C épület: Étkező és pihenő központ

//Kedden lesz remélhetőleg új körváltás.//

Nyögve és akaratlanul is fújtatva cipeli a tanárnőt, immár kicsit megnyugodva- már amennyire képes megnyugodni ebben a helyzetben- hogy egy szimbionta van a tanárnőn, vagyis nagyon annak tűnik. Talán képes lesz felgyógyítani valamennyire, hogy ne legyen életveszélyben. A másik kettővel nem foglalkozik, így is csak a szerencsének köszönhetik, hogy épségben kijutottak, úgy hogy ő inkább Cody nyomában marad. Neki legalább van valami terve na és persze fegyvere is. Kijutnak majdnem arra a részre, ahol megérkeztek és három olyan sárga lény van a gépek közelében, és egy generátort is megpillant. Az az energia forrása annak a pajzsnak ami nem engedi ki őket a szigetről. Biztos az.
-Várjon egy kicsit....-
Lerakja a földre, még a fák takarásában a tanárnőt, így ki is tudja pihenni magát egy pillanatra.
-Miért nincsenek itt mások, nyilván nem csak nekünk jutott eszünkbe a járművek...nem lehet, hogy csapda?-
Kérdezi Cody igazgató helyettest és mellesleg kicsit talán kételkedik is annak a harci képességeiben is...a sajátjában biztos. 
-Nem hiszem, hogy feltudnánk lopakodni a gépre, ezek a mellet....és még ha fel is jutnánk a gépre....-
Int az energia generátorok felé, a pajzson így sem tudnak ki jutni, és a repülőn sem fognak sokáig elrejtőzni.

Rendben nem neki kell cipelnie a tanárnőt. Akármi is van vele minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy segítsenek rajta. Ő egy jó ember. Kiérve ha követi mindenki akkor négyen el tudnak a fák takarásában jutni egy részhez. Ott láthatták ami az erőteret fenntartja. Cody egyből tudta mi az amit először kell majd szétvernie. Az egyik diákja egy kis pihenőt kért.
-Rendben. Egy kicsit fújd ki magad.
A kérdésre Cody szétnézett.
-Nem mondasz butaságot. Ha szerencsénk van akkor csak nagyon bíztak a saját felkészültségükben és senki nem is akart a gépéhez jutni mert nekik nincs rá okuk. Nekünk viszont igen ugyanis a Blackbird legfőbb erénye, hogy képes láthatatlanná válni a szemünk és mindenféle érzékelő számára. Ti felmentek oda és ottmaradtok. Vigyáztok a tanárnőre míg én megpróbálom ezt az energiafalat szétverni. Akkor jöhet a segítség és ti is leléphettek. Van köztetek aki képes a gépet kezelni? Van robotpilóta viszont ne elsőként tűnjetek el ha megszűnt a fal. Mehetünk?

Cody elmagyarázta a diákjának a tervét. Bár sokszor érte az a vád a Xavier iskolát, hogy katonákat nevel Cody ezt mindig is egy baromságnak tartotta. Az iskola csak egy biztonságos környezetben igyekszik azokat a készségeket átadni a diákjainak amik a túlélésükhöz szükséges lehet. Viszont ölni nem tanítja őket és igyekszik távol is tartani őket ettől. Cody ezért sem akarja, hogy a diákjai vele legyenek. Nem szép dolgok fognak következni. És amúgy is a gyerekek most csak lassítanák őt. Gyorsaságra is szüksége lesz. Szóval a gépre felosonva és azt láthatatlanná téve még kicsit lazít magán. A zakóját leveszi és a nyakkendőjét is meglazítja.
-Szóval ha rossz fiúk jönnek akkor nem szabad az ajtót kinyitnotok ha meg valami varázslat folytán észrevesznek és kinyitják maguktól akkor elég ügyesek vagytok és megoldjátok. Használjátok amit az iskolában tanultatok, de nem hiszem, hogy ilyesmi történne. Ha meg egy diák akár másik iskolából is segítségre szorul akkor *Itt kicsit töpreng.* A Xavier suli diákjai vagytok úgyhogy helyesen fogtok dönteni. Ne hozzatok szégyenbe!
Ezzel le is száll a gépről és igyekszik minél észrevétlenebbül megközelíteni a generátort. Ott a levegőbe szimatol és ha tényleg csak a három lényt érzi akkor a fegyverét eltéve puszta kézzel próbálja meg azokat ártalmatlanná tenni mielőtt segítséget hívnának. Nem kegyelmezett nekik.

Izzadva és lihegve rakja le a tanárnőt, immár a gép belsejében, amit gyorsan láthatatlanná is tesznek. Konkrétan lerogy a padlóra és szuszogva fújja ki magát, remeg majdnem mindene, de már kezd rendbe jönni, csak egy kis pihenőre van szüksége. Ez az erőltetett menet, elég sok energiát ki vett belőle. 
-Várjon...nincs itt valahol valami fegyver....-
Szól Cody után, de az már el is indult egyedül. Remek itt maradt, legalább biztonságban van egyenlőre, és észrevétlen is. Gyorsan néz valami innivaló után, ha talál valamit. Ellenőrzi Serena állapotát, sérüléseit is, már ha az a fekete szimbionta engedi azt neki. Aztán, jobb dolga nincs kifelé kezd el nézni, a közeli környéket pásztázva. Cody biztos boldogulni fog, segíteni nem sokat bírt volna, reméli nem fogják fel fedezni itt őket.

Pár perc elteltével normálisan kezdi szedni a levegőt, és a remegése is elmúlik. Az igazgató nőt nem tudja megvizsgálni, a fekete massza vagyis a szimbionta még mindig teljesen befedte, de közelebb hajolva észre veszi, hogy valamivel egyenletesebben lélegzik és egyre jobban teszi azt.
-Úgy tűnik ez a valami meg gyógyítja....legalábbis remélem...-
Motyogja megkönnyebbülten majd a kinti helyzetet veszi szemügyre, a közelben senki, a levegőben viszont lát távolabb harcoló feleket, néha egy-egy villám és más hasonló cikázik a levegőben, máskor egymásba gabalyodva verekszenek, robbanásokat és villanásokat lehet látni a földről is csak távolabbról....
-Hadiya....-
Pattan fel ahogy meglátja a lányt és egy gyereket, ahogy a dzsungel felé lopakodnak. Egy pillanatra habozik, most biztonságban vannak, de ha felfedi magukat és észreveszik őket...de ha nem cselekszik, bármi elkaphatja őket és egy Lovassal szemben nem fognak tudni védekezni....
-Fenébe....-
Vezetni nem igazán tudja, de annyira ki igazodik a gépen, hogy ki tudja nyitni az ajtaját és kirobog rajta, fel kap egy követ és Hadiyáék felé dobja, hogy felhívja a figyelmét, vagy rájuk fütyül, csak legvégső esetben próbál meg rájuk kiabálni. Ha sikerül vadul integetni kezd nekik...

Cody a három kis lény közé ugrott és a tanult mozdulatokkal mindhármat leütötte. Igyekezett úgy visszafognia magát, hogy ne öljön. Talán még vehetik hasznukat ha túlélik ezt az egészet. Mikor a három lény már a földön van akkor Cody gyorsan átkutatja őket hátha talál valami hasznosat. Akár igen, akár nem ezek után a három lényt megpróbálja megkötözni. Ha más nincs akkor a saját ingét áldozza fel erre. Ezek után jön a generátor. Ha ránézve ki tud rajta igazodni akkor kikapcsolja és utána veri szét, ha nem tud kiigazodni rajta akkor keres valami jó nehezet és hozzávágja. A lényeg, hogy a gép tönkre legyen téve és ne használhassák. Ha ez sikerül akkor jön az amiért nem akarta, hogy a diákjai vele jöjjenek. Fegyvert ránt és elindul futva a következő közelebbi gép felé. Út közben ha lehetséges akkor igyekszik mindig úgy futni, hogy a közelében legyen valami menedék ha rálőnének. Ha ilyen nincs akkor azért van nála a fegyver, hogy hamarabb észrevegye az érzékeivel az esetleges támadót és ő lőjön először. A diákjai sem a tempót nem tudták volna tartani sem pedig az nem való nekik, hogy lássák miként lő le valakit az igazgatóhelyettesük.

A három lény le lett ütve és a ruhájukkal lettek megkötözve.
~Mégis mik ezek. Ők is valami mutánsok akarnának lenni? Nem hiszem. Mindenesetre elég szerencsétleneknek tűnnek. Nem is akarom tudni mivel vették rá őket, hogy Apokalipszist szolgálják.~
A gépet látva egy kis fejvakarás után a régi jól bevált módszert alkalmazta ami mindig hatásos. Felkapott egy nagy betondarabot és hozzávágta a géphez. Hát a hatás nem maradt el az biztos. Cody bár egy kicsit megijedt, de hazudna ha azt mondaná, hogy nem élvezte. Ennek a napszemcsijének annyi. Mindegy ez teljesen megérte. A hirtelen sokktól még a fájdalmat sem érti úgyhogy röhögve ül fel. A burok látszólag meggyengült.  Remek. Akkor már megérte felkelni ma. Viszont ha nem tűnik el gyorsan akkor ez volt az utolsó, hogy felkelt ma. Igyekszik hát feltápászkodni és futva elindulni a legközelebbi generátor felé. Ha van rá lehetőség akkor nem feltűnőnek lenni és minden érzékét kiélezni, nehogy meg tudják lepni a már a hallása egy ideig nem lesz az igazi.
~Most nagyon megszívtátok barátaim. Cody igazgatóhelyettest sikerült felhúznotok. Ennek pedig nagyon csúnya vége lesz.~

//Folytatás: Egyéb helyszínek-en.//