Nyanza (Viktória-tó)

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” A háború tönkretette az erkölcsöket. Az idők megváltoztak.”
- Agatha Christie



~ Tó partján ~
Eltelt egy kis idő, mire sikerült a Hydra-nak biztosítania a víz alatti bázis bejáratát. Egy külön rendszert kellett oda felépíteni miatt, hogy dokkolni lehessen egy víz alatti járművel. A fővárosból helikopter hozta ki Ervint és Joseph-et is a tópartra. A cseh doktor most is itt volt, mint korábban, még mindig feladatokat ellenőrzött. Rajta és nagyjából egy tucatnyi őrön kívül Reena várta még a két férfit. Ő éppen bikiniben süttette a hasát a tóparton és koktélt iszogatott egy kókuszdióból, amikor a helikopter landolt. A megérkezésük után bújt bele a nő gyorsan az egyenruhájába és sietett a két férfihoz. A nap tűzött és forróság is volt, jócskán 40 fok feletti idő volt erre, bár itt legalább fújt a szél némileg a tónak köszönhetően.
< - Üdvözlöm önöket uraim! – köszönt németül. – Odalent már hűvösebb lesz, a sikló készen áll a merülésre. Pakoljanak be, bent már várja önöket egy-egy gázmaszk is, ki tujda, hogy mivel kerülnek szembe. >
A kezével a nem messze a parthoz közel állomásozó mini kompra mutatott, amire motorcsónakkal lehetett eljutni.
- Négy katona megy le magukkal, a feladatuk a bunker feltérképezése, a benne található dolgok, felszerelések kategorizálása, ez a feladat a fiatalemberé, Herr von Blüdheim-é. A feltételezések szerint ellenállásra is számítani lehet, többek közt, Herr Soltzbauer korábban kiszúrt célpontja is itt lehet. Van kérdésük?

~ Tóparti város ~

A három férfi már egy ideje itt volt Wakandában, az elmúlt nagyjából három hónapban a helyieket tanították be főleg a külvilág fegyverek használatára, illetve ha valaki értett ilyesmihez, akkor olyan taktikákat is tanítottak a lázadóknak, ami meglepheti a helyieket és a Hydra-t. A több hónapos felkészülés azonban meghozta a gyümölcsét, mert a mai napon végre eljött az első rajtaütés. A tóparti városhoz közel volt a dzsungelben egy katonai bázis ide kellett betörni, majd az irányító teremben a rendszerből ellopni további bázisok és bankok tervrajzát, kódjait. Mivel a bázis rendszere nem volt a hálón, így sajnos a távolsági hackerkedés nem volt megoldott, ezért kellett fizikailag menni. A három férfi és az általuk egy-egy kiválasztott személy feladata volt a bejutás, a többi egységé az elterelés. Ők maguk pedig a saját embereikkel itt a városka határánál találkoztak és a többiekkel pedig majd a dzsungelben fognak később.

//Felszereléslistát írjatok! Árvával direkt nem írtam, mert nincs még ott. Pár mondatban írd le, hogy milyen egy-egy személyt vinnének a karijaid magaddal, ha kérnek.//

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

”Tavasz, nyár, ősz, tél, öröm, bánat, szerelem, gyűlölet, születés, élet, halál.
Minden mindegy.”
- Janne Teller



~ Tó partján ~
A megérkezés után, mint mindig Joseph-nek voltak kérdései, Reena-t mindez láthatóan meg sem lepte, valóban hozzá volt már a nő szokva ahhoz, hogy a férfi mindig mindenre inkább biztosan rákérdez, mintsem hibázzon.
- Fogalmunk sincs, hogy mi vár magukra odabent – ismerte be. – Annyit tudunk, hogy egy bioorganikus vírussal van dolgunk, ami vibránium alapú. Mr. Sinister egyik laborja az ott lent, esélyes, hogy a maga célpontján felül több értelmes élőlény nincs is lent. A maga célpontja élve kell, de ha nem sikerül az sem baj. A Vének tanácsa akarja kihallgatni a gyilkosság ürügyén, de számunkra nem olyan fontos. Így magára lesz bízva, hogy miként ítéli meg, hogy eltudják-e kapni élve, vagy sem. Ami a bázist illeti, arra szükségünk van, páratlan technológiák lehetnek odalent, amikért kár lenne, ha veszendőbe mennének.
Itt elhallgatott, ám mielőtt felmerült volna a kérdés, hogy ő miért nem megy válaszolt maga.
- Én is szívesen magukkal tartanék, hiszen tudja, hogy szeretek terepen lenni, de a vibránium csontvázam okozta súlytöbblet nem igen tesz alkalmassá víz alatti akciókra – felelte. – De innen végig kapcsolatban leszek magukkal.
Ervinnek semmi kifogása nem volt, így ha már Joseph-nek is tiszta volt minden és nem volt további kérdése, akkor mind a ketten beszállhattak a motorcsónakba. Az kivitte őket kompig. Ha beszálltak, akkor még mind a kettejüknek jutott egy-egy palack és sisak, ami légmentesen zár, arra az esetre, hogyha elöntené a helyet a víz, ne fulladjanak meg. Ezenfelül a sisakon még volt kamera is, hogy a fentiek is lássák, amit ők. Amint bent voltak lecsukták a komp tetejét, az pedig leereszkedett a vízbe, majd úgy öt perccel később a felépített zsiliphez

~ Tóparti város ~
A trió kiválogatta a saját három emberét és ők is jöttek velük. A többiek pedig a dzsungelben várakoztak közel a támaszponthoz. A másik három férfi – akik extraként jöttek – ismerték az utat, így ők voltak azok, akik majd a Victor, Talon és Lupin triót kiviszik. Ők is hozták a saját kis felszerelésüket, hacker felszerelést az egyik, a másik átlagos katonai fegyverzetet, távolharcit, Theon embere pedig főleg közelharci felszerelést.
A megbeszéld helyre öt fő gyalog, taxival, vagy épp tömegközlekedéssel érkezett meg, a hatodik fő volt az, aki terepjárót hozott. Amint megvoltak és mindenki útra készen bepattant a járműbe, akkor el is indulhattak. Egy ideig úton haladtak, majd letértek onnan és a dzsungel felé vették az irányt. Közel egy órát kellett haladni, ebből negyven percet gyalog, míg végül egy sziklásabb részre értek, ami egy magasabb domb, kisebb hegynél volt, innen könnyedén le lehetett látni a nagyjából ötven méterre alattuk levő bázisra, amit bal oldalról azaz keletről folyó óvott, északról, ahol most a csapat volt a sziklás perem, a másik két oldalról pedig a magas fákkal rendelkező dzsungel.
- A többiek a dzsungelben vannak szétszórva a két irányban, az egyiket a déli irányból az ismerősnőjük, Okoye Baku* vezeti, a másikat pedig Shani Sy tábornok** vezeti – mondta Victor embere.

*Árva
** Lupin-nek vele volt kellemetlen találkozója a Necropolisban

//Bocsánat a rémes reagért, de még mindig meleg van a lakásban és nappal halál volt…//

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” A legszebb kilátás szívem ablakából nyílik, amelyen keresztül látom egy csodás tó végtelenségét, az alattunk tovatűnő folyó erejét, egy szelíden nyíló rózsa pirosát, egy csodás vers megható sorait... a világ végtelen szépségét.”
- Csitáry-Hock Tamás



~ Tó partján ~
A zsilippel való találkozás egy erősebb döccenés volt csupán, majd hallani lehetett, ahogyan a komp csatlakozik a hátsó felével a zsiliphez. Az egyik katona állt fel és nyitotta ki a komp hátsó ajtaját, ami most már így a felépített benti zsiliphez csatlakozott. Itt lent már némileg be volt dugulva mindenki füle a nyomáskülönbségtől, de a nyitás után a nyomás is olyan lett, mint a bázison lehet. A kiérkezés után egy nagyjából 10 méter hosszú, három méter széles és ilyen magas terembe értek, itt búvárruhák és ilyen felszerelés állt a falak mellett. A falak adták a fényt, lámpák nem voltak, a látási viszonyok jók voltak. A terem végén egy újabb kör alakú ajtó, ami egy újabb hasonló méterekkel rendelkező helység, azonban ennek a végén már rendes, falba húzódó ajtó volt, és a helység közepén egy létra vezetett fel egy feljebbi szintre. Itt csak néhány növény – cserepes pálmafa – volt látható a létrán kívül semmi más.

~ Tóparti város ~

Niteris utolsó emléke, hogy a pokolban elveszti az eszméletét. Fogalma sincs, hogy mennyi ideig lehetett eszméletlen, de végül felriadt. Az emberi alakjában volt, mindez elég szokatlan és furcsa lehetett neki, eddig nem voltak saját végtagjai, szervei, saját teste. Félig a napon volt, félig árnyékban. Láthatta, hogy pálmafák alatt fekszik, odafent kék az ég, felhő nincs az égen, kissé távolabb furcsa épületeket látott, nem megszokottakat, már építészeti stílus. Meleg van, eddig még ezt sem igazán érezte saját maga, csak a gazdatestén keresztül. Amit hamarosan észlel, hogy meztelen, nem volt rajta semmilyen öltözék. Egy sikátorban volt, mindkét oldalon falak vették körbe, a bal oldali irányból autók zaja jött és mintha ott a sikátor végén egy utat látott volna, a jobb oldali irányban pedig dzsungel volt látható a sikátor végén. A falak pedig legalább 10-15 méter magasak voltak, egyenes falúak, fémből.

~ Dzsungel ~
Hamarosan meg is kapták a választ a kiadott parancsokra. Őrből sok volt, jól felfegyverzett páncélosok. Épületeknél álltak főleg, és a ki-be járatnál. 10 őrtorony volt, amik az adatok szerint golyót és lézert is lőni. Energiaalapú fegyverzete volt az őröknek is. egy helyi helikopter volt a felszálló ponton, annál is őrök, ez látszott is fentről. Ezenfelül négy páncélozott teherautó is állt odabent, egészen közel a bejáratokhoz, így ha kellett, akkor azokkal el lehetett állni az utat. A bejáratoknál természetesen kerítés és kapu volt, a 2-2 őr ennek a belsejénél álldogált. Ami kellemetlenebb volt, hogy a terepet pajzs vette körbe, ezt az is észlelte, akit Lupin utasított, hogy mérje fel, és Talon is a páncéljával. Ez elég jól levédte az energiajeleket is, így egyelőre nem lehetett tudni, hogy hol is van a generátora, ami működteti, hogy könnyebben lehessen lelőni. Ez egy nem várt „meglepetés” volt, a lopott adatokban mindez nem szerepelt korábban, hogy lett volna efféle védelmi rendszer is. Azt megkapták, hogy keresnek titkos bejáratokat is, hátha találnak a hegy, vagy a folyó felől.

//Remélem érthető a rajz //

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Az édesvízi halak szempontjából a tó sziget: olyan lakható vízsziget, amelyet barátságtalan szárazföld vesz körül.”
- Richard Dawkins



~ Tó alatti bázis ~
Ugyanaz, révén leírtam, hogy bent vagytok, de nem lett ez lereagálva.

~ Tóparti város ~
Niteris talált nagyobb leveleket és indákat, amivel rögtönzött szoknyát tudott kreálni, ezzel eltakarta a nemi szervét. Ez két-három percbe beletelt, mert furcsa volt a végtagjait, karjait, lábait használni. Révén még soha sem tett ilyet ténylegesen. Amint ezzel végzett neki is látott, hogy a járművek irányába induljon. Mindezt megtudta tenni, bár a lábai az elején nem igen akartak még engedelmeskedni, ismét kellett pár perc, hogy rájöjjön mindez miként működik. Utána azonban kellemesebb tempóban tudott oda eljutni. Amint a sikátor végére ért egy kellemetlenebb dolog fogadta, egy „szakadék” volt alatta. Nem volt kijárat innen az autókhoz, két autóutat is látott, az egyik jó 8-10 méterrel a feje felett haladt, a másik 8-10 méterrel alatta, az alsóra látott rá értelemszerűen. Repülőautók közlekedtek rajta, most már rálátott a távolban levő épületekre is, amikhez nem vezetett út. Az építészeti stílus és az ultramodern kinézet és kocsik fejlettsége alapján, hogyha a Hydránál szedett fel információkat, akkor rájöhet, hogy Wakandában van. Sehol sem látott a közelben járdát sem pedig olyan helyet, ahol le- vagy feljuthatott volna

~ Dzsungel ~
A parancs nyomán neki is láttak átnézni a terepet, hogy mire jutnak a pajzzsal, akik értenek hozzá. Pár perccel később igencsak ráncolni kezdte a homlokát a katona, aki ezzel foglalkozott.
- Uram – szólalt meg angolul. – Valami furcsaság van… azt tudtuk korábban is, hogy ezen a helyen nehéz bármit is szkennelni, de most ez nem állja meg a helyét. Most könnyedén lehet és ezáltal észleltünk egy titkos épületet a bázis alatt és ebből egy kivezető alagutat, ami úgy háromszáz méterrel odébb a folyó túlsó partján ér fel a felszínre. Nagyon úgy látszik, hogy a zavarótechnológia és a pajzs együtt nem működik…
Kérdőn pillantott a férfi a trióra, hogy most mi is legyen, de folytatta pár pillanat múlva.
- A pajzsnak nem látom gyengepontját és az energiamező a föld alatti épületben van a vizsgálat alapján. Ki kellene iktatni, hogy bármihez is kezdhessünk, ahogyan a képek alapján látom csak az adóvevővel ellátott épületből van út a földalatti létesítménybe.

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Egy ilyen történetet, mint az enyém, sosem szabadna elmesélni, mert az én világom épp oly tiltott, mint amilyen törékeny. Amint oda a titokzatossága, megszűnik létezni.”
- Egy gésa emlékiratai c. film



~ Tó alatti bázis ~
Ugyanaz, Raten-re várunk.

~ Tóparti város ~
Niteris igencsak jól tette, hogy az összes izmát megmozgatta, szükség is volt minderre, révén soha sem használta korábban azokat. Ez jó pár percet vett igénybe, ez idő alatt senkinek sem tűnt fel az ottléte, így kénytelen volt a fák felé indulni. Néhány helyen, ahol a betonszerűséget, ami a talaj volt nem takarták a fák igencsak forró volt a talaj, így jobban tette a démon, hogyha sietett. Amint kiért a sikátorból a fákhoz láthatta, hogy egy hegyes részen volt, ez a rész, ahol most ő maga volt, pont egy ilyen rész volt. A fák között látott utat lefelé, amin keresztül ténylegesen lejuthat a városba. Illetve innen még látott a városhoz közel egy hatalmas vízfelületet, ami tó, tenger, vagy óceán is lehetett akár. Ennek a partján egy tábor, annak nagyobb sátrai is láthatóak voltak.
A fák közötti út eléggé meredek és sziklás volt, de volt korlát és több helyen kötél is, illetve felfestések, amik azt jelölték, hogy mindez turista út volt.

~ Dzsungel ~
Ugyanaz.

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Az édesvízi halak szempontjából a tó sziget: olyan lakható vízsziget, amelyet barátságtalan szárazföld vesz körül.”
- Richard Dawkins



~ Tó alatti bázis ~
Ugyanaz, Raten-re várunk.

~ Tóparti város --> Tó partján ~
Niteris elindult, mivel azért a meredek úton még nem voltak biztosak a léptei, így a kerítésben kapaszkodott és úgy haladt. Így valóban sokkalta könnyebb volt mindezt megtenni, a külseje miatt pedig ideális álca, ha már úgyis egy öreg test volt az emberije. Időnként megállt az árnyékban, ami igencsak jó ötlet volt, így sikeresen elkerülte a napszúrást. Azonban mire leért már így is érezte, hogy fáj a bőre, korábban nem tapasztalhatta, de most igen, leégett a napsütéstől. Amint leért egyből a sátrak felé indult el, amint közelebb ért – csak a növények között tudott haladni Niteris, mert nem volt út, vagy nyílt terület – már látszott, ami fentről nem, el van rögtönzött kerítéssel kerítve a hely. Így nem tudott teljesen közel menni a helyhez. Egy helikopter állt a négy sátor közelében és több katonát látott fegyverrel a kezükben és egyenruhában a meleg ellenére.
Azonban, ami talán nagy szerencse volt az az, hogy a katonák egyenruháján ismerős szimbólumot látott. A Hydra tagjai voltak.

~ Dzsungel ~
Theon kiadta a parancsot, hogy a velük levő harcos vegye fel a kapcsolatot a másik két csoporttal. Neki is állt annak, hogy hadarva, komvonalon a helyiek nyelvével egyeztessen a csapatokkal. Mivel nem angolul ment a társalgás, így sem Lupin, sem a két társa nem értette, hogy miről van szó, bár nem volt ok arra, hogy gyanakodjanak arra, hogy esetleg nem az a téma, amit Theon kiadott. Nagyjából két-két és fél percig beszélt a velük a férfi, majd után odafordult Theon-hoz és ezúttal már angolul szólalt meg.
- Azt mondták, hogy megtudják oldani, de legalább negyed óra-húsz perc mire mindenki áttud jutni észrevétlenül a folyó túloldalára arra a részre, ahol a bejárat van.
Itt pár pillanatra elhallgatott és a férfira nézett.
- Mit válaszoljak nekik, induljanak? – kérdezte.
Theon válaszától függően fogja majd az információkat leadni, ha a férfi beleegyezett, akkor a másik két csoport teljesen észrevétlenül elindul a folyó túloldalára, hogy bejussanak a generátorhoz.