Re: Vormir

by **Godlaw / Tao** Szomb. 26 Jan. 2013, 16:03

A cár még mindig kissé liheg, mikor elindultok, és néha köhög is egy kissé, de lassan megnyugszik.
-Ezt örömmel hallom. A blöffölés pedig a legjobb volt, amit tehetett, látom, ő császári felsége valóban ízig-vérig uralkodónak született. A pillanat, amikor az áruló elindult... Nem láttam félelmet a szemében, egyetlen pillanatra sem rezzent össze. Csak kevesek képesek ilyen jól forgatni a nyelvüket, és közben ilyen képességekkel rendelkezni. Ön egyértelműen ezen kevesek közé tartozik.
A folyosón elindulva a nyomozásról tájékoztatod a cárt, miközben lassan odaértek a gyengélkedőkhöz.
-Azt hiszem, hamarosan nagy mennyiségben kell rendelnem a már említett igazságszérumból.
A nap folyamán a fogadáson már esett szó erről a szérumról, mely pokoli kínokat okozva ad lehetőséget a páciensnek, hogy elmondjon mindent, amit tud. Elértek a gyengélkedőre, ahol a Vádló vár rátok, sebeit már teljesen ellátták. Az orvosok a cárt tovább vezetik a szomszédos szobába a tanácsoshoz, téged pedig a Vádlóval hagynak.
-Azt hiszem, jobb, ha most ketten megbeszélik a teendőket. Az ön távollétében bátorkodtam idehívatni a cár orvosát, az ön egyik testőre jelentette, hogy esetleg gond lehet vele. Valamiért nagyon tiltakozott, és mikor fegyveres őrök mentek érte, valamiféle méregről, a pópáról, és a saját ártatlanságáról kezdett beszélni. Azt hiszem, lassan minden a helyére kerül.
Ez alapján beigazolódik a sejtésed, valóban mérgezték a cárt, és valóban az orvosa tette, akit a pópa kért fel. Nélküled minden bizonnyal nem csak a tanácsos vesztette volna életét ma, de a cár is hamarosan meghalt volna, akkor pedig nem kétséges, hogy a pópa került volna a régens pozíciójába.
-Ha jól gondolom, ő császári felséged ma megakadályozott egy puccsot - jegyzi meg Acil elmosolyodva, bár nem áll rendelkezésére még minden információ.

by **Ko-Rel** Szomb. 26 Jan. 2013, 17:06

Nebo megengedett egy mosolyt magának a cár dicséretére. A nagyanyja büszke lenne rá, ezt most látta volna. Az pedig, hogy a támadásoktól nem ijedt meg mostani ellensége érdeme volt. Ha annak idején nem kap némi harci kiképzést az Embertelen Elittől művész létére és Lord Gorgon nem intézi ezt el, akkor ijedős leányka lenne. Igaz azok csak gyakorlatok voltak, az igazi tapasztalat neki abból az időből jött, amikor a Galaxis Védelmezőinek tagja volt.
- A kree-k érdeme – mondta.
Ennyi dicséretet megérdemelhettek azért, hogy létrehozták a fajukat. Az igazságszérumra bólintott, igen már mesélték neki, hogy mire képes és milyen hatása van ennek. Mivel errefelé nem álltak olyan nagyon kézre telepaták, így muszáj volt ezt a módszert használni és bevetni. A gyengélkedőre érve a Vádló fogadta és vele maradt, amíg a cár a testvéréhez ment. A férfi előtt, amikor már maguk voltak engedett meg egy mosolyt magának, eltudta képzelni a vorm arcon, ahogyan az ártatlanságáról próbálja meggyőzni az érte menőket, miközben már minden elbukott.
- Jól tette nagyúr és már kértem, hogy elég az asszonyom, vagy a madame megszólítás – ráncolta össze a homlokát.
A férfi szavai egyértelműen hitelt adtak annak, hogy az orvos benne volt, ahogyan a pópa is. túl nagy hatalmat akart, de nem tudott vele élni. Lehet, hogy minden sikerrel ment volna, ha nem egy ennyire talpraesett császárnő érkezik ide. Drámaian felsóhajtott és csak akkor szólalt meg, ha Acilon kívül más nem halhatta a szavait.
- Igen úgy néz ki – felelte. – Pedig a mai napon elszenvedett sértésekért magát akartam ültetni a cári trónra nagyúr, hogy megbízható kormányzója legyen a bolygónak. De azt hiszem erre már nem kerül sor. A Tanácsos maga buktatta le a pópát. Ő mondta, hogy vannak, akik bármit megtennének, hogy a megszerzett hatalmuk megmaradjon, utána a magánbeszélgetés közben a pópa szólta el magát, hogy a cár orvosa mondott neki valamit egy mérgezésről. Milyen orvos az, aki másnak árul el dolgokat? Egy nem túl szép blöff ugrasztotta ki – gonoszul elmosolyodott. – A merénylet célpontja én voltam, férjem a császár pedig ítélkezett a bolygó felett. Abban a pillanatban összeomlott és engem akart megölni. Ha nem is mindenért ő volt a felelős is elárulta a császárt. Nem menekülhetett a sorsa elől.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 28 Jan. 2013, 18:06

Acil arcán mindössze akkor jelenik meg az elégedettségen kívül más, amikor arra kerül a szó, hogy téged támadott meg a pópa. Azonban látva, hogy teljesen sértetlen vagy, nem egészen értette a dolgot.
-Készek voltunk végezni vele, de a cár megelőzött, nagyúr - jelenti az egyik testőröd, mire Acil bólint.
-Azt hiszem, ő csá... Asszonyom, hogy nem ártana visszavonulni a lakosztályába, későre jár, ráadásul az itteni nappalok hosszabbak, mint megszokta, ez felboríthatja a biológiai óráját... Legalábbis nekem ezt javasolták az orvosok. Mivel a sérüléseimet már ellátták, átveszem a testőrség parancsnokságát, intézkedem a további teendőkről, a holttestek eltakarításáról, és a cár valamint a tanácsos elszállásolásáról. A testőrök felkísérik a lakosztályába, hol már vár önre az udvarhölgye.
A vádló szokásos, javasló hangnemben beszél, de jól tudod, hogy ez elsősorban inkább a biztonságod és komfortod érdekében szükséges "parancs".
-Ó, és még valami, asszonyom. Mi legyen az emberrel, Theseus Cassio Lowooddal? Egyelőre úgy tűnik semmi köze nem volt a történtekhez. Folytassuk a kihallgatását, vagy egyéb parancsa van vele kapcsolatban?

by **Ko-Rel** Kedd 29 Jan. 2013, 00:02

Látta a Vádló arckifejezését az elégedettséget, nos igen egy ilyesfajta dicséretet nem mindig kap egy kree főleg nem a császárnőjétől. Azonban amikor a támadást említette, az egyik testőr pedig már meg is szólalt.
- Nem lett volna rájuk sem szükség – mondta. – A pópa lomha volt és lassú, nem fenyegetett a veszélye, hogy elér és nálam is volt fegyver, ha úgy alakult volna, hogy elér hozzám, még előtte elintéztem volna.
Felvont szemöldökkel fordult a férfihoz, amikor az pihenni küldte. A biológiai óra felborulhat? Ez miért volt olyan rendkívüli? Nem először történne meg és nem is utoljára valószínűleg ez a rangjával járó kellemetlenség volt, amivel teljesen tisztában volt. Miért kellett ezt most külön kiemelni? Utoljára, amikor ilyen „parancsokat” kapott, akkor Blackagarral volt terhes. Önkéntelenül is a hasához érintette a kezét és úgy nézett fel a Vádlóra. Csak nem megtörténne végre a legnagyobb vágya?
- Netalán van valami nagyúr, amit eddig nem hozott ön, vagy az orvosaim a tudtomra? – érdeklődött.
Egyelőre nem mozdult, csak gondolkodni kezdett, hogy mit kéne az emberrel tenni.
- A cár néhány szó miatt már elkönyvelte árulónak és ellenségnek, kiadta a parancsot arra, hogy kínozzák meg. Csak egy ember, a Kree Sztelláris Birodalom árulója, úgyis háborúban állunk velük. Intézzék el, ne maradjon utána semmi hátra.
Ezt pedig nem volt olyan nehéz elérni, néhány erősebb lézerlövés és csak hamu marad belőle. Soha sem fogják megtalálni, sem pedig tudni, hogy mi lett vele.

by **Godlaw / Tao** Kedd 29 Jan. 2013, 00:56

Acil a kérdésedre halványan elmosolyodik, nem igazán lehet megállapítani, hogy mit is takar a mosoly.
-Késő van, és hosszú volt a nap, asszonyom ott is megoldandó rejtélyeket keres, ahol csak a kötelező gondoskodás szándékát találja.
A parancsokra még bólint, a férfi valószínűleg már amúgy sincs túl jó bőrben, és a vádló módszerei sosem hagytak maguk után kívánni valót, nyilvánvalóan makulátlan munkát fog végezni.
-Most ha megbocsát, asszonyom, hozzálátok a teendőimhez. El kell intéznem egy leszivattyúzott fürdőt, egy megkínzott komornyikot és két vorm hullát - összegzi Acil, és engedélyeddel távozik is az orvosi részlegből.
A továbbra is tíz fős testőrséged, akik a nap folyamán többször is bizonyították rátermettségüket, odaadásukat és szakértelmüket, most a lakosztályodba kísér, ahol az ajtó előtt természetesen megállítanak, hogy még egyszer átkutassák a helyet. Mikor már minden biztonságosnak tűnik, beengednek, és magadra hagynak a szolgálóddal, aki teljesíti óhajaidat.

A Vormiron való tartózkodásod még tartogat néhány kellemes állomást, mely során a felépülő főtanácsos a kérésed szerint galériákba visz téged, a cár kihirdeti a történteket - egy-egy részletet elhallgatva -, és ezzel nem csak saját, de a te érdemeidet is köztudomásúvá teszi. Továbbá részt veszel néhány formálisabb diplomáciai találkozón, és a főtanácsos beiktatásán, mely során pópává avatják. Acil már a támadás másnapján teljesen gyógyultként látja el feladatait, rád pedig a korábbinál is nagyobb figyelmet fordít, mely indokolható is a merényletekkel - hiszen nem tudni, a cári udvarból ki volt még benne az összeesküvésben. Végül, mikor minden kötelező és kedvedre való kört lefutottál, és mielőtt esetleg elnyújthatnád az itt tartózkodásodat egy kis pihenéssel egybekötve, urad, parancsolód, császárod, egyszer s mind férjed türelmetlen üzenetet küld, melyben mielőbbi hazaérkezésedet sürgeti. A két hetes út véget ér, te pedig hazatérhetsz jól megérdemelt pihenésedre.

Vége

by **Ko-Rel** Kedd 29 Jan. 2013, 10:20

Még mindig a Vádlót figyelte, de végül be kellett látnia, hogy csak a mai nap viselte meg jobban, mint gondolta.
- Igaza van – értett egyet végül. – Valószínűleg csak fáradt vagyok egy ilyen nap után. Távozhat.
Odafent még egy utolsó lakosztály átkutatás volt, majd végül Nebo egy forró fürdő és nyugtató masszírozás után tért csak aludni. A következő közel két hét pedig remekül telt a számára, a szokásos kötelező tiszteletkörökön kívül volt alkalma a kérése szerint jó néhány múzeumot és művészeti központot is meglátogatni, ezeket a kórházat elhagyó Tanácsossal. Ott volt, amikor Pópává nevezték ki, ahogyan annak igazából korábban is lennie kellett volna. Ami az embert illette, valószínűleg soha sem derül majd ki, hogy mi is történt vele. Az feltűnt, hogy Acil a korábbiaktól eltérően még szigorúbbra vette az őrzését, valószínűleg a korábbi merénylet miatt és továbbiaktól tartott. Nem szándékozott egyébként sem túl sokáig elnyújtani az ittlétét, de erre lehetősége sem nagyon volt, mert a férje végül üzent neki, hogy otthon akarja tudni. Így ez lett a végszó számára, másnap az ünnepélyes búcsúztatás után el is indult hazafelé.

//Folytatás: Hala//

Nagyon szépen köszönöm a remek kalandot.

by Ajánlott tartalom