Re: Rocksolid

by **Bishop** Kedd 09 Dec. 2014, 00:18

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid megsértetten felhúzza az orrát és az arcát oldalra fordítja. A játék remekül sikerül. Tubrok meglepetten pillant rá majd finoman el is mosolyodik, jelezve hogy még mindig nagyon szereti ha sértettet játszik Ingrid. A szavakra gúnyosan válaszol.
< - Ó szóval mégis az vagy és azt szeretnéd ha úgy és annak hívnának csak előadod magad... Bevallod? >
Ebből a válaszból is kiérezni, hogy Tubrok ezt helyeselné, ha Ingrid végre elkezdene örülni ennek az egésznek. Legalábbis ő már nagyon-nagyon várja hogy a szeretett nője végre megkapja amit megérdemel. Később ahogy Ingrid fürdőzésére terelődik a szó, hogy mi is lesz ha kimegy a két tóhoz fürdőzni, az integetés rendkívül elnyeri Tubrok tetszését.
< - Igen. - helyesel tovább Tubrok - Pontosan tudod. És remélem meg is fogod tenni. >
A válasz után Tubrok kíváncsian fürkészi Ingrid arcát, hogy mi is lesz erre a reakciója, tesz-e még egy lapáttal az egészre vagy másfelé tereli a témát. Ami ezután következik az a kettejük közötti játékaik egyik legjobbja. Ingrid az önkényúrnő szerepében van, Tubrok karjaiban csókolózva éppen. Ragal szerep szerint meglepődik Ingrid szavain és a fejrázásán. Tökéletesen érzi miért is tesz így Ingrid, de talán még egy gonosz kacajt várt. Ezután Ingrid beveti a gonosz módszerét. Egy pillanat alatt kisöpri Tubrok lábait, rögtön esni kezdenek mindketten, hirtelen felgyorsítja magát mert már érzi hogy túl gyorsan zuhannak. Felgyorsítva gyorsan megfordítja Tubrokot, maga alá fogva, elkapva a fejét és a tarkóját. Szerencsére éppen időben teszi, mert erre szükség is van. A következő másodpercben Tubrok a prémes szőnyegére Zuhan, valószínűleg erősen odavágná a fejét és a nyaka is megrándulna, de Ingrid ügyességének hála csak egy nagyot nyekken.
< - Áh. >
Mire Tubrok észbe kapna a kezeit már lefogja Ingrid és lovagló ülésben ráül. A szerepet tovább játszva Tubrok vesz néhány nagyobb levegőt és Ingridre pillant, mintha éppen az életéről lenne szó, ami a gonosz úrnő kezében van. Ennek ellenére elmosolyodik.
< - A fürdőben te jártál pórul. >
Ezután várja, hogy Ingrid bármit tegyen vele. Már az asztalnál ülve Ingrid elmondja az Árnyékhadseregnél átélt élményeit.
< - Sakkoztál? - kérdezi mosolyogva - A tárgyalás előtt? >
A további beszélgetés során Ingrid egészségéről is beszélnek. A további szavak még jobban megnyugtatják Tubrokot, aki már teljesen nyugodtan bólint a válasz előtt.
< - Rendben van. Akkor nincs semmi baj. >
Bár ezzel valamennyire még mindig magát nyugtatja, de nem magára szeretne figyelni hanem Ingridre. Később a szeretők elküldésére kerül a sor, ennek keretében Ingrid jól "kioktatja" Tubrokot. Miután kimondja az utolsó szót is már azonnal látja, hogy ez azért nem esett jól Tubroknak, de még ennél is szokatlanabb számára.
< - Férfiak? Értem mit mondasz, csak nehéz ezt kivitelezni és nem is akarom, de fogom. Ha nő lennék akkor is hasonlóan érezném magam... >
Kellemetlenül megvakarja a tarkóját, aztán annyiban hagyja. Arról mit sem sejtve hogy miután a filmekről beszélnek Ingrid már az asztalon lejt erotikus táncot. Nemsokára pedig Ingrid élvezheti a párja kényeztetését a lábain. Az egész végeztével Ingrid leszáll az asztalról és felveszi a csizmáját is. Az "esélyre" amit kap, Tubrok elmosolyodik, hogy mégis van lehetőség egy kiadós szexre, ha megdolgozik érte.
< - Mindenképpen próbálkozni fogok. - válaszolja hálásan. >
A mozdulatokon láthatja Ingrid is azt hogy milyen hálás neki ezért a párja. A második gondolatában, azt illetően mi is jár Tubrok fejében, az evés és utána a szex, szinte biztos lehet. Valószínűleg amint megtölti a hasát Tubrok figyelme újra csak arra terelődik amin a tárgyalás óta jár az esze. Az evés közben Ingrid és a sütemények kerül szóba. Tubrok tényleg nem érti min is nevet fel Miller, de a borba való kortyolás és az adott magyarázat után ő is hangosan felnevet.
< - Képzelem mit műveltél... Édesszájú vagy. >
A nevetés után is mint a vadalma vigyorog Tubrok és néz, a szerelmesen elkalandozva Ingrid. Nem sokkal később a hamburger és más Zuhanás előtti dolgokról beszélnek. Érdeklődve iszik magába minden egyes szót Tubrok. Többször érzően biccent majd a végén is egyet.
< - Tudom, hogy nem az én dolgom. - kezdi óvatosan - De ha annyira szeretnél hamburgert enni, nem kérheted Maniacot hogy teremtsen neked egy marhát vagy többet, akiket levághatsz és csinálhatsz belőlük húspogácsát? Úgy tudom mesterséges személyek létrehozására is képes, talán egy szakács meg is csinálná neked úgy mint régen. - veti fel. >
Azt Ingrid is tudja, hogy Ragalnak nem szabadna tudni arról, hogy Maniac lényegében tökéletes emberi személyeket is képes létrehozni. Ezek azonban ritkán alkalmazott megoldások és nem is teljes értékű emberek, hiszen a tudatuk maga Maniac ami egy jellemet szimulál. Így kegyetlenség és gyilkosság nélkül pusztíthatóak el egyik pillanatról a másikra. Azonban ez tényleg valóban diszkréten kezelt dolog. A vallási történettel kapcsolatban ismét értően biccent Tubrok.
< - Igen ezt tudom. Ismerem a vallás és mitológia ezen részét. - itt egy pillanatra elgondolkodik - Zsarnoknak tudnia kell Loki hogyan nemezhetett egy lovat gyermekének. >
Mivel rájön hogy ez most nem illik ide, csak megrázza a fejét, hogy ez butaság. Zsarnok persze hogy tudja, hogy ne tudná és ez most nem is fontos. Az anyáskodó intelemre Tubrok rosszallóan rázza meg a fejét.
< - Vigyázok, ne aggódj. Nem lesz semmi bajom. Csak éhes vagyok. >
Vesz még egy levegőt és a hasán végigsimítva újra feljebb helyezkedik a széken, két kezét az asztal lapjára téve.
< - De nagyon kedves tőled hogy gondolsz rám. Mindig értékelem. >
Ha Ingrid befejezi a levesét jön az android elvinni a tálakat, majd egy forduló után hozza is a második fogást. Nem meglepő módon Tubrok erre már nem veti rá magát és falja fel azonnal, hanem türelmesen Ingridre pillant, hogy mit is szándékozik a nő tenni, beszélni vagy enni. Ha enni, akkor lassan nekilát a saját adagjának.

by **Miller lányok** Kedd 09 Dec. 2014, 11:36

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid pontosan azt érte el végül, amit szeretett volna és látta a szeme sarkából, hogy Tubrok elmosolyodik, mert igencsak tetszik neki ismét az, hogy Ingrid ismét sértődött arckifejezést vett fel. A párja szavaiból egyértelműen kiérezte azt, hogy a férfi örülne annak, hogyha végre beletörődne és elfogadná azt, hogy tényleg úrnő lesz. Azonban mégis érezte, hogy ez nem lesz ennyire egyszerű és nem fogja egészen addig úgy érezni magát, amíg a nép el nem fogadja. Máskor nem érdekelte volna, hogy mit is gondolnak mások, de itt Tubrok megítélése is fontos volt és ez is nagy szerepet játszott ebben, meg amiatt is, mert azon aggódhatott, hogy róla fogják a fiúkat, Eyjolfot is megítélni. Hiába a saját része kevésbé érdekelte, de Tubrok mellett Eyjolf is fontos volt, így kettejük miatt a sajátja is azzá vált. Egyébiránt Ingrid örült ennek az egésznek, csak tényleg szokatlan volt a számára, de Tubrok is érezhette, hogy Ingrid számára tényleg nem a rangok számítanak ebben a kapcsolatban, de ezt már az első közös vacsorájukkor is kifejtette, hanem őt az érdekeli, hogy tényleg Tubrokkal lehessen.
< - Dehogy vallom! – felelte felháborodva. – Az vagyok, akkor is, ha annak hívnak, vagy ha nem. Néhány ember véleménye mindezen nem változtathat. >
A fürdőzéshez levő kis mutatvány, amit megígért, hogy megfog tenni tényleg elnyerte a párja tetszését, a férfi szavaira rákacsintott Tubrokra és bólintott, ezzel is kimutatva, hogy megfogja tenni bizony, hogyha lesz tényleg ott fent pihenőházuk és kimegy. Könnyedén kiolvashatta Ingridből, hogy komolyan gondolta, hogy megfogja tenni, már csak azért is, mert elnyerte Tubrok tetszését mindez és igazán semmiség volt később is megejteni mindezt a számára, csak azért, hogy önfeledten boldognak lássa a férfit. A következő kis játékuk az önkényúrnő szerepe volt, amiben jó néhány pillanatig Ingrid alig állt a lábán, mert a párja tartotta szinte a levegőben a megdöntés után. Ekkor vetette be a gonosz tervét, az, hogy megtámassza a szeretett férfit remek ötletnek tűnt, mert tényleg megsérült volna a leérkezés után, de így csak a nyekkenés történt meg a prémes szőnyegre és a komolyabb megütési dolog Ingrid kezét érte, akinek ez szinte fájdalom sem volt. Mire Tubrok pedig észbe kaphatott volna már le is fogta őt és ráült. Örült annak, hogy a párja még ebben a rögtönzött helyzetben is tartotta a szerepét és tényleg úgy pillantott rá, mintha Ingrid bármikor megölhetné. A szavak után elgondolkodott, közben pedig beleharapott az alsóajkába. Nem tagadhatta, hogy akkor valóban ő járt „pórul”, de…
< - Előtte meg számtalanszor te – felelte. – Egyébként is erre tartalak, hogy kielégítsd a vágyaimat. És most szenvedj! >
Persze érezhető volt, hogy nem gondolta komolyan, hogy ezért van csak Tubrok, csupán a szerep miatt mondta mindezt. A szenvedj szó után még egyszer felkacagott gonoszul, a párja két kezét a feje fölé tolta és egy kézzel fogta le azokat, majd az így szabaddá váló bal kezével nekilátott megcsiklandozni a földön fekvő párját a bordáinál így, amíg nem tud mozogni. Direkt azért, mert tudta, hogy a férfi úgyis csikis és szerette hallani a hangját, ez most kellően jó büntetésnek találta. Úgy fél percek keresztül csiklandozta a párját, közben végig lefogva tartva, ha kellett, akkor a lábaival is megtette mindezt, hogy nehogy lerúgja Tubrok őt magáról, amíg ezzel foglalkozik. Csak akkor hagyta abba, hogyha a fél perc alatt valami miatt a férfi nem kapna levegőt, vagy érezhetően nem esne jól neki mindez, egyébként esze ágában sem volt. A fél perc után fejezte be, majd utána megvárta, hogy Tubrok légzése is rendeződjön, hogy levegőt tudjon venni.
< - Nos, még mindig úgy gondolod, hogy pórul jártam, vagy pedig úgy, hogy kielégültem? – kérdezte megjátszott fenyegetéssel. >
A kezét még mindig ott tartotta a férfi bordái felett, ha azt mondja, hogy pórul járt, akkor ismét megcsikizi, majd utána újra felteszi a kérdést. Mindezt addig játszva, amíg a párja be nem ismeri, hogy csak kielégült a zuhanyzóban, de a világért sem járt pórul. Mindezek után már lent az étkezőben egymás mellett ülve Ingrid mesélte a régi kiképzési élményeit. A sakkozásra mosolyogva bólintott ő maga is.
< - Noha szerintem a kikaptam jobb szó, mintsem a sakkoztam – felelte. – Pont sikerült ellenfélnek kikapnom azt az illetőt, akit soha sem tudtam megverni. Nem mintha tudnék olyasvalakit, aki képes lett volna rá. Talán Maniac az egyetlen, aki erre képes. A sakk jobb esetben nem tart órákig, meglehetősen hamar vége tud lenni, főleg, ha elrontod a lépéseket. >
Magyarázta most kicsit részletesebben, mert az efféle dolgokat kihagyta, amikor először hozta fel ezt Tubroknak. Próbálta úgy mondani, hogy érezhető ez nem olyan, mint a hálókon játszott akár napokig elhúzódó stratégiai játékok egyike, vagy társasjáték, hanem jócskán rövidebb annál. Ezek után végül is sikerült a párját teljesen megnyugtatnia Ingridnek, hogy tényleg minden rendben van vele és nem lesz baja. Örült, hogy végül is sikerült megtennie mindezt és a szeretett férfi sem aggódott már tovább. A szeretők kérdésére Ingrid kisebb monológot tartott, hogy mi lenne jó nekik és miért lenne jó ezt nem tovább húzni. Látta és érezte, hogy nem esett túlságosan jól a párjának az, amit mondott. Erre most mit szólhatott volna? A férfiak az ilyet mindig magukra veszik, pedig több évezredes tény, hogy nem képesek a nőket megérteni, teljesen más lenne a világkép, ha igen, de még a Zuhanás előtt évekkel is voltak afféle megállapítások, hogy nem létezik női orgazmus. Ezek után mi mást lehetett volna várni? Semmit sem. Azt a mozdulataival próbálta kifejezni, hogy nem az volt a szándéka, hogy a szavaival megbántsa Tubrokot, csak máshogyan nem tudta kifejezni magát. Egy nőnek mindez triviális lett volna, egy nőnek, nem férfinak.
< - Bármennyire is kellemetlennek tűnik, nem megbántani szerettelek volna ezzel – mondta kedvesen, és igyekezett nyugtatóan is hatni. – Csak azt szerettem volna, hogy senkinek se legyen túl kényelmetlen mindez a bálon. Tudom, hogy nem szeretnéd és azt is, hogy az lenne a legegyszerűbb, hogyha azt mondod, hogy vége és kész, de nem vagy ilyen, így talán még kellemetlenebb, főleg, azoknak, akik szerelmesek beléd. Ha később szeretnéd, akkor ráér később, nem akarlak siettetni. >
Mindez bevett szakítási módszer volt a bunkóktól, bár itt neccesebb, hiszen Tubrok nem mondhatta el azt, hogy már nem szerelmes, mivel soha sem volt az egyik ágyasába sem. Talán tényleg az lett volna a legjobb, ha megtartja őket, de azt meg Tubrok nem akarta és hosszútávon sem lett volna nyerő. Noha már tudta, hogy mit is mondana a szeretőknek. ”Nézzétek kedveskéim, veletek és Tubrokkal ellentétben én egy teljes egységen át tudok szeretkezni megállás és pihenés nélkül, és szeretek is ilyen sokáig... így Tubroknál is addig húzom, amíg ő bírja, úgy tizenkilenc-húsz órát. Nem lenne kifogásom ellenetek hölgyeim ezt kifejtettem neki is, de az csak nektek rossz, ha neki energiája sincs rátok és soha sem néz felétek.” Aztán itt el is ásta magát egy életre, hogy mennyire bunkó és nem is hiszik el mindezt, ahogyan azt sem, hogy nem volt köze a szeretők elküldéséhez. Ezek után, hacsak Tubrok nem akart hozzáfűzni valamit még ehhez, akkor ő maga is ennyiben hagyta mindezt. A kellemetlen téma után roppant kellemes jött, Ingrid táncolt, majd még a lábai is kényeztetve lettek, érezte, hogy mennyire jól esett a szeretett férfinak az, hogy kapott egy „esélyt”, hogy Ingrid sincs teljesen elzárkózva az elől, hogy éjszaka még szeretkezzenek egyet, hogyha Tuborknak sikerül őt felizgatnia. Az persze megint más kérdés volt, hogy mennyire sikerülhetett mindez, és mennyire tud majd ellazulni a meleg vizes medencében.
< - Ebben nem is kételkedem – felelte kedvesen. – Akkor kezdtem volna aggódni, ha nem. >
Szurkálódott továbbra is kedvesen a végén. És ezzel a korábbi gondolata is teljes bizonyosságot nyert, hogy azok után, hogy vége az evésnek, tényleg nem fog tudni a párja másra gondolni, csak arra a bizonyos négy betűs szóra. Így, ha az nem is jönne össze, akkor sem lennének képesek arra, hogy végignézzenek egy filmet, mert Ingrid biztosra vette, hogy Tubrok még ott is folyamatosan próbálkozna, hogy végre valahára felizgassa és levegye a lábáról, hogy együtt legyenek. Az étkezés közben Ingrid előadta azt, hogy valójában mennyit is képes enni és ezúttal már nem csak ő maga, hanem a szeretett férfi is felnevetett, mert ő is tudta, hogy pár napja Ingrid mennyire sok édességet készített és mind el is fogyott segítség nélkül. Ő is mosolygott arra, amit mondott a párja.
< - Igen, de nem csak azt szeretem, hogyha a számban van – felelte kacéran szándékosan többértelműen. >
A végén még Tubrokra is kacsintott, figyelve, hogy mit is fog ehhez a nyílt provokáláshoz a férfi. Úgy vélte, hogy elég nehéz lesz neki megállnia azt, hogy ne látszódjon az, hogy nyel egyet, vagy ismét jobban kezd szorítani a nadrágja odalent. A következőre, hogy Maniac teremtsen neki egy, vagy több marház Ingrid felnevetett, a lelki szemei előtt volt, hogy a hatalmas mezőn, ahol lovagolni szokott és kinti Zuhanás előtti rét van létrehozva az apja szintjén most egy hatalmas legelésző marhacsorda foglalja el a helyet. Viszont, ahogyan a folytatást mondta a párja a nevetése is eltűnt és a szemei is megvillantak. Honnan tudott erről Tubrok? Még Ingrid sem szívesen beszélt erről HPI-sok között sem, nemhogy mással, főleg, hogy nem lenne szabad erről tudnia senkinek. Ez olyan volt, hogy tudták, elfogadták, de inkább elásták igencsak mélyre, főleg, hogy az így létrehozott „személyeket” bármikor megsemmisítették és még gyilkosságnak sem minősült, pedig egy nem Birodalmi személynek ez messze gyilkosságnak számított volna.
< - Erről nem szabadna tudnod, hogy ilyesmi is létezik és, hogy erre is képes – jelentette ki kissé hűvösen, a folytatásnál azonban visszaállt a hangszíne. – Létrehozathatnék marhákat, de mit kezdenék egy csorda közel ötszáz kilós állattal? Időnként van, hogy a régi megszokott gyorséttermi hambugert hozatok létre vele, ami a Zuhanás előtt volt kapható. Nem sűrűn, ez is az egyedüli étkezés miatt van így. >
A mitológia említése kellemesebb volt, kicsit meglepődött, hogy ismerte mindezt. A szavakon elmosolyodott.
< - Annyira nem nehéz ez – felelte. – Én is tudom, az igazság az volt, hogy Loki a szó legszigorúbb értelmében soha sem volt isten. Nem volt sem Áz, sem Ván. Ő jégóriás volt, a jégóriások pedig hermafroditák voltak a mitológia szerint. Arról nem is beszélve, hogy ugye a jó öreg Loki még alakváltó is volt. Nem volt nehéz dolga egy kanca, a nőstény lovakat hívták így, szóval egy kanca alakját felvennie és hát így hágta meg annak az óriásnak a csődöre. Akkoriban csak mágiának hívták, manapság genetikának és képességeknek neveznénk. >
Annak ellenére, hogy Tubrok nem érezte idevalónak Ingrid még elmondta ezt, őt nem zavarta, hogy ilyesmi asztalhoz kevésbé illő téma került szóba. Végül az előétel befejezésekor Ingrid kifejezte aggodalmát, amire először csak rosszallást kapott, utána pedig köszönetet. Ő maga is megcsóválta a fejét.
< - Azt látom, hogy éhes vagy, de attól nem kéne úgy falnod, mintha az elmúlt száz évben egyszer sem ettél volna semmit sem. A végén pletyka indul az androidjaid között, hogy éheztetlek – nevetett fel. >
Tudta és érezhető volt a szavaiból, hogy tudja, hogy soha sem fordulhat elő ilyesmi, csak mégis viccesen vette ki magát. Gyorsan megette a levese maradékát, hogy ne tartsa fel az éhezés szélén álló urát attól, hogy a főfogásra vethesse magát. ekkor jutott eszébe még, hogy mit enne. A vaddisznó nem volt olyan nagy állat, így azoknak még létezniük kellett, egy vaddisznó apró néhány napos kismalac roston, vagy nyárson sütve, fűszerekkel, hozzá vajas krumplipüré és pároltzöldségek remek lenne majd másnapra ebédnek, vagy vacsorának a bál előtt. A főfogás megérkezése után először csak enni kezdett és nem szólalt meg legalább addig, amíg a felét meg nem ette.
< - Azon már gondolkodtál, hogy mi lesz az első közös megjelenésünk, ahol lényegében hivatalosan is elismered, hogy egy pár vagyunk? – kérdezte mosolyogva. – A bált nem számítom ide. >
Ez volt az első mondat, amikor a tárgyaláson történtek után bátorkodott előre tervezni, hogy lesz tovább és talán már ő maga is elhitte, hogy mégsem fog börtönbe kerülni.

by **Bishop** Kedd 09 Dec. 2014, 23:19

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

A sértettet megjátszva Ingrid letisztázza magában, hogy végső soron úrnőként kell viselnie magát. Nem a saját igényei szerint, hanem mert mind a párja, de ennél még fontosabb, a fia jövőjére is kell gondolnia. A felháborodott szavakra Tubrok remekül szórakozva elvigyorodik.
< - Ó dehogyis nem érdekel! - csattan fel ő is - Néhány ember véleménye nagyon is érdekel és még zavarba is jössz. Csak éppen a többség véleménye nem izgat! Ebben közösek vagyunk. >
A jelenet után Tubrok kíváncsian figyeli mi is lesz erre a szerep szerint paprikás kedvben lévő Ingridnek a válasza. Már Ingrid hátsó fél billegető mutatványa után Tubrok viszonozza a kacsintást és még egy csókot is ad mellé Ingridnek. Rövid, de szenvedélyes csók, éppen csak arra jó hogy Tubrok eljátsszon a szeretett nővel, akinek legyen alkalma ezt kiélvezni. Mindez után következik az a játékuk, amely során Ingrid a gonosz önkényúrnő szerepébe kerül. Tubrok már a szőnyegen fekszik maga felett Ingriddel, aki még ráadásul le is fogja őt. A nő szavai után, ahogy a kezeit is felvezeti a feje fölé jól láthatóan nyel egy hatalmasat és felkészül a "kínzásra". Ingrid már az első mozdulatokkal hihetetlen csiklandozó érzést kelt Tubrokban. A férfi azonnal hangosan, a mély hangján felnevet és egész végig nevet amíg Ingrid csak hozzáér. Fél percig könnyen kibírja aztán még mindig nevetve pillant Ingridre. A fenyegetésre nyel még egyet.
< - Pórul jártál. >
Természetesen ezért Ingrid újabb csikizéssel kínozza őt. Majd Tubrok ismét azt feleli hogy pórul járt. Kilencszer egymás után. Ingridnek valóban le kell fognia a férfi lábát, mert tényleg megpróbálja ledobni magáról vagy átfordulni vele. Természetesen ez nem sikerül Ragalnak, csak úgy végzi hogy ki van feszítve a gonosz önkényúrnő alatt. Van olyan helyzet is, hogy Tubrok teste már önkéntelenül rángatózik a nevetéstől, vagy éppen már nem kap levegőt. De ezt sem fuldoklásként éli meg a férfi, hanem egyszerű hangtalan, elfúló nevetésként, ami után - az ötven másodperc leteltével - vehet egy hatalmas levegőt. Tizedjére azonban megjátszott helyesléssel pillant már fel Ingridre.
< - Beismerem, kielégültél. - vallja be amit Ingrid hallani akart - De nem is vagy te olyan gonosz úrnő, ha a legnagyobb büntetés amiben a szolgádat részesíted az, hogy többször kielégíted mielőtt pórul járnál. >
Itt megáll, az utolsó két szóval összerombolt vallomása után, várva az úrnő haragját, de még mielőtt az lecsapna kissé megemeli a fejét, úgymond "utolsó szót kérve".
< - Büntess meg rendesen. Dolgoztass meg vagy készíts ki. Csináld azt velem amit a kertben vagy a siklóban és megfizetek mindenért. >
Ajánl fel Tubrok kellően súlyos büntetéseket magának. Majd ezután férfias magabiztossággal elmosolyodik.
< - Vagy talán én vagyok a kivételezett, kedvenc kegyelted? >
Akármi is legyen Ingrid ítélete ekkora arcátlanság után Tubrok magabiztos mosollyal várja azt. Később immár az étkező teremben Ingrid az Árnyékhadsereges élményeiről mesél lelkesen. A sakkozással kapcsolatban Tubrok bólint.
< - Értem. Akkor gyorsan kikaptál és végeztél is mire én megbeszéltem mindent Diederikékkel. >
Jól láthatóan a Tubrok a kis részleteket és megérti, nem csak a nagyvonalakat és nem csak a beszélgetés dinamikája miatt mondja hogy érti. Ingrid az asztalnál ülve ekkor furcsán érzi magát. Egy pillanatnyi rossz hangulatba ingás kell csak és a képessége aktiválódik. Hirtelen minden elcsendesül és elsötétül körülötte, enyhe hideget érez. Az apját látja, fiatalon. Látja az USA egy katonai ülését, a CIA, FBI, a hadsereg a NASA és más titkosszolgálati személyek egyeztetését. Olyan személyeket keresnek akik katonák vagy ügynökök, fiatalok, rendelkeznek mérnöki ismeretekkel, pilóták voltak vagy tudnak repülni. De ami ennél is fontosabb, hogy a családjuk is visszamenőleg teljesen katonai család legyen és ők maguk hajlandóak legyenek még meghalni is a hazájukért. A misszió titkosított, black operation. A feltételeknek Ingrid apja tökéletesen megfelel. Megkeresik és titokban be is veszik a tizenkét fős egységbe. Gondosan kiképzik, asztronautának is. Minden titkos, nagyon kevesen tudnak csak róla. Sem Steph, sem Jonathan szülei nem tudnak semmiről, jól ki van találva mikor mivel álcázzák a képzést. Végül eljön az akció előtti második nap. Miller éjjel megy és így búcsúzik el a feleségétől, majd átmegy Ingrid szobájába és az alvó kisbabát dédelgeti. Most olyat lát Ingrid az apjában amit talán soha, enyhe félelem van Jon szemében. Fél hogy többé nem látja őket viszont. Az akcióért felelős vezetők szavaiból ugyanis elég erősen kiérződött ha valami balul sül el és lebuknak, ami a legnagyobb veszteség, akkor gond nélkül megszabadulnak tőlük. Az akció előtti utolsó napon azonban Jont kiveszik a csapatból, két kék öltönyös úr jön és egyszerűen elvezetik, beültetik egy kocsiba és haza küldik. A következő képen Ingrid egy vastag összefűzött A4-es fehér lap köteget lát. Rajta fekete betűkkel nyomtatványok. Tisztán látszik a HPI logója a sarokban, a cég megvette az apját az államtól, a szám is ott áll 3 milliárd dollár. Ezután a többi katonát látja, ahogy kilövik őket. Itt már az űrhajó hajtóműve, amely leválik a hordozó rakétáról kék ionos színben ég és nem sok anyagot lök ki magából. A lehető leggyorsabban megérkezik az osztag a Holdra, majd ott helyről helyre ugrálva a felszínen csomagokat helyeznek el. Ők úgy tudják érzékelő szondákat, amelyek az űrt, a Hold felszínét és a Földet figyelik, ott főleg a műholdakat és az esetleges rakétamozgásokat. Azonban a sok intelligens személy már az első két szonda lehelyezése után rájön, hogy ez nem megfigyelő rendszer hanem egy kezdetleges űrbéli fegyverrendszer vagy annak alapja amelyre később lehet építkezni. A szondák maguk nagy hengeres dolgok, belül fém kívülről plasztik borítás, beássák magukat a talajba amíg csak egy sziklának álcázott darab marad belőlük. A csapat még a Hold sötét oldalára is elmegy, nagy teljesítményű reflektorokkal világítva. Aztán egy robbanás, valamilyen tárgy elszabadul. Három halott. Kitör a pánik. Lehelyezik a szondát és elmennek a komppal. Űrséta során az egyik személy ruhája kilyukad és szétrobban benne a nyomáskülönbségtől. A hazafele úton még az úrhajó egyik üzemanyag tartályában is hiba keletkezik. Még két személy meghal. A tizenegy főből öten tértek vissza. Ráadásul a telepített szondák is használhatatlanak, szabotázs történt, belső.
Hirtelen Ingrid visszatér a valóságba a látomás után. Újra az asztalnál ül Tubrok mellett, aki kíváncsian pillant rá. Később Ingrid kellő mértékben megnyugtatja Tubrokot miután kellő mértékben aggodalmassá tette, ugyan nem szándékosan. Ingrid kijelentése után, hogy Tubrok ezt nem értheti meg férfi és nem nő, Miller kedves hangon jobban kifejti a dolgot. Tubrok finoman megrázza a fejét, hogy jelezze, Ingridnek a világért sem kell magyarázkodnia.
< - Nem akarom halogatni. Nem vagyok buta sem intelligencia sem érzelem terén, csak férfiként másképp gondolkozom mint egy nő. >
Miután Tubrok elregéli a sérelmét Ingrid végigfuttatja a fejében azt amit a párja helyett ő maga mondana a szeretőknek. De ezt végül is a saját megítélése miatt elveti. Pedig érzi, hogy ez az igazság, Tubrok képtelen lenne annyit szeretkezni, különösen hogy általában a férfiassága is igen irritált és érzékeny mire Ingrid végez vele és csak később regenerálódik teljesen. Még ezután Ingrid erotikusan táncol az asztalon, mire a lába kényeztetését kapja cserébe. És elhangzik egy kettős ígéret is hogy Tubroknak lesz lehetősége próbálkozni és ki is fogja ő ezt használni. Az utolsó válaszon Ragal elmosolyodik.
< - Csak ne döntsd el előre, hogy nincs esélyem. - kéri szépen Ingridet. >
Ami ezután jön azon azonban Tubrok nagyon-nagyon meglepődik. Mindkét szemöldöke felszalad a homlokára és a szemeiből is az sugárzik, hogy nem hiszi el, hogy Ingrid tényleg ezt és ilyen hangsúllyal mondta el. Széles kaján mosoly ül ki az arcára néhány másodperccel később.
< - Ó tudom én hol szereted még. Jó mélyen és erősen. - válaszolja ugyanolyan kétértelműen. >
Ingrid látja mennyire elnyeri kacérságával a párja tetszését, hogy ezúttal nem ő az akinek "folyton" ezen jár a feje, hanem azért ő is tesz ilyen megjegyzéseket. A kacsintás csak a hab a tortán mindez mellé. De erről az egészről idővel igencsak elterelődik a téma ahogy a hamburgerre tér át a témázgatás. A hűvös kijelentésre Ragal hasonló módon és hangon reagál.
< - Tudom. - itt tart egy kis szünetet - És nincs abban semmi romantika, hogy te magadnak készíted el a saját kezeddel vagy esetleg más segít benne? >
Az érdeklődése komoly, a kérdésével szeretné szépen felderíteni Ingrid mennyire is érdekelt az ilyesmiben, vagy hogy éppen egyáltalán nincs kedvére az ilyesmi, mert időpocsékolás. A mitologikus, vallási tények kifejtésére Tubrok ismét sűrűn biccentget és bólint, hogy lássa Ingrid mennyire is tisztában van mindezzel és nem sötét ismeretlen vizeken evezik ezzel.
< - Tisztában vagyok vele. De te is csak azt tudod mi ez és hogyan nevezik pontosan. A működését te sem érted, és senki más sem. >
Kíváncsian pillant most Ingridre ezután, hogy vajon a nő most már érti-e hogyan is érette ezt az egészet. Tubrok inkább arra lenne kíváncsi minek is kell történnie azzal az örökítő anyaggal hogy egy alakváltó jégóriás utódja egy ló legyen. Az intő és óvó megjegyzéseken Tubrok szinte felnevet, miután a hasában valamivel lejjebb kerül a gyorsan befalt előétel.
< - Az áruló androidjaim, tudnom kellett volna hogy a hülye gépekben sem bízhatok. Lassan csak te maradsz nekem! - feleli játékosan - Ha zavar, hogy így étkezem szólj, nem akarok illetlen lenni. Az androidjaim miatt viszont eszemben sincs nem felenni a tengeri tálamat is. >
Azt érezteti a hangjával és mozdulataival is, hogy a játék és komolytalanság ellenére ha Ingrid bunkónak tartja az ilyesfajta farkas éhes zabálást, akkor szóljon miatt és ő valószínűleg gyorsan elszégyelli magát miatta. A főfogás kiérkezése után Ingrid neki is áll elfogyasztani azt. A piskóta remek, igen nagy darab, gondosan sziget szerűen szétbontva, vaníliás krémmel lelocsolva. A piskóta tetejét pirított cukor és eper díszíti, belül pedig a krém is vaníliás. Hozzá még kisebb kekszhez hasonló sütemény is jár, hogy legyen mit mellé morzsolgatni, vagy akár az öntetbe törni. Egészen sokáig esznek, Ingrid nem szólal meg és a korábbi szavaival ellentétben nem is bánja, hogy Tubrok egyre-másra falja fel a különböző halakat, tintahalakat, rákokat és kagylókat. Ismét "szörnyű" mennyiséget tüntet el a párja, mire ő a fogás feléhez ér és úgy dönt felszólal. A kérdés után a szeretett férfi lerakja az evőeszközöket és az éppen kezében lévő tengeri herkentyűt.
< - Akármennyire is nincs ínyemre, kénytelen leszek békés viszonyt kötni az Afrikai államokkal. Semlegesek és gazdagok, nincs értelme elmérgesíteni a helyzetünket, személyes ellenérzéseim miatt. Szeretném ha ott az oldalamon lennél. Még ha, nem is úrnőként. Még nem úrnőként. Ott és akkor bármit bejelenthetünk, kellően formális és ünnepélyes. >
A szemén látja Ingrid, hogy komolyan gondolja. Talán a bál után ez a legközelebbi időpont is hogy kellő módon bármit bejelentsenek. Természetesen azon kívül ha ők maguk hívnak össze vagy rendeznek erre eseményt. tájékoztatót bejelentést. Ha Ingrid jobban belegondol - bár ez valószínűleg Tubrok gyors gondolatmenetében nincs benne - még jó is lehet ez az egész abból a szempontból, hogy Rip Sure látogatása esetén nem lenne nagyon senki, még a Rocksolid vezetőinek körében sem aki bármilyen nagy bejelentésre kicsapná a hisztit. Hiszen az automatikusan rossz megítélés külpolitikailag. Különösen ha a Rocksolid szuperhatalommá válik.
< - Miért kérdezed? - kérdezi vissza kíváncsian a férfi. >

by **Miller lányok** Szer. 10 Dec. 2014, 11:02

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
< - Még a gondolata is taszít annak, hogy hasonlítunk valamiben – felelte továbbra is megjátszva. >
Persze megjátszott sértettség volt, mivel még mindig végtelenül örült a valóságban annak, hogy ennyire hasonlítanak egymásra, ahol pedig nem, ott szinte tökéletesen egészítik ki egymást. De a szerep miatt ez pontosan úgy hangzott, mintha ez a világ legeslegrosszabb dolga lenne és szinte elviselhetetlen. A fejét és a tekintetét továbbra is a sértett intervallumban tartotta és úgy nézett vissza a párjára önmagában érdeklődve és kíváncsian, hogy erre vajon Tubrok mit is fog lépni. A játékban lényegében ezzel az utolsó mondattal barbárnak és primitívnek tartotta a férfit, így jó kérdés volt, hogy a szerint fog-e lépni, aminek most „megbélyegezte” a nő, vagy pedig teljesen máshogyan. Ezek miatt roppant kíváncsi volt a válaszra és a következő lépésre Ingrid. A fenékbillegető játéknál Ingrid igencsak örömmel vette azt, hogy Tubrok még ha csak rövid ideig is, de megcsókolta szenvedélyesen, amit hasonlóképpen viszonzott is, a végén pedig még rá is mosolygott a szeretett férfira, ekkor még mit sem tudva arról, hogy a következő játékukban milyen szerepet is fog felölteni. Amit pedig igencsak kiélvezett és élvezett is, mint kiderült nem ő volt az egyetlen, hanem Tubrok is nagyon jól szórakozott ebben a helyzetben. Még úgyis, hogy megint ő volt a kiszolgáltatott pozícióban, mert mint általában Ingrid lefogva tartotta őt. külön élvezte Ingrid, hogy meglátta és hallotta azt, hogy mekkorát nyelt a párja, mikor a kezeit a feje fölé vezette, de ezúttal nem olyasfajta kínzást tartogatott a számára, mint amire a férfi számított. Közel sem, most annál sokkalta gonoszabb és kegyetlenebb volt. Erre pedig Tubroknak is rá kellett jönnie az első pillanatban, ahogyan Ingrid a bordáihoz ért és nem izgatni, hanem nemes egyszerűséggel csiklandozni kezdte őt. Végig örömmel hallgatta, ahogyan a párja nevetett a kellemes mély hangján, majd a fél perc letelte után engedte csak szóhoz jutni. Valahol örült, hogy nem a rendes választ kapta, hanem azt, amit nem akart hallani, mert így újra és újra megcsikizhette a férfit. Ahogyan számított rá, valóban le kellett Tubrok lábait is fognia, hogy nehogy lehajítsa a férfi magáról őt, de rajta tudott maradni. Tízszer kellett összesen eljátszania ugyanezt, mire végül megkapta azt a választ, amit elsőre akart. Így sem panaszkodhatott, örült, hogy ilyen sokat, majdnem öt teljes percen át gyönyörködhetett a párja nevetésében, amit úgyis imádott. Ingrid végül is morcosan nézett a férfira, amikor a helyes választ kiegészítette a helytelennel, már éppen készült volna érte újra megcsiklandozni Tubrokot, amikor ismét megszólalt.
< - Szóval ezt szeretnéd – kezdte sokatmondóan. – Nem gondoltam volna az elején, hogy így fogod ezt szeretni. >
Most nem csiklandozva nyúlt Tubrokhoz, a felsőjét kihúzta a szabad kezével a párja nadrágjából és övéből és benyúlt a felső alá. Ezúttal tényleg úgy ért a párjához, ahogyan az kérte, mint amikor megkínoz szokta. Jó néhány másodpercig tett így, hogy egyszerre fájdalmat és gyönyört okozzon, amíg még ezt tette gonoszul mosolyodott el. Szigorúan kivárta azt a pillanatot, amikor a párja már elhitte, hogy így fogja folytatni.
< - Ha rossz leszel, akkor elveszted a kedvenc kegyelt szerepét és tényleg nagyon rosszul fogsz járni! >
Ekkor elengedte a lefogást is, a lábaknál és a két kart is, majd ezúttal már két kézzel csiklandozta meg utoljára. Most már hagyta, hogyha Tubrok szeretett volna, akkor letudja őt fordítani magáról. A csiklandozást ezúttal sem akarta túl sokáig, csak addig, amíg az nem lenne már kellemetlen a párjának. Utána hagyta abba és immáron ki tudja, hogy milyen helyzetben volt eddigre kérdőn pillantott a szeretett férfira, hogy mi is legyen ebből a folytatás. Egyébiránt tényleg nem gondolta volna tegnap este, hogy ennyire fogja élvezni a párja azt, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, főleg nem úgy, hogy még ő kérte, hogy még tegyen így Ingrid. Igaz nem is bánta, hogy így alakult, mert szeretett így játszani a férfiakkal, így mindez is roppant tökéletes volt, csak arra kellett vigyáznia, hogy nehogy ténylegesen mazochistává tegye majd Tubrokot, mert azt nem szerette volna.
< - Nem, mert túlságosan is élveznéd – nyújtotta ki a nyelvét is. – Az pedig nem büntetés, ha oda vagy érte, hanem jutalmazás. A büntetés mától csiklandozás. >
Mosolyodott el gonoszan, bár érezhető volt, hogy nem gondolta komolyan és bármikor, ha érzi, hogy Tubroknak tényleg szüksége van egy kis büntetésre, vallatásra, akkor örömmel belemegy ő maga is. Nem sokkal később már lent ültek az étkezőasztalnál, Ingrid a régi időkről mesélt és a sakkozásról. A kérdésre megrázta a fejét, hogy olyan hamar végzett-e.
< - A második meccset félbe kellett szakítani – felelte. – Az elsőt vesztettem el nagyon hamar, a másodiknál egészen sokáig húzom, hogy külön figyelek rá, hogy N471 ne verjen meg. >
Tudta, hogy mindez nem menti meg attól, hogy ne kapjon ki, de ettől függetlenül próbálta minél tovább húzni, hogy legalább ezzel némi sikerélménye legyen, hogy sokáig képes volt talpon, azaz jelen esetben táblán maradni az ellenfelével szemben. Itt egy pillanatra a jobb kedve megingott és azonnal észlelte, érzékelte, hogy a képessége ismét aktiválódott. A világ elmosódott körülötte és meglátta az apját. Fiatal volt, azonnal tudta, hogy a Zuhanás előtti dolgok ezek, önkéntelenül is elmosolyodott, örült annak, hogy így látta őt. A többi meglepte, egyszerre túlságosan sok minden volt egy helyen, hadsereg, CIA, FBI, nemzetbiztonság, NASA. A nevek és rövidítések ismerősek voltak a számára, ismerte ezeket, hogy melyik cég miben is utazott, mik voltak a feladataik és sorolhatta volna. Egy projektet látott az egyeztetésen, a leírás, hogy kiket kerestek a feladatra túlságosan is triviális volt, mintha az apjára szabták volna, és valóban tökéletes választás volt mindez. Erről soha sem hallott korábban, az anyja sem mesélt, hogy asztronauta képzést is kapott volna az apja. Pedig akkoriban ez nem egy „öt perces” tanulás volt, hanem nagyon hosszú idő. Pillanatokkal később választ is kapott arra, hogy miért nem mesélt az anyja erről, nem tudott róla. Valószínűleg a mai napig nem tud, mert efféle jelentéktelen információk nem voltak optimálisak, sem jelentősek az apja szemszögéből, hogy megossza velük. Éjszaka látta, ahogyan búcsúzott az apja és az anyja, mivel az anyja katona feleség volt és a hírszerzésnél dolgozott az, hogy titkos bevetésre megy valamelyikük mindennapos volt, így nem is kérdezhetett semmit, tudta, hogy nem. A szobát, ahova utána ment az apja megismerte, a sajátja volt, még kisbabaként alszik. Ahogyan az apjára nézett olyat látott, amit nem hitte volna, hogy valaha is tud majd, félelmet a szemeiben. Ha a valóságban a teste reagált arra, amit itt tett, akkor a saját szemei kitágultak és néhány könnycsepp végigpergett rajta végig az arcán, némileg tétován, kissé remegő kezekkel nyúlt a férfi felé.
- Apa! – mondta ezúttal önkéntelenül is eredeti amerikai angol nyelven.
A következő képeken egy nappal indulás előtt egyszerűen hazaküldték az apját. Néhány pillanatig nem értette, majd minden tiszta lett, amint egy aktát meglátott. Megannyi régen megszokott nyomtatvánnyal. Amint azokat nézte döbbenten vette észre a számot. Három milliárd amerikai dollár csak azért, hogy az apja ne repüljön fel a Holdra?! Mindezt a HPI jóvoltából?! A régi pénzek fogalmával is nagyjából tisztában volt, ez kegyetlen sok pénz volt. Persze, ekkor értette meg, már korábban tudták, hogy egyszer ő lesz az egyik UP2, még szép, hogy nem engedhették fel, főleg, hogy a titkos project vezetője eléggé nyilvánvalóan közölte a tényeket. Ekkor merült fel benne a kérdés, hogy vajon mióta követték nyomon őket a HPI-sek, vagyis maga Zsarnok? A következő képeken látta azokat, akiket fellőttek, sokan haltak meg, talán a veszteségek is minimálisak lettek volna, ha az apja is ott van, de így kevesebben mentek, és még szabotázs is történt. Nem bukhatott le Zsarnok az akkor már készülő flottájával, hajóival. Logikus volt az egész. A következő pillanatban Ingrid magához tért és újra Tubrok mellett ült. Ha a szemei tényleg könnyesek voltak, akkor letörölte őket.
< - Rendben vagyok, csak egy újabb látomás, apáról – mondta. >
Bólintott arra, amit Tubrok mondott a szeretőkkel kapcsolatban. Csak remélni tudta, hogy nem bántotta, vagy sértette meg a párját, mert egyiket sem szerette volna. Megértette a férfi nézőpontját, csak segíteni akart.
< - Tudom – felelte kedvesen – Ezért próbáltam elmondani női szemmel, nem akartalak megbántani. >
Direkt úgy mondta, hogy ne érezze a párja, hogy butának, vagy ostobának nézi, mert közel sem volt igaz. Nem nézte annak semmilyen értelemben, csak ezer évvel a háta mögött tényleg nagyon jól tudta, hogy mennyire nehéz a nőket megérteni. Szerette volna, ha a párja megérti, hogy nem kezelte le semmilyen szempontból. Mindazonáltal azt is tudta, hogy saját magának igaza volt és talán a fájdalmas igazság lett volna a legjobb a nőkkel szemben, így saját magukat sem érzik lekicsinyelve, hogy nem mérhetőek az ágyban Ingridhez képest. De volt egy olyan érzése, hogy Tubrok nem hagyta volna, hogy ezt így elmondja a nőknek, így inkább ki sem mondta hangosan, hogy mi fordult meg a fejében. A kellemetlenebb téma után jött a táncolás és a kényeztetés, majd ismét egymás mellett voltak az asztalnál, Ingrid elmosolyodott és megrázta a fejét.
< - Nem, ha úgy döntenék, hogy nincs esélyed, akkor megmondtam volna már most, hogy felesleges próbálkoznod és csak a film legyen estére – felelte. – Nem hoználak így kényelmetlen helyzetbe. >
Ígérte meg, és az ígéretből kiérződött, hogy nem csak mostanra vonatkozna, hanem bármikor, hogyha tényleg nincs kedve hozzá, akkor szólna erről, hogy tényleg hagyják arra a napra ezt. A következő mondatával tényleg sikerült legalább annyira meglepnie a párját, mint szerette volna. Látta, hogy mindkét szemöldökét megemeli a párja és nem akarja elhinni azt, amit hallott és ahogyan. A kaján vigyor már sokkal jobban illett a férfihoz. Örült annak, hogy ekkora örömet szerzett neki azzal, hogy ezt így nyíltan kimondta és még a kacsintás is nyerő ötlet volt. Talán hagyta is volna ennyiben, de még volt egy „visszavágása”, inkább információosztása erre az egészre.
< - És nem csak ott, ahol te tudod – felelte továbbra is ugyanúgy. >
Ezt eddig Tubrok úgysem tudta, de most már mindenről fel lett világosítva. Ezt a mondatot azonban érezhetően nem azért mondta, hogy az utolsó szó, mondat is az övé legyen, hanem csak azért, hogy a párja mindennel tisztában legyen. Ezek után került át a hamburgerezésre a szó, romantika abban, hogy ő maga csinálja meg mindezt? Ehhez legalább egy húsfeldolgozó üzem kellett volna, kivéve, ha úgy kéri meg Maniac-et, hogy darált húst szintetizáljon neki, egyébként nagyon macerás lett volna és túl sokáig tart.
< - Ezeket nem kézzel készítették, hanem gépekkel – magyarázta. – De végül is, ha darált húst kérek Maniac-től szintetizálás után, akkor egészen gyorsan készen van az egész. Úgy egy óra alatt. >
Így ebből lehetett tudni, hogy akkor saját maga is foglalkozik vele és szívesen megcsinálja, de egyébként azt, hogy a teljes marhával neki kéne elbánnia az úgy már túl sok lenne neki. Az érezhető volt még, hogyha esetleg Tubrok segítene neki a konyhában bűvészkedni, akkor örömmel szenvedne ezeknek az elkészítésével. A mitológiai kérdésnél Ingrid örült annak, hogy azért Tubrok is tisztában van efféle dolgokkal és nem kell mindent elmagyaráznia neki a szavain pedig elgondolkodott, így soha sem gondolt ebbe bele, mindig is elég volt neki az, hogy mágia, ami régen mindenek felett állt.
< - Így nem gondolkodtam ezen – mondta. – Ha hazamegyek úgyis kérek mindenből extra feltöltést, genetikából is, utána pontosabb válaszom lehet. Most így egyből úgy gondolnám, hogy mivel Loki magát is lóvá változtatta, a DNS-ének is azzá kellett válnia, ezért nem lehetett gond, hogy kettejük nászából ló lett a végeredmény. Bár akkoriban ezt csak mágiának hívták. >
A következő résznél Ingrid felnevetett, ahogyan színpadiasan kezdte előadni Tubrok, hogy a gaz gépek is megbízhatatlanok. Fel is nevetett, arra pedig hevesen rázta meg a fejét, hogy zavarja-e, hogy ilyen mohón étkezik a párja. Egyáltalán nem volt gond számára, csak maximum annyiban, hogy így ő maga lemarad, mert lassan eszik, de egyébként nem volt kifogása ez ellen. Révén kettejük közül úgyis Tubrok volt az éhesebb, mert saját maga nem lehetett.
< - Nem, egyél csak úgy, ahogyan szeretnél – mosolygott. – Helyes-helyes, ne adj okot nekik a pletykálásra. >
Nevetett fel a végén megint, amint megjött a főfogás belekóstolt a piskótába, ami isteni volt, nagyon ízlett neki. A kapott kekszet beletörte a vaníliás szószba, hogy úgy együtt egye meg a többi résszel. Időnként a párjára sandított, hogy milyen lelkesen eszik, még ezt is öröm volt nézni Ingridnek, valószínűsítette, hogy ez is a szerelem miatt volt. Saját maga kellemes, nyugodt tempóban étkezett és csak miután Tubrok a hatalmas tál felét ette meg szólalt meg ismét csak. A kérdésére figyelmesen hallgatta a választ, hogy mikor is szeretné már Tubrok, hogyha az oldalán lenne, ezt úgy vélte Ingrid, hogy igencsak hamar be fog következni. Az itteni belügyes dolgok egy más kérdés volt teljesen, a külpolitika volt a neccesebb. De ez a lépés határozottan jó volt minden szempontból, ott még ki sem akadna senki azon, hogyha Ingrid felbukkan úgy, ahogyan Tubrok ezt szánja neki. Egy ilyen alkalommal senki sem merne botrányt rendezni, annak pedig még talán örült is, hogy így alkalma lesz végre megismerni Rip Sure-t is.
< - Csak kíváncsi voltam – felelte kissé szégyenlősen. – Örülök annak, hogy esélyem lesz megismerni Sure-t, esetleg a többi Vex-i tanácsost is. >
Tudta, hogy Tubrok nem kedveli őket, és saját maga sem, így gyorsan az esetleges rosszalló tekintet előtt folytatta.
< - Ők is a régi világhoz tartoznak, mint én, emiatt szerettem volna őket mindig is megismerni – magyarázta. – Azonfelül Sure ismeri az anyámat, a zuhany után, amikor aludtam két látomásom, álmom is volt. Az egyik Strupz-ról és a Pride létrejöttéről. A másik az alvilágról és Sure-ról, éppen az anyámat látta vendégül. Az okot nem tudom, azt sem, hogy mikor volt, de az biztos, hogy ismerik egymást. Ilyen közel nem voltam hozzá azóta, hogy elmenekült a húgommal. >

by **Bishop** Csüt. 11 Dec. 2014, 23:57

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Tubrok Ingrid utóbbi megjegyzésén az eddigi pozitív noszogató helyett hirtelen sértett viselkedést játszik meg. Összefűzi maga előtt a karjait, arcát alig észrevehetően megemeli és el is fordul mind a tekintetével mind a testével.
< - Áh. Szóval ez a véleményed. Akkor én sem akarok veled közösködni semmiben sem! >
Így Ingrid megkapja a választ amire roppant kíváncsi volt. Ingrid fenékrázós integetése végül kellemes egymás között kacsintgatásba és mosolyváltásokban végződik. A következő játékok során már Ingrid sokkal dominánsabb és gonoszabb szerepet vesz fel. Főleg ahogy a szőnyegen fekvő Tubrokot "kínozza meg". Hosszas csiklandozás után végül Tubrok vallomást sem de közel sem olyat amire Ingrid vágyott. A nő szavaira Ragal arcára kiül a mosoly, érzi ahogy a ruhája kihúzódik a nadrágból és az övből. Ahogy Ingrid a párja bőréhez ér, hallja hogy Tubrok nyel egyet, majd a még mindig kifeszített férfi megemeli a tekintetét hogy valamennyire lássa is mit művel vele Ingrid. Az egyszerre élvezetet és fájdalmat okozó mozdulatok most is rendkívül látványos hatást váltanak ki Tubrokból, aki érezhetően ezt a kis gyötrést is roppantul élvezi. Amikor Ingrid befejezi Tubrokból önkéntelenül is kiszakad egy hang.
< - Na! >
De többet nem is szól, ráébredve hogy Ingrid gonosz mosollyal az arcán szól hozzá és fenyegeti meg őt. Mondana még erre valamit, de esélye sincs rá Tubroknak. Ingrid gyorsan elengedi és két kézzel kezdi csikizni őt. A férfi azonnal mély, erős nevetésben tör ki, alig bírja megállni hogy ne kapjon Ingrid kezeihez. Végül azonban egy ügyes mozdulattal finoman lelöki magáról Ingridet oldalra és ő is utána fordul. Így mind a ketten a szőnyegen az oldalukon fekve, egymással szemben vannak. A kérdő pillantásra Tubrok elmosolyodik és gyorsan közelebb húzódjon Ingridhez. Éppen annyira hogy az ajkaik súrolják egymást. Így a játék szerint Ingridnek vagy meg kell csókolnia, vagy el kell húzódnia tőle. Mindenesetre Tubrok egyelőre megállja hogy bármit is tegyen csak a közelségével provokál. Ingrid második fenyegető megjegyzése előtt még kinyújtja a nyelvét a párjára. Erre az alkalomra azonban Tubrok lecsap és sajátjával gyorsan elkapja, hogy csókban végződjön az egész.
< - Te kegyetlen... - mondja amit Ingrid hallani akar - Jó fiú leszek. >
Legjobban talán annak örül Tubrok, hogy látja Ingriden, később is számíthat kellő kínzásra és vallatásra az ágyban ha igénye van rá. A kiszolgáltatott helyzetben levést ugyan nem halmozza, mert szeret vezető szerepben is lenni, illetve élvezi a kölcsönös mozgást az ágyban, de ezek mellett azt is imádja amit Ingrid művel vele. Később már az étkezőben vacsoráznak együtt. A sakkozásról szóló beszámolót továbbra is érdeklődve hallgatja Tubrok.
< - Értem. - ad rövid választ. >
Nem sokkal ezután pedig meginog Ingrid kedve és azonnal egy látomást lát maga előtt. A valóságban csak mereven, mozdulatlanul van a teste, enyhén rezonálva, remegve. Így sem a táguló pupillája illetve a folyó könnyei nem láthatóak. Azonban Ingrid a látomásában állva, mint egy külső szemlélő tökéletesen érzi ezeket a folyamatokat. Most úgy és olyannak láthatta az apját mint még sosem. Miután visszatér a valóságba érzékeli, hogy meredten a falat nézi jelenleg. Szerencsére a könnyeket nem kell a szeméből kitörölnie, de a nagyon enyhe remegésen úrrá lesz a teste. Szinte azonnal Tubrok nyugtató, törődő simogatását érzi mag a vállán és a hátán.
< - Jól van. Minden rendben van. - próbálja saját magát és Ingridet is nyugtatni a hangjával, testbeszédével - Ezek a látomások soha nem hagynak békén... >
Ha Ingrid ezzel nem akar most annyit foglalkozni csak továbblépni ezen, akkor Tubrok is így tesz megkönnyítve a nő dolgát ebben. Már a szeretőkről beszélve Tubrok nagyon finoman elmosolyodik.
< - Nem bántottál meg közel sem. Csak nem szeretem a férfi-nő vitákat. Másként nevelkedtem. >
A férfi hangján már érzi Ingrid hogy nem érzi magát sértettnek és lekezeltnek, inkább úgy érezte magát pár pillanattal ezelőttig, mintha a tapasztalt, mindent látó Ingrid butának nézte volna őt. A kellemetlenebb téma után a szex és Tubrok próbálkozása kerül szóba. Ingrid őszinte szavaira Ragal bólint, majd hasonló hangon válaszol.
< - Én sem akarlak kényelmetlen helyzetbe hozni téged azzal, hogy erőltetem. >
Ezen a válaszon is érződik, hogy nem csak mostanra, hanem a későbbiekre vonatkozik. Amint Ingrid kimondja, hogy nem csak ott szereti, ahol eddig Tubrok járt, a férfi szemei mintha megvillannának és a kaján mosolya még szélesebben ül ki az arcára. Látszik a szemein hogy most elképzelte.
< - Ó ezt eddig nem is tudtam rólad... - mondja sokat sejtetően. >
Érdeklődve fordul Ingrid felé, jelezve hogy nagyon is szereti a nőnek ezt az oldalát is. Lassan a szó a hamburgerre és az azzal kapcsolatos dolgokra, konkrétan a szarvasmarhákra és egyéb Zuhanás előtti állatokra is terelődik. Mint eddig is a Zuhanás előtti dolgok miatt rendkívül érdeklődő Tubrok.
< - Értem. - kezdi elgondolkodva aztán lassan megérti hogy mi is van Ingrid szavai mögött - Ha gondolod... segíthetek neked hamburgert csinálni. >
Az ősi északi mitológia és a genetika jól láthatóan mind Ingridet mind Tubrokot nagyon is érdekli és jól elbeszélgetnek a véletlenül feljött témán. A mágiával kapcsolatban értően biccent Ragal. Még kivár hátha valamit kiegészít Ingrid, azután szólal csak meg.
< - Mágia, tudom. De az a ló, mindketten tudjuk hogy nem ló volt. Vagyis, nem olyan mint amit az emberek ismertek régen, genetikailag sem. Csak érdekel ez is. >
A további beszélgetés során Ingrid felnevet az androidos megjegyzésen. Ugyanakkor Tubrokot meglepi hogy erre nevetést és ilyen lelkes fejrázást kap a hallott válasz mellé. Ő maga is elmosolyodik önkéntelenül és így reagál minderre.
< - Még hogy éheztetsz! Kikérem magamnak tőlük! - folytatja továbbra is ugyanúgy remélve hogy Ingrid legnagyobb örömére. >
Remélem azt is Tubrok, hogy végre ezzel ő csalhat elő további nevetéseket Ingridből és nem fordítva és ennek hála tovább hallgathatja a számára gyönyörű csilingelő női nevetést. A második fogás kiérkezése után a szerelmes pár lelkesen eszik. Még Ingrid is gyorsan egymás után eszi a falatokat. Egészen addig csak az evéssel foglalkoznak amíg már félig üresek a tálaik. Miller még abban is gyönyörködik hogyan a eszik a szeretett férfi. Először a hivatalos együttlétükről kezdenek beszélni, amire Tubrok azonnal mond is egy jó ötletet, a külügyi tárgyalásokkal.
< - Mindenképpen lesz rá lehetőséged. Bár én nem szeretném annyira megismerni. Tudod mit gondolok róla... Nem is mondtad hogy volt látomásod. Ezek szerint anyád ismeri a Föld leggazdagabb személyét. Az alapján amit mondtál róla, nem meglepő hogy így szövi a szálakat. Remélem sikerül közel jutnod hozzá. >
Itt egy kis időre elhallgat, majd az ételével vacakolva kissé zavartan lefelé pillantva folytatja tovább.
< - Igazából, a baráti kapcsolaton kívül el kellene érni, hogy valamennyi pénzt szerezzünk tőlük. Anélkül, hogy drogot vagy fegyvert tukmálnának a Rocksolidra. Hacsak nem akarom az elfoglalt területeket kirabolni, nincs más lehetőségem a hiánypótlásra. >

by **Miller lányok** Pént. 12 Dec. 2014, 12:52

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
< - Helyes! Legalább még egy dolog, amiben mind a ketten tökéletesen egyetértünk! – mondta ki zárószónak. >
Még ő is szándékosan sértetten elfordult néhány pillanatra, majd mégis hátrapillantott, hogy mit is csinál a párja. Örömmel látta, hogy az eddigi kedves noszogatás helyett most ő maga is a sértett állapotot vette fel, ahogyan azt a szerep megkívánta. De mivel így most nagyjából vége is volt ennek a játéknak, próbálta kihasználni azt a néhány pillanatot, amíg még háttal van Tubrok neki és a lehető leggyorsabban odalépni hozzá hátulról és meglepetésszerűen megölelni őt. Ezzel együtt pedig a párja hátához simulni és még egy csókot is nyomni a hátára, hogy ezzel is kimutassa, hogy mit is érez valójában. Nem mintha nem tudta volna a szeretett férfi, de akkor is ez most kikívánkozott belőle. A következő játékuk már sokkalta mulatságosabb és aranyosabb volt, mint ez a fenékrázással és integetéssel, utána pedig Ingrid a gonosz önkényúrnő szerepébe bújt bele és nagyon hamar a földön kötöttek is a szokásos pózban, hogy Ingrid van felül és lefogja Tubrokot, hogy a férfi teljesen magatehetetlen. Ekkor kezdte „kivallatni” és „gyötörni” őt a szemtelen szavakért, ami jelen esetben csiklandozást jelentett. Örömmel hallgatta minden egyes alkalommal, ahogyan alatta nevet a párja a kellemes mély hangján, míg végül a tízedik alkalomra kimondta, amit ki kellett. Már-már hagyta volna őt Ingrid, amikor újra szemtelen módon beletűzte azt, ami miatt az eddigieket kapta. Most kezdett tényleg nagyon gonosz lenni, látta a párja mosolyát, ahogyan ezt felvette, amint a nő kihúzta a felsőt a nadrág és az öv alól, hogy hozzáférjen a sima bőrfelülethez. Amint ez megtörtént és végre először érintette a párja hasát az ajkaival meghallotta, hogy a férfi nyelt egyet, ezek után látott neki ahhoz, hogy a szabad kezével és az ajkaival, fogaival egyszerre gyönyörrel teli fájdalmat okozzon. Mint mindig, most is igencsak heves reakciókat kapott, hogy mennyire élvezte mindezt a férfi, főleg így, hogy tenni sem tudott ellene semmit sem, csak tehetetlenül élvezni azt, hogy Ingrid foglalkozik vele. A nő még néhány pillanatra látta, hogy a szeretett férfi felnézett a fejével, hogy lássa is őt, hogy mit művel vele. Most azonban tényleg nem foglalkozott vele olyan sokáig, aztán el is mosolyodott a sértett „Na!” felkiáltáson, ahogyan befejezte a kínzást. Ekkor jelent meg Ingrid ajkain a gonosz mosoly, ami Tubrokba fojtotta a szót és arra már esélyt sem adott a férfinak, hogy újra megszólaljon, mert ekkor csikizte meg. Ismét halhatta azt a hangot, amit annyira szeretett, de ezúttal nem ellenkezett és nem is próbálta fenntartani magát, ahogyan Tubrok ledöntötte őt oldalra és a férfi is fordult vele. Mosolyogva nézett a párjára ebben a helyzetben, főleg, amikor provokatívan közelebb húzódott. Tudta, hogy minek kellene következnie, hogy megcsókolja a férfit, vagy elhúzódik, de gonosz módon egyiket sem tette meg, csak végigsimított a párja arcán és nyakán. Azonban, amikor a második fenyegetése előtt Tubrok kezdeményezett csókot, akkor belement a játékba. A csók alatt a teljes testével hozzásimult a párjához, a karjaival átölelte őt és azzal is magához húzta őt. A csók után sem engedte el őt és így mondta ki a fenyegetést is. A válaszra pedig elégedetten bólintott, pontosan erre várt és ezt akarta hallani. Most sokkalta jobban érezte főleg ennyire közelről, hogy Tubrok örült annak, hogy később is fogja őt Ingrid „kínozni”, hogyha olyan az alkalom és a férfi is kívánja mindezt, annak ellenére, hogy jobban szeret irányítani, de azért oda van azért is, amit Ingrid művel vele. Ennek a ténynek Ingrid örült, és csak remélhette, hogy hasonló viszonzást is kap valamikor, mert ő is szerette ugyanezt.
< - A végére csak beláttad, hogy mit is kell mondanod és mi a helyes válasz – mosolygott. >
Lent az étkezőben jött a sakkos téma után a látomása, szerencsére nem kellett a valós életben letörölnie a szemeiből a könnyet, aminek talán még örült is, hogy nem látta Tubrok megint sírni, így is túl sokszor fordult elő ez, amióta ismerték egymást. kicsit aggódott miatta, hogy ezért a párja tényleg hisztis libának tarthatja, főleg, hogy ő bárkit ennyi miatt bőven annak gondolna. Miután realizálta, hogy a falat bámulta mereven pislogott néhányat és elfordította onnan a tekintetét. Azonnal megérezte a párja kedves és törődős simogatását, ami igencsak jól esett neki, de ezúttal nem volt szüksége nyugtatásra, ez kellemes látomás volt, nem pedig kiakasztó. Az éjszakát leszámítva nem is tudta volna megmondani, hogy mikor volt olyan víziója, ami nem kellemetlen volt, rendben tudta, fent a romoknál kétszer is. De azokat leszámítva. Bíztatóan mosolygott a szeretett férfira és megrázta a fejét.
< - Ezúttal nincs gond – mondta halkan. – Ez nem a kellemetlenek közé tartozott. Hanem egy kellemes emlék volt. >
Lényegében tényleg annak tartotta, hiszen látta az apját újra emberként, főleg, ahogyan saját maga ringatta. Ahogyan az előbb a szavaival és mozdulataival Tubrok próbálta őt nyugtatni, most Ingrid próbálta ugyanezt tenni, hogy a párja érezze, hogy ezúttal tényleg nincs semmi baja sem. Külsőre is láthatta, hiszen most nem kezdett el sírni Ingrid és nem is lett ideges, csak furcsán, távolian mosolygott, némileg bánatosan. Kellett még neki néhány másodperc, de meglehetősen hamar összeszedte magát és hacsak Tubrok nem kérdez rá arra, hogy mit látott, akkor tovább is lép ezen és következhetett máris a kellemetlenebb szeretős téma. Ingrid csak a fejét csóválta, hogy persze, máshogyan nevelkedett. Kíváncsi lett volna arra, hogy Diederik miként is nevelte fel őt, már persze azok után, hogy hozzá került a testvérpár. A fejrázással Tubrok érezhette, hogy butának sem tartotta őt Ingrid csak tényleg ő maga tudta, hogy valószínűleg ilyenben nem nagyon volt járatos a párja, főleg nem abban, hogy megértse a nőket.
< - Értem – bólintott – Úgy nevelkedtél, hogy mindenki azt teszi, amit mondasz, és te vagy a magasabb rangú – mondta, nem kötekedve, csak tényként. – Most pedig lényegében egyenrangú társalgásra készülsz, amihez nem vagy hozzászokva. >
Pedig nem voltak a barátnői az ágyasok, csak ágyasok, tényleg szó nélkül elküldhette volna őket. Már Ingrid is kezdte úgy látni, hogy talán az lett volna a legjobb és legcélravezetőbb az egészben és akkor a párja sem viselte volna ezt ennyire kellemetlenül. Ha régebb óta lett volna itt, akkor tényleg felajánlotta volna azt, hogy beszél velük ő, bár még mindig úgy volt vele, hogy ezt Tubrok úgysem engedte volna meg neki, mert maga akarta rendezni ezt is. A kellemetlen téma után következett a kevésbé kellemetlen, Ingrid pedig kifejtette, hogy mit is tenne, ha nem akarna aznap semmit és nem sértené meg ezzel a párját. A válaszon ismét elmosolyodott, hogy ilyen esetben Tubrok sem próbálkozna túl sokáig inkább, hanem hagyná Ingridet. Örült neki, hogy ennyire emberien és normálisan megtudták mindezt beszélni, bármiféle hiszti és hajba kapás nélkül. Azonban úgy vélte, hogy még egy dolgot hozzá kell mindehhez tennie, hogy teljesen érthető legyen, hogy miért is volt ebben ennyire őszinte.
< - Mivel az én fejem nem fájhat, hogy ezzel próbáljak kitérni előled, és azt sem mondhatom, hogy fáradt vagyok, így az a legegyszerűbb, ha kerekperec nemet mondok – magyarázta a korrektsége okát. – Úgy vélem, hogy ez a legtisztább mindenki számára. >
Bízott benne, hogy Tubrok értékeli az őszinteségét és nem küldi el a fenébe érte. Ezek után, amikor Ingrid kimondta, hogy hol is szereti még azt, amiről éppen szó volt mosolyogva nyugtázta, hogy Tubrok még szélesebben mosolyodott el az egészen, úgy tűnt Ingrid számára, hogy neki sem volt gond, sőt egészen felkorbácsolta a gondolatait. Nem volt nehéz észrevenni, hogy még el is képzelte mindezt, amit most Ingrid mondott.
< - Még elég sok mindent nem tudsz rólam – felelte hasonló hangsúlyban. – Ahogyan én sem rólad. >
A szavai mögött ott volt érezhetően, hogy nagyon reméli, hogy elég idejük lesz arra, hogy minden kis apróságot megtudjanak egymásról és azokat is kiélvezhessék a másikban. Amikor a hamburgerről beszélgettek Ingrid meglepetten nézett a párjára, ahogyan kimondta, hogy segítene neki abban, hogy készítsenek ilyet. Őszintén meglepődött, nem hitte volna, hogy annak ellenére, hogy kiérződött Ingrid szavaiból, hogy egyedül nem is szeret konyha művészkedni Tubrok segítene. Talán, majd egyszer, később valamikor, amikor hoz hozzá kellő alapanyagot otthonról.
< - Köszönöm – felelte őszintén. – Valamikor majd megpróbálhatjuk. Csak nehéz téged a konyhában elképzelni. >
Nem gonoszkodásból mondta, csak látható volt rajta, hogy elképzelte, hogy miként ügyetlenkedik és téblábol Tubrok a konyhában mialatt neki próbál segédkezni. A következő témán, a skandináv mitológiával kapcsolatban Ingrid kifejtette a véleményét, amire a párja is válaszolt. Mind a kettejüket érdekelte ez genetikai megközelítésből is, úgy, hogy nem is tudták, hogy Ingrid révén hamarosan mind a ketten elég közel juthatnak a valós válaszhoz. Bólintott arra, hogy Tubrok érve is helytálló és teljes mértékben elfogadja mindezt. A mágia túl könnyű magyarázat volt, de ezáltal remekül lefedett mindent.
< - Feltételezem eléggé más lehetett a génszerkezetük – mondta. – Ha nem aggódnék amiatt, hogy Tyr-t veszélybe sodrom, akkor kérnék tőle mintákat vizsgálatra, de így nem fogom megtenni. Bár ő Áz és nem óriás, de akkor is egy ló nem volt olyan nagy mutatvány, hisz tudjuk, hogy Loki-nak született egy kígyó, egy farkas és egy félig élő és félig halott lánya is. Sőt a farkas, Fenrir még le is harapta Tyr fél karját. Úgy gondolom, hogy az alakváltás képességéhez lehetett köze, hogy a dns-e kellően instabil ahhoz, hogy bármivé képes legyen alakulni és így jöhettek létre az efféle utódok. >
Még tudott volna hasonló példákat hozni, Zeuszt többek között, bár a görögök közismertek voltak arról, hogy náluk nem volt mágia. Ezek után jött az androidos téma, ami Ingridnek nagyon is elnyerte a tetszését és a heves fejrázása mellé még nevetett is. Tubrok válasza után pedig ismét felnevetett, így a férfi elérte azt, amit szeretett volna és most ő volt az, aki hallhatta Ingrid nevetését és nem fordítva. A főfogás felének elfogyasztása után hozta fel az első kérdést Ingrid, nem csodálkozott azon, hogy Tubrok nem akarta megismerni semmilyen körülmények között Rip Sure-t, hiszen tudta, hogy mennyire nem kedveli őt. arra, hogy nem mondta a látomást némileg szúrós szemmel nézett a férfira, de nem tudta sokáig fenntartani.
< - Csak röpke néhány perces kép volt, ahogyan a másik kettő is, semmi különös igazából – szabadkozott. – Azonkívül nem is nagyon hagytál nekem esélyt arra, hogy bármi ilyesmit elmondhassak. Túlságosan is lefoglaltál. >
Így már érthető volt, hogy a szúrós szem erre a részre vonatkozott, főleg, hogy majdnem újra szeretkezésbe torkollt Ingrid ébredése utáni időszak a tárgyalás előtt. Végül megadóan bólintott és hálásan, hogy így szurkolt neki Tubrok, bár nem tudta, hogy akar-e a közelébe jutni, vagy sem, nem akarta veszélybe sodorni őt.
< - Anyám eredetileg skandinavisztika és történelem szakot végzett az egyetemen, mindig is vonzódott a régi dolgokhoz. A régi Zuhanás előtti világ is régi most már. Szerintem mindenkit ismer, aki emlékszik azokra az időkre és akar is emlékezni. De azt nem tudom sajnos, hogy milyen ügy kapcsán találkoztak, alvilági ügyleteket láttam csak. Azt tudom, hogy az Új Ellenállás tagja… de azt már nem, hogy azok ügyeletlenek-e az alvilággal. >
Amikor Tubrok itt elhallgatott, akkor kérdőn nézett rá Ingrid, főleg, ahogyan meglátta, hogy zavart lett a párja és pótcselekvésként az étellel babrált. De hamar kibújt a szög a zsákból, hogy mi miatt, Ingrid pedig megértően bólintott. Ha kirabolta volna azokat a területeket Tubrok, akkor az tény, hogy roppant vikinges lett volna, de semmiképp sem tett volna jót, talán még lázongásokat is szült volna. Ekkor gyengéden, bátorítóan tette a férfi kézfejére a sajátját, és ha a szeretett férfi ránézett elmosolyodott.
< - Nem szükséges az ő pénzük – mondta. – Ha szeretnéd adhatok én is, amivel pótlod a hiányokat. Ha nem fogadod el csak úgy ajándékba, szerződést is köthetünk, amiben 0%-os kamatra kapod te és a Rocksolid, aztán mikor helyreáll a gazdaság és újra növekszik a GDP, akkor szépen lassan fizeted. De azt sem bánom, ha nem – a szavaiból érezhető volt, hogy teljesen komolyan gondolta mindezt és nem csak azért, hogy Tubroknak kényelmesebbé tegye az egészet. >

by **Bishop** Vas. 14 Dec. 2014, 00:26

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid zárómondatára Tubrok a sértettet játszva még jobban elfordul, szinte már háttal van neki.
< - Cöh. >
Ezután igencsak nagy meglepetés az amit a férfi kap Ingridtől. Miller könnyen, teljes csendben mögé tud lopakodni és meglepetésszerűen átölelni őt. Bár Ingrid így pont nem látja, Tubrok meglepetten pillant le, a mellkasán átfonódó kezekre, majd gyengéden elmosolyodik, utána úgy mozdul hogy Ingrid hátulról még jobban átfoghassa. A csók még külön jól esik neki, amit a hátára kap. Ezen mind érzi Ragal, mennyire is szereti őt Ingrid. A következő játékuk során pedig mindketten a prémes szőnyegen kötnek ki egymáson majd egymás mellett feküdve. Tubrok szándékosan közelebb húzódik Ingridhez, provokálva őt. De végül Ingrid nem tesz semmi olyat amire a férfi számítana, csak gyengéden végigsimít az arcán. Tubrok a saját csapdájába esik bele, és már nem bírja ki hogy csak súrolják egymást az ajkaik, hirtelen megcsókolja Ingridet, úgy mintha éppen a lelkét szeretné kiinni. A második fenyegetés előtt megint Tubrok kezdeményezi a csókot. Tubrok rendkívül élvezi hogy Ingrid teljesen hozzá simul és át is öleli. Az ölelést viszonozza, egyik karját Ingrid alatt cselesen átdugva, mit sem törődve azzal hogy pár perc múlva zsibbadni fog az a része. Ilyen közelségből egészen érzik egymást a másik kis apró mozdulatait is. Tubrok persze a simogatás alatt hamar megtalálja Ingrid fenekét és bele is markol.
< - Annyi kínzás után már kénytelen voltam. - válaszolja ő is mosolyogva. >
Már lent az étkezőben Ingrid látomása után Tubrok azonnal simogatni és nyugtatgatni kezdi őt. De már ő is látja még Ingrid válasza előtt, hogy szerencsére semmilyen baj sincs ezúttal.
< - Áh, szerencsére. >
A viszonzott nyugtató mozdulatok jól esnek a férfinek és így már eszében sincs tovább firtatni mit is látott Ingrid, így Millerrel együtt lépnek át ezen a részen. Még mindig a szeretők kapcsán beszélgetve Tubrok ismét megrázza a fejét.
< - Sokakat egyenlőként kezelek. Egyszerűen csak... kellemetlen lesz. >
Az még mindig látszik rajta, hogy nem szívesen teszi, de tudja hogy meg kell tennie. Azt pedig semmiképpen sem hagyná Tubrok, hogy Ingrid küldje el helyette a szeretőit. Ezután egy másik téma jön fel kettejük között.
< - Igen ez a legtisztább. Hálás vagyok érte, hogy nyílt. Én cserébe nem fogom magamra venni és azt hinni baj van a teljesítményemmel. >
Ingrid bizakodási így nem volt hiábavaló, Tubrok valóban értékeli az őszinteséget. És ezzel lezártnak is tekinti ezt a témát. A következő megjegyzése Ingridnek igencsak elnyeri Tubrok tetszését, kezdetben meg is lepi ugyan de aztán kaján vigyort varázsol a férfi arcára. Hasonló kétértelműségben válaszol ő is.
< - Úgy hiszem még nagyon sok tapasztalatot kell szereznünk, hogy kiismerjük egymást. >
Amikor a hamburgerről esik szó Ingrid meglepetten tekintetén Tubrok majdnem felnevet, de végül mégiscsak megállja ezt. Valóban csak téblábolna és ügyetlenkedne a konyhában, de az biztos hogy nagyon élvezné és tetszene neki.
< - Nehéz elképzelni? - kérdez vissza mosolyogva Ragal - Szerinted miért automatizált a konyhám és végzik a munkát androidok? Olyan ügyetlen vagyok, kész csoda hogy még áll a csarnok. De ha meg akarod próbálni, szívesen teszek-veszek melletted. >
Szinte végig mosolyogva beszél Tubrok és érezhetően ő maga nagyon jól szórakozna és szórakozott a múltban is amikor valamit próbált a konyhában alkotni. Az más kérdés, hogy semmi nem lett belőle, csak egy kisebb tűzeset valószínűleg. Az ősi viking mitológia és a genetika párhuzama mindkettejüket érdekli, így továbbra is erről beszélnek. Tubrok figyelmesen hallgatja Ingrid okfejtését aztán bólint rá.
< - Logikusnak hangzik. De akkor Loki nem is lehetne a mi fogalmunkkal stabil élőlény, ha a génállománya így változott. Bár istenek... náluk sosem lehet az effélét tudni. Tyrt esetleg megkérdezhetnénk erről, ha a mintavétel túl veszélyes. >
Ingridnek még lenne mondanivalója, de a görög mitológiát inkább nem keveri most ide. Mire ideérnek már bőven a második fogásnál járnak, amelyet ugyanolyan lelkesen fal Tubrok mint az elsőt. Ingrid szúrós szemmel pillant, mire Ragal "mi rosszat mondtam" pillantással fordul felé, de végül a nő durcasága elillan. Mint mindig ahogy Ingrid anyja kerül szóba Tubrok pattanásig feszült figyelemmel hallgat és issza magába az információkat.
< - Talán az Új Ellenállás miatt kereste fel és az alvilági ügyleteket csak úgy láttad... - gondolkodik hangosan. >
Éppen csak eltelik valamennyi idő és a szög valóban kibújik a zsákból. Kiderül mi is okozza Ragal zavarát. A férfi zavara akkor enyhül mikor Ingrid az övére teszi a saját kezét, Tubrok erre azonnal felpillant Ingridre és ekkor kapja a mosolyt, aminek roppantul örül. Miután végighallgatta Ingridet hálásan bólint.
< - Köszönöm, hogy ennyire segítőkész vagy. Nem szeretnék tőled kölcsön kérni, mert az nagyon sok pénz lenne. Úgy érezném, hogy kihasznállak. A gazdaság működik, van termelés. A háború után helyre kell állítania károkat, a városokat, elfoglalni az új területeket, azokat is felfejleszteni és javítani, kialakítani ott is a hatalmat. Erre van pénz. Az a pénz amit fel akarok venni nem az államtól, hanem az emberektől hiányozna. Segélyek, támogatások, alacsony árak és adó. Ez is nagyon sok... Jobban örülnék neki ha inkább segítenél nekem egy kicsit. >
Végig próbál úgy beszélni, hogy Ingrid érezze, végtelenül hálás a felajánlásért de nem akarja őt ennyi pénzzel lehúzni és pont neki tartozni, mert tényleg úgy érezni, hogy kihasználja a közeli kapcsolatokat.
< - Remélem nem bánod... >
Mivel Tubrok még mindig nagyon kicsit zavart, továbbra is a másik kezével babrál az étellel és várja mi is lesz Ingrid válasza erre.

by **Miller lányok** Vas. 14 Dec. 2014, 10:28

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid zárásként csak megkapta, amit végül szeretett volna és Tubrok teljesen elfordult tőle már-már a hátát mutatva. Így könnyedén a háta mögé tudott lopakodni és végrehajtani az „aljas” tervét és megölelni a párját. Noha az arcát nem látta így, de azt érezte, hogy sikerült meglepnie és a csók után, amit a hátára nyomott azt is érezte, hogy mennyire jól esett a férfinak mindez és mennyire tetszett. Annak pedig Ingrid örült, hogy a játék ellenére, vagyis azt megszakítva a szeretett férfi úgy mozdult, hogy könnyebben és jobban tudja őt ölelni és így is tett. legalább egy percig tartotta még így átölelve a férfit Ingrid és csak utána engedte el, hogy nem sokkal később majd kezdhessék az újabb kis játékukat. Annak pedig a legvégén mind a ketten már a földön hempergőztek egymás mellett, előtt feküdve a földön. Ingrid örült, hogy sikerült úgy lépnie az arcsimogatással, hogy azzal meglepte Tubrokot, mert a párja egyáltalán nem várta ezt a lépést, minden mást várt, de ezt pont nem. Így pont hogy a szeretett férfi volt az, aki nem bírta ki azt, hogy ne csókolja meg a nőt. Ahogyan egymást ölelték, Ingrid direkt megemelte kissé magát, hogy Tubrok alatta vezethesse át a kezét, hogy még kényelmesebben ölelhesse őt. Így ebben a helyzetben is érezheti a férfi, amit nem sokkal később odalent tényleg realizált is és aggodalom is lett belőle, hogy Ingrid mennyire merev és feszült volt. Ez onnan is érezhető volt, hogy ahogyan Tubrok a fenekére markolt, ezúttal ösztönösen sem tolódott a csípője jobban a párjáénak, mint eddig minden alkalommal. A szavakra megcsóválta a fejét és kissé csúnyán nézett a férfira.
< - Nem is kínoztalak olyan nagyon – felelte megjátszottan durcásan. – Ez csak bemelegítés volt, ha tényleg kínozlak, akkor tényleg kínozlak és valóban úgy jársz, mint a siklóban. Akkor bármit bevallottál volna, még azt is, amit nem követtél el. >
A második részét a szavainak szilárd meggyőződéssel mondta, hogy pontosan tudta, hogy ez történt volna, ha úgy tesz, ahogyan mondja. Ezek után mentek le az ebédlőbe és Ingrid túlesett az apját érintő látomáson. Végül is sikerült kölcsönösen megnyugtatni egymást, hogy ezúttal tényleg nincsen semmi baj és Ingrid is jól van, most nem esett pánikba, nem kezdett el sírni, nem izgatta fel magát a látottak miatt, jól volt. Be kellett ismernie, hogy talán éppen tényleg ez volt a furcsa az egészben, hogy ennyire jól volt és nem szorult vigaszra, vagy nyugtatásra. De néha neki is járt ennyi, hogy kellemesebb látomása legyen, ami egyszerűen csak nosztalgikus. Ezek után hagyták is a témát, hogy a kellemetlenebb következzen, ami a szeretők ügye volt. Abban Ingrid tényleg teljesen biztos lett, hogy úgysem hagyná Tubrok, hogy ő maga intézze ezt az egészet, a párja szavaira pedig bólintott. Persze, hogy kellemetlen, de azt már nem akarta hozzátenni, hogy előbb vagy utóbb mindenképp az lett volna, hogyha ráun egyikre-másikra, vagy valamelyik kiöregszik és megcsúnyul, azért akar megválni tőlük, vagy egyszerűen újakat akar magának. Azonban tudta, hogy a nőknek ezzel számolniuk kellett, amikor ebbe az egészbe belementek, így igazából teljes méltósággal kellene fogadniuk mindezt, noha biztos volt benne, hogy nem mindegyik lesz erre képes. Próbált a lehető legnyugtatóbban elmosolyodni és gyengéden megszorítani a párja kézfejét.
< - Az lesz, tény, de remekül fogod kezelni azt a helyzetet is – próbálta még szavakkal is nyugtatni. – Tudom. >
Látta Ingrid rajta, hogy nem nagyon akarta megtenni, noha tudta, hogy muszáj. Ha a szerint tette volna, hogy nem akarja, akkor örökké az a helyzet állt volna fenn, hogy a nők csak maradnak és várnak, ami még kellemetlenebb lett volna. Nem csak holnap, de a későbbiekben is. Ezek után váltottak ismét témát, ahol az őszinteség volt főleg terítéken, hogy szexuális téren egyikőjük sem hozná a másikat kellemetlen helyzetbe, inkább elmondják őszintén, hogy mi is bántja a másikat, vagy éppen nem szeretne szeretkezni, és így még sorolhatták volna továbbra is. Tubrok szavai után Ingrid is ismét elmosolyodott, örült annak, hogy sikerült megnyugtatnia a szeretett férfit az egésszel kapcsolatban. Noha érezte, hogy a férfi szavai után ő lezártnak tekintette az egészet, de Ingrid még kedvesen megrázta a fejét, volt valami, amit még szeretett volna itt mondani. Közel sem azért, hogy az utolsó szó ismét az övé legyen, csak szeretett volna kedveskedni a párjának az igazsággal. Így a szavaiból is érződött, hogy ismét nem a szemtelensége szólt belőle sem az, hogy mindenáron az övé legyen az utolsó szó, hanem tényleg csak kedveskedni akart.
< - Nincs semmi gond a teljesítményeddel – felelte kedvesen. – Messze átlagon felüli, és amit mondtam, hogy jó néhány általam ismert HPI-st is felülmúlsz az igazság volt. nem csak az egódat políroztam azzal az állítással, hanem tényleg így gondolom. >
A végén még Tubrokra is kacsintott, hogy érezze a férfi, hogy ezt hatalmas bóknak szánta az irányába. Ingrid pedig itt tekintette lezártnak ezt a témát, már tényleg nem tudott volna mit mondani, maximum csak egy mosolyt küldeni a párja felé, hogyha szabadkozni akarna, bár nem úgy ismerte, hogy megtenné, hanem bizton remélhette, hogy Tubrok is örömmel veszi mindezt. A kajánabbnál kajánabb megjegyezések következtek, mind a ketten végig direkt így beszéltek, flörtöltek egymással. Ingrid is szélesen mosolygott és örült, hogy azok a dolgok is elnyerték a párja tetszését, amit most mondott. Eddig is tudta, de most már tényleg meggyőződhetett arról, hogy mind a ketten megütötték a másikkal a főnyereményt, nem nagyon hitte volna, hogy Tubrok találkozott valaha is olyan nővel, aki mindazt egy személyben megtudta volna adni neki, amit akar és eltud képzelni, Ingrid pedig örült annak, hogy nyitott a párja és szinte mindenre vevő, amit ő maga is szeret.
< - Úgy vélem, hogy bőven lesz időnk gyakorolni mindkettőnk örömére és hatalmas lelkesedéssel fogjuk ezeket a lehetőségeket kihasználni – mondta ő is hasonlóan, mint eddig is tette. – Sőt, szinte könyörögni fogsz azért, hogy minél többet gyakorolhass. >
Ezek után került szóba a hamburgerezés és az, hogy Tubrok esetleg segítene Ingridnek. Ő szóvá tette az „aggodalmát”, hogy nehezen tudja a párját elképzelni úgy, hogy a konyhában sertepertél. Ingrid látta, hogy a saját meglepett tetkintetét ezúttal a párja nevetett fel majdnem, de végül csak vigyorogva állta meg. A nagy titokra pedig lassanként fény derült. Most saját maga nem tudta megállni azt, hogy ne nevessen fel, amikor szóba került, hogy miért is automatizált az egész konyha. Így remekül kuncogott ezen az egészen, nem tudta nem elkerülni a figyelmét, hogy olvasson a párja szavai között, hogy mik is történhettek. Elképzelte magában, hogy Tubrok véletlenül összetör minden edényt, kiborítja a tálakat, esetleg felgyújtja a konyhát és halálra éget mindent. Ingrid sem tartotta magát hatalmas konyhatündérnek, de azért ennél azért jobban muzsikált, noha közelébe sem ért annak, amire az anyja volt képes.
< - Ezek után én is csodálkozom, hogy még áll a csarnokod – felelte még mindig nevetés szélén állva. – Nagyobb katasztrófa vagy a konyhára, mint az 1666-os nagy londoni tűzvész, amikor szinte az egész város leégett, vagy Néró Rómára. >
Nérót említette már a medencében, hogy őrült volt és fogta, majd felgyújtotta a birodalma fővárosát, de a másik is kellően beszédes volt, hogy egy teljes város égett le, mert valaki elrontott. Ennek ellenére továbbra is örömmel vette, hogy Tubrok segítene neki és ott lenne vele a konyhában, amíg ő maga kísérletezik és próbálkozik Zuhanás előtti étel elkészítésével.
< - Egyszer behajtom rajtad, de mindenféle óvintézkedést megteszünk, hogy ne égjen le a csarnok – mondta. >
Továbbra is a skandináv mitológiáról beszélgettek, hogy milyen is lehet az modern tudományos szemmel. Bólintott arra, hogy jó kérdés, hogy megkérdezzék Tyr-t minderről, azonban volt egy rész, amivel nem értett egyet és máshogyan gondolta.
< - Nem hiszem, hogy olyan nagyon instabil lenne – kezdte. – Olyannak képzelem, mint a mai alakváltók. Nem hiába vannak az ilyenek magasan az Ultrafejlett Létformák listáján igencsak előkelő helyen. Átok is alakváltó és szerintem ő is eléggé stabil létforma emberként. Még akkor is, ha sokat változott az élete során. >
A korábban látott látomások alapján 100%-osan biztosra vette, hogy az volt a férfi. És ekkor még nem is tudta, hogy a húga is örökölte és azt sem, hogy istennőként még az anyja is rendelkezett alakváltó képességgel, ahogyan azt sem tudta, hogy nem lett volna Zuhanás és génkezelést sem kap, akkor ma is élne, és az anyja istennői képességeiből nagyon sokat örökölt volna, valószínűleg az alakváltást ő maga is. De mivel ezekről nem volt tudomása, így Átok volt a legjobb példa, akit felhozhatott. Azonban azt a részt pártolta, hogy kérdezzenek az effélékre rá Tyr-től.
< - Azt, hogy kérdezzük meg Tyr-t remek ötletnek tartom – felelte mosolyogva. – Ő megerősítheti, vagy megcáfolhatja az ötleteinket. >
Utána került szóba a látomás, határozottan megrázta a fejét arra, hogy az alvilágnak nem volt köze az egészhez, csak úgy látta. Az nem kerülte el egyébként Ingrid figyelmét, hogy mennyire lelkesen figyelt arra a párja, amikor Ingrid anyja került szóba.
< - Nem hiszem, az egész eleje a megszokott drogügyletekkel, fegyver és nőkereskedelemmel kezdődött. Megszokott alvilági ügyek, amikben nekem is volt nem egyszer részem a Milíciában. Így a legalján indult az egész, aztán luxushotel, vagy kaszinó volt a következő kép. Mosolyogva nézett valakire Sure, határozottan úgy, mintha ismerné is igencsak jól a másikat. Ez a valaki én voltam, de tudtam mozogni, amikor úgy fordultam, hogy lássam azt, akire mosolyog és aki felé a karját nyújtja, majd int látszódjon. Anya volt az. Bár azok után, hogy a hírszerzésnél dolgozott nem csodálkoznék, ha az évek során valamilyen titkosszolgálatot épített volna ki. Nagyon rávallana, hogyha megtette volna, és a maffia mindig jó információforrás, ez soha sem változik. >
Ekkor jött, hogy Tubrok zavarba került, jó néhány pillanatig Ingrid sem értette az okát, de aztán kiderült, hogy mit is szeretne még a párja a Vex-től és Sure-tól. Nem volt egy kellemes téma, de Ingrid továbbra is próbálta őt nyugtatni az érintéseivel és szavaival. Itt ajánlotta fel, hogy akár ő maga is ad pénzt, vagy hitelez a párjának a legnagyobb örömmel. A szavakra bólintott, noha elutasítást kapott, de ennek ellenére érezhető volt, hogy mennyire örült annak a férfi, hogy felajánlotta. Persze megértette, hogy miért is utasította el Tubrok mindezt, de Ingrid örült volna, ha így is segíthetett volna a Rocksolidnak.
< - A végén kénytelen leszek egy Afrikai államot alapítani és úgy kölcsönözni neked, hogy ne érezd emiatt magad rosszul – felelte komolytalanul, majd lágyan mosolyodott el. – Megértem, hogy miért nem akarsz tőlem, de ha valaha is meggondolod magad, akkor szívesen adok és ne érezd, hogy kihasználnál. Örömmel segítek és legalább tudnám, hogy a pénzem is jó helyre kerül. >
A mondandójának a komolytalan rész utáni fele tényleg komoly volt, hogy örömmel segít a tárgyalások során és neki nem lenne olyan érzése sem, hogy kihasználja Tubrok. Tényleg segíteni szeretett volna a Rocksolidnak, hogyha tudott, főleg, hogy tényleg annyi pénze volt, hogy nem is tudott vele mit kezdeni, illetve hozzá sem nyúlt. Mindene megvolt odahaza a rangja miatt, most, ha Flottás lesz, akkor pedig főleg, hogy így lesz. A második részre megrázta a fejét és, hogy mégjobban megnyugtassa a párját odahajolt hozzá és egy puszit nyomott az arcára.
< - Nem bánom, de azért szeretném, ha ezt is egy opciónak fenntartanád, ha a Vex mégsem adna olyan kedvezően hitelt neked – mondta. – Egyél szépen tovább, vagy kénytelen leszek megmondani az androidoknak, hogy hiába van előtted az étel, nem eszel. >
Mondta már a második részt ismét kedvesen és kicsit komolytalanul. Megvárta, amíg Tubrok újra nekilát az étkezésnek és saját maga is csak akkor folytatta a saját vacsoráját, ám most nem szólal meg addig, amíg el nem pusztítja az utolsó falatot is. Utána szólal csak meg ismét.
< - A desszertet itt esszük meg, vagy elindulunk azzal a medencék felé? – érdeklődött. >

by **Bishop** Hétf. 15 Dec. 2014, 23:01

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid egy percig szeretetteljesen öleli a párját, majd elengedi. Tubrok ahogy szabaddá válik megpördül a saját tengelye körül majd egy lendületes mozdulattal öleli át most ő Ingridet és húzza magához, pont úgy mintha ezer éve nem látták volna egymást. A második ölelés után már megtudják kezdeni a másik kis játékukat. Az egésznek a végén a prémes szőnyegen, egymás karjaiban, szorosan ölelve és csókolózva heverésznek. Ingrid szavaira Tubrok elégedetten mosolyodik el.
< - Amúgy is bármit bevallanék neked. Akkor könyörögtem, hogy mindent bevallhassak. >
Ezzel Ingrid még egy csókot nyer jutalmul az alig pár milliméterre lévő Tubroktól, annak jeléül, hogy mennyire jól is vallat a nő. Nem sokkal később már az étkező teremben vacsoráznak. Ingrid kicsit jobban megszorítja Tubrok kezét és biztató szavakat mond neki, ez mind láthatóan nagyon jól esik Tubroknak, de főként a fizikai érintés az ami olyan számára mintha belső cirógatás lenne. Egy mosollyal az arcán fordul Ingrid felé.
< - Köszönöm, hogy bízol bennem. >
Mondja Tubrok, reménykedve hogy Ingrid nem csak azért mondta mert ezzel ráveheti hogy minél előbb elmenjen a szeretőkkel beszélni, hanem mert így is gondolja. Ezután egymás szexuális igényei kerülnek terítékre és gyorsan meg is beszélik, ha Ingrid nem akarja, akkor elmondja és ezt Tubrok el is fogadja. Azonban azaz utolsó megjegyzés, amit Ingrid teljesen őszintén elmond ismét telibe talál. Tubrok néhány másodpercig azt se tudja mit mondjon, csak egyszerűen érzi hogy ez nagyon őszinte volt a párjától és nagyon jól is esik neki. Végül egy hálás mosoly jelenik meg az arcán.
< - Elhallgatnám egy napig is. >
Most nem a túlzott magabiztosságával szól, hanem a vallomásért hálás hangon. Ingrid pontosan tudja, hogy a párjának, kettejük kötelékén és egymásra hangoltságán kívül is minden testi adottsága és tapasztalata megvan hogy ennyire jó legyen, valószínűleg más HPI-s nővel is jól el tudna bánni. És ez mind földi embereknél nagyon ritka, így Ingrid ezzel is még egy ászt ütött meg a sok másik mellé. Itt már Ingrid és Tubrok is lezártnak tekinti a témát. A következő résznél már szándékosan flörtölnek egymással újabb és újabb utalásokat, megjegyzéseket téve.
< - Vagy az is lehet, hogy te fogsz könyörögni, ha már a gyakorlás közepén vagyunk. - dobja vissza a képzeletbeli labdát Tubrok egy kacsintás kíséretében. >
Ahogy a hamburger készítés kerül szóba Tubrok örömmel hallgatja és nézi a nevetésben kitörő Ingridet. Igaz ez csak egy felkuncogás, a férfi számára mégis több. A szemrehányásra Tubrok a kettejük között megszokott hangon válaszol.
< - Nem vagyok katasztrófa. >
Az utalásokat többé-kevésbé megértette, de úgy gondolta legalább ennyire illik magát megvédenie ha már ténylegesen nem sikerült leégetnie az egész csarnokot. Talán csak az aktuális sütőt. Kicsivel később már lelkesen beszélgetnek az északi mitológiáról és pont Loki kerül szóba. Tubrok érdeklődve hallgatja Ingridet és továbbra is igyekszik minden információt megjegyezni.
< - De Átok technológiával vált alakváltóvá, még ha marsi, a legtöbbek számára érthetetlen technológia, akkor is. Lokinál ez egész más lehetett. - mondja tovább a magáét. >
Ingrid egyetértő véleményére Tubrok lelkesen bólogat.
< - Ha már nem lesz mindenkinek az a gondja, hogy mi van kettőnkkel, felvetem neki. >
A hangjában az is érezhető, hogy a gond szót most egyáltalán nem gondként, hanem ellenkezőleg képzeli el. Nem sokkal ezután jött Ingrid látomása a saját anyjáról és Rip Sure-ról mint következő téma. A részletesebb elmondást, mint ahogy ma már számtalanszor tette Ragal feszült és teljes figyelemmel hallgatja végig. Ez teljesen természetes számára, hogy ennyire koncentrál, ugyanis ennyire fontos neki Ingrid és semmit nem akar belőle elmulasztani.
< - Nem kaptál több információt az anyádról? Csak ennyit? Sem helyszín, sem idő? - kérdezgeti tovább segítőkészen és érdeklődve. >
Mint mindig ha Steph kerül szóba, Tubrok próbál legalább szóban segíteni Ingridnek, hogy ne legyen olyan kellemetlen azaz emlék ami az anyjával történt. Még ha ez régen is történt, mintha ez egy ösztön lenne Ragalnál. Az étkezés vége felé Tubrok már igencsak gyorsan nyeli egymás után a falatokat, egészed addig amíg a kellemetlenebb téma meg nem akasztja. Ingrid még mindig szinte a saját bőrén érzi, hogy Tubrok mennyire zavarban van az egész miatt. Hogy pénzt kell szereznie, kiktől, hogy Ingrid felajánlotta de ő mégsem fogadhatja ezt el. Végül Tubrok leteszi a kezében lévő félig már időközben szétszedett kagylót és újra Ingridre pillant.
< - Nem akarom a te pénzedből biztosítani a népem jólétét. Mindenkinek kellemetlen lenne neked tartozni, én is másként érezném magam és előbb-utóbb te is. Jobb ha csak segítesz nekem. - itt tart egy kis szünetet, hogy Ingrid később mondott szavaira is válaszoljon - Fenntartom, ígérem. >
Ingrid amint kimondja, hogy a párjának ideje lenne ennie egy rosszalló pillantást kap cserébe Tubroktól és a férfi még hasonlóan meg is rázza a fejét.
< - Most nem tudom eldönteni, hogy mégis a barátnőm vagy az anyám vagy. >
Kis ideig még, ha Ingrid el is kezd majd enni, Tubrok szándékosan nem teszi, majd csak később. Ennek ellenére az utolsó falat rákokat és halakat már úgy nyeli le, hogy "rossz nézni" és mintha eddig egy falatot sem evett volna. Az igénybevétel valóban nagyon sok kalóriát emészt fel benne és pótolnia kell. Az evés után Tubrok emeli aztán kiissza a poharából az összes bort. Ingrid szándékosan nem is akar addig beszélni amíg be nem fejezik, így ez nem is történik meg. Ő egy kicsit később tud csak a piskótával végezni.
< - Én nem rendeltem desszertet. Csak neked van fagylaltkelyhed, azt hozhatod kézben. - itt egy pillanatra megáll - Én szívesen lennék már vízben. >
Az android nemsokára érkezik is, egy hatalmas üveg kehelyben lévő fagyi hegyet hoz Ingridnek. Az egyik felén szó szerint jeges jégcsapok állnak, míg a másikon zöld lángokkal ég valamilyen alkohol, még gyümölcsök is vannak mellé. A kehely átadása után az android az összes már nem kellő tálat felveszi és elindul vele.
< - Látom remekül ízlett a vacsora. Kívánnak még valamit. >
Ha Ingridnek nincs más, Tubrok int a gépnek, hogy most elhagyják az étkezőt és ezzel Ingridre pillant, hogy most hogyan és miként is induljanak el a fürdőkhöz.

by **Miller lányok** Kedd 16 Dec. 2014, 13:09

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Miután elengedte Tubrokot örömmel vette Ingrid, hogy a párja hirtelen és gyorsan fordult meg és most ő ölelte meg őt, ahogyan az előbb ő tette a szeretett férfival. Boldogan simult bele Tubrok karjaiba és ölelte viszont a párját. Hasonlóképpen tette, mint a párja, mintha tényleg ezer éve nem találkoztak volna. Ezúttal ez az egész csak olyan kedves ölelkezés volt, bármiféle provokációtól mentes, csak egyszerűen a szerelmes pár örült annak, hogy ezt megtehetik a másikkal és ettől volt különleges és roppant kellemes az egész. Miután itt elváltak mutatta meg Ingrid a báli ruháját és vette fel az önkényúrnő szerepét, az egész játék végén pedig mind a ketten már a szőnyegen ölelkezve feküdtek néhány csókkal színesítve mindezt. A feszültsége és merevsége ellenére Ingrid örömmel bújt most is Tubrokhoz, ezúttal sem provokálóan, csak kellemesen kihasználva, hogy így érezheti a férfi testének melegét és közelségét. A nap korábbi eseményei miatt most leginkább erre volt szüksége és beérte ennyivel is, nem volt a részéről egy csöppnyi szexuális fennhangja sem az egésznek, még úgysem, hogy hihetetlenül rövid ruha volt rajta. Szerencsére a ruha kellően idomult a testéhez és nem csúszott fel a csípőjéig ebben a helyzetben sem, nem hiába volt oda a HPI-s ruhákért, nem kellett semmilyen balesettől sem tartania soha sem. A vallomásra elégedetten mosolyodott el és a csókot is viszonozta. Pontosan értette, hogy mire kapta a csókot, tisztában volt vele, hogy mennyire jól megy neki a vallatás és minden ilyesmi.
< - Ezenfelül ellenállhatatlan vagyok, így még szép, hogy képtelen vagy nekem nemet mondani bármiről is legyen szó – felelte pimaszul, majd rákoppintott Tubrok orrára. – Mennünk kellene vacsorázni mielőtt éhen veszésed közepette engem akarnál felfalni. >
Ha Tubrok nem tiltakozott, akkor lassanként elengedi a férfit, kihúzza alóla a kezét és felül, majd egy kecses mozdulattal felkel úgy, hogy ügyel arra, hogy véletlenül se látszódjon semmije a rövid ruhában, ha pedig Tubroknak is kell segítség a felálláshoz, akkor a karját nyújtja, hogy felsegítse. Így utána el is indulhatnak vacsorázni. Lent az étkezőben már előkerült a kellemetlenebb téma, a szeretőkkel kapcsolatban, ahol Ingrid végül is sikeresen meggyőzte a férfit, hogy már a bál előtt küldje el őket mindenkinek a békéje érdekében. Amint ez megvolt, akkor utána már csak az volt hátra, hogy meggyőzze a férfit, hogy tényleg bízik benne és tudja, hogy rendesen fogja tudni kezelni a helyzetet, mivel a reménykedést kihallotta a párja hangjából. A reménykedés közepette Tubrok könnyedén kiolvashatta Ingridből, hogy a nő nem csak úgy mondta, amit mondott, hanem tényleg úgyis gondolta, hogy bízik benne, sőt, tudja, hogy képes a lehető legjobban megoldani ezt a helyzetet. Ahogyan az is látható volt, hogy nem azért kérte már mostanra ezt, hogy mihamarabb megszabaduljon a „riválisoktól”, hanem nőként tényleg képes volt átérezni a helyzetüket és mindenkinek a lehető legjobbat szerette volna. És ezenfelül talán pont hogy saját magát helyezte ebben az ügyben a leghátrább. Direkt engedte ezt most, hogy kiolvashassa Tubrok belőle, ha szerette volna, így is próbálta a szeretett férfit teljesen megnyugtatni.
< - Mindig fogok benned bízni, amíg csak élek – felelte halálosan komolyan. >
A hangsúlyból pedig, ha eddig nem győzte meg a testbeszéd Tubrokot, akkor ez volt a végső bizonyíték, hogy tényleg így gondolta. Most Ingrid remélte, hogy ezzel tényleg sikerült a párját meggyőznie és nem fog kételkedni a későbbikben ebben. Ezek után a szexuális igényeknél Ingrid, ahogyan várta is a bókja tényleg nagyon betalált, látható és érezhető is volt, hogy mennyire jól esett a párjának, ahogyan ezt kimondta. Tudta magáról, hogy mennyire szerencsés volt, hogy ilyen férfit sikerült kifognia. Nem volt elég, hogy ennyire jó az ágyban, ilyen sokáig bírja ott, de még az is, hogy lelki vonatkozásban is lényegében a lelki társa volt Ingridnek. Ennek hála sikerült ilyen rövid idő alatt ennyire egymásra hangolódni, már csak azt sajnálhatta, hogy Tubrok szervezete nem képes arra, hogy nála is létrejöjjön a szexuális anyagáramlás, mert akkor lett volna teljesen tökéletes minden. Igaz nem panaszkodott, mert ha a párja HPI-s lett volna, akkor bála is kialakult volna mindez. igazából ténylegesen saját szemszögből megütötte a főnyereményt, főleg, hogy Tubrok még így emberként is képes lett volna arra, hogy nem csak őt, de más HPI-s nőket is kikészítsen az ágyban. A hálás köszönetre már nem felelt szóban csak egy sokatmondó „tudom ám azt” mosoly jelent meg az ajkain, hogy az efféle bókokat Tubrok örömmel hallgatná órákon, napokon át. Bár, melyik férfi nem? Nem tudott volna ilyet mondani. De ezzel már Ingrid is tényleg lezártnak tekintette a témát és következett a nyílt flörtölés kettejük között. A visszadobott labdára elégedetten mosolyodott el, már pontosan tudta, hogy mit is fog erre felelni, az elégedett mosoly kacér lett és még az alsó ajkába is beleharapott miközben hosszú másodperceket várt. Tudta, hogy ezzel elérheti azt, hogy a párja türelmetlen legyen, mindig sikerült eddig, így szándékosan erre játszott, főleg, hogy mennyire szemtelen lesz az a válasz, amit adni készül. Ha meglátja végre, hogy Tubrok türelmetlenül kezdi várni a választ, csak akkor fog megszólalni.
< - Most már tudom, hogy milyen aljasságokra vagy képes, így feltudok készülni, és ha könyörgésre akarsz bírni, akkor jobban kell dolgoznod – felelte már-már azon a búgó hangon, ami a reggel folyamán is igencsak beindította Tubrokot. >
A következőkön Ingrid remekül elszórakozott, hogy elképzelte a párját a konyhában, hogy mit össze nem szerencsétlenkedik ott. A kacagás és nevetés közben feltűnt neki, hogy milyen szerelmesen nézi őt Tubrok és a válaszon is jót szórakozott, amit a kettejük közötti megszokott hangszínben kapott. Itt erőt kellett vennie magát, hogy ne öltse ki játékosan ismét a nyelvét Tubrokra, hogy nem hisz abban, hogy ezt mondta a férfi neki. Csak mosolyogva ingatta a fejét a védekezésre. Mindez sem volt bántó, nem akarta megbántani vele Tubrokot, csak most volt egy kép a fejében, ami érezhetően nem fog addig eltűnni, amíg a saját szemével nem látja, hogy tényleg nem égeti le az egész csarnokot a férfi. Ebből a témából jutottak el végül is a régi skandináv dolgokhoz és valahogyan az alakváltók révén Átokhoz is. Itt ismét nem értett annyira egyet Tubrokkal, bár elég furcsa és egyhangú beszélgetéseik lettek volna, ha mindenben egyetértenek.
< - Nem tudhatjuk, hogy az Ősi-Marsi technológia előtt nem volt-e alakváltó – érvelt a saját gondolatai alapján. – Lehet, hogy az volt már és ezért választotta ki Sárkány őt és Bestiát. Egyelőre azonban nincs is akkora hozzáférésem ezekhez, mert nem vagyok flottás. >
Mondta kissé bánatosan ezt. Annak ellenére, hogy a Spear vezetői ismertek voltak eléggé rejtélyesek is. nem tudta, hogy kinek mi volt az alapképessége, mit kaptak csak a marsi technológiának hála.
< - Ha hazamentem körbenézek anyám feljegyezései között, hátha találok valamit még Loki-ról – ígérte meg. >
Főleg, hogy mind a kettejüket érdekelte a téma és örömmel utánanézett annak, hogy az anyja foglalkozott-e effélével. Arra a részre hálásan bólintott, hogy Tubrok majd Tyr-nél is kérdezősködik. A „gond” szót pedig értette, hogy úgyis ők ketten lesznek a pletykák középpontjában jó ideig, a nő, akinek sikerült levennie Tubrokot a lábáról. Ingrid úgyis biztosra vette, hogy nehéz lesz elhinni és azt hiszik majd, hogy tényleg boszorkányként megbabonázta a párját. Azt pedig szívből remélte, hogy Tyr tud majd nekik információkat mondani és új, érdekes információkat mesélni. Örült volna neki, hogy legalább valaki mesél erről. Utána kezdte mesélni, hogy látott álmában egy víziót az anyjáról. Örült annak, hogy Tubrok ennyire érdeklődő az anyja és minden iránt ami Ingridet érinti, ha már úgyis biztosra vette, hogy az apját nem szívesen emlegetné, hiszen ott nem volt kíváncsi arra, hogy mit látott. igaz nem csodálkozott, nem HPI-sként valószínűleg önmaga is félt volna belegondolni, hogy a választott párja apja egy UP2. Talán sikoltozva menekült volna el, hogy bocs, bármennyire is összeillünk ez neki sok. Kissé szomorúan csóválta meg a fejét a kérdés után, örült volna, hogyha több információja van, de nem volt.
< - Sajnos csak ennyi – mondta. – Egy luxushotel volt, a külsejét láttam, bizonyára megtudnám találni a Vex-en belül, ha akarnám. Biztosra veszem, hogy Sure saját egyik hotelja a helyszín. Időpontot nem, azt soha sem, egyik álmomnál, víziómnál sem szerepel dátum, bár időnként látok egy-egy olyan cselekményt, amikor be tudom azonosítani nagyjából az évet. Mint Strupz esetében. De itt semmi, bármikor lehetett 600 után a napjainkig. Anyáról több nem, ez az álom nem róla szólt, hanem Sure-ról, hogy mekkora hatalma és befolyása van. >
Fejtette ki teljesen az egészet. Sajnos a képessége nem volt teljesen belőhető időkre. De remélte, hogy most, hogy már, hogy tudja, hogy ez képesség fogja tudni fejleszteni és pontosabbak lehetnek a látomásai. Ezek után még ettek egy darabig, majd az újabb kellemetlen téma merült fel a pénzkölcsönzés a Vex-től. Ingrid bólintott, hogy megérti, hogy tényleg kellemetlen lenne mindenkinek, ha ő adna kölcsön, olyan lenne mások szemében, mintha a Birodalomnak tartoznának és nem venné ki jól magát, pedig nem erről lett volna szó egyébként. Magánál tudta, hogy nem nézne máshogyan a helyre, vagy Tubrokra, mert eltudta különíteni ezt, főleg, hogy saját magának pénzre sem volt szüksége semmihez, de azon nem csodálkozott volna, hogyha a párja, akkor is kellemetlenül érezte volna magát, vagy bárki más.
< - Értem, plusz külpolitikában is tűnhetne úgy, hogy a Birodalom pénzeli a Rocksolidot – mondta jelezve, hogy érti. – De szívesen segítek összehozni a tárgyalásokat és abban is segíteni neked, hogy ne verhessen át Sure és a lehető legjobb opció szerint sikerüljön a tárgyalás. >
Ígérte meg őszintén, hogy tényleg mindben a párja mellett áll és segíteni fogja őt bármilyen szerepkörben is lesz ott a tárgyalásoknál. Amint ezen túl voltak és ismét megnyugtatta Tubrokot mondta ki, hogy ideje lenne folytatni a vacsorát. A szúrós nézésre és a szavakra felnevetett, hogy nem lehetett eldönteni, hogy barátnő, vagy anya jelenleg. Láthatóan nem vette túl komolyan sem a fejcsóválást, sem pedig a rosszalló nézést. A végén mégis kedvesen szólalt meg.
< - Csak szeretném egyszer tényleg befejezni a vacsorát és nem félbehagyni – mondta komolyan. >
Ezek után mielőtt folytatta volna a vacsorát még beleivott a gyümölcsborába. Még így is, hogy Tubrok később kezdett bele a folytatásba is előbb fejezte be a vacsorát, mint Ingrid. Amint ő is végzett a maradék borát megitta, arra pedig bólintott, hogy mehetnek majd. Végül is nem volt azzal baja, hogy útközben egye meg a gyümölcskosarat és fagylaltot is. amikor az android megérkezett Ingrid átvette tőle a rendelt desszertet, amit egyből meg is kóstolt és csak utána felelt az androidnak.
< - Amit kértem reggel vacsora utánra – kezdte. – Azt hozzák át a fürdőhöz és még egy adag folyékony állapotban levő csokoládét is kérek hozzá – itt ekkor néhány pillanatra szemtelenül nézett Tubrokra. – Akkor sem mondom meg, hogy mit kapsz. >
Még egy nagy kanállal evett bele a fagylaltba és evett hozzá néhány szem gyümölcsöt is. Amint ezeket lenyelte akkor szólalt meg ismét.
< - Te vezetsz, nem tudom, hogy merre vannak a medencék – mosolyodott el. >
Ha elindulnak, akkor ismét közelebb húzódik Tubrokhoz, jelenleg nem tudott belekarolni, megfogni a kezét, vagy átölelni őt, mert akkor nem tudta volna a desszertjét enni, de így is hozzábújva igyekezett haladni, ha a párja átöleli, vagy nem megy el mellőle, akkor még egy falat fagyit is nyújt felé kanállal haladás közben, hogy ő is egyen egy falatot.
< - Ha megérkezünk a fürdőhöz bajban leszel – felelte kissé szemtelenül. – Hogy fogod eldönteni, hogy fehérneműben látnál inkább, vagy a vízben magad mellett? A kettő együtt ugye tudod, hogy nem fog működni? >

by **Bishop** Kedd 16 Dec. 2014, 23:48

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid és Tubrok még percig ölelkeznek. Nincs most kettejük között semmilyen provokáció, Tubrok ugyan néhányszor végigsimít a hátán, de ez is csak kedveskedés most, semmi több. Hosszú percekkel később kezdi csak el Tubrok elengedni Ingridet. Ezután következett a báli ruha bemutatása, ami befejeztével újabb játékba kezdtek mindkettőjük legnagyobb örömére és ez azzal végződik hogy egymás karjaiban vannak a szőnyegen. Mivel Tubrok érzi, hogy Ingrid mennyire feszült és merev még mindig, annak ellenére hogy a nőben most egy csepp szexuális vágy sincs, mindkét kezével megragadja Ingrid fenekét és masszírozni kezdi ott őt, néha kicsit jobban belemarkolva az idomba. A következő csók után Ingrid szavaival csak tovább fokozza Tubrok jókedvét. Az orrkoppintás is nagyon tetszik neki, de azért egy "na" kiszalad a száján.
< - Igen, mennünk kellene... - válaszolja, éreztetve hogy csak kellene de még nem szeretne. >
Mivel azonban Ingrid indulna így csak annyit tesz hogy egy rövid csókot ad Ingridnek. A csók alatt feljebb "varázsolja" Ingrid ruháját, hogy a szoknya rész igencsak fel legyen csúszva, ha már eddig nem csúszott fel. Ragal mosolyogva figyeli ahogy Ingrid feláll és valószínűleg megigazítja a szoknyáját. Mielőtt azonban Ingrid kezet nyújthatna, hogy segítsen, két mozdulattal gyorsan felpattan a férfi is. Így már ténylegesen elindulhatnak vacsorázni.
Lent az étkezőben tovább folytatják a főétel elfogyasztását. A kellemetlenebb résznél, a szeretőkkel kapcsolatban beszélgetve Ingridnek sikerül teljesen megnyugtatnia Tubrokot és elnyernie a bizalmát. Mind a hangja, mond a mozdulatai és az egész kisugárzása ami őszinteséget és nyugalmat sugároz Tubrok felé szerepet játszik ebben. A jóleső szavakra mint ma már sokszor gyengéden mosolyodik el és így is pillant vissza Tubrok.
< - Hálásnak kell lennem neked ezért is. Nagyon jól esik ahogy hozzám állsz. >
Szándékosan megnyomja a hozzám szót, hogy Ingrid érezhesse ez nem csak erre az egy kijelentésre, hanem az összes eddigi kedveskedésre is vonatkozik. Evés közben még nyugodtan megbeszélik egymás szexuális igényeit és hozzáállását, aminek a végén már csak egymásra mosolyognak, de ez is éppen elég ahhoz hogy tökéletesen értsék egymást. Ebből az egészből fordul áll a beszélgetés nyílt flörtölgetésbe kettejük között. Az ajakba harapás és a tekintet mint mindig most is remekül működik, alig telik el néhány másodperc, talán három és Tubrok türelmetlenné válik, szinte az asztal alatt toporog a lábával várva, hogy Ingrid végre kibökjön valamit. A búgó hang és a válasz ismét sejtelmes mosolyt csal Ragal arcára.
< - Ó tudod te mennyire tudok és szeretek pedálozni. >
Válaszolja teljesen magabiztosan, jelezve hogy Ingrid akkor is el lenne veszve ha megdolgoztatná őt. Még jó pár téma érintése és megbeszélése után érkeznek el odáig, hogy Átokra terelődik a szó és arra miként is fognak utána járni az egykori Skadináv isteneknek.
< - De majd lesz hozzáférésed. - feleli szinte azonnal Tubrok. >
Arra hogy Ingrid majd átnézi az anyja jegyzeteit Tubrok csak bólint.
< - Rendben van. >
Teszi még hozzá. Ingrid tovább mesél a látomásával és látási mechanizmusával kapcsolatban, Tubrok ezt mind örömmel hallgatja. Egyedül az lombozza le kissé, hogy Ingrid nem tudja csak nagyon nagy vonalakban meghatározni az időt, illetve hogy megint Rip Sure van terítéken.
< - Nincs olyan helyzet amiben ne lenne benne az a... Rég óta benne van már. >
Tubrok ezzel lezártnak tekinti azt ami a Vex egyik tanácstagját illeti. Tovább folytatja inkább a vacsoráját, de örömmel hallgatja tovább Ingridet. Az viszont már pozitív érzéseket és arckifejezést is vált ki Tubrokból, hogy Ingrid tökéletesen belátja kicsivel később, miért is lenne rossz ha ő adna pénzt a Rocksolidnak.
< - Örülök, hogy beláttad. Csak a segítségedre van szükségem és azért is hálás leszek. - válaszol ígérettel az ígéretre. >
Ingrid megjegyzése után, hogy a párjának ennie kell Tubrok úgy tesz mintha meg sem hallotta volna a komoly szavakat - természetesen ez nincs így tökéletesen érti csak megjátssza magát - ad reakciót. Újra rosszallóan megrázza a fejté és egy ilyen pillantást illetve mosolyt is küld Ingrid irányába, jelezve, hogy hát ezzel a magyarázattal igencsak "megkésett". Ettől függetlenül Tubrok gyorsan felfalja a tengeri herkentyűit, majd szinte "felfújt" hassal dől hátra a széken. Nemsokára Ingrid is befejezi a piskótát, ami után megkapja a fagylaltkelyhet. De még egy rendelést tesz az androidnál.
< - Parancsára. - válaszolja a gép, ezzel elfordul és elmegy. >
Ingrid szavaira Ragal csak kérdően pillant rá és kicsit meglepetten is.
< - Mindenáron türelmetlenné akarsz tenni? >
Teszi fel a leginkább költői kérdést Tubrok. Örömmel figyeli a pillanatot a férfi, ahogy Ingrid belekanalaz a fagylaltjába. Arra hogy ő vezet csak bólint, aztán feláll a székből és visszatolja azt a helyére. Bevárja Ingridet, majd kettesben indulnak el. Ismét egymáshoz közel, egymáshoz simulva mennek. Mivel Ingrid éppen fagylaltozik nem tudja átkarolni Ingridet, ezért Tubrok öleli őt át oldalról a felé eső karjával. A férfi keze igencsak gyorsan megtalálja a fenekét, majd ott is marad. Ragal elfogadja felé nyújtott fagylaltot és elégedetten elfogyasztja.
< - Legszívesebben egy szál semmiben látnálak a vízben. >
Válaszolja az elé állított döntésre, aztán még folytatja tovább.
< - Persze csak úgy ha jó szorosan mellém vagy az ölembe ülsz. - kacsint Ingridre Ragal. >
Néhány lépés után jelzi Tubrok, hogy mindjárt ott vannak. Egy nagyobb ajtón térnek be a folyosóról jobbra. Itt már láthatóak a medencék. De külön vannak tusolók, fürdők, szaunák, öltözők, tároló részek. Maguk a medencék egymás mellett vannak nagyjából gondosan elrendezve hogy a kisebb és nagyobb területűek kitöltsék a helyet. Van igen sok kisebb kör alakú beülős medence, különböző hőfokokkal. Egy nagy sport, úszómedence, egy olyan amiben korábban úszkáltak ketten, fokozatosan mélyülő és van még élménymedence is rengeteg befújóval és extrával. Tubrok egészen a legforróbb vízű kisebb medencéig vezeti Ingridet, ha ez a nőnek jó.
< - Nos, itt vagyunk. - jelenti ki. >
Még kérdően pillant Ingridre, hogy mi is a véleménye a helyről, illetve akar-e valamit mondani. Ha ez megvan, szinte nem is várva ledobja magáról a felsőrészt és már a nadrágját csatolja ki, hogy levetkőzzön a fürdőzéshez.

by **Miller lányok** Szer. 17 Dec. 2014, 11:38

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Az ölelkezés közben a kedveskedő simogatás, amit a párjától kapott roppant kellemesen esett Ingridnek és ő maga is viszonozta mindezt bármiféle provokáció nélkül. A második része a dolgoknak, amikor egymás mellett feküdtek a földön ölelkezve, egymáshoz simulva azonban már közel sem volt annyira ártalmatlan és kedves, mint az előző. Ingrid érezte és tudta, hogyha nem lenne ennyire merev és érdekelné a szex is ebben a pillanatban, akkor Tubrok megragadta volna a lehetőségeket és még egy együttlét is közbeszólt volna a vacsora előtt, annak ellenére, hogy mennyire éhes volt a férfi. Így azonban nem lett ilyesmi, de érezte Ingrid, hogy mennyire örömtelien fogdossa és masszírozza a fenekét a párja. Mindazonáltal Ingridnek ez is roppant kellemes volt, annak ellenére is, hogy a feszültsége miatt semennyi szexuális vágyat nem ébresztett. Ezért is csak provokáció nélkül simított végig Tubrok hátán és oldalán, amíg a párja a masszírozással volt elfoglalva. Tudta, hogy lehetséges, hogy kellemetlenséget érezhet emiatt a férfi, hogy ennyire közelben sem indul be Ingrid, de most egyszerűen még képtelen volt rá, ahhoz túlságosan is rossz érzések kavarogtak még benne a tárgyalás miatt, igaz már nem a saját gondolataiban, de a tudatalattijában ott voltak és ezek diktáltak a szervezetében jelenleg. Annak saját maga is örült, hogy a szavaival sikerült még jobb kedvet okoznia Tubroknál, azon pedig már Ingrid is elmosolyodott, hogy az orrkoppintás után a férfi egy „na” szót is kimondott. Úgy tűnt számára, hogy mégis jól gondolta, hogy a férfi nem szívesen hagyta volna itt ezt a helyzetet, mert tény és való, hogy kényelemes volt.
< - Nézd a jó oldalát, ha eszünk, utána már az egész este, éjszaka a mienk ilyen közelségben – mosolyodott el. >
Ezzel is próbálta bíztatnia a párját, hogy ő maga is jobban jár azzal, ha már most mennek és nem várnak sokkal tovább. Az ekkor kapott csókot ismét viszonozta örömmel és érezte, hogy közben még az amúgy sem túl hosszú szoknyáját Tubrok nekiáll feljebb húzni „észrevétlenül”. Ingrid, amikor a szoknya már túl magasra érne, és látszana, hogy milyen fehérnemű van rajta, akkor gyengéden rácsapott a párja kezére, hogy figyeljen magára, majd mosolyogva húzódott hátrébb. A felállás után valóban meg kellett igazítania a ruháját, hogy a felhúzott rész újra a helyére kerüljön vissza és ne látszódjon semmi olyan gaztett, mint amit Tubrok az előbb csinált. Végül azonban abból, hogy segített volna felállni a párjának a földről nem lett semmi, mert a férfi megtette magától és így már indulhattak az étkezőbe. Lent a kis játékok és közjátékok után eljutottak a főételig és az első kellemetlenebb témához. Ingrid örült, hogy végül sikerült a szeretőkkel kapcsolatban teljesen és végérvényesen megnyugtatnia a párját a szavaival, mozdulataival és kisugárzásával. Így a férfi már tényleg tudta, hogy a valóságot hallotta és nem pedig csak azért néhány szót, mert ezt lett volna a legkönnyebb kimondani ebben a helyzetben. A gyengéd mosoly, amit kapott a szavaira Ingrid nagyon elnyerték a nő tetszését, hogy Tubrok ilyesmire is képes. A szavakra pedig csak gyengéden megrázta a fejét, hogy nem kell köszönni, mindez természetes a részéről, hogy segíti és támogatja a férfi mindenben. Főleg az is jól esett neki, hogy mindenre gondolt Tubrok és nem csak a mostani történésre. Ezek után jött a szexuális igények témája, majd a flörtölés közvetlenül abból, ahol egymásnak passzolgatták a magas labdát, amennyire csak lehetett. Valóban sikerült a nem válaszolással és az ajakba harapással elérnie azt, hogy Tubrok türelmetlen legyen még a lábaival való dobolást is meghallotta, aminek nagyon örült. Szerette őt ennyire türelmetlennek is látni. A hang is tökéletes választásnak bizonyult, mert a sejtelmes mosolyon ő maga is elmosolyodott elégedetten. A válasz pedig tökéletesen elnyerte a tetszését.
< - Tudom bizony – lehelte. – És lesz is lehetőséged, hogy sokszor így tegyél. >
Érezhető volt a hangjából, hogy ezek után kettejük szórakozása és a még jobb élmények miatt szándékosan ellen fog állni és nem hagyni, hogy Tubrok úgy kikészítse, ahogyan reggel is tette, így majd a férfinak mindkettejük örömére kell majd tényleg próbálkoznia, hogy de mégis így legyen. Ezen beszélgetés után a skandináv istenek jöttek és még Átok is belekerült az egészbe az alakváltás révén. Ingrid bólintott, hogy később valóban lesz hozzáférése az efféle dolgokhoz, igazából még örült is neki, mert a látomásai és esze révén nem egyszer került olyan helyzetbe, hogy olyasféle kérdést tett fel Maniac-nek, amire nem kaphatott választ, mert nem volt meg a hozzáférése.
< - Igen, Flottásként – mosolyodott el. >
Arra nem reagált már, hogy válaszolt neki Tubrok, hogy megnézi majd az adatokat az anyja feljegyzéseiben, hátha talál valamit bennük. A következőkben a reggel látott látomásról beszélt, amiben az anyja is szerepelt. Látta, hogy kissé letörte a párját, hogy időpontokat nem tud belőni Ingrid, csak nagyvonalakban, mert ritkán vannak konkrétumok. Azon a nő magában roppant jól szórakozott, hogy Tubrok még így sem volt hajlandó kimondani Rip Sure nevét, csak utalni rá, noha ezt nem mutatta kifelé, hogy így érez. Nem szerette volna megbántani a párját mindezzel. Nem sokkal később, pár perc múlva Ingrid végül belátta, hogy miért is nem volt jó ötlet az, hogy ő adjon kölcsön, ezen láthatóan felderült a párja, hogy végre megértette. Továbbra is úgy volt vele Ingrid, hogy meglehetett volna oldani, hogy ne derüljön ki, hogy ő adta a pénzt és így ne kerüljön szóba az, hogy a Birodalom megvette a Rocksolidot, de nem akarta, hogy így legyen. Egyelőre majd csak az ösztöndíjai, egyéb támogatások, aztán később, ha már elfogadják és látják, hogy nem a Birodalom parancsára van itt, akkor. Addig pedig tényleg mindenben támogatni kívánta Tubrokot.
< - Nem kell hálásnak lenned, ez magától értetődik – felelte kedvesen. >
Ezek után Tubrok megjegyzésére komoly választ adott, természetesen látta, hogy megértette a férfi, de csak megjátszotta magát, amikor megcsóválta a fejét és olyan tekintettel nézett Ingrid felé, hogy elkésett ezzel. Így válaszként Ingrid is megjátszott sértettséggel fordult el tőle, hogy inkább a következő másodperceket a piskótájának szentelhesse. Azonban, amikor a vacsorát Tubrok már befejezte és teli hassal dőlt hátra a székében már mosolyogva nézett oda és gyorsan fejezte be a sajátját is. amint felkeltek még átvette az androditól a desszertet és kiadta a saját parancsát. Őszinte széles mosoly jelent meg az ajkain a párja szavai után. lelkesen bólintott egyet megerősítve azt, hogy valóban mindent megtesz azért, hogy így legyen. Amint a fagylaltját lenyelte az első kanállal, utána még kacéran is szólalt meg.
< - Szeretem látni, ha türelmetlen vagy – felelte kacér hangon. – Aranyos vagy olyankor. >
Ezek után együtt indultak el a medencékhez, ahol Ingrid hagyta, hogy a párja vezessen. Örömmel vette, hogy amikor Tubrok oldalához lépett, hogy közel legyen hozzá a férfi magához ölelte, noha jelenleg talán annak, hogy a derekánál ölelte volna a férfi jobban örült volna, de nem volt kivetnivalója az ellen sem, hogy a fenekét fogta meg. Úgysem látta itt senki őket, így pedig még illetlenségnek sem volt mondható különösebben. Annak örült ismét, hogy nem utasította el a párja a fagylaltot, főleg, hogy tudta, hogy annyira nincs oda az édességekért, mint ő maga. A válaszon, amit kapott két részletbe nem csodálkozott, hogy azt kapta, amit. Megjátszott rosszallással csóválta meg a fejét, már eddig is tudta, hogy a párja roppantul vágyik rá, de ez most újra megerősítette mindebben, hogy már nem is szeretne semmi mást, mintsem hosszasan szeretkezni Ingriddel. Végül azonban megjátszott sértettséggel tartotta el a fejé miközben evett még egy falat fagylaltot és gyümölcsöket.
< - Ezért öltöztem fel szexi fehérneműbe, hogy ne akarj abban csodálni engem? – kérdezte. >
A hangja is a sértettséget tükrözte, hogy megbántódott. Persze érezhető volt, hogy csak megjátszott az egész és nem gondolja komolyan, sőt lényegében nem is várt más választ, mint amit kapott. Hamarosan pedig megérkeztek a medencékhez. Amint itt voltak Ingrid ezt a helységet is alaposan végigmérte, igazán kellemesnek hatott, hogy ennyi minden volt benne, bár egy kicsit túlzsúfoltnak érezte, de nem volt nagyon az. De végül is összességében ez a helység is elnyerte a tetszését. Követte Tubrokot a megfelelő medencéig, majd elmosolyodott a kérdő tekinteten ezzel kimutatva, hogy ez a helység is tetszik neki. Ahogyan Tubrok már nekilátott levetkőzni Ingrid gyorsan megette még a fagylalt maradékát, hogy ne zavarja az később már. Ha volt hova tenni, valamilyen pult, asztal, vagy efféle, akkor letette oda a kelyhet, ha nem, akkor csak a medence szélére, úgyis majd elviszi az android. Mosolyogva figyelte, hogy mennyire türelmetlen már megint Tubrok. Végül Ingrid szépen lassan állt cask annak neki, hogy levetkőzzön. Esze ágában sem volt egyelőre meztelenre vetkőzni, annál gonoszabb terve volt. szépen lassan kezdte kibontani a ruháját a nyakánál, majd végighúzta a kezét az oldalán a combig, így végignyitva a ruháját, amiből lassan bújt ki és hagyta, hogy a lábához essen. Így már Tubrok is megcsodálhatta a csipkés fehérneműt*, amit felvett ma Ingrid. Mint korábban érezte Tubrok valóban szinte semmit sem takaró csipke tanga volt Ingriden, vörös színben pompázott, a felső rész pedig vörös-fekete volt. Ebből már látható volt, hogy a koktélruha is speciális, mert egy pillanatra sem látszott át a csipkéken, hogy nem fekete a fehérnemű Ingriden, hanem vörös is van benne. A melltartó rész is vörös, előtte úgyszintén csipkéből egy masni, amivel úgyszintén ki lehetett oldani a felső részt. A melltartóhoz pedig leomló fekete színű csipkés anyag párosult, ami Ingrid fenekét még takarta és nagyjából pont a ruhájának hosszáig ért egyébként is. A tűsarkú csizma még mindig rajta volt, amikor kilépett a földre esett ruhából, majd szépen lassan hajolt le és a lábain végigsimítva ért le a csizmáig, így bújt ki először az egyikből, majd a másikból végtelenül kecses és elegáns mozdulattal. A két csizmát és a ruháját megfogta és kissé odébb tette, ha volt mire tenni, akkor oda, ha nem, akkor csak a ruhát rátette a két csizmára, hogy mégse maradjon a földön. Végül így fehérneműben lépett be a meleg vizes medencébe, ha Tubrok bent van már, ha nincs. Majd ott szépen, kényelmesen a medence falának dőlve nyakig merült el a vízben és végül kacéran nézett fel a párjára, ha még kint volt.
< - Ott akarod egész este a nyáladat csorgatni, vagy be is jössz a vízbe? – kérdezte szemtelenül. >

*A ruha vörös/fekete csipke, csak nem volt olyan kép és ez állt a legközelebb az elképzelésekhez.

by **Bishop** Csüt. 18 Dec. 2014, 00:53

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Az állva ölelkezést nemsokára a szőnyegen való ölelkezés váltja fel, igaz van egy hosszabb közjáték a kettő között. Azonban az egymás karjaiban töltött kellemes időnek is lassan vége, ahogy mindketten felkelnek. Azt Tubrok is érzi, hogy most nem fog az izgatásra semmire menni, egyszerűen Ingrid nincs olyan állapotban.
< - Mondasz valamit. >
Válaszol Tubrok mosolyogva. Tetszik neki az ötlet hogyha vacsoráznak azután már csak egymással lesznek elfoglalva. A csók közben Tubrok természetesen csak addig húzza fel a ruhát, amíg Ingrid finoman a kezére nem csap, utána lassan elveszi onnan a kezét. A felállásnál viszont már örömmel és roppant elégedett mosollyal az arcán kíváncsian figyeli még mindig fekve Ragal, ahogy a párja magán igazgatja a szoknyát. Ingridnek szerencsére sikerül ezt úgy megtennie, hogy Tubrok semmi olyat ne láthasson amit egyelőre nem kellene neki. Ezután már Tubrok is felkel, segítség nélkül.
Már lent az étkezőben evés közben jó pár dolgot meg tudnak beszélni és sok téma is vetődik fel. A beszélgetés egészen ütemesen folyik. Végül mindez flörtölésbe csap át kettejüknél. A válaszra Tubrok először csak egy kacsintással felel.
< - Eldöntheted melyik részemmel is pedálozzak neked. >
Feleli ugyanolyan hangon mint eddig is. Annak csak külön örül a férfi, hogy ezután Ingrid direkt nem fogja magát hagyni és rendesen meg kell küzdenie majd azért, hogy kikészítse a nőt. A látomásról és Ingrid anyjáról beszél Tubrok csak kedvesen elmosolyodik miután Ingrid kimondja hogy ilyesmikért nem kell hálásnak lennie, mivel magától értendő hogy ezt teszi. Ezután nem is szólal meg már a férfi, csak kedvesen bólint, jelezve hogy eddig mindent ért. Később még megbeszélnek más dolgokat is. A vacsora folytatásakor Tubrok még egy kicsit "megijed" hogy tényleg megsértette Ingridet valamivel. Mire azonban a vacsoráját befejezi és Ingrid is, ez az érzés elszáll belőle. Ingrid az első fagylalt adag lenyelése után rögtön mond valamit, amire Tubrok örömtelien fordul felé.
< - Aranyos? - kérdez vissza. >
Akármit is felel erre Ingrid, Tubrok csak mosolyogva örül neki. A lassú séta közben Tubrok keze Ingrid fenekére téved és birtokba is veszi azt a területet amíg el nem érnek a fürdőkig végül. Most Ragal nyel le egy gombócnyi fagylaltot mielőtt válaszolhatna Ingridnek.
< - A szexi fehérneműdet egész nap csodálnám... >
Egyfajta kitérő válasz is ez, érezteti a hangjában hogy nagyon örül és oda van egy-két igényes fehérnemű darabért, de azért most jobb lenne ha Ingriden inkább semmi sem lenne mégis inkább. A séta után megérkeznek a medencékhez. A helyiség mégsem tűnik olyan zsúfoltnak, mivel minden luxus kivitelű, így kellő mennyiségű hely van hagyva mindenhol hogy kényelmesen lehessen közlekedni és elférni bárhol is van az ember. A forróvizű medencéhez érve Tubrok le is dobja a felsőjét, majd tovább kezd vetkőzni. Ingridnek van hova raknia a kelyhét, a közelben van egy rész ahova holmikat tud pakolni, így a ruháit is és amellett van egy tálca. Miután oda lehelyezi amit szeretne nekiáll a vetkőzésnek. Tubrok egy pillanatra megakad és csak Ingridet figyeli, ahogy a koktélruha lehullik a női testről. A vörös-fekete csipkés fehérnemű elnyeri a tetszését és rögtön be is indítja a férfit. Le sem tudja venni a szemét Ingridről, úgy követi ahogy a nő leveszi a csizmáját, végigsimítva előtte saját lábán majd a vízbe sétál. Ingrid érzi hogy a víz kellemesen meleg, kis bizsergést okoz neki ezzel. A fehérneműje tökéletesen vízálló és lepereg róla, de mivel csipkéről van szó azonnal befolyik alá és ő maga is vizes lesz mindenhol. Amint a medence széléhez ér és belehajol, alulról, a medence fenekéről egy ülőalkalmatosság emelkedik fel, hogy ráülhessen ha gondolja. Végül tényleg neki kell szólnia Tubroknak.
< - Te kis szemtelen. >
Tubrokon most már csak az igencsak feszülő alsónadrágja van rajta, de ettől is hamar megszabadul. Lassan combig belesétál a vízbe, aztán beledől és egészen Ingrid ölébe úszik. Két kezével megtámaszkodik a nő combján, aztán közel hajol hozzá és türelmetlenül megcsókolja. A csók után érkezik meg az android, aki elveszi a kelyhet és leteszi Ingridnek az átitatott gyümölcsöket és a folyékony csokoládét. Ha nincs más parancs, akkor távozik is. Mire Ingrid észbe kap, addigra Tubrok kezei máris a mellein vannak.
< - Szóval mit is akarsz ezzel csinálni? - bök a fejével a gyümölcsök felé, mosolyogva. >

by **Miller lányok** Csüt. 18 Dec. 2014, 11:37

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Ingrid szavaira végül Tubrok is belátta, hogy nem is volt olyan rossz ötlet az, hogy most menjenek vacsorázni, ha a férfi már úgy is jó ideje mondta, hogy ő maga éhes. Már csak azért is, mert arra is rájött, hogy Ingrid túlságosan is feszült ahhoz, hogy most bármit is elérjen a nőnél. Ingrid a fejét csóválta meg, amikor meglátta a párján, hogy mennyire tetszett neki az ötlet, amit felhozott, hogy majd étkezés után nekilátnak egymással foglalkozni. De végül is sikerült a finom kézre csapással megállítania a férfit, hogy ne most szedje le róla a ruhát és nehogy meglásson bármit is abból, amit alatta hord a nő. A felállás után sikerült úgy megigazítania is a koktélruhát, hogy semmit se áruljon el a fehérneműjéből, mert azt úgyis meglepetésnek szánta, hogy azzal vegye le a lábáról Tubrokot. Bár mindez még a tárgyalás előtt volt, de utána még mindig szépnek és csinosnak, ellenállhatatlannak akart tűnni. Végül némi ruhaigazítás után mentek az ebédlőbe, ahol végre nekiállhattak az étkezésnek. Már lent elég sokat beszélgettek, amíg várták a vacsorát, Ingrid még az asztalon is táncolt egy sort, de végül is eljutottak addig a pontig, hogy már mindkettejük előtt ott volt a vacsora egy része és nekiláttak flörtölni is. Arra, hogy először csak kacsintást kapott Ingrid már akkor szélesen elmosolyodott, a válasz után pedig látszott, hogy roppant elégedett volt a válasszal, hogy valami teljesen effélét várt és remélt hallani.
< - Az majd helyzetfüggő lesz, hogy éppen mi az aktuális, amivel törekedned kell. >
Ő maga is hasonló hangszínben felelt még mindig. Annak pedig saját maga örült kifejezetten, hogy könnyedén kiolvashatta a párjából, hogy Tubrok pedig annak örült, hogy nem fogja könnyedén adni magát a nő, hanem mint olyan sokszor igazi kihívás elé állítja Tubrokot. Igaz ez Ingridre mindig is igaz volt, soha sem volt a könnyűvérű nőcske, még akkor sem, ha felsorolta volna, hogy miket csinált és bárki azt gondolhatta volna, hogy mégis. Ezek után mesélte el a látomását Ingrid és kimondta, hogy nem szükséges az, hogy köszönje a figyelmességét és törődését. Saját maga is haloványan mosolyodott el, amikor Tubrok csaj bólintott a fejével ezzel kapcsolatban, hogy mindent értett. Még néhány mondatot váltottak, mitológiával kapcsolatban, majd ismét a kicsit kellemetlenebb pénzkölcsönzési téma is előkerült. Végül itt is sikerült elmagyarázniuk egymásnak és megértetni a másikkal, hogy mit miért és hogyan szeretnének. Legvégül pedig a vacsora néma csöndben, ám nem kellemetlenben ért véget, csak betartva az illemet nem szólaltak meg. Ingrid részben azért nem beszélt tovább, mert tudta, hogyha megteszik és megint belemennek valamilyen témába, akkor még lehetséges az is, hogy reggel is itt ülnek, mert még mindig beszélgetnek. Ennyire pedig azért nem húzta volna el az étkezést főleg, hogy tudta, hogy Tubrok már így is nehezen bírja, hogy ne próbálkozhasson és a medencében is benne lenne már. Mikor már elindultak Ingrid az első falat fagylaltja után kimondta, hogy aranyosnak véli Tubrokot, hogyha türelmetlen, mint amilyen most ebben a pillanatban is volt a férfi. Ő maga is a párjára mosolygott, amikor a férfi felé fordult mosolyogva.
< - Igen, roppant aranyos – felelte. – Bár nem közelíti meg azt, amikor zavarban vagy, de akkor is aranyos. >
Mondta el a saját véleményét erről az egészről. Remélte, hogy elnyeri a férfi tetszését mindez. megkönnyebbült, amikor megérezte és meglátta, hogy még mindig mosolyog a párja és még örül, boldog is a válasznak. A séta további részében Ingridben meg sem fordult, hogy úgy mozduljon, hogy Tubrok keze a fenekéről a derekára csússzon, nem zavarta, hogy így sétáltak tovább. Annyira már nem volt feszült, hogy mindezt is kényelmetlennek, kellemetlennek gondolja, vagy érezze. A fagylalt falat lenyelése után kapott Ingrid a szavaira választ, ezen most megjátszott rosszallással csóválta meg a fejét, mintha nem akarta volna elhinni azt, amit a párja mondott. Szándékosan ilyen arckifejezést is varázsolt magára, hogy Tubrok érezze, hogy átlátott rajta és egyetlen szavát sem hitte el annak, amit a férfi mondott.
< - Persze, egész nap, de gondolom csak úgy, hogyha nincs rajtam és időnként kell a tároló felé nézni hozzá, hogy ott csodálhasd meg, amíg én melletted fekszem meztelenül. De akkor meg máris nem érdekelnek a ruháim, csak én magam. >
Felelte megjátszott sértettséggel. Természetesen kiérezte, kihallotta, hogy örül annak, hogyha Ingrid hasonlóan csinos és szexi fehérneműket vesz fel, de férfiként természetesen annak örült a leginkább, hogyha semmi sincs a nőn. Végül is megérkeztek a medencékhez. Miután, mialatt besétáltak a medencéhez Ingrid is jobban körbe tudott nézni és végre láthatta, hogy az első gondolata ellenére mégsem volt olyan nagyon zsúfolt a hely, hanem roppant igényesen volt kialakítva az egész hely és bőven volt hely mindenre, közlekedni is kényelmesen lehetett. Azok után állt neki saját maga vetkőzni, hogy Tubrok már ledobta a felsőjét. A szeme sarkából figyelte, hogy a párja mit is szól az ő mutatványához. Azonnal azt az eredményt érte el, amit szeretett és remélt volna. Tubrok már ekkor nem bírta levenni a szemét róla és végig figyelte minden egyes mozdulatát. Ha szemmel fel lehetett volna falni valakit, akkor már most ez történt volna. Legalább is Ingrid így gondolta. Azt is látta, hogy mennyire felizgult ettől az egésztől a férfi, volt egy olyan érzése a nőnek, hogy elképzelte Tubrok, hogy ő hámozza le róla a fehérneműt szépen lassan. Végül úgy, mint aki nem is törődik azzal, hogy a párja ott van ment bele a medencébe. Tényleg roppant meleg lehetett a víz, mert még ő maga is érezte a bizsergést, amit a víz okozott, ahogyan a bőréhez ért. Tudta, hogy a ruhája alapvetően vízálló, de a csipke miatt mindenhol vizes lett, mintha az nem is lett volna rajta. Leült a megjelenő ülőalkalmatosságra és kacéran szólt ki a párjára, aki még mindig őt figyelte, szinte nyál csorgatva. Tubrok válaszára szélesen mosolyodott el és figyelte, hogy a férfi bejön a vízbe és odaúszik hozzá.
< - Már azt hittem, hogy megdermedtél odakint – mondta még mindig szemtelenül. >
Hagyta, hogy Tubrok ránehezedjen és megtámassza magát a combjain és a közelebb hajolást is. Ezek után pedig csókot is, hogy a párjának könnyebb legyen a kezével végigsimított a csók közben a férfi arcán, majd a tarkóján állt meg a keze, így ott tartva magához és saját maga is kicsit közelebb hajolt, hogy Tubroknak végig kényelmes legyen. Érezte a párja türelmetlenségét és látta is a szemével, hogy most azonnal már magáévá tette volna őt, ha lett volna rá lehetősége. Miután elszakadtak egymástól a férfira mosolygott és az android is végre megérkezett hozva a hideggyümölcsöket és a folyékony állapotú csokoládét is. Nem volt több parancs Ingridnek, maximum annyi, hogyha nem a medence mellé oda hozzájuk tette le az android a két tálat, akkor oda hozza. Mivel ezzel volt elfoglalva nem látta, hogy Tubrok mit is tesz, így csak azt érezte meg, hogy a párja mindkét kezével már a két mellét fogta.
< - Roppant türelmetlen valaki – felelte suttogva úgy, hogy az ajkaival szinte súrolta Tuborkét. >
Aztán, hacsak Tubrok nem csókolja meg ebben a pillanatban, akkor teljesen nyugodtan, mintha mi sem történt volna fordul el a tálak irányába. Tubrok már érezhette, hogy ugyan még mindig feszült Ingrid, de már nem olyan nagyon, mint korábban a prémes takarón feküdve, vagy éppen a vacsora alatt, amikor a combját kényeztette. Ingrid egy nagyobb gyümölcsöt vett ki a tálból, olyasmit, ami hasonlít az eperre, esetleg eper, ha volt benne ilyen, majd belemártotta a csokiba és így tartotta oda a párjának, hogy kóstolja meg elsőként ő mindezt. Ha a férfi megteszi Ingrid mosolyogva figyelte, hogy miként nyeri el a tetszését az érezhetően alkoholos ízű gyümölcs, végül is majdnem fél napot állt a pezsgőben a hűtőben, ennyi idő alatt volt ideje arra, hogy összeérjen a gyümölcs és az alkohol íze, a csokoládé pedig igazából nem mint édesség volt jelen, hanem azért, hogy jobban kiemelje a többi ízt.
< - Hogy ízlik? – kérdezte őszintén. – Ez is egy Zuhanás előtti recept, apa többször meglepte anyámat ilyennel, hogy egy-egy keményebb nap után könnyedén ellazulhasson. Hasonlóképpen egy forró fürdő keretében, amit kettesben töltöttek el. >
Ha azt a választ kapta, hogy ízlik Tubroknak, akkor gyengéden mosolyodott el, kivett még egy gyümölcsöt és azt is odatartotta a férfinak, hogy egye meg azt is.
< - Csak majd óvatosan a forró víz miatt és mert ennél sem veszed észre, hogy mennyit eszel meg belőle a gyümölcs miatt könnyű berúgni – mosolygott tovább. >

by **Bishop** Szomb. 20 Dec. 2014, 21:38

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

A földön kellemesen hempergőzve Ingrid végül bevetve kisugárzását ráveszi Tubrokot, hogy ahelyett hogy vele foglalkozna inkább most menjenek vacsorázni, ami valóban mindkettejüknek jobb alternatíva. Az igencsak laktató nagy részének megevése után már elkezdenek egymással flörtölni, az asztalnál ülve az étkezőben.
< - Szóval a változatosságot is kedveled. Én is. >
Válaszolja még mindig igencsak célozgató hangon, és még észrevétlenül mintha megnyalná az ajka szélét is. Még jó pár témát megkezdenek és lezárnak, mire elérkeznek a vacsora végéhez. Igaz a hangulat kettőjük között már igencsak kellemes, az utolsó perceket mégis csöndben evéssel töltik, annak érdekében hogy végre egy étkezésüket rendesen be tudják fejezni. Már a medencék felé sétálva Ingrid válaszán Tubrok kissé meglepődik, majd elkapja egy pillanatra a tekintetét és elmosolyodik saját magán.
< - Már attól is zavarba jövök, hogy ezeket aranyosnak véled. Mintha öt évvel fiatalabb lennék mint vagyok... >
Nyitva hagyja a mondandója végét, hogy azt Ingrid egészíthesse ki magának vagy megsejthesse mit is akarna mondani. Emellett Tubrok továbbra is mosolyog, örül és boldog amiatt hogy Ingrid így érez iránta. Ezután azonban arra amit Ingrid tesz, a megjátszott rosszallásra és a pont ilyen szavakra egyáltalán nem számít Ragal. Nem is tudja először, hogy ezt most komolyan kellene-e vennie vagy mégis mit mondhatna erre. Végül úgy dönt kimondja ami eszembe jut.
< - Úgy teszel mintha nem élvezném a társaságodat fehérneműben és nem örülnék neki ha magadon hagynád egy részét. >
Így vág vissza Ingrid szavaira, majd várja a reakciót. A beszélgetés alatt ismét mintha elrepülne az idő máris a medencénél vannak. Ingrid gonoszkodása után bele is kerülnek a kellemesen forró vízbe. A további szemtelenkedésre Tubrok "te javíthatatlan" tekintettel felel, aztán meg is szólal.
< - Meg leszel harapva ha így folytatod. >
Fenyegetését részben beváltva Tubrok a hossza kezdőcsók után Ingrid nyakán lévő érzékeny pontot nagyon finoman karcolja fogaival. Az android ekkor érkezik. Ingrid szerencséjére a tálat az alkohollal átitatott gyümölcsökkel és a folyékony csokoládét is éppen a keze alá teszi. Éppen csak ki kell nyúlnia érte. Mire ez megvan Tubrok már a melleit tartja a kezeiben.
< - Az. - feleli Tubrok. >
Az egymást súroló ajkak pont azt váltják ki amire Ingrid is számít, még egy csókot kap Tubroktól. Ismét egy vágyakozó és türelmetlen csók ez, ráadásul a nyelvek játéka közben a férfi még inkább kezébe ragadja Miller kebleit. Közben Tubrok a hátsó lábaival evezni kezd a medencében hogy ne Ingridre kelljen támaszkodnia. Ingrid kitud venni egy epret a tálból, ami igencsak megszívta magát nedűvel, belemártja a csokoládéba majd Tubrok elé tartja. A férfi nem rest, azonnal az eper több mint felét leharapja majd ízlelgetve fogyasztja el. Az arca rezdülésein látszik, mennyire ízlik neki a gyümölcs.
< - Nagyon finom. - kezdi mosolyogva - És most te lepsz meg vele? Kedves tőled, hogy máris így kényeztetsz egy nehéz nap után. >
A hangján érzi Ingrid, hogy nem csak udvariasságból és köszönetből mondja, hanem Tubrok tényleg nagyra értékeli azt, hogy az anyjára és apjára hivatkozik Ingrid és egy olyan dolgot csinál, amit a szülei is. Egyébként is örül és hálás amiatt hogy Ingrid gondol rá és folyamatosan ilyen kis kedvességekkel lepi meg őt. A következő odatartott gyümölcsöt is nagy lelkesedéssel falja fel Tubrok, ezúttal nem csak félig hanem egészen. A szavakra már rosszallóan csóválja meg a fejét.
< - Azt hiszem meg fogom érezni, mikor kezdek lerészegedni és figyelek rá. Nem kell aggódnod ilyesmi miatt. >
Tubrok ezután kíváncsian várja Ingrid válaszát és a következő cselekedeteit. Ő maga, ha lehetősége van rá akkor még egy csókkal jutalmazza Ingridet, igencsak közel kerülve hozzá. Ha ezt sikerül megtennie, kellemes hangulatban Ingrid mellé ül a medencében, figyelve rá hogy a combjaik egymáshoz simuljanak. Karjait kirakja a vízen kívülről, kellemesen nyújtózkodik és pihen így. Mindezalatt azért Ingrid lábát a sajátjával kezdi el simogatni. Arra figyel csak, hogy ne legyen túl rámenős. Azt szeretné ha Ingrid ezt mint törődésnek és kedveskedésnek érezné, nem másnak és ezért mindent meg is tesz amit tud.

by **Miller lányok** Vas. 21 Dec. 2014, 10:37

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Végül is Ingrid bedobta magát és a hálócsarnokból leérkeztek az étkezőbe. Abba nem akart belegondolni, hogy mi lett volna ennek az egésznek a vége abban az esetben, hogyha kívánta volna Tubrokot, mivel akkor volt egy olyan érzése, hogy soha sem jutnak el a vacsoráig. Így talán még hálás is lehetett volna annak, hogy volt a tárgyalás. Aggódott picit, hogyha ez az étkezés is kimaradt volna, vagy nem lett volna teljesen normális, az már Tubrokban tenne kárt. Igaz ott volt még mindig, hogy majd alvás közben regenerálja, de ebben pedig azt nem szerette volna, hogyha a párja teste rászokik arra, hogy mindig Ingridé hozza rendbe, mert itt amiatt aggódott, hogy ez Tubrok immunrendszerének gyengüléséhez vezethet, mert más látja el helyette a feladatot. Így már csak emiatt is legalább ennie kellett rendesen. De nem is volt gond, mert lejutottak addig és noha Ingrid ezúttal némileg visszafogottabb volt, de még így is valószínűleg több mindent kért, mint egészséges lett volna egy olyan személynek, mint aki az ő alkatával, arányaival rendelkezik. Azt örömmel látta Tubrok milyen sok mindent kért és milyen lelkesen evett. Eközben sok mindenről kezdtek beszélgetni és még flörtölni is igencsak erősen. Arra már Ingrid csak kacéran mosolyodott el, hogy a párja is szereti a változatosságot, nem mintha ezt nem tudták volna meg a másikról az elmúlt párnap során. Elég sok mindent már így is tudtak, de még mindig roppant sok dolgot kellett megtudniuk a másikról és ez Ingrid számára is nagyon kellemes, kalandos volt. Ezek után még jó pár témát megbeszéltek, majd, hogy betudják rendesen fejezni az étkezést az egésznek a végén csöndben maradtak és úgy fejezték be az étkezést. De most még ez a csend is kellemes és meghitt volt, nem pedig az a kellemetlen szerencsére, mint ami akkor volt közöttük, amikor a tárgyalásról elindultak az akkor még vendégcsarnok felé. amikor már a vacsora végeztével sétáltak a medencék felé, Ingrid újra kifejtette, hogy mikor is találja aranyosnak a párját. Boldogan figyelte, ahogyan Tubrok néhány pillanatra elkapta a fejét ezek után, hogy ismét zavarba jött a nő szavaitól, de végül is mosolyogva fordult vissza. Ingrid is elmosolyodott, főleg a válaszon, amit kapott ekkor már ebből tudta, hogy pusztán azért, hogy így lássa a szeretett férfit megérte kimondani. Látszott rajta, hogy roppant jól mulat a megállapításon, különösen az tetszett neki, hogy majdnem öt évesnek mondta csak magát Tubrok, azaz még jócskán kamasznak, hiába volt az a nagykorúság határa.
< - Nem baj, jól áll – mosolygott lelkesen. – Legalább újra átélheted azt, hogy milyen kamasznak lenni, úgysem hiszem, hogy bárki is Erénán kívül aranyosnak hívott volna, de tőle ez maximum baráti lehetett. >
Már most tényleg igencsak ellentéte volt a párja annak a férfinak, mint akit megismert. Akkor csak az uralkodót látta, akit mindenki más is, a komoly, komor férfit, abban semmi aranyos nem volt. De ahogyan végül is sikerült feltörnie ezt a héjat és elérni azt, hogy ki is volt a párja valójában minden egy csapásra megváltozott és akkor már tényleg egyre gyakrabban mutatta ki azt a felét, amire Ingrid mondhatta, hogy aranyos. Nem bánta, sőt! Igencsak örült neki, hogy a sármosság, jóképűség mellett ezzel az erénnyel is rendelkezett a férfi. Így csak még tökéletesebbé tették ezek őt Ingrid szemében. Mindazonáltal örömmel vette, hogy látta a mosolyt továbbra is és érezte, hogy a párja boldog, hogy Ingrid úgy szereti őt, ahogyan van. A következő szavakkal pedig sikerült meglepnie, amikor kikérte magának, hogy nem is akarja Tubrok őt a szexi fehérneműkben látni, csak azok nélkül a lehető leghamarabb, mindezt persze megjátszott sértettséggel mondta és direkt kacifántosan és némileg parodizálva, hogy érezhető legyen egyetlen szót sem gondolt belőle komolyan. A visszavágásra nem tudott ezúttal sértett arckifejezést ölteni, vagyis fenntartani az előzőt, csak gyengéden mosolygott és szerelmesen nézett fel a párjára.
< - Pontosan tudom, hogy mindenhogy szereted a társaságomat Minnað – felelte. – Nem számít, hogy miben vagyok, egy szál semmiben, vagy az egyenruhámban. >
A hangjából azért kiérződött, hogy pontosan tudja, hogyha lehet választani, akkor tényleg nem egyenruhában látja őt szívesen a férfi, pedig tudta, hogy abban is tetszik Tubroknak nem csak ruha nélkül. A kellemes hangulatban az idő megint szinte repült és mindkettejüknek úgy tűnhetett, hogy néhány másodperc telt csak el és máris megérkeztek a medencékhez. Itt Ingrid gonoszkodása révén pedig már benne is voltak mind a ketten a kellemesen forró vízben, igaz az már nem volt elmondható, hogy mindketten meztelenül lettek volna a vízben. Már miután egymáshoz közel voltak és Tubrok rajta támaszkodott volt még egy szemtelen mondata, a fenyegetésen pedig továbbra is csak mosolygott, főleg annál az arckifejezésnél. Tudta, hogy ezért is szereti őt Tubrok, mert ennyire szemtelen és nem fél ellopni az utolsó mondatokat, szavakat és visszavágni. A fenyegetés után nem úgy tűnt, mint aki megijedt volna attól, amit hallott. A csók után azonban, ahogyan Tubrok fogai megérintették az érzékenyebb pontját nagyon halkan, alig hallhatóan nyögött fel egy kicsit jelezve önkéntelenül is, hogy ez finom volt.
< - Roppant félelmetes tudsz ám lenni – csúfolkodott játékosan a fenyegetésre. >
Igaz már be lett váltva, de ez nem akadályozta meg ebben. Kiérződött a hangjából ezúttal is, hogy játéknak fogta fel mindezt és azért jött ki játékosan mindez ebben a helyzetben. Az android ekkor érkezett meg és hozta meg azokat a dolgokat, amiket Ingrid még reggel lefekvés előtt kért tőle. Mire kinyúlt volna az első gyümölcsökért, akkor érezte meg a párja kezeit a mellein. Itt tett egy „csípősebb” megjegyzést, amiben ismét Tubrok türelmetlenségét firtatta és a férfi be is ismerte, hogy valóban így van és megint türelmetlen. Amint visszafordult az, hogy ennyire közel voltak az ajkaik újabb csókot eredményezett, amit ismét viszonzott, noha saját maga ezúttal sem volt türelmetlen, sem követelőző. Azonban Tubrok érezhette, hogy a csók közben is lazult Ingrid, mert a teste amikor a férfi jobban megszorította Ingrid melleit a nő ösztönösen is úgy mozdult, hogy a keblei a lehető legjobban feküdjenek bele a férfi tenyereibe. A csók után már érezte, hogy Tubrok elvette a kezeit róla és nem rajta támaszkodott így most vette ki az első epret és nyújtotta ki Tubrok szája felé. A kérdést sem kellett volna feltennie, hiszen látta a szeretett férfin, hogy ízlett neki a gyümölcs és ennek hangot is adott. Ingrid elmosolyodott, hogy ez volt az eredmény és kellemes lett a meglepetés ezáltal a válasza előtt megsimogatta a párja arcát.
< - Örülök, hogy ízlik – mondta őszintén. – Igen, megleplek. Igazán semmiség. >
Mosolyodott el az utolsó szavai végén. Örült annak, hogy így sikerült kellemesen meglepnie vele Tubrokot. Annak is, hogy igaz Rocksolidos révén, de értékelte a férfi, hogy egy úgymond családi hagyományt elevenített fel Ingrid és hozott elő, ami náluk amúgy is szokás volt. Ingrid azt is érezte, hogy annak is örült a párja, hogy tényleg mindig meglepi és ennyire figyel rá, törődik vele.
< - Direkt úgy kértem az androidtól, hogy a kedvenc apróbb gyümölcseidet tegye bele, amik alkalmasak arra, hogy jól megszívják magukat az alkohollal – kezdte. – Nem tudom, hogy ez elterjedt-e újra. Nem vagyok különösebben jártas a modern alkoholturizmusban. Így csak bízhattam benne, hogy sikerült téged valami újdonsággal meglepnem. Bár ha nem, akkor még mindig lesz időm és lehetőségem később is próbálkozni. >
Tényleg reménykedett benne, hogy ezt még nem ismerte Tubrok és így Ingrid lepte meg őt ilyesmivel először. Ingrid elégedetten és mosolyogva figyelte, ahogyan a második gyümölcsöt is hasonló lelkesedéssel ette meg a párja, mint az elsőt. Azt pedig tényleg semmiségnek tartotta, hogy így figyel rá, ez egy barátnő dolga volt, lehet, hogy a szeretők nem tettek így, de azok csak szeretők voltak, egy barátnőnek más „feladatköre” is volt, mint egy szeretőnek. A rosszalló fejcsóválásra Ingrid csak tovább mosolygott, sokatmondóan. Látható volt rajta, hogy valószínűleg nem először hallotta ugyanerre a kombinációra ugyanezt és valószínű volt róla, hogy soha sem volt úgy, hogy észrevette volna a célszemély mindezt.
< - Hallottam párszor már ezt – mosolygott. – De szerencsére itt vagyok és, ha nagyon elfajulna a helyzet maximum némi csiklandozás árán, de kitudlak józanítani. >
Tubrok tudhatta, hogy ezzel az átadott regenerációra gondol, amit előző este is érzett, hogy bizsergető, csiklandozó érzés volt a májánál, amikor a részegségből kijózanodott egy-két perc alatt. Miközben beszélt saját maga is megevett egy gyümölcsöt, majd a következőt ismét Tubrok felé nyújtotta készségesen és örömmel kényeztetve őt azzal is, hogy hagyta, had nyújtózzon a férfi és örömmel etette ő a párját az eprekkel. Közben, ahogyan Tubrok szerette volna valóban közelebb tudott kerülni Ingridhez és újra megcsókolni őt, amit Ingrid ezúttal már nem olyan mereven viszonozott is. Ahogyan simogatni kezdte a lábával Ingridet, érezhette, hogy valóban kedveskedésnek és törődésnek fogta fel Ingrid, nem pedig rámenősségnek, pedig tudta, hogy a párja mindenképpen szeretné őt elcsábítani. Kihasználva ezt a lehetőséget, ha látta, érezte, hogy Tubrok biztosan ül, akkor hozzábújt és ráfeküdt a párja mellkasára, combjára, vagy ült, attól függően, hogy milyen helyzetben volt a férfi. A két tálat úgy tolta le a medence szélén, hogy elérje őket és így könnyedén érje el őket. Ismét evett saját maga is egyet, majd egy újabb nagyobb epret vett elő, mártotta a csokiba és nyújtotta Tubrok felé.
< - Miért van egy olyan érzésem, hogy ezt bármeddig eltudnád így viselni? – kérdezte mosolyogva. >

by **Bishop** Vas. 21 Dec. 2014, 15:45

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid ugyan aggódik, hogyha még egy étkezést ki hagy a párja, az már kárt tehet benne, de szerencsére a férfi igencsak jó étvággyal esz meg mindent amit rendelt. A beszélgetés és flörtölés során Tubroknak is nagyon izgalmas és kalandos hogy még bőven van mit felfedezne Ingridben. Kettejük közül Ingridnek van ebben könnyebb dolga, Tubrok tíz évét ő könnyen megismerheti, míg Tubrok csak az egész énjéből egy töredéket szerezhet meg, legalábbis egyelőre. Az étkezés befejezése után a medencékhez mennek. Útközben Tubrok még mindig rettenetesen zavarban van, ahogy Ingrid tovább folytatja.
< - Kamaszkoromban sem jöttem zavarba, nagyon ritkán történt meg. Úgy tűnik számomra, hogy csak melletted jövök ilyen könnyen zavarba. Mert szeretlek. >
Teljesen őszinte hangon mondja, hogy Ingrid érezze, tényleg ő az első ilyen nő és a többinél ez nem volt vagy nem ilyen intenzíven. Eréna nyilván zavarba tudta hozni, de az ahogy Ingrid is gondolja, teljesen más volt mint ez. A második megjegyzésnél Tubrok roppantul örül annak, hogy Ingrid képtelen tovább játszani a sértettet és mosolyogva, szerelmesen pillant fel rá. A válaszon ő is elmosolyodik és gyengéden felel.
< - Felesleges is mondanom. >
Ebben mindketten teljesen egyetértenek. Tubrok bármilyen viseletben imádja Ingridet, csak éppen a vágyaitól függ hogy melyik látja szívesebben. Már a medencéknél Ingrid közjátéka után bele is kerülnek a forró vízbe. Tubrok amint fogával karcolja Ingrid érzékeny pontját, a halk felnyögést tökéletesen hallja és elégedetten veszi tudomásul, hogy Ingrid kezd ellazulni. A válaszra a férfi már nem felel, csak szélesen mosolyog, mint aki pontosan tudja mennyire nem tud félelmetes lenni a szeretett nőjével. A következő kellemes meglepetés akkor éri Ragalt, amikor a szenvedélyes, követelőző csók alatt megérzi hogy Ingrid keblei még jobban a kezeibe simulnak. Ingrid a tálban az eprek mellett szőlőszemekhez, málnához és szederhez hasonló gyümölcsöket is talál. De ha akarja, kivehet csak epreket is a tálból. Miután Ingrid elmondja hogy ez a kis kedveskedés semmiség és hogy miként és miért csinálta, Tubrok elmosolyodik.
< - Hát... nem igazán újdonság. Ha tudnád mi mindent áztattam már alkoholba. De nagyon örülök neki, hogy így foglalkozol velem. Gondoskodó vagy, csak nem akarod ezt mondani. >
Így Ingrid már tudhatja hogy ez az étel koránt sem új Tubroknak, sőt lehet hogy már sokszor fogyasztott ilyet, nem csak gyümölcsös kivitelben. Bár Ingrid nem gondolja teljesen így, de már Ry is mondta hogy barátnőnek is kifejezetten az odafigyelős és kényeztetős fajta, úgy tűnik Tubrok is ezen a véleményem van. Mindenki örömére. A további kényeztetés során Tubrok meglepődik azon, hogy Ingrid már ennyire gyakorlott abban amit éppen most is csinál.
< - Ó, akkor más földi szeretődet is kényeztetted már így, nem is egyszer? - kérdezi tényleg kíváncsian, aztán elmosolyodik - Nem fogok lerészegedni, ha nem akarod. >
Ígéri meg végül. Ingrid maga is bekap egy gyümölcsöt. Most érzi hogy mennyire istenien finom is az egész. A gyümölcs és az alkohol teljesen összeért, a csokoládé pedig csak még egy szinttel növeli az ízélményt. Talán nem is sikerült ezelőtt ennyire finomra. A következőt megint Tubrok felé nyújtja, aki lelkesen be is kapja azt, ezúttal Ingrid szinte fél kézfejével együtt, amit "sajnálatos" módon csak nagyon lassan és végignyalogatva tud csak elereszteni. Ezen a mozdulaton is érezheti Ingrid, hogy a szeretett férfi már roppant türelmetlen. Még egy csókot váltanak, majd Tubrok a legnagyobb örömére közelebb tud Ingridhez helyezkedni, pont úgy ahogy szeretne. Még a lábával is kényeztetni kezdi, amit Ingrid kedveskedésnek vesz. Mivel Tubrok igencsak nyújtózkodik és biztosan ül, Ingrid meg tudja tenni amit szeretne. Rá tud ülni a férfi felé eső, jobb combjára, akár teljes fenékkel. Sajnos az ölébe már nem tudna beleülni anélkül, hogy ne "nyársalja fel magát" Tubrok cölöpszerűen beállt férfiasságán. A mellkasára is rá tud feküdni, az teljesen kint van a vízből. Miután kényelmesen elhelyezkedik maga is megesz még egy gyümölcsöt, aztán a következőt ismét Tubrok kapja. A férfi szinte egyben nyeli le a csokis epret, aztán becsukja a szemeit, hátradönti a fejét és hangosan, elégedetten fújja ki a levegőt. Ingrid kérdésére nyitja ki a szemét, néz fel és mosolyodik el.
< - Azért mert így van. Kényelmes ez a helyzet. >
Most érezheti Ingrid különösen, ahogy teljesen ellazul a párja. Kellemesen hátradönti megint a fejét, próbál nyújtózkodni és mélyeket lélegezni, csak élvezni az egészet. Eltelik így egy kis idő, majd Tubrok kezét Ingrid masnijához vezeti. Kíváncsian pillant ekkor Ingridre és ha azt látja, hogy a nő nem bánja, akkor egy ügyes mozdulattal kibontja a masnit.
< - Imádlak. Honnan jött az ötlet a mostani kényeztetéseidhez? >
Ha Ingrid nem engedi kibontani a masnit akkor kap még egy csókot, most is rendkívül szenvedélyeset és türelmetlent, mint eddig is. Tubrok úgy tűnik kihasználja a lehetőséget hogy próbálkozhat nála.

by **Miller lányok** Vas. 21 Dec. 2014, 18:50

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Annak örült Ingrid valóban, hogy Tubrok ennyire lelkesen evett, a flörtölésnél pedig teljesen tisztában volt vele, hogy önmagának van sokkalta könnyebb dolga a másik kiismerésében. Nem csak azért, mert a tapasztaltsága és öröksége miatt mindez roppant könnyen ment mindez, de azért ott volt az is, hogy míg neki csak tíz évet kellett felfedeznie a párja életéből, addig Tubroknak százszor többet kellett volna éppen amiatt, mert Ingrid ennyiszer volt idősebb. Plusz közrejátszott, hogy mind a ketten igencsak nehéz és összetett jellemek voltak, de éppen ezért könnyítés is az, hogy nagyon hasonlítottak egymásra, de persze jó pár jellemvonásban el is tértek egymástól. Örült annak a ténynek is, hogy Tubrok is hasonló lelkesedéssel vetette bele magát mindebbe és ő is legalább annyira izgalmasnak vélte ezt a fajta ismerkedést is, mint Ingrid maga. Már, ahogyan tartottak a medencékhez Ingrid a szavaival újra és újra sikeresen zavarba hozta a párját, aki továbbra is roppantul ilyen helyzetben volt. A nő mosolyogva hallgatta és figyelte, hogy a férfi mit is fog mondani. Elégedettség látszott rajta, hogy ő volt az egyetlen, akinek mindezt sikerült megtennie, mert még kamaszként sem volt túl gyakori mindez. Az pedig különösen jól esett neki, hogy ezt Tubrok be is ismerte, hogy mellette tényleg ennyire könnyedén jön zavarba, és, hogy ő az első ebben. A szerelmi vallomás pedig mindezt csak tetézte.
< - Én is téged – felelte gyengéden. >
A második megjegyzésénél már látta, hogy ezúttal a párja örült annak, hogy nem tudta ezúttal Ingrid megtartani a sértett arckifejezést, hanem átváltott másra. A folytatásnál örömmel konstatálta, hogy ismét teljesen egyezett a véleményük a saját öltözködésével kapcsolatos dolgokban és telibe találta, hogy miként is szereti őt látni a párja. Ebben a szavak is meggyőzték, de ki is érezte a mozdulatokból is. Ezek után már bent a medencében kezdtek el egymással foglalkozni és kényeztetni egymást ki-ki a saját módján. Mivel ennyire közel voltak az elégedettséget érezte Tubrok felől, mind a halk felnyögése után, mind akkor, amikor a csók közben ösztönösen mozdult annak hála, hogy valamennyire kezdett ellazulni ő maga is. A mosoly a csúfolkodására roppant elnyerte a tetszését, ahogyan az is, hogy ezúttal a párja nem is tudott mivel visszavágni neki a szavaira, csak a mosolyt küldte felé. Mivel a tálban voltak más egészen jól megfogható gyümölcsök is, így nem csak az epreket vette ki, hanem a málna és szederszerű gyümölcsöket is, igazából nem is válogatott, hanem ami egyből kézre esett neki az lett a sorrend. Mikor kimondta Tubrok, hogy nem ez az első eset számára, hogy ilyesmit eszik látszott Ingriden, hogy nem törte le a lelkesedését, csak bólintott, hogy érti.
< - Vannak elképzeléseim, hogy mi mindent – felelte szurkálódva. – Többek közt tegnap este a hátamat és a melleimet. >
A végén felnevetett egy kicsit. Ebből is látszott, hogy tényleg nem zavarta, hogy nem ő volt az első, aki megmutatta mindezt a párjának. Azon, hogy Tubrok kényeztetően gondolta és jól esett neki az, hogy miként bánik és törődik vele elmosolyodott. Eszébe jutott a nagyon régi emlék, amikor még Ry is ezt mondta, hogy mennyire gondoskodó tud lenni nem csak szeretőként, de barátnőként is. Engedte, hogy lássa, hogy jól esett neki, hogy ezt mondta Tubrok, saját magában meg nyugtázta, hogy mindkét férfinak roppant jó ízlése van, hogy őt választották. Ahogyan tovább etette és kényeztette ezzel a párját Ingrid feltűnt neki, hogy a férfi meglepődött, hogy ez ilyen rutinosan ment a nőnek. A szavakra megrázta a fejét, földi szeretők. Nem, egyikkel sem volt olyan sokáig dolga, hogy ilyen helyzetbe jussanak. Az egy éjszakás kalandokat nem jutalmazta effélében, csak a hosszabb kapcsolatokat, ott is főleg Ry-t, révén ő volt a leghosszabb.
< - Nem földieket, HPI-seket – mondta. – Amikor a Birodalmon kívül voltunk, akkor ugyanígy alkoholossal, ha nem, akkor csak sima gyümölcsök, húsok, köretek, sorolhatnám. Futó kapcsolatnál soha sem vagyok ilyen, akikkel csak egy-egy éjszakát voltam be kellett érniük a testemmel, ezt a felemet soha se láthatták. >
Magyarázta el, hogy csak a tényleges kapcsolatai voltak a szerencsések, azt pedig Tubrok már tudta, hogy azért olyan sok nem volt, ahhoz viszonyítva persze, hogy Ingrid hány éves is volt valójában. A részegség kérdésére csak gyengéden rázta meg a fejét, nem elutasítóan és nem is rosszallóan.
< - Ha szeretnél, nyugodtan, annyira, amennyire csak szeretnél – felelte, érezhető volt, hogy tényleg nem zavarná, ha szeretne a férfi berúgni ma este is. – Csak úgy tudtam, hogy nem szereted, ha csiklandozlak, de ha én ideteszem a kezemet – ezzel pont a máj fölé tette a párja hasára lágyan a kézfejét. – és te éppen részeg vagy, akkor bizsergetlek és csikizlek téged. És megint úgy éreznéd, hogy szándékosan kínozlak csak azért, hogy nevetni hallhassalak. >
Felelte szemtelenül a végét. Tudta, hogy most is kivált ezzel némi bizsergetést, nem az ital miatt, hanem Tubrok sokat evett és a májnak lassan enzimeket kell kiválasztania, megfelelő mennyiségű epét is termelni, ahogyan minden mást is, hogy a vacsora emésztése megkezdődhessen. Az érintésével pedig serkenteni fogja és az esetleges sok zsíros étel okozta károsodásokat helyrehozni, így mindenképpen érezni fog valamit. Még mindig szemtelenül és kacéran nézett a férfi szemébe, hogy mit is fog szólni mindehhez. Természetesen érezhető volt, hogy Ingridet tényleg nem zavarja mindez, sőt, ha így van, hogy berúg Tubrok és Ingrid kijózanítja, akkor megint nevetni fog a regeneráció érzésétől és az a nőnek pedig köztudomás volt, hogy nagyon-nagyon tetszett. Ezek után, ahogyan most ő maga evett meg egy gyümölcsöt érezte meg, hogy nagyon jó lett most a desszert, talán soha sem volt ennyire jó még. A következő gyümölcs pedig ment a párja felé, aki most az ujjait is bekapta utána, ezen Ingrid akaratlanul is felnevetett. Direkt nem húzta el túl gyorsan a kezét, de a mozdulatokból ismét érezte, hogy mennyire türelmetlen Tubrok. A következő csóknál, ahogyan Tubrok közelebb ült hozzá és elkezdte őt simogatni. Ekkor döntött úgy, hogy ő maga is közelebb ült a szeretett férfihoz és beleül az ölébe, vagy a lábára. Mivel Tubrok jelenleg kényelmesen dőlt hátra, így ezért döntött amellett, hogy rádől és lényegében ráfekszik a mellkasára. Néhány pillanatig látta, hogy hagyományos úton nem tudott volna a párja ölébe ülni a férfiassága miatt, így noha tudta, hogy hatalmas kínzás lesz a férfinak, de a saját mozdulata között lehajtotta Tubrok combjai közé a férfiasságot és így oldotta meg, hogy ténylegesen beletudjon ülni a férfi ölébe. A mellkasára rádőlni, nekidőlni pedig már tényleg könnyű volt ezek után. Itt, ekkor saját maga is evett gyümölcsöt és Tubroknak is nyújtott egyet, amit le is nyelt a párja. Érezte, hogy alatta mennyire ellazult a férfi, így ebben a kényelmes helyzetben, ha a kőkemény férfiasságot nem számolta és az ezzel járó minimális feszültséget. Ingrid elégedetten figyelte, ahogyan a férfi hátradöntött fejjel fújta ki a levegőt. Ekkor még mielőtt megszólalt volna közelebb hajolt a párjához és megcsókolta a nyakát, majd ezúttal ő volt az, aki gyengéden beleharapott a szabad bőrfelületbe, ahol már nem volt szakáll. Most ő nem tudott a felkínált felületnek ellenállni.
< - Gondoltam, hogy valami ilyesmit fogsz mondani – felelte kedvesen. >
Mosolyogva figyelte, hogy miként dönti újra hátra a fejét a párja, akkor ismét a nyakához hajolt és belecsókolt, ezúttal nem harapott, hanem a végén kicsit megszívogatta a bőrfelületet és hagyta, hogy hangos cuppanással szakadjon majd el tőle. Saját maga is élvezte a meleg vizet, ahogyan a testét nyaldosta, bár már némileg alkalmazkodott, így csak kellemesnek érezte a túl meleg helyett. Ahogyan Tubrok végül felnyúlt a masnijához, hagyta, hogy a párja kibontsa azt. A művelet végén az összesen közel egy méteres selyemszallag maradt a párja kezében, ami nagyjából most látszott, hogy olyan hosszú volt, hogyha Ingrid azzal szerette volna átkötni magát a kebleinél és elrejteni a mellbimbóit, akkor még sikerült volna. Azonban egyelőre a csipke felső, ami rajta volt nem nyílt szét teljesen. Lengébb lett és a sokkal többet mutatott így már a mellekből, de a mellbimbók még nem tűntek ki a felső alól. A kérdésen elgondolkodott néhány pillanatra, a bókra pedig elmosolyodott.
< - Nem tudom – mondta őszintén. – Még valahogyan délelőtt jutott eszembe, amikor elküldettem az üzenetet az androiddal a kérésed után. Úgy véltem, hogy kellemes lesz és még a tegnap estét, éjszakát is segíthet kilazulni, mert nagyon igénybe volt véve a szervezeted akkor. Így akkor ott rögtön ki is adtam az androidnak az utasítást, hogy hűtsék be a gyümölcsöket a kedvenceidből estére. >

by **Bishop** Vas. 21 Dec. 2014, 23:10

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

A medencék felé tartva Ingrid igencsak sokszor zavarba hozza Tubrokot, aki ezután elmondja hogy eddig csak a nő közelében történt meg ez ennyire gyakran és erősen. Ezután mindketten szerelmet vallanak. Tubrok Ingrid szavaira lágyan mosolyodik el, majd még egy kicsit jobban magához foglya a szeretett nőt a séta további részére. Ezután már leértek a medencében és a kellemesen forró vízben látnak neki egymás kényeztetésének. Ingrid elégedettséget érez minden pillanatban Tubrok felől, a férfi pedig azt hogy a nőnek jól esik amit csinál és kezdi ellazítani. Ingrid megjegyzésére a hátával és a melleivel kapcsolatban Tubrok értetlen arckifejezést vág.
< - Én nem emlékszem ilyesmire... - jegyzi meg ő is. >
Ingrid csilingelő nevetését most is örömmel hallgatja Ragal, be is hunyja a szemét egy pillanatra, hogy élvezhesse. Annak is különösen örül, hogy Ingridnek jól esett az amit mondott róla, hogy rendkívül gondoskodó Ingrid. Ragal figyelmesen hallgatja Miller beszámolóját az egy éjszakás kalandjairól és a szeretőiről és hogy kivel miket is tett. A végén értően bólint, de rögtön ezután kíváncsi tekintettel és hangon kérdez.
< - Értelek. De a birodalmiak miért részegedtek le az alkoholos gyümölcstől és miért neked kellett őket kijózanítanod? Csak emiatt gondoltam, hogy földiek lehettek, akiken az ilyen trükköket próbálgattad. >
Látszik, hogy ugyan ez nem is olyan fontos információ, csak most megragadt Tubrok fejében a kérdés. A részegségről beszélve, amikor Ingrid Tubrok mája felé teszi a kezét a férfi lepillant, aztán széles mosollyal Ingrid szemeibe néz.
< - Nos... - kezdi nagyon lassan - Ha így állunk... add ide azt a tálat, kiiszom ami feleslegben a gyümölcsökön maradt. >
Ha Ingrid eleget tesz a kérésnek, akkor Tubrok óvatosan megfogja, kezébe veszi a tárolót, finoman a szájához tartja, majd figyelve hogy egy gyümölcs se mozduljon el az össze tálban lévő, fel nem szívott alkoholt egyszerre megissza. Az ivás után mosolyogva adja vissza a tálat Ingridnek, hogy a nő tovább szemezgethessen belőle, amit meg is tesz. A következő gyümölcsnél Tubrok bekapja Ingrid fél kezét is, amit csak nagyon lassan, nyelveivel alaposan körbejárva enged el. Végül Tubrok türelmetlensége egy újabb csókba torkollik. A csók alatt dönt úgy Ingrid, hogy kényelmesen elhelyezkedik ő is, Tubrok ölébe ülve. Ragal férfiasságát ügyesen behajtja a combjai közé.
< - Öhm. Uh. - pillant Ingridre Tubrok a mozdulat alatt. >
Mindketten kényelmesen és ellazulva helyezkednek el, amennyire az ebben a helyzetben lehetséges. Tubrok a medencén kívül támaszkodva és hátradőlve, Ingrid pedig a szeretett férfi mellkasán fekve. Tubrok örömmel veszi észre, hogy Ingrid sem volt képes a felajánlott szabad nyakfelületnek ellenállni és ott kezdi őt csókolgatni. Miller hallja hogy a férfi egyre többször fújja ki elégedetten a levegőt.
< - Mi mást mondhatnék? Ellenállhatatlan vagy. - feleli Tubrok rendkívül elégedetten. >
A következő körben Ingrid már nem csak harap és csókolgat, hanem elkezdi szívni a bőrt is, ami most is nagyon jól esik Tubroknak, főleg hogy a végén még egy hangos cuppanást is hall.
< - Ah, de jó. >
Végül Tubrok nem igazán bírja tovább és Ingrid engedélyével kibontja a fehérnemű piros masniját. Elégedetten szemléli ahogy a felső elenged és már csak alig takarja a csipke Ingrid melleit. A piros szalagot egyelőre a kezében tartja csak.
< - Kedves tőled. - mosolyodik el Ingrid szavain - De ezt már mondtam. Tényleg ellazítasz, mégis úgy érzem nekem kellene téged ellazítanom és kedveskednem neked. Remélem nem érzed úgy hogy nem gondolok rád. >
A válasz után vár egy kicsit, hogy Ingrid felelhessen. Azonban már nem bírja sokáig, kezeivel finoman megfogja Ingrid vállait, majd onnan lefelé löki le a nő testéről a fehérnemű felső részét, mindent megtéve, hogy szabaddá tegye Ingrid felsőtestét. Ha ez megvan, akkor a piros szalagot óvatos mozdulattal átvezeti Ingrid nyakánál, hátul a tarkónál, aztán egy szép nagy piros masnit köt éppen Ingrid melleinél. Sok helyet hagy hogy Ingridet ne zavarja a szalad és a nagy masni is éppen ott legyen ahol lennie kell. Miután végzett elégedetten szemléli a munkája gyümölcsöt.
< - Most olyan vagy mint egy nagy ajándék masnival, csak ki kell bontani. - mondja kedvesen. >
Amennyiben Ingridnek is tetszik a párja műve, akkor Tubrok közelebb hajol és újra hosszasan és szenvedélyesen csókolja meg, most is türelmetlenül mint ezelőtt jó néhányszor. A csók közben - ha már a kezei ott vannak - arrébb tolja a nagy masnit és Ingrid kebleit markolja meg. Masszírozó, izgató mozdulatokkal lassan kényezteti, ingerli, érzékien amennyire csak lehet, finoman próbálgatva mi is esik most jól Ingridnek. A csók végén, az ajkaik elszakadnak, de ha Ingrid nem bánja, akkor Tubrok tovább folytatja a foglalatoskodást a melleinél.
< - Hmmm. >
Hangzik fel Tubrok torkából.

by **Miller lányok** Hétf. 22 Dec. 2014, 11:26

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
A szerelmi vallomások után Ingrindek jól esett, hogy Tubrok még szorosabban fogta őt magához, még ő maga is így tett volna, hogyha nem lett volna a kezei ügyében a fagylaltkehely és nem azt eszegette volna a vacsora levezetéseképpen. A megérkezés után a fagylalt is elfogyott és mind a ketten a medencében kötöttek már ki. Itt végig érezte Ingrid, hogy mennyire elégedett az egész helyzettel Tubrok és azzal is, hogy saját maga kezd végre valahára ellazulni a délutáni, kora esti kellemetlenségek után. A szavai után, hogy kimondta, hogy tudja, hogy még őt magát is „bemártogatta” a férfi alkoholba Tubrok olyan arckifejezést vágott, mintha fogalma sem lenne, hogy miről van szó. Ingrid némileg szúrós szemmel nézett rá, morcos tekintettel. Főleg azért is, mert néhány pillanatig nem tudta, hogy tényleg nem emlékezett-e rá a párja, vagy pedig csak megjátszotta, hogy nem.
< - Khm! – köszörülte meg a torkát. – Nem rémlik? Rajtam feküdtél és iszogattunk, valahol közvetlen a masszírozás előtt. Neked sikerült többször felnevetned, aminek hála a hátamba ömlött az ital, amit aztán felittál és felnyalogattál. >
Próbálta meg feleleveníteni a férfi emlékeit ezzel az egésszel kapcsolatban. Itt nevetett fel Ingrid és látta, hogy mennyire belemerült a párja mindebbe, még a szemeit is becsukta egy pillanatra. Utána köszönte meg, hogy a férfi mennyire törődőnek és gondoskodónak tartja őt. a szavai után a visszakérdezésre meglepetten nézett Tubrokra. Ő egy szóval sem mondott olyasmit, amire ez lett volna a visszakérdezés. Úgy tűnt, hogy a párja sikeresen félreértette őt, vagy már annyira vágyott rá, hogy képtelen volt normálisan gondolkodni és amiatt nem tudta megérteni azt pontosan, amit mondott. Ingrid csak az etetésre gondolt, hogy azt gyakorolta és az megy neki ennyire jól ezáltal, nem másra. Egyébként is elmagyarázta, hogy a szexuális anyagáramlás nagyon ritka és ha tegnap nem alakult volna ki közöttük, akkor ő maga is képtelen lett volna kijózanítani Tubrokot. A szavakra megrázta a fejét. talán esetleg még Ry felé volt ilyen, de ott meg amúgy sem lett volna jelentősége révén mind a ketten Birodalmiak voltak és emiatt nem túl fontos.
< - Csak téged tudlak kijózanítani továbbra is, senki mást nem, arra nem képes senki – felelte. – Ehhez kell azaz anyagáramlás, ami kialakult bennem tegnap irányodba. Anélkül ugyanolyan más felé az érintésem, mint két rendes ember között. Nem mondtam, hogy másokat is ki kellett józanítanom, csak azt, hogy keveseket etettem így, mint téged, és kevesekkel törődtem ennyire, mint veled. Így igen, roppant kivételezettnek érezheted magad. >
Próbálta megmagyarázni a félrehallást, értést, hogy Tubrok is tisztában legyen pontosan az effélékkel. Úgy tűnt a számára, hogy a párjának roppant jól esett, hogy nem zavarja az, hogyha berúg a férfi, mert azonnal el is kérte a tálat, hogy kiihassa belőle a benne maradt pezsgőszerű italt. Ingrid ki is nyúlt a tálért két kézzel, majd átnyújtotta azt Tubroknak. mosolyogva figyelte, amint a férfi kiitta az összes alkoholt belőle. Amint visszakapta a tálat letette ugyanoda, ahol korábban volt és újra elkezdett szemezgetni belőle, hol saját maga evett egy-két gyümölcsöt, hol pedig a párjának tartotta oda azt, hogy ő ehessen. Ekkor jött, hogy végigszopogatta, nyalogatta Ingrid ujjait a párja, majd az egész egy újabb csókba torkollt, ahogyan Tubrok nem bírta megállni, hogy ne tegye meg mindezt. A csók után Ingrid beleült Tubrok ölébe és jól gondolta, hogy milyen reakciókat fog kapni arra, amikor megérintette a párja férfiasságát. Egy kényszerű elnézést tekintettel pillantott rá, hogy nem volt szándékos, hogy ezzel is kínozza őt, főleg, hogy nem volt további szándéka, hogy könnyítsen a férfin egyelőre. Abban a helyzetben még nem tartott ekkor. De legalább már mind a ketten kényelmesen eltudtak helyezkedni. Ahogyan a férfi hátravetette a fejét és így felkínálta a nyakát Ingrid érezte, hogy mennyire elégedett volt és örült annak Tubrok, hogy a nő odahajolt és csókolgatni kezdte. A válaszon elmosolyodott és azon is, hogy egyre többször volt hangos már a levegő kifújása a férfi részéről a csókok miatt.
< - És mihez kezdenél, ha úgy akarnálak elcsábítni, mint tegnap este a komp után? – érdeklődött. – Mivel most még nem is vagyok sem gonosz, sem pedig kifejezetten csábító. Így közel sem lehetne engem olyan ellenállhatatlannak nevezni. Legalább is szerintem. >
Pontosan tudta, hogy milyen állapotban van, így nem is próbált meg a kérdéssel kapcsolatban hazudni. Noha sejtette, hogy a kérdése övön aluli lesz, mert maga elé fogja képzelni a párja azokat a pillanatokat. A kérdés után újra, amíg Tubrok válaszon ismét a nyakának esett, ezúttal a gyengéd harapások mellett már meg is szívta a bőrt és ekkor engedte el hangos cuppanással. Ismét elmosolyodott, hogy hangosan is kimondta Tubrok, hogy mennyire jól esett neki ez az egész. Erre itt nem mondott semmit, mivel nem volt mit, utána pedig figyelte, hogy végül nem bírt magával Tubrok és kibontotta a masniját a fehérnemű felsőn. A felső ugyan ott maradt még, csak már kevesebbet takart. A szavak jól estek neki, örült, hogy tényleg képes pusztán a közelségével ellazítani a párját, bár tudta, hogy annak hála, hogy most rajta fekszik a saját szervezete is dolgozik azon, hogy javítsa a férfiét és minden kárt javítson rajta, amire képes. A szavak végén elmosolyodott, jó volt hallania, hogy törődik vele Tubrok és nem csak saját magával már, mint néhány nappal ezelőtt. Most is remekül tanult és meglehetősen gyorsan. Megrázta a fejét, hogy érezze ezzel is a férfi, hogy nem érzi úgy.
< - Nem, tudom, hogy törődsz velem – felelte halkan. – És úgy is érzem, hogy így teszel. >
Próbálta ezzel is nyugtatni a férfit, hogy nem érzi magát elhanyagolva és tudja, hogy a párja megtesz mindent, ami tőle telik, csak hát ebben is saját magának volt több gyakorlata, mivel ő maga nem úgy állt a dolgokhoz, hogy mindig ki kell őt szolgálni. Így semmit sem állt szándékában felróni Tuborknak, már csak azért sem, mert látta és érezte, hogy mennyire igyekezik a férfi és ezért ő maga is hálás volt és örült ennek. Végül elmosolyodott és orron puszilta a férfit.
< - Mindent megteszel, amit tőled telik, nem kérhetek többet – mondta. >
Mikor felnyúlt a vállához a férfi Ingrid hagyta, hogy nekilássa leszedni a fehérnemű felső részét róla. Mivel a nő karjai be voltak hajlítva, így a pántok egyelőre csak a könyökhajlatig estek, de valószínűleg a férfi nagy bánatára a keblek még mindig nem bukkantak ki tejesen a csipke alól. Ingridnek ki kellett teljesen nyújtania a kezét és Tubroknak rá kellett a csipkés résznél segítenie még, hogy a mellekről lehulljon teljesen az anyag és így le tudja teljesen venni a nőről. Amikor a szalagot átvette a párja Ingrid nyakán kérdőn pillantott rá, de hamar rájött, hogy minek szánta ezt a férfi és elmosolyodott. Az elégedett szemlélésnél megcsóválta a fejét, mintegy nem akarja elhinni a tekintetet, amit kapott. Ebben benne volt, hogy Tubrok javíthatatlan, ezt könnyedén le lehetett az arcáról és az arckifejezéséből olvasni.
< - Azt hittem, hogy meg akarsz szabadítani a ruháimtól és nem pedig becsomagolni – szurkálódott kedvesen. >
Már csak azért is, mert az ajándékok mindig fel vannak díszítve és öltöztetve, nem pedig meztelenek majdnem teljesen. Ezzel is utalt arra, hogy a csomagolás pontosan az ellentéte annak, amit eddig hitt, hogy Tubrok szeretett volna tenni most itt a medencében. Végül azonban csak lenézett a masnira és ismét elmosolyodott azon, hogy aranyosnak tartotta, hogy ilyesmit művészkedett Tubrok rajta. Mire felnézett csókolta meg a férfi, amit viszonzott. Most is érezte, hogy még mindig ugyanolyan szenvedélyes és türelmetlen a párja, mint eddig, vagy talán jobban is. A csók közben érezte meg, hogy Tubrok a melleivel kezdett foglalkozni, azt meg kellett hagynia, hogy roppant finoman és ügyesen csinálta a férfi azt, amit szeretett volna. A finom érzéki mozdulatok pedig lassanként meghozták a kívánt eredményt, noha Tubrok eddig ahhoz volt szokva, hogy éppen csak hozzáér Ingrid mellbimbóihoz és azok kemények lesznek, most legalább négyszer-ötször arra kellett haladnia és érintenie azokat, hogy ezt elérje, ebből is érezhette, hogy valóban feszült volt még mindig a nő. De azt is, hogy a folyamatos ostroma és „támadásai” meghozzák lassanként az eredményüket. Erről az is árulkodott, hogy Ingrid csókja is kezdett először a délután folyamán újra szenvedélyesebbé válni a csak viszonzott csókon felül. A csók vége felé pedig Tubrok érezhette azt is, mintha Ingrid légzése egy nagyon kicsit mintha gyorsult volna a ténykedése nyomán. Miután elhúzódtak egymástól Ingrid újra lehunyta a szemét néhány másodpercre és az ajkai is néhány pillanatra nagyon picit szétnyíltak, ahogyan egy halk sóhaj szakadt ki belőle Tubrok kényeztetésére. A párja halk hümmögésére nyitotta ki a szemét és kérdőn pillantott rá.
< - Hmm? – kérdezett vissza. – Milyen gonosz és aljas terveid vannak a folytatásra? >
Kérdezte kissé elfúló hangon. Várt egy picit arra, hogy választ kapjon, majd ezúttal a tárgyalás után először ő maga kezdeményezett csókot. Ehhez kissé feljebb kellett emelkednie Tubrokról és a fenekével is a párja öléből, hogy ő hajolhasson oda a férfihoz és csókolhassa meg, ha Tubrok engedte, ezúttal már nem olyan passzívan, mint eddig, hanem érezhetően szenvedélyesen tette mindezt. A kezeivel pedig Tubrok mellkasán támaszkodott meg némileg és a fenekét is kissé megemelte a mutatványhoz, a lábait is széthúzta kissé, hogy Tubrok lábaira fektesse azokat és így anélkül, hogy a térdeivel, vagy egyéb részeivel Tubrokot nyomná mégis végig rajta fekve tudja megtartani magát, mintha elnyúlt volna rajta teljesen. Emiatt most a férfi jobban hozzáért a nő melleihez is, ha akart és tudta úgy mozgatni is Ingridet, hogy kényelmesebb legyen neki, ha ez így most nem lenne az.

by **Bishop** Hétf. 22 Dec. 2014, 20:46

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid és Tubrok a medencében áztatják magukat és kezdenek egyre jobban ellazulni. A felvilágosításra, hogy mikor is mártogatta Ingridet alkoholba, Tubrok hangosan nevet fel igencsak mély és hangos hangon. Ingrid még mindig nem tudja biztosan eldönteni, hogy a férfi tényleg elfelejtette volna vagy csak tetteti.
< - Azért ne egyél meg élve. Emlékszem milyen alaposan tüntettem el az ügyetlenségem nyomait. >
Végül még egy kacsintást is kap Ingrid, mert külön megemlítette a párja módszerét az alkohol eltüntetésére. Nem sokkal később azonban Tubrok nagyon meglepődik és ez az arcán illetve a mozdulatain is látszik, ahogy Ingrid magyarázni kezdi mit is mondott. Türelmesen hallgatja végig, de még mindig látszik hogy nem érti teljesen hol hibázott és mit és miért gondolt rosszul.
< - Azt tudom... - feleli az anyagáramlásra - Hmm... és... Áh. Nem tudtam, hogy csak külön rám érted. Már világos. >
Most látja végre Ingrid Ragal szemein hogy a férfiban összeállt a kép és minden világossá vált előre. Valószínűleg már nagyon vágyik rá és ez különösen megnehezíti számára a gondolkozást, ahogy azt Ingrid is sejti. A továbbiakban Tubrok még ki is issza a gyümölcsös tálból a felesleges alkoholt, majd a tálat visszaadja Ingridnek, hogy tovább falatozhassanak. Majd Ingrid egy ügyes manőverrel beleül Tubrok ölébe és elfekszik a mellkasán, ez mindkettejüknek nagyon kényelmes és ellazító, bár Ragalban ez egy picit nagyobb feszültséget okoz, de még így is el tud lazulni és élvezni Ingridet, a forró vizet és a finom gyümölcsöket.
< - Szerinted... - feleli még mindig roppant elégedett hangon Tubrok élvezve a kényeztetést - De az igazság az, hogy mindig ellenállhatatlan vagy és lehetetlen neked nemet mondani. Ha gonosz és csábító vagy csak rosszabb... >
A férfi végig úgy beszél hogy a hangja őszinte legyen ugyanakkor Ingrid érezze azt is hogy ez egy hatalmas bók akart lenni felé valójában. Tubrok tényleg így érzi a helyzetet a saját részéről. A válasz után Ingrid újra nekiesik a férfi nyakának és még jobban kezdi azt kényeztetni. Tubrok nem bírja sokáig csöndben és szavakban is hangot ad annak mennyire élvezi azt amit Ingrid csinál vele. Aztán már kibontja a nő masniját és azzal kezd foglalatoskodni. Mindeközben kerül szóba, hogy Tubrok azt érzi nem törődik eléggé/arányosan Ingriddel. Mire Miller éppen nyugtatni próbálja a szeretett férfi, hogy de-de igen, mindent megtesz. A szavakon Ragal szélesen elmosolyodik és boldogan pillant Ingrid szemeibe.
< - Még ennél is többet próbálok majd. - ígéri meg. >
Nem sokkal később Tubrok nem bírja tovább és nekiáll megszabadítani Ingridet a fehérneműjének felső részétől. Ha Ingrid is partner benne, akkor kényelmes mozdulatokkal megpróbálja teljesen levenni róla. Újra megcsókolja őt, majd így szedi le róla, először csak könyökhajlatig majd ha Ingrid nyújtja a karjait, akkor teljesen, rásegítve a csipkés résznél. Miután a kezében marad a felső, Tubrok a medence partjára dobja. Az ajkaik lassan elszakadnak egymástól és végre Tubrok megcsodálhatja Ingrid gyönyörű melleit. A hosszú szalaggal - ami a kezében maradt - egy szép nagy masnit köt Ingrid nyakába. A masni még Ingridnek is tetszik és egy "javíthatatlan vagy" tekintet küld a férfi felé, aki egy "tudom"-al felel erre. A szavakon szélesen elmosolyodik Tubrok.
< - Oh, nem csomagollak be. Csak egy masnit kapsz. >
A mosolyán és a hangján szemtelenül érezni, hogy bizony, ha rajta múlna akkor Ingrid máskor is csak egy nagy piros masnit kapna hogy abban flangáljon. Végül Ingrid lepillant a masnira és elmosolyodik mert aranyosnak találja, ennek pedig Ragal is megörül, hogy sikerült ezzel kedveskednie. Mire Ingrid felnéz máris egy hosszú, szenvedélyes, türelmetlen és követelőző csók közepén van. A csók alatt lassan ő maga is feloldódik. Tubrok természetesen érzi ahogy Ingrid a passzív viszonzásból maga is követelőzésbe megy át, ahogy a teste apró mozdulatai arról árulkodnak hogy lassan ellazul. Ugyanakkor a nő melleivel foglalkozva érzi, hogy még mindig szörnyen feszült és törődést igényel. Éppen ezért amikor az ötödik mozdulatnál Ingrid mellbimbói keménnyé válnak, külön azokkal kezd foglalkozni. Ingrid itt érzi, hogy a párja egyáltalán nem csak a maga örömére foglalkozik ilyen türelmetlenül vele, hanem célja hogy teljesen ellazítsa Ingridet. Tubrok örömmel látja, hogy Ingrid, a csók után, behunyja a szemeit és egy halk sóhaj is kiszakad belőle.
< - Mondjuk ez. - válaszolja sokatmondó hangon a kérdésre Tubrok. >
Az egyik kezét gyorsan elveszi Ingrid melléről és máris a tangájához nyúl. Ha Ingrid engedi, akkor minimum térdhajlatig akarja azt lehúzni. De mivel Ingrid eléggé az ölében ül és be van hajlítva a lába, így nem tudja megtenni. Helyette beéri annyival is, hogy csak alaposan félre húzza az alig falatnyi ruhát, nehogy zavarjon bármi veszélyeset a későbbiekben. A kapott "válasz" után hosszabb ideje először kezdeményez csókot Ingrid. Tubrok természetesen engedi mindezt. Az ajkak játéka közben Ingrid feljebb tud helyezkedni, ahogy szeretne, kezeivel a párja mellkasán támaszkodva, a fenekét megemelve, a lábait kissé széttárva és nyújtva. Így teljesen végigfekszik Tubrok testén, anélkül hogy bárhol is nyomná őt. Az ajkaik a csók végén éppen csak elválnak, Tubrok kezével Ingrid tarkójához nyúl és magához húzza őt még egy csókra. Most már úgy csókol mintha ki akarná inni Ingrid lelkét is, azzal csillapítva a szomját, talán életében utoljára. A csók közben a légzése és szívverése is kissé gyorsulni kezd. Érezhetően már alig bírja ki ezt a helyzetet. A második hosszas csók után csak annyira húzódik el, hogy az ajkaik szinte egymást súrolják és a forró leheletét is érezzék a másiknak.
< - Benned akarok lenni. - dörmögi mély férfias hangján. >
Nyel egyet és figyeli Ingridet, hogy mit is felel erre a nő, rosszul veszi-e amit kimondott. Közben folyamatosan kényeztetve őt mindkét kezével.

by **Miller lányok** Kedd 23 Dec. 2014, 10:51

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Azon, amikor Ingrid kifejtette, hogy miként lett ő maga is alkoholba mártogatva Tubrok felnevetett, Ingrid pedig mint mindig most is örömmel hallgatta a kellemesen mély nevetés hangját. Úgy tűnt számára, hogy erre a párja nem is gondolt, hogy mindez megtörtént volna, vagy annak lehetett venni. Azonban továbbra sem volt képes eldönteni, hogy emlékezett-e a férfi erre, vagy pedig sem. Abban biztos volt, hogy akkor egyikőjük sem volt részeg, hiszen már az azelőtti szeretkezés után ittak közvetlenül és akkor derült ki, hogy létrejött a kapcsolat. Ez nem sokkal később volt, de még az indulás előtt, amikor már csak élvezték egymás társaságát és Tubrok megannyiszor gonoszkodott vele azért, hogy némileg frusztrálttá és kielégületlenné tegye. Végül a szavakra és a kacsintásra Ingrid szélesen mosolyodott el, hát mégiscsak emlékezett, azon pedig a fejét csóválta meg, hogy mennyire elégedett volt a férfi a saját munkájával, hogy mit is csinált Ingriddel akkor, és milyen ügyesen, módszeresen takarította fel az italt.
< - Nem is eszlek – szurkálódott. – Ha pedig nem takarítod fel, akkor is eltűnt volna rólam, felszívja a testem. >
Most ő gonoszkodott már csak azért is, mert nem engedte Tubrok eldönteni, hogy emlékezett-e arra, ami történt és csak szórakozott Ingriddel az előbb, vagy tényleg a memóriáját kellett felfrissíteni. De így legalább a tudomására hozhatta, ha nem takarítja le őt olyan ügyesen, akkor is tiszta lett volna, mert a bőre felszívta volna. Azonban az látszott Ingriden, hogy azért elismeri a párja ügyességét, hogy valóban az volt és ezzel a ténnyel, hogy ezt miként oldotta meg nem tudott vitába szállni. A félreértésnél, amikor Ingrid magyarázni kezdett látta, hogy Tubrok meglepődött, lényegében kiselőadást tartott arról, hogy mi miként működik és mi lehetett az, amit a férfi félreértett. Hamarosan pedig azt is meglátta, hogy mikor esett le Tubroknak az, hogy mit értett félre. De legalább a gyanúja beigazolódott, hogy a férfi már annyira vágyott rá, hogy emiatt sokkalta nehezebben ment a koncentráció és valószínűleg már csak azt értette és hallotta meg, amit ő maga is akart. Minden más, ami túl hosszú lett volna nehezebb ügy volt. Ennek ellenére végül csak megértette azt, hogy Ingrid mit is mondott és ő maga hol értette félre. A végén a nő bólintott is.
< - Igen, csak rád értettem – felelte, így megerősítve az egészet. – Másra nehéz lett volna. >
Most már bátran mondhatta ezt, hiszen a férfi értette, így tudhatta, hogy tényleg nehéz lett volna másra is így érteni mindezt. Ezek után nyújtotta át a tálat a szeretett férfinak Ingrid és figyelte, ahogyan kiitta a benne levő alkoholt. Ez nem volt túl erős, így nem tartott attól, hogy berúgna tőle, az szénsav pedig úgyis kiment belőle, amíg a hűtőben volt, így igazából nem is aggódott amiatt, hogy berúgna a párja. Miután letette a tálat maguk mellett odakint a medence szélén és túlvoltak az első két csókon Ingrid beleült a párja ölébe. Ugyan érezte, hogy mindez csak tovább provokálja és tüzeli a párját némileg, de nem zavarta, hanem ott maradt. Főleg azok után, hogy érezte, hogy így is képes volt teljesen ellazulni Tubrok alatta. Legalább annak örülhetett, hogy a férfinak mindez sokkalta könnyebben ment, mint neki és legalább egyikőjük teljesen laza mostanra. A roppant elégedett válaszra elmosolyodott, hogy Tubrok még ebben a helyzetben is ellenállhatatlannak érzi, amikor nem is gonoszkodik és nem is provokálja a másikat, hanem eléggé passzívnak lehetett volna nevezni az, amit csinál. Igaz nem szándékosan, hanem a feszültsége és a nap miatt, ami eléggé lelombozta. A szavak ennek ellenére nem győzték meg, főleg, ha tényleg az lett volna, aminek a férfi tartja, akkor a tárgyaláson sem jártak volna úgy, hanem a férfi belement volna abba, amikor Ingrid könyörgött neki. Az látható és érezhető volt azonban, hogy a bók roppant jól esett neki, mert érezte, hogy tényleg őszinték voltak a szavak, amit kapott, köszönetképpen még egy puszit is nyomott a párja arcára, vagy homlokára, attól függően, hogy melyik volt könnyebben elérhető számára ebben a helyzetben.
< - Köszönöm – mondta ki hangosan is. – De szerintem a majdnem mindig a helytállóbb. >
Felelete ezúttal is meglehetősen szerényen, tőle szokatlanul. Ezzel arra is utalt, hogy bizonyára tudna olyasmit mondani, amire a férfi nemet mondana. Itt nem feltétlenül a tárgyalásra gondolt, ami aznap volt délután, de eléggé biztos volt benne, ha a Vex-el kapcsolatban lennének kérései, akkor is ez lenne az eredménye, hogy elzárkózna Tubrok. Mindazonáltal esze ágában sem volt az ilyesmire játszani, hogy nemleges választ kapjon. Itt a válasz után állt megint a nyaknak neki, aminek a vége az lett, hogy hangosan is hallatszott Tubrok tetszése, majd utána a masnit le is vette Ingrid fehérnemű felsőjéről és így a szalag maradt a kezében. Ekkor került szóba, hogy a párjának kétségei vannak azzal, hogy mennyire figyel, törődik Ingriddel. A nő próbálta nyugtatni, de a válaszon nem tudta megállni, hogy ne mosolyodjon el. Még mindig tudta, hogy furcsa lehet a férfinak az, hogy nem csak kiszolgálják, hanem a kapcsolat kétoldalú. Végül a válaszra végigsimította a párja arcélét.
< - Tudom – felelte még mindig nyugtatóan. – Nincs is okom panaszra. >
Azt pedig egyáltalán nem tudta Tubrok rovására felírni, hogy ennyire feszült volt. Részben igen, de jelentősen főleg a hormonháztartását hibáztatta. Ekkor következett, hogy a férfi nem bírta tovább, hogy még mindig takarja a fehérnemű Ingridet és próbálta leszedni róla a felső részt. A csókot most is örömmel viszonozta és közben a kezét is kinyújtotta, hogy segítsen a ténykedő Tubroknak, hogy letudja venni róla a pántokat és így az egészet. A masni felkerülése után csóválta meg a fejét a nő és megkapta a „tudom” mosolyt is. A szavakból és a mozdulatokból pedig könnyű volt kivenni, hogy örülne annak Tubrok, ha máskor is csak masniban mászkálna az ő örömére. De már tudta Ingrid erre, hogy milyenek is lennének azok a masnik, direkt takarnák a lényeges részeket, hogy izgatóbbak legyenek.
< - Majd a születésnapodon beöltözök ajándéknak – nevetett fel lágyan. – Aztán bontogathatsz. >
Egyfajta ígéret volt, ha látja, hogy a javaslat elnyeri a párja tetszését, akkor megjegyzi, hogy tényleg megtegye mindezt majd, amikor aktuális lesz. Ekkor szemlélte meg még a masnit, majd mire felnézett már kapta is a következő csókot. A csók közben kezdett ő maga is ellazulni, ahogyan Tubrok a melleivel kezdett foglalkozni, különösen azt találta finomnak, amikor a mellbimbóit izgatta a férfi, noha érezte, hogy most közel sem olyan erősek a reakciói, mint általában voltak. A párja felől pedig azt érezte, hogy nem csak a saját örömére foglalkozik így Ingriddel és nem csak azért, hogy szexben legyen része, hanem tényleg szerette volna a nőt ellazítani végre. Ahogyan lecsukta a szemeit és kiszakadt belőle a sóhaj, érezte az örömet és elégedettséget Tubrok felől a kérdésére pedig sokatmondó választ kapott. Kinyitotta a szemét és fürkésző tekintettel nézett a férfira, főleg, amikor az egyik kezét elvette a melléről és a fenekéhez nyúlt. Hagyta Ingrid, hogy a tangát félrehúzza, igazából annyira nem is kellett nagyon, hiszen a „veszélyes” részeken is alig takart valamit, leginkább csak a szeméremdombon volt bármiféle anyaga, hogy csábító összhatása legyen, mindenhol máshol pedig csak egy roppant vékony csipkés anyaga volt csak. Ezúttal Ingrid csókolta meg a férfit és kényelmesen helyezkedett el rajta, majd ahogyan elvállak húzódott volna kissé távolabb, de ezúttal nem tudta megtenni. Az, hogy tarkójára került a párja keze meglepetésszerűen érte, ahogyan visszahúzta magához. Most, hogy ne zuhanjon rá Tubrokra muszáj volt korrigálnia, a újra lovagló ülésbe kellett ülnie, hogy a combjai Tubrok combjai mellett voltak kívülről, az ágyéka hozzásimult Tubrokéhoz, a felsőtestével pedig teljesen hozzásimult, hiszen eddig néhány centire voltak csak egymástól. Így valószínűleg még a magasságot is korrigálnia kellett, mert ő került magasabbra, így felülről csókolta már a párját. Érezte, hogy miként tette a férfi, ahogyan mindig szokta szeretkezés előtt, amikor már nagyon vágyik rá. Ahogyan érintkeztek érezni kezdte, hogy gyorsabban ver Tubrok szíve és a csók közben pedig a bőrére kerülő forró levegőből azt is, hogy gyorsabban kapkodja a levegőt már Tubrok. Ez saját magára is igaz volt, hogy kissé gyorsabban lélegzett már. A csók után nem húzódott el jobban, mint, ahogyan a párja tette, a simogatást és kényeztetést pedig még mindig érezte és kellemes volt neki. A szavak után egy pillanatra megrándult az arca és némileg bűntudat látszott az arcán és a szemeiben. Tudta, hogy Tubrok már így érez, de mivel most még nem érintette meg a párja odalent, így fogalma sem lehetett róla, hogy Ingrid milyen állapotban van. Rosszul nem vette ezt, csak éppen volt egy kis bökkenő.
< - Tudom – felelte rekedten. – De én még nem állok készen… még nedves sem vagyok. >
Érezte, hogy nem az, és megígérte, hogy nem fog hazudni. Persze így is tudott volna szeretkezni, de az nem lett volna igazi és hazugság lett volna Tubrok felé, orgazmust sem akart színlelni neki, így ezért is mondta el az igazságot, akármilyen kellemetlen volt ez. Kissé feszülten feszengett és mozdult meg pár pillanatra. Remélte, hogy nem bántotta meg ezzel a párját, hiszen nem az ő hibája volt ez, egyikőjüké sem, hanem a feszült napé. Tubrok érezhette, hogy a simogatása és izgatása jólesik és finom Ingridnek és azt is, hogy a nő remélte, hogy tovább folytatja a férfi a próbálkozást.

by **Bishop** Kedd 23 Dec. 2014, 20:33

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Ingrid mosolyán, hogy mégis csak tudta egész végig Tubrok miről is van szó vagy éppen a szavain - ezt most sem lehet pontosan eldönteni - Ragal újra hangosan felnevet. Érezhetően nagyon jó hangulata van mióta a forró vízben van.
< - Ó, mindig magadnak követeled az utolsó szót... - mosolyog éppen csak nem elnevetve magát. >
Így Tubrok részben kitér a gonoszkodás elől, de azért érzi hogy Ingrid ügyesnek tartja a módszer, amit akkor alkalmazott. Ezután Tubrok valamit alaposan félreértett, de végül Ingrid rendezi a kis kisiklást és felvilágosítja Tubrokot, akiben össze is áll a kép, mit és hol hagyott ki a saját gondolatmenetében.
< - Jól van. - nyugtatja tovább Ingridet - Most már értem hogy gondoltad. >
Ezután issza ki Tubrok a tálban maradt alkoholt. Ingrid jól gondolja, ez tényleg nem túl erős és nem is látszik a hatása a férfin később se. Nem sokkal később Ingrid kényelmesen belehelyezkedik Tubrok ölébe, először ülve a férfi ölében majd végigfekve rajta. Így mindketten kicsit jobban el tudnak lazulni. Ingrid amikor szeretné, Tubrok arcára könnyebb puszit adnia, így ezt ott teszi meg. A kedveskedés jól esik Tubroknak, aki el is mosolyodik szinte azonnal.
< - Ne szerénykedj. >
Válaszolja halkabban, mosolyogva Tubrok, jelezve hogy igen, Ingrid megint roppant szerény volt, bár nem kellene annak lennie. Lassan mindketten elkezdenek jobban a másikkal foglalkozni, Ingrid csókokkal, harapásokkal és a bőr szívásával kényezteti a párja nyakát, Tubrok először csak kiélvezi ezt, majd lassan elkezdi Ingridet megszabadítani a fehérneműtől. Arra amit Ingrid mond, hogy nem lehet oka panaszra már csak egy nyugodt mosollyal felel neki Ragal. Elcsattan még néhány csók közöttük, közben az egyik alatt Tubrok ügyesen megszabadítja Ingridet a felsőtől. Utána van ideje megcsodálni a nő melleit és még egy masnit is kötni oda a kezében maradt szalagból. Ahogy Tubrok meghallja Ingrid ígéretét, miszerint a férfi születésnapján majd ajándéknak öltözik ilyen masnikkal, Miller látja, hogy a férfi teljesen felvillanyozódik, a szemei szinte megcsillannak és az arcára széles mosoly ül ki.
< - Már alig várom, hogy megtedd Boszorka. >
A hangján is türelmetlenség érződik. Örülne ha már itt lenne a születésnapja és bontogathatná Ingridet, először csak a masnikat aztán mást is. Mire Ingrid megszemléli a mostani masnit máris megkapja a csókot Tubroktól. A csók alatt és utána kezdenek el egymással jobban foglalkozni. Hamarosan Ingrid tangája is alaposan félre lett húzva Tubrok által. A férfi örömmel tapintja ki hogy az alsónemű valóban csak arra szolgál, hogy jobban feltüzelje őt, de valójában semmi veszélyes dolgot nem akadályoz. Még egy csók, amit ezúttal Ingrid kezdeményez, csattan el közöttük. A csók alatt kényelmesen lovagló ülésben bele tud ülni a férfi ölébe a korábbi fekvő helyzetből kissé feljebb helyezkedve. És így már valóban felülről csókolhatja a szeretett férfit. Ebben a helyzetben a combjaik, az ágyékaik és a felsőtestük is teljesen egymáshoz simul. Tubrok még kényelmesebben helyezkedik el és kiélvezi, hogy Ingrid ennyire közel van hozzá és a melleivel is "nyomja" valamint odalent is összedörzsölődnek. Ingrid a csók után próbálna elhúzódni, de megérzi a párja kezét a tarkóján és mire észbe kap már újra csókolóznak. Miután az ajkaik elszakadnak egymástól, de még mindig szinte súrolják egymást, Tubrok kimondja, hogy mit is szeretne. Azonban Ingrid még közel sincs olyan állapotban. Ingrid feszeng is emiatt. Szerencsére Tubrok apró rezdülésein, az arca vonásain és a férfi szavain is érzi, hogy egyáltalán nem kell emiatt feszültnek lennie, vagy aggódnia hogy rosszul esik Tubroknak. A férfi már önmagában annak is örül, hogy eddig eljutott Ingriddel, főleg hogy alig egy órája Ingrid olyan merev és feszült volt hogy semmi nem hozta izgalomba, szexre nem is gondolt, nemhogy csinálja. Ezúttal Tubrok simít végig Ingrid arcélén, közben még jobban magához húzva őt.
< - Akkor kénytelen leszek dolgozni az ügyön. - jelenti ki felizgult hangon. >
Éppen csak befejezi Tubrok, máris újra megcsókolja Ingridet. A csók alatt módszeresen kezdi kezeivel, ujjaival külön simogatva, kényeztetve végigjárni Ingrid érzékeny pontjait. Az összeset amit a múltkori teljes éjszakás szeretkezés alatt kitapasztalt. Az érzékeny pontokon kívül Ragal masszírozó mozdulatokkal Ingrid fenekét is kényezteti, majd az ágyékán és annak mentén simít végig többször, hol érzékien, hol izgatóan. Közben végig csókol, mindig csak annyi időre szakítja meg hogy ő maga levegőhöz juthasson, de utána újra "elkapja" Ingridet. A csókok alatt lassan áttér Ingrid alsó részéről a nő melleire, kezeibe veszi és markolássza a kebleket, majd a mellbimbókat kezdi el csavargatni, morzsolgatni. Egy idő után a saját ágyékát is fel-le kezdi mozgatni Ingrid alatt, hogy ezzel is gyötörje a nőt. Ingrid érzi, hogy Tubrok valóban nagyon megdolgozik azért, hogy felizgassa és mindent megmozgat amit tud. A forró vizet is felhasználja, hogy mossa vele Ingrid testét, már ahol kiemelkedik a vízből. Valamivel később, amikor már a testeik kellően súrlódnak egymáshoz, Tubrok mindkét karjával átöleli és magához fogja Ingridet, az egyik kezével a tarkójánál, a másik alkarjával a derekánál, hogy a fenekét és ágyékát még mindig kényeztethesse. Ingrid érzi, hogy a férfinek ebben a helyzetben eszében sincs elengednie őt, mert nagyon jó neki. Természetesen ha Ragal érzi, hogy Ingridnek valami nem jó vagy feszülni kezd tőle, rögtön módszert vált és más izgató módon próbálkozik tovább. Igen sok hosszú perc múlva engedi csak Tubrok, hogy valamennyire elhúzódjanak egymástól és a nyelveik és ajkaik is külön váljanak.
< - Na és most? - kérdezi kíváncsian. >

by **Miller lányok** Kedd 23 Dec. 2014, 22:09

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Annak ellenére, hogy Ingrid szentül meg volt győződve arról, hogy Tubrok mégiscsak tudta, hogy miről van szó, látta a párján, hogy még mindig nem lehetne teljesen biztos ebben. Láthatóan azt tudta, hogy miként nyaldosta fel az alkoholt róla, de azt, hogy miként került Ingridre abban már nem volt teljesen biztos. Annyira nem is volt már lényeges mindez, mert az egyik legjobb dolog történt, ami történhetett ebben a helyzetben, ami pedig nem volt más, minthogy Tubrok felnevetett Ingrid szavain. Látható volt, hogy ennek a nő is roppantul örült, mert így ismét hallhatta a párját nevetni és nem kerülte el az sem a figyelmét, hogy mennyire jó kedve lett a férfinak. Ennek is örült, mert így már nem mardosta az a bizonyos bűntudat sem amiatt, amit tett. Valahol mélyen ott motoszkált korábban Ingridben, hogy nem sajnálta érte a férfit, mert megérdemelte azért, amit tett, de ez most egy pillanatra sem merült fel benne, csak kiélvezte azt, hogy ennyire jó a kedve Tubroknak. Így remekül élvezhette azt, hogy ilyen gyakran nevetett fel ismét és örömmel hallgathatta újra és újra ezt a hangot. A szavaknál is kiérezte Tubrok hangjából, hogy a férfi ismét majdnem felnevetett, amin igencsak szélesen mosolyodott el. Örült volna, ha ismét hallhatta volna a szeretett férfi nevetésének hangját, de már a nevetés közelségének is roppantul örült és elégedett volt vele. A szavakra még mindig a széles mosollyal bólintott többször is, igazából bólogatott és közben szólalt meg.
< - Bizony-bizony – mondta lelkesen, a végén pedig Tubrok orrára koppintott. >
Noha a gonoszkodás elől így ki lett térve, de nem bánta Ingrid mindezt, a nevetés kárpótolta érte. Ezek után jött, hogy gyorsan és röviden elmagyarázta azt, hogy hol is tévedett, mit értett félre Tubrok, láthatóan a párja most már tényleg megértette és meg is nyugtatta őt, hogy így van. Így csak egy bólintás volt már erre a válasza, már nem akart több szót erre pazarolni, felesleges lett volna. Úgy vélte, hogy a bólintás is elég arra, hogy látható legyen, hogy tényleg megértette és lezárt legyen ez a téma, ahogyan Tubrok is szerette volna nem sokkal korábban lezártnak tekinteni. A pezsgő kiivása után helyezkedett el kényelmesen Ingrid Tubrok ölében és végül az arcára tudott puszit adni a szerénykedése közben. Kellően rossz embernek tartotta magát, hogy ne vélje igaznak azt, amit hallott. Persze tudta magáról, hogy tud az lenni, ha akar, de úgy vélte, hogy az, amiket tett az életében bőven kiütik azt a kevéske jót, amit ilyenkor csinál. Csak örülni tudott annak, hogy Tubrok bőven nem volt még életben akkor, amikor élete legsötétebb részét élte és nem azok alapján ítéli meg, csak úgy, ami változtatott rajta. Tisztában volt vele, hogy egy egyszerű embernek nehéz lehet megérteni egy birodalmit jellemben, hiszen ami náluk csak egy-egy kis kilengés volt, az egy ember szemével több emberöltőnyi élet lehetett. Végül csak elmosolyodott és megrázta a fejét.
< - Így is túl nagy az egóm – nevetett fel végül. – Ennyi azt hiszem még bőven belefér. >
Egyszer-kétszer főleg, mert voltak úgyis olyan területei az életnek, ahol az egója a Földől egészen az Anyahajóig ért, márpedig az nem volt közel a bolygóhoz. Meg a túlzott magabiztossága, és hasonló jellemvonásai mellett valóban nem tagadhatta, hogy néha, ha éppen valamiben kissé szerényebb a többi mellett végtelenül annak tűnhet. Ez a helyzet is ilyen volt, a korábbi pedig, hogy ő csak Ingrid az ide a Rocksolidba vonatkozott, máshol az a szerénység közel sem állta volna meg a helyét. Itt is csak azért, mert akkor nem akart Birodalmiként magára hivatkozni. Ezek után kezdtek egymással foglalkozni, nyakcsókok, rendes csókok, simogatások követték egymást, Ingrid megnyugtatására Tubrok már csak egy bólintással felelt, de ennyi is elég volt Ingridnek, hogy tudja, hogy teljesen megnyugtassa a férfit, hogy mindent a lehető legjobban csinál. Mikor kimondta, hogy lehet, hogy beöltözik a párja születésnapján azonnal megérezte a türelmetlenséget, hogy Tubrok alig tudja kivárni azt, hogy eljöjjön azaz ünnepnap és úgy lássa a nőt. Nem akarta felhozni Ingrid, hogy neki most lesz néhány nap múlva a szülinapja, már az ezerhuszonkettedik, mert biztosra vette, hogy Tubrok akkora is úgy akarta volna látni, de saját maga nem tudta, hogy hol lesz. Abban biztos volt, hogy nem itt a Rocksolidban, mert nem lenne ideje arra, Flotta és hasonlók miatt, vagy éppen a Fekete Sziklára kell mennie. Így inkább most nem szerette volna ezt a kellemetlen témát boncolgatni, hogy a sajátján mi is lesz. De ezt a kellemetlenebb gondolatot azonnal kisöpörte az, hogy meglátta a megcsillanó szemeket és a széles mosolyt.
< - Biztos voltam benne, hogy máris türelmetlen leszel és rögtön a születésnapodat szeretnéd, rosszabb vagy, mint a fiam! – nevetett fel megjátszott rosszallással. – Ő nem várja ezt ennyire, pedig mindig reménykedik, hogy megkapja a hiányzó UP figuráit. >
Azt, hogy rosszabb ebből a szempontból, mint Greg teljesen komolyan gondolta, ennek ellenére a szavaiból és mozdulataiból is érződött, hogy tetszett neki a párja lelkesedése és türelmetlensége, hogy tényleg szeretné máris úgy látni őt és kipróbálni, hogy milyen, ha Ingrid csak szalagokba és masnikba öltözik. Ezek után alig tudott lenézni a nyakába tett masnira és máris megkapta a csókot, most is érezte ugyanazt, amit még az étkezőben is, hogy Tubrok éppen ekkor tapogatta ki a tangáját és az örömöt, elégedettséget a férfi felől, hogy tényleg csak elől volt minimális anyaga a fehérneműnek és máshol nem. A második csókot már ő adta és közben fel is ült, hogy kényelmesebben legyenek. Azonnal érezte, hogy ez a helyzet mennyire tetszett Tubroknak, hogy Ingrid lett felül és szinte teljes testük érintkezett egymással. Érezte, hogy alatta a párja is mozdult, hogy ő is kényelmesebb helyzetben legyen, majd a csók megszakítása után próbált kissé hátrébb húzódni. Ezt nem tudta megtenni, mert újra csókolózni kezdtek, ezek után húzódtak el végül néhány centire csak egymástól és jött, hogy Tubrok mit szeretne. Nem mintha eddig nem tudta volna Ingrid mindezt, így némileg feszengve mondta el végül, hogy ő még közel sincs felizgulva annyira, hogy szeretkezzenek. Végtelenül megkönnyebbült, amikor meglátta és érezte, hogy Tubrokot nem bántotta meg ezzel és nem is vette magára, sőt a párja örült annak, hogy már ennyit sikerült elérnie, mint amennyit most. Ahhoz képest, amilyen helyzetben volt Ingrid még az étkezésnél ez már igencsak nagy előrelépés volt. Mikor a férfi végigsimított az arcélén elmosolyodott és a szavakra bólintott és nem ellenkezett, hagyta, hogy közelebb húzza Tubrok őt magához.
Mondani is akart valamit, de arra nem maradt ideje, mert újra meg lett csókolva. Ahogyan a férfi nekilátott Ingridet simogatni mindenhol a csók alatt most már Ingrid is nekilátott annak, hogy simogassa a férfit, mivel jelenleg csak a hátán, oldalán és mellkasán érte el, így ott. annyira nem akarta izgatni, mert így is teljesen fel volt Tubrok és nem kívánta túlfeszíteni a húrt, így inkább tényleg csak simogatás volt ez. Igaz eléggé biztos volt benne, hogy így is perzselőnek fogja érezni az érintéseket és izgatónak az egészet. A csókot Ingrid sem akarta megszakítani, az erősebb és veszélyesebb helyen levő erogén zónák voltak azok, amik hatásosabbnak bizonyultak most, amikor Tubrok végigpróbálta az összes érzékenyebb pontot. Érezte, hogy mindez is a feszültség miatt. Így a köldöknél, a mellbimbók, és a belsőcombnál levők voltak, amiknél érezhető hatás is volt, a többi egyelőre csak lazító hatással volt Ingridre. Mikor a mellbimbókat morzsolgatta Tubrok Ingrid néhányszor fel is nyögött már, amikor az ágyékánál a szeméremdomboknál simított végig, akkor pedig megremegett egy kicsit. Annak is érezhetően hatása volt, hogy nekidörgölőzött a férfi Ingridnek alul, a légzése is felgyorsult, az egymáshoz simulás miatt pedig érezhető volt, hogy a szívverése is gyorsulni kezdett a végén. Szerencsére nem igazán volt olyan, hogy feszült volna, vagy kellemetlen lett volna az, amit Tubrok csinált vele, csak tényleg érezhette a férfi, hogy a veszélyes területek voltak azok, amik hatásosak voltak most, a többi ebben a helyzetben még nem. Ingrid a simogatásával és mozdulataival éreztette, hogy hálás a párjának, hogy ennyire töri magát és próbálkozik azért, hogy tényleg teljesen ellazulhasson. Mikor hosszú percek után elhúzódtak nagyon kicsit egymástól már hallható is lett, hogy Ingrid is liheg egy kicsit, mivel neki nem árt a meleg víz és nincs rá hatással, így Tubrok is tudhatta, hogy bizony a saját ténykedése miatt volt ez. Ingrid nyelt egyet a kérdés után.
< - Alakul – mosolyodott el, majd megnyalta az alsó ajkát. – Még kell néhány perc… >
Ezzel az egyik kezét Tubrok álla alá vitte és az ujjaival kecsesen emelte meg a férfi állát, hogy felfelé nézzen az ő irányába. Lejjebb hajolt és ezúttal is megint ő csókolta meg a párját, most már tényleg hevesen és szenvedélyesen, úgy, ahogyan máskor is csókolni szokta a férfit.

by **Bishop** Kedd 23 Dec. 2014, 23:27

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Tubrok örömmel szemléli amint Ingrid mosolyogva, bólogatva válaszol neki. Az orra koppintásra nem számít, ezért egy pillanatra a szemét is behunyja, hogy utána mosolyogva nyissa ki.
< - Még megjárod... >
Fenyegeti meg Ingridet a kettejük között megszokott hangon a párja. Miután a kis félreértést Ingrid elmagyarázza, mindketten lezártnak tekintik a témát, mivel Tubrok már csak bólint és Ingrid sem akar már több szót fecsérelni erre. Majd mindez után Ingrid kényelmesen belehelyezkedik a párja ölébe, mindkettejük örömére. Amikor kimondja Ingrid, hogy szerinte az egója így is túl nagy és egy kis szerénység nem árthat meg, Tubrok elmosolyodik. Ragal néhány pillanatig mosolyogva, szerelmesen figyeli a nőt, aztán ezúttal ő nyom egy puszit a másik arcára. Úgy érzi szavakra nincs is szükség, a puszi mindent elárul, ezért már nem szólal meg csak kíváncsian várja Ingrid véleményét ezzel kapcsolatban. Mindazonáltal Ingrid gondolatmenete valóban helyes, néha nem árt kifogások nélkül némi szerénység számára. Nem sokkal később már egymással foglalkoznak, különféle csókok és ingerlő, kényeztető simogatás kíséretében. Ahogyan a születésnap kerül terítékre a masnival kapcsolatban, Ingrid a saját születésnapjáról is elkezd gondolkodni egy kis ideig. Mivel az már igencsak közel van eszébe jut, hogy biztosan el fogják őt halmozni ajándékokkal mint mindig, Cal, Osborn, a barátjai sok-sok ajándékot szoktak küldeni, idén valószínűleg még Tyr és természetesen Tubrok is fog gondolni rá. A gondolatait azonban gyorsan visszatereli Tubrok születésnapjára. Abban Ingridnek teljesen igaza van, hogy a férfi sokkal rosszabb mint a fia, azonban később ki tudja hogy Greg mennyire lesz türelmetlen egy ilyen ajánlat hallatán. Ingrid szavain Tubrok elégedetten mosolyodik el.
< - Hmm... azt nem kétlem hogy sokkal rosszabb vagyok nála. - mosolyodik el Tubrok, maga is bevallva a tény - És szegény fiad megkapja őket? - kérdezi végül. >
Azért kíváncsi rá hogy mi is van Greggel. Láthatóan szeretne jóban lenni a fiúval. Ugyanakkor ebben a helyzetben igazán Ingriden kívül másra nem tud koncentrálni. Ingrid is látja, hogy már rég arról fantáziál a férfi mit is tenne vele, ha szalagokba és masnikba öltözve találná az ágyában a születésnapján. Ezután kezdenek komolyabban egymással foglalkoznak. A csókok egymás után következnek kettejük között és közben Tubrok gondosan felfedezi Ingrid testét, ahogy csak tudja. Szépen lassan teljesen egymáshoz simulnak és így kényeztetik egymást. Bár egyelőre Ingrid még kevésbé a feszültsége miatt. Végül Tubrok kimondja hogy mit is szeretne már rég, mire Ingrid is elmondja amit érez. A válasz után Tubrok csak még jobban pedálozni kezd, hogy Ingridnek kedve legyen hozzá és akarja. Az elején még gyengéden simít végig a nő arcélén és így is csókolja, majd folyamatosan egyre szenvedélyesebbe megy át. Hosszú percek kényezteti és izgatása következik ezután. Ingrid jól gondolja, a simogatását is perzselőnek érzi Tubrok a bőrén. Ugyanakkor továbbra is teljes energiával Ingrid testén dolgozik. Miután elhúzódnak egymástól nem csak Ingrid, de Ragal is kissé liheg, ahogy a légzése felgyorsult. Az "Alakul" szónál Tubrok elégedetten elmosolyodik. Az pedig csak tovább fokozza az elégedettségét, hogy ezúttal Ingrid támadja le és csókolja meg őt szenvedélyesen.
A csókot Tubrok is ugyanúgy, szenvedélyesen, türelmetlenül viszonozza. Közben kezével újra Ingridet kezdi kényeztetni. Ezúttal szándékosan az érzékeny pontokat ingerli. Ingrid mellbimbóival kezdi, ezeket finoman húzogatja, csavargatja és morzsolgatja. Legalább addig amíg két-három reakció nem hallható Ingridből. Azután a kezei hátra tévednek és egyszerre kezdi el Ingrid belső combjait az érzékenyebb pontnál és az ágyékát is kényeztetni. Végigsimít a csípőn, a szeméremdombon és az ágyékon többször is, más tapintással, gyorsasággal. Ha a másik keze oda téved Ingrid fenekébe belemarkol. És ha már ott jár és a nő is mondta, hogy azt is élvezi, akkor Ingrid ánuszrózsáját is körbefutja az ujjával. Majd visszatér ismét a melleihez. Alulról folyamatosan Ingridhez dörgöli magát eközben Ragal, a nyelvével ezalatt többször körülfonva teljesen Ingridét. Hosszú percek telnek el így egymás kényeztetésével. Mire elszakadnak egymástól az ajkaik Tubrok már igencsak szaporán veszi a levegőt. Nem is figyeltek rá, de időközben jobban a forró vízbe merültek mind a ketten, ezért Tubrok újra kijjebb emelkedik magával húzva Ingridet.
< - Alakul?... >
Kérdezi Ragal a szapora levegővétel közben. Természetesen a kezeivel most is folyamatosan kényezteti a nőt, csak arra figyel hogy éppen a beszédre is tudjon eléggé koncentrálni. Most is kíváncsian várja mi is lesz a válasza Ingridnek a kérdésére.

by Ajánlott tartalom