Kerst rezidencia

by **Cassandra Kerst** Kedd 29 Május 2012, 21:56

A lakás egy négyemeletes ház negyedik emeletén található. Két hálószobából, egy étkezőből (beépített konyhával) és egy fürdőszobából áll. A konyha az étkezőbe van beépítve amerikai stílusban. Az ablakok tágasak, hogy a lakásba szabadon beszűrődhessen a fény, és a hálószobák ablakai fülkésen vannak kiépítve, vagyis fel lehet ülni a párkányra kényelmesen akár több embernek is.

Sheila szobája pici ugyan, de fénnyel teli. Világos parketta és halvány falak jellemzik, illetve egy puha fehér szőnyeg van még leterítve a földre. A falakon körben könyvespolcok roskadoznak a szakirodalomról, illetve különböző regényektől. A polcokon könyvek mellett sok-sok színes gyertya sorakozik, melyek rendszeresen megvilágítják a szobát.Az ágy világos fából van, rajta a takaró halványsárga. Az ablakpárkányon található takaró is sárga, a díszpárnák viszont már a mályvától a mélybordóig öt árnyalatot is felvesznek.A csöpp íróasztalon Sheila laptopjával együtt az aktuális kutatásának eredményei találhatók, valamint különböző vázlatfüzetek. Egy nagy mappában kapnak helyet a kottái is. Az asztal alatt van a komponáló felszerelése, illetve egy kisebb szintetizátor is helyet kap ugyanott, ám ezt ritkán használja, legtöbbször a nappaliban lévő zongorán játszik.A szoba falai végig vannak futtatva különböző izzókkal, színes lámpákkal, hogy estefele hangulatos legyen a világítás a helyiségben.Mivelhogy Sheila nem feltétlen szeret sötétben aludni, egy aprócska éjjeli lámpa is észrevehető az egyik konnektor közelében.

Cass szobája közepes méretű. A falak színe sötétkék, a bútorok is sötétbarna illetve fekete színben pompáznak, így a szoba az éj hangulatát idézi. A külső fal mentén két fülkés ablak található, ezüst huzatos párnákkal és királykék takaróval.Két további fal mentén könyvespolcok és ruhásszekrények sorakoznak, a harmadik falnál pedig a sötétbarna fából készült termetes ágy található, bíbor-lila ágyneművel és takaróval lefedve.Legtöbbször az ágyon található Cass laptopja, de megesik, hogy az egyik ablaknál ülve használja. Ugyanezen ablaknál van egy állólámpa, ami lehetővé teszi a párkányon való olvasást éjjel is.
Különben a szoba nem rendelkezik túl sok fényforrással: van egy kisebb csillár a plafonon, egy antik-kinézetű darab, a már említett állólámpa, illetve egy éjjeli lámpa Cass ágya mellett az éjjeliszekrényen.

A nappali modern stílusú, az egyik részét a zongora és egy kényelmes kanapé dominálja, illetve egy az utóbbival szemben a falra felszerelt tv. A másik felében egy kerek étkező asztal áll négy székkel körülvéve, a kis konyhapulthoz közel. A konyha általános felszereltségű. A nappali fala csokoládébarna színű, mint a parketta ebben a helyiségben, a bútorok és a szőnyeg világos színűek.

A fürdőszoba csempézett, világoskék színű csempével. Megtalálható benne egy szép tágas fürdőkád, mert a lányok nem hajlandók hosszú fürdők nélkül élni. Mivel két emberre jut egy fürdőszoba, a beosztást úgy oldották meg, hogy Sheila megy elsőnek reggelente, övé az első kör.

by **Cassandra Kerst** Kedd 29 Május 2012, 22:00

Ahogy a szobám ablakából bámulok ki a sötét égboltra, azon tűnődök milyen fordulatokat vett eddig az életem, és Sheiláé. Az órára pillantva konstatálom, hogy a lány késik. Bár általában értékelem, ha van egy kis szabadidőm itthon egyedül filmezni és edzeni, vagy felkészülni egy-egy munka előtt, ma reméltem, hogy időben fog hazaérni. Szereztem neki egy apró ajándékot... ami éppen a párnám szélét kezdte csócsálni és tépkedni.
-Horatio! - szólok rá figyelmeztetően, majd két kézzel megfogom, az ölembe ültetem és elkezdem simogatni rőt szőrét, mígnem hangos dorombolásba kezd. Már most érzem, hogy ez a macska a halálom lesz..ha más nem, a bútoraink halála biztosan.
A lakásunk Sheilával otthonos és világos. Szeretjük, ha a fény szabadon beszűrődik a szobánkba, bár én a holdfénynek inkább vagyok a rajongója, mint a Napnak. Szobám sötétbarna és fekete bútorokkal rendeztem be, a falat pedig sötétkékre festettem. A keltett hatás mindig lenyugtat. A falakat továbbá, mint a lakás minden szobájában, könyvespolcok tarkítják, de akad néhány kép is, javarészt festmények, amiknek többségére kétes módon tettem szert.
A macska megelégeli a simogatást, és valami új szórakozás után néz. Nem foglalkozok vele, a múltam emlékképei kísértenek valamiért ma éjjel. Ám aztán kénytelen vagyok lehuppanni a földre és ki az ablakfülkéből mert az oktondi állat a laptopom adapterkábelét vette célba.
- Az isten szerelmére, Horatio! - mondom az állatot az arcom elé emelve, bízva abban, hogy ha jót akar magának megérti a szavaim értelmét - Ha nem viselkedsz, visszaviszlek!
Megpöckölöm az orrát, majd kiviszem a 'konyhába', és leteszem a földre. Visszaszaladok a szobámba a könyvemért, amit az ablaknál felejtettem, abban reménykedve, hogy az átkozott macska nyugton marad amíg vissza nem érek. Nem fogok árnyak közt ugrálni a saját macskám miatt… Becsukom a szobám ajtaját a biztonság kedvéért, majd a nappaliban a zongora mellett elhaladva, és a billentyűkön végigsimítva visszaérek a konyhapulthoz ahol a cicó engedelmesen ül a földön.
Helyes!- gondolom és leülök olvasni, amíg várom, hogy a húgom hazaérjen.

by **Sheila Kerst** Kedd 29 Május 2012, 22:13

// Előzmény //

A taxiból kiszállva még mindig azon a két srácon elmélkedek, akikkel az időmet mulattam. Nem tudom, fogok-e velük még valaha találkozni, és ha igen, akkor mit fogok mondani nekik. Valószínűleg előadom az igazságot...
Belépve az épületbe, még gyorsan ellenőrzöm a postát, de elég késő van ahhoz, hogy ne legyen új levelünk. Hívom a liftet, behúzom a kovácsoltvas rácsot, és felemelkedek a negyedik elemeltre.
Miközben a kulcsomat keresem a táskámban, egyre csak az jár a fejemben, hogy mennyire fáradt vagyok, hogy jó lenne minél hamarabb lefeküdni végre. Kattan a zárban a kulcs. Amikor belépek a lakásba, fellélegzem. Végre itthon.
- Cass! Megjöttem! - kiáltom szokásosan, mialatt elkezdem kioldani a cipőfűzőmet. Kilépek a cipőmből, majd egyenesen a szobám felé veszem az irányt, hogy ledobjam a táskám. Azonban nem jutok el a szobámig, mert valami letámad.
Kacagva húzom el a pulcsim madzagját egy édes kis bestia előtt. Látszik az arcomon, hogy egyből nagyon megkedveltem.
- Mi a neve? - kérdezem izgatottan nővéremtől, miközben a táskámat a földre dobva leguggolok, hogy folytassam a játékot.

by **Cassandra Kerst** Kedd 29 Május 2012, 22:26

Hitetlenkedve nézem, ahogy a viszonylag kis termetű macska egy ugrással a konyhapultról a húgom hátára veti magát. Szerencsére úgy látszik Sheila aranyosnak tartja a "támadást", de én erős késztetést érzek, hogy nyakon csípjem a kis rosszcsontot, és visszavigyem az állatkereskedésbe.
Tudtam, hogy Sheila örülne egy kisállatnak. Eddig sose volt annyira kiegyensúlyozott az életünk, hogy lehessen bármiféle állatunk... ha a Zugnál lakó patkányoktól eltekintünk. De most úgy tűnik végre van egy biztos pont, ez a szép lakás, amit vettünk, és úgy éreztem egy kiskedvenc beszerzése hozzá tartozik az itteni életünkbe való beilleszkedéshez.
- Szia! Horationak neveztem el - mondom, rosszalló pillantást vetve a macskára. - Úgy gondoltam boldog lennél, ha lenne egy kis szőrmók, amit elkényeztethetnél, így hát megvettem. Fene gondolta volna, hogy ilyen csintalan teremtés..

by **Sheila Kerst** Kedd 29 Május 2012, 22:39

- Jaj, ne piszkáld, olyan kis aranyos! - mondom ragyogó arccal még mindig játszadozva a macskával. - Igaz, Horatio? Igaz?
Még egy kicsit szórakozok a cicával, de aztán belefáradok, újra úrrá lesz rajtam az álmosság. Felállok, és beviszem a táskám a szobámba. Aztán kijövök a konyhába, és megmelegítem az ebédet.
- Milyen napod volt? - kérdezem, miközben melegszik a kaja. Ha elmondja, figyelmesen hallgatom, közben elkezdek enni. Mosogatás közben pedig belefogok a saját napomba.
- A munka ugyanolyan volt, mint eddig, kivéve, hogy George végre kibökte, hogy hol találom meg azt a könyvet, amit már régóta keresek. Persze nem jutottam el a boltig, mert én hülye belekötöttem két srácba. Az egyik majomfarkú mutáns volt, nem bírtam megállni, hogy ne szólítsam meg. Persze rosszul jöttem ki a dologból, nem tudtam rendes hazugságot összerakni. Túlságosan elfáradtam a munkában. - Feltekintek végül. - Ne haragudj, nem lett volna szabad bajba sodornom magam. Nem fordul elő többször.
Pironkodva lesütöm a szemem, és várom, hogy lehordjon. Bár már felnőttek vagyunk mindketten, mégis remekül tudjuk fegyelmezni egymást.

by **Cassandra Kerst** Szer. 30 Május 2012, 16:56

Nézem ahogy a húgom játszadozik Horatioval, és látom hogy imádják egymást. Már késő megbánni a döntést, hogy megvettem. Áh, sebaj. Amíg Sheila boldog, és gondoskodik a macskáról, megérte.
Amikor Sheila elindul a szobába, tapasztalatom szerint azért, hogy letegye a táskáját, előveszem neki az ételt a hűtőből, tányért és evőeszközöket. Néha én is ilyenkor eszek, vele együtt, de ma megebédeltem időben, vacsorára pedig ettem egy pár pogácsát. Mivel nincsen mostanában fix munkahelyem, javarészt én főzök, de hétvégente Sheila is ráér ebédet készíteni. Szívesen elszórakozok vele, bár Sheila nem mindig értékeli minden kísérletem, persze neki könnyű, mivel anyánk zsenialitását örökölte a konyhaművészetben, mint ahogy zenei téren is.

- Bon appétit! - kezdem, ahogy nekiállna enni - Átlagosnak mondható - folytatom, válaszolva a kérdésére - nem találtam semmi érdekes munkát, megcsináltam az ebédet, aztán elmentem krav magára délután. Már kezdem unni, hogy semmi újat nem mutatnak nekünk, de a párharcok miatt még mindig szórakoztató az edzés. Szerintem, ha odatenném magam, még Colet is legyőzném. - fejezem be vigyorogva. Mondok még pár érdekességet, amit olvastam a neten, aztán visszatérek az olvasáshoz és hagyom enni. Majd ha végzett megkérdezem milyen volt a napja.

Colet, mostani krav maga oktatóm nem kedvelem annyira mint az ottawait. Képzett, de sokkal jobban ragaszkodik a 'szabályokhoz', mint az előző oktatóm. Ez azt jelenti, hogy jó pár dolgot nem tanít meg mert civilek vagyunk, amit Mason, a kanadai tanítóm megmutatott volna.
Persze mivel már lassan 6 éve tanulom, annyira sok újdonságot nem tudnak mutatni, főleg mivel most, hogy nem kell egyetemen tanulnom, jóval több időm van edzeni...és mivel nincs állandó munkahelyem.
Sikerült találnom pár alkalmi szereplést, és úgy tűnt fel is vesznek az egyik adóhoz, de aztán nem érkezett több értesítés, mintha el is felejtettek volna.
De nem csüggedek. Valamiért úgy érzem, nemsokára találok valami jó munkát, bár lehet csak áltatom magam. A képességemmel mindenesetre bármikor tudok szerezni némi extra bevételt, de egyelőre Sheila győzködésére próbálok 'tisztességes módon' keresethez jutni.

- Egészségedre - mondom mikor befejezte az evést - És a te napod hogy telt?
Mire végez a beszéddel, erősen küzdenem kell a késztetéssel, hogy jól összeszidjam, viszont az arcára pillantva látom, hogy tudja, hogy nem kellett volna egy ismeretlen mutánshoz csak úgy odamennie. És nem is hibáztathatom annyira mint szeretném. A kíváncsisága teljesen érthető, ő nem dolgozik mutánsokkal mindennaposan, bár igazából, ki tudja? Hiszen nem mindenkin látszik olyan egyértelműen, mint a majomfiún.
- Dawn -szólítom a becenéven, amit még Rob aggatott ránk, bár Sheila nem tudja, hogy nem csak a hajunk ellentétes színe miatt - nem kellett volna csak úgy odamenned egy mutánshoz, és látom ezt te is tudod... De mi is azok vagyunk, és mint emberekből, mutánsokból is van mindenféle, jó és gonosz, nem kell feltétlen tartani mindegyiktől. - bár sokkal jobban le szeretném hordani, a bűntudatom afelett, hogy sose mondtam el neki Rob valódi kilétét, nem engedi- De azért légy óvatos, veszélyes világban élünk, és nem akarlak elveszíteni. - teszem hozzá, közben odamegyek megölelem.
- Ha gondolod holnap megnézhetjük azt a boltot, kora délutánig biztos nyitva van még szombaton is, de persze csak a reggeli kávém után. - mondom, hogy lássa már nem is haragszom, és mert az én könyvgyűjteményemre is ráférne némi felfrissítés.
A reggeli kávém minden egyes nap (hacsak valami igazán kivételes dolog közbe nem jön, de erre még nemigazán volt példa) egy közeli kávéházban iszom meg. Szeretem a helyet, nagyon szép, hangulatos. Kiülök a kávéház elé a kedvenc arab Mochámmal, és nézem ahogy folyik körülöttem az élet, vagy egy napilapot olvasgatok.

Megvárom a húgom válaszát, és közben azon mélázok, hogy firkálgassak-e még lefekvés előtt, vagy inkább nézzünk meg közösen egy filmet. Ezt a kérdést fel is teszem neki majd miután válaszolt és kitaláltuk, hogy mi legyen holnap.

by **Sheila Kerst** Szer. 30 Május 2012, 21:49

Gyengéden ölelem vissza szeretett nővéremet. A kedvenc becenevemen szólított, innen tudtam, hogy nem kapok majd akkora leszidást, inkább csak egy jól megfogalmazott rejtett tanácsot.
Felderül az arcom, amikor a másnap reggeli boltlátogatást felajánlja, és helyeslően bólogatni kezdek.
- Nővérkém, nagyon fáradt vagyok, holnap valószínűleg elég sokáig fogok aludni, vagy ha aludni nem is, de pihenni biztosan. Ne várj meg, majd telefonálok, és találkozunk valahol. Nagyon finom volt az ebéd - illetve a vacsora, köszönöm szépen! - Nyomok egy csókot a lány arcára, aztán folytatom a szokásos esti rutint: fürdés, arcápolás, bevonulás a szobámba.
Mielőtt azonban eltűnnék a kis kuckómban, még egyszer megsimogatom Horatiot, és örömmel fogadom hálás dorombolását. Hiába, egy pillanat alatt megszerettem ezt a kis bestiát. Küldök egy pillantást Cass felé. Amennyire jól ismer, azonnal tudhatja, hogy így köszöntem meg hangtalanul ezt az ajándékát. Ezt is. Sokkal, túl sokkal tartozom már neki.
Aztán egy "Jó éjszakát!" után becsukom magam mögött az ajtót, és egy szempillantás múlva már édesen szuszogok a paplanom védelmében.
Egy színes, halvány izzósor őrzi álmomat.

by **Thorhalla** Pént. 01 Jún. 2012, 08:32

A sötétség és a tűz kora

New York felett hála a sötét világból érkezett Einar Thorsonnak hatalmas viharfelhők léptek el mindent. Villámok cikáztak mindenfelé, mikor mindenki a városban hatalmas morajlást hallott, aminek a hatása egy nagyobb földrengés volt. Minden beleremegett, ez volt az a pillanat, amikor Einar elvesztette az uralmát a vihar felett és visszaszerezni sem volt azt immáron képes, mert már valaki más, nála sokkalta erősebb uralta a természet erőit. A fekete felhők vörössé váltak és egész New Yorkban és a környékén New Jerseyben és természetellenes eső kezdett belőle zuhogni. Valaki pontosan ezt a hatalmas erejű Asgardi mágiát használta ki ahhoz, hogy a tervét végrehajtsa. Immáron másodszor használta fel az illető a Mjölnir hatalmát ugyanarra, egyszer korábban a Vipers pályán és most újra. Az első az ő idejövetelét segítette, a második pedig a hadaiét.
Kerst rezidencia 30190222450a063ddf8f

Már a vihar is kellően furcsa volt, ugyanis égetett, akinek a bőréhez ért azon hólyagokat és égési sebeket hagyott, a növények az eső miatt elfonnyadtak és az esőnek hála a városban is melegebb lett. Ha mindez még nem lett volna elég, egy újabb nagyobb rengés rázta meg a két említett helyet, az ARMOR még működő számítógépei is kiakadtak, megannyi térkapu és portál nyílt más dimenziókból, amikből szörnyűséges teremtmények érkeztek át a Földre, hogy elfoglalják azt. Démonok, bukott angyalok, vámpírok és egyéb természetfeletti lények hat Asgardi, Loki utódainak vezetésével, mindannyian Dormammut szolgálva. Alig néhány perc alatt lett szinte éjszakai sötét a felhők miatt, amiket mindenfelé a fellobbanó lángok világítottak meg.
Kerst rezidencia Demonwarbyfpeniche

A hordák pedig nem várakoztak túl sokat, teljesítették az alku rájuk eső részét, minden fontosabb épületet és központot folyamatos ostrom alá vettek, ami számított ezeken a helyeken, többek között a SHIELD negyedet, Raftot, Baxter-toronyot, a Kúriát és a mutáns gimit, noha az védve volt Zack és Stephanie mágiája miatt egyelőre, az Olimposz kaszinót, az Akkaba Metropoliszt, ENSZ központ és minden más fontosabb hely is. Emberek százai, ezrei estek áldozatul a mészárlásnak eddig, de ez csak a kezdet volt, mert:

A sötétség és a tűz kora kezdetét vette!

Kerst rezidencia 00120

Az eső hamar eláll, de időnként mindig lesz zivatar hasonló mellékhatásokkal. Azonban a felhők nem tűnnek el New York és New Jersey környékéről, így a sötét megmarad, ennek köszönhetően a vámpírok éjjel-nappal tudnak közlekedni ezeken a területeken.

by **Cassandra Kerst** Szomb. 02 Jún. 2012, 20:01

Miután Sheila végzett a vacsorával, még egy ideig kint maradtam a nappaliban. Edzés után hazaérve már lezuhanyoztam, és egy kis esti nasi után fogat mostam, szóval már alvásra készen vártam, hogy elálmosodjak. Átköltöztem a kanapéra és ott olvasgattam, illetve kihoztam a vázlatfüzetem a szobámból és firkálgattam pár rajzvázlatot bele. Majd mikor Sheila jó éjt kívánt, válaszoltam neki, majd én is bevonultam a szobámba aludni. Az álom nem jött könnyen, de végül elaludtam...

...Amikor reggel felébredek, hirtelen azt hiszem még mindig éjszaka van. Az eget felhők fedik, feketék, mint maga az éj, időnként egy-egy villám hasít át köztük. Kábultan nézem az égboltot, ez a vihar nem emlékeztet semmire, amit eddigi életemben láttam, túl sötétnek tűnik..túl természetellenesnek.
Hirtelen a szoba remegni kezd, a porfogóim és könyveim táncolnak le a polcokról. Nem is tudom mikor volt legutóbb földrengés New Yorkban, de amint észbe kapok, próbálom menteni a menthetőt.

A rengés elmúltával a viharfelhők vérvörös színben játszanak, és az eső elered. Ebben a piros fényben, úgy érzem, mintha vércseppek hullanának az égből. Aztán az eső elálltával a sötétség elterjed, és a város most, reggel, ismét esti sötétségbe borul. Amíg a zápor tartott, mintha sikolyokat hallottam volna az utcáról, és az ablakon kilesve láttam, ahogy az emberek próbálnak menedéket keresni az eső elől. Az utcán elültetett fákat semmi se védte a vihartól, és törzsük megfeketedett, leveleik lehulltak.

Ahogy kitekintek az ablakon, furcsa érzés fog el. Úgy érzem, ki kell derítenem mi történik, el kell hagynom a lakást, és válaszokat keresni. Félek Sheilát itt hagyni egyedül, de tudom, itt nagyobb biztonságban van, mintha velem jönne. Viszont úgy vélem, ha szóban köszönnék el tőle, ragaszkodna hozzá, hogy velem jöjjön, ezért írok neki egy üzenetet. Ebben leírom, hogy azért megyek, hogy kiderítsem mi történik, és megkérem, hogy maradjon itthon, zárkózzon be, sötétítse el az ablakokat, és vigyázzon magára. Ebben a felhős időben amúgy se lesz sok életereje, szóval aludjon sokat, és ne gyújtson fényt. Valamiért úgy érzem, ebben a sötétben a fény csak bajt okozna. Végül hozzáírom azt is, hogy nagyon szeretem..arra az esetre, ha történne velem valami, csak hogy tudja...

Miután végeztem az írással felöltözök, rugalmas, de testhezálló fekete farmert veszek fel, kényelmes fekete bőrcipőt, sötét bíbor ujjatlan felsőt és rá egy fekete bőrdzsekit. Felcsatolom a két bőr karvédőm is, bár nem sokat érnek, egy-két vágást felfognak. Bár a bőröm fehérsége világít a sötétben, a ruháim sokszor segítettek elrejtőzni az árnyak közt. A hajam több hajgumival egyetlen hosszú copfba kötöm hátul, majd az egészet feltekerem és egy kontyba rendezem hajtűkkel. Nem akarom, hogy útba legyen.

Indulás előtt még egyszer végigtekintek a szobámon. Az üzenet az ágyamon van, jól látszik a sötét takarón. Tudom, hogy nem kéne több időt vesztegetnem, hiszen az is csoda, hogy Sheila nem jött még át a szobámba, mikor a vihar tombolt.. Igaz, mondta, hogy nagyon fáradt, és a fellegek valószínűleg még jobban legyengítették, szóval esélyes, hogy még most is alszik.

Nehéz szívvel, nagy nehezen ráveszem magam az indulásra. Kitapogatom a lépcsőház árnyait, és egy lépéssel két emelettel lejjebb termek, majd a következő lépéssel az utcán jelenek meg. A sötétség mindent elborít, így szinte bárhol használhatom a képességem. Ez a felfedezés bátorságot ad, és elindulok,az árnyakat használva, apró pihenőkkel, lépésről lépésre mintha az árnyak mutatnák nekem az utat.

by **Sheila Kerst** Vas. 03 Jún. 2012, 18:35

Rémálmok gyötörnek, de mégsem tudok felébredni belőlük. Mutánsok üldöznek az egyikben, mindegyikük valamilyen állati vonással van felruházva. A majomsrác vezeti őket. Nem érnek utol, de csak egy hajszálon múlik mindig az életem.
Aztán a következőben zuhanok. Vannak szárnyaim, érzem őket a hátamon, de nem tudom használni őket. Tudom, hogy egy fekete hajú, bőrdzsekis férfi lökött le a mélybe, de már nem emlékszem rá, miért. Ez az utolsó álmom, mielőtt felébrednék.
A kijelzős órám 11 órát mutat. Mégis sötét van. Derengő vörös fény szűrődik be az ablakomon. Mikor tudatosul bennem, hogy a felhőkön alig jut el a napfény hozzám, elkezdek pánikolni. A végtagjaim nehezek, a fejem lüktet. Mégis megpróbálok kikászálódni az ágyból. Nagy nehezen sikerül kimennem a nappaliba, ami most kísérteties fényben úszik. Nem bírok enni, nem kívánom az ételt, ezért inkább leülök a kanapéra, illetve inkább befészkelem magam. Összegömbölyödök, és magamra borítok egy takarót. Közben Horatio felugrik a bútorra, és mellém bújik. Kölcsönösen próbáljuk megnyugtatni egymást.
Bekapcsolom a tévét. Olyan adód keresek, ahol magyarázatot találhatok a különös időjárásra. Vért könnyezett az ég, a föld pedig megremegett. New Yorkot megostromolták. Amikor felfogom, hogy micsoda helyzetbe keveredtünk bele, bármilyen fáradt is vagyok, fejvesztve rohanok Cass szobájába, ám ő már rég elment. Persze. Nem ült volna egy helyben. Viszont hagyott nekem egy levelet.
Visszadőlök a kanapéra, kikapcsolom a tévét, és kibontom a borítékot. Arra kér, hogy maradjak egy helyben. Hogy zárjak be mindent, és hogy sötétítsek be. Horatioval a nyomomban kezelésbe veszem a bejárati ajtót, aztán végighúzom magam a lakáson, és minden ablakot besötétítek. Leengedem a rolókat, és behúzom a függönyöket.
A lakásban teljes a sötétség, csak az a kis fény világít még, amit magam keltettem életre, hogy ne féljek annyira, meg hogy Horatio lásson valamit. Nekem nincs szükségem fényre, teljes sötétségben is látok, meg hát ismerem az otthonunkat is, el tudok igazodni benne. Csak a macska miatt aggódom egy kicsit.
Miután végeztem mindazzal, amit a testvérem kért tőlem, inkább bemegyek a szobámba (a kis fénygömb követ engem), majd ledőlök az ágyamra. Felrakok valami nyugis zenét, és eltüntetem az utolsó fényforrást is.
Horatioval szótlanul várjuk, hogy történjék valami. A telefonom a kezem ügyében van, felkészültem.

// Folytatás //

by Ajánlott tartalom

Kerst rezidencia

Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia

Re: Kerst rezidencia