Angyal Program komplexum

Már másfél hónapja a múltban vagyok. Vagy inkább mondjuk rá, hogy egy másik realitásban. Az ARMORnál elég szép eligazítást kaptam, úgy hogy már tisztába vagyok ilyen apróságokkal, mint a multiverzum. Ez semmiben nem befolyásolja a céljaimat, maximum egy kicsit a megépítendő gépet. Nem én vagyok az egyetlen a csapatban. Az egyik fiatal mutáns sem ebben a realitásban született. Elég érdekes a csapat. Egy lassan öregedő mutáns katona, egy fiatal mutáns lány, egy idősebb mutáns macskanő, egy fiatal mutáns fiú képesség nélkül és egy túlvilágról visszatért fiú, aki mutáns volt. Egy tag pedig kómában feküdt. Rajta kívül én vagyok az egyetlen nem mutáns. Elég sok van ebben a dimenzióban, főleg ilyen viszonylag prominens helyen. Érdekes. Mindennap van kiképzés, ami kicsit megterhelő, de élvezetes a kihívás. Nem is gondoltam mennyire élvezetes lehet, ha nem kell napi 18-20 órában versenyezni a projektekért. Bár még szoknom kell a "szabadidő" fogalmát. Filmeket nézegettem ebből az időből és próbálom megismerni a világot a munka és kiképzés után. Összességében nem olyan rossz eddig ez a realitás.
A mai kiképzést azonban megszakítja egy riadó. Rögtön felmegyünk és a projektvezetőtől, Ben Grimmtől kapjuk a feladatot. Itt is kiütközik a különbség. Otthon elintézték volna egy drónnal és lelőttek volna mindenkit. Szerencsés esetben. Ha a Public Eyera bíztuk volna akkora egyszerűen felrobbantja a helyet és gratulálnak maguknak jól végzett munkáért. Itt pedig speciális osztagot küldenek, hogy mentse az embereket és még a terroristákat sem lehet csak úgy megölni. Tetszik ez a hozzáállás.
- Van valami információ, hogy milyen fegyverekre tehették rá a kezüket? Bármilyen adat az éppen fejlesztett technológiákról?- kérdezem miután a realitás ugró mutáns fiú, Zac, feltette az ő kérdését. Nem lenne jó belesétálni valami csúnya radioaktív dologba. Esetleges elme irányító rendszerekről nem is beszélve. Nem tudom, hogy létezik-e ilyen a realitásban, de jobb biztosra menni.

Már több hete részt veszek a kiképzéseken és nagyon igyekszek, de nehéz. Minden társam sokkal jobb nálam, úgy érzem. Jövőből jött emberek, katonai képzettségűek, mutáns suli tanítványa. Mindannyian sokkal többet tudnak nálam. Én olyan vagyok itt, mint egy kisgyerek, aki van vagy fél éves. Semmire nem emlékszem a múltamból. Még csalónak is nézhetnének, bár ezt nem mondta senki. Remélem, hogy a szorgalmam és a tetteim elegendőek lesznek. Jobban érezném magam, ha nem lennék a közutálat tárgya és a képességgel rendelkezők között is furcsának számító valaki, hanem társ a szó szoros értelmében. Igyekszek bepótolni a hiányosságokat és jól teljesíteni a kiképzésen.
A hangosbemondó üzenetére felkaptam a fejemet és nagyon figyeltem. Az első éles bevetés következik? De jó lenne, ha a Lovasokkal lenne kapcsolatos! Sajnos nem így van. Ennél hézkönapibb az eset. Megmenthetek embereket a többiek segítségével, ez is valami és és ezt is vállaltam. Egy egész épületet kell bevennünk? Csúcstechnológia ellen megyünk. Van olyan, akit nem féltek a csapatból, mert még többet is tudhat, mint a terroristák. Én sajnos nem vagyok képzett ebben sem. Zack és Viktória jó kérdésekkel állnak elő. Nekem csak egy jut az eszembe.
- Ha megszállok egy madarat, aminek a testében felrepülök körülnézni, akkor az talán nem lesz olyan feltűnő. Megpróbálhatnék így információt szerezni abból a kirobbantott lyukból.
Grimmmel nem szállok szembe. Ha ő azt fogja mondani, hogy ez marhaság, el fogom fogadni. Ő a vezető és a nagy tiszteletre méltó Fantasztikus Négyes tagja, hallgatok rá. A többieket is figyelembe fogom venni természetesen, mert össze kell dolgoznunk és nem egyéni hősködésre lesz szükség.

A leg utolsó küldetésünk, eléggé érdekes volt, most pedig még mindig itt vagyok. Azóta, érkeztek még, új társak is érkeztek, aminek hála bővűlt a csapatunk. Az új társakat meg ismertük, és igen érdekes, hogy én, már ismertem annó egy Wayonkát, csak ő egy indián mutáns volt, És Relytőző Medve ként is ismertem, de ő gondolom, nem az akit én ismertem. Ma tőrtént meg életemben talán előszőr, hogy taknyosan jelenek meg, és van egy kis hő emelkedésem is, de nem panaszkodom. Ma a gyakorlás közben, meg szólal a hangos bemondo. Egy gyors helyzet jelentést kapunk, és megint elhangzanak a kérdések.
- Bevallom, hogy nekem nincs kérdésem, de viszont lenne egy ötletem, egy elkébzelésem. Nem tudom, hogy van az épület közelében más épület is, de jó lenne ha lenne, mert akkor csak át kéne mennünk a másik épületbe, majd a csapat két részre oszlan, míg az egyik csapat lemegy kábé nem is tudom, mondjuk öt emeletett, míg a másik csapat oda megy, ahol ez a vezér van. Az egyik csapat el terelés ként be indítja a tűz jelzőt, elterelés ként. Aztán a másik csapat, le tartoztathatja a hátra maradtakat, és ki szabadíthatja a túszokat. De, ez tényleg csak egy ötlet. - Vetem föl az ötletemet, de szerintem, úgy is más lesz végül a hadi terv.

Az akciót sikeresnek könyvelték el, bár én egyáltalán nem tartottam annak. Az alatt az idő alatt, amit a csatornákban töltöttem, emberségesen bántak velem, és éreztem a törődést, hogy többet adnak, mint ami nekik van. Jó emberek voltak, szelídek, és kedvesek, akik jobb sorsot érdemeltek volna - de egyben hülyék is. A saját paranoiájuk áldozatai lettek, és bekövetkezett amit megjósoltam. Fájó szívvel gondolok azóta is rájuk, és hogy meg volt a lehetőségük arra, hogy békében éljenek, nyugodt körülmények között, de nekik kellett egy túsz.. egy egyszerű hiba, következményekkel.
Azóta is gyakran ébredtem fel az este közepén, amikor eszembe jutottak, velük álmodtam. Nem tudtam teljesen magam mögött hagyni őket, álmaimban visszatértek, és gyakran gondoltam arra, hogy hogyan lehetett volna mindez másképp. Hogyan lehetett volna boldog vége a történetnek. Ettől függetlenül továbbra is próbáltam a kiképzésre koncentrálni, ami nem volt nehéz, profi katonaként el tudtam különíteni a magánéletem, a saját gondolataim, és ki tudtam üríteni az elmém. Amikor átléptem a komplexum bejáratát, a kígyóemberek árnyékai, a múltam gondjai, mind kint maradtak az utcán, magam mögött hagytam őket, de mindig megvártak, és esténként visszajártak. Egy átlagos emberi élet is elég ahhoz, hogy megszámlálhatatlan hibát elkövessen valaki, és én jóval többet éltem le egy átlagos embernél... A csapat amúgy két új taggal bővült, akiknek elolvastam az aktáit, de nem voltak túl szociálisak, nem volt alkalmam megismerkedni velük - én pedig nem erőltettem. Nem vagyok jófej-őrmester, nem vagyok az a barátkozós apád-helyett-apád vezető. Az egyik kiképzés közben aztán megszólalt a riadó, és a tárgyalóba hívattak minket, ahol Ben már várt ránk. Vázolja a helyzetet, aztán kivárok, meg akarom figyelni a társaimat, meghallgatni az ötleteiket, mielőtt az enyémekkel hozakodok elő. Hagyok nekik egy kis teret, főleg az újaknak, itt az esély hogy villogjanak egy kicsit, megcsillogtassák a tudásukat. Zack természetesen elsőként reagál, jó eszű, gyors gondolkodású a kölyök, biztos eszébe is jutott már néhány ötlet, ráadásul rámutat a legnagyobb problémára, aminek az ismertetésekor majdnem elnevettem magam. Legszívesebben azonnal jelezném, hogy ez nem a beszélgetés ideje, és indulnunk kell minél hamarabb, majd út közben ismertetik a helyzetet - de nem tehetem. A túszejtők szoktak adni időt, amit ki kell használnunk, hogy minél jobban megtervezzük az akciót. Emberéletek múlnak azon, hogy hogyan teljesítünk. Viktória felteszi a másik legfontosabb kérdést, bevallom nekem ez volt az első két gondolatom, Zack és Viktória kérdése. Ez után Waynoka tesz hozzá a tervezéshez, majd Éva is előjön az ötletével, mire bólintok, és átveszem a szót.
- Zackel egyet kell értenem, nem fogom dzsihádba vezetni az osztagot, öngyilkosság lenne azt a robbanást megközelíteni, ahonnan már bizonyítottan kilőttek egy gépet, és az is alig tudott leszállni. Lehetetlen elég közel jutnunk, ráadásul akkor elég idejük a túszoknál elbarikádozni magukat, esetleg elkezdeni kivégezni őket. Az ilyen nagyobb épületeknek gyakran van saját csatornahálózata, ahonnan megközelíthető, de ha nincs, akkor majd csinálunk magunknak. Az én véleményem szerint az alulról behatolás élvezi az elsődleges prioritást, nehéz kiszúrni és könnyű álcázni. Ha ez nem megoldható, esetleg ejtőernyők megközelítést tudok még elképzelni, de akkor nagyon magasan kell érkezzünk, hogy a lehető legkevésbé legyünk gyanúsak, lehetőleg repülővel, és nem helikopterrel. De csak ha a tetőn nincsenek őrök. Épp ezért szeretnék teljes képet kapni az épületről, a drónok biztos képesek rá. Minden ablakot látni akarok, a lehető legtöbb őr helyzetét ismerni. miközben a küldetést tervezzük, elkezdhetik kielemezni az őrjáratokat is, ha vannak. Embereket akarok a kamerák elé, akik állandó összeköttetésben vannak velünk, és folyamatosan jelenteni tudják a látott őrök helyzetét, ha erre szükségünk van. Ezen kívül mindenkinek szüksége lesz rádiós összeköttetésre, és jeladóra, amivel az operatőrök be tudnak minket azonosítani az épületen belül, és megtervezni a mozgásunkat. Ezeket már el is kezdhetik végrehajtani az emberek, miközben mi is kezdhetünk pakolni. Továbbra is érdekel minket, hogy mivel foglalkozik, mit fejleszt a cég, és szükségem van Shen Wey önéletrajzára, mindenre amit tudunk róla. Az embereknek kábítófegyvereket javaslok, Viktória felőlem jöhet a páncéljában, amennyiben képes vele lopakodni, és kommandós küldetésben részt venni. Ha nem, akkor az épületen kívül marad, vésztartalékként. Ha mindenkinek minden világos, és Bennek sincs ellenvetése, akkor kezdhetünk is készülődni.

Ez a Szabó Éva kedves lánynak tűnik és ő ismert egy Waynoka Stevenst, de nem azt, aki én voltam. Még bonyolultabb. Rejtőző Medve, szép indián név. Furcsán hangzik, de érzem benne a nemességet, ami azt a népet jellemzi, az ősi tudást és tisztaságot. Amit Éva mond, túl egyszerűnek hangzik, nem hiszem, hogy így meg lehetne oldani. A katona ésszerűbb, tapasztaltabb tervvel jön. Ő már biztosan sok ilyen akcióban vett részt, rögtön vannak használható ötletei és konkrét meglátásai. Én ebbe már nem szólok bele, sehol nem vagyok, hozzá és a másik fiúhoz képest. A Lény nagyon megengedő, ezt furcsállom. Ránk bízza és ha elrontjuk, minket meg lehet szidni, de a túszok? Ne haljon meg senki néhány tapasztalatlan fiatal elrontott terve miatt! Biztosan van a zsebében valamilyen mentőötlet, azért ilyen biztos a dolgában. 
Három emelet mély, garázs, onnan lehet elindulni. Az autók között jól lehet osonni, azzal nem hiszem, hogy gond lenne. Ez jó ötlet volt. Tehát az ötvenharmadikon biztosan sok terrorista van, ert a prototípusok kellenek nekik.
- Ha bementek a prototípusokért, valahogyan ki is akarnak majd jönni és azt kellene kitalálni. Ha túszokkal menekülnének, akkor sakkban tartanak minket. A teleportálást le lehet blokkolni? Nem tudom, van-e ilyen technológia náluk, de ha van, könnyen meglépnének és azt meg kell akadályozni.
A többihez még nem tudok hozzászólni. Azt hiszem, a legjobb lesz, ha én csak a felderítét csinálom, nem vagyok képzett harcos, sokkal jobbak vannak nálam. 
A felszerelés...gondolkodnom kell, hogy mi lenne jó. Két kábítópisztoly tartalék lőszerrel jó lesz, olyat biztosan mindneki visz, nekem is meg fog felelni. Gránáttal nem dobálózok, nem érzem úgy, hogy jó ötlet lenne. Kés kellene, ha nem adnak olyat, mert az igazán életveszélyes, akkor valami hasonló, amivel lehet zárakat kipiszkálni, szellőzőrácsot lebontani, ilyen eszköz kell nekem és lehetőleg könnyű. Kell még valami olyan ruha, ami nem szakad szét, ha medvévé változok. Nem pucérkodnék, ha nem muszáj. Az Akkaba Metropoliszban is az első dolgom volt átváltozni és onnantól ruhátlanul futkároztam, elég idétlen módon. Ha nincs, akkor megint ez lesz. A biztonság kedvéért kérni fogok egy madarat is, hogy hozzanak egy galambot, hátha nincs a környéken és légy, csótány, egér is jó lenne. Csak legyenek csöndben. Egy sisakot is szeretnék a fejemre, valami egyszerűt, ami megvéd a fő sérülésektől és amit megkaphatok.
- Ha jó úgy, akkor én a garázsban már állat formában néznék szét először és ha látom, mennyi őr van, akkor visszajövök a csapathoz jelenteni. A szellőzőkön eljuthatok sokkal feljebb is, ha elég jók a járatok. Kellene egy ilyen térkép is, minden vezetékről, nem csak az alaprajz, hátha tudok így segíteni.

Utánam már nem tesznek fel kérdéseket, hanem ötletelnek. A csapat vezetője, Mr. Burton, igazán jól összefoglalta a helyzetet. Abban is igazan van, hogy a jelenlegi helyzetében a páncél nem megfelelő semmilyen lopakodáshoz sem. Mondjuk elég meztelennek fogom magam érezni nélküle, de az emberek élete fontosabb. Még Grimm sem nagyon vitatkozik. Az épület felépítése egyszerű, könnyen megjegyezhető. Az én kérdésemre sajnos nem tudott kielégítő választ adni. Mondjuk kicsit gyanús az a tudós, de lehet, hogy ő a legszerencsésebb ember valaha. Ki tudja. Legalább nincs biológiai fegyver. Helyette van képességblokkolás és hasonló dolgok, amik a múltban divatosak voltak.
- Nos a tény, hogy nem létezik jelenleg működő nem-helyhez kötött teleportáló rendszer elég jó blokkolás szerintem. Így ha csak nincs a cégnek máshol teleport állomása emiatt nem kell aggódnunk. - mondom neki. Bárcsak ilyen egyszerű lenne kihozni a túszokat. A felszerelésemet nem könnyű össze állítani. Mivel nem lesz nálam páncél, ezért mindenképpen kell egy spec SHIELD ügynök ruha. Kell még egy pisztoly altató lövedékkel. Persze megfelelő tartalékkal. Bár nem kell sok. Nem tervezek lövöldözni. Mi kell még. Nyilvánvalóan EMP gránát, hiszen ki tudja mi van bent. Akkor még éjjellátó szemüveg. Legyen inkább több látás módú. Jöhet egy szerszám készlet, hátha szét kell valamit szedni. Bár elméletileg nincs biológiai fegyver, de egy gáz maszk sem jöhet rosszul, ha van füst gránátjuk. Flash banghez pedig ugye nem árt a füldugó sem. Kell egy táska amibe ezeket tárolom. Aztán még... valami amivel falat mászhatok. Tapadó korongok? Végül is. Persze a kommunikátor is természetes tartozék. Ahogy ezeket pakolom, megállok egy pillanatra. Nem hittem volna, hogy egyszer nekem is ilyesmit kell majd csinálnom. Rengeteg betörővel volt már dolgom, de általában ráhagytam a biztonságiakra. És most én készülök betörni egy céghez. Persze túszokat menteni megyek, de a párhuzamok akkor is ott vannak. Egy nagy sóhajt eresztek ki. Kíváncsi vagyok, hogy fog ez az egész működni. Nem mintha lenne választásom, emberek számítanak rám.

Felszerelés:

Szomorúan veszem tudomásul, hogy nincs a közelben más épület, és ez ellen nincs mit tenni. Közben, még Tomas is beszél, Amire nagyon oda figyelek, mert oda kell figyelnem. Wayonka is mond valamit, amire szintén oda figyelek. Jó magam, ezuttal nem szólalok meg, minek megint csak valami ostobaságot nyögnék ki. Megint jön a kedvencem, mikor ki kérjük, azt amit magunkal akarunk vinni. Zack már el is ment, hogy el kérje a szokásos holmiját. Közben, azon gondolkodom, hogy én mit is kérjek. Mikor sórra kerülök, le adom a rendelésemet.
- Akkor, én kérek nyúgtató tüskéket, köpő csövet, bilincseket, igen és még jól jönne egy cipős doboz is. Ja, és akkor még a kommunikátort is kérném, meg egy váltás ruha is jól jönne, arra az esetre, ha át alakulnék. - Miután, minden meg van, abból amit kérek, követem a többieket, oda ahova ők mennek.

Miután befejeztem az ötletem, Ben bólint, hogy mehetünk a föld alatt, a csatornahálózatban. Ennek örülök, nagyban megkönnyíti a dolgunkat, hogy nem kell berepülnünk. Sajnos nem tudjuk, hogy mit terveztek bent, tehát egyelőre a vaksötétben tapogatózunk, nem tudhatjuk mi vár ránk. Mindegy, volt már rosszabb is. Összecsapom a tenyerem, hogy menjünk, kérjük a felszerelést, és majd utána ötletelhetünk tovább - egyelőre van egy alap tervünk amin elindulhatunk. Megvárom, hogy a többiek válasszanak először felszerelést, ezt felügyelem is. Éva cipősdoboza után odaintem magamhoz a nőt, és halkan beszélni kezdek.
- Éva, megtudhatnám minek neked a cipősdoboz - kérdezem felvont szemöldökkel. Miután ezzel megvagyunk, és mindenki kiválasztotta amit kér, én is kikérem a saját eszközeimet. Egy táskával kezdem, amibe kényelmesen tudok pakolni három tartaléktárat a kábítópisztolyhoz, ezen kívül egy gumibot, két füst és két vakítógránát amit feltétlenül kikérek. Van többszörösen ellenálló ruhám, ebbe csak át kell öltöznöm, inkább kikérek egy gázálarcot, és egy több szintes szemüveget, amit a többiek is választottak. Elrakom a saját zavaró eszközömet is a kommunikátorommal, illetve kérek még egy taser-gunt. Utolsónak egy elsősegélycsomagot rakok még el és füldugókat, ezzel kész is vagyok.

Spoiler: