Cape May Harbor - Kikötő

Cape May mindig forgalmas kikötője.


Az eredeti topic

Adam mindössze két napot váratta. A férfi egyedül érkezett a raktárhoz ismét álcázva. Csak egy kis kézitáska volt nála láthatóan nem volt vele semmi senki. A férfi megkereste a dokk oldalsó bejáratát és kopogott. Kívül állt várt és figyelt. Nem volt hangos a kopogás. Csak szolidan Albert már biztosan itt van. Ezt tudta. Körülnézett és figyelt idefelé nem látott semmi furcsát, de nem volna meglepő ha kamerák is lennének. Vagy őrszemek. A férfi nem fizet túl sokat a meló a kockázatát figyelembe véve, de látszott rajta, hogy van mit a tejbe aprítania. Adam-et még mindig nem lepné meg ha a kormány állna a dolog mögött. A táskára néz és gondolkodik. Majdnem mindene benne van. Jelenleg ennyi az élete.

Albert épp egy uv csövet cserélt az egyik lámpájában, amikor elhaló koppanásokra lett figyelmes. A táblára nézett, amin egy átlátszó, jelzés nélküli fólia betöltötte az egész parafát. Először nem is tulajdonított jelentőséget a neszezésnek, de a ritmikája miatt mégis csak kopogást félt felfedezni benne. Ellenőrizte, hogy a cső belepattant-e a foglalatba, majd elindult az oldalajtó felé. Lassú, kimért léptekkel közelítette meg a zaj irányát. Bal keze a kilincsre, jobbja pedig a zárban lévő kulcsra. Elfordítja a kulcsot és a fal mellett állva, résnyire nyitja az ajtót. Amikor felismeri Adamet, kitárja a bejáratot, de elállja az utat. Albert finoman kihajol és körbenéz. Majd visszahúzódik és kérdő tekintetet vet Adamre.
- Miszter Johnson. Csak így egyedül. Kérem ha van mobiltelefonja vegye ki belőle az akkumlátort. Ha be van drótozva, kérem most szóljon. - Albert kissé elmosolyodik, majd fejével beinti a férfit. Ha az belépett, bezárja mögötte az ajtót.
Az épület belülről egyszerű. Az épület oldalán jöttek be. Tőlük jobbra irodahelyiségek kaptak helyet, balra pedig a nagy raktár rész, aminek a közepén látszólag üres táblák és asztalok kaptak helyet. Az asztalon csak két laptop van, fehér A4-es lapok és tollak.
- Kérem fáradjon beljebb.

Adam hallja a halk lépteket, ahogy valaki az ajtóhoz jön. Kicsit oldalt lép, hogyha átlőnék az ajtót ne találják el. Azt látja, hogy Albert ugyanezt teszi. A kérdésre csak a fejét rázza.
- Jó napot. Nincs nálam semmi. - köszön halkan. - Egyelőre egyedül. - mondja amint beérnek. - A tervezés első fázisában csak felmérem a dolgokat. A szállítást főleg. Aztán át kell néznem minden tervrajzot megtervezni, hogy hogyan is csináljuk. Utána jöhetnek a szükséges specialisták. Azt hiszem azokból egy elég rajtam kívül. - miközben beszél körülnéz. Elindul és végignéz mindent. Nem nyúl semmihez csak nézelődik. A felszerelés tökéletes a feladathoz. Minden elő van készítve amint látja. Az óvatosság már-már túlzó.
- Úgy látom itt minden adott az első fázis végrehajtásához. A hely pedig elég nagy és félreeső a másodikhoz is. - mondja miután befejezte a nézelődést.
- Megoldható, hogy a csapatot ide hozzuk? Mármint az előkészítési fázis egészére. Mert nem ártana. Valamint pontosan mikor kell indulni. Lehetőleg úgy, hogy legyen időnk felderíteni. - fejezi be.

- Persze. Ide hozhatod a csapatodat, de ne legyenek hangosak. - mondja Albert úton a kikészített asztalokhoz. - Itt az ideje, hogy kicsit részletezzem a feladatot. - Albert most az egyik asztal szélének támaszkodik s megvárja, amíg Adam befejezi a mászkálást. Ekkor nagy levegőt vesz, mint aki hosszú mondandóra készül. Mert ugyanis erről van szó.
- A nyolcvanas években a szovjet vezetés sok informatikus képeztetett ki, olyan országokban, ahol lehetett számítógépet vásárolni. A kilencvenes években ezek a...programozók elszegényedtek. Volt köztük egy, aki eléggé fineszes volt ahhoz, hogy az orosz tajgáról megfejje az gazdag nyugatiakat. Írt egy szoftvert, amit sikeresen be is juttatott a nemzetközi bankrendszerbe. Minden százezer dollár feletti utalásból lecsippentett, egyet egy centet. Egy túlbuzgó könyvelő azonban rájött a hibára és a programozó lebukott. Az orosz titkosszolgálat, az FSB letartóztatta, de sohasem adták ki az amerikaiknak. Inkább arany kalitkába zárták és dolgoztatták. Ő alapozta meg a jelenlegi legmodernebb másolásvédelmet. Meg programozott még pár apróságot. Ahogy öregedett, egyre haszontalanabbá vált. A technika már rég gyorsabban fejlődik, mint ahogy ő tud. Elvileg. Gyakorlatilag a szuperszámítógépéből még mindig csodák röppennek ki. Viszont ami ennél is fontosabb. Ő az apám.
Ekkor Albert kinyúl az egyik laptop felé és aktiválja a monitorát. Egy rajzolt fantomkép jelenik meg rajta, egy idős úriemberről.
- Igor Orlov. Évek óta tervezem, hogy kiszabadítom. Eddig azonban egy védett helyen volt, valahol a sztyeppéken. Viszont oda van egy híres balett táncosnőért. Aki most Moszkvában lép fel. Négy előadása lesz és apám, mind a négyen részt fog venni. - Ekkor Albert elhagyja az asztalt és az egyik nagy táblához sétál, amin fólia van. Bekapcsolja a fölötte lévő UV lámpát és máris megjelenik egy alaprajz. Kevés folyosó, nagy terek. Középen hatalmas néző tér, oldalt páholyok és folyosók. A hatalmas előtérben ruhatár, presszó és jegypénztárak. - Itt, a moszkvai balettben. És itt fog megszállni. A moszkvai Hilton. - ezzel mondattal a következő táblához lép s annál is aktiválja a lámpát. A parafára erősített fólián itt is feldereng egy alaprajz. Nagy előtér, sok be és kijárat, szervízjáratok, kiszolgáló folyosók. Zeg-zugos folyosók és szobák.
- Remélem nagyjából tudod, hogy milyen és mennyi felszerelésre és gépjárműre lesz szükséged. Ha leírnád a listát elkezdeném a beszerzést. A koporsók már tegnapra megvoltak. Már csak négy napunk van a legkésőbbi indulásra.

Adam csak figyel. A férfi kicsit színpadias, de ez nem gond. Adam a tervekhez lép. Elkezdi őket alaposan tanulmányozni. Az idő bőven elég kell, hogy legyen. A terveket nézi. Az előadás színhelye nem biztos, hogy jó. A hotel egy kész labirintus, de tapasztalatból tudta, hogy nem biztos, hogy az lesz a nyerő.
- Ha az FSB védi akkor a kemény dió nem a kihozása hanem a kijuttatása lesz. Gondolom van mellette egy kirendelt alakulat a spetznaztól is éljel nappal. Legalább négy nehéz erős autó. 20 emberrel. Állandóan talpig fegyverben. Azok pedig nem amatőrök. Ha nincs ilyen védelem akkor nem kell aggódnunk. Csak jól kell időzíteni. Talán érdemes lenne a két épület közti útvonalon megtámadni a konvojt ami szállítja és elvinni őt mielőtt utánunk jönnek. A felszerelésről nem tudok nyilatkozni amíg nem ismerem az őrséget. Ami biztosan kell az legalább két gépkocsi. Nehezek és masszívak. Valami olyasmi ami kibír pár ütközést. Fegyverek biztosan kellenek. Az operában elég lenne pár kábító pisztoly. Ilyen helyzetben hatékonyabb mint bármi más. Valamint kell pár komolyabb puska. Katonai rohampuskák ha spetznaz tényleg ott van azok ellen páncéltörő lőszer kell. Szóval kell két kocsi, hogy biztosan tudjunk menekülni. Ha velünk jössz négy kábítópisztoly ha nem három, ugyanennyi puska is kell. Emellett mit kell tudni az öregről. Beteg-e vagy valami. Nem szeretnénk ha menet közben baja esne. Ehhez az akcióhoz legszívesebben egy kormánycsapatot vinnék, de gondolom egyet sem rejtegetsz itt. A tervezésen áll vagy bukik a dolog. A kivitelezésen itt nem lehet imprózás mindent pontosan tudnunk kell. Különben csak megöletjük magunkat. Ha vannak kapcsolataid odaát. Akkor minél előbb át kéne menni. Megtudni mindent még az előkészületek alatt. Viszont ehhez kapcsolatok kellenek. Egyenesen az FSB-nél. Vagy valahol ahol tudják mit fognak tenni. Szóval mink van még a terveken kívül. - Fejezi be a férfi. A táskáját leteszi az egyik asztal mellé. Visszasétál a tervekhez és figyeli őket. Azokat pontokat keresi ahova ő elhelyezné az őrséget, és ahova ő küldené a saját embereit. Az színteret könnyebb megfigyelni elméletben. Ám a gyakorlatban a rengeteg ember könnyen kavarodást okozhat. Átnézi az emeleteket és a falakat. Olyan pontot keres a küldő falon ahol esetleg robbantással kijuthatnak. Lehetőleg minél gyorsabban kijutni és eltűnni az utcán. Vér és lövöldözés nélkül. Mielőtt még bárki a nyomukba eredhetne. Mindkét tervrajzot átvizsgálja alaposan. Közben pedig Albertet is figyeli. A férfi arcán szinte látszik ahogy pörögnek a gondoltai. Leveszi a kabátját és gondosan a táskájára hajtja. Albert láthatja, hogy még mindig ugyanaz a négykarú pulóver van rajta amit utoljára viselt. A férfi változni kezd vissza önmagává. Erre nem kell figyelnie szinte önkéntelenül zajlik a koncentráció miatt. Papírt és tollat vesz a kezébe és leírja azt amit biztosan tudnak.

Albert összevonja a szemöldökét és úgy követi Adam mozgását. Furcsáll egy-két dolgot, de az elején úgy dönt, hogy nem szól értük. A négykarú férfi hozza azt a formát, amire Avalonból emlékszik. Ezért bólint egyet.
- Megvannak a tervrajzok, a célszemély és a kísérőjének az arca. Tudjuk, hogy hol lesz és mikor. Tudjuk, hogy meddig lesz ott ahol. Apám tolókocsival közlekedik, habár nincs rászorulva. Futni azonban nem képes. Jelen leszek én is, de tevőlegesen nem veszek részt az akcióban. Nincs emberem az FSB-nél. Ha lenne, nem lenne szükségem a munkádra. - Az asztalon lévő papírhalom felé fordul. Levesz egy lapot a stóc tetejéről s magához vesz egy tollat is. Felírja a két autót, és a kábító pisztolyokat. - Van valami különleges kívánságod a fegyverek terén?...Mielőtt elfelejtem. Szükségem lesz az útleveledre vagy személyigazolványodra. Meg a csapatodéra is. Ahhoz, hogy a legjobb és leghihetőbb hamisítványt tudják készíteni az oroszoknál, kellenek az alapok. Ez gondot jelent?
Az alaprajzokat vizslatva Adam nem igen talál "megfelelő" robbantási pontot. Ennek oka, hogy a fóliákon feltűnő alaprajzok nem tervrajzok. Nincs rajtuk se elektromos, se szellőző hálózat, ahogy a falak anyaga vagy vastagsága sem mindenhol van szakszerűen jelölve.

Adam figyeli a rajzokat és sok minden nincs rajtuk ami fontos lehet. A szellőzők és egyebek. Albert válaszára csak bólint. A személyire elgondolkodik. Van személyije, de nem tudja, hogy körözik-e.
- Különleges igény a fegyverekre? - Adam meglepetten néz. - Legyenek kipróbáltak és ne ragadjanak be. Azt hiszem ez elég. - Mondja majd a zsbébe nyúl. - Itt a személyim. - nyújtja át az iratot. Még egyszer sem használta. - Nem nagyon használtam mióta ebben a testben vagyok főbérlő. - fejezi be. Aztán elgondolkodik mi kellhet még.
- Jól jönne egy kevés robbanóanyag. Valamilyen plasztik, és a hozzá való egyebek. Eltereléshez és esetleges menekülőút készítéshez tökéletes. Oh és majd elfelejtettem a biztonság kedvéért hagyományos pisztoly sem ártana. - fejezi be. A menekülésen gondolkodik egy tolókocsis emberrel. Nem lenne nehéz ha közben nem akarná őket elkapni a világ egyik legjobb titkosszolgálata. Gondolkodik, hogy vajon mit lehetne tenni.
- A kísérőjéről van kép, de azt tudod, hogy pontosan hányan őrzik? Ez inkább lenne érdekes. A kísérő csak akkor fontos ha t is hozni kell vagy ki kell iktatni. Különben nem számít. - fejezi be nyugodtan. Visszafordul a tervrajzhoz. - Ezekből nincs részletesebb? - mutat rájuk.

Albert megvizsgálja kis plasztik kártyát. Milyen névre, születési adatokra szól. Méregeti egy ideig, majd a gondolkozó Adam arcát is megvizsgálja. Végül zsebre vágja a személyigazolványt.
- Gondoltam egy ar-tizenöt variáns vagy egy kalasnyikov inkább szimpatikusabb, mint egy bullpup rendszerű karabély. Vagy egy kisebbre összehajtható g36-os szimpatikusabb, mint egy hosszabb M-tizenhatos. De ha semmi ilyesmi kérés nincs, akkor majd választok én. - Jegyzetel a papírjára. - Kéne majd egy olyan arc, amihez megcsináltathatom a papírokat. Oroszítjuk a nálam lévőn a neved. A születési és adatok megegyeznek majd, moszkvai születési hellyel. Így tudni fogsz mindent, nem kell hazugságokat megtanulni....jut eszembe. Milyen autók legyenek. Automata váltós, vagy hagyományos? Plasztikot most nem tudok szerezni. Túl drága ehhez az egyszerű akcióhoz. Dinamitot, nitroglicerint igen. Viszont tudnom kéne, hogy mit értesz "hozzá való egyebek" alatt. Azt sem tudni, hogy pontosan hányan védik. Apám kísérőjének pedig nem eshet baja.

Adam csak figyel. A plasztik tényleg drága, de a többi veszélyes. Ő tudja. Akkor megpróbálja robbantás nélkül megoldani. A puskáról elgondolkodik.
- A tűzerő a fontos. - mondja végül. Aztán Albert folytatja. Arc nos ezen gondolkodnia kell. Abból jelenleg csak kettőt tud fixen felvenni. - Rendben meglesz az arc. - Amikor a férfi azt mondja egyszerű akció lesz meglepődik. - Nem tudom nálad mi az egyszerű akció, de bemenni az ellenség barlangjába gyakorlatilag tudatlanul. Na az minden csak nem egyszerű. Főleg nem ha egy titkosszolgálat keze is benne van. Elég egy rohadt telepata és lebukunk mielőtt kezdenénk. Egyszer kifogtam egy vérmágust. A rohadék négy jó emberem ölte meg mielőtt leszedhettem volna. Pedig annál simábbnak tűnő akció nem volt. Megölni pár embert egy házban. Szimpla rajtaütés amiből vérengzés lett. Szóval hidd el a mi szakmánkban soha semmi nem egyszerű. A kocsikról elmondtam mindent ami fontos. Lehetőleg manuális váltó kéne, de a lényeg az, hogy kibírjon egy ütközést. Ha minden jól megy ez vér nélkül fog zajlani. Ha beüt a krach akkor vérfürdő lesz. Esetleg pár kábító gránát jól jöhet. Ha lehet akkor ultrahangos. A puskából AR-X-eknek örülnék a legjobban, de bármivel boldogulok. Azt hiszem ez minden ami kellhet. - mondja a férfi majd újra az alaprajzok felé fordul.
- Van még filc meg fólia, és egy térkép a városról? - kérdezi a férfi. Amint a kérdésére választ kapott dolgozni kezd. Felhelyezi az újabb fóliákat a tervekre és elkezd pontokat megjelölni a filccel. Azokat a helyeket jelöli meg ahol majdnem biztosan lesz őrség. Aztán újabb fóliát rak ki és megkeresi a leggyorsabb és hatékonyabb menekülési útvonalat. Mindkét épülettel ezt teszi. Amint ez megvan elkezdi összevetni a terveket. Ha van várostérképe a kijáratok körül átnézi a várost. Megpróbálja megkeresni azokat a helyeket ahol még gyalog képesek eltűnni. Ha ez megvan akkor átnézi a várostérképet, hogy ő hol helyezne el az épületek körül biztonsági egységeket, valamint megnézi az útvonalakat két épület között is. Elgondolkodik vajon konvojt megtámadhatják-e. Akkor mondjuk kell egy romboló puska vagy páncélököl is. Az előbbi biztosabb. Viszont ez túl kockázatos. Onnan nehezebb eltűnni zajosabb és veszélyesebb. A csendes rablás lenne a legjobb. Ha tűzharcra kerül a sor mind meghalnak. Ezt az egyet tudta biztosan.

Albert csak hümmögött Adam szavaira, miközben flegmán rámutatott a többi fóliára és filcre. Magában kicsit átkozódott a kívánságlista miatt. Főleg a kísérleti és amúgy éles helyzetben sohasem használt AR-X-eken lepődött meg. Ilyet akkor sem szerezne, ha tudna. Magában gyorsan eldöntötte, hogy kilenc millis PDW-ket fog biztosítani az akcióhoz. Amikor Adam térkép felől érdeklődik, akkor elő kerül egy részletes Moszkva térkép, rajta bejelölve a két ismert helyszín, ami alig hét kilométerre van egymástól. Adam láthatja, hogy legalább két főútvonalon el lehet jutni "A" pontból "B"-be, nem is beszélve a fél tucat mellékutcás megoldásról. A térképen be van jelölve még egy pont. Ez pedig az érkezési és kivonási hely, azaz reptér. Az a hoteltől húsz, a balettől huszonhét kilométerre volt. Két főútvonalon lehetett eljutni oda, mind a két ismert helyszíntől.
- Nézd miszter Johnson. - Közben egy "eldobható" mobilkészülék telefonszámát firkantja egy papírlapra, amit átad Adam-nek. - Ha itt a csapat többi tagja, kérem értesíts ezen a számon és jövök az iratokért. Ne feledd. A mait leszámítva, négy nap múlva legkésőbb el kell indulni. A repülőgép és a koporsók, csak rátok várnak. További szép napot.
Azzal Albert felveszi az eddig az asztalon fekvő kabátját és távozóra fogja.

Adam nézi a rajzokat és órákon át dolgozik a terveken. Aztán keres valami helyet ahol lepihenhet. Arra jutott, hogy a dolog nem lesz nehéz a szállodában kell támadniuk. Megjelölt minden helyet ahova ő maga őröket állítani. Valmint mindent ami érdekes lehet az épületen kívül is. További napokon keresztül dolgozott. Aztán elindult a csapatáért. A férfi úgy gondolja indulhatnak. Az előkészületek maradékára ott kell sort keríteniük. Élőben is látni akarja a környéket. Elindul hát vissza a New Yorkba. Vonattal megy a kikötőn kívül int csak le egy taxit az állomásig. Egyenesen a megbízottjai házához megy.

Óvatosan sétált be a raktárépületbe, bár így is visszhangoztak léptei a térben. Ahogy az ajtó csukódott mögötte, valami hihetetlen rossz érzés terjedt szét benne. Nem gyakran érzett félelmet, de most még nagyujjáról is kaparta a bőrt idegességében.
Még nem volt négynapos munkája, nem is értette, minek erre 4 nap, általában csak megkérdezték a véleményét, hogyan lenne érdemes bejutni, vagy hol kell robbantani, vagy robbanószert kértek, nem sokszor kellett neki magának is ott lennie, hiszen inkább mérnök volt, mint katonai tűzszerész, és a fegyverekhez sem értett annyira. Most viszont neki is ott kell lennie, és ha valami balul sül el...Akkor ő is a hajóval süllyed, mint a többi patkány.
Tétován ácsorgott Edward mögött, és arcára erőltette az üres kifejezést, nyugodtnak látszott, leszámítva a kényszer kaparászást.
- Hova tehetem a dolgaimat? - szólalt meg végül.

Caine Orion mögött sétált be lazán és fesztelenül, legalábbis úgy tűnt. Első dolga volt a helyiségbe belépve, hogy megkeresse a lehetséges menekülési útvonalakat, mint ablakok, ajtók elhelyezkedése. A raktárban a berendezési tárgyakat és minden egyebet felmért a padlótól a plafonig. Ha esetlegesen harc törne ki, tisztában akart lenni az előnyös és hátrányos pozíciókkal.
Az új munka jelentette kihívástól kissé izgatott volt. Az arcán érdeklődés és elszántság tükröződött, de a saját biztonságát volt a legfontosabb. Igyekezett, úgy helyezkedni, hogy a háta fedezékben legyen és ne lephessék. A hátizsákjától sem akart megválni, hát ha menekülni kényszerül. Csendben és figyelmesen várakozott.

Adam csak figyelte az előtte haladókat. Figyelte mit tesznek. A tűzszerész rémült mint szűz lány a nászéjszakán. A selyemfiú körülnézett.
- Oda! - mutat az egyik asztal mellé, közben maga is ledobja egyik mellé a dolgait. Aztán int nekik. Felkapcsolja az UV lámpákat és megmutatja a szálloda tervét . A terveken meg van jelölve az őrök lehetséges elhelyezkedése valamint a támadási terv. Mindenki egyedül közlekedik 3 irányból külön mozogva. Volt pár hely ahova az volt írva robbantás. A bal alsó sarkokon ott volt a jelmagyarázat is.
- Gyújtóbombák kellenek. Legyenek hangosak és a nyilakkal jelölt irányba terjedjen el gyorsan a tűz. - mondja férfi nyugodtan. A társait figyeli.
- Meg tudják csinálni? - kérdezi a férfi nyugodtan. Őszinte választ vár. Ha nagyon megijednek itt helyben végez velük és elmenekül. Ha nem akkor elmondja a többi dolgot amit tudniuk kell. Idő szűkében vannak.

Egy ideig csak elmélyülten nézegette a terveket, mintha kevésbé lett volna ideges, de ennek ellenére ujján még mindig kapargatta a bőrt, hogy már majdnem vérzett. Gondolkozott, már magukon a robbanószerkezeteken is és mennyi idő lenne beállítani őket, és hasonló részletek foglalták le, annyira, hogy el is felejtkezett arról, hogy kérdeztek tőle valamit, sőt a kaparászást is abbahagyta.
- Hmm? - nézett fel munkaadójukra - Igen, persze, nem lesz gond- tért vissza a tervek nézegetéséhez, de ismét elkezdte kényszercselekvését.
A robbantással magával nem lett volna semmi baja, csak most neki is a tűzvonalban kellett állnia, és tevékenyen részt vennie a dologban, nem tetszett neki a gondolat, de máskor is csinált már ilyet.
"Mindig ilyen rámült voltam előtte? Nem is emlákszem már, mikor voltam én is terepen. Nem számít, akkor is megoldottam, most is meg fogom."

Caine elgondolkodva figyelte a tervet. Nem tetszik neki ez az egész. Nem volt elég részletes az alaprajz és az őrök helyzete is csak feltételezés. Tudta, hogy nem lesz egyszerű dolguk és a "munkaadó" se könnyíti meg a helyzetüket. Állandóan rossz érzése volt a közelében és utált így dolgozni. Szerette precízen felmérni a terepet, az ott uralkodó szokásokat és azokat kiaknázni, de erre most nem volt lehetősége. Most csapatjátékos volt, ha tetszett neki, ha nem.
Közben fél szemmel a társát és Edwardot figyelte. Hallotta a kérdést is, de előbb megvárta Orion válaszát. Majd nyitotta a száját, hogy ő is feleljen és megmondja a véleményét, ám nem tette, összezárta az ajkait és inkább lenyelte a megjegyzését. Csak ennyit felelt:
- Nem lesz egyszerű, de megoldható - biccentett. Egy szempillantásra, de elárulta magát, az arcára kiült az elégedetlenség, de gyorsan palástolta.

Adam a tűzszerészre néz be van gazolva.
- Tudsz lőni Norghoth? - kérdezi tőle, majd a válasz után a kölyökhöz fordult.
- Mit akarsz mondani kölyök? Ki vele! Gyorsan! Ha nem mondod ki mehetsz arra van az ajtó. - morogta férfi gúnyos hangnemben. Közben azt figyelte, hogyan nézik át a tervrajzokat. Mindent alaposan megfigyelt és megjegyzett.
"Talán van jövője a selyemfiúnak, ha szed magára némi tapasztalatot is. A másik nagyon gazol. Ha gondot okoz kiiktatom. Nem szeretem a gondokat. a legritkább szakaszt kapta. Csak figyelemelterelésként kell robbantania mégis gazol. Talán rossz embereket kerestem meg."

- Attól függ mit, meg mivel... de igen, tudok... - nézegette tovább a terveket.
Mikor a férfi megkérdezte Cainet, felemelte fejét, és figyelte mi sül ki ebből. Egyikük hangneme sem tetszett neki igazából: lakótársa mindig minden körülmények közt szemtelen szokott lenni, és igen szókimondó, munkaadójuk meg folyton lekezelően beszélt velük, legalábbis a bemutatkozás óta. Edward stílusa zavarta jobban, emlékeztette valakire, akiről már azt hitte, rég elfelejtette.
A hirtelen kialakult feszültség miatt el is felejtkezett arról, hogy ő most fél, és inkább arra koncentrált, ha ezek ketten egymásnak essen, elpucoljon innen.

- Köszönöm, tudom merre van az ajtó, már felmértem a terepet, hogy összecsapás esetén én legyek előnyben! És ne féljen, kimondom, ami a csőrömet böki! - mordult fel.
A raktárépület elektromos hálózata rosszalkodni kezdett. Caine lehunyta a szemét, majd egy légzőgyakorlatot alkalmazott, hogy lenyugtassa magát.
- Őszintén?! Nekem nem tetszik ez az egész! Túl...hmm... - kereste a megfelelő jelzőt - túl elhamarkodottnak tűnik és elég sok mindent építünk feltételezésekre. Mindezek ellenére, úgy vélem kivitelezhető az ötlet. Amúgy meg nem akartam beleszólni a dologba, mert csak "alkalmazott" vagyok, és a kész tervet kell megvalósítanom, amit ide rakott elém. Ez a feladatom, gondolom a magánakciómból nem kér. Szóval...most értelmetlen vitába szállnom és nyomatékosan megjegyzem, nem is akartam.
Caine fokozatosan lehiggadt és Edwardról újból a tervre pillantott. Lázasan járt az agya a leírtak megvalósításán és elvetette az egyéni ötleteit. Közben a raktárban az áramszolgáltatás is helyreállt, a lámpák már nem vibráltak.
A kölyök felsóhajtott.
- Vegye úgy, hogy nem szóltam - ingatta a fejét lehiggadva.

Norgoth válszára csak bólint egyet. Tud lőni, remek.
Adam elmosolyodik a selyemfiú szavain.
- Türelem kölyök. Szerinted miért mondtam, hogy négy nap az akcióra. Amint látod a tervek nem teljesek. - Adam az alaprajz egyes részeire mutat. - Látod nem biztos, hogy hol tárolják a célszemélyt. Csak feltételezem. Azért ezeket a szobákat jelöltem meg mert ezeket a legkönnyebb védeni és felügyelni. Valamint támadás esetén menekülni valakivel aki nagyrészt tolókocsis. - mondja a férfi. - Emellett van még egy helyszín de ott rémálom volna támadni szerintem. Nézzék meg maguk is. - a másik táblánál is felkapcsolja a fényt. Azon tervek vannak.
- Valamint kölyök. Lehet, hogy én vagyok a főnök, de több szem többet lát. Kíváncsi vagyok a véleményetekre és hallgatok is rá ha jó az ötlet. Nem ámokfutó vagyok hanem katona. - fejezi be a férfi.

- Maga, katona? - lepődött meg a kövér fehér férfi megjegyzésén. Aztán majdnem homlokon csapta magát, mert ilyen pofátlan volt.
"Túl sok időt töltök Cainnel. A fenábe is... biztos valami tiszt. Ás a cálszemály tolókocsis.... csodás... kifüstölni egy nyomorákot. De a pánz az pánz... nem lányeges honnan szerzem meg."
- Tányleg befejezetlenek, helyszínen fejezzük be őket? Mert amíg nem vagyunk ott úgysem tudunk többet a feltátelezásnál. - Már teljesen abbahagyta a kaparászást, és inkább a feladatra koncentrált. Szerette ha feladatot kap, vagy gondolkozni valót, elvonta a figyelmét a haszontalan és zavaró érzéseiről.

Caine csak hümmögött a terveket nézegetve és feldolgozta az új információkat.
- Szóval...van még négy napunk, hogy tökéletesítsük a tervet. Lesz lehetőségünk behatolni az épületbe még az akció előtt? Mivel a célszemély tolókocsis, jó lenne tudni, hogy az épület mely részei akadálymentesítettek, ha a lépcsőknél emelgetni kell, az nagyban lelassít minket. Gondolom a főbejárat és főfolyosó az, de...jó lenne tudni, hogy melyik másik útvonalak jöhetnek még szóba. Jó lenne egy B tervet is készíteni arra az esetre, ha a kijelölt útvonalat valamiért nem tudja használni a célszemély.
Caine felsóhajtott.
- Nem tudom, hogy a szellőző rendszer mennyire van ellátva biztonsági felszerelésekkel, mondjuk ez csak akkor lenne érdekes, ha a nem tolókocsis lenne az emberünk.
A srác egy időre túl is lépett az Edwarddal való ellenségeskedésen és gúnyolódáson.
- Ha kell örömmel elvállalok egy rizikósabb részt is - vigyorodott el. Caine szerette a veszélyt és az adrenalin-növelő helyzeteket.

A férfi végighallgatja a válaszokat.
- Igen én. - zárja a le a témát nyugodt hangon. Aztán hallgatom őket tovább.
- Négy napunk lesz a helyszínen. Legjobb lenne az utolsó napon kihozni. Szóval azon a négy napon felderítünk, és felkészülünk. Aztán kivitelezünk. A lépcsők miatt nem kell aggódni én viszem a férfit ha erre lesz szükség. - feleli. A selyemfiú utolsó megjegyzésére felhorkan.
- Örülök ha ezt jól megcsinálod. - mondja nyugodt hangon, ám szemei becsmérlően mérik végig a fiatal fiút. A férfi elfordul és elindul az asztalok felé. Felpattintotta az egyik laptop fedelét.
- A város térképe. - mondja a férfi. A monitoron három pont van megjelölve. A reptér, a színház és a szálloda.