Genosha (Indiai-óceán)

by **Thorhalla** Szer. 14 Nov. 2012, 15:52

Genosha egy kis sziget Madagaszkár közelében. Nemrégiben Magneto ide helyezte át székhelét és egy monumentális építményt állíttatott saját dicsőítésére. A szigeten található ország, ami úgyszintén Genosha nevet viseli Wakanda után talán a legfejletebb emberi ország, a fővárosa Hammer-bay.
Genosha (Indiai-óceán) Genosha-map

Genosha (Indiai-óceán) 100716-genosha_400

by **Thorhalla** Csüt. 15 Nov. 2012, 10:14

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

A villanás után Eva gyomra felkavarodik és megszédül néhány pillanatra. Ahogyan körbenéz egy magasabb helyen voltak, itt volt Kardfog is, aki morogva indult befelé és tűnt el a lány szeme elől. Körbenézve egy szigetet lehetett látni, gyönyörű modern épületek mindenfelé, minden alacsonyabban, úgy tűnt, hiszen egy igencsak gigantikus épület egyik erkélyén álldogált a két nő. A nap lemenőben volt már, késő délutánra járhatott az idő, hiszen Genosha nem éppen a szomszédban volt New Yorkhoz képest.
- Félreismered a nagyapádat – mondta Emily. – Nem lennél helyes kis Barbie baba. Valószínűleg más miatt ismerne a világ és nem azért, amit csinálsz. Az unokatestvéred is harcolt a mutánsok jogaiért. Az egyik… Victoria pedig ellenünk. De fáradjunk beljebb.
Mutatott befelé előreengedve a lányt. Ha Eva elindult, akkor egy ízléses, ám neki talán kissé giccses hatalmas fogadócsarnokba értek. A földön vörös bársonyszőnyeg futott végig, a falakon végig lehetett látni Magento családjáról a képeket, egészen pontosan azokat, akik méltók voltak rá. Így a három gyermeke közül csak egy volt kint, és egy unoka. Bár a lány megláthatott egy üres helyet a falon, ami alatt név már volt, de festmény még nem, az ő neve szerepelt rajta.
- Néhány perc és Erik itt lesz, addig kérsz valamit? – érdeklődött a telepata.

by **Tess Gordon** Szomb. 17 Nov. 2012, 13:45

~ Huh, lehet nem kellett volna annyi olasz kaját ennem... ~
Az utazás nem semmi, abszolút bejön a dolog leszámítva persze a kellemetlen mellékhatásait. De igyekszem visszaerőszakolni a szerencsétlen ebédem, így tudom már a nő szavaira is figyelni. Ismét elhúzom kicsit a számat.
- Nos én nem vagyok nagy harcos. Anyám egész életében rettegett attól, ami és ezért a lehető legtökéletesebb harcos akart lenni. Én elfogadtam és nem igazán érdekel. Kicsit más vagyok, de nincsenek hű de nagy szuperképességeim... Leszámítva ami a munkámhoz kell. Szóval nem igazán tudom hogyan lett volna belőlem bármikor szuperkatona, de rád bízom cica. Amúgy nem valószínű, hogy harcoltam volna, az nem nekem való. Néha jól esne sebbge rúgni ezt, vagy azt az alakot, de a harc a sárban kúszás, meg a szenvedés... nah meg az áldozzuk be magunk a szent célért nem éppen az én formám. - vonok vállat lazán.
Aztán persze követtem be a nőt, más irányba már nem igazán tudtam volna menni, már csak egy út volt, ez pedig előre vezetett.
~ Anyám de csicsás ez a hely. ~
Érdeklődve nézek körbe, de annyira nem nyeri el a tetszésem a dolog. Habár bevallom egy szupergonosztól azért többet vártam volna el, mint egy vörösszőnyeg... Ez olyan snassz Amikor pedig meglátom a képeket minden testnedvem belém fagy kb.
- Oké, ez azért durva... - sétálok oda az üres kerethez. Magasról teszek a csajszira, jelenleg a beteges őrültségen kéne túltennem magam, hogy Magneto hiperszuper villájában ott van egy képkeret nekem...
~ Oké, ez majdnem olyan durva, mintha egy sorozatgyilkos gyüjtené az üres rágóspapírjaidat... ~
- Hát ehhez valami erős jól jönne, ha már így kérded babám, mondjuk egy vodkát kérlek. - mondom hátra sem pillantva rá. Kissé sokkolt ez a képes dolog.

by **Thorhalla** Vas. 18 Nov. 2012, 09:53

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

- Nem csak szó szerint harcokkal lehet harcolni – mondta Emily kedvesen. – Amilyen élesen vág az eszed, remek szószólója lehettél volna a törekvéseknek, kevesen maradtak volna „talpon” veled szemben.
A nő bólint, majd nagyon gyengéden a halántékához érinti a kezét. Nem telik el fél perc és egy fiatalabb, olyan húsz év körüli srác esik be a helységbe egy tálcával a kezében, azon egy vodkás üveg és a megfelelő feles poharak hozzá. Amint letette ezeket a közelben levő asztalra, azonnal ki is sietett a helységből.
- Szolgáld ki magad – mondta Emily.
Néhány pillanattal később az egyik ajtó újra kinyílt, Eva először fehéren libbenő köpenyt láthatott, majd magát a fehér páncélban levő Magneto-t teljes életnagyságban.
Genosha (Indiai-óceán) 1716872-detail_1

- Üdvözöllek gyermekem – mondta. – Örülök, hogy elfogadtad a meghívásomat és eljöttél ide. Nagyon sok mindenről kell kettőnknek beszélnie.

by **Tess Gordon** Hétf. 19 Nov. 2012, 23:44

- Ne bókolj tovább, mert még a végén bemártalak nagyapinál, hogy akarsz tőlem valamit. - vigyorodtam el.
Igazából nem nagyon tudtam mit kezdeni azzal, amit mondott. Nem tudtam magam úgy elképzelni, mint valami csini kis kosztűmös bige, aki a mutánsok jogaiért szólal fel.. olyan... nyominak tűnt az a csaj.
~ Hát kösz szivi, én jól megvagyok így ahogy... ~
A srácra csak rámosolygok, amikor megjelenik. A mosoly inkább az alkoholnak szól, aminek már nagy szükségét látom, főleg azután a beteges képkeret után. Tisztára mintha a saját temetésemre készülnék elő...
Szóval amint lepakolja a srác a poharakat egy hanyag mozdulattal lesöpröm az asztalról, felülök rá, aztán egy embereset húzok az üvegből. A vodka tüze kellemesen szánkázik végig a torkomon és ellazítja az idegeim.
Tisztelgek a csajnak mintegy megköszönve a piát, majd még egyet húzok belőle, pont amikor pedofil-bácsi hódehérben megjelenik a bizonyos Erik... Nah igen, a rokonok... felmenőm... eh még belegondolni is... fura.
- Üdv nagypapi. - biccentek neki és tisztelgek a vodkás üveggel továbbra is az asztalon ücsörögve. Nem kaptam hadba vonulási parancsot, szóval nem mozdulok, csak egy újabb immár kisebb korty után intek neki, hogy övé a szinpad.
- Itt vagyok és hallgatlak, szóval csak nyugodtan, nem foglak zavarni szónoklat közben. - vigyorgok rá, majd mint a gyermekem úgy babusgatva a vodkás üveget tényleg figyelek rá. Ennyi pia pont annyira volt elég, hogy megnyugodjak, megszoktam már annyira, hogy az üvegnyi mennyiség billentene már csak ki a nyugalmamból. De ahhoz, hogy a Zsarnok nagypapim végighallgassam lehet szükség lesz az egész üvegre.

by **Thorhalla** Kedd 20 Nov. 2012, 11:16

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

Magneto nem szólt rá a lányra, hogy ne az asztalon üljön, vagy moderálja magát, csak közelebb lépett.
- Rendben, térjünk egyből a lényegre – értett egyet. – Emily már elmondta, hogy miért vagy itt, hogy pár napja sikerült megszerezni az információkat, amiket a SHIELD eddig titokban tartott, ahogyan az édesanyád is. Noha az ő hozzáállását megértem, ezért nem neheztelek rá, hogy nem ismerhettelek meg korábban.
Egy holografikus adathordozót tett le az asztalra Eva mellé.
- Az adatok azon vannak, amiket ígértünk, a bizonyíték – mondta. – Biztosra veszem, hogy tőlem akarod hallani, amit nem mondtak el. A szüleid egy illegális harcon találkoztak egymással, a fiam, Pietro nyomozni ment oda, de édesanyáddal igencsak hamar megtalálták a közös hangot és ennek az eredménye te lettél. Mivel anyád sejtette, hogyha elárulná apádnak, vagy bárkinek, hogy kitől terhes, akkor elvennének téged tőle. Ezért tartotta titokban, persze a SHIELD előtt semmi sem maradhatott titokban, tudták, hogy anyád gyermeket várt és szült is, és az apát is. Hogy a látszat fennmaradjon senki sem lépett közbe, édesanyád hallgatott, apád nem keresett fel, csak figyelt végig. Ezeknek az aktái is rajta vannak a hordozón.
Néhány pillanatra elhallgatott megvárva, hátha akar Eva mondani valamit, majd folytatta.
- Mikor megszereztük a SHIELD adatbázisát, ami igencsak hatalmas nekiláttak az embereim feltörni azt, mint mondtam pár napja értünk el a téged is érintő aktákhoz és azonnal kerestettelek, hogy megismerjelek. És most itt vagy.

by **Tess Gordon** Szer. 21 Nov. 2012, 20:22

Olyan dolgot tettem, amit igen ritkán szoktam... csendben hallgattam. Annyira kíváncsi lettem, amennyire őrültségnek tartottam az egészet. Kezdetben konokul ellenkeztem, hiszen őrültségnek tetszett az egész, valami olyan baromságnak, amit csak az én megtréfálásomra találtak ki... Aztán valahogy valós lett az egész, túlságosan is valós...
~ Erik bácsi vagy baromi jól hazudik és rengeteg időt fektetett abba, hogy átverjen... vagy igazat mond. ~
Sajnálatos módon minél többet mondott, annál valósabbá vált a mondandója, bármilyen hihetetlen is volt... Mert az volt, baromira irreális őrültség. De viccen kívül... Én Magneto unokája?? Tiszta elmebaj...
Amíg beszélt a kis cuccal babráltam, amit odatett mellém, de inkább a vodkát tartó kezem lendült meg néhányszor, az adathordozó csak úgy a kezemben maradt... Már nem is igazán tudtam mit kezdjek vele, túl valóssá vált ez az egész.
Amikor nagypapi befejezte rájöttem, hogy illene végre kinyitni azt a formás kis számat... De kivételesen nehezemre esett. Egy kis ideig csak csöndesen iszogattam és jó néhány perc elteltével szólaltam csak meg méregzöld szemeimmel alaposan végigmérve ezt a széles körben ismert alakot, aki úgy tűnt a felmenőm.
- Nos oké, tegyük fel igaz amit mondasz. El kell fogadnom, mert hülyeség lenne ilyesmit hazudni, ráadásul nem olyan pasinak tűnsz, aki azzal szórakozik, hogy mindenféle jöttment pornósnak megpróbálja bemesélni, hogy az unokája... Csajozós dumának szar, átverésnek még szarabb, tehát marad, hogy igazat mondasz. - egy pillanatra elhallgattam, csak azért, hogy felállva az asztalról még nagyobb átéléssel folytassam.
- Tehát oké, elfogadom, de akkor most hogyan tovább? Te vagy a nagyapám, szuper, tényleg, baromira örülök, ha az oviban tudom írtam volna rólad cuki novellákat, de már felnőtt vagyok. Vagyok aki vagyok, és zen nem igazán lehet változtatni. Nem vagyok nagy harcos és nincsenek nagy képességeim... Nem igazán vágom milyen célt szolgálnék itt nálatok. Nekem megvan az életem és ha akarod szívesen elkávézok veled néha, de mást nem hiszem, hogy fel tudok ajánlani... nem igazán értek semmihez, amihez meg igen, azt nem tudom mennyire értékelnéd. - vigyorodtam el, majd kecsesen vállat vontam afféle "ez van öregem" pillantással. Aztán meghúztam újra a vodkát és vártam nagypapi reakcióját.

by **Thorhalla** Csüt. 22 Nov. 2012, 11:03

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

Magneto bólintott, majd újra beszélni kezdett.
- Hogy mi lesz a későbbiekben, csakis rajtad múlik gyermekem. Tudom, hogy mindenfélét terjesztenek rólam, hogy erőszakkal és zsarolással veszem rá az embereket arra, amit nem akarnak, de ez csak hazugság. Ha szeretnéd hazamehetsz és folytathatod az életedet úgy, mint eddig. Annak, hogy időnként eljönnél nagyapádhoz és meginnál vele egy csésze teát, örülnék.
Kedvesen és barátságosan mosolyodott el, inkább tűnt csak egy idős férfinak, mintsem világuralomra törő mutánsnak.
- Vagy maradhatsz itt is, itt segíthetünk megismerni a képességeidet, és fejleszteni azokat gyakorlással. Minden képesség „nagy”, mert az vagy te magad. Lehet, hogy nem értesz semmihez az állításod szerint, itt tanulhatsz, bármi lehetsz, ami lenni akarsz. Ez a hely itt maga a paradicsom.
Ismét elhallgatott néhány percre.
- Most csak annyit kérek, hogy maradj néhány napot azelőtt, hogy döntenél, hogy miként folytatod az életedet. Remélem ez megfelel neked is.

by **Tess Gordon** Szomb. 01 Dec. 2012, 19:59

- Nah zsír, habár ez az egész úgy hangzott, mint a pszichomókus szövege, akihez anya még régebben elrángatott... De amúgy visszatérve a dologra engem aztán k*rvára nem érdekel ki kiről mit terjeszt, én mindig az alapján ítélem meg az embereket amilyenek, nem az alapján amit más gyökerek mondanak róluk. Nem mellesleg örülök neki, hogy nem akarsz megfelelni a hírednek, ugyanis akkor szoktam átmenni rombolóba, hogyha valaki megpróbál rákényszeríteni valamire... Nem hiszem, hogy ez benne van a szuperdokumentumokra, de jobb ha tudod úgy miheztartás végett. Ha nem hiszed kérdezd meg anyám, ő tapasztalta. - mondom lazán vállat vonva, majd még egyet húzok a vodkából, ami már kellemesen melegít.
A következő szavaira hangosan felkacagtam, és nem bírtam levakarni a vigyort a képemről.
- Hát van néhány munkatársam, aki örülne, ha a képességei "nagyobbak" lennének. - röhögtem. Nem bírtam ki, nagypapi túl komoly volt, hogy komolyan vegyem, én meg baromi infantilis, ez van...
- Mellesleg nagypapi baromira nem akarlak elkeseríteni, de nincs olyan hogy paradicsom, az csak a pokol csicsás változata. - vonok vállat.
- amúgy meg köszi az ajánlatot nagyon baró, meg kedves, viszont sajna nekem melózni kell. Nem vagyok csóró, de milliárdos sem, szóval nem engedhetem meg magamnak a wellness-hétvégét a paradicsomban, de azért köszi értékelem az ajánlatot. - tisztelgek neki az üveggel, aztán leugrok az asztalról és fölnézek a szemébe.
A végső szavaira kissé összevonom sötét szemöldököm és töprengek rajta pár percet.
- Nos oké, pár napig úgysem tudok mit csinálni, mivel a gyökér embereid a hatásos belépőjükhöz porig rombolták a munkahelyem. Csak úgy jószándékból szólok, hogyha nem akarod, hogy zsarnoknak tartsanak, akkor kevesebb ilyesmit kéne csinálnotok.

by **Thorhalla** Vas. 02 Dec. 2012, 10:49

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

- Nem, valóban nem szerepelt benne – mondta Erik.
Láthatóan nem igazán vette túl magára azt a viccet, amit Eva elsütött, nem látszott meg az arcán, hogy értékelte volna mindazt. A lány utolsó szavaira bólintott.
- Már elküldtem az embereimet, hogy hozzák rendbe az általuk okozott kárt, a hét második felére már minden rendben lesz ott és folytathatod a munkádat. A kollégáidnak nem esett bajuk, maximum néhány karcolás azoknak, akik az én embereimre támadtak, mikor téged kerestek. Szerdán pontosan reggel munkakezdésre ott leszel New Jersey-ben. De addig is pihenj és töltsd a szabadidődet azzal, amivel szeretnéd.
Eva-ra nézett és barátságosan mosolyodott el.
- Este, úgy két óra múlva lesz egy kisebb családi vacsora, a lányom, a fiú unokám ott lesznek, örülnék, ha te is részt vennél rajta és megismernéd Lorna-t, illetve Haward-ot. Addig is ha gondolod valaki megmutatja a szobádat.
A helységbe ekkor lépett be egy zöldhajú nő.
Genosha (Indiai-óceán) Polaris

- Eva szeretném bemutatni a lányomat, Lorna Maximoff-ot, Lorna, ő Pietro lánya, Evangelin Gordon.
Polaris közelebb lépett és a kezét nyújtotta kézfogásra.
- Örvendek – köszönt kedvesen. – Nem is hittem volna, hogy apám ilyen hamar meggyőzött, hogy gyere el hozzánk.

by **Tess Gordon** Kedd 04 Dec. 2012, 18:19

- Köszi nagypapi, értékelem. - tisztelegtem neki. Egy zsarnoktól már ez is szép teljesítmény szerintem, habár inkább nem szóltam, hogyha normálisabban hív meg nem kellett volna tombolni rombolni, de kicsire már igazán nem adunk.
- Oké, akkor azt hiszem túlbeszéltük, addig maradok, úgysincs jobb dolgom. - vonok vállat nagy lazán, habár bevallom egy kis lazítás jól fog esni, plusz imádom, hogy itt mindenki baromi fontos személyként kezel, csak mert Magneto a nagyapám... öcsém ezt még mindig olyan nehezemre esik tényként kezelni! Habár jó érzés tudni. Egészen eddig anya volt az egyetlen hozzátartozóm, vele meg nem voltam túl jóban... Nem ismertem az ő szüleit sem, habár azokat ő sem, szóval fene tudja ki van még a családfámon... Hogy arról ne is beszéljünk apámat sem, se pedig apám szüleit... Nos ez a probléma már megoldódott, habár kissé érdekesebben, mint számítottam rá.
- Oké, úgyis éhes vagyok, ez kis kiruccanás belekavart a napi rutinomba. - mondom nagy lazán még egyet kortyolva a vodkából. Nem iszom sokat, mindig csak szopogatom szinte, de ízre jól jön, hogy rendet rakjak a fejemben.
- A szobám viszont még nem érdekel, nincs kedvem ott ücsörögni és bámulni a falat, inkább körbenéznék itt, ha már idepottyantam. Mellesleg merre is vagyunk pontosan? - kérdezem érdeklődve. Mintha valami szó talán lett volna róla, de nem rémlik teljesen a dolog, félig sokkos állapotban voltam, hogy a világ zsarnok diktátora a nagyapám.
Amikor a nő odalépett hozzám csak felvontam fekete szemöldökömet, majd vállat vonva elfogadtam a kezét és megráztam.
- Nos én meg nem hittem, hogy a nagynéném ennyire jól néz ki. - vigyorogtam. Nem tudtam őt sikerül-e ezzel kicsit kibillentenem, de aztán még hozzátettem.
- Amúgy nem tudom mi a meglepő benne, nagypapi baromi meggyőző tud lenni, szinte "rámdőlt a ház" nagy igyekezetében, hogy idehozzon. - vigyorogtam, majd felé nyújtottam a vodkás üveget, hátha nagynénikém is rajongója eme isteni nedűnek.

by **Thorhalla** Szer. 05 Dec. 2012, 10:58

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

- Köszönöm – mondta a kizökkenés legkisebb jele nélkül Polaris. – Te sem panaszkodhatsz. Nos igen, ő mindig a látványra és a hatásos dolgokra törekedni.
Megneto megköszörülte a torkát, hogy ráfigyeljenek, majd az erkély felé intett, hogy odakint folytassák a beszélgetést. Ha mindenki kiért, akkor szólal meg csak újra.
- Ez a hely Genosha – mondta. – Egy kis sziget Madagaszkár közelében, bár Afrikától némileg távolabb. Régen a mutánsokat itt fogságban tartották, dolgoztatták, ennek köszönhették a gazdagságukat. Majdnem egymillió mutáns élt a szigeten, mégsem találkozott velük senki. Mikor 13 évesek lettek a kormány igényt tartott rájuk, átalakították őket, bedrogozták és őket dolgoztatták.
- Mikor ennek a hírét vettük, még a mutáns időszak előtt megpróbáltuk szabotálni az itteni munkálatokat és azt, hogy ezt tegyék a mutánsokkal. Részben jártunk csak sikerrel, emiatt kellett a vírus is, hogy az itteni rabszolgák kiszabadulhassanak. Eredetileg csak Genosha lett volna teljesen mutánssá téve és néhány kisebb város a világon, hogy megmutassuk, hogy nem tűrjük, hogy miként bánnak egyes helyeken mind a mai napig velünk. A történelem máshogyan hozta, Genosha felszabadult és apám pedig azt akarja, hogy az itt élő mutánsok elfeledjék a meghurcoltatást és mindent, amit át kellett élniük, mert átérzi és tudja, hogy milyen ez.
Utalt arra, hogy Magento megjárta a náci haláltáborokat a második világháború folyamán.
- Ma már nem emberek, hanem gépek végzik azt a munkát, amit egykor mutánsokkal végeztettek. Itt kezdtük el az új világot építeni, ami lassan az egész világra kiterjed majd.

by **Tess Gordon** Kedd 11 Dec. 2012, 22:21

- Nem is panaszkodom, tudom, hogy k*rva jól nézek ki. - mosolyodtam el csak úgy szolidan.
Aztán kisétáltam velük az erkélyre és hallgattam a locsogásuk. Oké szép és jó, de mégis mi a franc közöm van nekem ehhez? Nah nem mintha nem hatná meg piciny szívemet a dolog, mert oké, hogy ez mind brutál, meg egyebek, de akkor sem tud érdekelni. Bocsi, de nem tehetek róla, én soha nem voltam az a szuperhős alkat, akkor már anyában több ilyen ambíció volt, de bennem aztán semmi.
- Hát sok sikert a terveitekhez. - mondtam vállat vonva. Ha ez volt a heppjük hát felőlem csinálják. Én voltam ami voltam, és nem igazán érdekelt kivel mit csinálnak, amíg engem békén hagynak. Az efféle világrengető dolgok miatti aggodalmaskodás az had legyen más dolga... Én pornószínésznő vagyok, nem politikus... Tudom, hogy p betűs mind a kettő és mint a kettő k*rvul a pénzért, de azért mégiscsak más egy picit a dolog.
Vetettem még egy pillantást a helyre, ami nem nézett ki rosszul, majd érdeklődve pillantottam a párosra.
- Nah és mikor kezdődik a nagy családi vacsi? Egy kicsit kajás vagyok már. - mondtam, hogy tovább lendítsem a beszélgetés fonalát.
Aztán ittam még egy kortyot a vodkából, mialatt a pillantásom a falon függő üres képkeretre tévedt a nevemmel.
- Jah és még valami. Abba a keretbe vagy rakj képet, vagy szedd le az egészet, mert ez így nem kicsit hátborzongató... Tisztára olyan filingem van, mintha valami hibbant sorozatgyilkos prédája lennék. - mondtam egy szolid vigyorral.
- Ha csak kép kell szólj van egy csomó, a kedvedért még keresek olyat is, amiben ruha van rajtam. - nevettem föl, majd megindultam befelé, mert annyira nem volt vonzó a kilátás, habár nem volt rossz. Inkább a vacsira szavaztam volna.

by **Thorhalla** Csüt. 13 Dec. 2012, 11:17

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

Magneto elmosolyodott.
- Reggelre lesz benne kép – mondta. – A vacsora tíz perc múlva kezdődik az étkezőben. Lorna megmutatja, hogy hol van.
Mikor Eva elindult befelé Polaris és ő is ezt tette, de amíg a nő felvette unokahúga tempóját, addig Magnto sietve távozott a helységből. A kezével pont az ellentétes irányt mutatta, mint amerre a férfi ment.
- Erre menjünk – kezdte. – Ha nem vagyok túl indiszkrét így, hogy nem is ismerlek, akkor megkérdezném, hogy mi vitt rá arra, hogy azzal foglalkozz, amivel? Ha nem akarsz válaszolni, természetesen megértem és nem fogom firtatni a kérdést.
Lassanként a két nő beért az egyik közelben levő helységbe. Ez közel sem volt olyan díszes, mint a trónterem, inkább praktikus. Itt rendes festők képei és szobrok voltak a szobában. Középen egy nagyobb asztal, ami körül öt főre volt megterítve. Az asztalnál már egy fiatal férfi várakozott, aki fel is állt, ahogyan a páros beérkezett.
Genosha (Indiai-óceán) Hawardmaximoff

- Eva, ő Haward, a fiam – mutatta be. – Fiam, ő Evangelin Gordon, Pietro lánya.
- Szia! – köszönt a srác. – Örülök, hogy megismertelek. Eddig nem hallottam rólad… vagy hogy lenne Higanyszálnak gyereke.

by **Tess Gordon** Kedd 25 Dec. 2012, 12:08

- Köszi nagypapi édes vagy. - mosolyogtam vissza. Tényleg a frászt hozta rám az a keret. Aztán amikor elviharzott csak intettem neki, habár szerintem a hátával nem látta a mozdulatot. Amikor Polaris szavait meghallottam csak halovány mosoly ült ki az ajkaimra.
~ Milyen kis szolid a tanti... ~
Kedvem lett volna felnevetni, de végül csak sejtelmes mosollyal válaszoltam.
- Hogy miért? Mi az, amiért valaki foglalkozik valamivel? Nos szerintem elég egyértelmű, mert k*rva jó vagyok benne. - váltottam már-már angyali arckifejezésre. Persze a szavaim megölték az egészet, de tudtam hogyan tudok smaragdzöld szemeimmel majdnem kislányos bájjal nézni.
- Nem mellesleg anyám tiltakozott ellene, ami szintén jó pont volt. Plusz jó életet és jó pénzt szereztem vele, akkor meg miért ne? Szerintem az emberek túlértékelik a szexualitást. Ha valami jó akkor miért kell tiltani? Nos valószínűleg a fatökű vén banyák meg bácsikák találták ki, hogyha nekik úgysem lehet, akkor már had szégyenkezzen az ifjúság is. - vontam vállat könnyedén.
Közben beértünk az ebédlőszerű helyiségbe, ami már annyira nem tűnt giccsesnek, plusz volt egy határozottan mutatós berendezési tárgya is.
~ Hmmm határozottan tűrhető az unokatesókám... ~
Baromi furcsa volt, hogy akik körbevettek mind a rokonaim voltak, nem is igazán tudtam még hová tenni az érzést. A srácra viszont egy ezerwattos ragadozómosolyt villantottam, majd válaszoltam neki.
- Hali szívem. Tudod nem vagy egyedül... Úgy tíz perccel ezelőttig én sem hallottam semmiféle Higanyszálról, de azért kösz az érdeklődést. - simítottam ki néhány sötét tincset az arcomból és éppen csak minimálisan volt csábos a mozdulat.
~ Hééé jó kislány vagyok ám! Csak a világ értelmezi rosszul... ~

by **Thorhalla** Szer. 26 Dec. 2012, 08:22

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

Polaris bólintott Eva szavaira, már-már valamilyen elégedettség is volt az arcán, ahogyan a lány beszélt.
- Jó hallani, hogy saját véleményed van a dolgokról és nem engeded, hogy az orrodnál fogva vezessenek – mondta.
Ezzel pedig már meg is volt magyarázva, hogy mi volt az az arckifejezés tőle. A bemutatkozás után Polaris egyből leült, de Haward megvárta, amíg Eva előbb teszi meg és a fiú csak utolsóként foglalt helyet. A fiú kissé zavartan és szégyellősen nézett Eva-ra, majd nagy nehezen megszólalt.
- Láttam néhány filmedet, klassz vagy – mondta végül egy zavart kisfiús mosollyal.
A borospohár erre a mondatra majdnem kiesett Polaris kezéből, de igyekezett és sikerült is nem megbotránkozva Hawaradra néznie.
- Van már vacsora utánra programod? – most már határozottabb volt. – Van a közelben egy kellemes bár, elmehetnénk majd kötetlenebbül beszélgetni.

by **Tess Gordon** Szer. 26 Dec. 2012, 13:05

Érdeklődve néztem Polaris arcát, aztán kiderült mire a nagy boldogság, mire csak vállat vontam.
- Hát saját véleményem az van... Az tuti. - nevetek fel. Úgy is mondhatnánk, hogy amit egyszer a fejembe veszek, azt onnan atombombával se robbantják ki többet.
Aztán a srác szavaira csak felnevetek, majd vetek egy pillantást az anyjára, akinek végül sikerül palástolnia a zavarát. Baromi vicces az egész, kezdem élvezni a családi banzájt.
- Kösz szívem, de szerintem nem anyád előtt kéne kifejtened a művészfilmek iránti érdeklődésedet. - villantottam rá egy ezerwattos mosolyt, majd könnyeden helyet foglaltam.
~ És még nincs vége az estének! Ennivalóan szórakoztató ez a gyerek! ~
Ahogy kezdte megtalálni a hangját az unokatesóm, gondoltam nem árt, hogyha a bimbózó öntudatát egy kicsit megkólintjuk. Nah nem mintha bajom lett volna vele, csak hogy tisztában legyen az erőviszonyokkal.
- Bárba? Hát ha már kiszolgálnak téged csibehusi, akkor mehetünk. - mosolyogtam rá, majd nagy ártatlan pillantást vetettem az anyjára.
- Persze csak ha nagypapinak nincs valami nagy csapatépítő tréningtervezete az estére....

by **Thorhalla** Csüt. 27 Dec. 2012, 11:52

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

- Ne aggódj kiszolgálnak – felelt Haward. – Törzshely.
Igazából róla köztudott volt, hogy kinek az unokája és amiatt, mert Magneto-t a fia elárulta és a lázadók oldalán áll a fiút tartja Magneto az úgymond örökösének. Ettől kezdve pedig nem igen volt valószínű, hogy valaki nemet mer mondani neki. Legalább is addig, amíg Magneto van hatalmon.
- Nem tudok róla, hogy az apám tervezne estére bármit is – szólt közbe Polaris. – Csak annyit szeretne, hogy ismerkedj a családoddal és erre azt hiszem, hogy tényleg Haward lesz a legjobb, hiszen ő van a te korosztályod közelében.
Az ellen nem volt kifogása láthatóan, hogy a fia szórakozni jár, révén majdnem tényleg teljesen egykorú volt Eva-val, egy évvel volt csak fiatalabb, ennyi idősen pedig már bőven el szoktak a fiatalok is szórakozni járni. A beszélgetés közben szolgálók jelnetek meg, akik kihozták az italokat, illetve az első fogást is, egy olyan levest, amit Eva is szeretett. Ekkor érkezett vissza Magneto is a helységbe.
- Maradjatok ülve gyermekeim – mondta. – Jó étvágyat mindenkinek!
Ezzel már kezdődhetett a vacsora.

by **Tess Gordon** Pént. 11 Jan. 2013, 22:25

- Ezt örömmel hallom csibém. - vigyorodtam el. Az este kezdett egyre határozottabban jónak tűnni.
Aztán végighallgattam Polaris szavait, habár nehezemre esett leplezni a mosolyomat.
- Oh igen... Azt hiszem Haward lesz a legjobb rá, hogy ismerkedjek a családommal. - mosolyogtam továbbra is rendületlen angyali arccal. Könnyed bájjal hátravetettem néhány sötét tincset az arcomból, majd izzó zöld szemeimmel még egyszer végigmértem a kölyköt.
Bevallom volt néhány kósza köröm az kisangyallal, majd a kisördöggel, de szokás szerint az ördög a vasvillával agyonverte csóri angyalt, szóval ennyit erről.
~ Éljen a törvényen kívüliek ötlete! Még szokatlan nekem ez a család dolog... Nem érzem át túlságosan. ~
- Nah remek, akkor babám elvárom, hogy bevezess a helyi életbe. - kacsintottam Hawardra.
Aztán amikor nagypapi megjött még azon csodálkoztam, hogy frankfurti levest adnak, ez volt az egyik kedvencem. De nem törődtem vele sokat, hamar túl tudtam magam tenni azon, hogy jóval etetnek.
- Jó étvágyat! - mosolyogtam egy jóllakott párduc képével nagypapira, majd ültem tovább és ettem még néhány falatot a finom leveskéből, mielőtt Magnetohoz fordultam volna.
Az állandósult angyali ártatlansággal az arcomon szóltam hozzá.
- Merre jártál nagypapi? Minden rendben van? - Még aggodalmat is sikerült csempésznem az arcomra. Zseniális vagyok, ennyi, pedig azt hittem a színészi teljesítményem már nem tud hová emelkedni....

by **Thorhalla** Vas. 13 Jan. 2013, 17:08

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

- Csupán az USA elnökével beszéltem, semmiség – felelte hasonló profi mosollyal.
Az étkezés további része leginkább teljesen átlagos beszélgetéssel telt el, hogy ki mit csinált a hétvégén, amiből leginkább az jött le Eva számára, hogy nem mindennaposak ezek az „összcsaládi” vacsorák. Úgy tűnt egyébként, hogy teljesen normális családról van szó, nem volt szó világhatalmi tervekről, a politika és a bolygó kormányzása, ehhez hasonló ügyek nem kerültek szóba. Eva-t is próbálták bevonni a beszélgetésbe, tőle függött leginkább, hogy mennyire szeretne ebben részt venni. Itt ezen az estén kivételesen a teljesen emberi és normális Magnetot lehetett megismerni, nem pedig azt a megalomán őrültet, amit tartanak róla nagyon sokan. Ha színészkedéssel is érte el mindezt Eva képtelen volt rájönni, hogy mikor és mennyire játszotta meg magát, az egész teljesen természetesnek tűnt. Valószínűleg tényleg ez is volt a valóság.
A vacsora végén, mikor már mindenki felállt az asztaltól a szolgálók vitték ki a desszert maradványait is, amikor Haward odafordult Eva-hoz.
- Akkor indulhatunk az éjszakába? – kérdezte.

by **Tess Gordon** Kedd 15 Jan. 2013, 15:03

A vacsi meglepően békés volt. Ha kérdeztek csak mosolyogva válaszoltam, kiélveztem egy a családi légkört, habár azt hiszem ezt még magamnak se szívesen vallottam be. Anyám elől mindig menekültem, mert olyasmikre akart rákényszeríteni, amit én nem akartam, és mivel ő volt az egyetlen ismert családtagom, így vele együtt a családdal is leszámoltam.
Ezért is lepett meg most, mennyire jól éreztem magam ebben a családban, legyen bármennyire is különös. Nagypapi is tök békés volt, már-már el sem tudta képzelni az ember, miért tartja valaki megalomán őrültnek. Minden esetre azt elkönyveltem magamban, hogy vagy hozzám hasonlóan remek színész, vagy tényleg nem olyan vészes, mint ahogy egyesek gondolják. Még nem foglaltam állást egyik kijelentés mellett se, egyenlőre csak várakoztam, amíg több bizonyítékom nem lesz valamelyik állítás mellett.
Aztán amikor végeztünk az uncsitesóm kimondta a varázslatos mondatot. Körülbelül úgy éreztem magam, mint a kis tolvajsrác, akivel a dzsinn közölte, hogy lehet három kívánsága. Elégedett macskás mosoly ömlött szét az arcomon.
- Oh mi sem természetesebb! Az éjszaka a második otthonos szívem. - kacagtam fel csengő hangon.
- Majdnem annyira szeret engem, mint én őt... - nevettem tovább, majd kihívóan szikrázó szemekkel néztem rá. Hát igen, én voltam a bűnösség zöldszemű szörnyetege, de határozottan szerettem a szerepem.
- Tehát had lássuk azokat a híresen csodás szórakozási lehetőségeket babám!

by **Thorhalla** Szer. 16 Jan. 2013, 09:18

2046. december 10. hétfő – Genosha
Résztvevők: Evangelin Gordon

Haward mielőtt indultak volna kért néhány percet és gyorsan elrohant átöltözni, hogy bulizósabb ruházatot öltsön. Az előbbi öltönyhöz való inge helyett egy laza hawaii ing került rá, így máris kevésbé tűnt hivatalosnak. Ahogyan kiértek a palotából Hammer-bay gyönyörű látképe tárult a szemük elé.

Amikor őrök akartak csatlakozni hozzájuk a palota ajtajában a srác csak intett, hogy nincs rá szükség, mire azok elindultak visszafelé.
- Majdnem a tengerpartig megyünk le – magyarázta a fiú. – Gyalog sem hosszú, de ha szeretnéd, akkor mehetünk autóval is.
A lány válaszától függően indul el vagy gyalog, vagy kíséri el Eva-t az egyik luxus repülőautóig, közben még feltett egy kérdést.
- Most, hogy tudod ki vagy, felhagysz a filmezéssel, ami nagy kár lenne, vagy maradsz a szakmában és továbbra is a borsot töröd a közvélemény orra alá? – kérdezte füligérő vigyorral.

by **Thorhalla** Vas. 18 Aug. 2013, 11:54

2048. január 9. csütörtök – Genosha
Résztvevő: Haward Maximoff

Haward elindult a szobájából, hogy a nagyapjával beszéljen. Mivel Magneto unokája volt senki sem zavarta meg abban, hogy elérje a tróntermet, ott azonban az őrökön fennakadt és egyelőre nem mehetett be a helységbe. Ha fülelt egy kicsit meg is hallhatta, hogy miért, odabent tárgyalások folytak. Olyan negyed órát kellett várakozni, aztán végre valahára bemehetett ő is. A helység üres volt, csak a nagyapja volt bent, valószínűleg holografikus konferenciahívással beszélt valakivel.
- Fiam, jöjj beljebb – mondta kedvesen, amikor meglátta Haward-ot.
Kivételesen nem a hófehér páncélzatában volt, mint amikor terepre megy, csak az uralkodói, már majdnem katonai egyenruha volt rajta. Az asztalhoz ment és az egyik székre mutatott, hogy üljön le a fiú. Az egyik kancsóból két pohárba töltött bort, majd odaadta az egyiket Haward-nak, a másikba pedig saját maga kortyolt bele.
- Minek köszönhetem a látogatásodat? – kérdezte.
Valószínűleg sejtette, hogy nem csak egy családi beszélgetésre érkezett a fiú, hogy a nagyapját akarja látni, hiszen azt minden étkezésnél megtehette, hanem ennél sokkal fontosabb és komolyabb ügyben.

by **Flyer** Vas. 18 Aug. 2013, 13:47

Alaposan sikerült felhúznom magamat a szobámban, még szegény anyámat is majdnem fellöktem, de ha igazam van, és jól gondolom azt, amit, akkor ezt minél előbb tisztáznom kell nagyapával. Eleget ültem már a szobámban, és vártam arra, hogy végre újra elküldjön valami terepre, és bízzon rám egy feladatot, ez mégsem történt meg, így hát nem tudok másra gondolni, minthogy már nem bízik meg bennem ugyanúgy, mint régen, vagy legalábbis valamiért nem mer rám bízni semmilyen küldetést, mintha még mindig egy tizenéves kölyök lennék, aki a saját erejét is képtelen kordában tartani, ezért csecsemőként bánnak vele, nehogy bármit is elszúrjon. Mert gyakorlatilag erről van szó. Leültettek a kispadra, hogy ne ugráljak. Ez pedig csak a bizalmatlansággal magyarázható, mással nem igazán. Vagy talán nagyapának van valami terve, aminek ez is a része lenne? Csak így deríthetem ki. De persze most nem mehetek be, remek! Soha jobbkor nem is jöhet egy tárgyalás... mindegy. Türelmetlenül, fel-alá járkálva vártam, míg nem úgy negyed óra múlva aztán bejutottam. Talán arra is jó volt azért ez a kis várakozás, hogy jobban át tudtam gondolni, mit is akarok. Míg anyámnál működött a forrófejű nekirohanás, kétlem, hogy nagyapánál bármire is jutnék ezzel a módszerrel, így hát csak higgadtan leültem, amikor ő egy székre mutatott, majd egy mosoly kíséretében elvettem a felém nyújtott poharat, megköszöntem az italt, majd magam is belekortyoltam. Nagyapa kérdésére próbálok továbbra is higgadtnak látszani, és úgy felelni, de nyilvánvalóan ő is sejti, miért is jöttem el hozzá pont most.
- Nos, kezdem úgy érezni, hogy már nem bízol rám feladatokat úgy, mint azelőtt, és őszintén szólva, nem igazán értem, hogy ennek mi is lehet az oka. - nézek őszintén nagyapára. A nyíltság módszerét választom, van egy olyan érzésem, hogy ez talán célravezetőbb lesz majd a jelen helyzetben.
- Mivel azóta, hogy elhoztam az Embertelenek királynőjét, gyakorlatilag nem csináltam semmit, úgy gondolom, nem ártana ezt megbeszélnünk.
Mondom határozottan, majd egy újabbat kortyolok a borból, és kíváncsi pillantással nézek újra nagyapára, hogy vajon milyen választ ad majd a dologra.

by **Thorhalla** Hétf. 19 Aug. 2013, 11:52

2048. január 9. csütörtök – Genosha
Résztvevő: Haward Maximoff

Magneto csak elmosolyodott a vádakon, ez nem a lenéző, vagy gúnyos mosoly volt, hanem leginkább a szeretetteljes. Bár a szemeiben mintha némi csalódást is észre lehetett volna venni.
- Én továbbra is pontosan ugyanúgy bízom benned gyermekem, mint mindig – mondta.
Hátat fordított az unokájának és az erkélyhez sétált, csak intett hátranézés nélkül, hogy Haward is menjen oda. Ha megtörtént, akkor szólal meg újra.
- A szavaid alapján úgy gondolom, hogy nem értetted meg, hogy mire szolgált azaz egy év, amíg nem voltál küldetésen.
Ekkor nézett ismét a fiúra egyetlen pillanatra, de már a kérdéseiben ott volt a válasz.
- Tisztában vagy vele, hogy az örökösömnek tekintelek. Azért nem voltál az elmúlt egy évben sehol, mert a világ felén a halálodat akarják, vagy túsznak használnának. Arra akarlak felkészíteni fiam, hogy egyszer, ha meghalok átvedd tőlem a birodalom irányítását. Mindent, amiért teljes életemben dolgoztam és szenvedtem. Neked kell majd továbbvinned az örökségünket.

by Ajánlott tartalom

Genosha (Indiai-óceán)

Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)

Re: Genosha (Indiai-óceán)