Vormir

by **Godlaw / Tao** Pént. 06 Júl. 2012, 10:56

A hatodik bolygó a naptól a Helgentar naprendszerben, mely otthont ad a Vorm fajnak.

by **Godlaw / Tao** Pént. 06 Júl. 2012, 11:20

Egyesek szerint nem éppen szerencsés, hogy a Kree Birodalom császárnője az Anyaszomorító fedélzetén utazik, de az kétségtelen, hogy ez az egyik legbiztonságosabb, legjobban felszerelt és leggyorsabb - a méretéhez képest - gép, amit a rendelkezésére bocsáthattak. Más kérdés, hogy egy diplomáciai útra mennyire érdemes ilyen hajóval érkezni, hiszen az út célja mindössze annyi, hogy a Birodalom új császárnője tiszteletét tegye a galaxis egyik bolygóján. Több ilyen úton vett már részt a császárnő, a legtöbbször csak üres jókívánságok, lakomák, ünnepségek és végtelenbe nyúló ajándékok és köszönetnyilvánítások sorát jelenti egy ilyen látogatás. Ám időnként előfordul, hogy valóban lényeges személyekkel kell találkozni, akik kulcsszereplői lehetnek a Birodalomnak. A legrosszabb az, hogy sosem tudni előre, melyik fajta találkozó várható.
A tekintélyt parancsoló hajó hatvan fős legénységével, a császárnővel, valamint húsz fős személyi testőrségével indult útnak, és megkésve, de még az érkezés előtt dokkolt egy apró, ám annál gyorsabb vadásszal a császárnő jobbkeze erre az útra, Acil Vádló. A Vormir felé közelítve a Vádló köszönti a császárnőt, majd a formaságok után egy kisebb terembe mennek, ahol nyugodtan beszélhetnek.
-Remélem ő császári felsége megbocsátja a késésemet - kezdi Acil, ahogy helyet foglal a tárgyalóban. - Korábban több alkalommal jártam a Vormiron, így ha valamire kíváncsi a Vorm fajról, a bolygóról, a kultúráról vagy a civilizációjukról, állok szolgálatára!
Vormir 2289429-huran_kree_accuser_ff_6_edited

Vormir 2289429-huran_kree_accuser_ff_6_edited

by **Ko-Rel** Pént. 06 Júl. 2012, 13:10

//Előzmény: Ovar//

Egy újabb út, ahova el kellett mennie és ahova nem hozhatta magával Huri-t és Huran-t. Tudta, hogy a gyerekeknek nem tett jót az, hogy ilyen gyakran kell magára hagyni őket, főleg, amikor állandóság kellett volna nekik. Szerencsére már mind a ketten megbarátkoztak a palotai élettel és azzal, hogy mik is lettek azáltal, hogy Nebo és a Megnevezhetetlen örökbefogadta őket. Noha a férjéhez nem kerültek közel a gyerekek, annak idején a sajátjuk sem került, de Nebo szerette őket és szeretett velük foglalkozni. Így a szívének még mindig nagy fájdalom volt, hogy hiába próbálkoztak még mindig nem sikerült, persze ennek is megvolt az oka, a bennük levő örökkévaló DNS, ami a Celestialhoz áll közel, a két talán legritkábban szaporodó faj. Felsóhajtott, és akkor ezenfelül még ott volt, hogy szinte soha sem volt egy perc szabadideje sem. A másik életben megvoltak a megbízható embereik, akikkel ellehetett a diplomáciai feladatokat végeztetni, azok embertelenek voltak, de itt távol Attilantól a Kree Sztelláris Birodalomban nem bízhattak a kree nemességben a nemesi és kereskedő házakban, sem pedig az az uralkodó osztály másik felében sem, a Vádlók rendjében. A császár szinte soha sem hagyta el a palotát, mindig a kísérleteivel foglalkozott, így minden diplomáciai és birodalmi ügy Nebo-ra maradt. De legalább így róla ítélik meg kettejüket, hogy foglalkozik a nép és a szövetségeseik ügyeivel és látják, hogy az új uralkodók törődnek velük.
Az úton, amíg utaztak azért próbálta megérdeklődni a személyzettől, vagy a kapitánytól, hogy a hajó miért is azt a nevet kapta, amit, hiszen úgy vélte, hogy nem igen illik egy kree hajóhoz ez a név, a „Skrullszomorító” jobban passzolt volna. A biztonság kedvéért, mint mindig a lézerpisztolyát most is magával hozta, soha sem mozdult ki otthonról e nélkül. A hajójának egy időre le kellett lassítania, hogy a egyik Vádló át tudjon szállni a hajójukra, a férfit ismerte azóta, hogy Hala-ra értek a Galaxis Védelmezőivel, hiszen azóta ott volt az udvarban és ő adta át a többieknek a kitűntetést is. A vádló végül megérkezett és Nebo egyből fogadta is, amint túlvoltak a megszokott formaságokon.
- Most itt van és ez a lényeg Vádló – mondta. – Még nem találkoztam korábban ezzel a fajjal, egyetlen képviselőjével sem, mit lehet tudni róluk? – kérdezte. – Miként élnek, hogyan viszonyulnak a kree-khez és az idegenekhez?

by **Godlaw / Tao** Vas. 08 Júl. 2012, 21:14

Amikor a hajó nevéről érdeklődsz, az egyik tiszt elmeséli, hogy korábban nem így hívták. Az új nevét akkor kapta, amikor egy alkalommal evakuálni kellett egy bolygót, és a menekülteket csoportokra osztották be: erre a hajóra kerültek azok a fiatalok, akik pár éven belül elég erősek lehetnek a harchoz, katonai szolgálatra alkalmasak, de még alig kerültek ki a gyermekkorból. A hajó sikeresen megmenekült, de egy másik, ami a nőket szállította, és a hajón lévők többségének anyját, sosem landolt újra. Állítólag a fiúk egyetlen könnycseppet sem ejtettek, mikor megtudták ezt, tudván, az ő feladatuk a harc lesz, a bosszú, ezért kaptak ők egy biztonságosabb, gyorsabb, erősebb hajót. Épp, mint a Fellegvár megsemmisülésekor.
Azóta sok idő telt el, és a legénység is megváltozott, így a híreket másodkézből kapod, ki tudja, mennyi igaz belőle. Ám most Anyaszomorító a hajó azonosítója, és az ehhez tartozó kódot ti be a Vádló a kivetítőbe, amin megjelenik a bolygó képe.
-A Vormir - kezdi a férfi. - Az éghajlata változatos, kissé hasonló a földhöz, bár az átlag hőmérséklet sokkal hűvösebb. A hideg sivatagok mellett a mocsaras területek a jellemzőek, ezek szolgáltak megfelelő terepnek, hogy egy hüllőszerű faj kerüljön az evolúció csúcsára. Az eszközhasználat és a sok ezerévnyi fejlődés persze megváltoztatta őket is, és mára egyáltalán nem ragaszkodnak a mocsaras területekhez, a legtöbb civilizációban előforduló városokat részesítik előnyben, melyekben a mocsaras fürdők csak amolyan pihenésnek, esetenként luxusnak számít.
Újabb kattintás, és megjelenik néhány kép.
Vormir Vorm

-A vormok hüllőszerű, vörös, pikkelyes lények, elérik az öt méteres magasságot, hosszú farkukat fegyverként is képesek használni. Éjszakai lények, különösen érzékenyek a magas hőre. A nyelvük nagyjából kiejthetetlen, ha nem rendelkezünk a megfelelő szájszervvel, így mikor a képesek lettek a galaktikus űrutazásra, hamar elterjedt náluk a shi'arok fordítógépe, még tökéletesítették is azt, bár ezt gondolom csak a nyelvészek vennék észre. A más bolygókra történő invázió vagy a bolygóközi háborúskodás sosem volt a céljuk, pedig nem nevezhetőek éppenséggel békés népnek. Korábban még a Földön ismert módszert használták, rengeteg országuk volt, és folyamatos volt a háborúskodás, ám mikor más fajokkal találkoztak, sikerült egy törékeny, de mindenre kiterjedő békét megteremteniük, hogy egységesnek mutatkozzanak, erősnek, és nem kívánt ellenségnek. Valójában a bolygót sosem támadták meg, így talán sikeres lehetett ez a módszer, de csak ha ezt a békét nem írjuk annak a számlájára, hogy a bolygó szinte semmilyen kívánatos nyersanyaggal nem rendelkezik az életen kívül. Mindössze egyszer vette a fejébe valakit, hogy rabszolgaként kéne tartani ezeket a lényeket hatalmas termetük miatt, de mint kiderült, a vormok kényesebbek, mint elsőre látszik. Majdnem minden ételre allergiásak, ami nem a bolygójukról származik, és még a vizük is más. Épp ezért a figyelmeztetés: utazó ne egyen és igyon semmit a bolygón anélkül, hogy megbizonyosodna róla, hogy azt egy idegeneknek fenntartott boltból, étteremből vagy raktárból hozták.
Újabb klikk, a kép elsötétül.
-És a jelen. Vok Tar Vok cár a jelenlegi uralkodó, úgy nagyjából öt évszázada megváltozott az örökösödési rend, kettévált az uralkodói család a Vok és Derul ágra, ezek közül választanak uralkodót az országok küldöttjei. Mióta ez a rendszer fennáll, a béke sokkal törékenyebb lett, Vok Tar Vok pedig gyakorlatilag nyíltan próbálja a család másik ágát kiszorítani, hogy megszilárdítsa a status quo-t; mind a béke, mind a hatalom szempontjából. Természetesen ez csak tovább fokozza a feszültséget. És ezzel el is jutottunk az okhoz, amiért itt vagyunk. Vok Tar Vok vagy Dul Ben Derul. Támogathatjuk a hatalmon lévőt, segíthetünk neki elsöpörni a Derul ágat, és megpróbálhatjuk elcsitítani az emiatt kialakuló felkeléseket. És persze az ellenkezője is elképzelhető. A jelentősége első ránézésre nem nagy, de sok tekintet tapad most ránk, és az itt tanúsított viselkedésünk kihatással lehet az új császári pár megítélésére. De ez utóbbit természetesen ő császári felsége is tudja, elnézést a kioktatásért.

by **Ko-Rel** Hétf. 09 Júl. 2012, 11:29

A nő még az utazás során megtudta azt is, hogy miként kapta a hajó a nevét, bár ő úgy látta, hogyha fordítva történik az eset, akkor jobban passzolt volna a név, de nem szólt bele. A kapitányok dolga volt, hogy miként nevezik el a hajójukat. Acil pedig nekilátott a helyieket ismertetni, hüllők voltak ráadásul igencsak nagy darabok. Nem találta visszataszítónak őket, embertelen volt, ha az univerzum legfurcsább lényeit kellett keresni, közöttük minden bizonnyal megtalálták volna ezeket, elég volt csak megnézni Reptile-t, vagy éppen Lockjaw-t. A figyelmeztetésre bólintott, úgysem volt nagyon fenyegető, hogy itt akarna túl sok mindent fogyasztani az etikett által megszabottakon felül, révén még mindig távol volt Attilan-tól és úgy néz ki, hogy távol is marad, így a folyamatos gyógyszerezés is szükséges volt, hogy megszokja a kinti életet. A szerencséje annyi volt, hogy minimális regenerációval rendelkezett, ami az alkalmazkodást könnyítette. És végre jött az igazán fontos rész, hogy miként állnak politika színterén. Két uralkodóház egymással szemben, az egyik uralkodik, a másik csak szeretne, a kérdés, hogy melyiket juttatják a trónra és mindezt hogyan intézik el. Felvonta a szemöldökét végül Acil szavaira.
- Nem szükséges Vádló – mondta. – Maguk hoztak minket létre uralkodó fajnak, pontosan tudom, hogy mi a kötelességem és miként!
Főleg úgy, hogy száz évig már uralkodott és azt is tudta, hogy miként érjen el pozitív látképet a férjéről. A helyezet itt igazából egyszerű volt, azt a felet kellett támogatni, aki feltétel nélkül hajlandó a kree törvények szerint élni, révén az ő fennhatósuk alatt éltek és a kree-k is ezt várták el tőlük.
- Tudni lehet, hogy melyik miként vélekedik arról, hogy a Kree Sztelláris Birodalom területén élnek? – kérdezte a férfit Nebo.

by **Godlaw / Tao** Kedd 10 Júl. 2012, 18:10

A vádló bólint, majd két arcképet jelenít meg a kijelzőn. Alapos vizsgálat után sem könnyű lényeges különbséget felfedezni a két arc között, a két gyíkszerű, vörös fej szinte teljesen megegyezik, bár nyilván csak azok számára, akik nem a faj tagjai.
-Az egyikük Vok Tar Vok, a másik Dul Ben Derul. Amennyire egy kívülálló számára képtelenség megmondani melyik az egyik és a másik, annyira lehetetlen köztük különbséget tenni politikai módszerrel is. Sajnálatos módon egyikük sem annyira bolond, hogy nyíltan ellenszegüljön a Kree fennhatóságnak, mindketten szószólói a békének és a gyümölcsöző együttélésnek a galaktikus fajokkal. Ez persze lehet csak a látszat. A cár ellen lázadók közt lehet találni olyat, akinek a cár személyével van gond, de olyat is, aki a politikáját ellenzi, úgynevezett patrióták vagy szeparatisták, akik ellenzik ezt az alávetettséget a Kree Birodalommal szemben. Az idők során gondosan ügyelt a család mindkét ága, hogy nyilatkozatokban elhatárolódjon az ilyen lázadók akcióitól. De hogy mi a valóság, arra talán csak ő császári felséged jöhet rá.
A kapitány hangja hallatszik a bemondóból: "Beléptünk a Vormor légkörébe, várhatóan tizenöt perc múlva lehet kiszállni."
A vádló megvárja a kapitány üzenetét, majd utána a baloldali képre mutat.
-Ő Vok Tar Vok, ha jól megnézi, a bal szeme nagyobb, míg harmad-unokatestvérének épp fordítva. És Vok valamivel magasabb is, de ezt nehéz megállapítani lentről. A protokoll részeként találkozni fog mindkét testvérrel, Derul fogja Vok elé kísérni, mint a cár főtanácsosa. Bármennyire is megtisztelő cím, érthető, miért vágyik a trónra.

by **Ko-Rel** Szer. 11 Júl. 2012, 11:11

Nebo a képekre emelte a tekintetét, hogy próbáljon valamilyen különbséget találni kettejük között. Igazából a külsőségek soha sem érdekelték, ami talán furcsa is volt, ha érdekelték volna, akkor soha sem megy hozzá Unspokenhez, vagyis nem hagyja, hogy hozzáérjen. De nem, őt a belső tudta lenyűgözni, és az pedig igencsak sokat elárult valakiről, hogy milyen módon akart meghalni. És megtanulta mindezt értelmezni a hosszú évek során, számára mindez, egyetlen érzés többet mondott ezer és ezer szónál.
- Nem aggódom amiatt, hogy nem derül ki, melyikük hűsége valós a Birodalom irányába – nyugtatta meg a férfit.
Sőt, némileg kicsit furcsállta is, hogy eddig ő nem tett arra célzást, hogy próbálta mindezt kideríteni korábban. Nebo elfintorodott, legalább annyi kiderült, hogy a helyiek gyávák. A Shi’ar Impériumban legalább lehetett tudni, hogy a korábbi császárnő két testvére is akarja a trónt és ők egyből le is csaptak azok után, hogy Lilandra meghalt, ezek meg sem próbáltak a Legfelsőbb Intelligencia halálának hírére kiugrani a birodalomból. Pedig a férjét nem is érdekelte volna, ha mindez megtörténik.
- Szóval még az illemet sem ismerik – mondta. – Én nem csak egy Vádló vagyok, aki a korábbi vezető parancsait követve kormányoz, hanem a császárnőjük, aki ott helyben dönthet a teljes bolygójuk és népességük sorsáról. Az uralkodónak magának kellett volna elém jönnie az etikett szerint!
A Vádlóra nézett olyan tekintettel, hogyha puhatolózik majd a később banketten – révén számított valamilyen fogadásra – a bolygó külügyeiről kapcsolatban nyugodtan említse meg a császárnő csalódottságát ezzel a szemtelenséggel kapcsolatban. Már csak negyed óra és leszállnak.
- Arról mit lehet tudni, a nem hivatalos források is érdekelnek, hogy a shi’arokhoz és a skrullokhoz miként viszonyulnak? – érdeklődött még a landolás előtt.

by **Godlaw / Tao** Csüt. 12 Júl. 2012, 10:53

Acil vádló egy sokat látott szolgáló engedelmes arckifejezésével bólint a kisebb felháborodásodra az etikett miatt, nem próbálja védeni a helyieket azzal, hogy az itteni szokások mások, és nem is erősködik azzal, hogy ez megtorlást igényelne, csupán tudomásul veszi a problémát, a véleményedet, és egy ilyen ember esetében biztosra lehet venni, hogy megteszi a kellő lépéseket.
A következő kérdésedre fordítja inkább figyelmét.
-A skrullok néhány ízben próbálták magukhoz édesgetni a vorm cárjait, de még a legcsípősebb nyelvek sem vetemednek arra, hogy hitelt adjanak afféle pletykáknak, miszerint akár egy cár is szövetséges kötött volna velük. Más kérdés, hogy ennek oka valószínűleg a félelem volt a megtorlástól a Kree Birodalom részéről. De ami a Shi'ar befolyást illeti, egy kissé talán nyugtalanító, hogy milyen készségesen működnek együtt a technológiai fejlődésben. Ahogy ő császári felsége is fogalmazott, a nem hivatalos források úgy mondják, talán más kapcsolat is húzódhat a két nép közt, mint néhány technológiai újítás együttes fejlesztése és kutatása. Persze az ilyen források hitelessége...
Mielőtt befejezhetné, a kapitány ismét szól: "A dokkolást megkezdjük." Majd a figyelmeztető üzenet után pár másodperccel kis rázkódás és szisszenés hallatszik. "A dokkolást befejeztük, a vendégeink máris elhagyhatják a hajót."
A vádló feláll az asztaltól, és az ajtót kinyitja neked. A dokkolónál a szolgálók már a csomagokkal várják az utasításodat, hogy miként szeretnél kivonulni a hangárba.
-A díszhangárba fogunk érni, ez Vulos egyik nevezetessége. Vulos pedig Vormir nemzetközi fővárosa, a mindenkori cár székhelye és a galaktikus vendégek vendéglátására specializálódott város - magyarázza Acil halkan.

by **Ko-Rel** Csüt. 12 Júl. 2012, 13:22

Nebo csak egy pillantással nyugtázta a Vádló arckifejezését és pillantását. Úgy vélte, hogy tenni fogja a dolgát, kevesen mertek ellenkezni főleg, mert mindenki hallotta, hogy mi történt aznap, amikor császárság lett a Kree Birodalomból. Az, amit a férje tett Gladiátorral és Reptile-lel kellően figyelemfelkeltő volt, hogy senki se merjen vele packázni. Eddig így is volt, persze a nő tudta, hogy másrészről mindez igencsak veszélyes lehet az udvarra nézve. Fél füllel hallgatta, hogy a Vádló miről is beszélt neki, a skrullokat kizárhatták, bár persze lehetséges, hogy szövetségre léptek velük korábban, de mostanság nem merhették megkockáztatni. Ami a Shi’arokat illette, az logikus is lett volna valamilyen szinten, hiszen ők kellettek az újbóli békéhez, mert a háború a helyieket is fenyegette.
- Érdemes lenne megtudni, hogy D’Ken vagy Cal’syee nézeteit vallják, egy esetleges shi’ar szövetség nem fenyeget minket, amíg a megmaradt Neramani testvérpár polgár-háborúsdit játszik egymással. Egy erős kéz kéne oda, aki rendet tesz és békét hoz közöttük.
Annak ellenére, hogy a férje miként viszonyult a Galaxis Védelmezői felé, Nebo soha sem felejtette el, hogy egykor ő is tag volt és úgymond nyílt titok volt, hogy szívesebben látta volna a Shi’ar Impérium élén Gladiátort, mint az egymással háborúzó Majestor-t és Majestrix-et. Hiszen a Shi’ar mindig is jó szövetségesnek bizonyult és azzal a háborúval éppen csak a Skrull Birodalom nyert. Mikor megérkezett a hír, hogy leszálltak Nebo felkelt a helyéről, a ruháját még megigazította, majd a kinyílt ajtón elindult kifelé. Odakint elsőként a szolgákra nézett és intett nekik egy kevéssé látható mozdulattal, hogy tegyenek úgy, ahogyan szoktak. Vigyék a csomagokat a kijelölt szállásra és ők hagyják el a utoljára a hajót is értelemszerűen. A megszokott módon a dokkolás után Nebo megvárta, amíg a kree elit testőrség tagjai mennek előre majd a Vádló, hogy ő mutassa és jelentse be a császárnőt. Mindezek után fogja csak a nő elhagyni a hajót.

by **Godlaw / Tao** Vas. 15 Júl. 2012, 09:44

A kree elit testőrség elindul kifelé, mögöttük Acil, ám mikor a vádló kilép a hajóból a dokkokra, megáll, így elállja az utat egyelőre előled is. Odakintről már elég nagy zaj hallatszik, valószínűleg nagy tömeg gyűlt össze a császár feleségének üdvözlésére, ám lassan kezd elhalkulni a gyülekezet. Végül Acil szólal meg dörgő hangon, ami egyáltalán nem is hasonlít arra a szelídségre, amivel eddig beszélt.
-A Kree Birodalom Császárnője készen áll, hogy a fényességes Vok Tar Vok cár fogadja őt! - A hangja szinte dörög a hatalmas épületben, és az emberek egy pár pillanatig nem is értik, mi történik, majd rájönnek, hogy a díszhangárban nem a cár, csupán főtanácsnoka várakozik kíséretével, hogy fogadja a császárnőt. Ekkor az emberek felhördülnek, némelyek kiabálnak, mások nevetnek, de lassan elindul egy hullám, mely a cár nevét skandálja újra és újra, követelve, hogy ő fogadja a császárnőt.
Acil rendületlenül áll, nem áll szándékában sem kilépni a hangárba, sem visszajönni, amíg választ nem kap, végül egy ingerült, roppant mély hang válaszol, miután a tömeg elcsendesül kissé.
-Legyen hát!
Újabb percek telnek el, odabentről nem látod, mi történik, Acil pedig falként állja el a hajó kijáratát. Végül a teremben üdvrivalgás tör ki, és Acil is elindul, hogy maga mögött a császárnővel felvonuljon a teremben.
Ekkor tárul eléd a díszhangár látványa. A több száz méter magas épület úgy terül el, mint egy kisebb kerület Attilanon, a gigantikus leszállópályából mindössze csak egy van, ez a hangár nem fogad egyszerre több leszálló gépet, ám bent láthatóan több díszes hajó is áll már. A padló márványhoz hasonlatos anyagból készült, a falakat ismeretlen stílusú féloszlopok, domborművek és hatalmas freskók díszítik. A vörös szőnyeg, amely a leszállópályától indul, egészen a terem túlsó végéig vezet, és két oldalán óriás tömeg gyűlt össze, színültig tele van a hely. Az öt, helyenként hat métert is elérő gyíkszerű lények díszes ruhákban vannak, pompás ékszerekben, és ahogy elindulsz a lépcsőn, parfümök szaga csapja meg az orrodat, de olyan töményen, mintha egy egész illatszer boltot öntöttek volna rád. A tömeg éljenezve fogad téged, de amint a vádló odaér, csak tekintetére van szüksége, hogy mindenki féltérdre borulva ámuljon el. A hatalmas lények még így is bőven föléd magasodnak, ahogy végigvonulsz a vörös szőnyegen. A szőnyeg másik végén nem más vár rád, mint Vok Tar Vok cár, aki még a többi vormnál is magasabbnak tűnik, ezüstös ruhája jáde kőhöz hasonlító ökölnyi darabokkal van díszítve, széle pedig még az aranynál is fényesebb anyaggal van futtatva. Szintén jádéból készült, kúp alakú koronáján kívül nem visel magán más ékszert, de felé közelítve a bódító parfümillat még erősebbé válik. Főtanácsnokát sehol sem látni.
A vádló megáll, és betanultan a vormok saját nyelvén jelenti be hosszasan a címedet, majd az etiketthez méltóan megadja a tiszteletet a cárnak is, és az őrséggel együtt térdre ereszkedik. Ekkor a cár kísérete is hasonlóan cselekszik, majd mikor már csak ketten álltok egymással szemben a térdeplők között, a cár egyenesen a szemedbe néz, és melegséggel a tekintetében fejet hajt, majd letérdel.
-Dicsőség a hatalmas császári őfelségének! - Majd az egész tömeg ismétli az üdvözlést, és végül csend ül a hangárra. Csak te állsz ott, és minden tekintet rád szegeződik, körülötted több tízezernyi vorm és maroknyi kree térddel, várva az első szavaidat, melyeket a cárhoz intézel.

by **Ko-Rel** Hétf. 16 Júl. 2012, 10:52

Némi meglepetésére a Vádló nem lépett ki teljesen a hajóból, hanem megállt. Odakintről noha a nő hallotta az éljenzéseket és a hatalmas tömeget, önkéntelenül is a fegyvere felé nyúlt. Ezek szerint máris kiszúrtak volna egy merénylőt? Ezzel a ranggal, amit most kapott némileg paranoiás is lett, igaz teljesen jogosan, ha nem felételez mindenhol ellenséget, akkor igencsak hamar ér majd szomorú véget. Végül meghallotta a Vádlója hangját, amin elmosolyodott. Igen, ennyire szemtelen csak a férje lett volna még, hogy ő tenne így. Lehetséges, hogy ezért is kedvelte meg ezt a férfit és Unspoken is ezért Acilt bízta meg azzal, hogy vigyázzon rá. Odakintről hallotta a reakciókat, aminek a végén a cárt akarták a helyiek is. Egy null a Kree Birodalomnak a helyiekkel szemben. Hallotta a mély és ingerült hangot, minden bizonnyal ez volt a cár rokona, főtanácsosa. A teljes rendet és menetet borította ezzel, hogy a cárt rendeltette ki ide. Amin igazából nem volt meglepetés, ezt az alapvető dolgot még Melissa-ból is kinézte volna, de Gorgonból mindenképpen. Még az is megfordult a fejében, hogy az arcátlanság miatt egyszerűen visszatér Hala-ra, hogy majd a cár maga járuljon a császári pár elé a földön csúszva engedetlenségéért. Legalább a férjének is szerezne néhány kellemes és mulattató percet. Továbbra sem látta, hogy mi van kint, de nem is próbált nézelődni, amikor az üdvrivalgás kitört tudta, hogy a cár megérkezett végre. Mikor a Vádló ellépett előle már megnézhette a helységet, a méretek és az építészet lenyűgözte, mindig is szerette a művészetet, ez a helye pedig adta magát, hogy Nebo lefesse. Korábban nem igen látott ekkora élőlényeket, így még ezt is érdekesnek találta. Elindult lefelé és minden erejére szüksége volt, hogy ne fintorodjon el a tömény parfümszagtól, ami az egész helységet belepte. Igyekezett úgy mozogni, hogy legalább tíz-tíz méter távolságot tartsa a tömeg mindkét oldalától, nem szerette, amikor élőlények százainak halálvágyát megérzi, főleg azóta nem, hogy egyszerre érezte meg az összes fészekét, amikor Attilant támadták és ettől még össze is esett. Ahogyan a cár megérkezett elé a parfümillat még erősebb lett, szóval tőle származott. A férfira nézett és igyekezett kiszűrni az őrség és a vádló halálvágya mellett a frissen érkezett cárét, hogy ez alapján ítélhesse meg, hogy kicsoda. Saját maga csak biccentett felé, amennyit kellett a rangja miatt, majd még kezet is nyújtott felé, hogy kézcsókkal is köszöntse őt.
Nebo szíve szerint ezek után egyszerűen ellépett volna a cár mellett és indult volna a szállásra, hogy pihenhessen, hogy a cár tanulhasson abból, amit tett. De egyelőre még játszania kellett a szerepét, hogy megtudhassa, hogy miként is viszonyulnak a helyiek hozzájuk.
- Vok Tar Vok cár a Vormirról, had legyek az első, ki üdvözli önt és a hűséges népét az új Kree Sztelláris Birodalomban, bízom benne, hogy diplomáciai kapcsolataink ugyanolyan, sőt inkább gyümölcsözőbbek lesznek, mint régen. A hűség mindig elnyeri a jutalmát!
Az ellenkezőjét nem kellett hozzátenni, biztos volt, benne, hogy a fenyegetést értette az uralkodó, míg a népnek nem tűnik fel, hogy mire is utalt. Ezzel intett a cárnak és mindenki másnak is, hogy álljanak fel.

Vormir 00120

Halkan megsúgom, az őrségnek nem szabad meghajolnia, sőt ha szolgálatban vannak más uralkodók és nemesek előtt sem, révén ha ezzel vannak elfoglalva nem tudják a feladatukat ellátni Smile

by **Godlaw / Tao** Hétf. 16 Júl. 2012, 20:45

A cárból áradó édeskés, már-már rothadásszerű illat még erősebb, ahogy kezet nyújtasz, ő pedig féltérden állva is még lejjebb hajol, hogy csókot adhasson. Végül a köszöntő szavak után feláll, ahogy mindenki más is, most érezhető csak igazán a méretkülönbség. Acil nem túlzott, az öt, nem ritkán hat méteres gyíkok félelmetes látványt nyújthatnak ellenségeiknek. Testük mintha természetszerűleg lenne roppant izmos, persze nem kizárt, hogy "díszpéldányokat" engedett csak be a cár a fogadásra. Ami még feltűnik, hogy farkukat különféle módon díszítik, néhol vaskos vagy kecses karikák vannak rajtuk, mások tetoválásokat viselnek, megint másik csörgős sipkához hasonlatos ruhadarabot húznak rá, és sok helyen tűket, karikákat is szúrtak bele.
Végül a császár is feláll, kísérete megfordul, és elindul, ő pedig melletted halad.
-Nemes rokonom, Dul Ben Derul főtanácsnok kissé meglepődött ő császári felséged kérésén, engedd meg, hogy mélységes alázattal kérjem elnézésedet. Vormiri hagyomány szerint a főtanácsnok feladata a kiemelt vendégek fogadása, de természetesen egy ilyen különleges vendéget nem várathatnak, mint holmi politikusokat. Ha találkozol vele, kérlek, ne vesd szemére a dolgot, különösen érzékeny rangjára, és az elutasításod bizonyára mély nyomot hagyott lelkében. Tudod, minket vormokat igazán érzékeny teremtésnek ismernek.
A vörös szőnyegen elkanyarodik út közben, a díszhangár másik felét elérni hosszú séta lenne, de az oldala közelebb van, és egy kijárat is nyílik innen. Elsőként Vok emberei, majd a tieid lépnek ki az ajtón, utána Acil áll meg, és kémlel ki. Miután megbizonyosodik róla, hogy minden rendben van, te és a cár következtek, majd a követőid, szolgálók és újabb testőrök. A kijáraton átlépve Vormir ragyogó, türkizkék ege borul föléd, vörös napja lenyugvóban rózsaszínre festi a felhőket, előtted pedig elterül Vulos gyönyörű városa. Jobban mondva, alattad, mert a díszhangár jócskán a város legmagasabb épületének mondható, a legtöbb ház két vagy három szintes maximum, persze a szintek belmagassága nagyobb, mint a kree vagy embertelen hagyományok esetében. Az utcák szélesek, helyenként nagy reklámtáblák világítanak, sokféle faj hömpölyög odalent, de mégis a legfeltűnőbbek a fürdőzők. Mintha egy-egy oázis lenne a betondzsungelben, amiből buja őserdőkhöz hasonló növényzet tör elő; a várost több pontján is színezi efféle zöld folt.
A díszhangár ezen kijárata valójában egy hatalmas lifthez és újabb leszállópályákhoz csatlakozik, ott állnak a városi siklók, melyek továbbszállítanak majd téged és kíséretedet a szállásodra.

by **Ko-Rel** Kedd 17 Júl. 2012, 11:45

Nebo hamar rájött, hogy a cárból is hasonló szag árad, mint amit itt érzett. Próbálta nem figyelni mindezt, ami végül is annyira nem zavarta. Rothadás, ami pedig meglepően hasonlít a halál szagához. Ami pedig számára a képessége miatt teljesen hétköznapi és megszokott volt. Talán életben nem örült még annyira annak, hogy ilyesmi a képessége, mint most. A méretük és testfelépítésűk alapján nem igen mert volna senki sem velük harcolni, de amit a Vádlótól hallott azok alapján a méretük ellenére sem tűntek különösebben veszélyesnek, sem pedig egyébként. Igencsak kényesek voltak és a díszek alapján pedig a luxust és jómódúságot szerették. Az elindulás után a cár mellette haladt és beszédbe kezdett.
- A rokona minden tekintetben alkalmatlan a feladata ellátására – mondta Nebo. – Nézze csak meg, éppen egy közember szintjére alacsonyítja magát, ahogyan elnézését kér miatta tőlem. Nem csak engem alázott meg azzal, hogy semmibe vette a kree törvényeket, amik önökre is vonatkoznak, hanem magát is azzal hogy ennyire kellemetlen helyzetbe hozta és megpróbálta aláásni előttem és a saját népe előtt.
Ha Unspoken itt lett volna, akkor már az a tanácsos nem lett volna életben és valószínűleg a cár maga sem. Valahogy nehezen tudta elhinni, hogy nem szándékosan történt mindez és ezáltal szándékosan szerzett magának egy ellenséget. Ahogyan végigértek még a Vádló is körbenézett, hogy odakint minden rendben van-e és csak utána lépett ki Nebo is a hangárból. A gyönyörű város látképe nyílt meg előtte, ahogyan belátta a jelentős részét.
- Meseszép város – mondta elismerősen a cárnak. – Igazán büszke lehet arra, hogy ilyen bolygót tudhat magáénak. Mi a véleménye a nemrég újra kitört háborúról nagyúr? – érdeklődött.
Természetesen követte nézelődés közben is tovább a cárt és a testőröket, akik mutatták az utat a siklók irányába.

by **Godlaw / Tao** Szer. 18 Júl. 2012, 18:41

A cár arcáról nehéz érzelmeket leolvasni, egyrészt mert az arca roppant magasan van, és alig látod, ahogy mellette sétálsz, másrészt egészen különbözőek a mimikai reakciói, mint egy emberszabásúnak, hiszen feje is más formájú. Ezért aztán nem tudhatod, hogy mikor rokona hibáiról beszélsz, tulajdonképpen miként reagál, végül mindenesetre bólint, tudomásul véve szidalmaidat és tanácsaidat.
A város dicséretére krákogó, sziszegő hangot hallat, majd kissé fejet hajt fogadva a bókot.
-Örömömre szolgál, hogy ő császári felségednek kedvére való a város, remélem hosszabb ideig maradsz, hogy beleszerethess a csodáinkba, és visszatérő vendéggé válj.
Észreveszed, hogy Acil halk morgást hallat, és válla felett mintha hátra is tekintene a cárra, aztán továbbmegy. Rengeteg sikló vár itt, egy kifejezetten díszes géphez vezetnek téged, ami leginkább egy csészealjra hasonlít tetején felvonható üvegburával. Acil, a testőrséged egy része, a cár, az ő testőrségének egy része, és te, mind ezen a siklón utaztok. A kényelmes helyek számodra túlméretezettek lennének, de talán már nem is meglepő, hogy külön kialakított hely van a te méretedre, hiszen ez épp a díszhangár kifutópályája.
-Mostanság több a háború, mintsem hogy egyszerűen beazonosíthassuk őket, ő császári felsége, és mi amúgy is érzékeny nép vagyunk, a háború nem a mi asztalunk. De mire gondolsz, a Shi'arok közt dúló viszálykodásra, Annihilus hadjáratára vagy valami más háborúra, ami olyannyira nemrég tört ki, hogy még el sem jutott idáig a hír?
A sikló felemelkedik a földtől, és útnak indul rögtön megkerülve a hangárt, és ezzel a város másik felét a szemed elé tárva, amit eddig nem láttál. Ezen a részen jellemzőbbek a magas épületek, melyeknek tetején majdnem kivétel nélkül mindig megtalálhatóak a fürdők. Valamint egy nagyobb komplexumot is látsz, mely ránézésre több csarnokból, kupolás épületből, és ezeket összekötő hídból áll.

by **Ko-Rel** Csüt. 19 Júl. 2012, 11:26

Nebo-nak jócskán fel kellett néznie, hogy a cár arcát lássa, bár még így is nehéz volt. Főleg, hogy itt nem volt annyira könnyű dolga az érzelmek kiolvasásával, mint egy humanoid esetében. A krákogó és sziszegő hangot elsőre nem tudta, hogy mire vélje, de amikor a köszönetet hallotta, akkor már úgy kezdte vélni, hogy nevetés volt a hang a dicséretre. Azonban ebben sem lehetett biztos, hiszen sikerült egy pillanatra elkapnia a Vádló morgását és rosszalló tekintetét. Kérdőn nézett a kísérőjére, de tudta, hogy itt úgysem kap választ erre, majd csak ha kettesben lesznek és akkor is írásban, nem pedig hangosan, révén bárhol lehallgathatták őket. ahogyan megérkeztek a siklóhoz Nebo kissé felemelte a földet söprő ruháját, hogy ne botoljon meg benne, amíg fellépett a siklóra és odabent helyet nem foglalt. Örömmel nyugtázta, hogy legalább itt ügyeltek arra, hogy ő milyen magas és kényelmesen el tud helyezkedni.
Miközben hallgatta a cár válaszát kinézett az ablakon, hogy a város másik felét is megcsodálhassa, gyönyörűnek találta a helyet, ha esetleg úgy alakul, hogy mégis jóban lesznek a helyiekkel, akkor lehetséges, hogy egy nyaralóra szert fog itt tenni, hogy eljárhasson ide festegetni. Az, hogy érzékeny nép és nem érdeklik a háborúk őket igencsak sokat elárult, a hely gazdagnak tűnt, így bőven volt pénzük zsoldosokat fogadni, akik úgy intézik a dolgokat, hogy a helyiek nem tudnak róla. A háborúra érzékenyek, de vajon az árulás és a köpönyegforgatás mennyire viselte meg őket?
- A Neramani testvérpár, amíg egymással háborúzik nem jelent veszélyt senkire – mondta. – Végül amelyik győz, az őrült D’Ken, vagy a szadista Halálmadár, Cal’syee még újra kell építenie az Impériumot. Sokáig nem lesz velük újra szövetség, vagy háború. Nem is Annihilusra gondolok, hanem a Kree-k örök ellenségére, a Skrull Birodalomra. Hiszen a shi’ar elhullásával a háború lángjai újra fellángoltak. Biztonságban érzik magukat a skrulloktól? Hiszen ön is tudja, hogy megannyi helyre beszivárogtak és csak úgy sikerült őket visszaszorítani, hogy a Nova Hadtestet a kree birodalom szolgálatába állította még az Intelligencia, majd a császár.

by **Godlaw / Tao** Csüt. 19 Júl. 2012, 19:10

A vádló a előtted lévő ülésen helyezkedik el, nem tudni, hogy csak a protokoll miatt, vagy hogy jól halljon mindent. A cár a melletted lévő ülésben kivételesen egy szintben van veled, már ami a fejét illeti. A kilátásra egy pillantást sem vet, csak mereven néz maga elé, hátát egyenesen tartja a székben is, bármennyire is más, mint a humanoidok, kilátni tartásából a nemességet. Ugyanakkor most kerültél először elég közel hozzá, hogy megérezd, milyen halálra vágyik. A cár a bolygója teljes békéjében, teljhatalommal rendelkezve, ágyban, párnák közt képzeli halálát, melyet az utolsó percekig ki akar élvezni - és ez az élvezet nem csak a szokásos testi örömök, mint a szerelem vagy az étel, hanem az uralkodás is.
A shi'arokról való beszéd közben a cár arca rezzenéstelen marad, amikor azonban a skrullokat említed, láthatóan megváltozik a kifejezése, mintha a mindig elhessegetett, de újra és újra visszatérő léggyel kéne megint szembeszállnia.
-Á igen, a skrullok - sóhajt fel. - Jártak már itt is a Nova Hadtesttől, több alkalommal is átvizsgálták tanácsnokaimat, az országok vezetőit, és még engem is, hogy nem vagyok-e imposztor. Kissé kellemetlen volt, de belátom, szükséges... Vagy legalábbis a legtöbb helyen az. A Vormiron hosszú évtizedek óta nem jártak skrullok, a legtöbbször csak küldöttjeiket szalasztják hozzánk, akiket rendre elutasítva küldünk haza. Ha információink szerint skrull utazik egy hajón, egyszerűen nem engedjük dokkolni. Nem csak a háborúra vagyunk érzékenyek, hanem a okvetlenkedő, rossz akaratú és minden jóra rest lényekre is. Ha ezen múlik a háború, ő császári felségednek nincs mitől félnie, Vormir lesz az utolsó planéta, amin megvetik a lábukat.

by **Ko-Rel** Pént. 20 Júl. 2012, 11:54

A merev háttartás és uralkodói tartás Nebo-nak is megvolt, még akkor is, amikor kinézett az ablakon. Megszokta, hogy felvonulásokon illik időnként mosolyogva kinézni az ablakon és integetni az alattvalóknak. Most a teljes testőrség halálvágyát érezte a siklóban és végre valahára ki tudta szűrni a cárét is. Acilét ismerte már igencsak, abban nem volt meglepő, valószínűleg a kree elit tagjaiéban sem, a cár testőrsége nem igen érdekelte, azonban a cárról a sajátja igencsak sokat árulkodott. Szóval bármi áron meg akarja őrizni a hatalmát, hogy úgy halhasson meg, ahogyan akar. Az igazán jó kérdés Nebonak továbbra is az volt, ettől kezdve meg főleg, hogy meddig menne-e el a cár azért, hogy tényleg így lehessen. Ilyenkor sajnálta, hogy a telepátiája csak a halálvágyakra koncentrálódott és nem mindenre, hogy nem tényleges telepata. Végül elfordult az ablaktól és újra a cárra emelte a tekintetét főleg, amikor az a skrullokról kezdett beszélni.
- A császár nem kockáztathatott – mondta egyetértően. – Ön is bizonyára látta a Fellegvári felvételeket, amikor a skrullok lebuktak a nagytanácsban, hogy hova is épültek be az évek során. Még jómagam is átestem az ellenőrzésen.
Tette hozzá megnyugtatóan, hogy nemcsak nekik kellett mindezen túllenniük, hanem másoknak is. egy újabb figyelmeztetés, hogy lehetőleg ne próbálja kiugrasztani a nyulat a bokorból az ittléte alatt. A figyelmeztetést nyugtázta, de valószínűleg nem fogja betartani. Nem volt az a fajta uralkodó, aki csak ül és élvezi a hatalmát és mindent másra bíz. Ő volt a férje szeme, füle és hangja Hala-n kívül. Aki figyel mindenre és próbál saját maga is rájönni dolgokra, nem üresfejű liba volt, hanem egy embertelen.
- Örülök, hogy ezt mondja kedves cárom – felelte.
Végül, ha már itt kellett lennie, ennek sejtette, hogy a Vádló nem fog örülni, de az ő dolga csak a védelem volt nem pedig, hogy korlátozza a császárnőjét.
- Mint tudja – nézett a cárra. – Igencsak érdeklődöm a művészetek iránt és szívesen megismerkednék a helyi művészetekkel is. bízom benne, hogy tud majd ajánlani számomra néhány rendezvényt és kiállítást.

by **Godlaw / Tao** Szer. 25 Júl. 2012, 17:53

Az utolsó kérdésednél hallod, ahogy Acil az előttetek lévő ülésben hangosan felsóhajt. A cár azonban csak szívélyesen pislog, és ezúttal feléd is fordul.
-Ahogy mondtam, igen érzékeny nemzet a miénk, a művészeink igen termékenyek, és biztosan állíthatom, zseniálisak. Vormirszerte remek megélhetést nyújt a művészi munka, de a fővárosban ez még inkább megmutatkozik. Feltétlenül beillesztjük ő császári felséged programjába egy fürdő meglátogatását, ahol majd lesz alkalom gyönyörködni művészetünk legjavának mintapéldányaiban.
A cár mézes-mázos szavai különösen csengenek a vormok sziszegő, susogó és helyenként hörgő, kattogó nyelvén, ha nem lenne a fordítógép talán azt is hihetnék, hogy halálosan fenyeget valakit.
A sikló megközelíti az egyik hatalmas épületet, és annak egy méretes balkonján landol. A méretek itt megváltoznak, mintha egy törpe házába lépne be az ember, láthatóan ezt az épületet a vendégek, a két méter alatti humanoidok számára tervezték. Ahogy kinyílik a sikló teteje, a cár ismét előrefordul, a vádló pedig feláll.
-A császári rezidencia áll szolgálatára, ő császári felsége. Mindent megtalál, amire csak szüksége lehet ezen, és a következő öt szinten. A lejjebbi szinteken a kísérői, testőrei és Acil vádló szállásolható el, valamint itt lesznek a konyhák, mosodák, és egyéb praktikus helyiségek. A könnyebb eligazodás érdekében már hoztunk egy önökhöz hasonló méretű szolgálót, aki meg tudja mutatni, mit merre találnak. Sajnálatos módon nem sikerült kree küldöttet szereznünk, de úgy vélem, nem fog csalódást okozni a megbízottunk. Jómagam most visszavonulok, és tisztelettel várom ő császári felséged jelzését, ha készen áll majd a fogadási ceremóniára. Érezze magát jobban, mint bárhol!
A cár búcsúja alatt a testőrök már kiszálltak, csak a vádló áll a sikló mellett, és közben a többi sikló is landol, ami a szolgálókat és a csomagokat hozza. A balkon távolabbi pontján pedig egy férfi áll, valószínűleg ő lesz a megbízott idegenvezető, nem kis meglepetésre egy földi ember, szintén háttal áll, és a rakodó szolgálókat igazítja útba.

by **Ko-Rel** Csüt. 26 Júl. 2012, 11:13

Nebo már-már majdnem elmosolyodott Acil reakcióján, amikor a férfi hallhatóan sóhajtott fel és a cár sem tudta palástolni a meglepettségét a kérdés miatt és mindezt úgy fejezte ki, hogy a nő felé fordult. Szóval legalább megvolt, hogy miként lehet kizökkenteni a cárt, meglepő ötletek felmutatásával, mint ez.
- Lekötelez – mosolyodott el Nebo.
A helység elrendezése nem tetszett azonban neki, hogy a testőrsége azon a szinten alszik, ahol ő. Itt nem voltak annyian, hogy folyamatos őrségváltásban álljanak a lakosztályok előtt, ahol laktak. Ilyen helyen nem volt megoldható, hacsak nem legalább háromszor ennyi testőrt hoz, ami pedig már-már veszélyesen soknak is nevezhető lett volna. Szóval nem kree lesz, akit találtak, hanem valaki más. Bólintott a cárnak.
- Köszönöm, ez esetben találkozunk este – mondta.
Megvárta, amíg a cárék távoznak, majd utána nézett fel a maga mellett álló Vádlóra.
- Ön is pontosan tudja, hogy művész vagyok, így nem értem, hogy miért lepődött meg méltósága ezen a kérésen – felelte. - Ezen felül az elhelyezés nem megfelelő, ragaszkodom, hogy az őrség azon része, aki szolgálatban van, és akik követik őket, azok az én szintemen legyenek elszállásolva, akárcsak ön.
A képviselő felé nézett és felvonta a szemöldökét, ha nem mondja, hogy nem sikerült kree-t találni, akkor egy rózsaszín kree-nek nézte volna. Külsőre teljesen embernek tűnt, mint a földiek, de korántsem volt biztos, hogy az révén nagyon sok olyan faj volt, amik nem különböztek tőlük. Elég volt Nebo-ra is ránézni és őt is mezei embernek lehetett volna mondani, vagy mutánsnak a tetoválása miatt. talán csak a hegyes fülei voltak furcsák, de azok is lehettek mutáció szüleményei. Megvárta még a Vádló válaszát, majd elindult az összekötő irányába. Mikor odaért, akkor szólalt meg.
- Üdvözlöm – köszönt. – Önben kit tisztelhetünk?

by **Godlaw / Tao** Csüt. 26 Júl. 2012, 20:26

A cár távozása után Acil láthatóan felenged egy kissé, mintha egész idáig visszatartotta volna a lélegzetét, vagy összeszorította volna állkapcsát. Most nyugodtabban néz rád, és majdnem elmosolyodik, de könnyen lehet, hogy csak a nap sütött a szemébe.
-Ő császári felséged természetesen úgy alakítja a programját, ahogy szeretné, mindazonáltal az itteni fürdőkkel szemben vannak fenntartásaim.
Hogy mik is ezek a fenntartások, azt nem árulja el, láthatóan frusztrálja a dolog, mintha csak rossz emlékek suhannának át a szemei előtt.
-Az őrség elhelyezéséről és váltásáról gondoskodom, én pedig a szomszédos szobában leszek - válaszol még, aztán tovább is indul. Nem szentel túl sok figyelmet az férfire, akihez indulsz, egyszerűen besétál a balkonról, és hozzálát a munkájához.
Az ember férfi észreveszi, amikor közeledsz felé, elhessegeti maga mellől a szolgálókat, megfordul, és rögtön térdre is borul, még a fejét is lehajtja.
-Fényességes császárnő, ön túl kegyes, hogy szerény személyemhez hasonló egyszerű férfiakat is megszólít - kezdi hajbókolva és mentegetőzve a férfi tökéletes kree nyelven. - A nevem Theseus Cassio Lowood, és a cár engem választott, hogy megkönnyítsem ittlétét. Ha bármire szüksége van, bármire kíváncsi, bárhová szeretne elmenni, bárkit szeretne idehívni, vagy elküldeni, csak egy szavába kerül, és már el is intézem. Miben lehetek fényességes felséged szolgálatára?

by **Ko-Rel** Pént. 27 Júl. 2012, 12:38

Nebo Acil reakcióára, már majdnem csípőre tette a kezét és úgy fedte meg a férfit, de egy biztos volt, hogy a Vádló valamit titkolt és nem mondott el. Majd ennek is utána kell kérdeznie, ha nyugodtabb lesz a légkör, de a kree máris becsörtetett a palotába, így erre nem volt most hirtelen lehetősége. Nebo arcán egy pillanatra a fürdős résznél döbbenet futott át, majd szélesen mosolyodott el. Ismerte a férfiakat, ezek szerint a Vádlóval valaki kikezdett egy ilyen helyen, aki nem volt neki szimpatikus és igencsak rámenős lehetett. Legalább is ez volt a legvalószínűbb. A férfi neve azonban nem tűnt túl földinek, legalább is az amerikaiak között még nem nagyon találkozott Nebo ilyesmivel. Nem mintha nagyon érdekelték volna, de ez jelen esetben nem volt, legalább a szavai szerint jól végzi a munkáját és még kree nyelven is beszél, ami a fordítógép miatt nem volt jelentős.
- Mindezt el is várom öntől – mondta.
Nem volt idő átvilágítani a férfit, nem lehetett tudni, hogy kicsoda, micsoda. Ennyi erővel akár egy skrull is lehet, hiszen azok voltak a Földön pár évvel korábban. Intett neki, hogy álljon fel a földről és befejezheti a térdelést.
- Először is, miközben megmutatja a palotát, meséljen magáról, hogy kicsoda és micsoda maga. Hogyan került el a Földről és mit keres itt.
Remélve, hogy már nincsenek itt sokan próbálta ennek a férfinak is megérezi a halálvágyát, hogy ez miket árul el róla, közben pedig figyelte, hogy mikor indulnak befelé és ha ez megtörténik ő is indul.

by **Godlaw / Tao** Szer. 01 Aug. 2012, 13:49

A szolgálók mostanra elvonultak a csomagokkal, a testőrök pedig elfoglalták helyüket szerte a rezidenciában. Odabent Acil még dirigál nekik, megállapítja a fontos őrhelyeket, és kiosztja az őrségváltás rendjét, gördülékenyen megy minden, és fél szemét közben időnként rajtad is tartja.
A balkonon álldogáló két testőrön kívül viszont már senki nincs veletek, így nyugodtan tudsz belenézni Cassio fejébe. A férfi vágya nem valami egyedi, mindössze szabadon szeretne meghalni, lehetőleg idős korában, fájdalmak nélkül.
Az intés után a férfi felállt, és igyekezett annyira méltónak tűnni az őt megillető tisztséghez, amennyire tőle telik tőle. Görcsösen egyenes tartása és maga elé meredő tekintete erőltetettnek hat, de láthatóan az illem kedvéért magára erőlteti a kifejezéstelen arcot, nehogy kellemetlenséget okozzon a császárnőnek rajongásával.
A férfi mintha megérezte volna a gyanakvásod, rögtön a lényegre tér.
-Azzal kezdeném, hogy a nova ügynökök alaposan átvizsgáltak, ahogy a császári rezidencia minden alkalmazottját, hogy nincs-e skrull közöttünk. Természetesen egyetlen imposztort sem találtak itt - mondja enyhe büszkeséggel.
Közben elindul befelé a balkonról, és ezzel beértek egy hatalmas hodályba, a belmagasság itt több, mint tíz méter, a falakat domborművek borítják, melyek első ránézésre vormokat ábrázolnak különféle helyzetekben - valószínűleg történelmi vagy irodalmi jelenetek lehetnek. A plafonról óriási kristálycsillár lóg a szivárvány minden színében pompázva, a balkonbejárattal szemben pedig kétszárnyú lépcső indul fel. A lépcsők közt tágas folyosó vezet tovább egyenesen, ebből több kisebb folyosó is indul.
-A nagyszüleim földi időszámítás szerint a húszas évek elején tűntek el a Földről, nem biztos, de valószínűleg skrullok rabolták el őket, ahogy annak idején sok más embert is. Kísérleteket végeztek rajtuk, ahogy korábban a kree birodalom is, de ők nem találtak bennük lényeges potenciált. Egy rabszolgatartó bolygón adták el őket, ott születtek az én szüleim is. A rabszolga kereskedelem csak néhány bolygón működik a skrull birodalomban is zavartalanul, és a háborús időkben még ott is nagy volt a kavarodás. A szüleim egy kisebb háborúskodás közbeni zűrzavarban menekültek el, aztán bolygóról bolygóra vándoroltak, hajókra próbáltak felkerülni, hogy megtalálják a helyet, amit otthonuknak nevezhetnek. A Vormiron telepedtek le végül, és én már itt születtem, így bármennyire is különös, hivatalosan vormnak számítók, mert a bolygón nem faj, hanem nemzetiség szerint osztják be az itt élőket.
Cassio közben felsétál az egyik lépcsőn, és a fenti emeletre értek. Itt mindössze egy folyosó vezet, amiről három ajtó nyílik, ezek egyikén nyit be a férfi, és ezzel egy hálószobába értek, ami egy túlméretezett gardróbbal is rendelkezik. A környezet megdöbbentő, mintha csak a kree kultúrát helyezték volna ide, minden berendezés, szín, elhelyezés olyan, mintha otthon lennél. A folyosón lévő másik két ajtó a hálószoba melletti két terembe vezet, amik egymással is össze vannak kötve. Tehát a hálószobából nem kell kimenni a folyosóra, bentről is tovább lehet menni. A következő szoba egy szintén kree stílusú fürdőterem, majd az utolsó egy kisebb szalon, fotelek, italpult, hűtők, asztalok, néhány szórakoztatási eszköz, és holokijelző van a teremben.
-Mint valódi vorm, jogomban áll bármilyen tisztséget és hivatalt vállalni, persze ez csak papír szerint van így. A cár főtanácsnoka azonban fontosnak tartja, hogy az utolsó pontig betartassa a kisebbségek jogait, így áttételesen ő segített nekem elintézni, hogy a császári rezidenciában és egyéb előkelőségek palotájában szolgálhassak.
A férfi ekkor elhallgat, láthatóan a magánügyeket, saját gondolatait a pályafutásáról és a véleményét nem kívánja megosztani, nehogy untasson téged. A harmadik szobából kiérve a másik lépcsőn sétál vissza a fogadóterembe, és elindul a két lépcső közti folyosón, hogy megmutassa a többi részét az épületnek.

by **Ko-Rel** Csüt. 02 Aug. 2012, 00:18

Nem törődött azzal Nebo különösebben, hogy a férfi mennyire görcsös azzal, hogy betartsa az etikettet és illemet, biztosra vette, hogy nem lenne itt, ha nem tudta volna mindezt betartani. Arra, hogy a férfi nem skrull és átvizsgálták, arra csak helyeslően bólintott. Ez a szokványos és szabvány protokoll volt azóta, hogy még a Legfelsőbb Intelligencia magához ragadta a Worldmind irányítását és lebuktatta a skrullokat közvetlenül Lilandra Neramani halála után. Beérve a helységbe Nebo alaposan körbenézett, továbbra is igencsak impozáns látvány volt, amit látott. Tetszett neki ez a hely, művészként igencsak képes volt értékelni mindazt, amit látott. Csak fél szemmel sandított a férfira, amikor az beszélni kezdett arról, hogy miként kerültek el a nagyszülei a földről. Az előző évszázad húszas éveinek eleje.
- Akkoriban inkább kree-k fordultak meg a Föld környékén – mondta a császárnő. – Attilan akkoriban kapcsolatban állt velük.
Igen, de azt sem Unspoken erőltette, hanem a Genetikai Tanács, még az évszázados álom előtt, és azelőtt, hogy a férjét megbuktatták volna Melissa miatt. vajon összetörte volna a férfi önbecsülését, ha megmondta volna, hogy nem csak a skrullok tartottak rabszolgákat, hanem lényegében minden más faj is? még az embertelenek is, vajon a földön mit szólt volna a többi állam, ha kiderülnek az alfa primitívek, hogy rabszolgának tenyésztik őket? Felvilágosult gondolkodás, hogy aki itt születik az vormir, bár felvetett néhány aprócska gondot is a birodalomszintű törvényekben és felfogásban. A lépcsők után végre megérkezetek a szállásra is, gyönyörű hálószoba, mintha csak otthon lett volna, csak éppen a folyosó végén nem a megszokott festőműhelye van, illetve ennek a szintnek a másik szárnyában nem Unspoken lakosztálya. Meg eggyel lejjebb nem a gyermekek szállása, de egyébként már-már a halai palotában érezhette volna magát.
- Természetesen az udvarnak is jól jön, ha olyan személyt tudnak a vendégek rendelkezésére bocsátani, aki járatos mindkét kultúrában – értet egyet. – A szavaiból úgy veszem ki, mintha a cár nem örülne ennek túlzottan…
Puhatolózott egy kicsit, miközben kiérve a folyosóra követte tovább a férfit amerre az haladt tovább.

by **Godlaw / Tao** Kedd 07 Aug. 2012, 09:07

A folyosón elindulva balra és jobbra is ajtók nyílnak, melyek kisebb szobákba vezetnek, ezek a legközelebbi személyi testőrség szobái, Acil ide irányította őket, épp most pakolnak le, és rendezkednek be. A folyosó távolabbi végén még néhány kiemelt szolgálód kapott szobát. Mikor erre sétáltok, Acil félreáll az útból, hogy folytathassátok az emelet feltérképezését.
-Bizonyára ő császári felséged is tisztában van a cár és főtanácsnoka... Kényelmetlen helyzetével. Nehéz leváltani valakit, aki jól uralkodik, és nem vét akkora hibákat, hogy az emberek felfigyeljenek rá. A főtanácsnok igyekszik felhívni a figyelmet olyan területekre, ahol a cár politikája hagyott némi kívánnivalót maga után. Ezek közül az egyik a kisebbségek, bevándorló népek ügye - magyarázza kissé bátortalanul a férfi, láthatóan keresnie kell a megfelelő szavakat, valószínűleg politikában való jártassága nem sokkal magasabb, mint bármely közemberé.
A folyosó végén hatalmas felvonó áll, melybe beszállva Cassio egy emelettel feljebb navigál titeket - a hálószobák főlé, mely csak félemeletként szolgál ezen a szinten.
Kilépve a teremből egy meglepően szűk - legalábbis az eddigiekhez képest - folyosóra értek. Ez a folyosó tart néhány méterig, majd elkanyarodik, és egy óriási könyvtárba vezet. A polcok kihasználják a tíz méter körüli belmagasságot, a fokok tele vannak könyvekkel, a sorok közt létrák sorakoznak. A polcok mellett nagy pódium áll, melyhez szék is van készítve, ez az olvasóasztal, láthatóan szintén nem az itteni nép méretére mintázva, hanem emberszabásúakra szabva.
-Különös, de épp azzal járunk jól, hogy ők állandóan versengenek, mert háborúskodás helyett az emberek boldogságát akarják mindketten elérni. A vorm érzékeny nép, különösen érzékeny a szabadságára, és nem szeretjük, ha a hatalmasok a saját játszmáikban minket használnak ágyútölteléknek.
A könyvtár közepén megállva egy pillanatra körbenéz, és megszakítja a témát.
-Ha bármire szüksége van ő császári felségednek, csak egy szavadba kerül, ha lehet, a létramászás maradjon meg nekem - mosolyodik el.
Ezzel tovább is indul, keresztül a könyvtáron.

by **Ko-Rel** Kedd 07 Aug. 2012, 10:45

Bólintott a férfinak, hogy érti, hogy mire akar kilyukadni. Ahogyan haladtak, még a testőrségre is tudott figyelni néhány pillanatra, mert a kree elit tagjai éppen most foglalták el a helyüket és rendezkedtek be. De mindezt Acil-ra hagyta és nem szólt bele, ez a férfi dolga volt, nem Nebonak kellett ezzel foglalkoznia, soha sem kellett. Szóval a helyiektől is azt hallja, hogy a cár jól uralkodik, persze ebben benne lehet, hogy ezt kell mondania, főleg a kirendelt embernek, de ki tudja. Azonban volt egy másik kérdés, ami fontosabb volt, a két családi ág vetélkedik egymással, lehet, hogy nyíltan nem is lépnek fel egymás ellen, de mi lesz később?
- A cár utódaival, örököseivel mi a helyzet? – kérdezte. – Róluk is elmondható, hogy olyan odaadóak lennének a nép irányába, mint a cár?
Ez igen fontos kérdés volt, a gyerekekkel, főleg uralkodó családokban igencsak meglehetett másokat fogni. Ahogyan neki is a saját fia volt a gyenge pontja, meghalt volna érte, de Blackagar ebben a világban nem született még meg. Végigérve a folyosón a félemeletre mentek fel, ahol kis szűk folyosó után értek egy hatalmas és gyönyörű könyvtárba. A kialakítás már-már a halai palotát tükrözte azon a részen, amit a férje építetett oda, hogy a laborjai is elérhetőek legyenek számára, azok voltak ilyenek, hogy nem sok fényűzés volt bennük, majd a hatalmas helységek.
- A hatalmasok játszmájában mindenki csak ágyútöltelék, még a hatalmasok is, ha nem akarják beismerni, akkor is – mosolyodott el. – Egy földi mondással élve: „mindig van nagyobb hal”.
Nem zavarta volna, ha neki kell létrákat használnia, vagy az emelőket és szuszpenzoros dolgokat, hogy könyveket vadásszon magának, de a rangja miatt mindezt sem tehette meg. Ahogyan haladtak tovább rájött, hogy mit hiányolt, az egyetlen dolog, ami Attilanon a halnak köszönhetően jó volt.
- Botanikus kertje van a palotának? – kérdezte a továbbhaladás közben.

by Ajánlott tartalom

Vormir

Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir

Re: Vormir