Re: Vormir

by **Ko-Rel** Csüt. 27 Szept. 2012, 18:08

A platform indult és Nebo egy pillanatra elvesztette az egyensúlyát. Talán még képes is lett volna megállni, ha nem lép rá földet söprő ruhájára a magas sarkújával. Szerencsére Acil mozdult és megtámasztotta, így nem sikerült egy roppant kínos szituációt összehoznia. Fellélegzett és hálásan pillantott a Vádlóra. Ismét elfogadta a segítséget, míg a másik karával a ruháját emelte meg, hogy ne lépjen rá. Néhány méter után pedig már ott voltak az ajtóban. Akkor most jött el az igazság pillanata, hogy miként is fogják őket odabent fogadni. Nem a felszínes dolgokra gondolt, ami meglátszik, hanem arra, ami nem. Az intrikára és a rejtett utalásokra. Megvárta, amíg a kree belép és bejelenti őt. Volt egy olyan érzése, hogy jobban szerethették a helyiek, amíg csak a Legfelsőbb Intelligencia vezette a Birodalmat, lehetséges, hogy ő nem szólt bele annyira az itteniek életébe, mint a Megnevezhetetlen fogja tenni. Belépve a helységbe körbenézett, megannyi vorm odabent. Kételkedett benne, hogy bármelyik is megmászta volna azt a lépcsőfokot. Az izzadtság szaga belepte volna a helységet. A legtöbb uralkodó és nemes nem olyan, hogy maga is részt vegyen efféle polgárias dolgokban, mintsem az erőnléti edzések. Amint csönd lett a helységben az üdvrivalgás után indult csak el az asztalhoz, az őrök követték, Acil pedig a saját helyére. Biccentett a cárnak és odalépett ő maga is a székéhez. A négy őrnél biztosra vette, hogy a széke mögött fognak megállni és onnan vigyáznak majd rá. Amint megérkezett, ha már volt valamilyen ital az asztalon kitöltve a poharába, akkor felemelte azt, megvárta, amíg elül a zajongás és mindenki ráfigyel.
- Szeretném tolmácsolni a császár és jómagam jókívánságait a Vormir népe felé, remélve, hogy Nagy Randac sokáig fenntartja a békét és a jó kapcsolatokat népeink között! Egészségükre!
Nebo, mint máskor, most sem rejtette véka alá, hogy vallásos és mostanra már elég sokat meglehetett tudni miattuk is az embertelenekről, hogy tudják, hogy ki volt annak idején Randac, akit egyedüli szentként tiszteltek.

by **Godlaw / Tao** Pént. 28 Szept. 2012, 09:19

A köszöntőre mindenki poharat emelt, az arcokon láthattad, hogy nem mindenki egészen bizonyos Nagy Randac kilétéről, de természetesen eszükbe sem jut, hogy ne kiáltsák hangosan: Nagy Randacra! Vagy éppen: A császárnőre! És néhányan: Éljen soká a béke!
Az asztalon valamilyen borszerű italt találtál. A köszöntő után a testőreid egyike halkan köhint mögötte, és a szemed sarkából láthatod, hogy a bort figyeli a kezedben. Közelebb lép hozzád, és lejjebb hajol, mintha közölni akarna valamit, és eközben csaknem észrevétlenül egy apró tasak tartalmát önti a borba. Ismered az eljárást, a por habzani kezd, ha valamilyen méreg van az italban, bár természetesen csak az ismert mérgeket tudja kimutatni, de a fejlesztői folyamatosan bővítik a hatásosságát.
A fehér por elmerül az italban, a testőr azonnal visszaáll a helyére, majd pár másodperc múlva alig észrevehetően bólint. Az ital nem habzik.
A cár oldaláról éppen nem látszott az eset, mivel a testőr takarta a kezét, a tanácsos a másik oldaladon továbbra is a termet nézi, bár nem kizárt, hogy látta az esetet.
A széked nem csak átvitt értelemben van kiemelt helyen, magasított pódiumon áll, hogy egymagasságba kerülj a vormiakkal, és széked mögötti emelvényen állnak a testőrök is, így a beszélgetés nem fog gondot okozni senkivel.
-Hallottam róla, hogy kegyed vallásos, de nem sikerült túl sokat megtudnom a Nagy Randacról, a Magellán ezen szegletébe lassan érnek el az efféle hírek. Ő császári felséged mesélhetne róla, hátha meggyőz néhányunkat, és új követői akadnak - közli a tőle telhetően "mézes-mázos", kattogó, recsegő, sziszegő hangján, majd megfejeli egy kiadós köhögéssel is.
Acil a szomszédos asztalnál alig pár méterre tőled foglalt helyet, most feláll és a tanácsosra néz.
-Ő császári felsége elfogadta Vok Tar Vok cár meghívását, megkérem Dul Ben Derul főtanácsost, nyissa meg a fogadást.
Dul Ben Derul láthatóan erre a pillanatra várt, ezért figyelt annyira viselkedésére mindeddig, mert az ő szerepe még hátravolt. Most feláll visszafogott, vörös bársony, aranyszegélyű ruhájában, mely kifejezetten puritánnak számított a többiekhez képest, és testékszereket sem visel, mindössze farkára vannak réz és acél karikák húzva.
-Köszönöm a megtiszteltetést, Acil Vádló nagyúr. A tanács, és a cár nevében a fogadást ezennel megnyitom. Ő császári felsége vendégünk mindenkor, étkünk az ő étke, otthonunk az ő otthona, akaratunk az ő akarata.
Az utolsó szavakat erősen megnyomja, feléd néz, hangjából és tekintetéből úgy ítélheted, őszintének tűnik. Kimérten tapsol, majd visszaül a helyére, és ekkor a fal mellett álló rengeteg felszolgáló elkezd az asztalok közt seregleni. Ahogy a vádló is említette, a vormok étele nem ehető a legtöbb faj számára, így számodra külön tálca, külön kancsó érkezik már az első fogásnál is. Ahogy a felszolgáló felfedi az étket, egy igen ínyenc fogást találsz, amit kree körökben is ritkán fogyasztanak, ebből ítélve talán az este hátralévő részében sem lesznek sokkal szűkmarkúbbak.

by **Ko-Rel** Pént. 28 Szept. 2012, 11:52

A köhintésre Nebo hátrafordult és hagyta, hogy a testőre beleszórja a port az italba, hogy kiderüljön mérgezett-e. Nem volt az, otthon előkóstolót tartottak és méregdetektorok repkedtek a levegőben, a konyhában legalább is. De itt nem lehetett mindezt megengedni, mert mint Acil is mondta ezen a napon igencsak sokszor mondta, ezek mindenre kényesek. A bor nem habzott fel, így nyugodtan kortyolt bele az italba. Azzal nem igen törődött, hogy a cár fivére, vagy a cár meglátta ezt. Ez nem bizalmatlanság volt részükre, hanem teljesen normális dolog. A vormoknak azon sem kellett volna csodálkoznia, ha előkóstolót kért volna a vacsorájához. Illedelmesen mosolyodott el, mikor a cár Randac-ról kérdezte.
- Randac embertelen volt évezredekkel ezelőtt, egy zseniális tudós, ő volt az, aki felfedezte, hogy miként lehet a terrigen-kristályokat köddé alakítani és ebből a ködből miként nyerhetnek az embertelenek képességeket. Azóta egyfajta szentként tiszteljük a nevét.
A terrigen-kristályok valószínűleg itt is ismertek, hiszen részben ezért háborúztak utolsó években a kree-k és a skrullok, hogy ebből készítsenek hadsereget maguknak. A skrullok nyertek és megalkották a szuperskrullokat.
- Tudom, hogy az utóbbi pár ezer évben tiltott volt önöknek a vallás, de a vormok régen tiszteltek valamilyen felsőbb hatalmat mielőtt a Legfelsőbb Intelligencia megtiltotta volna ezt? – érdeklődött ő is.
Ekkor szólalt fel a Vádló és a cár fivére megnyitotta az ünnepélyt. Az utolsó mondatrészt akár fenyegetésnek is felfoghatta volna. „Akaratunk az ő akarata.” Ha fordítva lett volna talán nyugodtabban érezte volna magát, de így még mindig maradt benne egy kis tüske, egy kis él, ami emlékeztette, hogy miért is van itt. A tányérra nézett, amikor kihozták neki az ételt. Szóval külön készítettek olyat is, amit ők maguk is megtudnak enni. Kivárt néhány pillanatot, hátha az ételt is megvizsgálják a katonái és csak utána látott neki, hogy néhány apró falatot egyen belőle. Egyelőre többet nem kérdezett, még várta, hogy a vallási kérdésben a cár, vagy annak a testvére válaszoljon neki.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 01 Okt. 2012, 11:41

A vacsora megkezdődik, kisebb zsivaly alakul ki, ahogy a nemesek is beszélgetni kezdenek, és halk zeneszó is felhangzik, a terem egyik végében különleges hangszerekkel operáló vorm zenészek kisebb csoportja áll, lágy, fülbemászó dallamokkal szórakoztatják a közönséget.
A testőrök egyike ismét előrelépett volna, de Acil a másik asztaltól intett, hogy szükségtelen a folyamat, mire az őr visszaállt a szék mögé. Az étel ízletes, remekül van elkészítve, a fűszerezése pedig tökéletes, a szakácsok alaposan kitettek magukért.
-Áh, igen, a tudás tisztelete, ez igazán jellemző ő császári felséged népére, gyönyörű dolog az elme magasztosítása - válaszol a Nagy Randac leírására.
-Ahogy minden bolygón, a Vormiron is feltűntek vallások, szekták, amelyeket a Legfelső Intelligencia törvényeinek értelmében üldöztünk. Azonban sohasem nyertek akkora teret, hogy valódi gondot okozzanak, mindössze pár száz fős csoportokat tudtak összeverbuválni, mielőtt túlságosan nagy figyelmet kaptak volna, azután pedig a törvény keze utolérte őket. A törvény előtt azonban voltak misztikus elképzelések a fajunk kialakulásáról, és néhányunkat még mindig érzékenyen érinti a vallás.
Amíg a cár bekap egy falatot, a tanácsos, Dul Ben Derul veszi át a szót.
-Ő császári felséged éppen a vormok szentélyében, a teremtés csarnokában ül - kezdi a tanácsos mélyebb, recsegős hangon. - A falakon látható képek és domborművek a vormról szólnak, a fajról melynek tagjai elhagyták az erdőket, mocsarakat és tavakat, hogy várost emeljenek vassal és tűzzel - meséli kissé átszellemülten a gyíklény.
-Legalábbis így szólnak a legendák. Az evolúció persze divatosabb lett az utóbbi évezredekben - vág közbe a cár cinikusan. - Valójában a teremtés... De minek is untatnám hosszas magyarázatokkal...
-Valóban, a vacsora után körbevezetem majd ő császári felségedet, úgy sokkal érthetőbb lesz.
A cár láthatóan nem így fejezte volna be a mondatot, és talán szúrós tekintettel néz a tanácsosra, aki azonban ügyet sem vetve rá a termet fürkészi ismét. Végül a cár pöffentve folytatja a vacsorát.
-Kíván esetleg szórakoztató műsort? - Kérdi témát váltva a cár, de láthatóan csak azért veti fel, mert a vallás hidegen hagyja, és szívesebben beszélgetne bármi másról.

by **Ko-Rel** Hétf. 01 Okt. 2012, 12:32

Nebo hallgatta a zenét és várta, hogy a katonája előrelépjen. A szeme sarkából elkapta Acil intését, hogy felesleges, de ez nem neki szólt, hanem a testőrnek. Ezek után kóstolta csak meg a vacsoráját, ami roppant ízletesnek hatott és finomnak. A bókra csak biccentett, miközben a szalvétával megtörölte a száját és lenyelte a falatot, ami épp a szájában volt. A császárról is közismert volt, hogy mennyire szereti a tudományt, az szerencsére a nőnek hála nem igen jutott ki a falakon túlra, hogy többet foglalkozik azzal, mint a császári teendőivel, mert az nem is igazán érdekli, az egyetlen előnyét abban látja, hogy mindenhez korlátlan hozzáférése és nyersanyaga van. Sok faj volt az univerzumban, aminek a létrejötte a Celestial-ok miatt történt, vagy pedig egy másik faj kísérlete gyanánt és nem pedig az evolúció hozta őket létre, az embertelen ilyen volt, a faj, ami uralkodásra teremtetett. A testvérpár egymást kiegészítve magyarázott neki, de az nyilvánvaló lett, hogy nem igen akarnak beszélni erről.
- Igazán nem untat és örömmel megnézem a vacsora után – mondta.
Főleg, hogy a Legfelsőbb Intelligencia is mindig azt tette, hogy fajokon kísérleteztetett és próbálta a tökéletes kree fajt létrehozni és új evolúción elindítani őket, és tovább fejleszteni azt. Lehet, hogy a vormok is ennek estek „áldozatul”. A hirtelen témaváltás nem tudott nem feltűnni neki. A terem közepére nézett.
- Természetesen – mondta. – Árulják el őszintén…
Kezdte, ez egy újabb kényes téma volt, legalább is a vormok számára, de a mai nap után szívesen feszengette a kényes témákat, amik lehetséges, hogy megfekszik a vendéglátók gyomrát.
- Mit várnak attól, hogy a birodalom most már császárság és nem a Legfelsőbb Intelligencia irányítja azt?

by **Godlaw / Tao** Hétf. 01 Okt. 2012, 15:18

A tanácsnok elégedetten bólintott, mikor beleegyeztél a vorm teremtéselméletének megismerésébe, a cár csak köhint egyet, majd int a zenészek felé. A zenészek mellől, mögül újabb vormok és más fajok tűnnek elő, minden bizonnyal ők lehetnek a szórakoztató műsor előadói. A terem közepén lévő nagyobb, üres placcon adják elő műsorukat. Vannak köztük artisták, bűvészek, zenészek, de egészen különleges előadók is érkeznek. Az egyikük például először fél percig néz téged, majd szemét bekötve kezd festeni egy vászonra, és pár perc alatt igen élethű képet alkot rólad. Megint másik jégtömböt hozat a terem közepére, és egy speciális hősugárzóval pillanatok alatt készít jégszobrot a kiemelt asztal társaságáról. A vendégek kulturáltan figyelik őket, időnként elismerően szólnak, esetleg tapsolnak is, de csak visszafogottan. Mostanra tűnik fel, hogy a legtöbbek előtt mindössze vizes kancsók vannak, a tanácsnok is vizet iszik. Elvétve látod a borhoz hasonló innivalót, a cár poharában például az van.
-Személy szerint örülök, hogy a császár kezébe vette az irányítást. Megítélésem szerint az Intelligencia nem volt képes olyan összefoggást, egyetértést és együttműködést teremteni, mint a császár. Félre ne értsen, ő császári felséged, nem azt mondom, hogy az Intelligencia uralkodása alatt káosz volt. De a szövetségek sokkal inkább voltak felszíniek és kényszeredettek.
A cár után a tanácsnok is válaszol, mivel őt is kérdezted.
-Nagy rajongója vagyok a császár munkásságának, akárcsak ő császári felségedének. Kiemelkedő érdeklődésük a vallás, a művészet és a tudomány iránt egyszerre egyedülálló, és felbecsülhetetlenül értékes. A birodalom aranykora jöhet el, ha... A Nagy Randac is ránk mosolyog - láthatóan gondolkodnia kellett kicsit, de aztán büszkén fejezte be méltatva az embertelen feltalálót.
-Csak abban reménykedhetünk, hogy a háborúk hamar véget érnek, és hódolhatunk ezeknek a dolgoknak - teszi még hozzá a cár, és talán most először tűnik úgy, hogy egyetértés van a rokonok közt

by **Ko-Rel** Kedd 02 Okt. 2012, 11:04

Nebo a terem közepe felé fordította a tekintetét, amikor a művészek és a fellépők megérkeztek. Leginkább a festő nyerte el a tetszését, őt még elismerően meg is tapsolta, nem tehetett róla, a festők voltak a gyengéi már csak a saját képessége és hobbija miatt is. A jégszobrászról Lord Arcadius jutott eszébe és ezen elfintorodott egy pillanatra, a Genetikai Tanács vezetője, aki felvetette az ötletet, hogy űzzék el Unspokent. Amíg őket figyelte a jelenlevőket is felmérte, ekkor tűnt fel neki, hogy kevesen ittak bort, minden bizonnyal már megint a gyenge gyomrukról lehetett szó és csak ezért vizet fogyasztottak. Feltéve, ha az átlátszó folyadék víz volt. Bólintott a cárnak, ebben igaza volt, Nebo törekedett erre, hogy így legyen, igazán éleslátásra vallott mindez.
- Valóban kedves cárom – mondta a nő. – Az Intelligenciát csak az érdekelte, hogy minél tökéletesebb kree fajt alkosson. Mi a férjemmel más érdekeket is szem előtt tartunk.
Ahogyan annak lennie kellett, már csak a legenda és a jóslat miatt is. Ekkor nézett a cár öccsére, aki most kezdett válaszolni. Furcsának találta, hogy pont a tudomány volt az, ami leginkább elnyerte a férfi tetszését, révén ebből a leginkább egyvalamit látott a kree birodalom, az pedig nem volt más, mintsem a császár által módosított őrszemek legyártásának parancsa. Nem milliós nagyságrendben, hanem több milliárd darab gyártására adott parancsot, hogy a háborúkat segítse. Mivel nem csak Annihilus volt az ellenfelük, hanem a skrullok is újra. A békét mindkettő akarta, erre tényleg kényesek voltak.
- Bízunk benne mi is, hogy hamar vége lesz a háborúknak – felelte Nebo. – Ezzel kapcsolatban a népük miként fogadta, hogy a bolygóra Őrszemeket telepítettek, hogy jobban megvédhesse önöket a Birodalom? Hallottam róla, hogy mennyire érzékenyen érinti önöket a háború és az erőszak…

by **Godlaw / Tao** Kedd 02 Okt. 2012, 15:51

A tanácsos észrevehetően szortíroz az ételek közt, nem nagyon eszik zsírosabb darabokat, főleg a zöldségekre és a gyümölcsökre szorítkozik kevés, sovány hússal. Eközben a cár mindenbe belekóstol, hozzád hasonlóan mindenből csak egy-egy falatot eszik, tudván, hogy sok fogás következik még. Acil a szomszéd asztalnál visszafogottan beszélget néhány magas rangú vormmal, időnként pedig feléd tekint. A terem szélénél látod az őrszemeidet, a bejáratnál szintúgy, a mögötted álló testőrök pedig folyamatosan szemmel tartják a kiemelt asztalokat, és a mutatványosokat.
-Az Őrszemek legalább annyira szükségesek, mint a Nova hadtest vizsgálata a skrullok után. Bár a bolygónkon nem találtak még skrull besúgókat, mi örülünk, hogy időről időre eljönnek, és megnyugtatnak minket. Ez segít visszaszorítani és elnémítani a paranoiás pánikkeltő, rendbontó alakokat. Az Őrszemek ugyanerre a célra jók, kétlem, hogy a Vormir hamar a frontvonalba kerülne, de addig is éreztetik mindenkivel, hogy a Birodalom figyel ránk, aggódik értünk, és gondoskodik rólunk.
-Arról nem is beszélve, hogy az Őrszemeket nem lehet megvesztegetni, nem lehet átállítani, nem lehet megtéveszteni, és legfőképp, nem lehet feltűnés nélkül kiiktatni őket - teszi hozzá Dul Ben Derul.
-A háborúk szülik a technológiai újításokat, ennyit meg kell hagyni, de ha eldörren majd az utolsó lövés, biztos vagyok benne, hogy minden innovációnak megtalálják majd a hétköznapokban leghasznosabb felhasználási módját - válaszolja neki a cár.
Közben a felszolgálók már hozzák is az újabb fogásokat, leveseket, ragukat és salátákat, valamint további előételeket.

by **Ko-Rel** Szer. 03 Okt. 2012, 12:49

Néhány pillanatra többször is elkapta, hogy Acil felé néz és ellenőrzi, hogy jól van-e. Mialatt a cár és az öccse is beszéltek további ételek kerültek az asztalra és még mindig csak az előételeknél tartottak, amennyire látszott és amennyire már ismerte a kree ételeket Nebo. Továbbra is csak egy-egy falatot evett azokból az életekből, amik szimpatikusnak tűntek számára, illetve tudta, hogy szereti. Illedelmesen, nehogy megsértse a házigazdákat azzal, hogy nem kóstolja végig a teljes „svédasztalt”. Közben persze figyelt a két beszélőpartnerére is. Úgy tűnt, hogy tényleg nem zavarta őket az, hogy az őrszemek itt vannak és ettől nagyobb biztonságban érzik magukat. Vagy nem tűnt számukra megszállásnak az egész, vagyis egy invázió első lépésének, vagy pedig egyszerűen nem tették mindezt szóvá. Azonban naivnak is találta őket, hogy reménykednek abban, hogy a háborúk véget fognak érni.
- A Kree Birodalom évmilliók óta militarista állam, amíg a Skrull és a Shi’ar sem változik békésebb irányba, kétlem, hogy mi is megtennének és lemondanának arról, amilyen úton most járunk.
Hiszen ez mindeddig sikeres volt és egy ilyen rendszert egy társadalmat felbontani életveszélyes játszma lett volna. Így a cár reményei minden bizonnyal nem fognak megtörténni az ő életében, sőt a következő valószínűleg pár ezer évben sem.
- Nem értek egyet abban, hogy nem lehet ellenük mit tenni – mondta. – Bármennyire is szeretnénk azt hinni Dul Ben Derul, hogy létezik tökéletes védelem és feltörhetetlen rendszer nem így van. De a legfontosabb, hogy a tökéletességre törekszünk és ez is benne van a tudományban.

by **Godlaw / Tao** Csüt. 04 Okt. 2012, 09:23

Az előételek lassan elfogynak, már ami a fogások számát illeti, nem pedig a mennyiségét. A főételek sorát egy alaposan átsütött helyi vadállat nyitja, a neve nem mond sokat, és szerencsére nem egészben szolgálják fel.
-A háborúk véget érnk, aztán újabb háborúk kezdődnek. Csak reménykedhetünk abban, hogy a következő messzebb bonatkozik majd ki Vormirtól - válaszolt Vok Tar Vok cár.
A hatalmas sülthúsos szeletek közül a legsoványabbat, legapróbbat veszi el a főtanácsos, és zöldségkörettel pakolja meg inkább a tányérját. A mutatványosok helyére most táncosok érkeznek - és ez épp oly képtelenül néz ki, mint ahogyan hallatszik. A végtelenségig sovány vorm nők vékony lábaikkal, kecses karjaikkal balerinaként mozognak, hosszú, keskeny farkuk pedig külön végtagként funkcionál, ami sosem látott mozdulatokkal gazdagítja az összképet. A zene is megváltozik, hullámzó rigmusok, lant és hárfa hangzású eszközök szólalnak meg.
-Nem is mondtam, csak azt, hogy legalább észrevesszük, ha valaki áttörte a védelmet, ő császári felsége - válaszolja a főtanácsos.
-Édes rokonom egy évtizedekkel ezelőtti esetre gondol, amikor öt gazdag, befolyásos tanácsos kihasználva anyagi hátterüket, csaknem minden testőrt lefizetett a kiemelt dokkok közelében, akik pedig ellenálltak, meghaltak, és másokkal lettek helyettesítve. Mire fény derült az esetre, két hónap is eltelt.
-Mert éppen két hónap múlva érkezett a követ, aki miatt az egész felhajtás volt - teszi hozzá méltatlankodva a tanácsos.
-A merénylet sikertelen volt - vág vissza a cár.
-Nem mintha ez rajtunk múlt volna. A követ saját testőrei az életük árán védték meg főnöküket.
-Azóta minden tanácsos vagyona folyamatos vizsgálat alatt áll, a testőrök, járőrök és biztonsági főnökök folyamatosan és véletlenszerűen cserélődnek, valamint szúrópróbaszerűen figyelünk meg egy-egy őrt. Könnyen gyanússá válhat valaki, ha hirtelen költekezeni kezd.
Dul Ben Derul erre már csak bólint.
-A főtanácsos jó munkát végzett a biztonságtechnikánk átalakításával - teszi még hozzá a cár, mire Dul Ben Derul ismét bólint.

by **Ko-Rel** Csüt. 04 Okt. 2012, 12:10

Ő is csak egy vékony és kis szelet húst választott a főfogások első menüjéből, miközben a megérkező táncosokat figyelte. A háború kérdése, hogy merre is alakulhat ki teljesen random volt, lehetséges, hogy Galactus talál ide legközelebb és akkor a vormok minden gondja egy csapásra megoldódik, mert bolygójuk sem lesz, nemhogy más bajuk. És végre valahára az őrszemek és az átjátszhatatlan védelem kérdésével kibújt a szög a zsákból, szóval már volt más személynél is merénylet, ami nem sikerült. Ahogyan mondják a zárlat tényleg meglehetősen jóra sikerülhetett, hiszen ha tudnák, hogy a császári rezidenciára három irányból próbáltak betörni és megölni őt, akkor nem lennének ennyire elégedettek magukkal. Diszkréten, néhány pillanatra Acil felé nézett. Hihetetlennek találta már-már azt az elégedettséget, amivel magukat fényezték a vormok, hogy mennyire ügyelnek ezekre a dolgokra.
- Elismerésem, hogy ennyire remekül sikerült mindezt kivitelezniük – mondta elégedetten.
Hála az udvarban eltöltött időnek remekül tudta ezt az apróságot is elszínészkedni, ahogyan azt is, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van. És ahogyan eddig tapasztalta az emberei is tartották magukat ehhez. Legalább világos lett számukra, hogy itt nem volt olyan megbízható testőrség, mint a shi’aroknál a Birodalmi gárda, vagy náluk Attilanon az Embertelen elit, akik életük végéig hűen szolgálják az érintett birodalmat és királyi családot. Éppen még egy kérdés merült fel benne ezzel kapcsolatban, amit felvetett a testvérpár.
- Azt hogyan szűrik ki, ha valakit nem lefizettek, hanem megzsaroltak? – érdeklődött.

by **Godlaw / Tao** Csüt. 04 Okt. 2012, 14:20

A táncosok tovább folytatják előadásukat, miközben artisták csatlakoznak, akik különleges hajlékonysággal és atletikussággal prögönek, forognak a terem közepén. A Vádló elkapja a tekintetedet, de nem hallotta a beszélgetés előzményeit, így nem tudja, miről lehet szó, miért nézted őt. Ő maga továbbra is a magas rangú tanácsosokkal beszélgetett, de láthatóan nem különösebben élvezi a dolgot.
Az artisták színes pálcákkal kezdenek trükközni, miközben a cár feléd fordul.
-A zsarolás olyan, mint a...
Az artisták ekkor a pálcákból tüzijáték szerű, pattogó szikrákat lőnek az égbe, majd a produkció végén formációba állva minden irányba sorozatosan fellövik a szikrákat, ám az egyik szikra egy magasban lógó fáklyatartóról éppen a kiemelt asztal felé pattan. Az egyik testőröd egy pillanat alatt áll eléd, és vállával fogja fel a színes, lángoló, vattaszerű anyagot, miközben az egyik őrszemed a terem szélén reflexből tüzel az artistára, akinek a pálcájából kitörő szikrák gellert kapva rossz irányba tartanak. Még két vagy három szikra landol a testőröd vállán, aki amúgy nem téged takar, nélküle a szikrák csak melléd vagy talán az asztalra estek volna, de jobb biztosra menni.
A meglőtt artista a lábát fogva esik össze, a zene elhallgat, a vendégek felhördülnek, majd síri csend ül a teremre. A testőr ruháját néhányszor lapogatva eloltja azt, a másik fegyverét visszahelyezi a helyére. Az összes tekintet a kiemelt asztal felé fordul, miközben egyedül csak a szenvedő artista jajgat a földön fekve. A lövés a combját érte, de nem vérzik, a lézer rögtön elégette az ereket.
Néhány másodpercnyi zavart csend után a cár szólal meg.
-Vigyék ő császári felsége közeléből ezeket az ostoba bohócokat, a fogadás után majd számol velük a főtanácsos!
Dul Ben Derul eddig kissé ijedten nézte a szenvedő artistát, most viszont kihúzza magát, bólint, és int néhány őrnek, akik azonnal kivezetik a teremből a fellépőket, a sebesültet talpraállítják, és kitámogatják.
Ahogy a kapu kitárul, hogy kikísérjék az artistákat, odakint egy csapatnyi vormot látsz a bejárat előtt, mind fegyverben áll, de nem egyenruhában. Csak egy pillanatra látod őket, aztán a kapu bezáródik újra, a zene megszólal, és mintha mi sem történt volna, folytatódik a fogadás. Csak ekkor engedi el pörölyét Acil, de még mindig téged néz, hátha van valami parancsod. Négy embered arcán semmi sem látszik, mintha márványból lennének, szoborként állnak ismét mögötted.

by **Ko-Rel** Csüt. 04 Okt. 2012, 19:44

Ilyen alkalmakkor örült volna, ha nem csak részleges telepátiával lett volna megáldva, hanem ténylegessel, mert akkor tudott volna néhány információt eljuttatni Acil-nak, vagy pedig ha lett volna valamilyen titkos kézjeles, vagy testbeszédes nyelv, amit megtanulhatott volna. Amennyire látta a Vádló nem különösebben rajongott a beszélőpartnereiért. És végre elértek ahhoz a ponthoz, hogy válaszoljon a testvérpár egyik tagja a zsarolásos témára, amikor hirtelen az egyik testőre lépett be elé. Nebo ösztönösen nyúlt volna a fegyvere felé, mert a táncot nem figyelte különösebben, így mindeddig a szikrák sem tűntek fel neki különösebben, amik a levegőben egyenesen felé tartottak. Lehet, hogy el sem találták volna, amennyire ezt megtudta állapítani, de a testőr tette a dolgát. Lövés is dördült, a teremben néma csend lett és az egyik vorm a földön kötött ki átlőtt lábbal. És akkor még szerencsés volt, hogy csak a lábát lőtték el és nem pedig megölték. A cár szólalt meg, miközben a katonái visszaléptek Nebo háta mögé. Ezen este során még fejek fognak hullani, ebben teljesen biztos volt, főleg ezen baklövés után. Ahogyan a vorm katonák kivitték a sérült artistát Nebo még arra nézett, látta az ajtóban egy pillanatra a felfegyverzett vormokat, azonban azokon nem volt egyenruha, ami pedig elvárható lett volna ezen az estén. Felvonta a szemöldökét egy pillanatra. Volt egy rossz érzése ezzel kapcsolatban, a zene újrakezdődött és folytatódott az este. Újra Vádlóra nézett, az még mindig őt figyelte. Csak nagyon halványan biccentett, alig észrevehetően az ajtó irányába, remélte, hogy a kree megérti ebből, hogy azt akarja, hogy nézzenek szét odakint. Mielőtt azok odakint rájuk rontanak. Még mielőtt ez feltűnhetett volna a házigazdáknak fordult vissza feléjük nem zavartatva magát az előbbi eseményektől.
- Ott tartott kedves cárom, hogy a zsarolás… - kezdett bele abba, amit az előbb a cár éppen elkezdett volna mondani.

by **Godlaw / Tao** Pént. 05 Okt. 2012, 13:09

A cár elégedetten bólint, úgy tűnik, örül neki, hogy nem csinálsz ügyet a kis incidensből. A tanácsos ugyan kissé idegesnek látszik még, de örül neki, hogy nem vontad felelősségre a vendégek előtt.
-A zsarolás olyan, mint egy kétélű penge, könnyen megvághatja magát az, aki a kezébe veszi. A testőrök bármikor közölhetnek bizalmasan információkat a felsőbb körökkel, adhatnak füleseket, névtelen bejelentéseket, amelyek lenyomozhatatlanok. Egyetlen ilyen bejelentés elég, hogy alaposan utánanézzünk a zsarolónak, és higgye el, ő császári felséged... Megvannak a módszereink, hogy megkapjuk a kívánt válaszokat.
-Nemes rokonom az igen hatékony igazságszérumra céloz, ami ugyan még kíésrleti stádiumban van, de eddig tetszetős eredményeket mutat. Ha elkészül, nem lesz vorm, aki eltitkolhatná becstelen szándékait.
A vádló eddig már az ajtóban áll, talán az őrök nem annyira örülnek, hogy ki akar menni, de a mellette álló két elit testőr jelenléte, és a korábbi lövés meggyőzi őket arról, hogy az ellenkezésük egyetlen végeredménnyel járhat. A kapu kinyílik, épp csak annyira, hogy Acil távozzon, aztán be is csukódik - ezúttal nem láttad odakint a fegyvereseket.
-Valójában nem is igazságszérumnak nevezném. A hatása alatt lévő képes ugyan hazudni, de olyan mértékű fájdalmat él át tőle, amit vorm nem képes még percekig sem elviselni.
-A vormok igen... Érzékenyek - teszi hozzá a már-már unásig ismételt mondatot a tanácsos, de ezúttal egészen máshogy hat, és nem nehéz megérteni az utalást.

by **Ko-Rel** Szomb. 06 Okt. 2012, 11:16

Nebo figyelmesen hallgatta, hogy miként bánnak el a zsarolókkal, mintha ez ennyire könnyű lenne, mint ahogyan azt a cár és a testvére hitte. Csak a szeme sarkából nézett az ajtó felé, nem akarta, hogy azt higgyék, hogy nem rájuk figyel, vagy bármi köze lenne ehhez. Most nem látta kint azokat a vormokat, akiket korábban. Kezdett átkozottul nem tetszeni neki, ami itt folyt. Ezek után majdnem a teljes figyelmét újra a két vormra fordította, igen az utalás nyilvánvaló volt, hogy a vormok belehalnak néhány perc után mindebbe. Azaz még közel sem volt tökéletes a szer. De ezen az apró utaláson kívül még sok másik jelentése is volt ennek az egyetlen egyszerű mondatnak, lehetséges, hogy túlságosan paranoiás volt és csak beleképzelte hogy mindez még fenyegetés is volt. De jelenleg nem törődött mindezzel, nem zavarta abban, hogy feltegye a következő képességét.
- Egyelőre nem tudok sokat az önök népéről – kezdte. – De mégis hogyan lehetséges, hogy önök ennyire érzékenyek. A testfelépítésük és külsejük nem ezt sugallja…
Még megvárta erre a felvetésre a választ, figyelte, hogy mennyire kezdenek idegesek lenni, vagy bármilyen reakciót, hogy ezt firtatja főleg az előbbi után. Ha mindezeket meghallgatta, akkor tette csak fel a következő észrevételét, illetve kérdését.
- Illetve még furcsának találtam, hogyha ennyire megbízhatatlanok a testőrök bizonyos esetben miért nem tartanak egy gárdát a cári család védelmére? Sok helyen megszokott, a Shi’ar birodalmi gárda, vagy az Embertelen elit lojalitása is megkérdőjelezhetetlen.
Igaz még maguk sem neveztek ki senkit sem, de ami késik, az nem múlik.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 08 Okt. 2012, 11:43

A vádlóról egyelőre semmi hír, nem tudni mit csinál odakint, a cár és tanácsosa azonban látszólag ügyet sem vetnek Acil távozására, továbbra is veled, na meg a főfogásokkal foglalkoznak. Lassan a benti hangulat is újra megnyugszik, nem téma már a meglőtt artista, egyedül a Vádló asztalánál ülő nemesek beszélgetnek kissé fanyar arckifejezéssel, talán mert Acil faképnél hagyta őket.
-A testfelépítés sokszor félrevezető. Izmok, vastag bőr, kemény csontok, ez csak a külső, a vormok viszont itt - a halántékára mutat a tanácsos - és itt - majd a mellkasára - érzékenyek. A szérum, amit Vorm könnyének is neveznek, nem fizikai fájdalmat okoz. Sokkal inkább az érzésekre, a gondolatokra van hatással, elhiteti a fájdalmat, ahelyett, hogy ténylegesen okozná. Ha megtalálják a módját, hogy kontrollálják az erősségét, sokkal hatékonyabb lesz majd.
A következő kérdésre a cár válaszol.
-Amennyire tudom, ő császári felséged és férjed esetében sincs kiemelt gárda vagy elit, a jelenlévő testőrök sem rendelkeznek külön ranggal. Én épp azért nem kívánok állandó tagokból álló őrséget, mert azt könnyebb lefizetni. Ha viszont napról napra, hétről hétre más emberek kerülnek a posztra, nagyon sok vormot kell lefizetni. Mellesleg pedig ne gondolja, ő császári felséged, hogy az őrök megbízhatatlanok, az előbb említett incidens egyedülálló eset volt, előtte is ritkán fordult elő ilyesmi, azóta viszont szinte teljesen sikerült felszámolni az effajta korrupciót.
Ekkor a kapu újra kinyílik, Acil tolja be, és löki fel az egyik őrt, talán kopogást várt, vagy effélét. A vádló be is csukja maga után a bejáratot, majd nyugodtan sétál vissza a helyére. Nem látni rajta, hogy valami gond lett volna odakint, komor arckifejezése helyett most az alkalomhoz illő fenséges tekintetet hordja, visszaül asztalához, és csak megnyugtatóan biccent, valószínűleg majd később tájékoztat a kinti eseményekről.

by **Ko-Rel** Hétf. 08 Okt. 2012, 19:28

Nem foglalkozott senki már a Vádlóval, és Nebo sem figyelte nyíltan a kijáratot, csak fél füllel hallgatózott, hátha meghall valamit arról. De még ez sem, ahogyan a nemeseken végignézett csak az az asztal volt még mélabús és nyűgös, ahonnan a Vádló távozott, mindenki más visszatért a rendes beszélgetésbe, oda, ahol korábban is tartott. Ahogyan mindezt a cár és a fivére is tette.
- Ah értem – mondta, amikor kifejtették a szer hatását. – Akkor egyfajta mentális szer inkább.
Nem igen tartotta lehetségesnek, hogy tudják gyengíteni, főleg, ha tényleg ennyire érzékenyek. Lehet, hogy pusztán a sértegetés is hatásos lett volna, ha igencsak jó helyen döfik meg az illetőt a sértéssel. A testőrökre elmosolyodott.
- Ennek csak egyetlen oka van – kezdte. – Egyelőre nincs embertelen a császári udvarban a császárt és engem leszámítva. Unokatestvérem, Melissa Boltagon „királynő” a Kree Birodalom alá tartozó összes embertelent magának követelte a Legfelsőbb Intelligenciától, aki át is adta őket, így hazaköltöztek Attilanra. Ha az Embertelen Birodalom is csatlakozik a Sztelláris Birodalomhoz újra lesz saját gárdánk.
Csak úgy, mint régen. Azt az ötöst fel kellett volna újra keresni, hogy hátha ismét alkotnák számukra az Embertelen elitet. Egyedülálló eset, persze, persze, ami megint megismétlődött, csak erről még nem tudtak a vormok. Fél szemmel tekintett az ajtó felé, amikor Acil bejött a terembe, az arckifejezése most más volt, mint távozáskor, utoljára ezt az arcot Ronannál látta, miután jó kiadósat harcolt. Lehet, hogy most is ez történt, de erre még várnia kellett, tudta pontosan.
- Még nem került szóba és nem olvastam sehol sem, elő szokott fordulni, hogy különleges képességekkel rendelkeznek a vormok? – érdeklődött.

by **Godlaw / Tao** Kedd 09 Okt. 2012, 10:30

A főfogások közül az utolsót hozták ki, egy kényelmes, tojásokból, mártásokból és némi apróhúsból álló fogás, nem túl megterhelő így a végére. A zenészek tartottak egy rövid szünetet, a testőrök pedig kicsit mocorogni kezdtek szerte a teremben.
A cár bólint a tervedre, miszerint az emberteleneket ismét magadhoz kötöd, és közülük állítasz össze gárdát. A kérdésedre pedig rögtön frappáns választ ad.
-Talán épp ezért nincs nekünk gárdánk vagy elitünk. Az embertelenek közt mindenki más egy kicsit, vagy éppen nagyon, vannak különlegesebbek, és vannak, akik egy-egy területen kiválóak. Így például könnyű találni olyat, aki a harcban jeleskedik, és érdemes ezekből összeállítani a testőrséget. A vormok közt nincsenek efféle erők, a terringen füstje megöl minket, és a génjeink is egészen egészségesek maradtak hála annak, hogy a nukleáris háborúk befejeződtek, mielőtt még elkezdődhettek volna. Minden vorm különleges a maga módján, de "képességekkel", ahogy ő császári felséged nevezte, nem rendelkezünk.
Az utolsó főfogást is befejezve ismét felállt a tanácsos.
-A főétkezés végeztével kezdődjön meg a nyílt fogadás!
A cár rögtön közelebb hajol, hogy kisegítsen.
-A nyílt fogadás egyfajta álló fogadás, most már nem kötöttek az asztalok, így a társaság sem, mindenki szóba elegyedhet a vendégekkel, természetesen, ha önnek is megfelel. Később pedig jön majd a desszert.
Ez megmagyarázza az őrök mozgolódását, akik most septiben húzzák félre az asztalok, ezzel kitágítva a középső üres területet. A zenekar ismét rákezd, a vendégek felállnak, és keveredni kezdenek a teremben. Természetesen sokan feléd is indulnak, hogy tiszteletüket tegyék, több közt Acil is eléd járul.
-Ő császári felséged megtisztelne, ha enyém lehetne az első tánc - szól a vádló, és igazából nehéz is lenne bárki mással elképzelni a táncot a magasságbeli különbségek miatt. A testőrséged természetesen a tánc alatt sem kerül túl messze tőled.

by **Ko-Rel** Kedd 09 Okt. 2012, 13:40

Hamar kiderült, hogy nincsenek különleges képességekkel rendelkező személyek itt a Vormir-on. Igaz a Shi’arok sem csak shi’arokat vettek be a Birodalmi gárdájukba, noha ott sokkal könnyebb dolguk volt, révén ők maguk igázták le a fajokat, amiket bevettek később magukhoz. A főétkezés pedig végül szerencsére még időben ért véget, mert már egy falatot sem bírt volna többet megenni úgy sem, hogy alig pár falatot kóstolt meg mindenből. Az őrökre pillantott, akik az asztalokat már elhúzták az állófogadás címén. A cárra pillantott, aki már el is magyarázta, hogy miként zajlik itt mindez. Furcsa is volt neki, hogy mindezt még a desszert előtt teszik, hozzá volt szokva, hogy azok után kezdődik el mindez. Bólintott neki, majd felkelt ő is a helyéről, mindenkit, aki hozzá érkezett köszöntött és váltott néhány szót is a vorm nemesekkel, hiszen ezt követelte az illem és az etikett is annak ellenére, hogy a helyiket mit tettek, vagyis mit nem tettek. Végtelenül örült, amikor Acil is megjelent végre ott, hogy felkérje táncolni. A kree-re mosolygott és már nyújtotta is felé a kezét.
- Természetesen nagyúr – mondta.
Az illemnek megfelelően addig nem mozdult, amíg a férfi meg nem fogta a kezét és el nem indult a táncparkett felé, hogy felkísérje őt. Egyelőre nem kérdezett semmit, és nem tett megjegyzést, az első tánc volt, tudta, hogy ők lesznek a figyelem középpontjában, így még mindig meg kellett játszani azt, hogy minden tökéletesen rendben van és a nap folyamán semmi sem történt a császári rezidencián.

by **Godlaw / Tao** Szer. 10 Okt. 2012, 09:59

A nemesek szemmel láthatóan végtelenül hálásak, hogy beszélsz velük, még ha csak néhány szó is ez. A legtöbben bemutatkoznak, jó kívánságaikat közlik a családjuktól, néhányan - valószínűleg a leggazdagabbak - a tornyaikba is meghívnak egy rövid látogatásra, főként a fürdőjüket vagy kivételes művészeti gyűjteményüket hangsúlyozva, mint csábító részletet.
Végül Acil a tánctérre vezet, ahol továbbra is fennséges arckifejezéssel kezd táncolni. Egy percig tart csak az első tánc, amíg a vormok áhitattal nézik a kimért, feszes mozgást, amivel a vádló vezeti a táncot, egyetlen felesleges mozdulat nélkül, ami bármiféle érzelmi átszellemülést jelezne. Aztán többen csatlakoznak a tánchoz, míg mások a terem szélén állnak, iszogatnak, beszélgetnek. Mikor a zajszint nő és a figyelem csökken, Acil végre megszólal.
-Zsoldosok és tolvajok. A város melletti erdőben élnek, és fogalmuk sincs, hogy ő császári felséged itt van. Azt hitték, valami kisebb nemes tart fogadást, el akarták lopni a siklókat. Utoljára meglátták a gravi-platformunkat, és feljöttek érte, csak pont rosszkor - ennél a résznél elmosolyodik.
Egy kis időre elhallgat, amikor épp az egyik korábbi asztaltársa halad el mellettetek.
-Felbéreltem őket, hogy kémkedjenek. Ahogy ő császári felséged mondta, a helyiek mindig kevesebb feltűnéssel tudnak mozogni, és ezek az alakok igazán otthonosan mozognak errefelé. Azt hiszik, az én fogadásom zajlik, úgyhogy még mindig nem tudnak ő császári felségedről.

by **Ko-Rel** Szer. 10 Okt. 2012, 12:34

Nebo hálásan vette a felajánlásokat és ugyan szó szerint nem utasította őket vissza csak arra hivatkozott, hogy kiderül, hogy mennyire fér bele az előre megtervezett programjába, és ha lesz idő, akkor természetesen él a meghívásokkal. Legalább is egy részükkel. A tánc alatt hagyta, hogy a Vádló vezesse a táncot, ahogyan annak lennie kellett attól függetlenül, hogy kivel táncol éppen. Nem kellett odanéznie, hogy érezze magán, minden tekintet őket figyelte éppen és még csak ők ketten táncoltak a teremben. Amikor vége volt az első táncnak, diszkréten ő is megtapsolta a zenekart, majd folytatta a táncot tovább, amikor azok újra rákezdtek. Ezúttal már szerencsére a többi vorm is beszállt ebbe, így a figyelem is eltűnt róluk. Legalább is már nem volt akkora. Szóval haramiák voltak, eléggé bátor és merész tett volna, hogy idáig ki mertek jönni és meglepő, hogy a cárék odakintre nem helyeztek őrséget.
- Egy újabb védelmi hiba a tökéletes rendszerben – jegyezte meg ironikusan és halkan, hogy csak Acil halhassa.
A következő mondatnál meglepetten nézett a kree-re, de ez eltűnt és minden erejére szüksége volt, hogy ne nevessen fel hangosan, erre a leleményes húzásra. Így csak elmosolyodott, bár látszott rajta, hogy nehéz visszafognia magát.
- Maga hihetetlen nagyúr – mondta. – Igaz, ha kimennek kérdezősködni megtudják, hogy nem az ön bálja, hanem az enyém.
Néhány pillanatra elhallgatott és ha úgy tűnt, hogy más nincs a közelükben és nem hallhatja őket, akkor szólalt meg újra.
- Van valamilyen titkos nyelv a kree-k között, amivel tudnak egymás között kommunikálni szavak nélkül? – érdeklődött. – Az ilyesfajta helyeken és rendezvényeken igencsak hasznos lenne, ha jómagam is megtanulhatnám.

by **Godlaw / Tao** Szer. 10 Okt. 2012, 15:27

Acil kicsit büszke rá, hogy sikerült meglepnie téged, ezt arckifejezése sem palástolja.
-Hallani fognak dolgokat, az biztos, de legalább eszükbe sem jut ellopni a császárnő siklóját, mivel nem tudják, hogy a császárnőé - válaszol még mosolyogva. - A katonáknál létezik jelrendszer, bár az eléggé leszűkül a taktikai csapásmérés különböző kifejezéseire. A süket-némák nyelve is fennmaradt még, bár ma már igen kevés esetben nem tudják az ilyen gondokat orvosi úton vagy technológiával kezelni. Ami azt jelenti, hogy nagyon kevesen ismernék fel, úgyhogy alkalmas lehet kommunikációra. Nem teljesen feltűnésmentes, de finomíthatunk rajta, és szólhatok a testőrség tagjainak, hogy kezdjék elsajátítani. Keresek hozzá tanárt ő császári felséged számára, amint hazatérünk.
A vádló ismét elhallgat, mert a tanácsos tart erre.
-Ha ő császári felséged megengedi, körbevezetném a teremben, hogy bemutassam a vorm teremtéselméletét, ahogy azt korábban beszéltük - szól udvariasan Dul Ben Derul, és a közelben álló nemesek arcán vegyes érzelmeket vélsz felfedezni a dolog hallatán.
A vádló, ha a tanácsossal tartasz, megköszöni a táncot, és tovább áll a fogadás forgatagában. Testőreid pedig ismét csökkentik a követési távolságot, és megint mögötted haladnak.

by **Ko-Rel** Szer. 10 Okt. 2012, 17:30

Büszkeség, ezt látta a férfi arcán, amikor meglepődött. Legalább ez is kiderült a Vádlóról, hogy képes ilyen arckifejezésre is, nem csak azokra, amiket eddig látott tőle. Igaz a katonai jelzések kevesek lettek volna egy olyan szintű kommunikációra, hogy amit a férfi most elmondott neki azt jelekkel is meglehetett volna tenni. Maradt a kézjelek, azt kellett kevéssé feltűnővé tenni, legalább is addig, amíg nem szereznek egy használható és megbízható telepatát arra, hogy az közvetítsen a „résztvevő” felek között. ezt már látta korábban, abban a bizonyos másik életben. És ilyet használtak a fiával is, megtanulta kiolvasni a testbeszédéből és tekintetéből, hogy mit akar, de az a fia volt. Ezek pedig idegenek, kizárt volt, hogy képesek lennének azt megtanulni, amit Blackagar tett, az évek voltak neki úgy, hogy beszélni nem tudott többé.
- Ismerem a kézjeleket – mondta. – Kevéssé feltűnőeket is, régen sokat kellett használnom, lehet, hogy nekem kéne önöket képeznem, de ettől függetlenül tegye meg, amit kell nagyúr.
Csak a jelentések voltak, amiket össze kellett hangolni és utána minden rendben van, amíg nincs telepatájuk. Mikor a tanácsos megérkezett a tánc is befejeződött. Úgyis kíváncsi volt arra, amit mutathat a vorm és legalább Acil is tudja folytatni a hallgatózást, kémkedést. Látta a vormok arckifejezését, valószínűleg nem voltak elragadtatva ettől, főleg, hogy nem is a saját lábán jött fel ide, hanem egy antigrav platformon.
- Indulhatunk tanácsos – mondta.
Ha a vorm elindul, akkor követi őt, úgyis a férfi tudta, hogy merre kell haladni és mit az, ahol el akarja kezdeni a történetet és a műemlék megmutatását.

by **Godlaw / Tao** Szomb. 27 Okt. 2012, 14:03

A Vádló még bólint az utolsó szavaidra, aztán a testőreid mögéd állnak, amíg elkezded körutadat a tanácsossal. Dul Ben Derul a bejárathoz kísér, annak jobb oldalához lép.
-A szentélyben lévő képek egyfajta körútként vezetik az olvasót, a Vorm történelme itt kezdődik, és a másik oldalon ér véget. Pontosabban talán, a Vorm történelmének egyik értelmezése. Ahogy a cár is mondta, vannak más elképzelések is, mint például az evolúció, de annak idején létezett egyistenhit is a Vormok közt, és manapság hallottam pletykákat egy újabb szektáról, ha jól emlékszem a nevére, Egyetemes Igazság Egyházának nevezik magukat. Most, hogy nincs vallási tilalom, nem került parancsba a szekta felszámolása, de azért szemmel tartjuk őket.
A fal felé fordul, ahol elkezdődik a történet.
-Több tíz millió évvel ezelőtt kezdődött a Vorm teremtésmitológia, amikor Galuáda, az élet és halál istennője, minden istenek anyja létrehozta a Vormir bolygón az első forrást. Ez ugyanolyan forrás, mint amiket manapság fürdőnek nevezünk - fordul feléd a magyarázattal, majd a falra mutat.
A domborműveken egy telt, emberszerű nőalak áll, akinek hosszú farka karjára csavarodik, feje helyén pedig csillag látható. A nőalak kitartott karokkal áll, feje felett egy stilizált szökőkútszerű ábra van.
-Ebből a forrásból emelkedtek ki az első Vormok, és sohasem hagyták el a víz partját, mert ez adta az életet. Akkor még csak egy forrás volt, melynek partját buja növényzet borította, de a világon minden más csak sivatag volt.
A tanácsos néhány lépést halad a következő felismerhető ábra felé, a kettő közt rengeteg írásjel található, valószínűleg a szöveg, amit elmond neked, hosszabb verzióban le is van írva ide.
-Amikor a lánya, Telesia, a homok és a víz istennője látta, hogy Galuáda örömét leli a Vormban, a kedvére akart tenni, hogy így nyerje el megbecsülését. Ezért Telesia vízzel töltötte meg a Vormirt, tavakat teremtett, ezzel számtalan további forrást hozott létre.
Az ábrák egy másik nőalakot, jóval kisebbet mutatnak, akinek kezéből folyók áradnak.
-De ezekből a forrásokból nem született élet, sem a növényeknek, sem a Vormoknak. Ekkor Telesia felkereste növérét, Obulánt, a fagy és tűz istennőjét, mert azt gondolta, nincs elég meleg, hogy a vízből megjelenjen az élet. Obulán, hogy anyja kedvében járjon, segített nővérének, és felperzselte a forrásokat, hogy vizük úgy bugyogjon és gőzölögjön, mint anyjuk forrása. De minden hiába, a forrásból nem származott élet.
Az képeken a gőzölgő, fortyogó források százait látni, ahogy elnyúlnak a sivatagban, és körülöttük nincs más, csak halál és üresség.
-Telesia és Obulán csalódottak lettek, amiért nem tudták létrehozni az életet vízzel és tűzzel. Kénytelenek voltak elmondani minden istenek anyjának, hogy nem jártak sikerrel. Galuáda kioktatta őket, mert a két leány olyat akart teremteni, amihez nem volt hatalma, mert életet csak Galuáda adhat és vehet el. Büntetésül bezárta leányait a Vormir bolygó magjába, hogy örökké vízzel és tűzzel lássák el azt, és kiapadhatatlan forrásokat teremtsenek.
Tovább sétáltok a teremben, a képeken most a bolygóba zárt alakok látszanak, ahogy egyikük vizet, másikuk tüzet teremt, és a bolygó felszínén fortyogó források jelennek meg.
-De Galuáda megsajnálta lányait, ezért élettel áldotta meg a forrásokat, amiket létrehoztak. Így Vormir összes sivataga burjánzó dzsungellés, fortyogó forrássá változott, és a világ megtelt a Vormmal.
A képeken Vormok emelkednek ki a forrásokból, és a dzsungelt belepve éltetik Galuádát, aki felettük lebeg égi dicsfényben.
Ekkor értek a terem feléhez, azaz pont szembe a bejárattal. A tanácsos elhallgat, amíg a kiemelt asztalt és a megmagasított székedet megkerülitek, hogy a másik oldalán folytassa a történetet.

by **Ko-Rel** Szomb. 27 Okt. 2012, 17:49

Nebo követte a tanácsost, amikor az elindult, hogy megmutassa, amit ígértek. Nem is mentek olyan messzire, sőt a csarnokból sem mentek ki csak az ajtó jobb feléig. Nebo a képekre nézett, amik rajtuk volt, órákon látott hasonlókat, bár Attilan-on nem a teremtést szimbolizálták ilyen képekkel, hanem üvegeken ábrázolták a királyi családok életét, és azt, hogy Nagy Randac felfedezte a terrigen-köd hatásait. Számukra tulajdonképpen ez volt a teremtés, mert azt, hogy az őskori emberek DNS-ét vegyítették az örökkévalókéval nem volt túlságosan nagy teremtésmítosz. Ezzel minden embertelen tisztában volt, hogy egy kree kísérlet végtermékei voltak. Az, hogy sikeresek-e, vagy kudarc már eltérőek voltak a vélemények. A kree-k szemében kudarc, addig a pontig, amíg el nem foglalták a kree trónt Unspokennel, a Legfelsőbb Intelligencia és az embertelenek szemében siker koronázta. Egyébként figyelte a képeket és azt, hogy a férfi mit is mond. Érdekesnek találta, hogy a Földön és itt is mennyire egybehangzóak voltak azok a feltételezések, hogy mindig volt kiindulópontnak egy hatalmas erejű lény, ami kreálta aztán a fajt. Filozófia órákon ezekre a királyi család „lelkésze” kitért, bár az űrben levő fajokról a kree-t és shi’art kivéve nem igen tudott sokat mondani. A nő felvonta a szemöldökét, amikor az emberszerű alakot pillantotta meg a képeken.
- Lehetséges, hogy Galuáda skrull volt? – kérdezte.
Kree nem lehetett, a kree űrben először a skrullok jártak és ők adtak technológiát a kree-knek is, hogy a csillagok közé lépjenek, ha nem lett volna az a találkozás, akkor ki tudja, hogy miként alakult volna a történelem. Az új szektát és vallást nyugtázta, hogy hallotta, majd a holoneten erre is rákeres, hogy mi lehet és kik azok, akik ezt elindították. Érdekes, hogy végül valamilyen szinten mégis „megkegyelmezett” a leányainak.
- Meglepő, hogy az istennő nem a saját képmására teremtette a vormokat, ahogyan általában a többi vallásnál elő szokott fordulni – fűzte még hozzá. – A vallástörténetük szerint gondolom már teljesen intelligens, civilizációépítő szinten voltak, akkor, amikor a forrásokból életre keltek.
Követte tovább a férfit és megkerülte vele az asztalt és a széket, majd amikor átértek, akkor újra a falra nézett, hogy itt milyen képek vannak.

by Ajánlott tartalom