Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

by **Darren Cain** Csüt. 06 Feb. 2014, 00:47

Hideg és unalmas. Ennyivel lehet jellemezni a mostani helyzetemet. Los Angelesben kéne lennem készülve a következő címvédő meccsemre, amin még tovább növelem a teljesen kiérdemelt hírnevem. Vagy Las Vegasban kaszinózni és bizonyítani hogy az Isteni Killbane nem csak a ringben Isten. Esetleg csak szimplán a tökéletes testem fenntartásán ügyködni. Ezek helyett fagyoskodok egy részeges Amerika Kapitány parancsira. Meglepne ha tudná mit csinál, de az Isteni Killbane ad neki egy esélyt. Amilyen bizalmat persze tovább kell feszegetnie, azzal hogy ad még egy parancsot. Felderítés... Milyen látványosan szánalmas módja a képességeim elpocsékolásának. Elég biztos vagyok benne, hogy a rendes rendőrség már végignézte a terepet, így nem sok értelme van végig futni. Mondjuk ha tényleg vannak korruptak (és mindig vannak olyanok akik azt hiszik hogy van olyan aki szívesen látja az árulókat) akkor megéri megnézni. Így hát egy kis bemelegítés után elindulok és párszor körbe futom a kijelölt területet. Ennek a körnek a sugarát folyamatosan változtatom, hogy több területet fedjek le. Különös figyelmet fordítok a lövészekre és az esetleges közeledő ellenségre.

by **Árny** Csüt. 06 Feb. 2014, 05:52

Egyenlőre ugyan úgy mint ahogyan eddig tettem, csendben állok és várok, figyelem az épületeket, próbálom átgondolni, hogy honnan jöhet támadás. Végül is az egész hely szépen le van fedve, az a probléma, hogy ha a szervezet valóban annyira jó, és sajnos valóban annyira jó, akkor valamilyen módon képes lesz megkerülni, nem bízok a helyzetben, nagyon nem, és egyetlen dolog jut eszembe, egy amivel korábban már mások is próbálkoztak és amit éppen hogy sikerült elkerülni, egy olyan dolog amihez szó szerint csak fájdalom fűződik, fizikai fájdalom, az első eset ami konkrétan megedzett ilyen téren. Miután a kapitány befejezte a szövegét, amely alatt ugyan úgy gondolkodva álltam és figyeltem a környezetet, azután lépek oda a rendőrfőnökhöz, s csak azután szólalok meg, miután mindenki befejezte.
- A csatornát átnézték és ellenőrzik? - Konkrétan ennyi kérdésem van, ha nem akkor problémák lehetnek, ugyanis az egész épületnek alápörkölhetnek ez esetben, vagy ha nem is, olyan támadást indíthatnak amire nem vagyunk felkészülve. A démonok már megpróbálták, az érzékeltek és elmondottak alapján ott is egy hajszálon múlott, hogy elsüllyed-e az egész negyed vagy sem, de éppen a magunk kárára sikerült megoldani a problémát, most viszont ha egy ilyen manőver váratlanul ér minket, valószínűleg itt fogjuk hagyni a fogunkat. A halál gondolatával nincs problémám, mint úgy, nem sokat vesztek és egyszer már átéltem az egyik legrosszabb módját, élve széndarabbá égni, nem szenessé, széndarabbá, a gondolattól kicsit borsódzik a hátam, intenzíven emlékszem a fájdalomra, a jelenlegi folyamatos fájdalmak ahhoz képest semmik, ezért könnyű eltűrni és elfogadni... De elég legyen a múltból, amennyiben pozitív választ kapok egy fokkal pozitívabban fogok tekinteni a helyzetre, de a jelenlévőkben sem bízom különösebben ettől függetlenül.

by **Thorhalla** Csüt. 06 Feb. 2014, 08:49

Résztvevők: Cletus Kasady és Komédiás, Edward Pryor / Killbane, George Ethan / Árny és Edward Knight
Következő körváltás: 2014. február 10. (hétfő)

Edwardnak meglehetősen jól ment a lelkesítés, látta, hogy az arcok felderültek a szavak hallatán és az a levegőben levő nyomasztó kellemetlen feszültség is kezdett múlni. Máris sokkalta több önbizalma volt a rendőröknek, mint eddig volt szerencsére. Cletus-ra nézett az egyik rendőr.
- Még újonc vagy, nem igaz? – kérdezte. – Ez mindig ilyen… csak óvatosan és ha nem tudod meghúzni a ravaszt, az sem baj. Sokaknak nem megy, talán egész életükben.
Próbálta a rendőr vigasztalni a férfit és lelket önteni belé, nem esett le neki, hogy valami nincs rendben a mellette állóval. A százados odafordult Árny felé a kérdése után.
- Igen uram, minden működik – mondta. – Így is remek volt Kapitány, erre volt szüksége a fiúknak.
A szavai hálásak voltak, érezhető, hogy tényleg az volt ezért és ő maga is úgy gondolta, hogy mindez hatásos volt.

Killbane körbefutott a környéken, legalább már nem fázott, de még mindig átkozottul hideg volt. Pár pillanatig látott egy lefedett teherautót, illetve ezt fogta közre két terepjáró. Mindegyiken volt egy-egy felfestett omega jel. Ezt még le tudja jelenteni azok előtt, hogy a konvoj megérkezne a kórházhoz. Ezen felül még meglátott valamit, valami nagyot, majd két és fél méter magas szürkés zöld valamit, ami nagy sebességgel közeledett a kórház irányába.

Nem sokkal később a kórház elé kanyarodott be két terepjáró és egy lefedett teherautó, valószínűleg Killbane eddigre lejelentette ezt, a jelet mindenki felismerte rajtuk, az omega volt, azaz az Orvgyilkosok Ligája autói. Az első teherautóból egy latin-amerikai és távol-keleti férfi szállt ki, mind a ketten a felemelt kezekkel és az oldalukon sem látszott semmilyen fegyver.
- A legjobb lenne, ha még addig lelépnének, amíg van esélyük – mondta déli akcentussal a latin. – Öt percük van a távozásra amígók.

by **Ayye Captain!** Pént. 07 Feb. 2014, 12:23

Egy pillanatig elfelejtem, hogy mennyire púp a hátamon ez a jelmez, hogy mennyire nem az én munka köröm és jól érzem magamat, mint régen mikor még megvolt mindenem és a varjakat képeztem terepre. Nem kellett mással törődnöm, csak az építő részével foglalkozni, nem azt láttuk, hogy a zöldfülűek megtanulnak gyilkolni. Hanem, hogy megtanulják megvédeni magukat és a szabadságot, az országot a családaikkal. De nem tartott sokáig a pillanat, megjött Killbane üzenete... Gyorsan reflex szerűen válaszoltam rá mielőtt...
Szinte elszégyelltem magam, hogy eszembe se jutott, hogy az omegák egy omega fertőzöttel jönnek, főleg itt a költői igazságok akcióján. Több modernt fogok olvasni ezek után az biztos. De ezekre a gondolatokra csak másodpercekkel később került sor, először amerika kapitánya csak lefagyott, a kocsik begördülése kellett ahhoz, hogy újra beinduljanak a gondolataim. Sajnos még ekkor se jöttem rá, mit kezdhetnénk egy olyan szörnyeteg ellen. De a felesleges áldozatok között egyértelmű táblázatot kapnának az elhunyt rendőrök. Már csak kellet egy terv és minden amim van egy elkeseredett improvizáció. Nem szeretnék ebben a jelmezben meghalni...
Elküldöm a következő üzenetet a villámgyors ügynökünknek, majd elmosolyodok.
- Felülhetsz Amerika kesztyűs öklére mielőtt túlpörögnél te szarházi! - Engedem ki a kis felgyülemlett gőzt miközben megmutatom, hogy Amerika középső ujja, hogy néz ki életnagyságban. Majd amíg elgondolkozik a jelentését minden gyorsaságom és tudásom beleadom egy villámgyors fegyverrántásba és lövésbe a déli homloka környékére.
- Ideje tiplizniük százados, adja ki a parancsot! - Mondom a kelleténél talán kicsit hangosabban, miközben figyelem, hogy élve senki ne tegye ki a lábát a furgonokból és ha van időm megvizsgálom azok védelmét is. Kis kaliberrel talán a hűtést tudom kicsinálni, de azért jobb tudni.

by **Darren Cain** Vas. 09 Feb. 2014, 22:31

Felderítésem sikeres volt, mint minden amit az isteni Killbane csinál. Persze rengeteg idióta mindig akadályoz, de a puszta kisugárzásom miatt is simán meg kéne oldanom mindent. Bár ez a csapat folyamatosan próbára teszi isteni képességeimet. Most a jó kapitány rendelt vissza vonulásra miután jelentettem neki a közeledő támadókat. Visszarendelt. Mi gondol, mi vagyok én? Valami gyenge kis frissen sorozott kadét, hogy vissza merészel rendelni? Nem engedélyt kértem, csak figyelmeztettem a sok szánalmat, hogy készüljenek. Az isteni Killbane bárkivel szembeszáll és győz. Nincs kivétel.
Mondjuk minden ilyen gondolat felesleges. 10 másodperc alatt elverek bárkit és még egy steakre is marad időm. A kapott képességem nélkül. Ennek a nagydarab mamlasznak esélye sincs. Így hát itt az ideje, hogy cselekedjek. Elindulok a nagy és gyors zöld izé felé, természetesen teljes sebességgel. Egy 600 km/h órás ütést semmi sem áll ki. Egy ilyen még az isteni Killbanet is kifektetné. Talán. Hát még egy ilyen ronda zöld szörnyet. Az arcát, pontosabban az állát célzom. Ezután nem fog ugrálni egy darabig. Ezután egyszerűen visszakocogok a csapat többi részéhez és megmentem őket is. Utána egy jót mulatunk az inkompetenciájukon és egy kellemes edzéssel befejezem a napot. Persze, egy kellemes hőfokra melegített edzőteremben.

by **Cletus Kasady** Hétf. 10 Feb. 2014, 00:18

A zsaru kedves, atyáskodó válaszára szélesen elvigyorodom:
- Óóóó, hát hogyne tudnám meghúzni. Azt tudom csak igazán. - feltett szándékom, hogy egy kicsit a frászt hozom rá. Hadd szórakozzon az ember, ha ár várni kell! De nincs sok időm a szerencsétlen rendőrrel szórakozni. A fülemben hallom a Kapitány és Killbane beszélgetését. Egy nagy darab zöld lény közeledik. Nem emlékszem, hogy Megtorló vagy Rozsomák zöld lett volna, bár lehet, hogy csak az én emlékezetem csal. Ezek szerint nem csak őket hozzák? Igazából nem olyan meglepő, hogy több izmot hoznak, mint amennyit beharangoztak. Mi is ezt csináljuk, pedig mi vagyunk a jófiúk! Közben begördülnek a rosszarcúak két terepjáróval meg egy teherautóval. Igyekszem úgy helyezkedni, hogy mindent lássak. Két tök ismeretlen forma száll ki a kocsiból és fenyegetőzni kezdenek. Húha, ez aztán eredeti! A Kapitány is nagyon elemébe van, egy jól irányzott jobbegyenessel vág vissza a szájkaratéban, majd - kis meglepetésemre - rögtön el is ereszt egy golyót. Élese füttyentéssel jelzem az elismerésemet.
- Ezaz, kapitányúr! Mutassuk meg nekik! - ezzel elkezdem előreverekedni magam a rendőrök között, de még nem jelzem Komédiásnak, hogy alakuljon vissza.

by **Árny** Hétf. 10 Feb. 2014, 04:29

A megerősítésre csak bólintok, őszintén szólva nem gondoltam hogy a csatornákat is át fogják nézni, de ez legalább kizárja az épület aláaknázásának lehetőségét, legalább is ha a forrás megbízható, a látszat alapján pedig az, ez azonban majd kiderül. Hamarosan jön a jelentés a pankrátortól, annak megfelelően pedig hamarosan meg is érkezik az ellenséges bizottság, noha közöttük nem látni a két volt tagot, persze, nem fognak egyből nekünk ugrani, legalább is úgy néz ki, de nem így van, valószínűleg másodpercek kérdése hogy megérkezzen a személyes élő bontógolyójuk és nekikezdjen a rendőrök sorainak ritkításának, már ha nem gázol át rajtuk egyenesen bele az épületbe.
- Ez meglepően gyors volt. - Jegyzem meg a kapitányunk felé az agresszív reakcióra reagálva, teljes mértékben semlegesen, úgyis sor került volna erre, csak arra nem számítottam hogy ennyire hamar, de megvan hogy mit kell tennünk, nagyjából, igaz kétlem hogy a parancs ugyan olyan módon vonatkozna mindenkire, legalább is ezt tudtam levonni a szövegkörnyezetből, de jobb próbálkozni mint állni és nézni hogy miként szenvednek mások a helyzettel. Egy kevés helyzetfelmérés után felrajzolom a megfelelő rúnákat a levegőbe és nekikezdek a varázsszavak mormolásának, erősen koncentrálva, oly mértékben hogy fedezék keresésével sem foglalkozok a kibontakozó tűzharc miatt. Lehunynám a szemeimet de be kell látnom hogy tartok tőle hogy ha sikerül is amivel próbálkozok, csukott szemek esetén félremenne és hátrányunk keletkezne belőle. Lényegében a járművek és egyéb azokban lévő fém anyagok megolvasztásával próbálkozom, valószínűleg nem véletlenül jöttek úgy ahogyan, a közeledő omega mellett valószínűleg egy jó pár " ágyútöltelék " embert is küldtek, noha ez nem biztos, de amennyiben még is ezzel remélhetőleg az ellentámadás fegyveres részét ki tudom vonni a forgalomból. Lehetséges hogy túl sokkal próbálkozom esetleg egyszerre, amennyiben ez a probléma állna fent megpróbálkozom szimplán a lefedett jármű és annak tartalmának megolvasztásával.

by **Thorhalla** Hétf. 10 Feb. 2014, 10:40

Résztvevők: Cletus Kasady és Komédiás, Edward Pryor / Killbane, George Ethan / Árny és Edward Knight
Következő körváltás: 2014. február 15. (szombat)

Árny nagyon sok fém dolgot észlelt a kocsikban és azok környékén az embereknél, így nekiállt annak, hogy felhevítse azokat, a többiek még beszéltek. Hamarosan hallani is lehetett a mocorgást bentről, majd valaki kiugrott a lefedett részből.
- B*ssza meg a muní… - sikoltotta fejhangon az egyik.
A szavai már soha sem fejeződtek be, a többiek még beszéltek, Cletus nagyjából ekkor kurjantott fel és a mexikói és épp válaszolni akart, amikor Árny ténykedésének hála az egész autó felrobbant a benne levő összes gránáttal, rakétával és mindennel együtt. A robbanás mindenkit elkapott, esélye sem volt a társaságnak, a robbanást a szigeten mindenhol látták és hallották, egy kilométeres körzetben minden üveget betört úgy kétszáz méteren belül pedig letarolt, mindenkit feldöntött kivétel nélkül, a közelben levőknek pedig esélyük sem volt semmire, még a kórház épülete és szerkezete is súlyosan károsodott. Egyelőre itt még mindent ül a tűz, a por és az égett hús szaga lepett be mindent.

Killbane elindult a nagy zöld izé felé, hogy megüsse. A gyorsaságának hála pillanatok alatt megérkezett hozzá és éppen ütésre emelte a kezét, amikor meghallotta a távolból a kórház felől a hatalmas robbanást. Már emelte a kezét, hogy megüsse, ekkor lehetett a robbanás fényeffektjét is meglátni, milliméterek választották el a Hulk arcától a kezét, amikor megismerte, hogy ez a társa volt az, Steven Storm, Killbane kezének szerencséjére az ütés nem ért célba. Ebben a pillanatban érte el őket a robbanás hulláma és mind a kettejüket feldöntötte. Killbane nekicsapódott a lökéshullám miatt a volt társának és mind a ketten a földre kerültek ennek hála.
- Steven zúz! – mondta a hulk.
Amikor már mind a ketten a földön feküdtek, alul a hulk, rajta Killbane, a férfi pedig megpróbálta megragadni a társa nyakát és fejét, hogy összezúzza azt.

//A kórháznál levőknek nem muszáj írniuk érthető okokból, még szombatig ki kell találnom, hogy ezt miként lehetett túlélni…//

by **Darren Cain** Csüt. 13 Feb. 2014, 10:49

Majdnem sikerült megütnöm a zöld izét, akiről időközben kiderült, hogy a volt tagunk, Steven. Nem elég, hogy áruló, még megpróbált ilyen nevetséges módon felérni az isteni Killbanehez. Szánalmas. De el kell ismerni, hogy elég erősnek tűnik. Persze, ezt csak hosszú évek pankrátor tapasztalatával tudom megbecsülnöm mivel hatalmas villanás -és az ezt követő lökés hullám- lelökött a lábamról, egyenes Stevenre. Bár nem láttam a robbanás forrását, de mivel nem voltam idióta, így ki tudtam találni, honnan jöhetet. El sem tudtam képzelni, hogy mit csinálhatnak a többiek. Alig hagyom őket ott, és máris felrobbanak. Valamiért az az érzém, hogy Skarlát megpróbált varázsolni, és nem sikerült neki. Sejtettwm, hogy ez lesz.

De most nem ez számit, van egy elverni való árulóm. Ahogy egymáson fekszünk a robbanástól megpróbálja megragadni a nyakam és fejem, ami elöl megpróbálok elhajolni. Ha nem sikerül, akkor megpróbálok futni az ellenfelem testén és így felgyorsulva talán elengedhet. Ha sikerült elhajolnom, akkor hátrébb próbálok ugrani és felmérni az ellenfelemet. Próbálok valamilyen gyenge pontot keresni. Ha találok, akkor annak neki ugrok és megpróbálom többször megütni. Ha nem találok, akkor csinálni kell. Ekkor megpróbálom a bal térdét célba venni. Ha elég közel tudok kerülni, akkor többször megrugom. Persze közel kerülésnél mindent megpróbálni kikerülni. Az isteni Killbane természetesen kibirná az ütéseit, de minek kockáztatni?

by **Thorhalla** Csüt. 13 Feb. 2014, 19:27

Résztvevő: Edward Pryor / Killbane
Következő körváltás: 2014. február 18. (kedd) (ha előbb írsz, előbb)

Ed, Cletus és Árny még látta az utolsó pillanatokban, hogy az egyik rendőr szerencsére meglehetősen gyorsan kapcsolt, Árnyat kivéve a társai látták, hogy valamilyen lilás aura villant fel a robbanás pillanatában. Mindannyian érezték a fájdalmat, ahogyan darabokra szakadnak, végtagok szakadnak le róluk, majd ekkor vesztették el az eszméletüket. Knight és Cletus egy-egy tartályban ébrednek fel majd hetekkel később. Árnynak csak egy pillanat telt el, mindenhol holt lelkek, ő maga is az, kénes szagot érzett, forróságot és hihetetlen fájdalmat a lelkében, egy teremben volt, amit már ebben a pillanatban betöltött Mephisto önelégült és gúnyos kacagása.

Killbane sokkalta szerencsésebb volt továbbra is a társainál, akiknek sorsáról ekkor még mit sem tudott, csak annyit, hogyha a rádión próbálta a kapcsolatot felvenni velük, akkor mindez nem sikerült. A médiában már látott Hulkokat és közismert volt, hogy mennyire erősek és ellenállóak és még hihetetlen gyorsan is képesek gyógyulni. Egyetlen ellenszerük volt igazából, ha le lehet nyugtatni őket, mert a dühükből „él” a Hulk. Ezenfelül az egykori pankrátornak még valami beugrik, a csapattársuk képességmásoló, mindent képes lemásolni, ami genetikai úton van másnak. Azaz így az ő képességét is. Killbane így elsőre nem igen látott rajta gyenge pontokat, ahogyan a térdén rúgta meg Steven-t, érezte, hogy ez saját magának jobban fájt, mint ellenfelének, aki viszont csak dühösebb lett ettől és mintha ezáltal néhány újabb izom is megjelent volna rajta. Most a hulk készült visszacsapni, úgy megütni Killbane-t, mintha egy szúnyogot készülne lecsapni, a gond nem is ez volt, ugyanolyan gyorsan tette, mint ahogyan Killbane képes mozogni.

//Akkor végezetül: jó pár végtagvesztéssel és maradandó sérülésekkel Eddy és Cletus túlélték a kalandot, Árny Mephisto-hoz került. Nekik vége a kalandnak, Killbane maradt csak a folytatásra és akkor ő rövidített kalandot kap érthető okokból.//

by **Darren Cain** Hétf. 17 Feb. 2014, 23:41

Megpróbáltam rádión kikérdezni a zseniális csapattársaimat, hogy mi a fene történt náluk. Biztos voltam benne, hogy nélkülem nagyon elrontottak valamit. De most nem érek rá az ő hibáikat javítani. Most az árulónak kell megmutatnom, hogy az isteni Killbane csapata a nyerő. Ez mondjuk elég nehéz lesz, hiszen mégis csak egy Hulk ellen harcolok. Az első rúgásom, bár természetesen tökéletesen célba talált, nem sok sebzést okozott. Gondolkodtam rajta, hogy megérné-e a gamma fertőzés, de rá kellett jönnöm, hogy nem. Nem sokkal lennék erősebb mint most, sőt még ronda is lennék zöld formában. És az isteni Killbanehez hozzá tartozik a már-már ördögien jó kinézet is. Mind a tökéletesség egy-egy apró részlete. Talán inkább a harcra kéne figyelnem, ahol az áruló éppen készül engem lecsapni. Ez nem lenne baj, úgy sem hiszem, hogy elég erős egy maradandó sérülés okozásához. A probléma a sebességgel volt. Ugyanolyan gyors volt én. Végre egy kis kihívás. Megpróbálom kikerül az ütését, még pedig egy hátra ugrással. Persze ezt rögtön még egy ugrás követi, hiszen biztosra lehet venni, hogy egy ilyen dühöngő őrült csap még egyszer. Párszor már volt dolgom ilyennel. Legalábbis rondaságban vetekedtek a Hulkkal. Ezt a taktikai fárasztást addig próbálom fenntartani, amíg egy nyitány nem mutatkozik. Ha ez megtörténik, akkor maximumra gyorsítok és a szemeit próbálom megtámadni. Ha nem lát, már egyszerűen meg lehet verni. Ha nem érem el a szemét, akkor az orrát, vagy a fülét célzom. A lényeg, hogy valahogyan megfosszam az érzékszerveitől.

by **Thorhalla** Kedd 18 Feb. 2014, 11:51

Résztvevő: Edward Pryor / Killbane
Következő körváltás: 2014. február 23. (vasárnap)

Killbane volt a technikásabb kettejük közül, így könnyedén ki tudott térni az ugyanolyan gyors támadás elől, majd a következő és az azutáni elől is. Úgy tűnt, hogy nem csak ő játszott arra, hogy kifárassza a másikat, hanem Steven is ugyanezt tette. A következő órák lényegében ezzel teltek el, hogy a páros egymást fárasztotta, időközben Killbane társait kórházba vitték, a város felől fények látszottak, a SHIELD gépei, páncélos autók, tankok indultak a városban mindenfelé, valakik megtámadták a helyet. Itt Killbane kérése alapján sorakozik majd fel az erősítés, akár még két bevethető tank formájában is. A férfinak az egyetlen jó hír talán az volt, hogy mivel kellően sok időt töltött Stevennel Kames-t visszarendelték Madripoor-ból és ha szükség lesz rá hamarosan megérkezik.
Most így dél környéke lehetett már, amikor a harcban változás állt be, nem a Hulk kezdett fáradni, nem, az sokkalta dühösebb lett az elmúlt időszakban. Killbane volt az, aki fáradni kezdett, a lábai fájtak már, a levegőt kapkodta, nem volt ehhez hozzászokva, míg ellenfelén semmi sem látszott meg, pontosan ugyanolyan állapotban volt, mint az egész harc legelején. Most is kinyúlt és próbálta az egyik kezével Killbane nyakát, a másikkal a derekát elkapni.

by **Darren Cain** Szomb. 22 Feb. 2014, 13:21

Nem igazán harcoltam még ilyen ellenféllel. Gyors, erős és nem fárad. Ha olyan jól nézni ki mint én, akkor akár még méltó kihívom is lehetne. Meg persze ha képes lenne bármilyen technikát használni. De ez csak egy dühöngő idióta, nem olyan tökéletes harcos, mint én az isteni Killbane. De így is elég nagy. Órákig játszunk macska-egér játékot, és kezdem érzeni hogy fáradok. Nem hittem volna, hogy ennyire meg kell magamat erőltetnem. Ha valamilyen kisebb ember lennék, még azt is mondhatnám, hogy nagyon-nagy bajban vagyok. Nem lehet védekezni ellene, nem lehet sebesülést okozni neki és hozzá sem tudok érni. Szerencsére nem egy kisebb ember, hanem maga Killbane vagyok.
- Itt Killbane, azonnal hatállyal kérek tüzérségi segítséget! Célpont a nagy zöld szörny! Milyen pozícióba kell vinnem?- szólok a rádiómba. Megpróbálom megfelelő helyre vezetni az árulót, ha sikerül kikerülnöm a csapását, megint egy hátra ugrásnál. Nem hiszem, hogy azok a katonák bármilyen sebesülést okozni a hulknak, de jó elterelések lesznek. Persze, ha nem lőnek le engem. Mivel nem bízom bennük, ezért rájuk is figyelnem kell és kikerülgetnem a lövedékeket. Ha sikerül elterelnem Steven figyelmét, akkor, miután egy kicsit levegőhöz jutottam, hátulról támadok rá. Annyira próbálok felgyorsulni, amennyire a fáradt lábam engedi. Ezután a fejen próbálom ütni, igazi régimódi pankrátor stílusban. A fejre mért ütés elég nagy probléma lehet, talán még egy hulknak is.

by **Thorhalla** Vas. 23 Feb. 2014, 09:10

Résztvevő: Edward Pryor / Killbane
Következő körváltás: 2014. február 28. (péntek)

Killbane szinte azonnal, úgy tíz másodperces késéssel kapta meg a választ arra, amit kérdezett, felemás eredménnyel érkezett mindez.
- Az egyik közeli parkba – a koordinátákat bemondták. – És legalább harminc-negyven méter távolságra kell lennie tőle, hogy bevethessük a nehéztüzérséget.
A második része volt a kellemetlenebb, ugyanis Killbane „isteni” mivolta ellenére is már fáradt, míg ellenfelén mindez egyáltalán nem érződött és látszódott. Pontosan tudta, hogy nem fogja tudni lehagyni, sem pedig semmilyen módon elérni azt, hogy ennyire lemaradjon tőle, főleg, hogy az elmúlt órákban is amit tett azzal is a maximum távolság, amit sikerült elérnie az öt méter távolság volt. Végül sikerült felgyorsítania, Steven is végig hasonló gyorsasággal követi, így saját magának csak hátra kell fordulnia, hogy megüsse a vele tartót. Az ütés pillanatában már tudja, hogy ez piszkosul rossz ötlet volt, láthatóan ellenfele meg sem érezte az ütést, de a találatkor már megérezte Killbane a kezében a fájdalmat. A kézfeje szilánkosra tört a hulk bőrén és arcán, sokkalta keményebb és ellenállóbb volt, mint elsősre hitte a férfi. A kéztőcsontok mind eltörtek, a csukló is, az orsócsontja egyszerűen háromfelé tört, míg a singcsont hátrafelé mozdult és a kiugró könyöknél átszúrta a bőrt és lényegében kitört a helyéről és hátracsúszott, a felkarcsont már nem tört el, csak több helyen hajszálrepedések keletkeztek a csonton és még a válla is kiugrott, ezzel egyszerre a kulcscsont is megrepedt, még az is lehet, hogy eltört. Killbane pedig vérezve és a fádalom mellett zuhant a földre az utca közepén.
Steven most lépett a sérült féri fölé, hogy bevégezze a feladatát.

by **Darren Cain** Pént. 28 Feb. 2014, 08:53

Majdnem rögtön megkaptam a választ, de azok az idióták még annyit sem tudtak segíteni, mint elsőre vártam. 30-40 méter távolságra kellett volna lennem a velem egy sebességi fokozaton lévő Hulktól. Ha lett volna esély, hogy érjen valamit a támadásuk, akkor mondtam volna, hogy lőjenek, de így nem volt értelme. Egyre inkább elfogytak a lehetőségeim. Ez egy olyan dolog ami még sosem történt meg az isteni Killbanenel. Számtalan harca során egy ellenség sem jutott még csak a közelébe se ennek. Erre itt van ez az áruló és még csak megsebezni sem tudom. Persze, Hulk, de ez így is egyedi eset. Nem hagyhatom, hogy ebből elsétáljon. Hátrafordulok és teljes erőmből és sebességemből megütöm. Ahogy az öklöm találkozik a ronda fejével, rögtön tudom, hogy még az isteni KIllbane se tudja még csak meg karcolni sem a zöld szörnyet. Hiába az évek harci tapasztalata, az egész életen át ívelő edzés, egy kis gyenge suhanc képes felvenni az isteni Killbanenel a versenyt. Jobb kezem csontjai törtnek, bőröm felszakad, szinte érzem ahogy a karom kiszakad a helyéről. Leesek a földre és csak a talajon látom az előttem tornyosuló behemót árnyékát. Itt a vég. Hacsak... Kamest már visszahívatták. Mondjuk nem tudom mit tehet egy Hulk ellen, de az árulását nem hagyhatjuk büntetés nélkül.
- Hall... hall valaki?- szólok bele zihálva a rádiómba.- Azonnali... segítség kell a pozíciómra. Ha ott van Kames, azonnal küldjék le! Ismétlem...azonnali segítség! Küldjék Kamest!
Befejezem a rádió üzenetet és csak reménykedek. Most találkozok először a halállal. Nem tudom mit kéne éreznem. Szomorúságot? De én vagyok az isteni Killbane! Dühöt, ó igen, az van bőven. Talán megbánást? Még mindig Killbane. Csalódottságot? Mindenképpen. Az biztos, hogyha túl élem, komoly változtatásokra lesz szükség.

by **Thorhalla** Szomb. 01 Márc. 2014, 09:41

Résztvevő: Edward Pryor / Killbane
Következő körváltás: 2014. március 6. (csütörtök)

Ahogyan Killbane gondolkodott azon, hogy mit is kezdhet Kames a Hulkkal, mint a derült égből jött villámcsapás tudatosult benne az egész. A csapattársa képességblokkoló volt, mutáns géneket blokkolt, míg Steven mutáns és a képessége volt az, hogy mások erejét képes átvenni, feltehetőleg a legerősebbet, amivel találkozik. Ha Kames megérkezik a Hulk nem marad más előtte mint egy sima ember, akit ettől a pillanattól kezdve röhögve lehet legyőzni az árulót.
- Egy percen belül megérkezik! – érkezett vissza a válasz.
Csakhogy jelen állás szerint nem volt egy perce az Isteni Killbane-nek. Révén Steven már emelte a karját és készült arra, hogy belepasszírozza volt társát a földbe, amikor egy helikopter szállt el a célterület felett, majd lövések dördültek. Ha Killbane felnézett Kames volt az, egy jetpack-el ugrott ki a helikopterből és most ezzel ereszkedett lefelé. Vagyis repült. A Hulk is felnézett és éppen készült volna lecsapni, amikor a férfi túl közel ért, még mindig volt vagy húsz méter távolság, de Killbane látta, hogy az áruló szinte pillanatok alatt váltott vissza teljesen emberré.
- Így már nem vagy olyan nagy legény mi? – kérdezte kaján vigyorral a levegőből Kames.

by **Darren Cain** Szer. 05 Márc. 2014, 23:56

Ahogy mondják, hogy egy perc, már tudom, hogy vége. Ennyi volt. Legalább nem egy gyáva mesterlövész vagy valami kis telepata, aki nem mer szemtől-szemben kiállni az isteni Killbanenel. Ám ekkor érkezik meg a felmentősereg, mégpedig Kames képében. Felnézve látom, hogy egy jetpackkel a hátán ugrott ki egy helikopterből. Meg kell hagyni, még az isteni Killbane, ura minden nagyszerű és emlékezetes belépőnek, sem tudná ezt nagyszerűbbé vagy emlékezetesebbé tenni. Talán ha valami kevésbé clishébb dolgot mondott volna. Vagy én mondtam volna. Ahogy Kames közel ért az árulóhoz, az visszaváltozott emberré. Hát persze, Kamesnek ez a képessége. Deaktiválta a mutáns géneket. Hát ez eléggé hasznos ebben a szituációban meg kell hagyni. Lassean fel próbálok állni, egyrészt mert mégiscsak Killbane vagyos, másrészt dolgom van.
- Nehogy meg merd ölni!- kiálltok rá Kamesre.- Ez a szemét áruló f*szfejet én fogom kibelezni. Párszor meglőheted, de a megtiszteltetés.
Miután ezt tisztáztuk, olyan gyorsan próbálok odaérni, ahogy tudok. Elég rossz állapotban vagyok, de nem hiszem, hogy Kamessel az oldalamon komoly gondjaim lennének. Ha odaérek hozzá, akkor megpróbálom egyszerűen kitépni a torkát. Semmi több. Ezt valószínűleg nem éli túl, főleg Kames mutáció kikapcs gombjával. Ha sikerül akkor még a fulladása előtti utolsó pillanataiban fölé állok és csak annyit mondok neki:
- Vesztettél.- ha mindez sikerül, akkor Kames felé fordulok és a kezemre nézve jelzem, hogy nem ártana egy kis orvosi ellátás. Bár nem annyira sürgős. A végén mlg mindig az isteni Killbane vagyok

by **Thorhalla** Csüt. 06 Márc. 2014, 09:44

észtvevő: Edward Pryor / Killbane

Killbane a sérülései miatt nem igen tudott már a képességére támaszkodni, ő maga is érezte, hogy nagyon rossz vége lenne, ha azt használná, így kénytelen volt sétálva, bár a fájdalom miatt szinte vonszolva megtenni azt, hogy halad Steven felé. Akinek viszont volt annyi sütnivalója, hogy nem igen akart sem Killbane, sem pedig Kames közelében maradni. Főleg, hogy ő is tisztában volt a szabályokkal, hogy a csapat tagjai eléggé olyan beállítottságúak, hogy nem hagynák őt élőben. Éppen ezért fordult meg, hogy elrohanjon, néhány lépést tudott csak megtenni, amikor is két lövés dördült és Storm a földre zuhant szétlőtt lábakkal. Kames elegánsan mutatott Killbane-nek, hogy most már övé a terep. Az egykori pankrátor oda is ért hozzá és elkezdte fojtogatni, Steven-nek azonban volt elég ereje ahhoz, hogy a sérült, törött kar felé nyúljon, újabb két lövés, ezúttal a két könyököt lőtte szét a katona, megkönnyítve a sérült társának az áruló kivégzését. Ezzel már el is fordult, nem akarta végignézni a kivégzést, inkább csak a rádióba szólt.
- Storm-nak vége, a másiknak a helyzetéről nem tudok semmit, vége – mondta.
Ezt Killbane is hallotta, ő sem tudott Harris helyzetéről semmit sem, valószínűleg itt sem volt. Időközben a kezei között Storm teste elernyedt és egy utolsó rántással mára a gigáját is sikerült kitépni, a fickó halott volt.
A mentők ezek után érkeztek meg és szállították az Isteni Killbane-t is kórházba, ahol ő viszonylag szerencsésnek volt mondható a társaihoz képest. Csak műteni kellett a karját, ami utána gipszbe került és sok hetes rehabilitáció után újra teljesen használható lett. A többiek sok végtagot vesztettek, Árny túl sem élte a robbanást, Komédiás egy tartályban regenerálódott, két, vagy három sejtse élte csak túl azt, Knight az egyik karját vesztette el, leszakadt az állkapcsa és az oldalából egy nagyobb darab. Cletusnak az egyik lába tőből, a másik pedig térd alatt szakadt le, a bal keze pedig olyan szinten roncsolódott könyök alatt, hogy azt is amputálni kellett. Ezek csak a külső sérülések voltak a belső szerveket ért károsodások is nagyok voltak a testfelület is igencsak megégett, de éltek és Osborn sem mondott le róluk, ezért különleges kezelést kaptak.

Vége.

//A többit majd, ha Zield leírása kész lesz, illetve vége a teljes kalandnak, mindnek.//

by **Lady Gaia-Vell** Kedd 15 Ápr. 2014, 10:18

A Hydra felemelkedése 3: A kígyó csókja epilógusok

Epilógus 1. – Hydra főhadiszállás, ismeretlen realitás
Ezt a fordulót lényegében a Hydra nyerte meg minden színtéren, sikeresen tesztelték New York szerte a prototípusaikat, minden színtéren. Ellopták az expo minden prototípusát, az emberek visszalopták a Kéztől az egyik ügynöküket, illetve még egy új pártfogoltat, tagot is találtak Magnus Lars Jönnson személyében. Annak ellenére, hogy NY-ot a SHIELD hamar visszafoglalta mégis remekül jártak. Az egyetlen dolog, amit nem tudtak megoldani és még mindig nem találtak rá magyarázatot, az a következő volt, hogy miként lehetett Jonathan Miller a városban, amikor biztos forrásból tudták, hogy elhagyta a bolygót. De emiatt lényegében elérkezett a pont, hogy a saját realitásukban is szerezzenek egy bázist, hogy szemmel tudják tartani még jobban a saját világukat is. Az immáron lassan megszokott és összeszokott csapatot hívták ismét össze emiatt, Joseph-et is most már. A társaság előtt egy ősi templomra hasonlító hely volt az.
- A hely Új-Zélandon található, a feladatuk az lesz, hogy megszerezzék és elfoglalják az azt őrző csoporttól.

Epilógus 2. – SHIELD központ, New York
Egy nappal az események után Jonathan Miller ezredes tartott sajtótájékoztatót a korábbi támadásról. Eddigre a teljes város, világ tudta, hogy mi is történt, az eredmények igencsak bíztatóak és sikeresek voltak. A SHIELD alig három perc alatt minden helyszínre kiért és feltudták venni a harcokat az ismeretlen támadókkal. Fél órán belül minden helyen menekülésre késztetve az ellenfeleket, rengeteg személyt tartóztattak le ezzel kapcsolatban, de a város biztonságban van úgy is, hogy a Bosszú Angyalok éppen nem tudnak beavatkozni. A fellépés valóban gyors és határozott volt, teljesen összeszedett, nem igen lehetett panasz erre. A legrosszabb helyszín az EU nagykövetsége volt, ez az épület és környéke szenvedett súlyos károkat, de a város többi része egyáltalán nem. Az egyetlen nyugtalanító gond az volt talán, hogy az ellenség képességblokkolással rendelkezett, ami a régi AIM technológia alapján működött, de sokkalta fejlettebb volt immáron annál
Mindenki, aki megsérült a kórházban kötött ki, többeket műteni is kellett, de végül mindenkit sikerült megmenteni és néhány héttel később maradandó károsodás nélkül a kórházat is elhagyhatta.

Epilógus 3. – New Jersey, Osborn Angyalainak tornya
A következő hetek, úgy két-két és fél hónap igencsak fájdalmas volt Osborn Angyalainak, mit a gyengélkedőn töltöttek. Killbane volt a legszerencsésebb, neki csak műtéttel helyre kellett tenni a kezét és utána gipszelték. A többiek regenerációs kamrában töltöttek napokat, heteket, kibenetikus beültetéseket kaptak a robbanás miatt, amit a csapattársuk, Árny okozott. Április elejére lett Ed és Cletus olyan állapotban, hogy már maguknál voltak és mozogni is tudtak önállóan, Cletus ekkorra kapta vissza Komédiást is. A két áruló társukból egy halott volt az új feladata a csapatnak egy visszavágás volt, Osborn parancsa szerint most nekik kellett elmenni Madripoorba, hogy Lance-t levadásszák és visszavágjanak a korábban elszenvedett megalázásokért.

Epilógus 4. – WREC, New Jersey
A robbanás, amit Holmes, Morgan és Britannia Kapitány mágiájának megtörése okozott súlyos károkat okozott a városban. A templom és az ahhoz közeli tér teljesen megszűnt létezni, negyvenen haltak meg a robbanásban, amit végül Stephanie Miller-nek és Makarov Vlagyimir Riez-nek kellett kivizsgálnia. A halottak között megtalálták Svarog holttestét is, akit a SHIELD végül saját halottjának tekintett. A fiú, akit leszúrtak eltűnt, ahogyan másik három személy is erről a környékről, Albert Shear, Jonathan Holmes és egy ismeretlen nő, Jane Doe. Mindenki valószínűsítette, hogy a halottak között vannak és a robbanásban nem maradt belőlük semmi, így az állam halottnak nyilvánította őket.
Az igazság persze nem ez volt, sikerült megállapítani, hogy mi is történt itt a robbanáskor, így a SHIELD és al-szervezetei, csak eltűnteknek tekintette őket, bár valószínűsítették, hogy soha többé nem fognak előkerülni. Teddy, Albert, Holmes és Auaritia a jövőbe kerültek, a sérült Lionheart-ot Roma menekítette haza, míg a fiúról és a másik Kapitányról Morgan maga gondoskodott.
A kórházban Victor néhány nap múlva jelentősen javult, majd egy héttel a bekerülése után távozhatott is onnan. Időnkét, pár hétig még voltak kisebb görcsei és irányíthatatlan izomrángása, de végül ezek is teljesen elmúltak.

Avalonban, Morgan rejtett palotájában egy mágikus regenerálódó mezőben lebegett a fiú, akit Albert megsebesített. Egyelőre még élt, a kérdés, hogy meddig. A helységben a nő figyelte Mordred-et, amikor a háta mögül egy férfi szólalt meg.
- Megmarad? – kérdezte Kapitány.
- Egyelőre nem tudom, ha az istenek kegyesek igen, de erősen szólítják vissza a szellemek a túlvilágra s a holtak ura sem engedné, hogy újra éljen. Átvertem. Pihenj! Sérülten nem veszem hasznodat.
Itt néhány pillanatra tétovázott, amit Kapitány is észrevett.
- Van még valami?
- Igen. Apa leszel – mondta ki Morgan. – A gyermekedet várom.

by Ajánlott tartalom