inkább szétfolyik ott. Kicsit lazábbra vette most a figurát. Ez egy ilyen nap. Amúgy hamar kiderül mivel keltette fel a nő érdeklődését. El is vigyorodik hisz élvezi az ilyesfajta hírnevet. Egyáltalán nem találja terhesnek ha felismerik.
-Nocsak! Ilyen ismert volnék? Üdvözletem! Claye Jaro a Világjáró. Önben kit tisztelhetek?
Szívesen elhagyta volna a magázódást hisz nem szokása, de ha már a másik így kezdte akkor folytatja. Most nincs kedve megsérteni a nőt. Túl szép nap ez a mai az ilyesmihez vagy csak túl korán van még hozzá. Van rá esély, hogy magára haragítja még a nőt, de nem kell elsietni. Most az ilyesmi is belefér a mai napba. Nem üzlettársakat keres hanem csak jól érzi magát. Szélesen vigyorog és csörgeti a kezében a kockáit. Szereti a hangjukat.
-Jó kis hely ez nem, de bár?

Claye mosolya egy kicsit lehervad mikor meghallja, hogy akivel szemben ül az egy katona. Méghozzá a csillagköd egyik legprofesszionálisabb seregének egy tisztje. A mondatra, hogy ő is ott volt azon a bolygón Claye kicsit csalódik. Szóval mégsem csak azért ismerték fel mert annyira híres volna. Gyorsan átfutja a fejében kikkel találkozott, de egyrészt akkor nem a nőket figyelte másrészt amúgy sem jegyzett meg sokakat. Arról a hajóról amin érkezett megjegyzett néhány arcot meg azokat a vezetőket is felismerné akikkel ott összefutott, de a nő nem ismerős.
-Sajnos önre nem emlékszem. Nincs sok emlékem azokról akikkel ott találkoztam a különböző frakciókból csak néhány fickóra emlékszem a huttoktól akikkel a hajón dumálgattunk.
A köztársaságiakkal nem nagyon találkozott, a sith-ek meg maszkot hordtak. A nő, állítása szerint még nem nagyon nézett körbe, de a shiar fickót azért egyből kiszúrta. Claye nem is várna mást a Havoc Squadtól. Szemük mint a sasé. Claye ezen a gondolatán elmosolyodott. A kérdésre megvonta a vállát.
-Nincs okom panaszra. Úgy vélem többre vittem már mint néhányan akik alapból itt születtek. Van egy hajóm és pár droidom. Azokkal szoktam szállítmányozni. Ha megunná a szigorú szabályokat akkor szívesen látnám önt is a hajómon.
Vigyorodik el hisz azt azért gondolja, hogy ha valaha is megunná a nő a munkáját akkor nem egy semleges csempészhez akarna hozzácsapódni. Viszont ha mégis akkor Claye természetesen szívesen társulna egy olyan személlyel, aki úgy hírlik a galaxis legjobb pilótái közül került ki. Meg persze más oka is van annak, hogy ilyen nyitott.
~Van is egy jó egyenruha ötletem ami jól állna neki.~
-Amúgy hogyhogy itt? Eltávon van?

Claye csak szimplán nem kedveli a rendvédelmi szerveket. Valahogy ez neki valami berögzült dolog. Talán még a múltban volt valami dolga velük nem tudja. Nem mintha utálná őket csak nem szívleli sem társaságukat, sem amit képviselnek.
-Valószínű.
Állapítja meg arról, hogy ha találkoztak volna sem ismerné fel a nőt. Ez is valami olyasmi amit Claye nem szívlel a seregben. Felsőbb utasításokat teljesítenek arctalanul. Ha pedig a tetteiket számon kérnék rajtuk, azt mondják parancsot teljesítettek. Ez valahogy nem tetszik Claye-nek. Azt pedig természetesnek vette, hogy nem közösködtek a huttokkal. A megjegyzésre viszont, hogy egykor csempész volt mielőtt HS-es lett volna Claye-nek elkerekednek a szemei.
-Nocsak! Nem semmi honnan kezdte. Hasonlóval még nem nagyon találkoztam.
~Csempész, aki önként teszi a fejét a bitóba és katonának áll. Ez se normális.~
Hogy mit gondol az nem látszik rajta csak az, hogy meglepte őt ezzel a dologgal. Claye számára a csempészet a legjobb dolog a világon. Sokfelé jár, sokféle figurát ismer meg, sok kalandot él át és nincsenek főnökei ugyanis ő Claye Jaro kapitány... A nő kérdésének végén elvigyorodik.
-Dehogy. Nem mindenkinek ajánlom fel ezt a lehetőséget. Csak szórakozni jöttem én is. És amúgy mondja milyen a munka? Gondolom van amiről nem beszélhet, de mégis, hogy kell elképzelni? Milyen a galaxis legjobb pilótái közt lenni?

Meglepő mód a nő elmondja a történetét. Ez alapján Claye egy kicsit jobban megérti bár még így sem teljesen.
-Aha. Ezek közül a lehetőségek közül logikus választás.
~Nekem mondjuk első dolgom lett volna lehetőséget teremteni és lelépni. Ha lehet úgy, hogy egy hajót is lenyúlok vagy valami más emléket viszek el tőlük. Biztos nem maradtam volna ott.~
Az is megtudja, hogy milyen feladatai vannak mostanában, hogy a háború befejeződött. Unalmas rutinmunka. Mondjuk franc se tudja meddig tart ez a békés időszak számukra. Ha valamelyik oldal újra kezdi a dolgokat akkor majd kicsit felpörögnek az események. Már nem mintha Claye-t ebben a békés időszakban elkerülné az izgalom.
-Arról hallottam. Azt, mondják igencsak megleckéztették a Havoc-osokat is. Nem akármilyen figurák lehetnek ezek. Szerintem valamelyik oldal által támogatott profi szervezetről lehet szó. Maga mit gondol?
Az, hogy profik az tuti. Az, hogy felszereltek tuti. Viszont, hogy semlegesek volnának ezek mellett, azt Claye teljesen kizárja. Bár a nőnek nagyobb rálátásának kéne, hogy legyen, elméletben. A megjegyzésre ő is elvigyorodott.
-Eszembe sem jutna.~ha nem érné meg.~Főként a Hutt űrben és a mély űrben dolgozom. Persze van, hogy egyéb melókat is vállalok. Személy szállítás vagy ilyenek. Volt, hogy a Czerka vállalat-nak mértem fel egy bolygót mert állítólag megszűnt vele a kapcsolatuk. Na, az sem akármilyen átcseszés volt mondhatom.
Kortyol szemöldök ráncolva az italába.

Claye értetlenül néz a nőre. Ő akár rabszolga akár nem ha lehetősége van szabaddá válni akkor, azt választja nem pedig a katonaságot ahol szigorú szabályok szerint kell cselekedni és mellékesen hivatásszerűen olyan veszélyekbe keveredik amikhez neki semmi köze. Van különbség aközött, hogy azért akarják lelőni mert csalt a kártyán vagy azért mert a főnökének, a főnökének a főnöke nem szívleli annak a főnökének, a főnökének, a főnökét, akit talán életében ha először látott és épp le akarják lőni egymást. Vagy, ami Claye számára még nagyobb baromság az elvek vagy a többi fellengzős kamuszöveg miatt. A katonák dolga Claye szemszögéből nem az emberek védelme hanem, hogy az életüket kockáztassák idegenekért. Ő ezt viszont nem fejti ki a nőnek. Pusztán egykedvűen végighallgatja a fejtágítást és válaszol a kérdésre.
-Néha eszembe jutnak igen. Az egyikükről tudom, hogy író lett. Mindenféle fajokról és azoknak a kultúrájáról ír könyveket. Jó fej csajszi. Ketten meg úgy tudom valami közös vállalkozásba kezdtek és talán gyógynövényeket vagy valami ilyesmiket szoktak szállítani mindenfelé. A birodalomba kerültekről, azt sem tudom élnek-e, de nem hiszem.
Von vállat. Nem nagyon viselte meg azoknak a sorsa. A szőke csajról sem tud semmit, akinek első dolga volt adósságba kevernie magát és felajánlkozni a huttnak. Talán azóta is rázza a formás fenekét valahol hacsak nem gladiátor lett. A kérdésre szintén megrázza a fejét.
-Nem. Valahogy nem hagytunk egymásban olyan mély nyomot. Talán furán hangzik, de belegondolva az én első dolgom az volt, hogy beilleszkedjek ide, minél többet megtudja arról miképp működnek itt a dolgok és olyan tudást szerezzek amivel megélhetek. Ezt pedig a magam módján tettem. Egy szerelőműhelybe kezdtem és tanultam amit kellett. A többiek meg a maguk módján boldogultak.
Egyszerű történet. Amúgy sem sok hozzá hasonló figurát látott ott. Inkább katonák meg ilyenek. A Balmorra-i történeteket érdeklődve hallgatja. Ő nem hagyománytisztelőknek nevezné azokat akik egy valszeg kipróbált parancsnok helyett nem is egy igazi hanem csak egy növendék jedi parancsaira hallgat. Persze erről sem mond semmit szóban. A visszakérdezésre kérdőn felemeli a szemöldökét jelezve, hogy igen ő ezt kérdezte. A feltételezésre pedig megrázza a fejét. Tényleg nem ismeri. A hallottakon elgondolkodik.
-Érdekes kis bagázs. Mondjuk a helyükben békeidőben nem cibálnám az oroszlán bajszát. Hacsak nem annyira bátrak, hogy felvállalják, azt hogy esetlegesen valamelyik oldal túl veszélyesnek találja őket. Semleges ugyanis nem létezik a nagyok között. Ha két fél nem szívleli egymást és van egy úgymond semleges akkor két lehetőség merülhet fel. Az első, hogy segít valamelyik félnek ami miatt veszélyes vagy pont szimpatikus figurának tűnhet. A másik pedig, hogy tényleg semleges. De a semleges is két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy mindkét oldalt támogatja titokban ugyanis azok amíg elvannak egymással ő nyugodtan eljátszadozhat magában. A másik pedig, hogy kivárásra játszik. A romokból amik hátramaradnak kikaparják maguknak a kincset. Mindenképp megerősödik a kettőhöz képest akik egymással voltak elfoglalva. Viszont ha az a kettő már nem egymással van elfoglalva nyíltan és van kapacitása neked is a fejedre koppintani ha rossz vagy akkor minek rosszalkodnál nem? Lehet csak túlgondolom a dolgot.
A következő kérdésnek bár nem látszik hisz idegesnek tűnik, de nagyon örül. Azért szokás ugyanis megemlíteni valamit, hogy rákérdezzenek és az ember elmondhassa, hogy vele márpedig micsoda őrültségek történtek.
-Hát nem fogja elképzelni! Tudja hol van vagy milyen bolygó Rhen-Var? Hideg és kietlen. Épeszű ember nem megy oda, de nekünk oda kellett mert, azt mondták mindenki eltűnt és vizsgáljuk ki. Tegyünk egy felderítést. Természetesen üres fejű zsoldosokkal kerültem össze akik mennek, mennek, mennek, lőnek, lőnek, lőnek és a veszély meg tehet nekik egy szívességet. Nem vagyok gyáva fickó, de azért észreveszem ha valami túlmutat rajtam. Minden kihalt volt, energia semmi, majd megfagytam. Ezen még nem akadtam fent. A pénz az pénz. Bementünk a parancsnoki szobába megnézni mi a helyzet. Na, itt már gyanús volt a dolog. A gépekben semmi adat. A kamerák nem voltak bekötve. Egyszóval mintha egy teljesen új még használatlan hely lenne pedig úgy tudtuk pár éve már megy ott a termelés. Ez még semmi. Itt is, azt mondtam nézzünk csak szét hátha találunk valamit. A központi csarnokban jöttek a gondok. Észleltünk valamit. Valamit rosszat. Tudod megérzések meg ilyenek. Elő is bukkant. Nem tudom mi volt az. Egy csapat látszólag vadállat. Embermagas nagy fogú, tüskés, bestia. De nem vadállatok voltak. Rosszabbak. Intelligensek voltak. Kree, mármint ősi urdrarr nyelven beszéltek és valahogy a fejünkbe másztak. Rá akartak venni, hogy meneküljünk és essünk pánikba. Talán leszóltam az előbb a keményfejűségük miatt a zsoldosokat, de nem estek pánikba. Közösen elintéztük a dögöket. Ekkor javasoltam, hogy húzzunk innen. Mégiscsak erőhasználó bestiákról volt szó. Nem akartak. Tovább mentünk. Az igazi káosz itt kezdődött.*Issza ki a maradék italát.*Egy folyosón mentünk, lekanyarodtunk egy csarnokba. A falakon és a padlón vér, a csarnok közepén meg csontok egymásra pakolva. A páncélom szenzorai megzakkantak, az ott meghaltak sikolyai meg a fejemben visszhangoztak. Szörnyű volt. Mentünk tovább, megjelent egy szellemalak átment mindhármunkon és a falhoz vágódtunk. Ekkor megint mondtam, hogy húzzunk innen mert halottat megölni már nem lehet. Elég infót szereztünk ahhoz, hogy kifizessenek. Nem! Maradjunk! Nézegettük őket erre észrevettük, hogy valamik mászkálnak a bőrünk alatt. Aztán valami kis rovarok másztak ki a ruhánk alól és leptek el minket. Megpróbáltam lesöpörni magamról, de megjelent a semmiből egy csuklyás figura és elkezdett röhögni. Mondanom sem kell nem volt túl szimpatikus.*Magához int egy droidot és rendel egy újabb italt.*Ketten elkezdtünk lövöldözni a fickóra. Jobb ötlete ugye nincs ilyenkor az embernek. A fickó eltűnt, sikolyok meg minden, azon kaptam magam, hogy a bokáik húslében állok, amiből haldoklók nyúlkálnak az irányomba és kapaszkodnak a csizmámba. Azok a bogarak meg savvá változtak. Teljes őrület volt, de ez még nem minden. Ott volt az a hutt a Fellegvár Csillagáról. Addig nem hanem akkor jelent meg. Kínok közt vergődött majd felrobbant. Aztán meg mindenemen ott volt. Undorító volt. A többiek is teljesen megkergültek. Az egyik elkezdte a hullákat menteni, a másik meg lábon lőtte saját magát. Én is rájöttem, hogy ez nem lehet igazi. Elkezdtem üvölteni nekik, hogy tűnjünk innen és ez nem igazi erre megint egy új helyen találtam magunkat. Egy arénában álltunk ahonnan épp egy félbevágott embert vittek ki akivel egy vibro baltás Gamorrai végzett. Majd egy hutt közölte, hogy mi hárman küdünk meg a bajnokával vagy a rancor elé kerülünk. Végül is nem volt választásunk mert kivittek minket. Ott pedig az-az állat ránk rontott. Megpróbáltuk szétlőni, de a fegyvereink besültek. Akár hiszi akár nem meghaltam. És túléltem. Miért? Mert valami megrendelők számára készített különleges drogot adtak be nekünk amitől mindhárman ugyan, azt hallucináltuk. És ezt nem lehetett volna nyíltan közölni velünk? Akárki is állt emögött egy igazi barom.*Emeli haragosan ajkához a hozott whiskey-t és kortyol nagyokat. Ezt soha nem fogja megbocsájtani.*

Claye amúgy nem egy rossz ember. Ha találkozna az ottaniak közül bárkivel úgy, hogy annak szüksége van rá akkor természetesen segítene neki. Felvenné a hajójára legénységnek, akár ki is tanítaná erre vagy arra. Esetleg egy ismerőséhez beajánlaná. Viszont nem fog utánuk érdeklődni főleg úgy, hogy ők sem keresték őt. Néhányan úgy el is tűntek, hogy talán ha akarna sem tudna rájuk lelni. A nő őszintesége meglepte és majdnem zavarba is hozta Claye-t.
-Köszönöm. Tudja ha ön tényleg úgy érzi, hogy a helye a seregben van és ott találta meg a boldogságot akkor őszintén sok sikert és mihamarabbi előléptetést kívánok hadnagy.
~Mondjuk remélem, hogy a sikereket nem egy jóképű csempész elkapásában fogja megélni. Vagy ha mégis akkor azt, hogy nem én leszek az a jóképű csempész.~
Szóval ő nem teljesen, de valamennyire őszintén kívánta ezt. A fekete naposok terveire bólintott. Ezzel ő is egyet értett. A háború az ő fajtájának hatalmas üzlet és bár ő a saját erkölcse miatt nem, de megérti azokat akik igyekszenek, azt ismét kirobbantani.
-Persze, de akkor elég hülye módon csinálják. Én a helyükben a két felet egymás ellen próbálnám hergelni nem magamat mutogatni mint rossz fiú. Bár mint mondtam én az ilyesmihez nem értek. Mármint, azt hiszem. Nincsenek emlékeim az előző életemről szóval fogalmam sincs akkor csináltam-e ilyet.
Gondolkodik ezen kicsit el, majd megrántja a vállát mint szokta. Mint a legtöbb dolog a múltjával kapcsolatban ez sem érdekli őt. Felesleges is agyalni rajta. A Rhen Var-al kapcsolatban alaposan bele tenyerelt. Elég csúnya sebet sikerült feltépnie.
-Elnézést. Nem tudtam. Ezek szerint túl jól ismeri.
A történetéről Claye is tudta, hogy elég hihetetlen dolog. Őszintén meg is értette a nőt, hogy kicsit szkeptikusan állt a dologhoz.
-Ugye? Ha mástól hallanám én sem akarnám elhinni. Én nem írtam alá semmit. Nem tudom, hogy a másik két fazon miért nem tárgyalta ki a neten a dolgot. Talán azért mert a plusz pénz elvette a rosszkedvüket vagy nem tudom. Engem mindenesetre felcseszett. Mintha egy rémálomban lettem volna. Arról nem is beszélve, hogy megöltek. Azt, mondták három napig tartott mire kitisztult belőlem a szer. Ezek nem normálisak. Még egyszer nem megyek a közelükbe.

Az ötletelgetésbe Claye még nem áll le hisz bár ő csak egy könnyű erkölcsű kapitány ennek ellenére mozognak a fejében a fogaskerekek és nagy szerencséje van bármelyik oldalnak, hogy nem köteleződik le az ellenfél mellett hanem a saját hasznát keresi.
-Mondd valamit. Viszont ha ennek bárki utána akarna járni a legegyszerűbb módja az volna, ha a feketéket próbálnák felderíteni és rajtuk keresztül eljutni a megbízóig. Ez pedig felesleges és fárasztó rizikófaktor. Én inkább úgy próbáltam volna a helyükben intézni, hogy hozzám ne tudják kötni. Vagy senkihez és csak tippelhessenek ki volt a rossz fiú, ez amúgy a legjobb megoldás szerintem vagy pedig egyenesen az egyik frakcióra kenni a dolgot. Ez azért cikis mert az a csapat megpróbál majd utánajárni a dolgoknak kicsit jobban is úgyhogy jól meg kell csinálni. Ez annyiban előnyösebb az előbbivel szemben, hogy akár belső feszültségek is generálhatóak vele. Ugyanis multi planetáris szövetségekről van szó. Az első is kapitányom szerette a hasonló beszélgetéseket. Persze nem mindig ilyesmiről ötletelgetni és tervezgetni hanem mindenféléről. Lehet, hogy jól kijönnének.
Knuat'at kapitány inkább értelmiségi fickó mint Claye. Ennek ellenére jól kijöttek mert a kapitánnyal Claye elbeszélgethetett komoly dolgokról, az öreg meg kicsit lazíthatott Claye-el. A Rhen Var-ról újabb érdekes dolgot tudott meg. A Czerka-val kapcsolatban viszont nem és bólintott is mosolyogva a nőnek.
-Tudom, de az más. Beszerezni valamit amit ők gyártottak és nekik dolgozni két különböző dolog.

Claye komoly tekintettel hallgatja a nőt. Ezek szerint ő eddig kicsit lebecsülte ezeket a Fekete Naposokat. Vannak olyan sokan és vannak annyira elterjedtek, hogy meg merjenek egy ilyen akciót kockáztatni. Ez pedig a frakciók erejéről is elmond pár dolgot és árnyaltabbá teszi a helyzetet. Elraktározza a fejében az elhangzottakat. Ki tudja talán valaha is hasznára fog válni.
-Nem semmi. Ez esetben könnyen el tudták tusolni az ügyet. Ha ilyen könnyedén ilyesmi történhet és ennek utána sem tudnak járni akkor a háború gyorsabban kirobbanhat mint hittem volna.
Ez bár anyagilag szerencsés dolog számára, de nem nagyon örül neki. A háború kaotikussága jó üzleteket teremt, de sok életet követel. A nő viccelődésére vállat ránt.
-Lehet, de legalább azokban én már nem veszek részt. Mesélne róla, hogy miképp ment itt a háború? Nincs sok tudásom róla úgyhogy szerintem még egyben sem vettem részt komolyabban. Elfoglalnak egy bolygót és azt visszafoglalják vagy miképp kell elképzelnem?

-Ezzel tisztában voltam.
Bólogat a férfi. Annyi ideje már van itt, hogy a helyi történelemnek ilyen banális dolgaival tisztában legyen. Az pedig szintén természetes, hogy tudja jelenleg nincs béke csak fogást keresnek egymáson a nagyhatalmak. Arról viszont valószínűleg nem is volt túl sok tapasztalata, hogy milyen egy háború. Az itteniekről pedig szintén nincs. Amúgy ő sem úgy értette a bolygó foglalgatást ahogy hangzott. Az olyan speciális bolygókra gondolt mint, ami el is hangzott, hogy hadihajógyár. Ő konkrétan arra gondolt, hogy miként kell elképzelnie a háborút, de történelemleckét kapott. Mondjuk ez nem olyan régi történelem csak az előtti, hogy idekeveredett.
-És mint jelent ez, hogy kivert vagy elfoglalni egy szektort? Megy egy hajóhaddal szétzúzza a ti hajóitokat és kész? Vagy a bolygókon is tisztogatást végeznek? Egyáltalán mi hasznuk van abból ha övék egy szektor? Csak annyi, hogy adót szednek amiből pénzelik a háborús gépezetet? Bocs ha túlzottan leegyszerűsítem a dolgokat csak érteni akarom szakszavak meg ilyenek nélkül.

Claye bólintott a szektorokra. Jó ideig kereskedőhajón szolgált és jelenleg egynek a kapitánya. Ez alapvető információ, ami elsőkként ragadt rá. A többi dolog már érdekesebb volt számára. A nő úgy tűnik szeret mesélni és mint pilóta sokat is tud. Claye pedig bár nem sokan hinnék róla, de tud hallgatni is és figyelni. Most is így tesz. Kicsit nagyobb képet sikerül megismernie a harcok hátteréről vagy inkább annak egy újabb szeletét és a harcokra is lesz rálátása. A hallottakon pedig el is gondolkozik. Közben kihörpinti a maradék italát.
-Akkor ha jól sejtem a birodalomnak jól jön ez a kis nyugisabb időszak. Persze a védelmét továbbra sem engedheti le, de elég nagy szeletet kapott a tortából és így van ideje úgymond megemészteni ha jól sejtem.
Talán nem épp a legudvariasabb kifejezés arra, hogy így több energiája marad arra, hogy az elfoglalt területekről kiirtsa a lázongókat akik problémákat okoznak nekik ezzel növelve a termelékenységet.
-Persze nem mintha ezt a köztársaság hagyná. Mármint ha magukra hagyná a katonáikat gondolom.
Vigyorog hisz tudja olyan titkok ezek amikről valszeg mindenki hallott és amit mindeni sejt csak senki nem beszél róla. Hisz béke van. Ez pedig minden bizonnyal csak a legkisebb rossz, ami történik a színfalak mögött és amiben a két frakció továbbra is versenyez.

Claye sejtése nem jött be. Úgy látszik az a tábornok talán pont ezért támadta őket arra felé mert aztán nem is nagyon kellett a továbbiakban az ottani ellenállással foglalkozni. Okos fickó lehet. A nő megmagyarázta Claye-nek, hogy aki katonájukat próbálták kimenteni azokat kimentették míg volt idejük most pedig nincsenek embereik ott. Ezt, Claye még el is tudta volna hinni. Mármint, hogy nyíltan nem támogatják az ottani ellenállást. Egyébként pedig Claye el tudná hinni, hogy vannak olyan bolondok, hogy legyenek beépített embereik ahogy a birodalomnak is a köztársaságba. Viszont eldobta a témát. Már csak azért is mert a nő minden bizonnyal kerülte a témát. Claye így csak bólintott a annak birodalmi megjegyzésére.
-Megesik, de nem szeretem őket.
Sok a papír, a kérdés, a felesleges morgolódás meg ilyenek. Nem mintha másutt ne lennének vaskalapos katonák vagy ellenőrök, de a birodalomban eddig szinte mindig csak olyanokat fogott ki. Nem csodálkozna rajta ha direkt ilyennek nevelnék őket.
-Ossus? Arra még nem jártam. Valami ritka ásványkincs van ott vagy mi?
Hasznos dolognak hangzik. Jó tudni az ilyesmit.